Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-06 / 210. szám

o NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER «. Mérlegen a gabona­felvásárlási rendszer Hz etalonéin rs£ megszűnt a mezőgazdasági ter­mények és termékek begyűjté­se és helyette felvásárlási rendszerre tértünk át. Másfél év távlatából mérlegelve az új felvásárlási rendszert és annak eredményeit, megállapítható, pártunk és kormányunk eljá­rásának helyessége. A begyűjtési rendszer meg­szűnésével rövid idő alatt olyan termelési készség nyilvánult meg megyénkben is, amilyet még a felszabadulás óta nem észleltünk. Megyénkben újra intenzívebbé' vált a termelők részére nagyobb jövedelemmel járó állattenyésztés és az eh­hez kapcsolódó olyan termé­kek termelése, amelyek szin­tén több .jövedelmet biztosíta­nak. Ennek volt a következ­ménye az, hogy a vetésterület­ben változások történtek a múlthoz viszonyítva. E válto­zások figyelembevételével igye keztünk megszervezni me­gyénkben is a tenményfelvá- sárlást; ¥ A jelenlegi gazdasági év kezdetén vagyunk, ezért még messze attól, hogy az egész év felvásárlás-eredményeit érté­kelhetnénk. De a múlt gazda­sági év eredményét az új fel- vásárlási rendszer szemszögé­ből ítélve már nyugodtan vizs­gálhatjuk és abból a következ­tetéseket levonhatjuk; Ezek a következők: helyes volt az új felvásárlási rendszer sikeres biztosítása érdekében az a kö­vetelmény, hogy a szabadfel­vásárlást a felvásárló raktá­raknak és a felvásárlási appa­rátusnak a piacon kell végre­hajtania. Ebből következik, hogy kissé piacszabályozó szerepet is keli betöltenünlk, aminek előfeltétele, hogy ko­moly állami készlettel rendel­kezzünk. A másik döntő szempont, ami érvényesült, hogy igen jól alkalmaztuk a helyes árpo­litikát. Tapasztalataink alap­ján a kialakított állami szabad- felvásárlási árral közmegelé­gedést biztosítottunk. Nem rit­ka eset volt, hogy megközel.í- tően sem számítottak olyan árakra a termelők, mint ami­lyenekért vásároltunk. Termé­szetes következménye ennek a felvásárlás mennyiségében mutatkozó jó eredmény; Hogy jelentkezik ez a gya­korlatban? Múlt él iílius 1-tül Ä sáriás fő időszaka végéig, szep­tember 28-ig a megyei gabona­felvásárlás! tervet 160,2 száza­lékra — ezen belül szabad ter­vünket, amely majd 400 va­gonra lett tervézve, több mint 1200 vagonra teljesítettük. Hasonló eredményeket értünk el a takarmány felvásárlásá­ban is, annak ellenére, hogy ezen időszakban megyénkben már az állattenyésztés inten- zívitása mutatkozott; Nem be­szélve a sör-, illetve ipari ár­pa felvásárlási eredményekről. A kukoricafelvásárlás alatta volt a begyűjtés időszaka vo­lumenének, de ha figyelembe vesszük a megyéi Allatforgal- mi Vállalat felvásárlási ada­tait, akkor az a kukorica — amennyivel kevesebbet vásá­roltunk fel «—, bőven megté­rült a sertés felvásárlásában; Ez pedig gazdasági szempont­ból hasznosabb volt; Gyakor­lati hatása ennek nemcsak a termelők megelégedettségében jelentkezett, hanem felvásárló apparátusunk munkájában is komoly változásokat hozott; Párosverseny Baranya kát legjobb szövetkezete között Baranya megye és egyben az ország legjobb szövetkeze­te Bóly és vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet; A me­gyében második, or­szágosan pedig har­madik helyen á*l a dumaszekcsői szövet kezet; A jobb mun­ka és a nagyobb eredmények érdeké­ben ez a két élenjá­ró szövetkezet pá­rosversenyre lépett egy évi időtartamra. A verseny célja, hogy mindkét szö­vetkezet maradék­talanul teljesítse, 1! letve túlteljesítse mumkavenseny alap­ján, valamennyi dol­gozó bevonásával a gazdasági tervekett növel jék a szövetke­zet vagyonát és fo­kozzák a választott szervek munkáját. Fentebb említettem már, hogy az idei gabonatermés mi­nőségileg kifogástalan volt, de mennyiségileg nem mond­hatjuk el ugyanezt. Meg kívá­nom jegyezni, hogy ez nem termelés hiányából adódott, hanem rendkívül kedvezőtlen időjárás okozta. Ezen belül természetesen különösen érin­tette a takarmánygabona-féle­ségeket. Az adott helyzetet kormányunk gyorsan felismer­te és a tsz-ék és egyéni ter­melők megsegítése érdekében különböző akciókat indított be. Az állattenyésztés bizton­sága érdekében kukorica-kor- pacsere és kukorica-árpacsere lehetőségeket biztosított a Terményforgalmi Vállalat és frnsz-i felvásárlási hálózaton keresztül a tsz-ék és egyéni termelők részére. Az idén éppúgy, mint ta­valy, komoly készletek birto­kában kezdtük el az új gabo­na felvásárlását. Az árpoliti­kánkban továbbra is igyekez­tünk érvényesíteni a tavaly jól bevált gazdaságpolitikai szempontokat. Meg kívánom jegyezni, hogy a termelők a tavalyihoz viszonyítva árcsök­kenésre számítottak, de bizo­nyos termelési szempontokat figyelembe véve, adott hely­zetben az árak változatlanok maradtak és a tavalyihoz ha­sonlóan a termelőket kellemes meglepetés érte az árkérdés­ben. Oisáojs «éta Ä vásárlási időszakából majd még egy hónap van hátra. En­nék . ellenére információink alapján a megyék többsége jóval 100 százalékon felül tel­jesítette gabonafelvásárlási tervét. Ezek közé a megyék közé tartozunk mi is, akik au­gusztus 30-ig 100 százalékon felül teljesítettük felvásárlási tervünket, ezen belül szabad tervünket 250 százalékon fe­lük Az eddigi mérlegelés alap­ján azt a következtetést von­hatjuk le, hogy új felvásárlási rendszerünk kiállta a próbát. Szondié Károly, a Baranya megyei Termény­forgalmi Vállalat igazgatója. Házgyár hej... ;ha leszakad! Nem akad a helyébe száz, hanem egy sem lesz. De hát nem is fenye­geti leszakadás a házgyárat, — még csak az kéne! — ha­nem csupán arról van szó, hogy igen lassan mennek a ház gyár körüli dolgok. Ez ideig már elké­szült négy földszin­tes panelház. A ter­vek szerint még eb­ben az évben meg kellett volna kezde­ni egy háromemele­tes kísérleti panelház építését is. Ment is volna a dolog. Ki kellett volna bővíte­ni a jelenlegi kísér­leti üzemet, hogy öt panel helyett tizet lehessen egyszerre elkészíteni benne, — egy új osztályozót kellett volna létre­hozni, hogy ne okoz­zon gondot a keram- zit és a meddősített salak egyidobén való osztályozása, és meg­indulhatott volna a gyártás. Ebben az évben legalább a há­rom emeletes épület földszintjét el lehe­tett volna készíteni. De hát nem ilyen egyszerűen alakulnak a dolgok. Az ÁÉTI már ter­vezi ugyan a három emeletes épületeket. Már ki is jelölték a három panelház he­lyét a repülőtéri építkezésen. Ha min­den jól megy, októ­ber 15-lg el is ké­szülnek a tervek és kezdődhet a panelek legyártása. Feltéve, ha készen lesz addig­ra a jelenlegi kísér­leti üzem bővítése... Mert a bővítéssel az a helyzet, hogy bővíteni csak akkor lehet, ha a miniszté­rium elfogadja a végleges panelkom­binát tervfeladatát. A tervfeladat techno­lógiai része már ké­szen van, az építé­szeti részével szep­tember 15-ig kell el­készülnie az ÁÉTI- nek. Utána pedig tár­gyalásra kerül a sor és ha a tárgyalások sikeresen befejeződ­nek és a tervfelada­tot a minisztérium elfogadja, megkezd­hetik a kísérleti üzem bővítését. Tehát, ha minden jól és igen gyorsan megy majd, akkor a jövő év ele­jén kezdhetnek hozzá a háromemeletes épület gyártásához. Ha esetleg a tervfel­adatot nem fogadják el, akkor legkeve­sebb pár hónappal később. A bővítési terv egyébként készen van, a szükséges anyagi fedezet is meg van hozzá. És a bő­vítést meg is kell majd csinálni, akár ilyen, olyan, vagy amolyan lesz is a végleges kombinát A végleges üzem elkészülte után is szükség lesz a jelen­legi és a későbbiek­ben kibővített kísér­leti üzemre, az egye­di szerikezetek gyár­tásához. Tehát a bő­vítés nem lesz ideig­lenes beruházásira ki dobott pénz. Már egy sor ötletes újí­tást is tervezgetnék, amit majd a bővítés során valósítanak meg. — Ilyen pél­dául a gőzmiyerés új módja. Eddig a pa­nelek gőzöléséhez méregdrágán, loko- mobi lókban állították elő a gőzt. Az erő­mű gőze sem sokkal olcsóbb, mert csak úgy bocsátja az üzem rendelkezésére, ha a lecsapódott kondenz- vizet visszatáplálják; Most azon gondol­kodnak, hogy a sa- lakmeddősítő segít­ségével olcsón lehet­ne gőzt is előállítani; A meddősítőbe kel­lene egy bojlert be­építeni, azt az izzó salak íelfűtené és Szinte ingyen adná a szükséges gőzmeny- nyiséget; Szóval vannak itt tervek, ötletek és le­hetőségek. Reméljük sokkal hamarabb meg is valósulnak majd, mint ahogy gondolnánk :ií Baranyai népközépiskolák A TIT Baranya megyei szervezete az 1958—59-eg tan­évben népközópiskoJákat szer­vez a népművelés, a tömeg­szervezetek, a MÉSZÖV, vala­mint a megyei és helyi párt- és tanácsi szervek segítségé­vel; A népközépiskolák célja a mindennapi élettel kapcsola­tos alapvető kérdések színvo­nalas tárgyalásán túl, a leg­újabb tudományos eredmé­nyek ismertetése és a szocia­lista világnézet kialakításá­nak elősegítése. A megye 32 községében nyílik november 9-én népközépiskola. Milyen tagozatokra lehet be iratkozni? I. Közhasznú ismeretek. A közhasznú ismeretek ta­gozat előadásai a mindennapi élet nap mint nap felvetődő, kérdéseire adnák magyará­zatot. Előadásokat hallanak a tanulók a szép magyar be­szédről, a szülőföldismeretről, természeti jelenségekről, a számok világáról stb. II. A műveltség útján. Az. előadások az általános műveltség megszerzéséhez ad­nak szilárd alapot, s olyan fogalmakkal ismertetik meg a tagozat hallgatóit, amelyek­nek birtokában sikerrel foly-> tathatják önképzésüket. En­nek keretében előadások lesz­nek többek között az irodalmi alkotásokról, népművészetről, hivatásos művészetről, a világ­űr meghódításáról. III. Család és világ. A szülőik egyik legfontosabb feladata, gyermekeik nevelé­se. Ahhoz, hogy a gyermeket helyesen nevelhessük, ismerni kell a nevelés és lélektan alapelemeit; Az egészséges családi élet, a gyermek és ifjú nevelésének, a család és isko­la, a család és társadalom kap­csolatának kérdéseit tárgyal­ja a tagozat előadássorozata. TV. Mezőgazdasági szakis­meretek. A tagozat keretében, előadá­sokat hallanak a tanulók a szőlőtermelés és boa-kezelés­ről, gyümölcstermesztésről, kertészetről, szarvasmairb ate- nyésztésrőL, sertéstenyésztés és hizlalásról, baromfi tartás­ról, méhészetről; A népközépdskolákat a mo­hácsi, pécsi, pécsrváradi, sásdi, sellyei, siklósi és szigetvári járás számos községéiben szer­vezik. Tandíj nincs, a beirat­kozási díj egész évre tagoza­tomként 20 forint, egy-egy elő­adás belépődíja vendéghallga­tók számára 2 forint (10) Három napiba szó szo­ros értelmében ott rostokolt a kikötő közelében. A hitlen hadsereg egyenruhája meg­könnyítette neki a bejutást. A kikötő nagy területen húzódott a tenger partján. A hajók a külső révben horgonyoztak. Gyementyev megtudta azt is, hogy a tengerbe mélyen be­nyúló keskeny földnyelven van még egy másik kikötő is. Egy elkapott beszélgetésből azt is megtudta, hogy csak ott száll­nak majd hajóra a csapatok. Ide azonban sehogy se sikerült bejutnia. Csak a parancsnok­ság külön engedélyével lehe­tett a külső kikötő területére belépni. Hogy ezek az engedé­lyek milyenek, szintén nem tudta megállapítani, messziről csak annyit tudott megfigyelni, hogy az őrségnek fel kell mu­tatni. G yementyev tisztában volt azzal, ha nem szerez ilyen belépési engedélyt, s ha nem tud a külső kikötőbe el­jutni, minden törekvése kudar­cot vall s feladatát nem sike­rül maradéktalanul teljesíteni. Pedig egyébről sem beszéltek már a kikötőben, mint a rövi­desen megkezdődő kiürítés­ről . ,, Gyementyevet aggódalom szállta meg. Hazament Otthon a háziasszonya meghívta va­csorára, de azzal mentette ki magát, hogy erős fejfájása van. Bezárkózott szobájába, leült az asztalhoz és lüktető aggyal töprengett a megoldáson. A lámpát eloltotta, nehogy feléb­ressze a háziasszony kíváncsi­ságát és gyanúját. Éjjel egy percre sem hunyta le a szemét. Reggel egyenesen a Bristol szállóba ment. Az ut­cák a korai ófák ellenére ka­tonákkal voltak tele, Lerítt ró­luk, hogy nemrég érkeztek a frontról. Kis csoportokba ve­rődve ténferegtek az utcán, bámészkodtak a kirakatok előtt. Gyementyev , öijJcéntele- nül meggyorsította lépteit. A szállóban odament a por­táshoz. — Kérem, húzza Rt a neve­met a vendégkönyvből,' a 35-ös szoba az enyém volt, Sikerült lakást találnom. Sandel őrnagy nem költözött még el? — Épp most ment le az ét­terembe, ha jól emlékszem. Gyementyev beadta köpe­nyét a ruhatárba, s bement az étterembe. Azonnal észrevette, Sandel őrnagy ott ült a kira­kati ablak mellett, szokott he­lyén. Gyementyev azonban úgy tett, mintha nem venné észre, s épp a másik oldalt fi­gyelve sétált végig a termen. — -Ruckert, jöjjön ide — ki­áltotta oda neki Sandel. „Nagyszerű, a nevemet meg­jegyezte, akkor talán a többit se felejtette el!” — erre gon­dolt Gyementyev, míg odaért az őrnagy asztalához. ügy üdvözölték egymást, mint régi jó barátok. Sandel hívta a pincért s Gyementyev- nek is megrendelte a reggelit. — Ma rajtam a sor . Igen, az Őrnagy mindenre emlékezett, s most a hangulata is derűsebb, mint először. „Jó lenne kivenni belőle, mi az oka” •— villant át Gyemen­tyev agyán, s fáradtnak, le- vertnek tetette magát. — Tehát ha jól értettem van lakása? — kérdezte az őrnagy. — Igen, találtam egy meg­felelőt. Együtt lakom a család­dal. Hányingerem van tőlük. Megérdemelnének egy golyót a homlokukba. — Hogy-hogy? Gyementyev értetlenül csó­válta a fejét. — Nem hittem volna, hogy még léteznek családok a mai nehéz időkben, akik reggel ká­véznak, este vacsoráznak, könyvet olvasnak, eddig ilyet csak álmomban láttam. — Néhány nap alatt nagyon pesszimista lett.. — S önnek miért van ilyen jó kedve? Talán biztosította önt ■valaki, hogy az oroszok nem mészárolnak le minket egy szálig? — kérdezte Gye­mentyev gúnyosan. — Rossz tréfát üz velem. Ruckert — szólalt meg Sandel rövid szünet után — levelet kaptam otthonról. A család el­utazott a bátyámhoz, a Harz- hegységbe. Ott legalább csend van. Ezért van jó kedvem. — Nem kell tehát más ma­gának sem, csak kijutni ebből a városból, s utánunk az özön­víz. A család az én birodal­mam — ahogy tanították va­lamikor. — Nem értem, mi van magával Ruckcrt. — Sandel hangjából őszinte fájdalom ér­ződött a kapitány elkeseredése miatt. (Folytatjuk.) SZTK-tanácsadónk Új rendelkezések a családi pótlék területén A dolgozó tömegek igen szé­les rétegeit érinti a családi pótlék. Az elmúlt hetekben jelent meg a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány 48/1958. (VII. 8.) számú rendeleté, amely a családi pót­lék kérdésével foglalkozik és az eddigi szabályozásoktól el­térő' új rendelkezéseket is ve­zet be és alkalmaz. Ezek kö­zül az új rendelkezések közül kívánunk most néhányat is­mertetni. Az eddigiekben az általános rendelkezés szerint a dolgozó két kiskorú gyermeke után volt családi pótlékra jogosult, a gyermek tizenhat, illetve továbbtanulás esetében tizen­nyolcadik életévének betölté­séig abban az esetben, ha a törvény egyéb feltételeinek megfelelt. A most megjelent rendelkezés értelmében a dol­gozó 1958. évi augusztus 1-től a tizenhatodik életévet be­töltött, iskolai tanulmányokat folytató gyermek után Is jo­gosult családi pótlékra a kö­zép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek tizenkilencedik életévének be­töltéséig. Ez a továbbtanulás címén folyósított családi pót­lék a tanulmányi szünidő alatt is jár. A rendelet külön rendelkezik az ipari (keres­kedő) tanuló gyermekekről és ennek értelmében a tizenhato­dik életévét betöltött első és másodéves ipari (kereskedő) tanuló gyermek után is jár a családi pótlék legfeljebb a gyermek tizennyolcadik élet­évének betöltéséig. A tizen­hatodik életévét betöltött első és másodéves ipari (kereske­dő) tanuló után a gyermek ke­resetének (ösztöndíjának) ösz- szegére tekintet nélkül jár a családi' pótlék. Ilyen esetben azonban a tanviszony fenn­állását félévenként igazolni kelL Az eddig érvényben volt jogszabályok értelmében az egy gyermek után családi pót­lékot csak az egyedül álló nő kaphatott A most megjelent rendelkezés e téren is újat hoz, mégpedig úgy módosítja az eddigi szabályozást, hogy a testi vagy szellemi fogyatko­zás miatt teljesen munkakép­telen és gondozásra szoruló gyermek után a dolgozó a gyermek korára tekintet nél­kül abban az esetben is jogo­sult családi pótlékra, ha a dol­gozónak csak egy gyermeke van és a gyermeknek ez a fo­gyatkozása — orvosi igazolás szerint — tizenhatodik élet­éve, illetve továbbtanulása esetében tizenkilencedik élet­évének betöltése előtt kelet­kezett Az általános rendelkezések­nek megfelelően a fentebb le­írt esetben a dolgozó a saját gyermekén kívül a mostoha gyermek, az örökbefogadott gyermek, nevelt gyermek, az unoka és testvér után is jo­gosult családi pótlékra, ha az egyéb feltételeknek megfelel. A kormányrendelet szabályoz­za még a mezőgazdasági dol­gozók családi pótlékra jogo­sultságának körét és mérté­két is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom