Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-04 / 208. szám

2

NAPLÓ

1958. SZETTEMBE* «. 1

Az eljárás szabálytalan volt

A 26-os Autóközlekedési Vállalat igazgatója az alábbi választ küldte az augusztus 27-én megjelent „GJ—687° című levélre:

„Vállalatűnik vezetősége a levél nyomán vizsgálatot indított a GJ—687 frsz. gépkocsi személyzete ellen. A vizsgálat megállapította, hogy a gépkocsi vezetője és jegykezelője súlyos hibát követtek el. Főleg a jegykezelő, aki Komlóról való induláskor lehagyott a járatról egy idős asszonyt, hogy utazzon a helyi járattal, holott a kocsiban volt férőhely és a kocsi Gesztenyésben megáll. Azonkívül Kövestetőn — amely menetrendszerinti megállóhely, — nem engedte' a gépkocsivezetőt megállni és messziről, a mozgó gépkocsiról állapította meg, hogy az ott váralkozó és utazni szándékozók piszkosak és büdösek.

Az ide vonatkozó rendelkezések ugyan előírják, hogy az olyan utast, akinek ruházata, vagy csomagja piszkos, bűzös és ezáltal beszennyezheti a többi utas ruháját, csomagját vagy a gépkocsit, vagy annalk levegőjét és így kellemetlenné válik a többi utas* részére, kizárható az utazásból, de ezt nem lehet és nem szabad fölényesen, messziről, a mozgó gépkocsiról megállapítani.

A vizsgálat továbbá megállapította, hogy a lehagyott utasok érdekében felszólaló panaszossal szemben a jegykezelő modortalanul viselkedett és olyan hangot ütött meg, melyet a Gépjármű Üzletszabályzat, de az emberi jóérzés sem enged meg.

A gépkocsi jegykezelőjét szabálytalan eljárása és modor tálán viselkedése miatt vállalatunk beosztásából felmentette, míg a gépkocsivezetőt írásbeli megrovásban részesítette".

A ssámok mögött

A porcelángyár

legfon- fegyelmet is kell tartani, vi- dás keletkezik a szigetelő fej- tosabb gy'ázni kell, hogy főleg a fia- részében, ami legtöbbször csak üzemrésze kétségkívül a szi- talok, akik hajlamosak még az égetés után, a hőkezeléskor getelőgyártó részié*. Termei ilyesmire, ne csapják össze a repeszti szét a szigetelőt.íSzó- lésének mintegy negyvenöt munkát, nem törődve a selejt- val vart vigyáznivaló a koron- százaléka, exportjainak pe- tel és ne.térjenek el az elő- gosoknak bőven. Ha mindehírt munkamenettől, stb. stb.

Eichert József jól megállja a helyét a műhely élén. A dolgozók szeretik, bizalommal fordulnak hozzá.

Üt „J(Ú PARTI“

dig száz százaléka szigetelők bői kerül ki. Ma a szigetelők fémjelzik a Pécsi Porcelán- gyár himevét az északi államokban, a szomszédos országokban, a Közel-Keleten és Indiában.

így természetes, ha a srigételőgyártás jól dolgozik, az nagy súllyal esik latba a gyári terv teljesítésében, természetes az, hogy a gyár terv túlteljesítése, az exportterv maradéktalan betartása, az élüzemfeltétélek teljesítése, a szigetelőműhely jó munkáját is tükrözi;

A szigetelőműhely augusztusi termelési tervét 111 százalékra teljesítette.

Érdemes a számok mögé is egy pillantást vetni. Kik is állnak a tervteljesítés százalékét jelző számok mögött?

A művezető, a műhely gazdája az egyik. Ifjú Eichert József, vagy ahogy az egész gyárban nevezik: "a kis Eichert. Másfél, éve áll a műhely élén. Tizennégy éve dolgozik a gyárban., A szakmája, a korongos mesterség, apai örökség nála. Apja is itt dolgozik az üzemben több mint húsz éve, a szakmában pedig már ide s tova negyven éve.

— Mj a szigetelőműhely eredményeinek a titka? >— kérdem tőle.

— Jól dolgoznak a korongosok is, esztergályosok is.

— És a művezető?

Erről nem sokat beszél. Pedig a művezetőn is sok múliik. (Néki kéOT mindenüttt egyidóben ott lennie, ellenőrizni, a méreteket, jól megszervezni a belső Beállítást és idejében észrevenni, ha valahol hiba van, igazságot tenni selejtü gyektoem — Ezenkívül

A műhely dolgozói

közüf^ke^^^^Hhwn/áth^Szsef és Nesz l^gzló kapták meg augusztus, húszadikán a kiváló dolgozó oklevelet és a vele járó egy heti fizetést és legalább,, htpjornszpr ennyien vannak, akik erősen megközelítették a kiválóakat, — mondhatjuk, csak egy hajszál választja el őket,tőlük.

Itt van például a Horváth, Schönhauser, Péter brigád. Közülük Horváth József lett kiváló. ö,k gyártják a VHD 35-ös szigetelőket, amelyek indiai exportra készülnek.

A VHD 35-ös szigetelők gyártása a legmeheaebbek közé tartozik. A többi szigetelők valamennyi tulajdonságai mellett még jól kell bírt niuk ezeknek a szigetelőknek a nagy hőmérsékletingadozást is. A megfelelő anyagot a műszakiak megtalálták a szigetelők gyártáséihoz, a többi pedig már Horváthék dolga.

Mert nemcsak a megfelelő anyagon múlik minden. Sok múlik ázom is, hogyan lesz az anyag megdolgozva. Például: ha a kaolintömb, népszerű nyelvén a hubli, nem jól kerül fel a korongra, és nincs rendesen megdolgozva, rendesen felhúzva, akkor csigásohez hozzávesszük, hogy egy- egy hublinak a súlya 40—45 kiló körül mozog, láthatjuk, hogy' nemcsak precíz, hanem nehéz munkáról is van szó. Ebinek ellenére egyre kevesebb selejt jelentkezik a brigád munkájában. Es a kétezer forint körüli fizetések mellett kezd rendszeressé válni a 200—250—300 forintos selejtcsökkentési prémium is.

A jó munka mellett Hor- váhték voltak azok is, akik segítettek megoldani a gcw^ diusi csomót: hogyan lehet ugyanannyi korongom, ugyan akkora műhelyben, ugyanamy- nyi szakmunkással száz helyett száznegyven szigetelőt készíteni naponta? Felvettek még egy segédmunkást a két formázó mellé és százról száznegyvenre emelkedett a legyártott szigetelők száma Emellett jól járt még Péter Géza, a faragó is, mert éppen eligyőzá naponta a száznegy ven szigetelőt, és nem kell mindennap egy-két órát órabérben más munkán dolgoznia, mint azelőtt,

hosszan

folytatni

Még lehetne

a sort. Végig lehetne menni a korongosműhely mindem korongján, végig az esztergályosokon és mindenkire rá lehetne mutatni: öné, ők állnak a számok mögött, ők csinálták azt a Hl százalékos tervtelje- sítést, ők mind az ötvenen.

(Kuruc?)

Tsz-nyngdíjas

Balázs Gergelyné kukoricát pihenje ki magát. Megkapja a morzsol a lépcsőn. Jó száraz, pyuEdíjáí, ^tenyérnek valót, csörgő kukorica, még tavaly

kapták a magymyárádi Dózsa Termelőszövetkezettől. Akkor még ő is dolgozott, de ma már csak a férje vesz részt a közös munkában;

Balázs nénit nyugdíjazták. Tesz-vesz a ház körül, burgonyát válogat, lassan lehardja a pincébe, az apraját megfőzi a hízónak, s amíg fortyog a pattogó tűzhelyen, morzsol egy kis kukoricát.

Látszólag mindezt nyugodtan teszi, pedig tele van elégedetlenséggel; Első szava is panasz:

— Meg volnánk md, csak az

a bej, nem engednek dolgozni. Furcsa nekem, hogy egész nap itthon kell lenni. Néha meglátogatom a fiatalokat és azok is mondják: Jaj Balázs néni, de hiányzik közülünk!

A 61 éves nénike szeretne ilyenkor köztük maradni, de úgysem teljesíthet munkaegységet a megengedetten felül, mert akkor nem kapja meg a nyugdíját: Pedig jaj, de nagyon nehéz munka nélkül! Hogy hiányzik az a sok jókedvű, tréfás fiatal! Tíz évet dolgozott már a Dózsa Tsz-ben, megszokta a közösséget is, s korát meghazudtolva versenyzett a fiatalokkal. De végül csak elérkezett az idő, amikor ezt mondták:

— Köszönjük á saongalimát kedves Balázs néni, most már

háztáji földet .és dolgozgasson odahaza,

Először több mint 1000 forintot kapott, mert az elmaradt hónapokat is kifizették. Most 315 forint jár neki minden hónapban, amiből szépen meg tud élni a háztáji mellett.

Szilikózisrendelő, bányássfiirdő Komlón

A Komlói .Szénbányászati két létesítenek. Jelentős össze- Tröszt az idén négymillió fo- geket adnak a bányabeli po«r- rintot juttat munkavédelmi be- ártalom elleni védekezésre, ru'názásókma. Ebből az Anna- növelik a vizesfúrások számát aknai új bálnyászfürdő befeje- és a nedves állapotban fejtett zésére 1,4 millió forintot köl- szén mennyiségét. A bányatelkek, a Kossuth-bányán pe- klíma javítására ventillátorodig most kezdték meg 200 000 kát és egyéb szellőztetőket sze- ícxrintos beruházással egy szi- relnek fel, tovább javítják a likózis-römtgenkiészülék felszerelését. A Kossuth-bányán,

III-as atónám, a kövestetói bányában és a tröszt északi bányaüzemeiben fürdőátalakításokat,'. felújításokat végeznek, melegedőket, étkezőhelyisógebánya-mentőállomások felszerelését.

A Pécsi Szénibányászat' Tröszt a komlóival azonos

pénzösszeget költ az idén munkásvédelmi beruházásokra.

Nem kell találgatásokba bocsátkozni, hogy hát hol történt, mikor történt és kikkel történt. Azért, mert nem ez a lényeg, hanem a tények, amelyek önmagukért beszélnek.

Egyszer, — nem is olyan régen, — a megye egyik középiskolájában közvélemény kutatást rendeztek. A lányokhoz intézett több kérdés egyike ez volt: „Milyen állású, hivatású férfivel kötnétek legszívesebben házasságot?’’ Magának a kérdésnek is van már némi rossz utóíze, mert hiszen — ha hinni lehet ennek az íratlan erkölcsi törvénynek, — nem a hivatás, vagy a jó pozíció irány-, adó a házasságnál, hanem elsősorban az. hogy szereti-e választottját? De a kérdés feltevése mégis helyes volt, mert — az egyébként várt válaszok — sajnálatosképpen fedték a kérdésben rejlő gyanút.

A lányok hetven százaléka ezt írta le egyetlen szóval a kitépett irkalapokra: orvoshoz...

Valaki azt mondta nekem, hogy az orvosi ismeretség a pécsi lányok körében — divat. Nem hinném. Ha csak csupán divat lenne, nem volna baj. A valóság inkább az, hogy az „egyetlen jó parti” utáni futkosás inkább fölfele kapaszkodó, hideg számításon alapul. Akaratlanul is hallottam ilyesféle beszélgetéseket kis bakfislányok főszereplésével villamoson, mozi előtt, boltokban s egyebütt, hogy:

— Lacival nem találkozom ma, mert inspekciós a klinikán.

— Bandit az éjjel súlyos beteghez hívták és képzeld...

— Elemér két év múlva megnyitja a magánrendelőt

és megesküszünk .;;

Vagy pedig valamelyik szórakozóhelyen a mellettem lévő asztalnál:

— Látod azt a nőt? Ápolónő a;;; Az a csinos fiú pedig orvos. Látod? Most ülnek le annál az asztalnál

— Elveszi.-..?

— S a két hölgy összenevet.

Félreértés ne essék: ha e cikknek van némi éle, semmiképpen nem az orvosok ellen irányul, a szándék még csak megközelítőleg sem az, hiszen mindenki azzal szórakozik és azzal köti össze életét, akivel akarja. Hanem a pírongatás irányul a város lánytársadalma azon rétegéhez, akik előtt az ember, a férji ideál az orvosnál kezdődik. Pedig ahogy } 6 és rossz férjet találni a lakatosok, tisztviselők, bányászok, katonák, tanítók, vagy sofőrök körében, éppen úgy van és lesz jó és rossz férj az orvosokból is.

Es mégis, miért csak az orvos a „jó parti”?

Azért, mert a kis bakfisnak elvégre „nem mindegy”, hogy egyszer majd asszonyneve elé odakanyaríthatja-e vagy sem ezt a két kis betűt: dr. Vagyis, hogy: dr. Ko- vácsné, dr. Hanákné... stb. Aztán az sem kutya, ha perspektívában már maga előtt látja a borsózöld Moszkvicsot, vagy a Skoda-Spartakot, esetleg egy Wartburgot.

Ugye kínos dolog ilyesmiről beszélni, lehet, többen majd azt mondják: kinek mi köze ehhez? Mit üti bele az orrát az újság még ebbe is?!

Akár kínos, akár nem, ezekről a dolgokról mégis csak érdemes elcsevegni. Mert az igazság az, hogy az ember nem az orvosnál kezdődik, s nem is ott végződik, hanem a becsületnél. Ez amilyen egyszerű, olyan mélységesen igaz. Nem jó az és csúnya dolog is, ha egyes hajadon lánykák a címtől és rangtól,• autótól és anyagi érdekektől teszik függővé ■ házassági terveiket.

A lányok saját boldogulásuk érdekében leszokhatnának nagyzási hóbortjukról, azt a bizonyos „jó partit illetően”. Két vagy három hete levelet kaptam egy ifjú férjtől, aki elpanaszolta, hogy anyósával összeszólakozott s a heves szópárbaj során az anyós így vágott vissza: „Örülj, hogy a lányomat hozzád adtam, mert ha tudni akarod, orvos kérője is volt és még lehet is

Rossz ízű, ósdi anyai álmok ezek, s bizony sok „mama” még ma sem érti meg — lányaik sem persze, — hogy ma már nem a „rang” és a „cím” képek a választó vizet ember és ember között, hanem az, ki-ki a saját posztján,

miképpen állja meg helyét a hétköznapi életben.

RAB FERENC

Időjárásjelentés

Várható Időjárás csütörtökön estig: északon jobbára derült idő; délen több felhő és ott néhány helyen még kisebb eső. Időnként kissé élénkebb északkeleti; keleti szél. Hűvös éjszaka: A nappali hőmérséklet alig változik:

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: északon 7—10, délen 10—IS fok; Legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön; 10— 22 fok között;

Távolabbi kilátások: derült ldö, hűvös éjszakák; «Tűsödő nappali

r (9)

A kapitány nem feledkezett meg a rá leselkedő veszélyekről sem. Azonban cselekedeteit nem ez az érzés sugallta. A parancsnokságra meg a szállodába sem volt kötelező elmennie. Egy ekkora városban csak talál egy lakást valami jó eldugott helyen. Amikor a kikötő mellett meglátta a tiszteket, el is kerülhette volna őket, s mégis odament, sőt tányt.

' Tessék, jöjjön velem *- engedett szórakozottan.

Tágas dolgozószobába nyitottak. A berendezés ízléses Ki lehet vajon az a Rubisz, volt, a falakat képek borítot- aki így szereti a rendet? Üz- Iák. S Gyementyev megítélése letember? Orvos? Hivatalnok? szerint, nem akármilyenek. Az . . ,, , asszony hellyel kínálta GyeA csengő is különleges volt: réz mentyevet. ö maya a divány- oroszlánfej, amiben az egptk r<J és mereven nézte a ka- szemet kellett megnyomni, est- „nányt. Sokáig ültek így szót- nos lány nyitott ajtót a csengeté$re. , — Ez Rubisz festőművész IáAmikor a nemet tisztet meg- ^sa __ törte meg végül a latjai kisírt kék szeme rémule- cstncjet —, ő azonban már

kapta ezt a

tében tágra nyílt, önkéntelenül hátrahőkölt, s elkiáltotta magát:

— Mama!

Gyementyev egy percet se tétovázott, belépett a lakásba, az ajtót bevágta. Fiatalos kinézetű, magas, ősz asszony lépett az előszobába. A német tiszt láttán ő is megrökönyödött. Ijedten kémlelte a köpiszóba is elegyedett velük. Mehetett volna a szállodába éjszakára, de nem igen akaród- zott neki, jobb szeretett volna még ma saját■ szobát találni. Igaz lehet, hogy a felderítőknek más az észjárásuk, mint az átlagembereknek..;

Bement a téren a második házba. A harmadik emeleten megállt egy viaszosvászonnal burkolt ajtó előtt, amin gondosa* kifényezett tábta <Mt.

— Bocsásson meg, asszonyom — fordult felé Gyementyev — a kényszer hajtott ide. Nem lenne részemre egy üres szobája? Egy hétre, talán kettőre? Természetesen megfizetem. A szállodák zsúfolásig tele vannak, s aludni azért csak kell valahol, A városnak méltányolnia kell a helyzetünkből fakadó nehézségeket... — Gyementyrv behízelgően mosolygott a háziasszonyra.

nincs az élők sorában... — szájához emelte a zsebkendőt

— tegnapelőtt halt meg, s ma temettük el.

Gyementyev felállt.

— Engedje meg asszonyom, hogy osztozzak fájdalmában — gyorsan meghajtotta fejét, de közben a lakáson járt az esze. amit feltétlenül meg akart most már szerezni, aztán így folytatta: — senki se érezhet együtt önnel úgy, mint én, nekem Berlinben az egész családom elpusztult. — Olyan mozdulatot tett, mintha távozni akarna.

— Egy pillanatra még tiszt úr... Üljön csak nyugodtan ... szeretnék tanácsot kérni valamiben. — Odament az asztalhoz, valami írást vett elő, s odaadta Gyemetyevnek. — Tessék, a férjem az önök parancsnokságától menlevelet...

Gyementyev gyorsan átfutotta a sorokat. Az állt az írásban. hogy a Rubisz A. A. festőművész lakásán található összes kép a parancsnokság védelme alatt áll. Aláírás: Melch.

Gyementyev alig állta meg, hogy el ne mosolyogja magát: lépten-nyomon belebotlik ebbe a Melchbe. Most azonban éppen ez a Melch sugallta neki. hogy mit■ cselekedjék. Figyelmesen nézegetni kezdte a képeket.

— Csodálatos! Micsoda mester! O, be szép!... ámuldozott, amint az egyik képről a másikra siklott a tekintete. — Felbecsülhetetlen értéket képvisel ez a gyűjtemény. Azonban nem tudom, hogy a Gestapo írása kellő védelmet jelent-e? Beállít valami erőszakos fickó — sajnos akad ilyen a hadseregünkben —, fütyül az önök menlevelére, fogja s elviszi a festményeket... mert ezek a gazemberek is tisztában vannak azzal, mit lehet köny- nyen értékesíteni... *

— Istenem, miket beszél — suttogta rémülten az asszony.

— Rigába történt ilyen eset. Egy professzor ötven évig gyűjtögette a porcelán csecsebecséket, amiknek egyébként alig volt értékük. S mit ad isten, betéved egyszer hozzá két ellenőrzési körútját járó katona. Megtetszett nekik a sok gyönyörű holmi, s ki tudja mi lett volna a vége, ha történetesen nem lakik ott egy tiszt. Szerencsére meghallotta a lármát, ott termett s kidobta a két katonát, amikor a profes: - szór elmondta, mit akarnak. Képzelje azonban mi történik, ha nincs ott a tiszt. Egy katona hátizsákjában olasz porcelán a XVII. századból, egyenesen nevetséges. — Ahogy végére ért ennek a tragikusan induló, da szerencsésen végződő történetnek, igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy amit elmesélt, semmi összefüggésben nincs látogatásáéval, hogy mindjárt búcsúzik s távozik innen.

A csel sikerült, az asszony felajánlotta azonnal az egyik szobát.

— Inga! — kiáltotta. Az a lány jött be a dolgozószobába, aki ajtót nyitott Gyementyev- nek. — Ismerkedjenek meg.. *

Gyementyev összecsapta bokáját és meghajolt:

— Paul Ruckert kapitány.

— Ingta Rubisz — suttogta nagyon halkan a lány.

— Ruckert kapitány nálunk laleik mától fogva — mondta ftr 'h.sszoriy a lányának. —■ Ne félj Inga, nem lesz semmi baj...

Végre sikerült útiját lakásra szert tennie Gyemen- tyevnek. Azonnal lefeküdt a

díványra. Eddig minden úgy

ment, mint a karikacsapás.

— Jó éjt. Paul Ruckert — mosolygott Gyementyev. i rögtön álomba merült.

(Folytatjuká