Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-27 / 228. szám
»58. SZEPTEMBER 27. NAPLÓ Az országgyűlés ülése Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) Az 1958 januári ülésszak óta, amióta az országgyűlés bizalmából végzem a minisztertanács elnökének funkcióját, sok minden történt hazánkban — kezdte beszédét dr. Münnich Ferenc. Szorgos hétköznapok nyolc hónapja van mögöttünk. Ez alatt a nyolc hónap alatt népünk jelentős lépésekkel haladt előre hazánk felvirágoztatása útján. Ebben az időszakban végérvényesen megszilárdult és megerősödött a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje. A kormány jelentheti,, hogy népi demokráciánkban eleven, lüktető politikai élet folyik, az emberek alkotókedve megnőtt és kisebb nehézségeket leszámítva minden okunk megvan, hogy bizakodással tekintsünk a jövőbe. A Minisztertanács elnöke ezután részletesen ismertette az ország belpolitikai helyzetét. A Hazafias Népfront tekintélyes tényezővé lett Napról napra szorosabbá válik a kapcsolat pártunk és kormányunk vezetői, valamint a dolgozó milliók között *— mondotta. — A dolgozó tömegek nagy bizalmat táplálnak a párt, pártunk Központi Bizottsága és kormányunk iránt. Ennek a bizalomnak legfőbb forrása a tömegeknek az a felismerése, hogy a párt a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával, a dolgozó milliók kívánságainak figyelembevételével vezeti a nagy országépítő munkát, amely a szocializmus győzelméhez visz el bennünket. A marxista—leninista párt irányításával, a tehetséges és szorgalmas magyar munkás- osztály vezetésével elért sikerekben nagy része van annak is, hogy állandóan hathatós segítséget kaptunk és kapunk a testvéri Szovjetuniótól, amely az élet minden területén erős jóbarátként áll mellettünk. Önzetlen segítő együttműködésben élünk többi barátainkkal is. Dr. Münnich Ferenc beszédében nagy figyelmet szentelt a Hazafias Népfrontnak. Mostanában lesz egy esztendeje, hogy az ellenforradalmi felkelést 'követő stagnálás után a Hazafias Népfront az országos tanács ülésével újból megkezdte tevékenységét — mondotta. — Az elmúlt egy esztendő mindenki számára bebizonyította, hogy nagyjelentőségű változás történt a népfront munkájában, A népfront hosszú évek óta először kezd valóban megfelelni hivatásának. Tömegbefolyásánalk megnövekedésével együtt nőtt tekintélye is. A mozgalom hatása, befolyása egyre elevenebben érezhető a politikai életben, A népfrontbizottságok eleven, társadalmi és politikai megmozdulásokat szerveznek és ezek által nagy tömegeket mozdítanak meg. Köztük soksok olyan embert is, akit eddig még nem nagyon sikerült valamilyen társadalmi akcióba bevonni. A Hazafias Népfront-mozgalom számottevő és jelentős munkával igyekezett segíteni az országgyűlés tagjainak tevékenységét is. A Hazafias Népfront tekintélyes politikai tényezővé lett. Az elmúlt esztendők hibáiból okulva nem engedjük, hogy a népfrontmozgalom revizionista törekvések takarója legyen, de azt sem engedjük, hogy bárki is kisebbítse a Hazafias Népfront jelentőségét,, szükségességét, fontosságát. A Hazafias Népfront a párt vezetésével és irányításával a valódi szocialista egységfront megteremtője és iránta a legteljesebb bizalom nyilvánul meg mind a dolgozó tömegek, mint a pért és a kormány részéről. Természetes, hogy a párt és a kormány az egy esztendő sikeres munkája, a komoly fejlődés után az elkövetkező időkben sokat, az eddiginél is többet vár a Hazafias Népfront nagy tömegeket megmozgató tevékenységétől, Nevelje a népfront a magyar dolgozó nép tömegeit igazi, szocialista hazaszeretetre. Vonjon be mindenkit a politikai életbe és nyerjen meg minden olyan magyar állampolgárt, aki a haza szereteté- től fűtve, áténá ezeknek a kérdéseknek nagy horderejűt. Hatóságaink csírájában fojtsanak el minden9 a Magyar Népköztársaság elleni támadást A Minisztertanács elnöke ezután a szocialista törvényességről szólott. Kijelentette: az 1958-as esztendőt a politikai é^ gazdasági konszolidáció nyomán a szocialista törvényesség további megszilárdulása is jellemzi. A szocialista törvényesség megerősítését — mondotta7 — mindenekelőtt azok az új jogszabályok jelentették, amelyeket törvényhozó munkánk során az adott időszak politikai, gazdasági és társadalmi igényeinek figyelembevételével alkottunk. Az állampolgárok jogegyenlőségének alkotmányunkban is rögzített alapelve a gyakorlatban is érvényesül. Ez és a törvényesség is megkívánja, hogy minden állampolgár teljesítse a törvényben előírt kötelességét, ugyanakkor minden állampolgár egyenlően részesüljön jogvédelemben, Aki azonban kezet emel népi demokráciánkra, aki megsérti államunk törvényeit, az nem kerüli el a törvényben kilátásba helyezett következményeket Ügyészi szervezetünk széleskörű munkát fejt ki a törvényesség biztosítására. A dolgozók bizalmának növekedését mutatja az a tény is, hogy panaszaikkal, sérelmeikkel nagy számban fordulnak az ügyészséghez és más illetékes szervekhez. Azokat a feladatokat, amelyek az ellenforradalom leverése után az igazságszolgáltatás terén jelentkeztek, ügyészi szerveink és bíróságaink jórészt megoldották. Az ellenforradalmi bűncselekmények felderítése lényegében befejeződött. Az ellenforradalmi bűn- cselekmények felderítése lerántotta a leplet Nagy Imre és csoportja államellenes tevékenységéről, a hazai reakciós erők és nyugati szövetségeseik közötti szoros kapcsolatról. Igazságügyi szerveink megérdemelt, igazságos büntetést mértek a hazaárulókra. Az ítélet nagy megnyugvást keltett hazánk lakosai körében, mert beigazolta az egyszerű emberek követelését, azt tudniillik, hogy büntet lenül senki se támadhat a dolgozó nép hatalmára és vívmányaira. Bár az ellenforradalmi erők felszámolásával az el lenforradalom belső erői jelentősen meggyengülteik, szétszóródtak, ennek ellenére bomlasztó tevékenységük folytatásáról nem mondtak le, ezért hatóságaink a szocialista törvényesség betartásával a jövőben is kérlelhetetlen szigorral, csírájában fojtanak el minden, a Magyar Nép- köztársaság, a munkás-paraszt hatalom elleni támadást. A rendőrségi és igazságügyi szervek erélyesen lépteik fel a gazdasági élet kártékony elemeivel, az üzérkedőkkel, spekulánsokkal szemben is. Hozzáláttunk ahhoz is, hogy véget vessünk a közéletben jelentkező korrupciós jelenségeknek. Rendőri és igazságügyi szerveink állandó követelményként tartják szem 'előtt azt, hogy minden bűncselekmény elbírálásánál különbséget kell tenni egyrészt a tudatos ellenséges elemek, a rendszeres, a visszaeső bűnözők, a huligánok, másrészt a megtévesztett, az állam törvényei ellen először vétő, kisebb jelentőségű és súlyos bűncselekményi; elkövető dolgozók ügyeinek elbírálása között. Bíróságaink eljárását fc a törvényesség elveinek legszigorúbb tisztele tbentartása jellemzi. Az eljárások során a legteljesebb törvényszerű lehetőség nyílik a szabad védekezésre. Annak ellenére, hogy a bűnügyi nyomozás fejlődése folytán a bírósági eljárásban a nyomozás által megállapított tények kerülnek elbírálásra, bíróságaink következetesen ragaszkodnak a perrendszerű bizonyítékok legszélesebb körű beszerzéséhez, pusztán a be-' ismerő vallomás önmagában bizonyításul nem szolgál, s mint egyedüli körülmény: a bűnösség megállapítására nem alkalmas. A Minisztertanács intézkedései Dr. Münnich Ferenc ezután beszámolt az országgyűlésnek a Minisztertanács ez év januárja óta végzett további munkájáról. A kormány az országgyűlés áprilisi ülésszakára benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetéséről, majd az országgyűlés júliusi ülésszakára az 1958/60. évi hároméves népgazdaság fejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. A kormány a többi között megvizsgálta az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1957. évi 28. sz. törvényerejű rendelet intézkedéseit és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak a rendelkezés végrehajtása során tapasztalt visszásságok megszüntetésére. Tovább fejlesztette a kormány a hivatali helyiségek lakássá történő visszaállításáról szóló további rendelkezéseket. A kormány másik nagyjelentőségű lakásügyi intézkedése, az ápcflfa 15-én mindenkor kiváló eredményt felmutató doktorjelöltek kitüntetéses doktorrá avatást. Az ifjúság nevelésével függ össze a tanító- és óvónőképzés átszervezése is. A kormány kiterjesztette a gyermek bénulás elleni védekezést. A jogszolgáltatással kapcsolatosak a kormánynak azok a rendelkezései is, amelyek a vállalati jogtanácsosok és az ügyvédek működését szabályozták. A népgazdaság egészségesen, eredményesen fejlődik A Minisztertanács elnöke ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy a magyar népgazdaság az 1958-as év első 8 hónapjában az ellenforradalmat követő gazdasági konszolidáció után tovább fejlődött és eredményesen halad tovább a megkezdett ütöm* Az 1958-as évet több olyan vonás jellemzi, amelyek a korábbi években nem vagy csak jóval kisebb mértékben érvényesültek. Ilyen például az egyenletesebb termelés, a megalapozottabb beruházási politika, a termelés szerkezetének átalakulása, a hazai adottságok jobb kihasználása. Kedvező volt az ipar nyersanyag- és energiáéi!aA mezőgazdaságban a galboma- neműek termése — a kedvezőtlen időjárás miatt — alacsonyabb volt, mint az előző években, az állatállomány azonban emelkedett. A beruházások összege az első nyolc hónapban nagyabb volt, mint 1957 megfelelő időszakában és a tervek szerint az év végéig meghaladja az 1955. és 1956. évit is. A külkereskedelmi forgalom az előző évvel szemben már csak kismértékben volt passzív. Az átlagos bérszínvonal nagyjából a múlt évi szántén stabilizálódott, de a bérelten felül kifizetett nyereségrészesedés, valamint a foglalkoztatottság növekedése következtében a lakosság jövedelme meghaladta a mült évit, A növekvő jövedelmeknek megfelelően nőtt a lakosság vásárlása, elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből. 1958 első hét hónapjában az állami ipar teljes termelése — az idényjellegű élelmiszeripart nem számítva — 12 százalékkal volt több, mint 1957 egészének havi átlaga és 17 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A termelés emelkedéséhez, egyenletesebbé válásához nagy mértékben hozzájárult az ipar vezetésének, a tervezési munkának javulása, A széntermelés növekedése lehetővé tette a népgazdaság egészének zavartalan szénellátását, továbbá azt, hogy nagyobb erőket lehetett az előkészítő munkák, elsősorban a jobb minőségű szenek termelésére fordítani. Az év folyamán fokozatosan emelkedett a másik fontos alapanyag, a kőolaj termelése, de így történt ez a gazdaságunk egész területén is. A termelés mennyiségi növekedése együtt járt a termelés műszaki színvonalának javulásával, a kereslethez jobban igazodó áruválaszték kialakításával! A munkaigényes termékeket gyártó ágazatok — mint például a gépgy ártás, villamos- gépipar, műszeripar — termelése 1958. első hét hónapjában a többi ágazatnál nagyobb ütemben emelkedett. Az állami építőipar 365 millió forinttal — 23 százalékkal több építményt fejezett be, mint az elmúlt év első felében. Kedvező feltételeket teremtettunk a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséhez csátott rendelet, amely védelmet biztosított a személyi tulajdonban álló házak bérlőinek. A gyakorlat mutatja, hogy ez a rendelet még kiegészítésre szorul. Április 15-i rendeletében a kormány szabályozta a magánszemélyek gépkocsihasználatát, lehetővé téve, hogy magán személy külön engedély nélkül vásároljon és üzemeletessen belföldi forgalmi rendszámú használt személygépkocsit. A kormány szabályozta a kisiparosok ipargyakorlásét, módosította a családi pótlékról szóló egyes korábbi rendelkezéseket; leszállította kilogrammomként tíz forinttal a vaj fogyasztói árát. A Minisztertanács az ifjúság nevelésével és képzésével kapcsolatban elhatározta a politechnikai oktatás bevezetését. Az Elnöki Tanács a kormány javaslata alapján bevezette a középiskolai és egyetemi tanulmányaik folyamán A mezőgazdaság helyzetéről szólva a Minisztertanács elnöke elmondotta, hogy 1958- ban tovább csökkent a kenyér- gabona és nőtt az egyéb, főleg takarmánygabona és a szálas- takarmány-növények vetésterülete. 1958. május 31-én körülbelül 2,7 millió katasztrális hold volt a kenyérgabona vetésterülete, a múlt évinél 173 000 katasztrális holddal — hat százalékkal — kevesebb. A gabonaneműek termésátlagai a kedvezőtlen időjárás következtéiben az előzetes becslések alapján. — a végleges csépié® eredmények még nem állnak rendelkezésre — nem érik el az 1957. évit. Az állatállomány 1958. tavaszán — a szarvasmarha kivételével — nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az állomány növekedése különösen az anyaállatoknál volt nagyarányú, ami a várható szaporulat szempontjából igen kedvező. 1958. júniusában az egyéni gazdaságok sertésállománya 5 millió 475 000 volt, körülbelül 400 000-rel több mint 1957 közepén. Ez évben a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének sok kedvező feltételét teremtettük meg, — folytatta a továbbiakban dr. Münnich Ferenc. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti helyzete ma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt. Jobban érvényesül a szövetkezeti demokráciái javult a tagok részvétele a közös munkában, a közös gazdaság irányításában. A jelenleg működő 2714 mező- gazdasági termelőszövetkezetnek körülbelül fele igen jól gazdálkodik, de — velük együtt — az ország összes termelőszövetkezeteinek a főbb növényeknél elért termésátlagai meghaladják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait. Szeretném hangsúlyozná az állatállomány gyorsütemű növelésének fontosságát. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb mértékben biztosítsuk termelőszövetkezeteink kedvezményes feltételek melletti tenyészállat-ellátását. Ez évben Jelentős változások következtek be a termelőszövetkezetek árutermelésében is. A termelőszövetkezet több árut értékesít és a tagságnak több pénzt tud adni, ami előnyös a rendszeres előlegezés szempontjából is. Termelőszövetkezeteinknek komoly segítséget jelentett azaz intézkedés, hogy a szakmai vezetés gyengeségét pótlandó, állami támogatással szakértő agronomist alkalmazhatnak. Sok új termelői szakcsoport» mezőgazdasági társulás is alakult. Augusztus elsejéig az összes szakcsoportok és társulások száma 2336. tagjaik száma 71 614, szántóterületük pedig 67 772 katasztrális hold volt. 1958. augusztus 1-én a mezőgazdaságú termelőszövetkezete*. termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok, társulások» stb., tehát a mezőgazdasági termelésre alakult különböző típusú szövetkezetek együttes száma 5876, a tagok száma 243 855, földterületük pedig 1,583 925 katasztrális hold volt. Az előzetes tájékoztató adatok szerint jelenleg 37 szövetkezeti községünk, városunk van és az ősz folyamán előreláthatólag még további 56 lesz. Termelőszövetkezeti mozgalmunk kilábolt az ellenforradalom okozta hullámvölgyből és fejlődésnek indult. Ezt a folyamatot illetékes szerveinknek a szövetkezeti parasztság és a I égőm tudatosabb egyéni parasztok támogatásával aktívabban kell népszerűsíteni, előbbre vinni, szigorúan betartva az önkéntesség elvét. Az idén Í0695 lakást építünk A Minisztertanács elnöke ezután beruházásokkal foglalkozott, mint mondotta, a kormány az 1958. évi állami beruházási tervet 9,5 milliárd forintban hagyta jóvá. Ez az összeg a termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelével, valamint a szövetkezeti saját erőből megvalósult beruházásokkal és a magánlakás-építkezésekkel együtt 10,9 milliárd forintot tesz ki. Az állami beruházások összegéből az ipar 4,3 milliárd forinttal, a mezőgazdaság 1,2 milliárd forinttal» a közlekedés 1 milliárd forinttal, a lakásépítés pedig 1,3 milliárd forinttal részesedik. A beruházási összegnek mintegy 70 százaléka termelő jellegű, a beruházás 30 százaléka pedig szociális, kulturális, kommunális és egyéb nemtermelő jellegű beruházás megvalósítását szolgálja! Az 1958. évi szerény beruházási keret csupán a legiha- laszthatatlanaibb és a népgazdaság további arányos fejlesztése szempontiából legfontosabb beruházási célkitűzések megvalósítására ad lehetőséget. Erőnkhöz mérten fontos felújító jellegű beruházásokat is teszünk. Ki kell emelnem építő tevékenységünket. Ez évben 10 695 lakás építését fejezzük be a központi lakáskeretbol. Tervezzük 20 000 magánlakás felépítését K Ezzel a száz lakásra jutó lakosok száma 374 lesz, mintegy 0.5 százalékkal kevesebb, mint 1957-ben. — Befejeződik ez évben 771 általános iskolai új tanterem építése is. Évközben munkásosztályunk kiemelkedő munkája, valamint pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája ered menyeképpen lehetővé vált az 1958. évi beruházási terv 15 százalékos felemelése. Az állami ipar félévi terveinek 3 százalékos túlteljesítése biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb összegű beruházást lássunk el a szükséges gépekkel, építőanyagokkal és egyéb berendezésekkel. Az ez évi beruházási terv felemelése közvetlenül kihat a termelés színvonalának javulására is* ami viszont a hároméves terv további éveiben újra lehetővé teszi majd a beruházási terv ismételt megemeléséit; 14 százalékkal növeljük exportelőirányzatunkat A külkereskedelem helyzetére rátérve a Minisztertanács elnöke elmondotta, hogy a külkereskedelmi mérleg aktivitásán keresztül meg kell teremtenünk a fizetési mérleg egyensúlyát, biztosítanunk kell az ellenforradalom után a Szovjetuniótól és a baráti országokból a gazdasági életünk talpraélKtásához kapott hitelek visszafizetését. A párt és a kormány ezért olyan határozatokat hozott, amelyekkel a gazdasági munka középpontjába helyezte a külkereskedelmi igények fokozottabb kielégítését. Az 1958. évi külkereskedelmi tervünk adatai meghaladják a korábbi évek előirányzatót, Az import 1957-ben 22,9 százalékkal csökkent ugyan, azonban figyelembe kell venni az ellenforradalom következtében a termelés kiesése miatt szükségessé vált rendkívüli (Folptotts, a 4. oMaSomt
