Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

6 NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER 21; Magyar jegyzék az Egyesült Államok kormányához JOitßLdiU JELENTIK ! (Folytatás az 1. oldalról) A két ország: egymás közötti kapcsolatát tekintve megálla­pítható és tényekkel alátá­masztható, hogy az Egyesült Államok kormányának a Ma­gyar Népköztársasággal szem­ben folytatott politikája össz­hangban van mindazon illegá­lis és ellenséges tevékenység­gel, amelynek több részletét a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa Tájékoztatási Hivatala szeptember 13-1 sajtó konferenciája feltárt. Ezzel kapcsolatban a külügyminisz­térium csak röviden kíván utalni néhány olyan tényre, melyek az 1938 szeptember 13- án elhangzott kormány szó­vivői nyilatkozatban közzé­tettek mellett ismételten és világosan bizonyítják az Egyesült Államoknak a Ma­gyar Népköztársasággal szem­beni kifejezetten rosszindulatú sót ellenséges politikáját. Az amerikai hatóságok Oy sorozatosan akadályo­kat gördítenek magyar újság­írók amerikai beutazása elé, ezzel szemben csupán az év első felében több mint har­minc amerikai újságíró járt Magyarországon. Ezeken az újságírókon kívül az AP és a UP amerikai hírügynökségek két állandó tudósítót tartanak Budapesten. A Budapesten verseny­zett amerikai atléták iránt olyan messzemenő ud­variasságot tanúsítottak a ma­gyar hatóságok, hogy öt vízu­mot adtak ki név nélkül azzal, hogy az amerikai sportvezetők maguk határozzák meg, ki ve­szi azokat igénybe. Ezzel szemben az amerikai hatósá­gok a magyar sportolóktól vagy megtagadják a vízumot — példa erre az 1957-es mű­korcsolyázó világbajnokságra kiutazni kívánó Nagy testvér­pár esete, vagy pedig az utol­só percig elhúzzák annak meg­adását, mint Rózsavölgyi Ist­ván atléta vízuma esetében, aki pedig amerikai sportszer- vek meghívására kívánt ki­utazni az Egyesült Államokba. b) _\ Ugyancsak nagyobb »/ számban kaptak Ma­gyarországra beutazási enge­délyt amerikai kereskedők és üzletemberek. Ezzel szemben a magyar kereskedelmi szakem­berek alig, vagy egyáltalán nem kapnak amerikai vízumot. Legutóbb a State Department elutasította a Magyar Népköz- társaság arra irányuló kérel­mét is, hogy részt vehessen az 1959. évi newyorki világkeres­kedelmi vásáron. Az Egyesült Államok majdnem minden esetben mereven elzárkózik a magyar tudósok látogatása elől. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a március 17-én kezdő­dött chicagói atomenergia kon­ferenciára amerikai meghívás alapján kiutazni szándékozó három magyar tudóstól az amerikai hatóságok megtagad­ták a beutazási engedélyt. Ugyanakkor akadály nélkül biztosítva van amerikai tudó­sok tudományos célból Ma­gyarországra történő látogatá­sa. így legutóbb három ame­rikai tudós látogatott el Ma­gyarországra. A minisztérium Jelem .jegyzékében már rá­mutatott arra és ezt a fenti néhány példával be Is bizonyí­totta, nem a Magyar Népköz- társaság, hanem az Egyesült Államok kormánya az, amely gátolja és akadályokat gördít a két ország kapcsolatainak normalizálása elé. Ezt igazol­ja az a tény is, hogy az ame­rikai hatóságok nem terjesztik ki az amerikai útlevelek érvé­nyességét Magyarországra és csak kivételes esetekben te­szik lehetővé amerikai állam­polgárok magyarországi láto­gatását. A minisztérium meg kívánja Jegyezni, hogy a ma­gyar hatóságok nem alkalmaz­nak hasonló diszkriminációs eljárást a magyar útlevelek Egyesült Államokba való ér­vényességét Illetően. Egyide­jűleg a minisztérium nem hagyhatja megjegyzés nélkül azt a tény sem, hogy az Egye­sült Államok követsége mi­lyen szokatlan módon jár el a vizumiigyek elbírálásánál, e) d) Közlemények Subás-varrés tanfolyam kezdő­dne haladók részére szeptember 33-én délután 3 órakor a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelőddel Házában, Oktató: Kunszt Dezeőné. * A csillagászati hét mai prog­ramja: A Tejút-rendszer csillagai. Előadó: dr, Tóth Lászlói Az elő­adás helye a Leflwey Gimnázium fizikai előadótermei — Az előadá­sokat távcsöves csillagászati be­mutatók követik. Belépődíj: 2 fo­rint, diákoknak 1 forint. A csilla­gászati hét előadásaira a helyszí­nen bérletjegy is váltható, * A Megyei Rendelőintézet legkö­zelebbi munkaértekezletét 1958. szeptember 2«-án, pénteken dél­után 3 órakor tartja az Intézet in. em. 4. az. kultúrtermében; — Ezt követően dr; Szilárd Zoltán egye­temi magántanár a gyulladásos és elfajulásos májmegbetegedések címmel orvosi továbbképző elő­adást tart, melyre a rendelőintézet orvosait meghívja; ár A TOT Munkácsy Mihály Sza­badegyetemének 17 kollégiumára a beiratások megkezdődtek. A nyelviskolába való belratások is folyamatosak. Beiratkozni lehet mindennap délelőtt 10 órától dél­után 8 óráig a TIT Baranya me­gyei szervezeténél. (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) Részvételi díj a kollégiumokra egész évre 4« fo­rint, a nyelviskolákra a félévi díj 100 forint; ár Pécs megyei Jogú várói Tanácsa 1*58. szeptember 33-án, kedden délelőtt 9 órai kezdettel a tanács­háza tanácstermében (U. em. 50.) ülést tart. Napirend eWtt a vb el­nökének beszámolója a lejárt ha­táridejű tanácshatározatok végre­hajtásáról. Napirendi javaslat: 1. A város kommunális problémái­nak megtárgyalása. Előadó: Gócz Béla vb-elnőkhelyettes, 3. Jelen­tés a félévben elvégzett község- fejlesztési munkákról. Előadó: dr. Lajos József osztályvezető, 3. A házfelügyelők munkaviszonyának és munkafeltételeinek szabályozá­sáról szóló tanácsrendelet megal­kotása. Előadó: dr. Pataki Sándor jogtanácsos. Napirend után Inter­pellációk, bejelentések, javasla­tok, * A ni: kér. tanács egészségügyi csoportja értesíti dr. Csacskó La­jos körzetéhez tartozó dolgozókat, hogy 1958. szeptember 23-től az orvosi rendelés a Petőfi utcában lévő körzeti rendelőben fél 8 órá­tól tíz óráig, délután fél 4 órá­tól 3 óráig lesz; * A távolsági beszélgetések beje­lentésének megkönnyítése érde­kében a Posta közli, hogy mun­kanapokon reggel 8 órától délután 4 óráig a 01 távbeszélő hívószám mellett a 27—81, 37—85 távbeszélő számon Is lehet bejelenteni távol­sági beszélgetést. * A pécsbányatelepl őregflúk csa­pata a sörgyári öregfiúkkal Ját­szott barátságos mérkőzést. — A mérkőzést a pécsbányatelepiek nyerték 5:4 arányban, félidőben a sörgyár vezetett még 3:0-ra. — A pécsbányatelepl öregfiúk csapatá­ban Játszott többek közt Bódl, Gylmesl, Dreen, Háyek, Krtvanek, Wágner, Klrsching, Hámori, Bar­relt. Munkásokol keresnek A Cementáruiparl Vállalat (Pécs Siklósi út 10.) keres karbantartó- kőművest, vasbetonszerelőt és egy száUításvezetőt (vizsgázott előnyben); a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat (Péos, Rákóczi út 58.) keres kubikos segédmunkáso­kat, a Szénbányászati Tröszt (Déryné utca 9.) építési üzemrész­lege kőműveseket és segédmunká­sokat, a Komlói Építőipari Válla­lat (Pécs, Zaolnay Vilmos utca) kőműveseket, festő és mázolókat, a Gyógyszertár Vállalat (Lánc u. 22.) asztalost, több évi gyakorlat­tal, a Közúti Üzemi Vállalat (Le­nin tér 5.) műút építéséhez segéd­munkásokat, a Baranya megyei Építő és Tatarozó Vállalat (Zsol- bay Vllmod utca 4—8.) kőművese- i ke« és tetőfedőket., a Közlekedési vállalat (Bacsó Béla utca 4. az.) autószerelőt, és gépkocsivezetőt kö zépfokú képesítéssel vagy 5 évi gyakorlattal, a MÁV Igazgatóság (Lenin tér) vonatfékezőket, kőmű­veseket és pályamunkásokat, a Víz- és Fűtésszerelési Vállalat az újerőmű-épitkezéshez önálló fű­tésszerelőket, a Kesztyűgyár (Fe­renc u. 10.) vizsgázott kazánfű­tőt, a Patyolat Mosoda Vállalat (Szabadság út 13.) vizagázott ka­zánfűtőt. a megyei tanács munka­ügyi osztálya Mohácsra villanysze­relőket és oxigénvágókat, a Ve­gyesipari vállalat (Irányi Dániel tér 9.) asztalosokat, a 36. számú Magas- és Mélyépítő Vállalat az újerőmű-épitkezéshez kőművese­ket és ácsokat; a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat (Déryné utca 38.) kőműveseket vesz fel, amikor a vízumkérdő ívben olyan kérdéseket tesz fel. ame­lyek nem felelnek meg az ál­talánosan alkalmazott vizűm­éi jár á«i gyakorlatnak és töb­bek közt a kérelmező politi­kai nézetei és párthoz való tartozása iránt érdeklődnek. A Magyar Népköztár­saság kormánya kultúr politikájában is a népek kultúrájának kölcsönös meg­ismerésére és egymáshoz való közeledésére törekszik. Ennél fogva intenzív kapcsolatot tart minden néppel, amely a köl­csönösség elvének elismerése alapján erre hajlandó. A ma­gyar hatóságok e célból tettek lépéseket az Egyesült Államok irányába is és a közelmúlt­ban tíz amerikai fűmet vásá­roltak, amelyek bemutatása az ország egész területén meg­kezdődött. Ezzel szemben az amerikai hatóságok megnehe­zítik és egyes esetekben el­lenségesen fogadják a magyar filmek amerikai bemutatását. A Magyar Népköztár­saság gazdasági és ke­reskedelmi politikájában ugyancsak az államok közötti normális és a kölcsönös elő­nyökön alapuló kapcsolatok kifejlesztésére törekszik. Az Egyesült Államok a népelie- nes, reakciós, fasiszta Horthy- rendszer kormányával 1925. július 24-én „barátsági, keres­kedelmi, és konzuli“ szerző­dést kötött, de a demokratikus berendezkedésű Magyar Nép- köztársaság kormányával ilyen kölcsönös előnyöket nyújtó szerződést nem akar fenntartani és azt 1951-ben egyoldalúan felmondta. A Ma­gyar Népköztársaság a maga részéről többször tett javasla­tot az Egyesült Államok kor­mányának a két ország közötti gazdasági kapcsolatok rende­zésére, valamint az Egyesült Államok által alkalmazott diszkriminációs kereskedelmi rendelkezések megszüntetésé­re. Ezek közé tartozik többek között az amerikai hatóságok azon rendelkezése, amely sze­rint Magyarországot állítóla­gos állategészségügyi okokból lIHIIWIIWtUMlmMIIHHIIIHIIIllll behozatali tilalmi listára tet­ték és amely alapján megtiltó! ták a magyar húskészítmények Egyesült Államokba való im­portját. A Magyar Népköztár- 9/ saság kormánya jóindu latúan járt el azokkal az ame­rikai állampolgárságú szemé­lyekkel szemben is, akik az 1956-os magyarországi ellen- forradalom után illegálisan, embercsempészési és egyéb el­TUNISZ Tunézia pénteken este elis- i merte a szabad algériai kor- ; mányt. RABAT Rábaiban pénteken este hi- i vatalosan bejelentették, hogy í a marokkói kormány elismeri [a Kairóban megalakult szabad | algériai kormányt. PÁRIZS A francia külügymlniszté- | rium pénteken kijelentette, Al- : géria szabad kormányának el- ! ismerését — miután a külügy- > minisztérium állítása szerint lenséges szándékkal lépték át | ez a kormány nem gyakorolhat a magyar határt, mivel azokat j szuverenitást — Franciaország (C. M. Chapellc és Richard »„barátságtalan lépésnek” te- Roraback) büntetés nélkül át- $ kinti és ezért bekövctkezhetlk adta az amerikai hatóságok- J a szabad algériai kormányt nak. J elismerő kormányokkal fenn­Eentiekkel kapcsolatban a: álló diplomáciai kapcsolatok Külügyminisztérium fel kíván- f megszakítása. f> ja hívni a budapesti amerikai ! követség és rajta keresztül: kormánya figyelmét arra, hogy; a két ország közötti normális; viszony helyreállításához a j magyar kormány ezután is: készséggel hozzájárul, de jog-; gal elvárja, hogy a magyar • kormányhoz hasonlóan > az Egyesült Államok kormánya : is tényekkel bizonyítsa a ren­dezetlen kérdések megoldásé-: na, a magyar-amerikai viszony : WASHINGTON Washingtoniban Hervé Al- phand francia nagykövet majd­nem egy óna hosszat tárgyalt az amerikai külügyminiszté­riumban, majd később újság­írók előtt kijelentette, hivata­los biztosítékokat kapott, amely szerint az Egyesült Ál­lamoknak nem áll szándéká­ban elismerni a szabad algé­riai kormányt Vezető amerikai hivatalos jóindulatú ^ rendezésére irá- J személyiségek pénteken kife­nyuló készségét. A két ország közötti viszony rendezésének elengedhetetlen feltétele, hogy az Egyesült Államok kormá­nya a Magyar Népköztársaság gal való kapcsoltaiban az egyenjogúság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zás elvének tiszteletben tar­tása alapján álljon. Szüntesse be a Magyar Népköztársaság ellen Irányuló ellenséges pro­pagandát és végérvényesen vessen véget a Magyar Nép­köztársaság ellen irányuló megkülönböztető politikájá­nak, számolja fel egyszer s min denk orra az amerikai hivatalos és Illegális szerveknek a Ma­gyar Népköztársaság ellen irá­nyuló kémtevékenységét és aknamunkáját, amelyek ellen a Magyar Népköztársaság kor­mánya szükségesnek tartja, hogy ismételten legerélyesebb tiltakozását fejezze ki. Budapest, 1958. szept. 20. : jezésre juttatták csalódásukat ;az új algériai kormány meg- | alakulása miatt, BEIRUT Beirutban szombaton reggel ismét feszültté vált a helyzet. A libanoni Falangista Párt tag'» jai — miután a felkelők pén­teken elrabolták Fuad Hadda- got, „A1 Amal” című lapjuk munkatársát — szombaton megtorlásként elraboltak több személyt, amikor azok elhagy­ták a felkelők kerületét. A biztonsági erők körülzárták a Falangista Párt központját. PÁRIZS A francia hadseregügyi mi­nisztérium hivatalosan közölte szombaton, hogy a „terroriz­mus elleni intézkedések” ke­retében a kormány elhatározta a csendőrség egyes kategóriái­nak rövid időre való behívását. A behívottakat igénybe veszik a közlekedési vonalak és a csomópontok védelmében. SANTA MARIA Az Azorl szigetek között helyi forgalmat bonyolított le az „Amel” nevű 1025 tonnás hajó. Pénteken a rendes já­rata során viharba került és sziklazátonyra futott. Az ed­digi adatok szerint a hajó 133 utasa közül tízen meghaltak, tizenheten pedig eltűntek PÁRIZS Pénteken délután az algíri katedráiig közelében gránát robbant az utcán; A robbanás egy járókelőit megölt, öten súlyosan megsebesültek. ......................»4M..................... To vábbi amerikai csapatösszevonásek Tajvan térségében New York (TASzSz) Miller, az United Press International hírügynökség tudósítója az egyik tajvani amerikai légi- támaszpontról közli, hogy az Egyesült (Államok a „legna­gyobb mérvű atomerő össz­pontosítását hajtja végre a második világháború óta” a Távol-Keleten. Miller azt állít­ja, hogy elsősorban az atom- ; fegyverrel felszerelt légierőket összpontosítják; A Tajvani­szoros fölötti amerikai „légi- őrjáratokról" szólva Miller hangsúlyozza, hogy ezeknek célja „az amerikai erő” demons trálása. Tajvan térségében — foly­tatja Miller — hat repülőgép­anyahajó ée körülbelül 130 egyéb hajó horgonyoz. Felté­telezik, hogy öt repülőgép- anyahajó fedélzetén atombom­bák vannak; A Tajvanon levő „Matador” típusú rakétákat is teljes harci készenlétbe he­lyezték. A tudósító befejezésül meg­jegyzi, hogy Tajvan térségé­ben, Okinaván, Japánban és a Fülöp-szigetekcn az Egyesült Államok légierői jelentős meny nyiségű szállító repülőgéppel rendelkeznek, hogy a csapato­kat gyorsan el tudják juttatni arra a helyre, ahol azokra szükség van, (MTI) ft Mi’ € '*fcr ;VA‘/)//OTm£ÁJO$J3£j/\ (23) Az ezredes tiltakozva hárí­totta el az odanyújtott igazol­ványokat. — Jó, jó, csinálja csak a dol­gát, bár. a katonák, akkor is megbocsátanak nekünk, ha nem elsőosztályon visszük el őket innen. — Gondolja meg — mondta Gyementyev lelkesen — mi­lyen veszéllyel jár ilyen kö­rülmények között a járvá­nyos . i t — Kezdjen munkához — szakította félbe ingerülten az ezredes és odaszólt az Aelita kapitányának: „Mutassák meg neki a hajót., “ Gyementyev « másodkapi­tány kíséretében ment le a hajó űrbe. Hallgatag ember volt a kapitány, nesztelen lép­kedett Gyementyev háta mö­gött, csípős füstöt eregetett a foga közt tartott angol pipá­ból, miközben jókorákat cup- pantott. Bármit mondott neki Gyementyev, egy kukkot sem szólt. Végre felértek • fedél- l zetre. <*- Mikor fut ki a hajó a ki­kötőből? — kérdezte Gyemen­tyev szigorúan. —t Tizenkilenc harminckor lett volna az indulás, de az orosz bombavetők megzavar­tak bennünket — válaszolta a másodkapitány. Lassan, vonta­tottan beszélt, a pipát ki sem vette a szájából. — Húsz óra nulla háromkor indulunk, ha semmi nem jön közbe. Állító­lag csak sötétedés után indul­hatnak a hajók — parancs van rá. — Hány embert vesz fel a hajó? — Annyit, amennyi csak fel­fér — a pipa megemelkedett. Gyementyev mosolyt vett észre a másodkapitány szája szögletében. t— Ma jön még hajó? — Aligha., i — a másod- kapitány hirtelen kirántotta a szájából a pipát, s felhevülten, s gyorsan beszélni kezdett. — Szeretném szemtől-szembe lát­ni azt a tökfilkót, aki az egé­szet kitalálta! A légitámadás alatt tízesével horgonyoztak itt a hajók, most meg csak mi rostokolunk a kikötőben. Há­rom-négy óra telik el, amíg ml végzünk, s a következő ha­jó kiköt. Sokkal ésszerűbb len­ne, ha egyszerre öt hajó hor­gonyozna itt. Vadmarhák! — bosszúsan visszadúgta a szájá­ba a pipát, s újra elhallgatott. Gyementyev a vizsgálat ered­ményét bejegyezte a hajónap­lóba, s lement a partra. Kun heil ezredes gúnyosan fogadta: — Na talált valami fertőző bolhát7 ■» Minden a legnagyobb rendben — válaszolt Gyemen­tyev, s odafordult az Aelita kapitányához. — Kérem, hogy a szellőztetést a lehető legtö­kéletesebben oldja meg. — Jó — dörmögte a kapi­tány, megnézte óráját s így folytatta — Ideje megkezdeni a rakodást. Kunheil az ellenőrző állomás felé indult. Gyementyev csat­lakozott hozzá. Az ezredes mentegetőzve magyarázta: — Csinálja mindenki a fel­adatát, az a fő, hogy egymást ne hátráltassuk. — Kötelesek vagyunik min­dent elkövetni, hogy katonáink életét megóvjuk. — Ott kellene akkor kezdeni, tiltsák meg, hogy az oroszok légitámadást indítsanak — az ezredesnek tetszhetett a vicce, mert sokáig röhögött rajta, be­lebámulva Gyementyev arcá­ba. — Volt maga a fronton? — Franciaországtól idáig csak ott voltam — válaszolta röviden a kapitány. — Furcsa, s mégse ölte ki magából ezt a szőszálhasogató kicsinyességet. Tudja maga egyáltalán mi történik itt? — A háború folytatódik — válaszolta a kapitány élénken. Az ezredes ránézett Gyemen- tyevre, sóhajtott, s némán lép­delt tovább. ... A katonai, egységek úgy ellepték a kikötőt, mintha tw- lahonnan a magasból egy szür­készöld lavina gurult volna le. Gyementyev ott állt Kunheil ezredessel közvetlen az ellen­őrző állomás előtt, az előbbi hadnagy tehát fel se tételez­hette, hogy nem ismerik egy­mást. — Mikor fut be a következő hajó? — kérdezte meg Kun- heilt is Gyementyev, — Nem tudom — hárította el szárazan a kérdést. — Talán éjfélkor. — Az Aelita másodkapitá­nya szerint csapnivaló a kiürí­tés megszervezése. — Igen? — az ezredes vé­gighúzta tenyerét gyöngyöző sima arcán. — Egyszerre öt hajót is meg lehetne rakni szerinte — foly­tatta Gyementyev. — Trottel tábornok vélemé­nye, hogy legjobb egyenként — mondta bizonytalanul Kun­heil. — Nem kellene vele kö­zölni a tengerészek vélemé­nyét? — Nehéz lenne, mivel a tá­bornok tegnap Berlinbe repült. — S a helyettesével? Az ezredes hallgatott. — Mikorra jöjjek vissza el­lenőrizni a következő hajó helyiségeit? — faggatta tovább tiszteletteljesen Gyementyev az ezredest. — Éjféltájban — válaszolta Kunheil és odafordult a had­nagyhoz. — Viszontlátásra ezredes úr. Kunheil hanyagul tisztelgett, de nőm fordult Gyementyev felé, folytatta az imént meg­kezdett beszélgetést. (Toft/totfufc)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom