Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-16 / 193. szám

fm. AUGUSZTUS 1«. N A Pt 0 B PÁR TELEI l*íid\ A komlói III-as akna párt- szervezete rajzos sorozatot készített a bányamunkások múltbani és jelenbeni életé­ről. Az ízléses kivitelezésű tablók bemutatják, hogy míg a felszabadulás előtt gyak­ran 10—15 kilométerről gya­log jártak munkahelyükre, addig ma modern autóbuszok szállítják őket. A bánya egy személyért közel 7000 forin­tot fizet ki évente. Egy má­sikon a lakáshelyzet javulá­sát bizonyítják, a harmadi­kon pedig a szociális juttatá­sok helyzetét. A tablókat a fürdő előcsarnokában helyez­ték el, s nagyon sokan ér­deklődve nézegetik a beszé­des számokat. A pécsi városi párt-végre­hajtó bizottság a napokban megtárgyalta a szakszerveze­ti munka feladatait. A jelen­tés éj a vita alapján több fon­tos határozatot hozott a szak- szervezetben dolgozó kom­munisták tennivalóiról; * A megye bányász párt­szervezeteiben is készülnek az idei pártoktatásra. A múlt években sok gondot okozott a vidékről bejáró hallgatók rendszeres oktatása, mivel ezek a menetrend szerint in­duló autóbuszjáratokhoz vol­tak kötve. Több pártszerve­zetben most elhatározták, hogy a pártoktatást területi­leg szervezik- A vidéki párt­tagok egy részét már úgyis a falusi pártszervezetek ren­delkezésére bocsátották, hogy ott végezzenek pártmunkát, így semmi akadálya annak, hogy a pártoktatásban is ott vegyenek részt. A közeli jö­vőben a többi párttagot is átadják a lakóhelyi pártszer­vezeteknek. * A szigetvári községi mun­kásklub megnyitása csak az „első fecske" volt. A sziget­vári járási pártbizottság több faluban hasonló klub létesíté­sét tervezi. Patapoklosiban és Scmogyhárságyon már befe­jezés eWtt áll az épületek rendbefiózása. A járási párt- bizottság megvásárolta a szük­séges berendezéseket is: asz­talokat, székeket, képeket, szórakoztató játékokat. Meg­rendeltek több folyóiratot is. Ezek a klubok a községi pártszervezetek kezelésében működnek, a párttagok és a pórtonikívüliek kapcsolatának uneg teremtéséért. * A megyei pártbizottság Komló több bányaüzemében megbeszéléseket rendezett a párttagok egy részével- Eze­ken a meghívott elvtársak el­mondották véleményüket üzemük pártszervezetének s a pártbizottság munkájáról, va­lamint az országos pártérte­kezlet határozatainak végre­hajtásáról. A beszélgetések résztvevői őszinte, nyílt han­got. ütöttek meg, s a megyei pártbizottság sok helyes ta­pasztalatot gyűjtött össze. * A bólyi pártszervezet és a tanács nemrég napirendre tűzte a helyi kisipari ter­melőszövetkezet munkáját- Erről a főkönyvelő számolt be. Nagyon, helyes kezdemé­nyezés volt, hogy ílymódon is támogatást nyújtottak a szövetkezetben dolgozó kis­iparosoknak: 1 * A Kossuth-bányai pártszer­vezet érdekes kísérlettel fog­lalkozik. Nemrég létrehozta a faliújság-szerkesztő bizottsá­got és ezután rendszeresen fa­liújságot jelentet meg. Ez azonban sokban különbözik a régitől. Egyetlen lapra, tab- lószerűen készítik, a cikke­ket kézzel írják rá, ezenkí­vül ötletes rajzokkal dicsérik az eredményeket s állítják pellengérre a hibákat. A fali­újságokat, miután az üzem dolgozói már megtekintették, feljuttatják a többi bányához is. Az a céljuk, hogy népsze­rűsítsék a faliújság ilyen tormái át és megismertessék az ottani dolgozókkal saját problémáikat. Jó lenne, ha a kossuth-bányai faliújság „lá­togatását" a szomszédok is vi- kaonoznák­lapról'napra erősödik szakszervezetünk tömegkapcselata A szaktanács XIX. kongresz- í szusa és elnökségünk 1957. év : szeptemberi határozata meg- : szabta a bizalmiakkal való : rendszeres foglalkozást, vala­mint a bizalmiak és a bizalmi- ; testületek működését. A hatá- : rozatot a bizalmiak értekezle­tén megvitattuk, hogy mun­kájukat ennek szellemében vé­gezzék. Ezt a, célt szolgálta a : bizalmiak április hónapban : tartott oktatása is. Szakszervezetünk tömegkap­csolata napról napra erősö­dik azon a területen, ahol jó bizalmiak tevékenykednek. Általánosságban jellemző, hogy olyan embereket válasz­tanak meg, akiket elismer a szakszervezeti csoport és akik­nek a dolgozók előtt is tekin­télyük van. Ma már ritka eset, hogy üzemi bizottságaink a dolgozók megkérdezése nélkül jelölik ki a bizalmit. A bizalmiak munkájára jel­lemző, hogy többségükben fog­lalkoznak a munkásügyekkel, bérkérdésekkel, az üdültetés, termelés és jutalmazás kérdé­sével. Most már valóban nemcsak a bélyegeladás az egyetlen tevékenységük. Például a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Kővágószőlős II. rakterüle- ten működő Baranyai József ács főbizalmi csoportjához tar­tozó dolgozóknak nem kell be­jé rniok a központba, sem a munkahelyen az irodákba, mi­vel a bizalmi személyesen el­jár a dolgozók ügyében és har­cosan kiáll a jogos kérelmeK mellett, ugyanakkor bátran megmondja és meggyőzi a dol­gozókat, ha jogtalan követelés­sel lépnek feí. Hasonló jó munkát végez a Pécsi Porcelángyárban Dömö­tör Ernő lakatos-bizalmi, aki­ről úgy nyilatkoznak munka­társai, hogy lelkiismeretes és szívén viseli a dolgozók prob­lémáit. Igen jó munkát végez a III. sz. Mélyépítő Vállalatnál a bakon yai munkahelyen Gri1! István szakszervezeti főbizal­mi és lehetne még sok jó pél­dát sorolni. Megyénkben elértük azt, hogy a nagyobb vállalatoknál a jutalmazást, segélyezést, bér­besorolást a bizalmi javas­lata alapján végzik. Ezt kívánjuk minden területen elérni, mert a bizalmi áll a leg­közelebb a dolgozókhoz. Munkájuk felméréséül ha­vonta tartanak bizalmi érte­kezleteket. Ezeken az értekez­A Társadalmi Szemle közli az MSZMP művelődési politikájának irányelveit A Társadalmi Szemle a kö­zeljövőben megjelenő július— augusztusi száma sok érdekes cikket közöl. Fehér Lajos: A falusi pártmunka megjavításá­ról, Garamvölgyi Károly: A mezőgazdaság irányításának új vonásai a Szovjetunióban, dr. Csapó László: Az állami mo­nopolkapitalizmus megerősödé­se — revizionista nézetek a modern kapitalista államról címmel írt cikket. Közli a fo­lyóirat következő száma Szi­geti József: Művészi alkotás és pártosság Lukács György esz­tétikájában, J. Suret-Canaie: A Francia Kommunista Párt és az értelmiség, továbbá Liu Sao-csi: Beszámoló a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának munkájáról a Harkány, 1968. augusztus 15. VIII; kongresszus második ülésszakán című írását. A dokumentumok között napvilágot látnak a Magyar Szocialista Munkáspárt műve­lődési politikájának irányelvei és új Lenin-dokumentumok. A Belföldi Szemle ismerteti Bognár Gyula cikkét a párt­propaganda és a pártoktatás néhány kérdéséről, a Nemzet­közi Szemlében megjelenik Kristóf László írása Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusáról. Politisz Janisz: A ciprusi kérdés és a közel-keleti imperialista ag­resszió, Makai György: Liba­non és az amerikai agresszió címmel írt cikket. A Társadal­mi Szemle ezenkívül jegyzete­ket közöl könyvekről: leteken tájékoztatják az üzem bizottságok a fontosabb fel­adatokról és legújabb rende­letekről a bizalmikat. Hiba még, hogy a bizalmitestület! még sokhelyütt nem tanácsadó szerve az üzemi bizottságnak Pedig ez komoly segítséget nyútjhatna az üzemi bizottság­nak. Megyebizottságunk látva a bizalmitevékenység fontossá­gát a szakszervezeti mozga­lomban, nagyobb gondot for-' dít arra, hogy a bizalmiak a határozat szellemében végez­zék munkájukat. Ez nagyban növeli a párt- és a szakszer­vezet tömegkapcsolatát. A dolgozók elismeréssel be­szélnek azokról a bizalmiak­ról, akik fáradságot nem ki mélve Intézik ügyeiket. A bizalmiak jó munkájához szükséges a kellő támogatás és bizonyos esetekben a bizal­miak megvédése. Például át­helyezés, felmondás és egyéb vitás kérdésekben. Meg kell dicsérni a Beremendi Cement­gyár üzemi bizottságát, mert a nagyobb mérvű átszervezésnél minden bizalmiját megvédte. A dolgozók nevelése igen fontos feladat, mert az építő­iparban nagy a munkaerőván dorlás és sok egyéb feladat is megoldásra vár. Krisztics Márk, az Építő-, Fa- és Építőanyag ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek megyei titkára. Tanácsi híradó A városi tanács „Tanácsi Híradó’’ címmel időszakos folyóiratot tervez a tanács­tagok részére. A folyóirat foglalkozik a tanácsok, az egyes osztályok és az állan­dó bizottságaik munkájánál és terveivel Az új folyóirat fontos agi- tációs anyagot szolgáltat majd a tanácstagok részére, megkönnyíti a tájékozódásu­kat és nagy mértékben nyújt segítséget a munkájukhoz. A béke tudósa U incs talán a világnak olyan tája, olyan eldugott sarka ^' ahol a békét követelő emberiség ne fogadta volm megrendültén a szomorú hírt: Joliot-Curie meghalt. Joliot-Curie-ben. akinek neve kétségkívül a legmaga sabb emberi értékek jelképe az egész világon, nemcsak a nagy tudóst, hanem elsősorban az embert tiszteljük, aki bátran, becsületesen állt ki amellett, hogy az atomerőt az emberiség javára használják fel. Tíz esztendővel ezelőtt egy hideg decemberi reggelen futótűzként járta be a világot a nagy hír: „Zoé” megszüle­tett! „Zoé” a chatilloni atom máglya működésbe lépett és kétféleképpen dobogtatta meg a szíveket. Egy részét (sze­rencsére ebből van kevesebb) a „nagy lehetőségek”, a világ­uralomra való törekvés kerítette hatalmába, más részéi a szorongó várakozás: vajon mit nyer vele az emberiség? Ekkor nyitotta meg Joiiot-Curie lángelméje azokat a szédületes távlatokat, amelyek már az atomkorszak felé vezetnek. Es a nagy tudósban a meleg emberi szív jelentkezett. Jól tudta, hogy alkotásával a poklokat szabadíthatná fel, de azt is tudta, hogy az élet szolgálatában milyen ígéretet jelenthet a felfedezés. És ő most is, mint már annyiszor tudományos működése során az utóbbit választotta. Sürgönyök, határozatok özönlöttek mindenhonnan Jo- liot-Curie-hez. A CGT (az egységes francia szakszerveze­tekéhez tartozó Franciaországi Bányászszövetség Nemzeti Tanácsa ezekkel a lelkes szavakkal fejezte be üdvözlő táv­iratát: „Üdvözlet Joliot-Cúrie-nak, a béke szolgálatába állí­tott tudomány hősének”. Bizonyos francia lapok feltűnően tartózkodó hangja el­lenére a közvélemény egész Franciaországban ösztönösen megérezte az esemény fontosságát. Az atom, amely Hiro­sima felett oly borzalmasan tört be a történelembe, ismét ' magára vonta a közfigyelmet. De most már nem mint po­koli erő, szenvedések és pusztítások forrása, hanem mint jótékony hatalom, amely a civilizáció hallatlan felvirágzá­sára hivatott. Frédéric Jollot-Curie-t a népből származó és a néphez hű tudóst, szívébe zárta nemcsak a lelkes francia nép, ha­nem az öt világrész becsületesen gondolkodó embermillióL Sem a káprázatos ajánlatok, sem a fenyegetések nem térítették le a maga választotta útról. Amikor a Szovjet­unióba hívták, hogy átadják azt az oklevelet, amellyel a Szovjet Tudományos Akadémia tagjává választották, düh­rohamot kapott De Gaulle pártja és a lapjában így fenye- getődzött: „Joliot-Curie moszkvai látogatása nagyon rossz benyomást tett az amerikai és brit vezérkarra.’* Nem tudták neki megbocsátani azt sem, hogy a követ­kezőket mondotta a Francia—Szovjet ^ Tarsasag negyedik kongresszusán: „A Szovjetunió példája a biztosíték arra, hogy sikerül összefognunk a béke és a haladás minden erejét és felépíthetjük azt a világot, ahol az igazság fog uralkodni. Mi szeretjük a hazánkat, éppen azért kívánjuk minden erőnkből, hogy baráti viszony és szövetség kösse össze Franciaországot a Szovjetunióval.” Mintha csak valamilyen tudományos jelenséget figyel­ne meg laboratóriumában, oly tárgyilagosan tett különb­séget a béke erőinek törekvései és a háborús spekulánsok tervei felett. Eszére és szívére hallgatva vállalta a kocká­zatot, amikor nyíltan hirdette meggyőződését: „Majd ha biztosítva lesz a tartós béke, akkor, de csak akkor tudunk mi, természettudósok reggeltől estig nyugalomban dolgozni laboratóriumunkban és akkor ígérem: a világot igazán nagyszerű felfedezésekkel ajándékozzuk meg.” N em érhette meg Joliot-Curie, hogy az általa áhított nyugalomban alkothasson. De nyilatkozata mégis az élet diadalmas válasza a halálnak. Éjjel-nappal folyik a lázas munka, hogy vasárnapra minden a legszebb, minden a legjobb legyen az idei mező- : gazdasági kiállításon Harkány­ban. A mádkor csendes vásártéren egészen az állomás épületéig hangos kopácsolás, autódudá­lás, traktorpöfögés, zeneszó hallatszik. A bejárattól jobb­ra és balra hatalmas pavilo­nok emelkednek boszorkányos gyorsasággal. Ahol tegnap még semmi sem volt, ma min­taszerű tehénistálló emelkedik. Ahol tegnap kopáran porzott a kiégett föld, ma öntözéses bemutatóhoz rakják a friss gyeptéglákat. Ahol tegnap csak száraz fű zizegett a szél nyomán, most nyárfácskák hajladoznak kacérom. Minden résztvevő vállalat és gazdaság, szövetkezet és egyéni paraszt azon fáradozik, hogy tudásá­nak, képességeinek legjavát mutassa be előnyös kiállítás­ban, szemfogó díszítéssel. Mindjárt a bejáratnál, a ka­putól balra a földművesszö- vetkezetelk 60 méteres pavilon­ja, jobbra pedig az állami gaz­daságok mintaszerű tehénis­tállói emelkednek. Mielőtt az istállókhoz jutna az ember, magyaros díszkapu alatt kell elhaladni, amely nagy vörös betűkkel hirdeti, hogy itt az állami gazdaságok kiállítási területére lép a látogató. Az istállókat és a hozzá tartozó épületeket — talkarmányelő- készitő és tejház — az Állami Gazdaságok Megyei Igazgató­sága és a MEZÖSZÖV közö­sen rendezi be a szükséges gé­pekkel. A takarmányelőkészitő egyik legérdekesebb gépe a motoros UatUátoybói iefowkiük szecskavágó, amely ebben az évben került Iki a tervezők keze alól, s várja, hogy mi­nél több termelőszövetkezet és szakcsoport vezetője megnéz­ze és kedvet kapjon alkalma­zásához. Azért termelőszövet­kezet és szakcsoport-vezető, mert ahogy Somogyi József fő­mérnök és Salamon Gyula, a MEZÖSZÖV igazgatója el­mondja, ez a gép elsősorban középüzemi. Ugyancsak közép­üzemi használatra szántóik a szecskavágó mellett felállított gépi répavágót és az NDK-ból behozott modern zöldtakar- mánypépesítő gépet is. A takarmányéi oké­SZÍ tővel egybeépítve ké­szült el a tejház. Még most festik az emberek, de a gépek s felszerelések már az ajtó előtt állnak, beszerelésre várva. Ide egy 275 literes gépi meghajtá­sú tejszeparátor, egy 500 lite­res tejhűtő és egy különleges, új gyártmányú taligára szerelt Pató-féle egysajtáros fejőgép kerül, amely ugyan egyszerre csak egy tehenet fej, de mind­össze 2—3 perc alatt. Előnye, hogy könnyen mozgatható és szállítható, gyorsan és egysze­rűen dolgozik. A tejház után következnek az istállók, ahol az állami gaz­daságok legjobb teheneit mu­tatják be, s egyúttal megis­mertetik a látogatókat az ön- itató-berendezéssel is, amely egy 200 literes hidroforon ke­resztül kapja a vizet. A tehénistállók előtt népes csoport a takarmányellátásról beszélget. A csoportban talál­juk Láng Antalt, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgató­ságának állattenyésztési veze­tőjét, a!ki nagy tapasztalattal rendelkezik a mezőgazdasági kiállítás rendezésében, mert már 1926-ban rendezett mező- gazdasági kiállítást Tabon és Lengyeltótiban. Kérésünkre elmondja, hogy az akkori és mostanában rendezett mező- gazdasági kiállítások közötti legnagyobb különbség, hogy napjainkban szokatlanul nagy súlyt Ikap — nagyon helyesen — az üzemszervezés helyes módszerének bemutatása. Az állami gazdaságok pavi­lonjai mögött helyezkednek el a termelőszövetkezetek istál­lói és más épületei. Itt még ja­vában folyik a kopácsolás, és a szállítás, mert ha nem is sokkal, de valamennyivel le­maradtak az állami gazdasá­gok mögött. A megye legjobb termelőszövetkezetei Se őzül többek között itt mutatja be munkájának eredményeit a bólyi Kossuth, a beremendi Dózsa és a szentlőrinci Út­törő. A kaputól vezető főút­vonal mentén, közvetlen a ki­állítás központi irodájával szemben a Pécsi Vízügyi Igaz­gatóság rendez be öntözési be­mutatóhoz egy mintaterületet. Barázdás és permetező öntö­zést, valamint öntözőgépeket mutatnak be üzemelés köz­ben. Pavilonjukban pedig ki- mutatásőkon és táblázatokon a megye vízgazdálkodásának számszerű adataival ismerked­hetnek meg a látogatók. A Vízügyi Igazgatóság terü­letétől néhány lépésnyire a Mecseki Atlami Erdőgazdaság emberei ácsolnak csinos erdei lakot és kifutót két őzike és egy szarvasborjú részére. A házikó körül frissen telepített fák állnak, s az állandóan úton lévő teherautó újabb és újabb kellékeket szállít a so- katígérő erdészeti bemutató­hoz. A Mecseki Állami Erdő- gazdaság bemutatójáról Biczó Rezső erdőmérnök, műszaki osztályvezető ad felvilágosítást. Elmondja, hogy a kiállításhoz hozott anyagokkal négy fő te­rületet szeretnének bemutat­ni. Az országfásítást, a fa- használatot és fagyártmányo­kat, az erdőművelést és a va­dászatot. Kérésünkre egyAkét érdekes adatot árul el a kiál­lítás statisztikáiból. Többek között megtudjuk, hogy Bara­nyában nyolc esztendővel ez­előtt olyan kisméretű volt a fásítás, hogy egy év alatt mind­össze 5,6 hektáron telepítettek. Ebben az esztendőben pedig már 588,6 hektárnyi területet fásítottak. Még érdekesebb adat, hogy a fásításhoz a gaz­daság csaknem Ikétmillió cse­metét adott az Idén. A kiállí­tás statisztikájában láthatja majd a látogató azt is, hogy a gazdaság évene 140 ezer köb­méter fát szállít a népgazda­ságnak. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság és a Mecseki Állami Erdőgaz­daság területe után a Sütőipa­ri és a. tejipari vállalatok pa­vilonjai készülnek a főútvo­nalon. Az úttól balra, tágas térségen a MEZÖSZÖV gépei sorakoznak. A hagyományos gépek és felszerelések mellett egészen áj* eddig ismeretlen gépéket mutatnak be. Többek között' a harkányi mezőgazda- sági kiállításon ismerkednek majd meg megyénk gazdái az osztrák gyártmányú, nagyobb­részt műanyagból készült mo­toros háti permetezővel, amely négy hold szőlő bepermetezé- sét teszi lehetővé egy munka­nap alatt. A MEZÖSZÖV gépei között találkozunk össze Bencze Já­nos közgazdásszal, aSci a me­gyei tanács részéről, mint fő­rendező irányítja a kiállítás rendezését. Arra kér, írjuk meg: a kiállítás leglelkesebb emberei a MEZÖSZÖV dolgo­zói. Ebben a pillanatban áll meg a központi irodának ki­nevezett műhelykocsi előtt egy Pobjeda. Novics János elv­társ, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának mezőgaz­dasági osztályvezetője száll ki munkatársaival, hogy megte- Ikintse a kiállítás előkészüle­teit s a helyszínen adjon taná­csokat. Egy jókora lombos fa tövé­ben nagy hórukkozással két határőr feszít ki telefonkábelt. A kiállításon ugyanis a határ­őrség rendezi be a telefonhá­lózatot, s Baranyai tiszt elv­társ vezetésével érkezett két szerelő állította üzembe a hangszórókat is. Csütörtökön délután érkezték meg, s máris működik négy hangszóró. A pavilonok között máris sétálgatnak csinos short- nadrágos lányok — nyilván nyaralók —, hogy megcsodál­ják a hatalmas arányú mun­kát, amelynek minden lépés­nél tanúja lehet a korai láto­gató, egy nappal a kiállitf megnyitá-a előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom