Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-16 / 193. szám
fm. AUGUSZTUS 1«. N A Pt 0 B PÁR TELEI l*íid\ A komlói III-as akna párt- szervezete rajzos sorozatot készített a bányamunkások múltbani és jelenbeni életéről. Az ízléses kivitelezésű tablók bemutatják, hogy míg a felszabadulás előtt gyakran 10—15 kilométerről gyalog jártak munkahelyükre, addig ma modern autóbuszok szállítják őket. A bánya egy személyért közel 7000 forintot fizet ki évente. Egy másikon a lakáshelyzet javulását bizonyítják, a harmadikon pedig a szociális juttatások helyzetét. A tablókat a fürdő előcsarnokában helyezték el, s nagyon sokan érdeklődve nézegetik a beszédes számokat. A pécsi városi párt-végrehajtó bizottság a napokban megtárgyalta a szakszervezeti munka feladatait. A jelentés éj a vita alapján több fontos határozatot hozott a szak- szervezetben dolgozó kommunisták tennivalóiról; * A megye bányász pártszervezeteiben is készülnek az idei pártoktatásra. A múlt években sok gondot okozott a vidékről bejáró hallgatók rendszeres oktatása, mivel ezek a menetrend szerint induló autóbuszjáratokhoz voltak kötve. Több pártszervezetben most elhatározták, hogy a pártoktatást területileg szervezik- A vidéki párttagok egy részét már úgyis a falusi pártszervezetek rendelkezésére bocsátották, hogy ott végezzenek pártmunkát, így semmi akadálya annak, hogy a pártoktatásban is ott vegyenek részt. A közeli jövőben a többi párttagot is átadják a lakóhelyi pártszervezeteknek. * A szigetvári községi munkásklub megnyitása csak az „első fecske" volt. A szigetvári járási pártbizottság több faluban hasonló klub létesítését tervezi. Patapoklosiban és Scmogyhárságyon már befejezés eWtt áll az épületek rendbefiózása. A járási párt- bizottság megvásárolta a szükséges berendezéseket is: asztalokat, székeket, képeket, szórakoztató játékokat. Megrendeltek több folyóiratot is. Ezek a klubok a községi pártszervezetek kezelésében működnek, a párttagok és a pórtonikívüliek kapcsolatának uneg teremtéséért. * A megyei pártbizottság Komló több bányaüzemében megbeszéléseket rendezett a párttagok egy részével- Ezeken a meghívott elvtársak elmondották véleményüket üzemük pártszervezetének s a pártbizottság munkájáról, valamint az országos pártértekezlet határozatainak végrehajtásáról. A beszélgetések résztvevői őszinte, nyílt hangot. ütöttek meg, s a megyei pártbizottság sok helyes tapasztalatot gyűjtött össze. * A bólyi pártszervezet és a tanács nemrég napirendre tűzte a helyi kisipari termelőszövetkezet munkáját- Erről a főkönyvelő számolt be. Nagyon, helyes kezdeményezés volt, hogy ílymódon is támogatást nyújtottak a szövetkezetben dolgozó kisiparosoknak: 1 * A Kossuth-bányai pártszervezet érdekes kísérlettel foglalkozik. Nemrég létrehozta a faliújság-szerkesztő bizottságot és ezután rendszeresen faliújságot jelentet meg. Ez azonban sokban különbözik a régitől. Egyetlen lapra, tab- lószerűen készítik, a cikkeket kézzel írják rá, ezenkívül ötletes rajzokkal dicsérik az eredményeket s állítják pellengérre a hibákat. A faliújságokat, miután az üzem dolgozói már megtekintették, feljuttatják a többi bányához is. Az a céljuk, hogy népszerűsítsék a faliújság ilyen tormái át és megismertessék az ottani dolgozókkal saját problémáikat. Jó lenne, ha a kossuth-bányai faliújság „látogatását" a szomszédok is vi- kaonoznáklapról'napra erősödik szakszervezetünk tömegkapcselata A szaktanács XIX. kongresz- í szusa és elnökségünk 1957. év : szeptemberi határozata meg- : szabta a bizalmiakkal való : rendszeres foglalkozást, valamint a bizalmiak és a bizalmi- ; testületek működését. A hatá- : rozatot a bizalmiak értekezletén megvitattuk, hogy munkájukat ennek szellemében végezzék. Ezt a, célt szolgálta a : bizalmiak április hónapban : tartott oktatása is. Szakszervezetünk tömegkapcsolata napról napra erősödik azon a területen, ahol jó bizalmiak tevékenykednek. Általánosságban jellemző, hogy olyan embereket választanak meg, akiket elismer a szakszervezeti csoport és akiknek a dolgozók előtt is tekintélyük van. Ma már ritka eset, hogy üzemi bizottságaink a dolgozók megkérdezése nélkül jelölik ki a bizalmit. A bizalmiak munkájára jellemző, hogy többségükben foglalkoznak a munkásügyekkel, bérkérdésekkel, az üdültetés, termelés és jutalmazás kérdésével. Most már valóban nemcsak a bélyegeladás az egyetlen tevékenységük. Például a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Kővágószőlős II. rakterüle- ten működő Baranyai József ács főbizalmi csoportjához tartozó dolgozóknak nem kell bejé rniok a központba, sem a munkahelyen az irodákba, mivel a bizalmi személyesen eljár a dolgozók ügyében és harcosan kiáll a jogos kérelmeK mellett, ugyanakkor bátran megmondja és meggyőzi a dolgozókat, ha jogtalan követeléssel lépnek feí. Hasonló jó munkát végez a Pécsi Porcelángyárban Dömötör Ernő lakatos-bizalmi, akiről úgy nyilatkoznak munkatársai, hogy lelkiismeretes és szívén viseli a dolgozók problémáit. Igen jó munkát végez a III. sz. Mélyépítő Vállalatnál a bakon yai munkahelyen Gri1! István szakszervezeti főbizalmi és lehetne még sok jó példát sorolni. Megyénkben elértük azt, hogy a nagyobb vállalatoknál a jutalmazást, segélyezést, bérbesorolást a bizalmi javaslata alapján végzik. Ezt kívánjuk minden területen elérni, mert a bizalmi áll a legközelebb a dolgozókhoz. Munkájuk felméréséül havonta tartanak bizalmi értekezleteket. Ezeken az értekezA Társadalmi Szemle közli az MSZMP művelődési politikájának irányelveit A Társadalmi Szemle a közeljövőben megjelenő július— augusztusi száma sok érdekes cikket közöl. Fehér Lajos: A falusi pártmunka megjavításáról, Garamvölgyi Károly: A mezőgazdaság irányításának új vonásai a Szovjetunióban, dr. Csapó László: Az állami monopolkapitalizmus megerősödése — revizionista nézetek a modern kapitalista államról címmel írt cikket. Közli a folyóirat következő száma Szigeti József: Művészi alkotás és pártosság Lukács György esztétikájában, J. Suret-Canaie: A Francia Kommunista Párt és az értelmiség, továbbá Liu Sao-csi: Beszámoló a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának munkájáról a Harkány, 1968. augusztus 15. VIII; kongresszus második ülésszakán című írását. A dokumentumok között napvilágot látnak a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei és új Lenin-dokumentumok. A Belföldi Szemle ismerteti Bognár Gyula cikkét a pártpropaganda és a pártoktatás néhány kérdéséről, a Nemzetközi Szemlében megjelenik Kristóf László írása Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusáról. Politisz Janisz: A ciprusi kérdés és a közel-keleti imperialista agresszió, Makai György: Libanon és az amerikai agresszió címmel írt cikket. A Társadalmi Szemle ezenkívül jegyzeteket közöl könyvekről: leteken tájékoztatják az üzem bizottságok a fontosabb feladatokról és legújabb rendeletekről a bizalmikat. Hiba még, hogy a bizalmitestület! még sokhelyütt nem tanácsadó szerve az üzemi bizottságnak Pedig ez komoly segítséget nyútjhatna az üzemi bizottságnak. Megyebizottságunk látva a bizalmitevékenység fontosságát a szakszervezeti mozgalomban, nagyobb gondot for-' dít arra, hogy a bizalmiak a határozat szellemében végezzék munkájukat. Ez nagyban növeli a párt- és a szakszervezet tömegkapcsolatát. A dolgozók elismeréssel beszélnek azokról a bizalmiakról, akik fáradságot nem ki mélve Intézik ügyeiket. A bizalmiak jó munkájához szükséges a kellő támogatás és bizonyos esetekben a bizalmiak megvédése. Például áthelyezés, felmondás és egyéb vitás kérdésekben. Meg kell dicsérni a Beremendi Cementgyár üzemi bizottságát, mert a nagyobb mérvű átszervezésnél minden bizalmiját megvédte. A dolgozók nevelése igen fontos feladat, mert az építőiparban nagy a munkaerőván dorlás és sok egyéb feladat is megoldásra vár. Krisztics Márk, az Építő-, Fa- és Építőanyag ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára. Tanácsi híradó A városi tanács „Tanácsi Híradó’’ címmel időszakos folyóiratot tervez a tanácstagok részére. A folyóirat foglalkozik a tanácsok, az egyes osztályok és az állandó bizottságaik munkájánál és terveivel Az új folyóirat fontos agi- tációs anyagot szolgáltat majd a tanácstagok részére, megkönnyíti a tájékozódásukat és nagy mértékben nyújt segítséget a munkájukhoz. A béke tudósa U incs talán a világnak olyan tája, olyan eldugott sarka ^' ahol a békét követelő emberiség ne fogadta volm megrendültén a szomorú hírt: Joliot-Curie meghalt. Joliot-Curie-ben. akinek neve kétségkívül a legmaga sabb emberi értékek jelképe az egész világon, nemcsak a nagy tudóst, hanem elsősorban az embert tiszteljük, aki bátran, becsületesen állt ki amellett, hogy az atomerőt az emberiség javára használják fel. Tíz esztendővel ezelőtt egy hideg decemberi reggelen futótűzként járta be a világot a nagy hír: „Zoé” megszületett! „Zoé” a chatilloni atom máglya működésbe lépett és kétféleképpen dobogtatta meg a szíveket. Egy részét (szerencsére ebből van kevesebb) a „nagy lehetőségek”, a világuralomra való törekvés kerítette hatalmába, más részéi a szorongó várakozás: vajon mit nyer vele az emberiség? Ekkor nyitotta meg Joiiot-Curie lángelméje azokat a szédületes távlatokat, amelyek már az atomkorszak felé vezetnek. Es a nagy tudósban a meleg emberi szív jelentkezett. Jól tudta, hogy alkotásával a poklokat szabadíthatná fel, de azt is tudta, hogy az élet szolgálatában milyen ígéretet jelenthet a felfedezés. És ő most is, mint már annyiszor tudományos működése során az utóbbit választotta. Sürgönyök, határozatok özönlöttek mindenhonnan Jo- liot-Curie-hez. A CGT (az egységes francia szakszervezetekéhez tartozó Franciaországi Bányászszövetség Nemzeti Tanácsa ezekkel a lelkes szavakkal fejezte be üdvözlő táviratát: „Üdvözlet Joliot-Cúrie-nak, a béke szolgálatába állított tudomány hősének”. Bizonyos francia lapok feltűnően tartózkodó hangja ellenére a közvélemény egész Franciaországban ösztönösen megérezte az esemény fontosságát. Az atom, amely Hirosima felett oly borzalmasan tört be a történelembe, ismét ' magára vonta a közfigyelmet. De most már nem mint pokoli erő, szenvedések és pusztítások forrása, hanem mint jótékony hatalom, amely a civilizáció hallatlan felvirágzására hivatott. Frédéric Jollot-Curie-t a népből származó és a néphez hű tudóst, szívébe zárta nemcsak a lelkes francia nép, hanem az öt világrész becsületesen gondolkodó embermillióL Sem a káprázatos ajánlatok, sem a fenyegetések nem térítették le a maga választotta útról. Amikor a Szovjetunióba hívták, hogy átadják azt az oklevelet, amellyel a Szovjet Tudományos Akadémia tagjává választották, dührohamot kapott De Gaulle pártja és a lapjában így fenye- getődzött: „Joliot-Curie moszkvai látogatása nagyon rossz benyomást tett az amerikai és brit vezérkarra.’* Nem tudták neki megbocsátani azt sem, hogy a következőket mondotta a Francia—Szovjet ^ Tarsasag negyedik kongresszusán: „A Szovjetunió példája a biztosíték arra, hogy sikerül összefognunk a béke és a haladás minden erejét és felépíthetjük azt a világot, ahol az igazság fog uralkodni. Mi szeretjük a hazánkat, éppen azért kívánjuk minden erőnkből, hogy baráti viszony és szövetség kösse össze Franciaországot a Szovjetunióval.” Mintha csak valamilyen tudományos jelenséget figyelne meg laboratóriumában, oly tárgyilagosan tett különbséget a béke erőinek törekvései és a háborús spekulánsok tervei felett. Eszére és szívére hallgatva vállalta a kockázatot, amikor nyíltan hirdette meggyőződését: „Majd ha biztosítva lesz a tartós béke, akkor, de csak akkor tudunk mi, természettudósok reggeltől estig nyugalomban dolgozni laboratóriumunkban és akkor ígérem: a világot igazán nagyszerű felfedezésekkel ajándékozzuk meg.” N em érhette meg Joliot-Curie, hogy az általa áhított nyugalomban alkothasson. De nyilatkozata mégis az élet diadalmas válasza a halálnak. Éjjel-nappal folyik a lázas munka, hogy vasárnapra minden a legszebb, minden a legjobb legyen az idei mező- : gazdasági kiállításon Harkányban. A mádkor csendes vásártéren egészen az állomás épületéig hangos kopácsolás, autódudálás, traktorpöfögés, zeneszó hallatszik. A bejárattól jobbra és balra hatalmas pavilonok emelkednek boszorkányos gyorsasággal. Ahol tegnap még semmi sem volt, ma mintaszerű tehénistálló emelkedik. Ahol tegnap kopáran porzott a kiégett föld, ma öntözéses bemutatóhoz rakják a friss gyeptéglákat. Ahol tegnap csak száraz fű zizegett a szél nyomán, most nyárfácskák hajladoznak kacérom. Minden résztvevő vállalat és gazdaság, szövetkezet és egyéni paraszt azon fáradozik, hogy tudásának, képességeinek legjavát mutassa be előnyös kiállításban, szemfogó díszítéssel. Mindjárt a bejáratnál, a kaputól balra a földművesszö- vetkezetelk 60 méteres pavilonja, jobbra pedig az állami gazdaságok mintaszerű tehénistállói emelkednek. Mielőtt az istállókhoz jutna az ember, magyaros díszkapu alatt kell elhaladni, amely nagy vörös betűkkel hirdeti, hogy itt az állami gazdaságok kiállítási területére lép a látogató. Az istállókat és a hozzá tartozó épületeket — talkarmányelő- készitő és tejház — az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága és a MEZÖSZÖV közösen rendezi be a szükséges gépekkel. A takarmányelőkészitő egyik legérdekesebb gépe a motoros UatUátoybói iefowkiük szecskavágó, amely ebben az évben került Iki a tervezők keze alól, s várja, hogy minél több termelőszövetkezet és szakcsoport vezetője megnézze és kedvet kapjon alkalmazásához. Azért termelőszövetkezet és szakcsoport-vezető, mert ahogy Somogyi József főmérnök és Salamon Gyula, a MEZÖSZÖV igazgatója elmondja, ez a gép elsősorban középüzemi. Ugyancsak középüzemi használatra szántóik a szecskavágó mellett felállított gépi répavágót és az NDK-ból behozott modern zöldtakar- mánypépesítő gépet is. A takarmányéi okéSZÍ tővel egybeépítve készült el a tejház. Még most festik az emberek, de a gépek s felszerelések már az ajtó előtt állnak, beszerelésre várva. Ide egy 275 literes gépi meghajtású tejszeparátor, egy 500 literes tejhűtő és egy különleges, új gyártmányú taligára szerelt Pató-féle egysajtáros fejőgép kerül, amely ugyan egyszerre csak egy tehenet fej, de mindössze 2—3 perc alatt. Előnye, hogy könnyen mozgatható és szállítható, gyorsan és egyszerűen dolgozik. A tejház után következnek az istállók, ahol az állami gazdaságok legjobb teheneit mutatják be, s egyúttal megismertetik a látogatókat az ön- itató-berendezéssel is, amely egy 200 literes hidroforon keresztül kapja a vizet. A tehénistállók előtt népes csoport a takarmányellátásról beszélget. A csoportban találjuk Láng Antalt, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának állattenyésztési vezetőjét, a!ki nagy tapasztalattal rendelkezik a mezőgazdasági kiállítás rendezésében, mert már 1926-ban rendezett mező- gazdasági kiállítást Tabon és Lengyeltótiban. Kérésünkre elmondja, hogy az akkori és mostanában rendezett mező- gazdasági kiállítások közötti legnagyobb különbség, hogy napjainkban szokatlanul nagy súlyt Ikap — nagyon helyesen — az üzemszervezés helyes módszerének bemutatása. Az állami gazdaságok pavilonjai mögött helyezkednek el a termelőszövetkezetek istállói és más épületei. Itt még javában folyik a kopácsolás, és a szállítás, mert ha nem is sokkal, de valamennyivel lemaradtak az állami gazdaságok mögött. A megye legjobb termelőszövetkezetei Se őzül többek között itt mutatja be munkájának eredményeit a bólyi Kossuth, a beremendi Dózsa és a szentlőrinci Úttörő. A kaputól vezető főútvonal mentén, közvetlen a kiállítás központi irodájával szemben a Pécsi Vízügyi Igazgatóság rendez be öntözési bemutatóhoz egy mintaterületet. Barázdás és permetező öntözést, valamint öntözőgépeket mutatnak be üzemelés közben. Pavilonjukban pedig ki- mutatásőkon és táblázatokon a megye vízgazdálkodásának számszerű adataival ismerkedhetnek meg a látogatók. A Vízügyi Igazgatóság területétől néhány lépésnyire a Mecseki Atlami Erdőgazdaság emberei ácsolnak csinos erdei lakot és kifutót két őzike és egy szarvasborjú részére. A házikó körül frissen telepített fák állnak, s az állandóan úton lévő teherautó újabb és újabb kellékeket szállít a so- katígérő erdészeti bemutatóhoz. A Mecseki Állami Erdő- gazdaság bemutatójáról Biczó Rezső erdőmérnök, műszaki osztályvezető ad felvilágosítást. Elmondja, hogy a kiállításhoz hozott anyagokkal négy fő területet szeretnének bemutatni. Az országfásítást, a fa- használatot és fagyártmányokat, az erdőművelést és a vadászatot. Kérésünkre egyAkét érdekes adatot árul el a kiállítás statisztikáiból. Többek között megtudjuk, hogy Baranyában nyolc esztendővel ezelőtt olyan kisméretű volt a fásítás, hogy egy év alatt mindössze 5,6 hektáron telepítettek. Ebben az esztendőben pedig már 588,6 hektárnyi területet fásítottak. Még érdekesebb adat, hogy a fásításhoz a gazdaság csaknem Ikétmillió csemetét adott az Idén. A kiállítás statisztikájában láthatja majd a látogató azt is, hogy a gazdaság évene 140 ezer köbméter fát szállít a népgazdaságnak. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság és a Mecseki Állami Erdőgazdaság területe után a Sütőipari és a. tejipari vállalatok pavilonjai készülnek a főútvonalon. Az úttól balra, tágas térségen a MEZÖSZÖV gépei sorakoznak. A hagyományos gépek és felszerelések mellett egészen áj* eddig ismeretlen gépéket mutatnak be. Többek között' a harkányi mezőgazda- sági kiállításon ismerkednek majd meg megyénk gazdái az osztrák gyártmányú, nagyobbrészt műanyagból készült motoros háti permetezővel, amely négy hold szőlő bepermetezé- sét teszi lehetővé egy munkanap alatt. A MEZÖSZÖV gépei között találkozunk össze Bencze János közgazdásszal, aSci a megyei tanács részéről, mint főrendező irányítja a kiállítás rendezését. Arra kér, írjuk meg: a kiállítás leglelkesebb emberei a MEZÖSZÖV dolgozói. Ebben a pillanatban áll meg a központi irodának kinevezett műhelykocsi előtt egy Pobjeda. Novics János elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője száll ki munkatársaival, hogy megte- Ikintse a kiállítás előkészületeit s a helyszínen adjon tanácsokat. Egy jókora lombos fa tövében nagy hórukkozással két határőr feszít ki telefonkábelt. A kiállításon ugyanis a határőrség rendezi be a telefonhálózatot, s Baranyai tiszt elvtárs vezetésével érkezett két szerelő állította üzembe a hangszórókat is. Csütörtökön délután érkezték meg, s máris működik négy hangszóró. A pavilonok között máris sétálgatnak csinos short- nadrágos lányok — nyilván nyaralók —, hogy megcsodálják a hatalmas arányú munkát, amelynek minden lépésnél tanúja lehet a korai látogató, egy nappal a kiállitf megnyitá-a előtt.
