Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-16 / 193. szám

o NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS IC He várjunk tovább! Néhány javaslat Pécs helyi közlekedésének megoldására Pécs közlekedési problémái közismertek. A 110 ezer lako­sú város utasszállítását mind­össze 25 villamoskocsival és 50 autóbusszal kell megoldani. Olyan villamossal, amelyet a műszakilag meghatározott 32 év helyett már 40 éve üzemel­tetünk s olyan autóbuszokkal, amelyek közül — a nagy igény- bevétel miatt — 10—12 állan­dóan javításra szorul. ' Nem csoda tehát, hogy amikor csúcsforgalom ide­ién o«rv óra <*l»tt 4000—5000 utast kclloo" villamossal. 10—15 000 utas* nedig autóbusszal elszállítani, — villamossal csak 1000—1200, autóbusszal pedig mintegy 4000 utast tud elszállítani a PKV. Ilyenkor persze hatal­mas tömeg gyűl össze a Szé­chenyi téren s egyesek nem .éppen hízelgő módon emlege­tik a PKV, a város vezetőinek a nevét- S bár a jelenlegi köz­lekedési állapotokért nem csak a PKV és nem csak a vá­ros vezetői a felelősek — jo­gosan vetődik fel a kérdés: meddig kell még várni Pécs közlekedési gondjainak meg­oldására? A város vezetői — ha ilyen­kor az utasok között állnának — nyilván elmagyaráznák, hogy Pécs helyi közlekedésé­nek elmaradottságáért nem­csak ők felelősek, mert az 1945 előtti időkből csak a régi, kor­szerűtlen villamos maradt ránk s nekik az újjáépítés és egyéb gazdasági nehézségek közepette kellett szinte a sem­miből megteremteni a korsze­rű. kulturált közlekedés alap­jait- S valószínűleg hozzáten- nék azt is, hogy éppen ezen okoknál fogva a közlekedés fejlődése nem tudott lépést tartani a város hatalmas ará­nyú fejlődésével, az Igények növekedésével. A város területe rigvanis 200 százalékkal nagyobb, mint a századforduló ide- ién volt s a lakosság száma pumin n-r olmiílt nyolc CS7- tendó alatt 20 ezer fővel növekedett. Olyan városrészek épültek, mint Meszes, a nyugati város­rész, amelyek elég távol van­nak a város központjától s ahova már közlekedési eszköz nélkül nehéz eljutni; S ez mind igaz. Sőt, a város lakóinak a száma ez évben is előreláthatólag 2—3000 fővel emelkedik. S ha az elmúlt év­ben 51,7 százalékkal több utast kellett elszállítani villamoson és 221,2 százalékkal több utast autóbuszon, mint például 1950- ben — úgy ebben az évben az elszállított utasok száma lé­nyegesen több lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy több lesz a lemaradt utasok száma is, a múlt évinél is több időt kell madj — s kellett eddig is — a munkásoknak az otthontól távol tölteni. Igaz viszont, hogy a város, a közlekedési vál­lalat vezetői máé eddig is többféle módon nróbálkoz- t*k .a közlekedési gondokon enyhíteni, s a város közlekedésének vég­leges megoldásához szükséges terv elkészítésével már meg­bízták az UVATERV-et. Csak­hogy tervekből eddig sem volt hiány s egy ilyen terv megvalósítása nem megy egyik napról a másikra. Pécs közlekedési problémáinak eny­hítése viszont azonnali intéz­kedéseket kíván, nem halogat­ható tovább. Hogy mit lehetne termi a szükséges városrendezés előtt, komolyabb összegű beruházás nélkül? A város közlekedési szak­embereinek s nekünk is az a véleményünk: igen sokat! — Több olyan megoldás kínálko­zik ugyanis, amelyek ha vég­legesen nem is, de átmeneti­leg néhány évre mégoldanák a legégetőbb problémákat- íme néhány: Mivel Pécs belterületén az utcák általában igen szű­kék. a legcélszerűbb meer­oldásnak a villamoshálózat megtartása látszik­De nem ebben az állapotban. Éppen ezért a villamosvasutat korszerűsíteni kell, egyes út­vonalakon esetleg a kétvágá- nyos hálózat megépítése is szó­ba kerülhetne, sőt a jelenlegi kitérők egy részét is meg kel­lene szüntetni. így talán sike­rülne a belvárosban a forgal­mat meggyorsítani s az autó­buszközlekedés terheit némi­leg csökkenteni) A villamos korszerűsítése persze hosszabb időt igényel, de érdemes ezzel a gondolattal foglalkozni/ Lényegesen gyorsabb ered­ményre számíthatnánk, ha si­kerülne a helyi közlekedés je­lenlegi szervezeti felépítésé­nek a megváltoztatása. . Pé­csett fennáll ugyanis az a fur­csa helyzet, hogy amíg az egyik — a helyi — közlekedési vállalat nem tudia időben elszállítani az utasokat, addig a másik — a MAVAUT — közlekedési vállalat kocsijai ugyanazon az útvonalon szinte üresen közlekednek. Ez és ezen kívül még több té­nyező — mélyekről később szó lesz — jndokolttá tenné, hogy a két vállalat segítse egymást. Sajnos, az eddigi ilyen irányú kísérletek még nem jártak eredménnyel. Pedig a legtöbb vitát okozó kérdés — amely abból ered, hogy a helyi köz­lekedés vezetői szerint a PKV a besegítés miatt jelentős vál­lalati nyereségtől esik el —- megoldható lett Volna, olymó­don, hogy a PKV körzethatá­rán belül a MÁVAUT PKV- jegyeket használt volna s így a besegítésből származó jöve­delmet nagyobb adminisztrá­ció nélkül meg lehetett volna állapítani; Az igazi megoldás az Ille­tékes párt-, állami szervek véleménye szerint is azon­ban az lenne, ha a PKV autóbuszrészlegét teljes egészében átadnák a 26. sz­AKÖV-nek és a jövőben Pécs helyi forgalmát is a MAVAUT bonvolítaná le­Hogy mi indokolja ezt? Először az, hogy -a közleke­dés jelenlegi szervezetének megtartása legalább 20 új au­tóbusz beszerzését követeli meg, márpedig — ismerve gaz­dasági helyzetünket, gépkocsi­gyártási problémáinkat — er­re kevés remény van. Ha azon­ban a PKV gépkocsiparkját át­Vasutas ifjúsági találkozó Ez évben is megrendezik augusztus 31-én Balatonföldváron a már hagyományossá vált Országos Vasutas Ifjúsági Talál­kozót. A találkozón a legjobb vasutas ifik vesznek részt az or­szág minden részéről, de meghívnak sok nem vasutas fiatalt is. Mintegy 6—8 ezer fiatal gyűlik össze ezen a napon a Balaton partján. Az ünnepséget sport- és kultúrrendezvények tarkítják. A Pécsi MÁV Igazgatóság KI SZ-f tataijai is nagy lelkesedéssé készülnek a találktmóra. adjuk a MÁVAUT-nak, úgy az kb 200—220 gépkocsival fog rendelkezni s ezzel úgy a he lyi, mint a távolsági közieke dést meg tudja oldani. Az ösz- szevonás mellett szól az is hogy a két vállalat gépkocsi állományának Igénybevétel időpontja más. Amikor példá ul a PKV-nak gondot okoz reggeli csúcsforgalom lebonyo­lítása —, különösen a meszes és a repülőtéri vonalon — Komlóról és az uránbányáktó visszatérő MÁVAUT-kocsik csak kevés utast szállítanak Vasárnapokon, amikor a PKV- nak a legtöbb utast a Mecsek­re kel! szállítani, a MÁVAUT alig néhány kocsit üzemeltet.. Az összevonással tehát meg lehetne szüntetni azt az indo­kolatlanul nagy aránytalan­ságot, amely az elszállításra váró utasok és a rendelkezés­re álló“ gépkocsik között van. Az említett javaslatok meg­valósításán kívül szükségesnek látszik a gép­kocsiforgalom jelenlegi irá­nyának a megváltoztatása ft. Tgen helytelen s igen sok gon­dot okoz, hogy a gépkocsik döntő többsége a Széchenyi térről indul s oda érkezik visz- sza- A város vezetőinek már többször javasoltuk, vagy más javaslataként tolmácsoltuk ezt a problémát s most már ideje lenne érdemben foglalkozni vele. Foglalkozni kellene ezen kívül az autóbusz-pótkocsik beállításának a kérdésével is- A város — különösen nyugati irányban — sík területen ter­jeszkedik s itt meg lehetne győződni arról — néhány pró­bajárat tapasztalata alapján, — van-e lehetőség a közlekedési problémáknak ilyen módon való enyhítésére. Befejezésül csak annyit: a fenti javaslatok többsége nem új dolog, különböző fórumo­kon egy részük már többször elhangzott. Hogy mi ismétel­ten felhívtuk a figyelmet ezekre a problémákra, azazért történt, ment véleményünk szerint e problémák megoldása to­vább nem halogatható. Kétségtelen, hogy ez nem lesz könnyű dolog, de ha valameny- nyi érdekelt szerv összefog, az eredmény sem maradhat eh MesterfalvI Gyula Üdülési statisztika — néhány tanulsággal A mi üdülőink“ a cí- me annak a kis füzetnek, amelyből néhány példányt az Építők-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete a Bm. Állami Építőipari Vállalat dolgozói­nak is küldött. Érdekes kis füzet ez, sok mindent meg lehet tudni belőle. Azt is például, hogy Leányfalun a szakszervezet családi üdülőt létesített s így a dolgozó férj a feleségével és a gyer­mekeivel együtt utazhat oda szabadságát eltölteni. Az új családi üdülő a legkorsze­rűbben van berendezve — a rádió, a film, a televízió sem hiányzik belőle. A kis füzet azokat az’ épí­tőket, akiknek nemcsak pi­henésre, hanem gyógyulásra is szükségük van, Dúbi- csányba, Hajdúszoboszlóra, Hévízre, és Parádfürdőre in­vitálja, Másokat Siófokra, Balatonföldvárra, Balaton- fenyvesre, Fonyódra hív pi­henni, szórakozni, üdülni. De vajon az építőipari -vál­lalat munkásai mit felelnek erre, élnek-e a számukra biz­tosított lehetőségekkel? Er­ről próbáltunk meggyőződni a minap, s nagyon megle­pődtünk. íme, egy kis statisztika: A Bm. Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bi­zottsága ebben az esztendő­ben január 1-től augusztus 31-ig terjedő időre összesen 73 szakszervezeti beutalót kapott. Ebből — mivel a téli időszakban néhány műszaki és adminisztratív dolgozón kívül senki sem volt hajlan­dó üdülni —-15 beutalót visz- szaküldtek, vagy más válla­latnak adtak át. Maradt te­hát 58 üdülőjegy. Nem sok, de nem is kevés. Ha megfe­lelően elosztják s minden esztendőben mást-mást ré­szesítenek abban az előny­ben, hogy az ország legszebb vidékein töltheti el a pihe­nésre szánt napokat — a legtöbb igényt kielégíthetik. A pécsi építők azonban úgy látszik nem szeretnek üdül­ni. A statisztika — amely szerint eddig mindössze 23 fizikai és 9 műszaki dolgozó üdült a 15 adminisztratív és Több mint feledékenység... Levelet kaptunk a minap Berényi Ist­ván gépkocsiveze­tőtől, amelyben ki­fogásolja, hogy né­melyik középület falán még ma is, — felszabadulásunk után 14 évvel is, — régi királyi koronás címerrel „díszített” feliratok, cégtáblák olvashatók. Levelében többek között a dunaszek- csői kompkikötő egyik épületét em­líti, amelyen még mindig a „Magyar Királyi Dohányjö- vedék" feliratú cég­tábla rozsdásodik. Az Irányi Dániel tér L számú épüle­tén az alábbi szöveg dacol az idő és a társadalmi fejlődés „vas fogával": Pécs Szabad Királyi Vá­ros Hatósági Hús- széke. Berényi elvtárs joggal kifogásolja az illetékesek effaj­ta „feledékenysé- gét" és kéri, hogy az ilyen és ehhez hasonló feliratokat mielőbb tüntessék el a középületek, de a magámházak falai­ról is. \ A kérés jogos, Be­rényi elvtárssal mi is egyetértünk. A magunk részéről még élesebben és határozottabban kérjük, sőt követel­jük, hogy a város és a vidéki helysé­gek illetékesei eb­ből a szempontból is nézzenek már egyszer alaposan körül a rájuk bí­zott területen. Ne „szokja meg a sze­mük", „ne tűrjék meg” sehol a bu­kott múlí rozsdás némasággal tüntető feliratait. Az említett két esetben bizonyos mértékig elfogadha­tó az a kifogás, hogy ma már egyik he­lyiséget sem hasz­nálják eredeti cél­jaira, így némi jó­indulattal elhihető, hogy csak feledé- kenységről van szó. Van azonban né­hány olyan pécsi épület, ahol a régi, idejétmúlt felirat megtűrése több mint feledékenység! Lássunk néhányat: A Rákóczi úti vá­rosi gőzfürdő bejá­ratánál még ma is az alábbi tábla ol­vasható: Gőz- és Kádfürdő. Tulajdo­nos: dr. Engel Ró­bert- A 2/sz. TU- ZÉP-telep homlok­zatán szintén" ott ri- pacskodik a volt tu­laj, a nagykereske­dő Eisner Dóczi ne­ve­Jó lenne tudni, hány illetékes, el­lenőr, gondnok, stb. megy be akárcsak egy év alatt is az épület kapuján és olvassa nap, mint nap ezeket a volt tőkés tulajdonjogát bizonygató felirato­kat) Ha rajtam múlna, istók uccse, velük csináltatnám meg az új táblát, de még a prémiumot is el­vonnám tőlük; ) | Vasvári F. a 11 alkalmazott illetve csa­ládtaggal szemben — leg­alábbis ezt mutatja. %7agy másutt lenne a hí­T ba? Vannak, akik azt mond­ják, hogy a fizikai dolgozók, főleg azok, akik vidékrő! jámak be, nem akarnak üdülőben pihenni, vagy csak nyáron a legnagyobb mun­kák idején, s akkor is csak a Balaton mellé mennének el. A vidékről bejárók pedig a nyári szabadságuk ideje alatt rendszerint mezőgazda­sági munkát végeznek, nem pihennek ilyenkor sem. Van ezekben a véleményekben sok igazság. Aki még soha­sem volt üdülni, bizonyosan idegenkedik ettől a gondo­lattól. De hát ezt az idegen­kedést, húzódozást néhány szóval el lehetne oszlatni, hisz az a 196 forint, amit két hétre fizetni kell, valószínű­leg senkit sem tart vissza. Egyszóval, sokkal nagyobb gondot kellett volna fordí­tani a munkások meggyőzé­sére. Mert mégiscsak furcsa, hogy egy olyan vállalattól, ahol a dolgozók zöme fizikai munkás, aránylag ilyen ke­vesen vették igénybe a szak- szervezeti üdülőket. S ha ezt a problémát közelebbről vizs­gáljuk, még más is kiderül. Az például, hogy az a 23 fizikai munkás, aki az idén üdülni volt, szinte minden esztendőben rendszeresen igénybe veszi ezt a kedvez­ményt, amolyan törzsűdül ő már. Vidékről bejáró dolgo­zót pedig keresve sem lehet­ne találni közöttük. S még valamit. Az 58 üdű- lőjegyből 14 darabot olyan, vállalati alkalmazottnak ad­tak ki. akinek a felesége vagy férje nem az építőipari vállalatnál dolgozik, de együtt akartak üdülni. Ez még persze nem lenne hiba. Az viszont már igen, hogy ezek a családtagok a rende­let ellenére a kapott beuta­lóért nem adtak a vállalat­nak cserejegyet. Vagyis a vállalat dolgozói közül en­nek következtében 7 fővel kevesebben üdülhettek. Sokszor hallani és a fenti ^ példák is azt bizonyít­ják, hogy munkásosztályunk még nem mindig él — vagy élhet — a törvényben bizto­sított jogaival. A Bm. Állami Építőipari Vállalat szakszer­vezeti bizottságának is tanul­ságul kell szolgáljon ez, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítson a munkások ér­dekeinek, jogainak érvénye­sítésére. A kőolaj, mint mondottuk, a kor legfőbb energiaforrása, talán még holnap is az lesz, s csak holnapután szorítja ki előkelő pozíciójából az atom­energia, de úgy, hogy ma még elsődleges „energiaforrás” jel­lege helyett „műanyagforrás”, alapanyag-forrás jellege dom­borodik ki. A kőolaj, vagy népszerűén szólva, a petró­leum legújabbkori történelmi pályafutása és nemzetközi kar­rierje világviszonylatban és hazánkban is teljesen új tudo­mányágat hozott létre. Lássuk a jövő távlatait az új tudo­mányág eddigi eredményeinek tükrében. 110 éles Ml A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet tőszomszédsá­gában áll a Magyar Ásvány­olaj és Földgáz Kutató Inté­zet új, korszerűen berendezett épülete, amelyről kevesen tud­ják, hogy európai nívójú és hírű műhely, hogy két Kos- suth-díjas, számos kandidátus és egy akadémikus dolgozik benne, irányítja az olaj- és földgázipar jelenét, kutatja a jövőjét — s hogy a tudomány­nak ez a „fellegvára” (vidéki, de kulcshelyzeténél fogva nyu­godtan lehetne „végvárnak” is nevezni!), ebben az esztendő­ben ünnepli fennállásának egy- évtizedes évfordulóját. Rövid, de eredményekben gazdag múlt! Az intézménynek kettős ar­ca, „ikerprofilja” van — amint ezt a neve is elárulja: ásvány­olaj és földgáz. De maga az ásványolajkutatás is kétirá­nyú: kőolaj-analitikai, elemzé­si tevékenységével az intézet tudományos szinten támogatja népgazdaságunk egy fontos szervének, az Ásványolajipari Trösztnek munkáját — ez na­gyon is mai feladat. A másik irány, a petrokémia már a hol­nap szolgálatában áll. ásáiolai mis! Köztudomású, hogy nincs a világon két olyan ásvány-lelő­hely, amelyik egyforma minő­ségű és összetételű ásványola­jat adna. Egy hazai példa. Két egy­máshoz aránylag közeleső lelő­hely közül a lispei olaj 30 szá­zalékban tartalmaz benzint, s csak 5—6 százalékban — rá­adásul rossz minőségű — bitu­ment. A nagylengyelnek vi­szont 1—1,5 percentes a fehér­tartalma (párolni sem érde­mes), de 90 százaléka kiváló, külföldön is versenyképes bi­tumen! Az összetétel és a mi­nőség — a természet műve: ebbe a tudós utólag beleszólni nem tud. Abba viszont igen, hogy melyik fajtát mire hasz­náljuk fel gazdaságosan. Vala- mennyi új olajféleség elbírálás és javaslat céljából először a MAFKl-ba fut be. Ok aztán az elemzés után javaslatot tesz­nek az intézkedés jogát képvi­selő gazdasági szerv felé. Hogy mást ne említsünk, a zalaeger­szegi olajfinomító éppen az ő javaslatukra született meg Út­építő bitument évtizedeken keresztül Mexikóból, Illetve a Szovjetunióból importáltunk. Most 1953 óta az egerszegi fi­nomító már exportra is ter­mel. laiilani a m nöségel Persze, a tudós nemcsak be­leszól a gazdaságos fel haszná­„HOLNAP" lásba, hanem • lepárolt ter­mékek — benzin, petróleum, gázolaj — minőségét javitja is. A kutató intézet analitiku­sainak munkájára némi hal­vány fényt derít az, ha meg­gondoljuk: a kőolaj tulajdon­képpen szerves elegy, mely kö­rülbelül 10—15 ezer féle szén- hidrogén vegyületet tartalmaz, sőt mi több, egyik desztillációs terméke, maga a „tiszta” ben­zin is közel háromezer fé­lét!.,. Az ásványolaj-analitika kor­szerű eszközökkel dolgozik: ultraibolyaspéktográf, infra­vörös-spektrométer és gázroma- tográfiás analizátor áll rendel­kezésére. A Budapesti Gépkísérleti Ál­lomás az úgynevezett fékpadi kísérleteken — még az ország­úti próbák előtt — próbálja ki: helyesek-e az intézet elmé­leti számításai az egyes motor- fajták hajtó- és kenőanyagaira vonatkozólag. (Folytattak^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom