Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-15 / 192. szám

1958. AUGUSZTUS 15. N \ P f 0 8 4usu8stus 17—20 táezőgazilasígi kiállítás Harkányban A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ren­dezésében 1958, augusztus XT— ifl-ig Harkányban mezőgazda­sági kiállítás és ünnepi vásár lesz. A mezőgazdasági kiállításon a megye legjobb állami gazda­ságai, termelőszövetkezetei, szakcsoportjai és egyéni ter­melői bemutatják a legjobb termelést elérő állataikat (ló, szarvasmarha, sertés, Juh. ba­romfi), a legmagasabb termés- crodményeket elért növényei­ket, legjobb boraikat. Az ünnepi vásáron (elvonul­nak az állami kereskedelem, a földmíívesszövetkezetek bősé­ges árukészletükkel, étel- és Italboltjaikkal. Részt vesznek (vasárnap és szerdán) a megye legjobb kul­túr- és tánccsoportjai és mind a négy nap délután lovasbe­mutató lesz. A mezőgazdasági kiállítás és ünnepi vásár idejére a MÁV so százalékos vasúti utazási kedvezményt léptet életbe Ba­ranya, Somogy és Tolna me­gyék egész területéről. A mezőgazdasági kiállítást és ünnepi vásárt vasárnap dél­előtt 9 órakor Tömpe István elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a föld­művelésügyi miniszter első he­lyettese ünnepélyes keretek között nyitja meg a harkányi vásártéren. Nagy az érdeklődés a pártoktatás iránt Közel százan tanulnak majd a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál A Baranya megyei Állami műszaki vezetőt vonnak be, építőipari Vállalat párts/erve- abból kiindulva, hogy a jó zete előre elkészített tent alap- szakember nemcsak munkakö­1án dolgozik az új pórtoktatá- si év megalapozásán. A mina­pi pártvezetőségi ülésen már a pártcsoportok vezető-ivei együttesen is töviről hegyire megbeszélték a teendőket. A vállalatnál az idén széle­sebb körű lesz a pártoktatás. rében, hanem a politikában is jártas. A munkások először hozzájuk fordulnak, ha vala­is tudta a követelményeknek megfelelően ellenőrizni és se­gíteni a tanulást. Bizony már az év közepén többen kima­radtak, egyesek pedig nem ta­nultak elmélyültem Az önálló mit nem értenek, vitájuk tá- tanulási forma egyenesein csá- mad a vállalattal, s természe- bított a „lógásra ', hisz azzal tesen nem küldhetik el őket. senki sem törődött. Feltétlenül helyes és követés- Most nem aprózzák el és ez, re méltó, hogy beszélgetés és bízvást mondhatjuk, a pórtok­Ez két okkal magyarázható, önkéntes jelentkezés alapján e tatás színvonalának emelkedé­taniolyamokon részletesebben is megismertetik velük a párt és a kormány politikáját, az időszerű belpolitikai problémá­kat. Ily módon mintegy nyolcvan—száz hall­gató tanul majd rendszere­sen, ennek fele pártonkivüli­Tavaly ennél kevesebben vol­tak, s most mégis egyszerűbb lesz a pártoktatás rendszere. Akkor ugyanis majd mind- ugyanis elhatározták, hogy az egyik oktatási forma szerepelt, „Időszerű kérdések” című tan- bőven volt választék, de egyik­folyamokra a lehetőséghez ké- másik alig néhány hallgatóval pest minél több gazdasági és kezdett. A pártvezetőség nem Az egyik az, hogy a múlt évi jó tapasztalatok örvendetesen megnövelték az érdeklődést. A marxizmus—-leninizmus alap jai tanfolyam sikerrel zárult, a tanulás, a szemináriumok módszere egyöntetű helyeslés- jel találkozott- A másik már nem annyira a jövendőbeli hallgatóktól származik, hanem jobbára a pártvezetőségtől: az jmlített pártvezetőségi ülésen TENGERI Mi lesz estére? — Azt vr­■.....— ...............tűk teg­na p, hogy ma majd elmond­juk, mi történt Tengeriben, mit határoztak ezek a jómó­dú gazdálkodó emberek szer­dán este. Már alkonyocük, gyülekez­nek a kultúr ház előtt a gazdák és kémlelve tekinthetnek a magasba: — eső kellene. Nyolc órára hirdették az alakuló gyűlést és nyolc óra után öt perccel minden ik ott van a kopott kultúrház ajtaja körül, Képviseli magát az egész köz­ség. A családfő és felesége csaknem minden házból eljött az alakuló gyűlésre, ahol ki­mondják: a mai napon, au­gusztus 13-án termelőszövet­kezeti község lett Tengeriből; 66 tag töltötte ki a belépési nyilatkozatot, pedig az egész községben harminchat család él. Három családot nem vet­tek fel. A kiközösítést minden bizonnyal megérdemelték. Mégis kik ülnek ebben az alacsony, ósdi kultúrterem­ben, kik jöttek el az alakuló gyűlésre, ahol a falu jövőjé­ről, felemelkedéséről van szó? Itt ül Kovács Béla 20 holdas dolgozó paraszt. Nemrégiben épített új sertésólat, amelynek kifutóit vasrács övezi, bent pedig töri egymást a 11 ma­lac, süldő. Az istállóban meg ott áll a két gyönyörű ló, hí­zóbika, három borjú, s a lege­lőn is terelgetnek még három tehenet. nők is, akik már túlhaladták 68. életévüket Megkérdezik, kapnak-« kedvezményt, ha szarvasmarhát és sertéseket hizlalnak szerződésesen? És egyáltalán mát jelent az, hogy növénytermelő termelő­szövetkezet, milyen jogai, kö­telességeik vannak a tagok­nak, milyen kedvezményeket kapnak? Azért vannak itt most a já­rási vezetők, hogy válaszolja­nak; Elsősorban azt kell látni, hogy a tengeri gazdák nö­vénytermesztési szövetkezetei alakítottak, ezekután érthető, hogy a növénytermelés után ugyanazt a kedvezményt kap­ják, mint a III-as típusú ter­melőszövetkezet. Közös álla­tuk nincs, mindenki egyénileg neveli a jószágokat, tehát ked­vezményt sem várhatnak. Meg kell fizetni a lóadót, házadót és kedvezményt csak a föld­adónál biztosít az állam: A szövetkezet tagjai családi pótlékot nem kaphatnak. így vein ez a III-as típusú terme­lőszövetkezetben is. Az idő­sebb tagok sorsáról a közgyű­lésnek kell döntenie. Van szö­vetkezeti alap, ahová félrete­szik a jövedelem 2—3 százalé­kát. Ebből eltarthatják az öre­geket, biztosíthatják az idős emberek nyugodt megélheté­sét; Tekintve, hogy a község ál­lattenyésztése nagyon kifejlő­dött, szép,- értékes állományt nevelnek, kíváncsi sok ember'** 1«, mert nagy múltja van a dinnye- és paprika termelés­nek, volt olyan gazda idén is, aki 10 ezer forintot vett be dinnyéből. A jelölőbizottság tagjai ■ — . ■ közben visszajönnek a szomszéd szo­bából. Hőgye Lajos, Lukács László, Kis Nagy Lajos, Ujpál Géza tekintélyes dolgozó pa­rasztok nevét olvassák fel a keskeny papírszeletről. Vita nélkül elfogadják őket a szövet­kezet igazgatósági tagjai közé. De ld legyen az elnök? Egyik csoport azt kiáltja Hőgye Lajos, másik Kis Nagy Lajost szeretné elnöknek; A szavazás Kis Nagy Lajos javá­ra dőlt A A közgyűlés végén elfogad­tak még egy határozatot, amely szerint két hét múlva elkészül a termelőszövetkezeti község termelési terve, azután a tagokon és a gépállomáson a sor, hogy erejük legjavát ad­ják a termeléshez, a jövdelme- zőbb gazdálkodáshoz. Az ígé­ret megvan mindkét oldalról és a Tengeri Növénytermesz­tési Termelőszövetkezet ne kerül szégyenbe a következő esztendőkben. A falubeliek a Tengeri nevet még soha nem csúfolták meg. LipóczU József sét eredményezi majd. Három „Időszerű kérdések” tanfolya­mot indítanak. A jelentkezők természetesen különböző fog­lalkozásúak: építésvezetők, technikusok, ácsok, kőműve­sek, stb- Politikai ismereteik sem egyformák, többen, pél­dául még nem is vettek részt pártoktatásbam, mások már a politikai gazdaságtant is ta­nulmányozták. Ezért a három tanfolyamra kép­zettségüknek megfelelően osztották el a hallgatókat és ehhez méretezik a tematikát is. Ezzel megelőzik azt , hogy akik netán ismernék az anyagot, azok „unatkozzanak”, s akik még hímét sem hallották, azok pedig ne tudjanak lépést tar­tani a többiekkel. Emellett még két „Marxizmus—leniniz­mus alapjai" című tanfolya­mot is szerveznek: A szeminá­riumokat nem a központban tartják, hanem az építkezése­ken; A pártvezetőség már kijelöl­te a propagandistákat. Zömmel régiek oktatnak majd, akiknek tarsolyában gazdag nevelői tapasztalatok lapulnak. Csupán egy propagandistát „avatnak", az is idős, munkás- mozgalmi múlttal rendelkező elv társ. A fcfezisták tanításá­val bízzák meg, mert — mint mondják — „meggyőzően tud beszélni a régi munkássarsról, a küzdelmekről’1; A pártvezetőség az előké­szítés módszerén is változta­tót; Az idén nem alakultak elbeszélgető bizottságok, ame­lyek épitkezésről-építkezésre járva kiválogartmák a hallga­tókat.­Ezt a munkát Itt a pártcso­portokra bízták­Ismét egy példa arra, hogy milyen szerepe és jelentősége van a munkahelyi pártcsopor­toknak. Általában mindenütt két-három tagú vezetőség irá-| nyitja a pártcsoportot, amelyik f jól ismeri az ott dolgozó em-| berekeí és könnyebben szőtj ért velük. Természetesen a pártvezetőség támogatja őket: egy-egy vezetőségi tag és pro­pagandista segít nekik, hogy idejében és eredményesen be-. fejezhessék a pártoktatás elő-i készítését; Gyorsaság és türelem 7 anulmányokban, cik- kekben, előadói beszé­dekben az utóbbi időben többször is találkozhattunk a ténymegállapítással: a szo­cializmus építésének néhány területén, s elsősorban a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében elmaradtunk a többi népi demokratikus or­szágtól. Az elmaradás meg­szüntetésének nyilvánvalóan egyetlen útja a haladás tem­pójának gyorsítása. Ezt egyes területeken viszonylag köny- nyű megvalósítani, például a hároméves tervben az elektromos gépek és műsze­rek gyártásának tervszámait a beruházások átcsoportosí­tásával, szervezeti intézke­désekkel elérhetjük. De ép­pen a mezőgazdaságban, ahol egyébként is a legna­gyobb a lemaradás, sokíkal bonyolultabb a feladat. Szükség van á szocialista átszervezés meggyorsítására, ugyanakkor a szocialista me­zőgazdaság megteremtésének csak egy járható útját ismer­jük: a termelőszövetkezeti mozgalmat. Ennek a mozga­lomnak fő jellemzője pedig az önkéntesség. A dolgozó parasztok százezrei önként határoznak arról, hogy akar­nak-e kis gazdaságaikból kollektív nagyüzemet alakí­tani. Az önkéntes elhatáro­zás nem valami „elméleti” tétel, hanem tényleges és nagyon is lényeges feltétele a jól működő, erős termelő- szövetkezetnek. Es éppen ezért jogos a kérdés, lehet-e sür­getni, gyorsítani százezrek köteleznénk, általánossá te­hetjük a mágocsi helyzetet. Ott ugyanis ma már minden agitációs tevékenység nélkül is minden héten újabb és újabb tagok jelentkeznek. De az emberek gondolat- és ér­zelemvilágát nem egyedül a puszta gazdasági jelenségek befolyásolják. Hiába biztosít nagyobb jövedelmet a ter­melőszövetkezet, ha a „be­szervezett” tagnak folyton az jár az eszében: „sose léptem volna be, ha nem ijedek meg a tagosítástól.” Az ilyen tsz- tag (voltak ilyenek elég so­kan) csak ímmel-ámmal dol­gozik, az így létrehozott ter­melőszövetkezet csak tengő­dik és ami benne vonzó len­ne, a jobb gazdasági helyzet, meg sem valósul. Vannak termelőszövetkezeteink, ame­lyek évekig nem tudtak zöld­ágra vergődni. Ezek aztán rontották az egész mozgalom hitelét, nem szóív* arról, hogy puszta fenntartásuk a presztízs kedvéért mennyi áldozatot követeli A látszó­lag gyors eredmény végered­ményben lassította a mozga­lom kibontakozását. Okul­tunk ebből és ma már tud­juk, hogy előrébb lennénk a fejlődésben, ha a „nyomás” különféle műfogásatt elhagy­va, néhány hónappal vagy akár néhány évvel később hagytuk volna megalakulni a termelőszövetkezetet, mondjuk Bodán vagy más hasonló községben. 1/f a már kissé körmünk­Lrl re égett a dolog. El­maradtunk szomszédainktól. De éppen ezért nem szabad kapkodnunk. Éppen ezért kell elkerülnünk mindazo­elhatározását anélkül, hogy kát a módszereket, amelyek- » önkén- ről ma már tudjuk, hogy | csorbát ejtenénk az tességen? A kérdés különösen azért jogosult, mert hibákat követ­tünk már el e tekintetben; Olyan hibát is, hogy a gyor­sabb eredmények kedvéért türelmetlenek voltunk, s olyant is, hogy az önkéntes­ségre hivatkozva lemond­tunk a gyorsabb fejlődésről. Évszámok is kötődnek ezek­hez a hibákhoz. Az előbbi­hez 1952—53, az utóbbihoz csak látszatra gyorsították a termelészövetkezeti mozgal­mat, ténylegesen azonban lassították. Éppen azért, mert mielőbb nagyot kéül lépnünk a szocialista mezőgazdaság megteremtése útján, szigorú gondossággal kell kerülnünk az ilyesfajta hibákat Türelem kell ahhoz, hogy gyorsabban haladhassunk. Ez nem időbeli halogatást jelent, nem „ahogy lesz, úgy 1953—54. De miután ezt az lesz” álláspontot Sokkal in- t J ná 1—24 A wl-ellL» V»rví-N, tííwni/smmni 5 * Eljött Iszák bácsi is, aki a napokban adott el egy tenyész- Brra is, mi történik, ha nyol- bikát 17 800 forintért- Maradt can-tizen összeállnak és hizla­még istállójában két ló, két tehén, három növendék és kilenc szerződéses disznója hí­zik az ólban. Sokan azt mondják, hogy a termelőszövetkezet csak olya- r^knak jó, akiknek nincs földjük. Ezzel nem mondják, hozy rossz a termelőszövetke­zet. sőt mellette beszélnek, meri a !sz valóban olyan em­bereknek is biztosít nyugodt életet, olyanokat emel ki a bi­zonytalanság mocsarából, akik nem tudták a felszabadulás e'őtt, milyen darab kenyér lesz holnap az asztalon- De lám a tengeri gazdák úgy lát­ják, még a jómódúak is job­ban járnak a termelőszövetke­zetben. Tóth Lajos, a falu tanácsel­nök» nyitja me,g a gyűlést és kéri az embereket, hogy egy háromtagú jelölőbizottság ja­vasoljon vezetőket a termelő­szövetkezet élére. Amíg a je­lölőbizottság fontolgatja, kik legyenek a vezetők, sok-sok kérdést halmoznak egymásra a gyű’és résztvevői. K nry - n l( családi pótlé- ======= kot. kedvezmé­ny- ; : r.iuívat? Hogyan fi­zetik a nyugdíj járadékot, mert vannak a szövetkezetben olya­lási szerződést kötnek a vál­lalattal. Ha ezt a szerződést egyéni­leg kötik meg, olyan kedvez­ményt kapnak, mint bárme­lyik egyénileg dolgozó paraszt. De ha maguk között alakíta­nak egy állattenyésztési szak­csoportot, akkor megkapják a szakcsoportoknak járó kedvez­ményt és ha közösen elhatá­rozza a szövetkezet, hogy 20 szarvasmarha hizlalására szer­ződést köt és ezek eltartásáról közösen gondoskodnak — meg­kapják ugyanazt a kedvez­ményt, mint bármelyik terme­lőszövetkezet. Logikusak ezek a kérdések, összefüggően kap­csolódnak egymáshoz. De ami­kor nagy elhatározás előtt áll az ember, kíváncsi a legapróbb részletekre is. Nem is csak ezek érdekelték a tengerieket felsorolni is nehéz volna, hány kérdés, hány felelet röpködött a falu kultúrtermében. De nem kérdés-felelet est volt ez hanem elmondták azt is, m az elképzelésük, hogyan akar­nak gazdálkodni, mint terme­lőszövetkezeti község. Kovács Béla 40 hold kerté­szetet javasol. Ezen a terüle­ten nagyrészt dinnyét termel­nek majd és édespaprikát Kertes** hív* itt Lókupeeek a bíróság előtt Az utóbbi időben sen hét ízben vásá- tapasztalni lehetett, r°lt esetenként 1, hogy a falun meg­lehetősen elharapó­zott az állatokkal való üzérkedés- Ez rendszerint oly for­mában jut kifeje­zésre, hogy az üzér­kedő lovakat, vagy más állatokat vásá­rol, s azokat maga­sabb áron, a köte­lező tartási időn be­lül továbbadja. A pécsi járásbíró­ság tárgyalta a kö­zelmúltban — au­gusztus 12-én — Csurgyók Pál tengeri lakos ellen üzérkedés bűntette miatt indult bűn­ügyet. A megálla­pított tényállás ada­tai szerint nevezett jelenleg nagyapjá­nak nyolc kát. hold földjén gazdálkodik, korábban 24 kát. hold földjük volt. Csurgyók Pál 1957. február havától ok­illetve két lovat, melyeket rendsze­rint a kötelező 60 napos tartási idő bevárása előtt to­vábbadott. Ezeken az adás-vételi ügy­leteken körülbelül 4000 forint anyagi haszonra tett szert- Nem kétséges, hogy a lovak vételét és eladását nyereség biztosítása érdeké­ben követte el. Az ilyen tevékenység feltétlenül alkalmas a lovak árának eme lésére. A pécsi járásbíró­ság Csurgyók Pál vádlottat bűnösnek mondotta ki üzér­kedés bűntettében és ezért még nem jogerősen 7 hónapi börtönre, valamint 500 forint pénz-, mellékbüntetésre ítélte. A kihirdetett ítélet ellen az ügyész súlyosbítás végett tant, tóbor haváig össze- fellebbezéssel élű Ugyancsak augusz­tus 12-én tárgyalta a pécsi járásbíróság V a s s Félix velé- nyi lakos ellen üzérkedés bűntette miatt indult bűn­ügyet is. Vass Félix 10 kát. holdon gaz­dálkodó középpa­raszt, aki 1957-ben két lovat vásárolt, melyeket nyereség­gel adott tovább, továbbá 1958. feb­ruár havában 3 lo­vat vett és a köte­lező tartási idő be­várása előtt tovább­adott. Az ügyletek által 5 300 forint il­letéktelen nyereség­re tett szert. A bí­róság Vass Félix vádlott bűnösségét árdrágító üzérkedés bűntettében meg­állapítva, 8 hónapi börtönre és 2 500 forint pénz-mellék­büntetésre ítélte. A kihirdetett ítélet el­len vádlott és vé­dője fellebbezést je­lentettek b^ iskolát kijártuk, sem egyik, sem másik hibába nem es­hetünk újra. Gyorsabban kell haladnunk — ez sürgető követelmény. De türelmesek­nek is kell lennünk, hiszen tapasztaltuk, hogy a türelem hiánya nehezen jóvátehető hibákhoz vezet. A termelőszövetkezeti moz­galom tíz éve azonban nem­csak hibákat szült Sőt első­sorban nem hibákat Elindí­totta a mezőgazdaságot az új, a szocialista úton. Erre a tíz évre sokkal inkább jellemző a bólyi, mágocsi, beremendi, drávafoki, kátolyi és a többi jól működő termelőszövetke­zet, mint azok, amelyek épp­oly könnyen oszlottak fel, amilyen nehezen szerveződ­tek. Helesfát és a villányi járás néhány községét em­líthetjük köztük. Ez a tíz év és a jól működő termelő- szövetkezetek (nem kevésbé persze a tanulságos hibák is) meggyőzhettek bennünket arról, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének gyors megoldása és a dolgo­zó parásztság iránti türelem — nincs egymással ellent­mondásban, sőt a kettő csak egymással együtt képzelhető el. A rra kell gondolnunk, ^ hogy a termelőszövet­kezetek létrehozása elsősor­ban a dolgozó paraszt érde­ke. Érdeke persze az egész országnak, az egész népnek, de közvetlenül a legjobban érzékelhető hatása a tsz-be lépő dolgozó paraszt életére van. A nagyüzemben való gazdálkodás könnyebb mun­kát, nagyobb jólétet jelent. Elsősorban természetesen a szegényparasztnak, de ma már sok termelőszövetkezet elhagyta a középparaszti életszínvonalat is. Ez az, ami vonzóan hat az egyénileg dol­gozó parasztra. Ha ezt a tényt elétárjuk, türelmesen bebizonyítjuk, megértetjük anélkül, hogy valamire is kább azt, hogy türelemmel : kell viseltetnünk a dolgozó paraszt iránt, számba keli vennünk mindazokat a gátló körülményeket, előítéleteket is, amelyek még kötik az egyéni gazdálkodáshoz. Ugyanakkor azonban saját előítéleteinket félre kell ten­nünk. A korábbi „tsz-szerve- zési kampányok” Idején pél­dául elterjedt előítélet volt, hogy a tsz-alakítások ideje a tavaszi munkák előtt, illetve az őszi munkák befejezése után van. Nyáron semmikép­pen. Az idei nyár erre alapo­san rácáfolt. A pécsi járás­ban például most, nyáron szinte hetenként alakulnak új termelőszövetkezetek. A nyáron alakult Lovászhe­tén yben, Apátvarasdon, Ara- nyosgadányban termelőszö­vetkezet. El kell vetnünk a statisztikát előtérbe helyező előítéleteket te és dialekti­kus módon kell számolnunk azokkal a statisztikákban nem rögzíthető, de tömege­sen jelentkező apró változá­sokkal, amelyek alkalmas időben hirtelen hoznak majd forradalminak nevezhető ug­rást egy-egy falu életében. Tk égülis idézhetnénk jó­r néhány közmondást: „A türelem rózsát terem”; „Aki siet, elkésik”; „Lassan járj, tovább érsz”; amelyek mind azt bizonyíthatják, hogy a népi észjárás már ré­gen felfedezte a gondos, tü­relmes munka és gyors ered­mény közti összefüggést. Nem csoda tehát, ha a párt­nak ezt a szemléletmódot is tükröző politikája kedvező visszhangra talál. Biztató je­lek tanúsítják, hogy elmara­dásunkat ezzel a türelmes és éppen ezért gyors eredmé­nyeket gyümölcsöző politiká­val hamar felszámolhatjuk. Mészáros Ferenc. I'MÜIIIU ■ | ff ■■ ál ■ ■ i ■■ r termelőszövetkezeti község

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom