Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-02 / 181. szám

2 NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS t. Rendkívüli közgyűlés Ujpetrén 26 dolgozó paraszt kérte felvételét a tsz-be Szürke, egyre sötétedő pa­■■■■■ 1 - lástot dobott az es­te a falura. Csend van. Az emberek pihennek; ki az ut­cán a kiskapu előtti pádon, ki otthon a szobában. Csak a kultúrotthon meg a kocsma népes. A kultúrotthon kivilá­gítva, előtte is, bent is embé- lek. Kint néhány olyan egyéni verődött csoportba, aki a meg­hívás ellenére nem akar be­menni. Bent lehetnek vagy százhuszan, pedig mindössze 54 tagja van a Petőfi-nek. Mind itt vannak a ísz-tagok. A többiek olyan egyéniek, aki­ket érdekel a termelőszövetke­zet, mint a rendkívüli közgyű­lés előtt megtudtam: ezen az estén 26 új tagot akarnak fel­venni Ujpetrén. Gere János elnök a beszá­molóját mondja. A nagyüzem fölényét bizonygatja helyi pél­dákkal. Három mázsával több búzája termett a tsz-nek hol- dankint, mint az egyénieknek. Az emberek helyeslőén bólin­tanak. 1957 tavaszán alakultak újjá és 5500 forint tiszta va­gyon jut minden tagra, vettek Zetori, hodályt építettek, rend­be hozták a tsz épületét. Az őszön 15 holddal bővíteni akar­ják a halastavukat és ugyan­csak tizenöt holddal a gyü­mölcsösüket. Jövőre pedig, tel­jes gőzzel neki az állatenyész- tésnek. Hetven tehenük lesz. Vége a beszámolónak. A fel­szólításra csak izegnek-mozog- nak az emberek, de senkinek sincs mondanivalója. Senki nem akar se hozzátenni, se el­venni abból, amit az elnök mondott. Megkezdődik a tagfelvétel. Az elnök felolvassa az első ne­vet: — Maróti Vince 11 hold. Egynéhány tag felhördül: — Egyedül? — Egyedül — felel az elnök. — Annyi földdel, egyedül?! ►— morognak, mire az elnök Megmagyarázza nekik; ij— Hétszázhuszonnyolc hold földünk lesz összesen és ===nyolcvan tagunk. Min­denkire nyolc hold föld jut. Meg aztán nincs annak semmi értelme, hogy csak beírassák a tagokat és mégis csak egy jön dolgozni. Idén is kevés tagunk volt, mégis ment a munka, mert amikor szorított az idő. nemcsak a családtagok, de még a rokonok is kint voltak a földön. Szavazásra teszem ... — Jó munkaerő! — hangzik innen is, onnan is és mind több kéz emelkedik a magasba Maróti Vince mellett. Geln Jó­zsef hét és Bedő József 12 hol­das felvétele zökkenő nélkül megy, de Szilágyi Gyula nyolc holdasnál . már más a tagok hangulata. — Az beteg! — mondják. — Ki műveli meg annak a ré­szét? — A felesége — hangzik há­tulról. Megint az elnök magyaráz­kodik: — A tagok közül mindenki tudja, hogy aki nem műveli meg a ráeső részt, azt az 6 terhére megműveltetjük. Ha ez kétszer, háromszor előfordul — mehet a földjével együtt.:; Beveszik Szilágyi Gyulát is, Szalma Imrét is a nyolc, Za- dori Istvánt a 14 holdjával. Szabó Istvánnál már ismét fel­kiáltanak: — Az jó! Hoffer Vendelnél megint egy kis vita támad. — öreg már! — De a gyümölcsösbe jó lesz. ne az ki, ha maguk csak úgy az embereket, akik most be-J bejönnének, nem fizetnek sem- léptek, nem a járási emberek* mit a közös kasszába, de ugyanannyi jövedelmet akar­nak abból a kasszából kivenni, mint azok, akik már 5500 fo­rintot tettek oda? A tagok helyeslőén bólinta­nak. Néhányan meg is jegyzik: — Úgy az igazságos, ha va­laki ki akar venni a kasszá­ból, tegyen is bele. Megint az elnökön a sor. Sok a vitás kérdés, sokszor kell felállnia. — A mostani tagok még be­lépődíj nélkül jöttek be. Ezt kell először tisztázni. A két­ezer forint csak holnaptól ér­vényes, mert most hoztuk a határozatot. Sok ez a kétezer forint? Szerintem nem sok a mi 5500 forintunkhoz képest... — és most azt magyarázza, hogy nem erőszak a káposzta­evés. Mindenki láthatja, tud­hatja a faluban, hogy ezeket agitálták be a termelőszövet kezeibe. Maguktól jöttek, az eredmények hozták őket, meg azok a beszélgetések, amelye­ket a tsz-tagokkal folytattak Ez a helyes, így a helyes. tsz-be azok jöjjenek, akik meg­győződtek arról: a tsz-ben job ban lehet élni, a tsz a jövő. Ezzel vége is a rendkívül közgyűlésnek, i Fekete, csillagos palást ■ ban nesztelenül jön az éj. Csend van mindenütt, csak a gyűlé sen résztvevők egyike-másika próbál választ adni magának arra a kérdésre: — Vajon ki lesz az első „be léptidíjas” tag? Aztán ő is megnyugtatva magát: — Majd meglátjuk a legkö zelebbi közgyűlésen! Szalai János Riport felvétet — kétpontos beállítás Kivel nem történt már meg, taofcy a „nagy téma’* lefényképe­zéséről egy-két pillanattal lema­radt? Mire a távolságot beállítot­ta, a mélységélesség miatt a blen- dét és a zársebességet összehangol­ta, a nagy pillanat már elmúlt, odaveszett egy értékes életkép felvételi lehetősége! Ilyenkor dü­hösen helyezi „súlyba** fényképe­zőgépét az amatőr. Érthető, hogy ilyenkor az em­ber szívesen okolja meg ügyetlen­ségét fényképezőgépének körül­ményes kezelhetőségével, kompli- káltságával. Ma, a fényképezés mindjobban az ember életét igyekszik meg­örökíteni, s szinte ritkaság szám­ba megy a kiállításokon is a cse­lekmény nélküli, úgynevezett sta­tikus kép. Az igazi életképek — melyek te­lítve vannak mozgalmas cselek­ménnyel, drámai feszültséggel, — gyors cselekvést, elhatározást kö­vetelnek a fotóstól, ahol minden pillanat a kép kifejezéstelisége szempontjából döntő lehet. A té­ma felismerésétől és megkompo- nálásától az expozícióig terjedő idő alig ad lehetőséget arra, hogy a zársebességet, rekesznyilást és a távolságot is állítsuk ... Kétségtelen, vannak azonban olyan gyakorlati lehetőségek, me­lyek mindenki számára lehetővé teszik a gyors, sikeres felvétele­zést, még a legolcsóbb fényképe­zőgépekkel is! Ezek közé tartozik a kétpontos beállítás. A kétpontos beállítás alatt azt értjük, hogy a rekesznyílás és a távolság összehangolásával (két előre meghatározott értékre törté­nő állításával) távolságállításra szükség nincs, mert a megadott távolságon belül minden éles, a kép megfelelő méretre nagyítható! Az alábbi táblázat mutatja ne­gatívméretenként, hogy kell gé­pünket előre beállítani: 24x36 mm-es negatív- méretnél: Előre beállított távolság: Az előre beállí­tott rekesznyilás- hoz tartozó távol­sági határok: 5,6 Bl. 8. Blende 3 m 10 m 2,3—4*3 m-ig 4,9—ve i 2,1—5,3 m-ig gtelenig 4,0—végt.-ig IA HÉT FILMJE RÓMAI VAKÄCIC) — De a gyümölcsösbe jo lesz. : Ha a ^jö­Ert hozzá. A huszonöt hold* t . nlm tö-téne­gyümölcsöshöz pedig olyan ember kell, aki ért is hozzá .:; — állnak néhányan Hoffer bá­csi oldalára. És a tagok nekik adnak igazat. így megy ez egészen addig, amíg mind a huszonhat jelent­kezőt fel nem veszik. Aztán egyszer csak az alapszabály- módosításról kezdenek vitat­kozni. Az egyik egyéni gazda — mert vagy negyven egyéni gazda is jelen van —\ feláll és azt mondja: — Sokallom én azt a két­ezer forintot — és magyaráz­kodik, hogy így meg úgy .;: Még le sem ér a padra, már­is egy tsz-tag mondja a ma­gáét: • Ötezerötszáz forint az egy tagra eső tiszta vagvo- í vet a film történe­tére gondolunk, ezt mondjuk: nem va­lami jelentős. Még­is, magáról a film­ről elismerően nyi­latkozunk, Ennek oka az, hogy jóné- hány kedves mozza­natot láthatunk, amelyek megmarad­nak bennünk. Pél­dául a sajtófogadás, a visszatérés a fiú lakására, amikor Joe tétován indítja el a kocsit a búcsú után, stb. Ez a ren­dező érdeme. A fő­szereplők — Audrey Hepbum és Grego­ry Peck — érdeme pedig az, hogy a sze­rep-adta lehetőséget kiaknázzák. Aud­színésznő tükröződik. ?6x6 cm negatív: ♦ 3 m 2,4—3,9 m-lg 2,2—4,3 m-ig 10 m 5,7—41 m-tg 4,7—végt.-ig [6x9 cm-es negatív: 5 m 4,0—6,8 m-ig 3,8—8,1 m-ig 15 m 8,5—76 m-lg 7,0—végt.-ig A fenti táblázat szerint gépünket a távolságra már előre beállíthat­juk, hiszen a felvenni szándékol! tárgytávolság megközelítő értékét előre eltervezzük. Két lehetőséget kell csupán figyelembe venni, vagy 2,5 m-től 5 méterig terjedő távol­ságig, közeli, vagy 5 m-töl végte­lenig terjedő távolságig, távoli fel­vételeket akarunk készíteni. Az előbbi esetben a negatívméretünk- . höz megadott rövidebb, az utóbbi­nál a távoli méterszámot állítjuk be a méterskálán. A rekesznyílás beállítása a fűm érzékenységétől és a fényviszn- Jny októl függ. A lényeg, hogy 1/30 ; mp-nél hosszabb expozícióval ne •dolgozzunk, mert könnyen beráz- t hatjuk a gépet! Jó fényviszonyok ♦ meilett még 17/10 dines filmnél Is ♦ nyugodtan beállíthatjuk előre 8-as «rekeszre gépünket. I A fenti adatokból kitűnik, hogy ♦ ha normál méretű negatívra dol­♦ gőzünk, 3 méter távolság és 8 ♦ rekesznyílás mellett 2,1 métertől j5,3 méterig, JO méterre állítás ese- f tőben pedig 4 métertől a végtele- I nig fényképezhetünk. J A táblázat segítségével előre be- 5 állított gépünkkel nyugodtan In­dulhatunk riportfelvételre, nem . . kell a távolságbeállítással vesződ- Gregory És nem közömbösek a mel- ♦ nunk. lékszerepldk sem — a fodrász, j szemen A jó téma meglátása után már < < ik a gépünket k'-Il szemünkhöz kötöttségeket tünk, láttuk már az Egymillió a fotoríporter, az újságíró íg-J emelni és a 1 legkedvezőbb plllanat­! rey Hepbum fiatal nunk. ötven forintból lett eny-$és nemcsak bájos, hanem úgy Peck már nem ismeretlen élőt nyi. Úgy adtuk össze, amikor!játszik, hogy a _ ... ___ . _ _ új jáalakultunk. Mi nem kér-|megunt hercegnő minden övöt- fon^s bankjegy című filmben, kásának főbérlője, stb."A film{ba’V ny4^ juk ezt az összeget a belépőtől, ♦ rodese, a szabadsággal együtt . . . 5— h“ Jirz.tuk 1 **’ csak kétezer forintot kérünk.{járó öröme, boldogsága, sze- Most is rokonszenves es }ate- kedves, vidám, szórakoztató í,ftbm egy jogunk van ehhez. Hogy néz- ! reime az újságíró iránt nagy- kával fokozza népszerűségét. sekélyes mese ellenére. | h-----ő e MMMtw -rse. -e ÉIÖM trn Wt I* Csehszlovákiai útijegyzetek Prágai mozaikok Az. „Arany Prágát“ már so­kan megénekelték versben, vagy leírták prózában. Nem is ok nélkül, mert nagyon szép város, s Európában kevés metropolis dicsekedhetik annyi műemlékkel, történelmet le­helő ódon utcácskákkal, házak­kal, mint Prága. Mivel a prágai történelmi helyeknek, műemlékeknek na­gyon bő az irodalma, így in­kább a „mai várost”, a cseh­szlovák dolgozók, az egyszerű emberek fővárosának apró mo­zaikjait szeretném bemutatni. A UöcdeUccU* Ha a mindenre kíváncsi, él­ményeket váró magyar turista kilép a prágai pályaudvar ka­puján, az első pillanatban meg szédül a hatalmas gépkocsi és motorkerékpár forgalomtól. De csak az első pillanatban, mert egy kis lélegzetvétel és körül­nézés után rögtön tapasztalja, hogy ez a forgalom egészen más, mint például a budapesti. Mennyiségben ugyan nagyobb, de nem olyan rohanó, nem olyan idegtépő, nem olyan lár­más. A prágai lakos szenzáció- éhségben” is elmarad a pesti mögött. A Hotel Páris előtti sarkon tanúja voltam egy ki­sebb közlekedési balesetnek. Egy figyelmetlen fiatal mo- torkerékpáros hátulról beie- m ladt agy személwépÍMcs*». No — mondom — lesz itt mindjárt csődület. Tévedtem. A személygépkocsi vezetője ki­szállt. Felsegítette a neki kárt okozó motorost, s jogos szidás helyett sajnálkozott rajta. A motoros bocsánatot kért, majd kölcsönösen feljegyezték egy­más járművének rendszámát s ment mindegyik tovább a maga dolga után. A tőlük húsz méterre szolgálatot teljesítő közlekedési rendőrnek bele sem kellett avatkoznia, a járó­kelők pedig egyszerűen ügyet sem vetettek az egészre. A prágai közlekedésben még feltétlenül szólni kell a villamosról is. A prágai „ha­tos” piros színű, de nem csu­pán ebben különbözik magyar „kollegájától", hanem utasai­nak viselkedésében is. A lép­csőn soha nem lóg senki, tola­kodás nincs. A megállónál 4— 5 anya várta gyermekkocsival együtt a villamost. Mikor az megérkezett, az utasok és a kalauz sorban felsegítették a kocsi bő perronjára a gyermek kocsikat a picinyekkel együtt. Nekünk furcsa, de Prágában természetes, hogy a villamosra gyermekkocsival együtt lehet felszállni. Érdekes a jegyváltás h. A legtöbb kocsiban a kalauz kö­zépen egy pénztárasztalka mel­lett üli. Miközben kedélyesen beszélget, tréfákat mond, az utasok minden felszólítás nél­kül sorban odamennek hozzá a menetjegyeket megoáttomi. ?xá$a is a külföldiek Prágában az idegent olyan természetesen veszik, mintha oda tartozna. Sem körülötte, sem esetleg modem kocsija körül nem támad csődület. Vi­szont ha valami iránt érdeklő­dik, készségesen adnak felvi­lágosítást. Annál is inkább, mert minden prágai született idegenvezető, aki szakszerű magyarázatokat ad városa ne­vezetességeiről. s büszkén mu­tatja meg azokat — időt, fá­radtságot nem sajnálva. S ha ezért netalán valami ellenszol­gáltatást akarnál adni, meg­sértődik, mondván: „Uram, Ón a vendég nálunk és nekem mint házigazdának ez köteles­ségem volt." De ha mégis na­gyon erősködsz, hogy valami kis emléket szeretnél adni ne­ki, akokr meghív egy korsó sörre, de a számla kifizetésé­hez ragaszkodik, s a követke­zőket mondja: ,Számomra na­gyon kellemes emlék, hogy megismerhettem Ont, s társa- sagában elfogyaszthattam egy korsó pilzenit.” Az AzUteU | Prágában és Csehszlovákiá­ban mindenütt nagyon sokat adnak a kirakat kultúrára, s a különböző árucikkek népszerű­sítésére. A legnagyobb áruház-- tót kezdve m legkisebb festé­kee üzletig gondosan berende­zett szemetgyönyörködtető ki­rakatokat láthat az ember. Az áruk valósággal csábítják a~ üzletbe a vásárlókat. S ha meg akarsz venni valamit, amit a kirakatban láttát, nem kell hosszas magyarázatokba bocsátkozni, hanem mondasz egy számot és máris hozzák azt a cikket, amit kívánsz. Ugyanis a kirakatokban az ár mellett egy szám is van, amely a kívánt árut jelöli; és csak azt kell bemondani, ha meg akarod vásárolni. A sok áruház és üzlet közül — amelyekben különben min­denütt udvarias és figyelmes a kiszolgálás — legjobban egy különös rendeltetésű tetszett. De nemcsak a külföldi utasok, hanem a prágai lakosok is így vannak ezzel. Nagyon ked­velik az úgynevezett, kölcsön­ző boltokat. Mit is lehet kapni ezekben a kölcsönző boltok­ban? Röviden mondva: min­dent. Napokra, hetekre, de akár hónapokra is kaphatsz bizonyos kölcsönzési díj befi­zetésének fejében a 3S0-es oldalkocsis Jáwa motorkerék­pártól kezdve a fényképező­gépig, filmvetitőgépig, porszí­vóig, mosógépig, csónakig, ke­rékpárig, sátorig, logarlécig mindent. Egy Írógép kölcsönzése hu­szonnégy órára például nyolc korona, ami körülbelül 10 fo­rint 50 fillérnek felel meg. Ha pedig kirándulni akarsz két napig, akkor a gépjármű- vezetői jogosítvány felmutatá­sa ellenében oldalkocsis motor­kerékpárt váltasz, ehhez kérsz még egy kitűnő teleobjektives fényképezőgépet, egy táskará­diót, egy sátort, gumicsónakot, főzőedényeket s körülbelül két­száz koronából (kb. 260 forint) remekül szórakozol a technika és kényelem összes eszközei­nek birtokában. A pcág-aiak és a s<h, [ Nem hiszem, hogy a vilá­gon még van egy város, ahol annyi sört fogyasztanak az emberek, mint Prágában. Oka ennek úgy vélem az, hogy Csehszlovákiában nagyon ke­vés a szőlőtermelés, no meg nagyon kitűnő söröket főznek. A nagy sörfogyasztás termé­szetesen magával hozta és ki­alakította a sokrétű választé­kot is. A legolcsóbb csapolt sör hét fokos és egy fél liter ára 0,80 korona, ami körül­belül egy forintnak felel meg. A legdrágább a pilzeni Prazd- roj 12 fokos, s egy fél liter ára 2,20 korona. A sörkedvelő tehát ízlése szerint válogathat. Legtöbben a tíz fokos sört szeretik i Az egyszerűbb prágai em­ber a népbüféket látogatja, amelyeknek rendeltetése ugyan az, mint nálunk (olcsó étellel és itallal ellátni a fogyasztó­kat), de jóval tisztábbak, szeb­ben berendezettek. A prágai népbüfékben például (s ez így van vidéken is) tilos dohá­nyozni, bort nem szolgálnak ki, nagyobb a választék az ételek­ben stb. Az ,,U TteUu" | Ez a szó magyarra teljesen lefordíthatatlan, de egyébként nem más. mint a prágai embe­rek egyik legkedveltebb szóra­kozóhelyének elnevezése. Az „V Fleku” egy a maga nemében azt hiszatn egyedül­álló söröző. 1499-ben alapítot­ta egy prágai sörfőző mester, s az épület belső része, s egyes külső részei még a mai napig is eredeti formájukban vár­ják falaik közé a szórakozni vágyó prágaiakat. Az ódon, ■nemesfaburkolatu termekben, kovácsoltvas csillárok fényé­nél mérik a speciális barna sört, amelyet ott helyben az „U Fleku-ban" főznek és se­hol másfelé nem árusítanak. A szórakozni óhajtó prágai az „V Flekuban" egyhelyen megtalál mindent, amire vá­gyik. Az egyik teremben a régi cseh zenére táncolhatja a pol­kát, s csak a modern ruházat mutatja itt a szemlélőnek, hogry nem az 1500-as években va­gyunk. A kisebb helyiségekben baráti társaságok rendezhet­nek összejöveteleket. Van egy óriási — ezer személyes — kerthelyiség is, ahol bamasör, fokhagymás piritóskenyér és retek fogyasztása mellett ha­gyományos fúvószenét lehet hallgatni. Egy másik teremben pedig kabaréműsor megtekin­tésével lehet eltölteni kelleme­sen az időt. A prágaiak nagyon szeretik az „U Flekut" s annak helyi­ségei állandóan zsúfolva van­nak. Érdekessége — s ez a prágai emberek mentalitására is jellemző — hogy az aszta­lok nem külön, hanem hosszú sorokban egymás mellé van­nak állítva. Teljesen ismeret­len emberek szórakoznak így a legnagyobb egyetértésben és együtt dalolnak szépen — sok­szor öt-hat százan is — mint egy vagy kórus. TIMAR EDE (Taüvtmtjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom