Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS 10. ' 2 A magyar ipar szerkezetének alakulása a hároméves tervben Az országgyűlés által nem­rég megvitatott és elfogadott az 1958—59. és 60-as évekre vonatkozó 3 éves népgazdasági terv célul tűzi ki többek kö­zött az foar szerkezetének, struktúrájának megváltoztatá­sát. Mi tette ezt szükségessé? A gyakorlatban milyen válto­zásokat von maga után ennek a célnak a megvalósítása? E kérdések megoldása szük­ségessé teszi, hogy egy kicsit elkalandozzunk az olvasóval a közgazdaságtan területére. Először is az ipar struktúrájá­nak fogalmát kell tisztáznunk. Minden ország Iparának meghatározott sajátos szer­kezete van. Az egyes országok ugyanis nem termelik saját maguk mindazokat az iparcikkeket, amelyek a lakosság fogyasztá­sához, vagy a fogyasztási cik­kek termeléséhez (gépek, nyersanyagok) szükségesek. Az országok, nemzetek között munkamegosztás van. Az egyik ország bizonyos iparcikkből nemcsak saját szükségleteit elégíti ki, hanem más országo­kat is ellát, olyanokat, ame­lyek ezt a cikket nem terme­lik, és cserében olyan cikke­ket vásárol, amilyeneket vi­szont maga nem termel (pl. a Magyar Népköztársaságnak nincs személygépkocsi ipara, de tehergépkocsit sokkal töb­bet gyártunk, mint a hazai szükséglet). Kialakul tehát minden országban az iparnak egy meghatározott szerkezete, amely megmutatja, hogy az adod országban milyen ipar­ágak vannak meg és milyen iparágak hiányoznak, illetve a meglévő iparágak milyen fej­lettek, mennyi és milyen mi­nőségű iparcikket állítanak elő. Annyit-e, hogy a hazad termelés mellett még behoza­talra is szükség van egy bizo­nyos cikkből, vagy annyit, hogy teljesen ellátja az ország szükségleteit, vagy pedig az iparág olyan fejlett, hogy ter­mékeiből a hazai szükséglete­ken felül külföldre is jut. Ter­mészetesen az ipari termelés állandóan fejlődik, az egyes iparágak egyre több terméket állítanak elő. Az Ipar struktúrája, szer­kezete nem változna e fejlő­dés során, ha minden ipar­ág arányosan fejlődne. Ezzel már meg Is közelítet­tük a 3 éves tervben meghatá­rozott szerkezet-változás prob-, lémáját. Ez lényegében azt je­lenti, hogy a hároméves terv során az egyes iparágak az át­lagos fejlődésnél sokkal gyor­sabb ütemben fejlődnek, míg más iparágaik kevésbé, sőt egyes iparágak termelése pél­dául gőzmozdony- és lokomo- bil gyártás csökken, illetve tel­jesen megszűnik. Iparunk termelése a három év alatt 1957-től 1960-ig össze­sen 22 százalékkal emelkedik. Ezzel szemben néhány iparág fejlődése az átlagos ipari fej­lődésnek többszöröse. Ilyen pl. az erősáramú gépek gyártása 40 százalékkal, a híradástech­nikai ipar termelése 72 száza­lékkal. Ugyanakkor az átlagos (22 százalékos) ipari fejlődés­nél valamivel1 kisebb acélgyár­tásunk és építőiparunk fejlő­dése. (20 százalék). Az általá­nos ipari fejlődés mellett egyes iparágakat egyáltalán nem fej­lesztünk, illetve egyes ipar­cikkek termelését csökkentjük, vagy teljesen leállítjuk. Mi teszi indokolttá az ipar szerkezetének ilyen méretű átalakítását? Ismeretes, hogy évek óta mennyi szó esett arról, hogy iparunk struktúrája nem felel meg országunk adottságainak, az ország nyersanyagkincsei­nek. Annak idején heves táma­dások ezt úgy igyekeztek be­állítani, mintha egyedül szo­cialista rendszerünk lenne fe­lelős iparunk szerkezetében megmutatkozó hibákért, és hogy kizárólag ezek a hibák teszik szükségessé az ipar szer­kezeti átalakítását. Az igaz, évek több vo­natkozásban helytelen Ipar- fejlesztési politikája nem segí­tett kialakítani a modem ter­melésnek megfelelő ipari struk túrát. De az igazsághoz feltét­lenül hozzátartozik az is, hogy egyáltalán nem kivételes álla­pot az, ha egy ország ipará­nak struktúrája nem felel meg a követelményeknek, és az ipar szerkezetét át kell alakí­tani a termelőerők fejlődésé­nek megfelelően. A magyar ipar struktúrájának átalakítását is nem elsősorban a gazdaságpo­litikában elkövetett hibák, ha­nem a technika és a társada­lom fejlődése indokolja. Mi­lyen körülmények követelik meg népgazdaságunk ipari struktúrájának átalakítását? 1. Először is a világméretekben végbeme­nő technikai haladással ne­künk is lépést kell tartar mink. Ez azzal jár, hogy egyes ipar­ágak »jelentősége csökken, míg más iparágak termelésével szemben egyre nőnek a köve­telmények. Ezt a gazdasági fo­lyamatot veszi figyelembe és tükrözi helyesen a hároméves terv is, akkor, amikor az átla­gos 22 százalékos iparfejleszté­sen belül a villamosenergia- termelés 40 százalékos, a vegy­ipari termelés 31 százalékos növelését írja elő. A' termelés és technika fejlődése általában a gépi erő alkalmazásának ter­jedését jelenti, már pedig a ma használatos ipari gépek több­ségét villamosenergia működ­teti és ezért az ipar átlagos fejlődésénél gyorsabb ütemben kell fejleszteni a villamos- energia termelését. A vegy­ipar előtérbe kerülése szintén tipikus kifejezője a termelés fejlődésének. Tudjuk, hogy a korszerű vegyipari termékek, a műanyagok sok területen helyettesítik a fémet, a fát, a bőrt és a hagyományos textí­liákat. A műanyagok egyre jobban előtérbe kerülnek a la­kosság fogyasztásában is. Kü­lönös jelentősége van az egyik legfontosabb vegyipari termék­nek, a műtrágyának. A fel­használt nitrogén műtrágya minden mázsája legalább más­fél mázsa gabona terméstöbb­letet eredményez. Tehát így a mezőgazdasági termelés fel­lendülésének előfeltétele a vegyipar fejlődése. A vegyiparnak és az elektro­mos energia iparnak az átla­gosnál gyorsabb ütemű fejlő­déséből adódó szerkezeti elto­lódás szükségszerű feltétele tehát a termelés fejlődésének. 2. A másik állandó tényező­je az ipar szerkezeti változásé nak, hogy . a lakosság fogyasztásána összetétele az életszínvona emelkedésével az általános kultúrszínvonal emelkedé­sével állandóan változik. Tapaszatalati tény, hogy a la kosság fogyasztásánál? emelke­désével egyes cikkek forgalma nem emelkedik arányosan. Ál tálában az élelmiszeripari tér mékek fogyasztása az általá nos emelkedésnél sokkal las sabban, míg az iparcikkek (bú tor, háztartási gépek) fogyasz­tása az átlagosnál sokkal gyor­sabban emelkedik. Ezzel a kö­rülménnyel számol a három­éves terv is és a fogyasztás cikkeket, termelő iparágaik fej­lődését úgy kellett meghatá­rozni, hogy a dolgozók szük­ségleteinek megfelelő szerke­zete legyen az iparnak. Ez az jelenti, hogy a terv ideje alat az élelmiszeripar fejlődése százalék, a ruházati ipar fej­lődése 16 százalék. Ezzel szem­ben a vegyes iparcikkek ter­melése 22 százalékkal emelke­dik. Különösen gyors ütemben emelkedik a dolgozók lakás- kultúrájának fejlődését, a dol­gozó nők munkájának meg­könnyítését szolgáló cikkek termelése. így az átlagos 22 százalékos ipari fejlődéssel szemben a porszívógépek ter­melése 436 százalékkal^ a pad­lókefélőgépek termelése 51 szá­zalékkal, a mosógépek terme­lése 164 százalékkal, a televí­zió-gyártás pedig közel 1700 százalékkal fog fejlődni. A vegyi párnák korábban em­lített az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlődését az a körül­mény is indokolja, hogy a dol­gozók a hagyományos textiliák helyett szívesen vásárolják a tartósabb és szebb műszálké- szítményeket Az ilyen irányú szükségletek növekedése Is in­dokolttá teszi a vegyipar gyor­sabb fejlődését. A hároméves terv ideje alatt a Magyar Vis- cosa Gyárban évi 330 tonna kapacitású perion műszálüze­met és a Hungária Vegyimű­veknél ugyancsak évi 330 ton­nás PVC-üzemet létesítünk és ezzel egy teljesen új iparág je­lenik meg a magyar iparban. Az ipari struktúra változásá­nak eddig vázolt okai olyan általános jellegű gazdasági összefüggések, amelyeket bár­mely ország iparának fejlesz­tésénél figyelembe kell venni. (A cikk második részét ked­di számunkban közöljük.) r Uj eljárás, hárommillió forint megtakarítás A pécsbányatelepi Széche- ryi-akna IX. szintjének feltá­rásakor még jóformán hozzá sem .kezdtek, s máris több éves lemaradással számolnak a szakemberek. Fulmer József elvtárs, kommunista főmérnök saját elképzelései szerint ki­dolgozta az új bányaszint fel- ,árasának tervét, melynek ki­vitelezése sokkal előnyösebb­nek ígérkezik a korábban fel­iárt szintekénél: olcsóbb és ami a termelés szempontjából igen lényeges, nagy mérték­ben elrövidíti a feltárási mun­kálatok elkészítésének halár­idejét. Az új szint új rendszerű fel­tárásának előnyei a régivel szemben a következők: 120 méterrel megrövidül — a korábbi szintekhez viszonyít­va — az egyébként is szüksé­ges 6,4 m-es átmérőjű beton- biztosítású főkeresztvágat. Egy méter főkeresztvágat elkészíté­sének önköltsége 15 200 forint­ba kerül. Mivel 120 méterről van sző, így csak ezzel az egy munkanemmel nem kevesebb, miint 2 millió 68 ezer forintot takarítanak meg. , A lerövidült főkeresztvágat előnye még az, hogy az elága­zás után egyszerre két táma­dási pontot nyernek, ami fon­tos feltétele a szénvagyon gyors feltárásának. Csak And- rás-akna irányában 14 hónap­pal rövidülnek meg a munkák. Vagyis a terv szerint a főke­resztvágat, kutatóvágat és irányvágat-megtakarítás össze­Less-e művelődési otthon Péc^Táradou ? A községi tanácson kérdésre igennel válaszolnak. Az el­múlt időben sok szóbeszéd és újság­cikk tárgya volt Pécsvárad kultúrá­ig élete. A kép, amelyet megismer­ünk, sivár volt. A árásd székhelyek tözül egyedül Pécs- váradon nincs mű­velődésre, szórako­zásra alkalmas. he- yiség és ebből kö­vetkezően az ifjú­ság összefogása, zervezeti élete is megoldatlan^. Pécsvárad azon- >an nem nyugodott >ele ebbe az áldat- an helyzetbe. Szer­vezték az ifjúságot, járási könyvtár olvasószobáiban is­meretterjesztő elő­adásokat hirdettek, napközben is sok tatai jelent meg a könyvtárban, búj­ták a folyóiratokat. A színjátszócso- port a „Bukfenc" színrehozásával mu­tatkozott be. Nagy volt a siker, a fellé­pést többször meg kellett ismételni. A fiatalok a KISZ ke­retében dolgoztak Lesz-e művelődé­si otthon? Varga Sándor elv­társ, a községi ta­nács elnöke össze­ráncolja homlokát a kérdésre, de azért mosolyogva vála­szolja, hogy mérle­gelik a lehetősége­ket. A községi ta­nács már intézke­dett, az anyagiakat biztosította, a köz­ségfejlesztési alap jelentős részét épít­kezésre szánják. A rendelkezésre álló készlet — építő­anyag és tetőszer­kezet értéke félmil­lió. Ha hozzászá­mítjuk a társadal­mi munkát és a közben megvalósít­ható beszerzéseket, még mintegy 800 ezer forint értékkel lehet számolni» Mindez örömmel tölti el a község kul­turális életének ve­zetőit, de nem menti meg őket a gond­tól, hogy hol épít­kezzenek' Olyan je­lentős épület, ame­lyet át lehetne ala­kítani művelődési otthonná, nincs. Az építési szabályok betartásával, meg­felelő hely biztosí­tásával még ebben az évben megkez­dődhetne az építke­zés. Már csak ez hiányzik. A pécsvá- radi vezetők ügy­szeretete nyomán tehát megvalósulás előtt áll a régóta várt és a kulturális munka lehetőségeit megjavító művelő­dési otthon építése. Bánfai József sen 289 métert tesz ki. A ki­hajtásra nem kerülő vágatok­ból eredő gazdasági megtaka­rítás így néz ki: főkeresztvágat: 2,068 000 Ft irányvágat: 244 800 Ft kutatóvágat: 793 000 Ft összesen: 3,105 800 Ft Az elképzelések vázlatos is­mertetéséből kiderül: Fulmer elvtárs Széchenyi-akna IX; szintje új rendszerű feltárási tervének elkészítésével nagyon nehéz, de nagyszerű feladat elvégzésére vállalkozott. Ép­pen ezért nem járnánk el he­lyesen, ha nem szólnánk né­hány szót magáról a főmér­nökről. Fulmer elvtárs kom­munista, egyszerű parasztszü­lők gyermeke. Mint csillés kezdte a bányászkodást, csu­pán hivatásszeretetének és vas- szorgalmának köszönheti, hrev ma, mint főmérnök dolgozhat a magyar szénbányászat fej­lesztéséért' Nevét eddig nemigen ol­vastuk az újságban. Szerény, a munkásokhoz rendkívül köz­vetlen. Ha valaki megérdemli, nem fukarkodik dicsérettel, ugyanakkor ha kell, nagyon határozottan fellép a hibák elkövetőivel szemben. Azok közé a műszaki embe­rek közé tartozik Fulmer e!v- táns, aki keveset beszél,, de annál többet cselekszik, aki a maga területén következetesen küzd a párt és a kormány ha­tározatainak végrehajtásáért. R- J; Korszerű gépek A hároméves tervidőszakban nem a géppark növelése, hanem annak kiegészítése, korszerűsítése a fel­adat elsősorban, A traktorállo­mányt három év alatt 7 százalék- mi növeljük és lehetővé tesszük hogy az univerzális traktorok ará­nya az 1957. évi 25 százalékról 1960-ban 40 százalékra emelkedjék; A tervidőszak alatt mintegy 8000 traktorekét, 3000 kultlvátort, 2000 raktoros v'etőgépet, 2000 fűkaszát; 800 silókombájnt és 8000 pótkocsit adunk a mezőgazdaságnak-Vf ŐRHELY 1958 A térképenI kü **gyszöa.------------1-----! A jelmagyará­zat szerint „egyéb lakott hely”. Aki valamelyest is megismer­kedett ezzel az „egyéb"-bel, az nemcsak udvariasságból, de szíve szerint is tiltakozik a kicsinyítés ellen. Igaz■ ugyan, hogy 8 kilométerre van a leg­közelebbi város, Mohács s 5 kilométerre a „falu”, Majs, de­kát például Vasút szeli át tes­tét, amivel nem minden falu dicsekedhet. Nem expressz száguldozik errefelé, csak amo­lyan kis pöffögő mozdony jön, megy, mégis vonat és a kes­keny sínpár egészen Mohácsig fut. Es közel 900 lélek lakja az egykori főhercegi uradalom tálcásait; 900 felnőtt és apró­ság él a „Béke őre" állami gazdaság nagykiterjedésü föld­jeinek közepén. T á n csak azt vethetnék a szemére, hogy nincsenek olyan szép hosszú, két oldalt házso­rokkal szegélyezett utcái, a sarkokon zománcozott névtáb­lák és a többi kellékek, ame­lyek faluvá teszik a falut. Közepén kastély magasodik, az emeletes főépület árnyéká­ban két oldalra, hozzá ragaszt­va már földszintes épületek húzódnak. Előtte nagy park, szépen gondozott virágokkal, sárga homokkal beszórt utak­kal S körülötte, a kerítésen kívül a gazdasági épületek és a házak. A kastéllyal szemben a régiek, egyik hosszában, a másik keresztben, földhöz la­pulók, mögötte pedig két sor­ban az újak. Tizenkét kétszo­bás, összkomfortos családi ház,, alig három éves. Ezeket járom ezen a verő- fényes délutánon. Ismeretlen emberekhez ■ kopogok be. S nem is akármilyen dologban: megtudni, hogyan élnek, mit változott a világ azóta, hogy a „várkapu“ fölé odatették a táblát: állami gazdaság. A Ttl 'IC (1 S\ I barna fiatal­--------------------! asszony egy pillanatig gondolkozik. — Koczka... Ja, az itt a szomszédban lakik, jöjjön csak, megmutatom. Átvezet az udvaron. A régi cselédlakások előtt pompázó virágoskertek illatoznak. Az egyik nyárikonyha előtt csikós pizsamás férfi szögei valami­lyen ládát. Gyerekek hancu- roznak, szépen öltözöttek, a lá­nyokon virágmintás ruha, a fiúkon nadrág és mindegyiken szandál. A városiak sem kü­lönbek. — Ott, abban lakik. Koczka István bácsi ötven felé jár, Megtermett, jókora férfi, a hús szoba félhomályá­ban elbújnak a hajába vegyülő ősz szálait. Csendesen üldögél a kis széken, kötényét bab- rálgatja, hosszasan néz maga elé, időnként lábát nyomogat­ja. — öregszünk, — mondja. — Elfárad az ember. Keserves esztendők voltak azok ■.; Lassan megered a nyelve. Tizennyolcán voltak testvérek, ennyi éhes száj kért minden­nap kenyeret. Kilenc éves ko­rában ott kellett hagyni az is­kola padjait, kezdődött a ro­bot. Apja is, a tanító is azt mondta: „Fiam, te már tudod, hol kell megkezdeni a trágya­dombot” ... A gyerek a növen­dék jószágok mellé került. Hajnali két óralcor szólt a „vas" — emlékként még ma is ídfni — álmos szemmel, elcsi­gázottan kapaszkodott fel a vacakról. Tizenhárom éves sem volt, amikor előlépett te­henésszé, tizennyolc tehén tisztogatása, fejese közben lett emberré, alapított családot, s élte egyhangú nyomorúságos életét. Amikor súlyosan meg­betegedett, orvosi utasításra könnyebb munkát kapott. Sze­rencséjére. félfüllel meghallot­ta, az intéző adta ukázt: „Az­tán, ha nem köhög, megyen vissza, érti?” Na, ha csak ez kell, hát köhögni még tudok, s köhögött, mindig, ha a gaz­da arrafelé forgolódott. Csak egyszer feledkezett meg ma­gáról, s másnap a tehenek mellett találta magát. «— Aho‘ képest most sokkal jobb ... — Hirtelen felkapja fejét: — Tudja, most az em­ber megmondhatja, ami a szí­vét nyomja, akár az igazgató­nak is. Ha igaza van a szegény embernek, akkor igaza van. Emberszámba vesznek. Na, én akkoriban se nagyon tartot­tam a számat... A tehenészek talán valami­vel nagyobb becsben voltak, a nehéz munkára nem igen akadt jelentkező. De a bére­sek, kocsisok feje fölött ott le­begett a Mindenszentek napja. Ilyenkor küldték el az uraság által hasznavehetetlennek tar­tott embereket. Útjára bocsá­tottak nyolcvan, száz embert, neki a télnek, gyerekekül, ócs­ka holmikkal. Később ezt az aktust József napra tették át, nem mintha év közben bizton­ságban lettek volna, mert ha elrendelték a „kötelező gyó­nást" — általában lopások fel­fedezésekor szokták, akkor harmadnap néhányan útra kel­hettek, nagy őszinteségük miatt. — Ki bánt most? Senki. A dolgos embert böcsülik, pénz­ben is, meg szóban is. Ott a levél is... Mert — talán mondani sem kellene — Koczka István bá­csi ma is tehenész. Most i.s tizennyolc jószág gondját vi­seli. Csak más körülmények között. Bagóéi nyolcig ellátja őket, a fejőgép menti a fejőstől. Délelőtt je, délutánja szabad. Pihen, ol­vasgat, az unokával játsziki „Az Érdekes Újság és a Nép- szabadság jár, azokat, böngész­getem” ... Délután négy órára visszaballag s este nyolc után megint otthon van. Havonta 1400—1500 forintot keres, kap hozzá tejet, meg időnként pré­mium is jön rá. A falon körbe rámázott fényképek. *Az árit tuberkulótikus lett, pedig jól tejelt.“ A sifonér mélyén kor­mánykitüntetés lapul, dolgos kezét dicsérve. Nagyot sóhajt: „Aki most tehenész, az akkor semmi pénzért nem lett vol­na’% Az ajtón szöszke apróság dugja be a fejét, álig éri föl a kilincset. — Az unoka — mondja. — A vömmel lakunk, ö lakatos, Jó gyerek, szépen keres, még azt se mondtuk egymásnak, hogy álljon odébb. Vadászni nagyon szeret. A demokráciá­ban erre is van módja. Nézze csak ott fontai Az asztal fölött kitömött madarak lógnak, egymás mel­lett négy fajta is. — Es a belső szobában... Beinvitál. így legalább mó­dott adott, hogy körülnézzek, A kis kerek asztalon is kitö­mött vadászzsákmányok, a sző­nyegek által üresen hagyott padlót nyúlbőrök borítják. Az ablak hosszú, padlóig érő füg­gönyén át betűző délutáni nap­fény játékosan csillog a sötét, politúrozott hálóberendezésen. Látja, hogy nagyon szemügyr* ■MM • szobát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom