Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-31 / 205. szám

W5*. AUGUSZTUS 31. NAPLÓ 7 Pártoktatásra készülő vasutasok között A vasútnál — ha szabad így nevezni — ennél a nagy monst- revállalatnál is az új pártok- tatási évre készülnek a kom­munisták. Csupán a pécsi góc öt pártszervezetében — nem egészen végleges adatok sze­rint — 8—9 időszerű kérdések tanfolyam, 5 marxizmus—le- ninizmus kérdései, egy magyar munkásmozgalom története és három politikai gazdaságtan tanfolyam indul. Tizennégyen jelentkeztek a marxizmus— leninizmus esti egyetemre, mintegy négyszer annyian, mint tavaly. A minőség a legfontosabb A vasutas pártszervezetek ismerik a Politikai Bizottság­nak az 1958—59. évi pártpro- _ paaanda-munkára vonatkozó határozatát, tudják, hogy „...az ok*atói munkában a legfonto­sabb a színvonal emelése, s nem a mennyiségi eredmények hajszolása.” Ez több tényben is megmutatkozik, például: a fűtőházi pártszervezet az el­múlt oktatási évben gyakran megérezte a tartalék-propa­gandisták hiányát, ezért most minden tanfolyam vezetésére két propagandistát választott ki. A fenti számok tehát nem holmi ,,kirakatpolitikára“ való törekvést jelentenek, hanem azt tükrözik, hogy a kommu- ni-ta és a leghaladóbb párton- kj'vüü vasutasok között egyre népszerűbbé válik a marxiz­mus—leninizmus elmélyült ta­nulmányozásának gondolata. A számok mögött élő embe­rek állnak. Menjünk el hoz­zájuk, kérdezzük meg tőlük, hogy miért jelentkeztek a pártoktatásra és milyen okta­tási formát választottak ma­guknak! Három mozdonyvezető ül a fűtőház irodájában. Az egyik Kovács György elvtáms, — a magyar gőzmozdonyok királyával, 424-essel dolgozik, a másik — Herbai Ádám elv­társ — a magyarbólyi vonalon teljesít szolgálatot, rendszere­sen átjár Jugoszláviába is. Főként Herbai elvtárs beszél hármuk nevében. Azt mondja, szeretnek tanulni, mindig el­mennek a szakszervezet isme­retterjesztő előadásaira is. — Csak kicsit nehéz, mert az utazó személyzet örökké „csa­varog". Ezért úgy vélték, hogy számukra az időszerű kérdé­sek tanfolyama lesz a legal­kalmasabb. Ékre jártak tavaly is, tetszett nekik nagyon, kü­lönösen az ellenforradalom előzményeiről vitatkoztak ér­dekfeszítően; Rendszeres újságolvasók mind a hárman. Herbai elv­társ már megvette a Fehér­könyv V. kötetét is, azt, amely a Nagy Imre-csoport ellenfor­radalmi tevékenységéről szól. Biztosan jó lesz az oktatáson... 57 éves és nagy kedvvel tanul Siklósi Jakab bácsi nem mai gyerek már, de nem tartja ma­gát öregnek. Tréfásan mondo­gatja, hogy az öregség valahol 80 évnél kezdődik.;-. — Én a marxizmus—leniniz­mus kérdései tanfolyamra irat­koztam be — folytatja. — Erre jártam tavaly is és úgy érzem, hogy nekem, pártbizalminak, ez felel meg a legjobban. Egy bizalminak többet kell tudnia, különben nincs tekintélye, nem tudja meggyőzni az embe­reket a párt igazáról — és ma­gának az ellenségnek sem ké­pes kellően megválaszolni. Siklósi elvtárs minden párt­oktatásra járó hallgatónak példaképe lehetne. 1945-ös párttag, minden évben részt vett a pártoktatáson és még sohasem hiányzott. 13 év alatt! Az elmúlt pártoktatási év végén könyvvel jutalmazták hűségéért; Kicsit nehéz volt az értéktöbblet­elmélet, de... Rácz Júlia elvtársnő, a MÁV Szállítmányozási Hivata­lának dolgozója is 45-ös párt­tag. ö is részt vett a pártokta­tásokon, a többi között elvé­gezte a Bolsevik Párt történe­te, a magyar munkásmozgalom története tanfolyamot, tavaly pedig a politikai gazdaságtan első évfolyamát. Kicsit nehéz volt az értéktöbblet-elmélet, de helytállt, hiszen ő is könyvet kapott az év végén. Vérében van a tanulás, nagy rutint szerzett a jegyzetelésben, nem fél a harmadik évfolyamtól sem. Hasonlóképpen nyilatkozott Walter József elvtárs is. ö is sokat tanult már. Egyszer, egy budapesti szaktanfolyam poli­tikai óráin megismerkedett ki­csit a magyar munkásmozga­lom történetével és megszeret­te. Erre jelentkezett az idén. A } javarészt pártvezetőségi tagok­ból álló elbeszélgető bizottság — ismerve előképzettségét —| egyetért a kívánságával. Remélem felvesznek! Emyes József elvtáms, a pé­csi vasútígazgatóság építési és $ pályafenntartási osztályának | vezetője a marxizmus—leniniz- : mus esti egyetem I. évfolya- \ mán szeretne tanulni. — Mintegy 8000 ember mun- j káját irányítom 2000 kilomé- j teres pályaszakaszon — mond- ! ja. — Nem elég ide a puszta szaktudás, mert minden mű- j szaki intézkedésnek politikai j oldala is van, meg aztán a; 8000 embernek 8000 féle gond- i_ ja is lehet, amit csupán a mű- j szaki ismeretekkel bajosan le- ♦ hetne megoldani. Ez csak két ? szempont, de már ez is inten- i zív tanulást követel tőlünk. Ezért kértem magam a marx­izmus—leninizmus esti egye­temre. Amint hallom, sokan jelentkeztünk, de remélem fel­vesznek! ... * Amint látjuk, kedvben és < akaratban nincs hiány a meg- j kérdezett elvtársaknál. Ha aj többiek is így gondolkoznak, | akkor nem sok panasz lesz az| új oktatási évben. ii hároméves tervben Húsz iskolát építünk, tizenöt falut villamosítunk Elkészül a komié—hudafai vízmű — Kétszeresére emelkedik a műtrágyafelliasználás — Bútor- g-yáldásra tér üt a faipar I ulara BJ te ——— Ha ranya megye ipari termelésének egyötö­de tanácsi vállalatok termeléséből adódik, tanácsi kereskedelmi vállala­tok bonyolítják le a megye áruforgalmának több, mint egyharmadát, tanácsi fel­ügyelet alá tartoznak az ösz- szes szolgáltató vállalatok, a mozik, a vidéki könyvtárak és művelődési otthonok. A tanácsok gondja az általános iskolák fenntartása és fej­lesztése. A tanács a gazdája az összes kórházaknak (klini­kák kivételével), rendelő és gondozóintézeteknek, területi bölcsődéknek, a körzeti or­vosi ellátásnak, gyógyszertá­raknak, stb. E rövid és egyáltalán nem teljes felsorolásból is látha­Élüzem a Pécsi Húsipari Vállalat tó, hogy a tanácsok gazdasá­gi munkája mennyire össze­fonódik a megye lakossága igényeinek kielégítésével. Éppen ezért sok embert érde­kelhet, milyen fejlődés vár a tanácsi gazdaságra a három­éves terv időszakában! A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának irányítása alá tartozó gazda­sági egységek viszonylag gyorsan áthidalták az ellen- forradalom-okozta nehézsé­geket és 1958—60 évek közt — ha szerény mértékben is — tovább fejlődnek. A tanácsi helyiipar terme­lése három év alatt csaknem 16 százalékkal nő. Ez idő­szakban nyolcmillió téglával termelünk többet és közel 70 százalékkal több pár cipőt fogunk gyártani. Az jpar szerkezeti átalakítása bizo­nyos mértékben érezteti ha­tását tanácsi iparunkban is. így például faiparunk szinte teljes egészében bútorgyár­tásra áll át. A tervek sze­rint a következő években fa­ipari üzemeink 800—800 gar­nitúra konyha- és hálószoba­bútort és évente csaknem másfélezer háromajtós szek­rényt fognak gyártani. Uj termékként ez az iparág je­lentős mennyiségű kárpito­zott bútort is előállít; A megye mezőgazdaságá­nak hároméves fejlődése hí­ven tükrözi a népgazdasági tervben előírt célkitűzéseket. A tervek szerint bizonyos mértékben megváltoznak a mezőgazdasági termelés bel­ső arányai: az állattenyész­tés gyorsabban fog fejlődni a növénytermelésnél. termésátlagok növelé­se érdekében a számí­tások szerint 1960-ra csaknem megkétszere­ződik az egy kát. holdra jutó műtrágya mennyisége, több mint 6 000 holdon történik talajjavítás. A megye településének kommunális ellátása is to­vább fejlődik a hároméves terv időszakában. Megoldó­dik Komló város vízellátása. Befejeződik a napi 5 600— 6 000 köbméter vizet adó komló-budafai vízmű építé­se. Ezen túl a falusi telepü­lések ivóvízellátásának javí­tására a községekben 17 köz­kutat létesítünk. Számottevő anyagi eszközöket fordítunk Komló város csatorna- és szennyvízkérdésónek megol­dására is. Javul a községek villany- világítással való ellátása is. További 15 községet villa-; mosítunk, ezzel 1960-ra 31-re szűkül megyénkben a villa* mosítatlan községek száma. A 3 éves terv egyik fő fel­adatát jelenti a méreteiben is nagy iskolaépítési program megoldása. Három esztendő alatt állami erőből 81 általá­nos iskolai és 5 középiskolai osztálytermet fogunk létesí­teni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez idő alatt ál­lami erőből két 16 tantér- mes, 10 négy, egy kettő és hét egytantermes új általa- nos iskolát építünk. Javul az óvodai ellátás is; Három év alatt állami erő­ből 2 új 75 férőhelyes >vo- dát létesítünk, helyi taná­csaink pedig saját erejükből 135 férőhellyel növelik a te­rületi óvodák befogadóképes­ségét. Szerény mértékben ugyan, de tovább javul a megye dolgozóinak egészségügyi el­látása is. Nemrégiben feje­ződött be a komlói 210 ágyas kórház idei ütemének építé­se. Ez évben valósul meg a 80 férőhelyes mecsekjánosi csecsemőotthon. A terv sze­rint egy-egy új rendelőinté­zetet és körzeti orvosi ren­delőt építünk, 5 új orvosi körzetet létesítünk. Ezzel a felszabadulás előtti ötven­nyolcról 102-re emelkedik az orvosi körzetek száma me­gyénkben; I Iaranya megye tanácsi B I gazdaságának fejiesz- — lésére a három év alatt több mint 122 millió Ft-ot fordítunk. Ehhez számítandó az a mintegy 90 millió forint, amelyet a köz* ségi, városi tanácsok saját erejükből, a községfejleszté­si tervek keretében fognak településeik fejlesztésére fel­használni. Ezek a számok nem jelentik és nem is je­lenthetik mindazon igények teljes kielégítését, melyek a lakosság életviszonyaival összefüggnek. Erre sem a rövid idő, sem korlátolt anyagi erőnk nem ad lehető­séget. A szerénynek tűnő előirányzatok mégis jelentős előrehaladást biztosítanak és alapjául szolgálnak megyénk gyorsabb ütemű — a máso­dik ötéves tervben megvaló­sítandó — fejlesztéséhez. Horváth Lajos, a Bm. Tanács VB. terv-* osztályvezetője Kedves kis vendégeink júniusában hivatalosan is a 7; amerikai hajóhad oltalma alá helyezte a szigetet, majd 1954. december 2-án az amerikai kormány szerződést kötött Csang Kaj-sekkel, hogy a tör­vényesség leplébe burkolja Tajvan amerikai megszállását. Ez a „kölcsönös biztonsági szer­ződés” azóta is a legfőbb aka­dálya a távol-keleti helyzet rendezésének, a nemzetközi fe­szültség tartós enyhítésének, a világnak ebben a részében. Átlátszóan nevetséges, ame- rikának arra való hivatkozása, hogy a Tajvan körül cirkáló hadihajók az USA-partok vé­delmét szolgálják. Tajvan a dél-kínai partoktól csupán 200 kilométerre, az Egyesült Álla­mok partjaitól pedig több, mint 11 000 kilométerre fekszik. Va­jon mit szólna az Egyesült Ál­lamok ahhoz, ha Kína szállta volna meg valamelyik az USA- tól párszáz kilométerre fekvő szigetet partjai biztosítására? Kimoi és Maca szigeteket is mutassuk be az olvasónak, ezek után, annál is inkább, mert ennek a két szi­getnek a nevét — ellentétben a Formóza néven jól ismert Tajvannal, — a most parázsló nemzetközi események során tanarték meg széles körben. A Kimoj szigetcsoport a dél-kí- nai-tengeren fekvő egy na­gyobb és hat kisebb szigetből áll. Úgy Kimoj, mint Macu a kínai szárazföld közvetlen kö­zelében vannak, s a szigetekről mindenütt ágyúcsövek mere- deznek a népi kína partjai fe­lé. A csangkajsekista repülő­gépek és hadihajók szüntele­nül megújuló provokációi ál­landó lázas állapotot teremtet­tek ebben a térségben. A kis szigetcsoport fontossá­gát (lakosainak száma mind­össze 50 000 fő, ezzel szemben az itt tartózkodó katonaság száma 120 000) az Egyesült Ál­lamoknak a Kínai Népköztár­sasággal szemben követett ag­resszív politikája magyarázta meg. A szigetcsoportnak kilőni szempontból nagy fontossága van. Ugyanis Tajvan előtere védel­mi állásnak tekinthető, ahon- na azonban támadás is indít­ható a népi Kína ellen. Ami­kor az amerikai diplomácia 1954-ben kiterjesztette a ka­tonai tömbök hatáskörét dél- kelet-Ázsiára is és megterem­tette a SEATO néven ismert agresszív tömböt, ennek a tömbnek előretolt állásává tet­te meg Tajvant és vele együtt a partiiMnti szigetcsoportot, Ez magyarázza tehát Tajvan és a többi sziget fontosságát az Egyesült Államok számára. Hanson Baldwin a New York Timesben így ír erről: „A szi­get nagy mérete folytán poten­ciálisan hasznosabb támasz­pont, mint az Okinawához ha­sonló kisebb szigetek. Formoza élelmezés terén önálló és a ka­tonai egységek szétszórására is nagyobb tér nyílik. A sziget légitámaszpont-ként, katonai bázisul szolgál „elsüllyeszt,be­tétien repülógépanyahajó”. De nemcsak stratégiai szem­pontból érdekli Tajvan az ame­rikaiakat, hanem gazdasági okokból is. A sziget keleti ré­sze ugyan trópusi erdőkkel bo­rított hegyvidék, nyugati ré- részét azonban dús cukornád, édes burgonya, tea, dohány, na­rancs és banánüitetvények gaz­dagítják. Tajvan évente 1 mil­lió tonna cukrot, 1.7 millió ton­na rizst termel. Külön kincse a kámfor. A világ kámfor tér* melésének 70 százalékát ez a sziget adja, mely ásványkin­csekben is igen gazdag. Kő­széntermelése évi 2 millió ton­na, dús aranybányái vannak, kőolajforrásai és több alumí­niumgyára. Ez a gazdagság nagy részt az amerikai mono­póliumok karmai közé került. Az amerikai monopóliumok el­sősorban a sziget hadi-iparát fejlesztik. De Tajvan gazdag és éhezik. A lakosság cseléd az ültetvényeken, kiuzsorázott munkás a gyárakban, hihetet­len nyomorban vergődik. Fokozza ezt a földhözragadt nincstelenséget az a rémura­lom, amit a kuomintang terror teremtett a szigetén. Az 1947- es népi forradalom után a. hazafiak tízezreit ölték meg és hurcolták koncentrá­ciós táborokba. Alsop ame­rikai publicista írta meg, hogy Csen-ji kormányzó 300 tajva­ni vezetőt, akiket álnokul ma­gához hívatott, hogy tárják fel előtte panaszaikat, brutálisan lemészároltatott. Az egyik amerikai hírügynökség arról számolt be, hogyan temettek el élve Tajvanon 150 embert, akiknek legtöbbje Csang Kaj- sek elnökkel ellentétes nézetet vallott. A 150 embert a sziget csúcsánál lévő öbölben fekvő Csoing tengerészeti támasz­ponttól földelték el élve egy hatalmas árokban, amelyet a kormány biztonsági szervei ás­tak. A középtajvani Nanlu megye hatóságai 600 000 pa­rasztot hajtottak el ingyenes kényszermunkára. Ezek után nem csodálható, hogy mind gyakrabban menekülnek a la­kosok, katonák, tisztek az anyaországba, a hóhérok szige­téről. Olla'am, ártól nem kinek Az Egyesült Államok vezető körei arról beszéltek, hogy „ol­talmukba vették” Tajvan la­kosságát. Hogy ebből az olta­lomból a szigetlakók nem kér­nek, azt eléggé bizonyította a múlt év nyarán az egész vilá­gon nagy feltűnést keltett taj­vani incidens, amikor a tajva­ni hazafiak szétrombolták az amex'ikai követséget. A közvet­len előzmény az volt, hogy az amerikai bíróság felmentett egy amerikai őrmestert, aki kínait gyilkolt. Maga az Izzó tüntetés azonban a csordultig telt keserűség lángoló kitöré­se volt a betolakodott ameri­kaiak ellen. A kínai nép rendíthetetlen elhatározása, hogy felszabadít­ja a gyűlölt idegen és csang­kajsekista elnyomás alatt élő testvéreit. Felszabadítja Taj­vant és a többi kínai szigetet, melyek elindegeníthetetlen ré­szei a népi Kínának. Hiába bo­csátkoznak újabb és egyre ve­szélyesebb kalandokba az im­perialisták, ahogy vereséget szenvedtek az arab államok ellen elkövetett agresszióik so­rán, kudarcot vallnak a Kíná­nak az ENSZ-ben való felvé­telével szemben követett, ma­kacs, következetlen politiká­jukkal és a tajvani kérdésben i»i A mágocsl úttörő-énekkar harmincnyolc tagja Radványi József énektanár, felesége, va­lamint Hajnal Imre biológus tanár vezetésével tegnap Pécs­re tett kirándulást. Megtekin­tették a Mecseket, felkeres­ték a múzeumokat, az ősi szé­kesegyházat, a török korszák­ból maradt minaretet, elláto­gattak a pécs-i Nemzeti Szín­házba és a Pécsi Rádióhoz, fel­mentek a Misiim-tetőre, ahol megnézték a most épülő pécsi televíziós adóállomást. Mivel a kis pajtásokat érde­kelte, miként készül az újság, a délután folyamán felkeres­ték a nyomdát és a Dunántúli Napló szerkesztőségé t. A szer­kesztőségben megcsillogtatták énektudásukat, gazdag reper­toárjukkal három magyar dalt adtak elő (megkapőan szépen énekeltek), majd Halbieh Kata, Czulinka Mária, Till Éva egy német népdalt is elénekelt. Ez­után végigjárták a szerkesztő­ségi szobákat és érdeklődéssel figyelték, miként készülnek az újságcikkek. A harmincnyolc tagú mágo­csi úttörő énekkartól ígéretet kapturík, hogy részt vesznek az Úttörő Híradó szerkesztésé­ben. Már a legközelebb meg­jelenő úttörő oldalhoz cikket és fényképet küldenek úttörát csapatuk életéről. Szorgos munka folyik » vágóhídon

Next

/
Oldalképek
Tartalom