Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-31 / 205. szám
W5*. AUGUSZTUS 31. NAPLÓ 7 Pártoktatásra készülő vasutasok között A vasútnál — ha szabad így nevezni — ennél a nagy monst- revállalatnál is az új pártok- tatási évre készülnek a kommunisták. Csupán a pécsi góc öt pártszervezetében — nem egészen végleges adatok szerint — 8—9 időszerű kérdések tanfolyam, 5 marxizmus—le- ninizmus kérdései, egy magyar munkásmozgalom története és három politikai gazdaságtan tanfolyam indul. Tizennégyen jelentkeztek a marxizmus— leninizmus esti egyetemre, mintegy négyszer annyian, mint tavaly. A minőség a legfontosabb A vasutas pártszervezetek ismerik a Politikai Bizottságnak az 1958—59. évi pártpro- _ paaanda-munkára vonatkozó határozatát, tudják, hogy „...az ok*atói munkában a legfontosabb a színvonal emelése, s nem a mennyiségi eredmények hajszolása.” Ez több tényben is megmutatkozik, például: a fűtőházi pártszervezet az elmúlt oktatási évben gyakran megérezte a tartalék-propagandisták hiányát, ezért most minden tanfolyam vezetésére két propagandistát választott ki. A fenti számok tehát nem holmi ,,kirakatpolitikára“ való törekvést jelentenek, hanem azt tükrözik, hogy a kommu- ni-ta és a leghaladóbb párton- kj'vüü vasutasok között egyre népszerűbbé válik a marxizmus—leninizmus elmélyült tanulmányozásának gondolata. A számok mögött élő emberek állnak. Menjünk el hozzájuk, kérdezzük meg tőlük, hogy miért jelentkeztek a pártoktatásra és milyen oktatási formát választottak maguknak! Három mozdonyvezető ül a fűtőház irodájában. Az egyik Kovács György elvtáms, — a magyar gőzmozdonyok királyával, 424-essel dolgozik, a másik — Herbai Ádám elvtárs — a magyarbólyi vonalon teljesít szolgálatot, rendszeresen átjár Jugoszláviába is. Főként Herbai elvtárs beszél hármuk nevében. Azt mondja, szeretnek tanulni, mindig elmennek a szakszervezet ismeretterjesztő előadásaira is. — Csak kicsit nehéz, mert az utazó személyzet örökké „csavarog". Ezért úgy vélték, hogy számukra az időszerű kérdések tanfolyama lesz a legalkalmasabb. Ékre jártak tavaly is, tetszett nekik nagyon, különösen az ellenforradalom előzményeiről vitatkoztak érdekfeszítően; Rendszeres újságolvasók mind a hárman. Herbai elvtárs már megvette a Fehérkönyv V. kötetét is, azt, amely a Nagy Imre-csoport ellenforradalmi tevékenységéről szól. Biztosan jó lesz az oktatáson... 57 éves és nagy kedvvel tanul Siklósi Jakab bácsi nem mai gyerek már, de nem tartja magát öregnek. Tréfásan mondogatja, hogy az öregség valahol 80 évnél kezdődik.;-. — Én a marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamra iratkoztam be — folytatja. — Erre jártam tavaly is és úgy érzem, hogy nekem, pártbizalminak, ez felel meg a legjobban. Egy bizalminak többet kell tudnia, különben nincs tekintélye, nem tudja meggyőzni az embereket a párt igazáról — és magának az ellenségnek sem képes kellően megválaszolni. Siklósi elvtárs minden pártoktatásra járó hallgatónak példaképe lehetne. 1945-ös párttag, minden évben részt vett a pártoktatáson és még sohasem hiányzott. 13 év alatt! Az elmúlt pártoktatási év végén könyvvel jutalmazták hűségéért; Kicsit nehéz volt az értéktöbbletelmélet, de... Rácz Júlia elvtársnő, a MÁV Szállítmányozási Hivatalának dolgozója is 45-ös párttag. ö is részt vett a pártoktatásokon, a többi között elvégezte a Bolsevik Párt története, a magyar munkásmozgalom története tanfolyamot, tavaly pedig a politikai gazdaságtan első évfolyamát. Kicsit nehéz volt az értéktöbblet-elmélet, de helytállt, hiszen ő is könyvet kapott az év végén. Vérében van a tanulás, nagy rutint szerzett a jegyzetelésben, nem fél a harmadik évfolyamtól sem. Hasonlóképpen nyilatkozott Walter József elvtárs is. ö is sokat tanult már. Egyszer, egy budapesti szaktanfolyam politikai óráin megismerkedett kicsit a magyar munkásmozgalom történetével és megszerette. Erre jelentkezett az idén. A } javarészt pártvezetőségi tagokból álló elbeszélgető bizottság — ismerve előképzettségét —| egyetért a kívánságával. Remélem felvesznek! Emyes József elvtáms, a pécsi vasútígazgatóság építési és $ pályafenntartási osztályának | vezetője a marxizmus—leniniz- : mus esti egyetem I. évfolya- \ mán szeretne tanulni. — Mintegy 8000 ember mun- j káját irányítom 2000 kilomé- j teres pályaszakaszon — mond- ! ja. — Nem elég ide a puszta szaktudás, mert minden mű- j szaki intézkedésnek politikai j oldala is van, meg aztán a; 8000 embernek 8000 féle gond- i_ ja is lehet, amit csupán a mű- j szaki ismeretekkel bajosan le- ♦ hetne megoldani. Ez csak két ? szempont, de már ez is inten- i zív tanulást követel tőlünk. Ezért kértem magam a marxizmus—leninizmus esti egyetemre. Amint hallom, sokan jelentkeztünk, de remélem felvesznek! ... * Amint látjuk, kedvben és < akaratban nincs hiány a meg- j kérdezett elvtársaknál. Ha aj többiek is így gondolkoznak, | akkor nem sok panasz lesz az| új oktatási évben. ii hároméves tervben Húsz iskolát építünk, tizenöt falut villamosítunk Elkészül a komié—hudafai vízmű — Kétszeresére emelkedik a műtrágyafelliasználás — Bútor- g-yáldásra tér üt a faipar I ulara BJ te ——— Ha ranya megye ipari termelésének egyötöde tanácsi vállalatok termeléséből adódik, tanácsi kereskedelmi vállalatok bonyolítják le a megye áruforgalmának több, mint egyharmadát, tanácsi felügyelet alá tartoznak az ösz- szes szolgáltató vállalatok, a mozik, a vidéki könyvtárak és művelődési otthonok. A tanácsok gondja az általános iskolák fenntartása és fejlesztése. A tanács a gazdája az összes kórházaknak (klinikák kivételével), rendelő és gondozóintézeteknek, területi bölcsődéknek, a körzeti orvosi ellátásnak, gyógyszertáraknak, stb. E rövid és egyáltalán nem teljes felsorolásból is láthaÉlüzem a Pécsi Húsipari Vállalat tó, hogy a tanácsok gazdasági munkája mennyire összefonódik a megye lakossága igényeinek kielégítésével. Éppen ezért sok embert érdekelhet, milyen fejlődés vár a tanácsi gazdaságra a hároméves terv időszakában! A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának irányítása alá tartozó gazdasági egységek viszonylag gyorsan áthidalták az ellen- forradalom-okozta nehézségeket és 1958—60 évek közt — ha szerény mértékben is — tovább fejlődnek. A tanácsi helyiipar termelése három év alatt csaknem 16 százalékkal nő. Ez időszakban nyolcmillió téglával termelünk többet és közel 70 százalékkal több pár cipőt fogunk gyártani. Az jpar szerkezeti átalakítása bizonyos mértékben érezteti hatását tanácsi iparunkban is. így például faiparunk szinte teljes egészében bútorgyártásra áll át. A tervek szerint a következő években faipari üzemeink 800—800 garnitúra konyha- és hálószobabútort és évente csaknem másfélezer háromajtós szekrényt fognak gyártani. Uj termékként ez az iparág jelentős mennyiségű kárpitozott bútort is előállít; A megye mezőgazdaságának hároméves fejlődése híven tükrözi a népgazdasági tervben előírt célkitűzéseket. A tervek szerint bizonyos mértékben megváltoznak a mezőgazdasági termelés belső arányai: az állattenyésztés gyorsabban fog fejlődni a növénytermelésnél. termésátlagok növelése érdekében a számítások szerint 1960-ra csaknem megkétszereződik az egy kát. holdra jutó műtrágya mennyisége, több mint 6 000 holdon történik talajjavítás. A megye településének kommunális ellátása is tovább fejlődik a hároméves terv időszakában. Megoldódik Komló város vízellátása. Befejeződik a napi 5 600— 6 000 köbméter vizet adó komló-budafai vízmű építése. Ezen túl a falusi települések ivóvízellátásának javítására a községekben 17 közkutat létesítünk. Számottevő anyagi eszközöket fordítunk Komló város csatorna- és szennyvízkérdésónek megoldására is. Javul a községek villany- világítással való ellátása is. További 15 községet villa-; mosítunk, ezzel 1960-ra 31-re szűkül megyénkben a villa* mosítatlan községek száma. A 3 éves terv egyik fő feladatát jelenti a méreteiben is nagy iskolaépítési program megoldása. Három esztendő alatt állami erőből 81 általános iskolai és 5 középiskolai osztálytermet fogunk létesíteni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez idő alatt állami erőből két 16 tantér- mes, 10 négy, egy kettő és hét egytantermes új általa- nos iskolát építünk. Javul az óvodai ellátás is; Három év alatt állami erőből 2 új 75 férőhelyes >vo- dát létesítünk, helyi tanácsaink pedig saját erejükből 135 férőhellyel növelik a területi óvodák befogadóképességét. Szerény mértékben ugyan, de tovább javul a megye dolgozóinak egészségügyi ellátása is. Nemrégiben fejeződött be a komlói 210 ágyas kórház idei ütemének építése. Ez évben valósul meg a 80 férőhelyes mecsekjánosi csecsemőotthon. A terv szerint egy-egy új rendelőintézetet és körzeti orvosi rendelőt építünk, 5 új orvosi körzetet létesítünk. Ezzel a felszabadulás előtti ötvennyolcról 102-re emelkedik az orvosi körzetek száma megyénkben; I Iaranya megye tanácsi B I gazdaságának fejiesz- — lésére a három év alatt több mint 122 millió Ft-ot fordítunk. Ehhez számítandó az a mintegy 90 millió forint, amelyet a köz* ségi, városi tanácsok saját erejükből, a községfejlesztési tervek keretében fognak településeik fejlesztésére felhasználni. Ezek a számok nem jelentik és nem is jelenthetik mindazon igények teljes kielégítését, melyek a lakosság életviszonyaival összefüggnek. Erre sem a rövid idő, sem korlátolt anyagi erőnk nem ad lehetőséget. A szerénynek tűnő előirányzatok mégis jelentős előrehaladást biztosítanak és alapjául szolgálnak megyénk gyorsabb ütemű — a második ötéves tervben megvalósítandó — fejlesztéséhez. Horváth Lajos, a Bm. Tanács VB. terv-* osztályvezetője Kedves kis vendégeink júniusában hivatalosan is a 7; amerikai hajóhad oltalma alá helyezte a szigetet, majd 1954. december 2-án az amerikai kormány szerződést kötött Csang Kaj-sekkel, hogy a törvényesség leplébe burkolja Tajvan amerikai megszállását. Ez a „kölcsönös biztonsági szerződés” azóta is a legfőbb akadálya a távol-keleti helyzet rendezésének, a nemzetközi feszültség tartós enyhítésének, a világnak ebben a részében. Átlátszóan nevetséges, ame- rikának arra való hivatkozása, hogy a Tajvan körül cirkáló hadihajók az USA-partok védelmét szolgálják. Tajvan a dél-kínai partoktól csupán 200 kilométerre, az Egyesült Államok partjaitól pedig több, mint 11 000 kilométerre fekszik. Vajon mit szólna az Egyesült Államok ahhoz, ha Kína szállta volna meg valamelyik az USA- tól párszáz kilométerre fekvő szigetet partjai biztosítására? Kimoi és Maca szigeteket is mutassuk be az olvasónak, ezek után, annál is inkább, mert ennek a két szigetnek a nevét — ellentétben a Formóza néven jól ismert Tajvannal, — a most parázsló nemzetközi események során tanarték meg széles körben. A Kimoj szigetcsoport a dél-kí- nai-tengeren fekvő egy nagyobb és hat kisebb szigetből áll. Úgy Kimoj, mint Macu a kínai szárazföld közvetlen közelében vannak, s a szigetekről mindenütt ágyúcsövek mere- deznek a népi kína partjai felé. A csangkajsekista repülőgépek és hadihajók szüntelenül megújuló provokációi állandó lázas állapotot teremtettek ebben a térségben. A kis szigetcsoport fontosságát (lakosainak száma mindössze 50 000 fő, ezzel szemben az itt tartózkodó katonaság száma 120 000) az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársasággal szemben követett agresszív politikája magyarázta meg. A szigetcsoportnak kilőni szempontból nagy fontossága van. Ugyanis Tajvan előtere védelmi állásnak tekinthető, ahon- na azonban támadás is indítható a népi Kína ellen. Amikor az amerikai diplomácia 1954-ben kiterjesztette a katonai tömbök hatáskörét dél- kelet-Ázsiára is és megteremtette a SEATO néven ismert agresszív tömböt, ennek a tömbnek előretolt állásává tette meg Tajvant és vele együtt a partiiMnti szigetcsoportot, Ez magyarázza tehát Tajvan és a többi sziget fontosságát az Egyesült Államok számára. Hanson Baldwin a New York Timesben így ír erről: „A sziget nagy mérete folytán potenciálisan hasznosabb támaszpont, mint az Okinawához hasonló kisebb szigetek. Formoza élelmezés terén önálló és a katonai egységek szétszórására is nagyobb tér nyílik. A sziget légitámaszpont-ként, katonai bázisul szolgál „elsüllyeszt,betétien repülógépanyahajó”. De nemcsak stratégiai szempontból érdekli Tajvan az amerikaiakat, hanem gazdasági okokból is. A sziget keleti része ugyan trópusi erdőkkel borított hegyvidék, nyugati ré- részét azonban dús cukornád, édes burgonya, tea, dohány, narancs és banánüitetvények gazdagítják. Tajvan évente 1 millió tonna cukrot, 1.7 millió tonna rizst termel. Külön kincse a kámfor. A világ kámfor tér* melésének 70 százalékát ez a sziget adja, mely ásványkincsekben is igen gazdag. Kőszéntermelése évi 2 millió tonna, dús aranybányái vannak, kőolajforrásai és több alumíniumgyára. Ez a gazdagság nagy részt az amerikai monopóliumok karmai közé került. Az amerikai monopóliumok elsősorban a sziget hadi-iparát fejlesztik. De Tajvan gazdag és éhezik. A lakosság cseléd az ültetvényeken, kiuzsorázott munkás a gyárakban, hihetetlen nyomorban vergődik. Fokozza ezt a földhözragadt nincstelenséget az a rémuralom, amit a kuomintang terror teremtett a szigetén. Az 1947- es népi forradalom után a. hazafiak tízezreit ölték meg és hurcolták koncentrációs táborokba. Alsop amerikai publicista írta meg, hogy Csen-ji kormányzó 300 tajvani vezetőt, akiket álnokul magához hívatott, hogy tárják fel előtte panaszaikat, brutálisan lemészároltatott. Az egyik amerikai hírügynökség arról számolt be, hogyan temettek el élve Tajvanon 150 embert, akiknek legtöbbje Csang Kaj- sek elnökkel ellentétes nézetet vallott. A 150 embert a sziget csúcsánál lévő öbölben fekvő Csoing tengerészeti támaszponttól földelték el élve egy hatalmas árokban, amelyet a kormány biztonsági szervei ástak. A középtajvani Nanlu megye hatóságai 600 000 parasztot hajtottak el ingyenes kényszermunkára. Ezek után nem csodálható, hogy mind gyakrabban menekülnek a lakosok, katonák, tisztek az anyaországba, a hóhérok szigetéről. Olla'am, ártól nem kinek Az Egyesült Államok vezető körei arról beszéltek, hogy „oltalmukba vették” Tajvan lakosságát. Hogy ebből az oltalomból a szigetlakók nem kérnek, azt eléggé bizonyította a múlt év nyarán az egész világon nagy feltűnést keltett tajvani incidens, amikor a tajvani hazafiak szétrombolták az amex'ikai követséget. A közvetlen előzmény az volt, hogy az amerikai bíróság felmentett egy amerikai őrmestert, aki kínait gyilkolt. Maga az Izzó tüntetés azonban a csordultig telt keserűség lángoló kitörése volt a betolakodott amerikaiak ellen. A kínai nép rendíthetetlen elhatározása, hogy felszabadítja a gyűlölt idegen és csangkajsekista elnyomás alatt élő testvéreit. Felszabadítja Tajvant és a többi kínai szigetet, melyek elindegeníthetetlen részei a népi Kínának. Hiába bocsátkoznak újabb és egyre veszélyesebb kalandokba az imperialisták, ahogy vereséget szenvedtek az arab államok ellen elkövetett agresszióik során, kudarcot vallnak a Kínának az ENSZ-ben való felvételével szemben követett, makacs, következetlen politikájukkal és a tajvani kérdésben i»i A mágocsl úttörő-énekkar harmincnyolc tagja Radványi József énektanár, felesége, valamint Hajnal Imre biológus tanár vezetésével tegnap Pécsre tett kirándulást. Megtekintették a Mecseket, felkeresték a múzeumokat, az ősi székesegyházat, a török korszákból maradt minaretet, ellátogattak a pécs-i Nemzeti Színházba és a Pécsi Rádióhoz, felmentek a Misiim-tetőre, ahol megnézték a most épülő pécsi televíziós adóállomást. Mivel a kis pajtásokat érdekelte, miként készül az újság, a délután folyamán felkeresték a nyomdát és a Dunántúli Napló szerkesztőségé t. A szerkesztőségben megcsillogtatták énektudásukat, gazdag repertoárjukkal három magyar dalt adtak elő (megkapőan szépen énekeltek), majd Halbieh Kata, Czulinka Mária, Till Éva egy német népdalt is elénekelt. Ezután végigjárták a szerkesztőségi szobákat és érdeklődéssel figyelték, miként készülnek az újságcikkek. A harmincnyolc tagú mágocsi úttörő énekkartól ígéretet kapturík, hogy részt vesznek az Úttörő Híradó szerkesztésében. Már a legközelebb megjelenő úttörő oldalhoz cikket és fényképet küldenek úttörát csapatuk életéről. Szorgos munka folyik » vágóhídon
