Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-30 / 204. szám
NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS 30, ' NYUGTALAN EMBER pollák Dezső, Komló, Bé- *- ta-aknai párttitkár lenne az a nyugtalan ember. Itt ülök a kökönyösi lakásában. Délre nyílik az ablak, süt a nap, alig párszáz méterre tőlünk haragoszöld hegyoldal hívogat. Pollák elvtárs 1933-ban szabadult, lakatos és villany- szerelő. 1935-ben gépkocsivezetői vizsgát tett, 1942 május 26-án bevonultatták Marcaliba munkaszolgálatosnak. Megjárta Hajmáskért, a pesti Albrecht laktanyát, 1945 január l-től a nácik a fertőrákost földalatti üzemben dolgoztatták. Március 31-én áthajtották őket az osztrák határon, április 3-án délben megszökött. Jegyzőkönyvi stílusban megfogalmazott szavak, de mennyi szenvedés lehetett mögöttel 1945 májusában belépett a Magyar Kommunista Pártba. A meggyötört, fáradt test pihenést kívánt, de ő belevetette magát a mozgalom sodrába, lekötötte éjjelét és nappalát. Még a feleségét is a mozgalomban ismerte meg, 1950-ben, amikor a siklósi járási pártbizottság társadalmi aktívája volt. Ezután a Pécsi Sopianába került lakatosnak. Egy év. múlva műszaki oktatási felelős lett. Ekkor ismertem meg. Rendszerint a gyárudvaron találkoztam vele, iratokat tartott a kezében és sietett. Mindig sietett.. i így is rögződött meg az emlékezetemben, papírlappal és sietősen. Még gyors lépteit is hallottam, amikor magam elé idéztem. Hihetetlen energia égett benne, mindent magára vállalt. Az MTH ellenőre, üb. elnökhelyettes, vÚrsenyfele- lós. a szabadságharcos szövetség politikai felelőse, a pécsi járási pártbizottság aktívája és a Dunántúlt Napló levelezője — méghozzá szorgalmas levelezője — volt egyszerre! Más összeroskadt volna ennyi munka alatt, de ő ............Aim Vá sznán délelőtt áltialed Budapest fölött a Szpuínyik III. Moszkva (TASZSZ): A harmadik azovjet mesterséges hold augusztus 31-én, vasárnap délelőtt helyi idő szerint 9 óra 51 perckor áthalad Budapest fölött. Felesége p eddgógus, ő munkás. Jobban megcibálta az élet, előbb lépett a pártba, politikailag képzettebb volt. Amint asszonya mondja, a zenei ismeretekben is lepipálta, de az általános műveltség többi ágában — irodalom, stb. — feleségéé volt a pálma. Tudom, semmi gondot sem okozott ez köztük, hiszen kommunisták, őket nemcsak a kölcsönös vonzalom fűzi össze, hanem a közösen vallott eszme nagy ereje is. Nem a férfihiúság, hanem a tudáséhség ösztökélte fokozottabb tanulásra. Beiratkozott a villamos és gépipari technikumba, szép- irodalmi könyveket vásárolt. ... 1955-ben érettségizett. Hogy miképpen? Bizony, ez ma is talány előttem! Félbeharapott szavaiból csak any- nyit tudtam meg, hogy olykor éjjel fél háromig tanult... Versenyt futott az idővel' és győzött. 43 éves korában. 1953-ban a Komlói Építőipari Vállalathoz került. Pontosabban: megjelent egy Komlóra szólító pártfelhívás és Pollák elvtárs ment. Itt érté az ellenforradalom is. Minek is bizonygassam, derekasan helytállt. Már november 4-én jelentkezett a megyei pártbizottságon. — Újabb éjszakázások és megpróbáltatások, munka, munka, szinte a végkimerülésig. Ezt is bírta. Tavaly szeptemberben egyéves pártfőiskolára küldték. Nemrég jött vissza, tele életerővel és munkakedvvel. Elvtársai fényképét mutatja, beszélgetés közben a kettő és feles Internacionáléval példálózik — egyszóval tud. Pollák Dezső nem azonos az 1945-ös Pollák Dezsővel. Egyéves pártfőiskolát végzett technikus ül előttem, polcán a legfrissebb kiadású szép- irodalmi könyvéket látom, például: Óta Kraus—Erich Kupka: Halálgyár, Berkesi: Októberi vihar és így tovább. felesége közben a nyugat kökönyösi általános iskola igazgatója le’tt (37 pedagógust irányít!), őt a minap választották meg Béta-akna párttitkárává. Érdekes helyzetbe került. Több szakmája van, villanyszerelő, lakatos, gépkocsivezető, erőmű-gépész technikus, de még bányász nem volt. Most az is lesz. M. L. 40 méter vastagságú széntelep, 200 vagonos túlteljesítés, 150 kalóriával jobb tűtőértékü szén a komlói Vlf-as aknán Az élüzem címmel kitüntetett komlói III-as akna a bányásznapi verseny kezdete — július óta — is a legjobb, 109 százalékos tervtelje- ítésével a Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei között. A III-as akna eddig már több mint kétszáz vagon szenet adott július 1 óta érvén felül, a kitermelt szén fűtőértéke pedig 150 kalóriával jobb az előírtnál és megha- adja az ötezer kalóriát! Az itt bányászott szén nagyobb része jól kokszolható és komoly segítséget ad a trösztnek abban, -hogy a tanai Vasművel szemben vállalt szállítási kö- elezettsógét teljesíthesse. Az önköltségi mu- :ató ugyancsak kedvező. III-as aknán július óta több mint 20 000 forint megtakarítás dódik abból, hogy olcsóbban, termelik a szenet az előirányzottnál; Az akna üzemvezetősége gondol a jövőbeni ó munka feltételeinek megteremtésére is. A II. és IV. szintet, amely még feltárás alatt van, önálló körletté szervezte át, nehogy a verseny ürügyén hátrányt szenvedjen, onnan szénre vigyenek el embereket. A vágatkorsze- rűsítés nagy munkáját ugyancsak a rendes ütemben folytatják: a bányásznap! verseny kezdte óta további 2000 méter hosszú vágatot öltöztettek vasba és ezzel a bánya nyitott vágatainak már 76 százaléka korszerűen van biztosítva. A feltárók nyomában jó munkát végeznek az elővájók: nemrégiben nyitották meg egy 20—40 méter vastagság között váltakozó, a komlói bányaművelés történetében is ritkaságszámba menő, kisdőlésű, kokszolható széntelepet. Előkészítettek két, összesen 300 csille teljesítményű tartalékfejtést is, amire tűz, .vagy egyéb zavar esetén számíthatnak és amellyel a továbbiakban is biztosítják a bányásznap! verseny eredményességét A lottó nyerőszámai 32, 29, 64, 83, »0. A jövő héten sorra kerülő utalomsorsolásban a 31. heti szelvények vesznek részt. Negyven év óta operál a terehegyi öreg juhász A te ti Terebegy lábánál legelte- nyáját Balogh Mihály aregjuhász. Minden őse — akire csak emlékezik —, apai és anyai ágon, juhász volt Ö maga 12 éves kora óta terelgeti birkáit: jelenleg is több mint ötszázat Az 54 éves juhász, aki egyébként a juhtenyésztő szakcsoport elnöke is, arról híres, hogy maga gyógyítja, kezeli birkáit szemhályog, kér- galandíérget, amely a kerge- geség, büdössántansáig, gyo- Béget okozza, úgy távolítja el, morféreg, tőgy gyulladás és hogy késével felnyitja a kopo- más betegségek ellen. Orvos- át ^ léken át kiskanállal ságait is házilag készíti, még- , pedig disznózsírból, sóból, ecet- kiemeli az agyvelobol a kórt bői, denaturált szeszből, piros- előidéző férget Ezután visszategség igen súlyos és csak ne- műtőasztalok mellett dolgozó héz műtéttel lehet orvosolni. A sebészorvosoknak. Ez a tehet- birka szemét befedő szürkehá- ség és tudomány apáról fiúra lyogot például úgy operálja le, szállt a családban. Balogh Mi- hogy borotvaéles metszókésé- hály büszke rá, hogy még so- vel felvágja a vékony hályogot ha sem vétette el, pedig négyes lehúzza a szemről. Ha csak ven esztendő alatt ezernél is csak egy leheletnyivel is mé- több juhot és más állatot ope- lyebb vágást ejtene, az áltat rált meg. végképp elvesztené szemevilé- ...................................... gát. A birka agyába bekerült ************ Híve vagyok a reklámnak és propagandának Tökéletesen meg tudom érteni azokat, akik sok forintot költenek a legkülönfélébb, figyelmet felkeltő eszközre. Megértettem rég a kocsmárost, ki raföaköteget akasztott üzlete elé — jelezvén, hogy itt bort mérnek. Megűzletük fölé ízléses nylon szatyrot vá- neomfeliratokat he- sároljon. lyeznek, csábítván A Stomatológia ezzel a jámbor em- előtt haladtam el bereket a vásárlás- egyik nap, s a széra. Okos dolog az is, ha a reklám ipy hangzik: „Mozi után jöjjön a Kazinczy- étterembe;:.“ vagy „SzínhTiz után kellemesen töltheti el értettem a szató- estéjét a .Parenonia- csot is, aki alsó és bárban.;.” Ezt az felső ruhát akasz- ember csak megérti, tott ki boltja hóm- igaz? De ki hallott lokzatára szintén még olyat, hogy va- csak jelezvén, hogy lakinek kedve itt meg inget ienet szottyanna egy fog- vásérolni. Egyetér- húzás előtt, de még tek azokkal is, kik utána is arra, hogy pen felújított épület egyik ablakában a legkülönfélébb színű nylonholmi szinte harsogta bele a nagyvilágba, hogy Emberek! Ide figyeljetek! Ilyen nincs, ilyen nem volt!;:: (és talán nem is lesz?) a legszebb nylontáskák csak itt kaphatók! (Az újjáépített Sto- matológia épületében.) (V. Z.) paprikából és rézgálicból; Különösen nagy jártasságra tett szert a tapasztalt öregjuhász a szemhályog és a kerge- ség gyógyításában, amelyre más baranyai juhász nemigen mer vállalkozni, Mindkét behelyezi a csontot, rásimítja a bőrt és a vágás helyét viasz- szál bevonja; Mindkét műtétihez nagy szaktudás és biztos kéz kell, akárcsak a kórházakban, a Atoii nincs a borítékban... Mindenki ismeri azt a különös érzést — fizetéskor Benyúlni a borítékba. Kiegyengeti az ember a százasokat, tízeseket és szinte kéjjel morzsolja yjjai között az aprót. Aztán jön a számvetés. Ennyi kell a konyhára, erényi cigarettára, ez a cipőre, az a gyereknek, Uj ing is kellene, de arra 5, Nagyszerű. Akkor is van már hol töltenie az éjszakát, ha a rejtekhellyel baj van. ...A csengő nem működött az összekötő lakásának ajtaján. Gyementyev jónéhányszor megnyomta már, de süket csend volt a válasz. Erre erélyesen és határozottan kopogtatni kezdett. Az ajtó mögött léptek hangzottak fel, s egy idősebb ember óvatos hangja érdeklődött: — Ki az? fej jelent meg, de a kapitány- (Z\prncní\ev amint tolta »olt. Többszőr megremegett nak nem sikerült még mast /, ' J 1 jeije- js_ jvem vettem észre sem az arcvonásokat kivenni, lé lépkedett a lépcsőn, azt for- mikor jött be. — Holnap a postán, találko- üatta^ a fejében, milyen ve- _ Reggel felé. érkeztem, zunk tizennégy órakor — sut- s*elyt rejt?ae,tJá nezve Sandel Gyementyev felült az ágyon, togta az öreg. őrnagy jelenléte. kényelmesen öltözködni kéz a* n-nn+rtor* Az őrnagy valóban aludt már, dett. Arra számított, csak el mí^d,a Ato. HI.M» D. u xm A vénén Vttany nem gyújtott villanyt, y ■ sötétben vetkőzött le. Zubbonyát úgy helyezte el a széken, hogy a vaskereszt gomblyukába tűzött szalagja jól látszódtyev egy darabig még tétovázott a lépcsőházban, mégis kénytelen volt a szállodába elindulni. A Bristol szálló bejárata — Nyissa ki Gyementyev. Az ajtó egy kicsit kinyílt, de a kapitány mégse tudta kivenni a sötétség miatt, ki van ott. — Itt lakik, kérem, /Nelke katonaorvos? — Nem, itt Grimm lakik. Gyermentyev megdermedt. ,A válasz első felével nem uoit kaj, de a vége nem stimmelt. t félig nyitott ajtóban egy ősz előtt rengeteg gépkocsi zsúfo- Figyelmesen körülnézett a lodott össze. Az autók közolt egy könnyű harckocsi állt, s ami igen nevetséges volt, a tér másik végén is hallani lehetett, a vezető horkolását, aki az első ülésen aludt, kilógatva csizmás lábát a figyelő nyíláson. Amikor Gyementyev a forgó-ajtón bement az , előcsarnokba, egyenesen a portásfülkének tartott. De ott senki sem tartózkodott. — Van itt valaki? Borzas fiatalember bújt elő b kifakadt: a függöny mögül. Egykedvűen — Kolléga szobában; bebújt az ágyba, s rögtön elaludt. Szomszédja reggel nyolckor ébredt. Gyementyev arccal a fal felé fordult, és a takarót fejére húzta. Sandel őrnagy mezítláb csoszogott ki a fürdőszobába, ahol sokáig paskolta a vizet a zuhany alatt. Amikor visszatért a szobába, krákogva tornászni kezdett Egész öltözködése a'att morgóit valamit. Végre h-nncsan parancsolta végigmérte tetőtől-talpig Gye- háborút? vég io" , mentyevet, s felcsapta a hatalmas vengégkönyvet. — Ruppert kapitány? — Rucken — javította ki mérgesen Gyementyev. — Bocsánat. Harmadik emelet, 35-ös szoba. A lift sajnos nem működik. Sandel őrnagy már alszik, kérem, nagyon csöndesen menjen be a szobába, Gyementyev lustán a hátira fordult, lassan Ishúz’.a fejéről a takarót, s olyan csodálkozva nézett körül, ahogy csak azok szoktak, akik új helyen tőlük az éjszakát. — Jó reggelt — mosolygott rá az őrnagyra, s az vissza mosolygott. — A reggel valóban jó, de ,az éjszaka egyenesen borzalmas mozdult, elterpeszkedett a fo felben, kinyújtotta sovány Iá bát, melyen elegáns lakkcsiz ma volt. „Tiszti csizma” — je gyejte meg Gyementyev magá ban. Mosakodás után felhúzta zubbonyát, s az őrnagyhoz lé pett. — Ismerkedjünk meg, Ruck ért kapitány vagyok. — Sandel őrnagy, — tápász kodott fel a szomszédja a fo télből. Megszorították egymás kezét — Ruckert, Ruckert — me rengett az őrnagy tenyerében tartva a kapitány kezét. — Valahonnan olyan ismerős neve... — A végén még elhízom ma gam — mosolygott Gyementyev —, s pimaszul a nem i létező hírnevemre és népszerű ségemre gondolok. A 5 őrnagy elengedte kapitány kezét, arca szomorú de ugyanakkor komoly kife jezést öltött. Szótlanul meg nézte az óráját. — Gyerünk, kapitány, reg gelizni! (Folytatjuk.) már nem futja. Egy fintor kö- gyereknek vagyok az apja — vetkezik — mégis csak kevés mondja. ez a pénz Egy hét múlva már Neki 26 forintba kerül egy alig lesz belőle. retur. Bizony nem tudna be* Egyszer aztán mindenki — járni, a faluban kellene dói* ki a tizedik, ki a századik fi- goznia, ha a vállalat nem se- zetés után — gondolkodni gítene. 624 forint egy havi útikezd. Vajon csak az a pénz, költség, de Mihály bácsi csak amit megfoghat, amit kézhez 58-at fizet. A többit a vállalat kap az ember? Nincs minden adja. Havonta 566 forintot kap a borítékban. Kinek tűnik fel ezzel. például az, hogy három har- — Hát ami igaz, az igaz — mincért kapnak az építőmun- mondja, amikor megtudja, kások bőségés, ízletes ebédet? hogy a sok vasúti jegyből a sok Az sem tűnik fel, hogy az egész napi ételt 17 forint 90 fillérért állítja elő a vállalat és a dolgozók csupán 7 forintot fizetnek érte. Néztem a munkásokat a repülő-téri építkezésnél. Kovács Gyula még egészen fiatal, csak 566 forintból milliók jönnek össze. Mert ki gondolta volna, hogy a vállalatnak 5 millió 535 ezer 708 forintjába kerül az első félévben « dolgozók utaztatása! 35 forint 50 fillér jut ebből átlagosan egy napra, egy emberre. Nagyon sok dolkétéves kőművesr 1 200 forint °0ZÓnak * ^etése ennyi keres — de kevesli. Kevesli és nem számítja többi munkásHa úgy ebédeszünetben körülnéz az ember, látja, hogy társaival együtt azt az össze- munkásruhában, védőruhákban get, ami naponta apróságnak vannak az építkezés dolgozói, tűnik, ami nem kerül a bori- A Baranya megyei Építőipari tékba. Nem számítja, mert ta- Vállalat 674 ezer forintért vett Ián, sőt egészen biztosan nem munkaruhát az első félévben. is tudja, hogy a Baranya me- 270 forint volt egy öltöny. A gyei Építőipari Vállalat az el- munkás használja, koptatja kí- ső félévben 1 millió 672 ezer mélve a saját ruháját, övé te- 860 forintot fizetett ki étkezé- hát a 270 forint is és a 70 000 ■ forint is, amit sportcélokra áldoztak az idén. Mert ugye jól esik tekézni egy kicsit munka után? Ha egy épftőmunkás házat akar magának építeni, módja van arra, hogy előre gyártott elemeket kapjon a kísérleti pa- nellüzemből. A hely kitűzéséért, tervezéséért, ami egyébként 4 000 forintba kerülne, semmit sem számít fel a vállalat. Ezt ingyen kapja a dolgozó, illetve lényegében kap 4 000 si hozzájárulásként. 10 forint 60 fillért jelent ez munkásonként. És egy hónap alatt 24x 10 forint 60 fillér, 225 forintot tesz ki — s ezt is a dolgozó kapja. Kovács Gyuszi természetesen a munkásszálláson lakik. Hogy mit fizet? — Semmit! — mondja mosolyogva, kissé csodálkozva a kérdésen. Mert természetesnek tűnik, hogy nem kell fizetni. Pedig 5 forint 60 fillérbe kerül naponta az áluv uutíUA. KUU1 imiAiuui CU- frvrinini lamnak egy ember elszállá6olá- 7 ‘ sa. 200 forintot spórol így meg Gyuszi havonta saját bevallása Saját üdülője van a vállalatnak: a Balaton partján. Harka szerint. Így az étkezéssel együtt ü&noB ÍÓépitésvezeitő családjá- 450 forintot tesz ki, amit havonta fizetésen kívül kap. A vállalatnál pedig fél év alatt 1 millió 227 ezer forint fogyott el, hogy az 1214 építőmunkás nyugodtan, díjmentesen lakhassák legényotthonban. Bjodrovics Mihály bácsi 1 500 forintot keres. Naponta jár be Nagydobszáról dolgozni. — Haza kell nekem minden nap menni kérem, hiszen öt val üdült ott. ö és a két gyerek, s a többi nyaraló is azt a 60 000 forintot élvezték, amit a vállalat az üdülőre fordított. Ahogy számol az ember, úgy gyűlnek össze a 13, 200, 500 forintokból a milliók. Milliók, amiket mi kapunk meg az utolsó fillérig. Milliók, amikből jobban élünk, amit ránk áldoz az állam, ha nincs is benn a borítékban.
