Dunántúli Napló, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

NAPLÓ 1958. AUGUSZTUS 28. ’ 2 HÍREK 1500 kiló kínai hal érkezett A Pécsi Hús- és Tejkiske- reskedelmi Vállalathoz kínai exportból származó tőkehal érkezett. Egyelőre 1500 kiló kínai halat szállítottak le, amit a vállalat húsboltjaiban hoznak forgalomba. További mennyiség behozatalát a vál­lalat attól teszi függővé, hogy a fogyasztó közönség köré­ben milyen sikert arat majd a kínai hál. „Rendkívüli kiadás” Az Országos Rendezőiroda szept. 1-én, hétfőn, „Rendkí­vüli kiadás” címmel nagysza­bású kabaré-estet rendez Pé­csett a szabadtéri színpadon. Ez lesz az utolsó szabadtéri színpadi előadás. A kabaré keretében neves fővárosi mű­vészek lépnek fel, mint Gő­zön Gyula Kossuth-díjas ér­demes művész, Latabár Kál­mán kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, Lehoczky Éva, Békéssy Magda, Feleky Sári, Jánosi Katalin, Pethes Ferenc érdemes művész, Agárdy Gá­bor, Bárdi György, Gera Zol­tán, Márkus László, Téry Ár­pád, Szenthi Edit, Bérces Ti­bor, Nádasi József, Rónai Egon, Pajor István. Közremű­ködik még a „Líra” vokál- együttes. A zenét: Kelényi György tánczenekara és szó­listái szolgáltatják.; Uj cukrászda a Rákóczi úton A pécsi tudományegyetem közelében, a Rákóczi út 73. szám alatti épületben a Pécsi Vendéglátó V&Ualat minden igényt kielégítő, új cukrász­dát nyitott meg. A cukrászdá­ban a habos süteménytől kezdve a tejszínes süteménye­ken keresztül mindenféle cukrászárut forgalomba hoz­nak. Emellett fagylaltot is árusítanak és presszókávét szolgálnak fel. Elindultak az első gyurgyalagok Dél-Afrikába Villány környékéről — leg­nagyobb magyarországi tele­pülőhelyükről — elindultak az első gyurgyalagok melegebb vidékre, EÍél-Afrikába. A ri­gónagyságú, hosszúfarkú, tar­ka tollazatú gyurgyalagok legszebb madarai hazánk­nak. Érdekességük, hogy ta­vasszal legkésőbben érkeznek hazánkba, a nyár végén pe­dig legkorábban — minden más költözőmadarat megelőz­ve — kelnek útra. Villány vidékén az idén mintegy 150 r -200 gyurgyadagcsalád fész­kelt; Szeptember 5-ig lehet jelentkezni a filmklubba A TIT — budapesti mintá­ra — megszervezte a pécsi filmklubot, amelynek célja a világ legjobb régi filmalkotá­sainak rendszeres bemutatá­sa. A filmklubnak elsősorban TIT-tagok, bányászok, üzemi munkások és értelmiségiek lehetnek a tagjai. A film­klubba való felvételre szep­tember 5-ig lehet jelentkezni a TIT titkárságán délután 5- től 7 óráig. Az első előadást szeptember 14-én tartják meg. Ez alkalommal délelőtt 11 óra­kor a Petőfi-moziban bemu­tatják a „Madame Curie” cí­mű, még 1943-ban készült amerikai filmet Művelődési otthont építenek Sumonyban Sumonybam serény mun­kával építik az új művelődé­si otthont. A művelődési ott­hon terveit a megyei tanács építészeti osztálya társadalmi munkában készítette él. Ed­dig már elkészült az otthon alapozása s a falak felhúzá­sát is megkezdték. A község lakói eddig mintegy 45 ezer forint társadalmi munkával járultak a művelődési otthon felépítéséhez; A tanácsok tömegkapcsolata A sásdi járási tanács aug. 29-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi Ülését a sásdi járási kuttúr- házban, A járási tanács az illésen a tanácsok tömegkap- tórgyalja meg. A Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizoitság I. félévi munkáiénak tapasztalatai Mi lesz a hűségjutalomból ? A Baranya megyei Népi El- enőrző Bizottság ez év márci­us 1-én kezdte meg működését es azóta számos vállalatnál, int­ézménynél folytatott vizsgála- ot. A bizottság tagjai többek cözött két országos vizsgálaton s részt vettek. Vizsgálatot folytattak a Komlói és a Pécsi Szénbányászati Trösztnél, a megyei tanács népművelési osztályán, a Megyei Könyvtár­nál, a komlói 501-es számú pari Tamilóintézetoél, a Ba- anya megyei, a komlói és a mohácsi Rendelőintézetnél, a Baranya megyei Építő és Ta- arozó Vállalatnál, valamint a 1 aranya megyei Útépítő Vál- alatmál. Valamennyi helyen azt nézték meg, hogy milyen az állományon kívüli >éralap felhasználása A vizsgálat megállapította, hogy a béralap felhasználásá­val visszaélés nem történt, de több ezer forintot szabálytala­nul fizettek ki, mint jogtalan munkabért. Hiba, hogy több mint tíz rendelet szabályozta z állományon kívüli béralap elhasználását és ez lehetővé ette, hogy a felhasználás zükségességét mindenki úgy magyarázza, ahogy neki az elő­nyösebb. Ezért a bizottság ja­vasolta: a kormány hozzon egységes rendeletet. Ezt a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság is íelyeselte és a Minisztert-a nacs s elfogadta. A bizottság je- entése alapján a Pénzügymi­nisztérium a szükséges intéz­kedéseket máris megtette; A második országos vizsgé- at során 7- amelyet a városi járási NEB-ek végeztek —, zt vizsgálták: milyen a társa­dalmi tulajdon védelme az ál- amd nagy- és kiskeresikede- emben, valamint a förldmfl- vessssö vetkezeti kereskedelem­ben. A vizsgálat kiterjedt járá­sonként 2—2 körzeti földímű- ■ esszövetkezetne, illetve hozzó- artozó boltra, járásonként pe­dig szintén 2—2 állami keres- cedelmi boltra, ezenkívül a öldművesszövetkezetek járá- i központjára, a MESZÖV-re es a Népbolt központjaira; — lasznos volt a bizottság ellen­őrzése, mert sok olyan hiányos­ságot tárt fel, amelynek meg- züntetése emeli majd a ke­reskedelem nívóját, főleg a raktári áruk megőrzését, Általános hiba volt, hogy a felsőbb szervek elmulasztották a rendszeres ellenőrzést. Ez főleg a földműves- szövetkezeteknél tapasztalható. Volt olyan bolt,- ahol 7 hónap óta nem volt el­lenőrzés, mint például a sásdi körzeti földművesszövetkezet­hez tartozó Meződön. Az is ta­pasztalható, hogy az ellenőr­zéseket lazán, felületesen, úgy­nevezett „futó ellenőrzés" for­májában végzik. Például Mé­rőkön többször tartottak ellen­őrzést és senki sem vette ész­re az adminisztrációban lévő nagyfokú rendetlenséget, szer­vezetlenséget, sem a vagyonke­zeléssel kapcsolatos hiányos­ságokat. Az ügyvezető és az al­kalmazottak több hold OFA- földet művelteinek a földmű- vesszövetkeaet fogatával, a hasznot pedig az illetékes ve­zetőik egyéni céljaikra fordí­tották. És ami a legfurcsább, az ügyvezető elnököt — hír szériáit 1— a földművesszövet­kezet járási központja a vizsi- gálat után járási ellenőrnek akarta megtenni, ahelyett, hogy erélyes rendszabályokat foga­natosított volna ellene. A NEB kívánságára a szövetkezetnél elrendelték ugyan a dokumen­tációs revíziót, tételesen is meg. állapították a bizottság által feltárt hiányosságokat, de mind a főkönyvelőt, mind pe­dig az ügyvezető elnököt csak írásbeli megrovásban részesí­tették; A harmadik vizsgálat alkal­mával a NEB tagjai azt néz­ték meg, hogy a feloszlott termelőszövetkezetek vagyonát a községi tanácsok miként óvják meg. A vizsgá­latot a járási NEB-ek bevoná­sával járásonként 2—2 község­ben végezték. A siklósi járási NEB terven felül még 2 köz­ségben, a sellyei járási NEB pedig még egy községben foly­tatott vizsgálatot, összesen 17 községre terjedt ki a vizsgá­lat. Ez a vizsgálat is hasznos volt, mert sok olyan lazaságra mutatott rá, amelyből kitűnt, hogy a községi tanácsoknak nem:volt anyagi eszközük a feloszlott termelőszövetkezetek vagyonának megőrzéséhez. A községi tanácsok nem is tettek meg mindent ennek érdekében még az adott lehetőségek kö­zött sem. Sőt voltak olyan köz­ségi tanácsok is, mint például a bikali és az egyházasharasz- ti, ahol a gondjukra bízott tsz- épületeket lebontották és az anyagot a községfejlesztési alap keretében használták fel. A NEB jelentése alapján a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága ez ügyben már megtette a szükséges intézkedéseket. A NEB ellenőrzést tartott a Mecseki Állami Erdőgazdaságban Is, ahol azt vizsgálta: milyen a társadalmi tulajdon védelme. A bizottság megállapította, hogy az erdők őrzése nincs kellően biztosítva. Bizonyítja ezt az is, hogy több mint 900 katasztrális hold erdő jut átla­gosan egy kerületi erdészre. Megvizsgálta a bizottság a fű­részüzemeket is, hogy az ott feldolgozásra kerülő rönkök nem az Erdőgazdaságtól szár­maznak-e? A vizsgálat negatív volt, de a bizottság megállapí­totta, hogy még egyszer annyi rönkfát dolgoznak itt fel, mint amennyire a tanácsok vágási engedélyt adnak. A NEB megvizsgálta a lakossá" bejelentéseit is. A beérkezett 112 bejelentés közül 73 magánjellegű volt. A 73 magánjellegű panasz ugyan nem sok és ebből nem lehet arra következtetni, hogy köz­ségi és járási tanácsaink vala­mennyien nemtörődömséget mutatnak a lakosság ügyeivel szemben. De a bejelentések zöme azt mutatja, hogy egy kis jóakarattal a HEB nélkül is intézkedni lehetett volna. És ez lényegesen növelte volna a tanácsok tekintélyét. A bejelentések között na­gyobb rendőrségi, vagy ügyész­ségi eljárást igényelő ügy nem volt. A személyesen megjelen­tek panaszaiból épp úgy, mint az írásbeli bejelentésekből megállapítható, hogy a lakos­ság bízik a népi ellenőrzésben és sokat vár tőle akár szemé­lyi, akár pedig közügyéinek intézésében; zekben a napokban a bányász családok otthonai élénk . ta­nácskozások színhe­lyei. Nagyon sok millió fo­rint hűségjutalom kerül ki- ■ osztásra és a becsülettel dolgozó bányászok ezrei meg­érdemelt külön jövedelemhez jutnak. Mióta kifüggesztet­ték a hűségjutalom-listákat és mindenki tudja, hogy mennyi pénzhez jut, tervez­getnek a bányász-családok. Férj, feleség, szülők, gyerme­kek elmondják, mit szeretné­nek, mik a vágyaik és a hosz- szú beszélgetések után eldől, mi lesz a hűségjutalomból. Ugyan ki a megmondható­ja, hogy az elkövetkező na­pokban mennyi vágy, terv válik valóra?! A hűségjuta­lomból szépül a lakás, gya- rapodik a háztartás, értékes használati tárgyak kerülnek a bányászlakásokba. Sző­nyeg, függöny, kerékpár, rá­dió, csillár, mosógép, száz és száz praktikus holmi. De vannak olyan családok is, ahol még nagyobb tervekkel is foglalkoznak: szobabútor, kombináltszekrény, motor- kerékpár, televízió, családi ház, sőt autó is szerepel a „beszerzendő dolgok“ listá­ján. Azok a családok, ahol ilyen nagyobb terveket akarnak megvalósítani, a bányászna­pon nem kívánnak készpénzt hazavinni, hanem csak egy kicsi, de annál értékesebb könyvecskét: a takarékbetét­könyvet. Ehhez majd a to­vábbi hónapokban össze- gyűjthetik a terveik megva­lósításához szükséges össze­geket. De nemcsak a nagyobb tárgyak megvásárlói gondol­koznak így, hanem azok is, akik nem akarnak azonnal vásárolni. Ezek a bányászok szívesen bízzák pénzüket a takarékpénztár kezelésére addig, amíg felhasználják. Baranya megye bányászai előtt ismeretes a takarékos­ság, hiszen a megyei OTP-> fiókok és postahivatalok sok millió forint bányászbetétet őriznek. Es a bányász KST- ben is több mint 2000 bá­nyász tesz félre mintegy 320 000 forintot. A takarékos- ság előnyösségének, hasznos­ságának ismerete a magyará­zata annak, hogy a pécsi és a komlói szénbányászán trösztök, valamint az Urán­ércbánya bányászai már most százával kérik, hogy hűségjutalmukat, vagy an­nak egy részét takarékbetét­könyvben kapják kézhez. A pécsi István-aknánál, Hidason, a komlói Béta-ak­nánál, az Uránércbányánál, a dolgozók jelentős része kérte máris, hogy hűségju­talmának egyharmadát, 'felét tegyék takarékbetétbe. De igen sokan egész hűségjutal­mukat így kívánják megkap­ni. Szászváron például egy nap alatt tizen jelentették be, hogy teljes hűségjutalmukat megtakarítják, mert bútorra, motorkerékpárra, építkezésre gyűjtenek. A takarékosság leglelkesebb szószólói azok a bányászok, akik építési, vagy autóvásárlási kölcsönt kaptak az OTP-től. — Betétbe tesszük a pén­zünket — mondják, — mert tudjuk, hogy minél több a takarékbetét, annál több em­bernek tud az OTP kölcsönt nyújtani. Mi már kaptunki kapjanak mások is. I ~T~i Szakszervezetek Me­I I gyei . Tanácsa és a — trösztbizottságok, a szakszervezeti bi­zottságok, támogatják a bá­nyászok takarékoskodását. Minden érdeklődőnek meg­magyarázzák a takarékbetét­gyűjtés előnyeit, módjait, a betétek elhelyezését, a kama­tozást. És hasznos tanácsukat a bányászok szívesen fogad­ják meg, mert látják, hogy a takarékoskodás céljaik meg­valósítását teszi lehetővé. N. várost több, mint két órája bombázta a légierő. Gye- meniyev gépe ügyes manőve­rezéssel a tenger felől közelí­tette meg a várost. Egészen alacsonyan szálltak, a kapi­tány az ablaknak nyomva or­rát bámulta a fellobbanó tü­zeket. Az eget megállás nélkül kutatták a fényszórók, légvé­delmi lövedékek robbantak. A vezetőfülkéből a másodpilóta lépett ki, odament Gyemen- tyevhez s megérintette a vál­lát. — Gyere. — Odavezette a felderítőt az ajtó nyílásához. Olyan nyugodt hangon, mint­ha hétköznapi dolgokról lenne szó, mondta: — Figyeld a jel­zőlámpát, amikor kigyullad, ugornod kell. — Rámosolygott a kapitányra és ottmaradt mellette a repülőgép oldatá­nak dőlve. Feszülten figyelték mindketten a lámpát. Gyemen- tyev a sűrű, sötét éjszakán kí­vül semmit sem látott. Úgy látszik eltávolodtak a város­tól .. j Bágyadt vörös izzásba jött a lámpa, de olyan lassan, mintha félne kigyulladni. Gyementyev bólintott a pilóta felé, s kive­tette magát a szuroksötét mélybe. Két dolog motoszkált a fejében, míg a föld felé le­begett. Az egyik igen bosszan­totta; a nagy kapkodásban, még Öt perc ideje sem maradt, hogy megfirkantson Tamará­nak egy levelet, csuda tudja, mit fog most róla gondolni, hisz nem írhat addig, amíg a városból vissza nem jön, s hogy meddig kell itt tartózkod­nia, az még a jövő titka. A másik dolog, ami viszont nyug­talanította, hogyan ér földet, hisz ez volt a harmadik ug­rása ... Az országút mellett volt egy hóborította mocsár. Mint ter­vezték is, a kapitány itt ért földet, övig belesüppedt a hó­ba, alig tudta ernyőjét össze­hajtani. Amikor sikerült, jó mélyen elásta a hóba, kílopa- kodott az országúira, német tiszti köpenyének eddig derék­szíjhoz erősített két szárnyát leengedte, s lassan elindult a város irányába. A légvédelmi ágyúk szünet nélkül pufogtak, a bombák fütyülve hulltak a városra. Most már nem Gye- mentyev, hanem Paul Ruckert, a német birodalom kapitánya lépkedett az úton. Születési he­lye Berlin, életkora: 31 év, ka­tonai szolgálatának ideje: 8 év. Utolsó beosztása... erre több válasszal is szolgálhatott Paul Reckert, s ami a legérde­kesebb, zsebeiből ugyanannyi hiteles írást tudott előhúzni, hogy válaszát megerősítse. fíár a német katonai irattár írásszakértői azonnal rájönnének arra, ha látnák ezeket az igazolványokat, hogy hamisítványok, Gyemen- tyev mégis szentül hitt abban, hogy ezek a papírok biztosít­ják sértetlenségét. Azért mégis végiggondolta magában az összes lehetőséget, aminek se­gítségével sikerülne kibújni az igazolványok felmutatása alól. Gyementyev eddig még soha sem vett részt olyan vállalko­zásban, ahol lépten-nyomon el­lenőrzésbe ütközhetett s elkér­hették az iratait. Amikor ha­sonló helyzetbe került az ellen­séges vonalak mögötti vállal­kozásokon, mindig kivágta magát vagy puskatussal, vagy egy jól irányzott lövéssel. Ezt azonban tnost nem tehette meg. hozzá kellett szoknia az új körülményekhez . .. Gombatermelő szakcsoportot szervez a mecseknádasdi nőbizottság Mecseknádasdon a földművesszövetkezet keretében gom-, batermelő szakcsoport alakítását kezdeményezte Szelesén 1st- vénné nőbizottsági tag. A szövetkezeti nőbizottság az asszonyok részére szakköny­veket vásárolt, s szakemberekkel együtt kiválasztották az al­kalmas pincét. Az asszonyok most ismerkednek a gomba- termesztés elméletével és gyakorlatával. A szakcsoport hiva­talos megalakítására rövidesen sor kerül. Ez a szakcsoport a második gombatermesztő szakcsoport lesz Baranyában. ilyen rend. Egyszer csak meg­jelennek a gépek, s szórják is a bombákat, minden előzetes értesítés nélkül. — Nehéz... Ott? — kérdez­te kis hallgatás után a kato­na. — Nincs semmi baj’ — ró- laszolt Gyementyev tréfásan. — Mondd meg inkább, hogy jutok el a Szesztyigrannaja tér­re. Egyáltalán létezik ilyen nevű tér? — Hogyne — mondta kész­ségesen az őr. — Nincs is messze. Ezen az utcán kell menni egészen a katolikus templomig, ott jobbra fordul­ni. Biztos a hármas számú objektum érdekli? — Az rám tartozik, hogy mi érdekel, te pedig ne fecsegd ki mindenféle kapualjakban a titkos objektumok számát — mérgeskedett Gyementyev. Faképnél hagyta az őröket, még egy pillantásra sem mél­tatta őket tovább. Az első találkozás szerencsé­sen megtörtént. A kapitány a templomnál befordult a térre vezető sötét, keskeny utcába. Tudta 6 a katona válasza nél­kül is, hogy a bekerített csa­patok parancsnoksága a téren van, a bank épületében s a hármas számú objektum nevét viseli. Sokkal jobban érdekelte a parancsnoksággal szemben lévő kis kétemeletes ház. ahol az álcázott rádióadót őrizte egyik összekötőjük. Dovgatev ezredesnek nem volt innyére, hogy a ka­pitány egyenesen ide megy, mivel a főparancsnokság ve­szélyesen közel van ■hozzá, a végén azonban mégis megnyu­godott abban, jobb a felaaat végrehajtásának megkezdésé előtt tisztázni a helyzetet. (folyta t luk.) A légitámadás befejezése után ment be a városba. A légelhárítók úgy látszik nem hittek a hirtelen jött csendnek, mert tovább lőtték a sötét eget. Gyementyev maga mögött hagyta a villanegyedet, s be­fordult az első utcába. Épp ekkor hallgattak el a légelhá­rító ágyúk, kialudtak a fény­szórók is. A város szinte begu- bózott, mintha megérezte vol­na, hogy Gyementyev megje­lenése új veszélyt jelent, ami ellen védekezni kell, ha egye­lőre nem is tudja, hogy ... Rossz oldala is volt annak, hogy Gyementyev a légiriadó alatt került a városba: nagyon feltűnő volt, ahogy a népteien utcán ment. Nem sokat mor­fondírozhatott azonban ezen, mert a közeli kő boltív alól óvatos hang szólította meg: — Jöjjön ide tiszt úr, kérem. Gyementyev az első pilla­natban megdermedt, de aztán odalépett. Két 6r állt a fal mellett. Vigyázba vágták ma­gukat, az egyik félénken, szin­te bocsánatkérően jelentést tett. — A légiveszély tovább tart! Gyementyev elmosolyodott. — Igen, itt minden előírás szerint megy, bezzeg nálunk ... — felhúzta a vállát s a távol­ba intett, amiből a katönák azonnal megértették, hogy a frontról van szó. — Ott nincs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom