Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-02 / 154. szám

nst. JÚLIUS 2. NAPLÓ 5 Az Uttorőház csapata |a megyei ifjúsági í eszíiválón Mozsgói híradás Június 21-e óta megváltozott Mozsgó élete — 130 emberrel gyarapodott a község lakossá­ga. A volt Biedermann kas­tély parkjában építették fel a Baranya megyei úttörő elnök­Endre altábora. A foglalkozáso­kat a reggeli sátorszemlék után tartják délig. A sátorszemle igen komoly dolog reggelen­ként, mert őrsönként végzik és a legjobb őrsök a tábor zász­laja alatt dicséretben részesül­este tábortűz, filmvetítés szó­rakoztatja a tábor lakóit és a falu dolgozóit. Kirándultak már Kishár- ságyra, Csertőre — a falu ré­szére rendezett tábortűznek 500 nézője volt. A sportéletben kiállítósban jelent meg ír- IriTTOC'nlr o líinnrtA á __ ... __ . . __a sé g szervezésében a Mező Imre nek. Eddig a legtöbb dicséretet is kiveszik részüket a leendő^ Komlósi Sándorné Nagy Pi­úttörő vezetőképző tábort. A tábornak sok vendége akad a falusiak közül, különösen ak­kor. ha esténként tábortüzet rendeznek. A tábor első szakaszába út­törő csapatvezetőket, kisdobos rajvezetőket és ifi rajvezetőket képeznek ki. A tábor három altáborból áll: a leányok altá­bora, a csapatvezetők önálló altábora és a fiúk Ságvári a komlói ifik kapták, akik so­kat segítettek a tábor felépí­tésében, és a rendtartásban is szorgoskodnak. A kiképzés elméleti és gya­korlati részből áll. Foglalkoz­nak a csapat kulturális mun­kájával, az erkölcsi neveléssel, úttörő ügyességekkel, elsőse­gélynyújtással, túravezetéssel, stb. Ebéd után ismét megkez­dődik a tanulás este 6-ig, majd kiváló, szakképzett űttörőveze tők. Futballmérkőzést játszot­tak a mozsgói csapattal, — a mérkőzés eredménye: 5:1 a fa­lusi csapat javára. A tábor második szakaszá­ban, július 8—21-ig úttörő őrs­vezetők kiképzése lesz. A je­lenlegi tábornak 130, a követ-1 kezőnek pedig 240 résztvevője (i van, illetve lesz. Könyvespolc „Népi gyermekjátékok Baranyában“ Igen finom kiadásban, szép FÉL1X-TE A pécsbányatelepi általános iskolában Kőszegi István igaz­gatóhelyettes vezetésével a gyerekek — tizenegyen — se­rényen gyűjtik a bányász szo­kásokat. A legszorgalmasabb gyűjtők egyike Preisz Magdol­na VII. osztályos tanuló. A gyerekek gyűjtéseit Kőszegi István tanár dolgozza fel, a tervek szerint a gyűjtések ered ményét könyvben is kiadják. A Félix-temetés is Preisz Magdolna gyűjtése. A kedves farsangi szokás így történt ré­gen: Farsang vasárnapján nem volt semmiféle mulatság. Hús­hagyó kedden jöttek az álar­cos legények. (Álarcaikat, ru­háikat Becsből hozatták). Volt ördög, medve, bohóc, stb. A ruhához tartozott egy-egy pa- pírmasséból készült hangszer: trombita, síp, stb. A farsango­lók kisebb tréfákat követtek el. Például bebújtak a tyúkól­ba és ellopták a tojást. Szokás volt ilyenkor minden házban fánkot sütni. Ha meglátták az asztalon a fánkot, elcsenték. Ilyen apróbb vicceket enged­tek meg magúknak: Szerdán történt a Félix te­metése. Szalmából kitömtek egy embert ábrázoló bábút: Felöltöztették ócska ruhába, ráhelyezték egy létrára, vagy ehhez hasonló léctákolmányra. (Ez volt Szent Mihály lova.) Egy ember, Fróbl bácsi, beöl­tözött papírruhába és az ő ve­zetésével elindult a temetési menet. A bábuval végigmen­tek az egész telepen. Megáll­tak egy-egy háznál és ahol nem kínálták meg valamivel őket, ott a lépcső alá helyez­ték Félixet. (Ez szerencsétlen­séget hozott a családra.) Min­den kocsmába betértek és ijesztgették a kocsmárost, ha nem ad innivalót, elássák ná-1 la. Természetesen minden kocsmáros kitett magáért és, csapreveretett legalább egy kis hordó sört. Az utolsó álló-* más volt a társulati vendéglő — Gebhardték. Itt bevitték a táncterem kö­zepére a bábut és a kísérők úgy tettek, mintha bontogatni akarnák a padlózatot, hogy ez|> nítani a népi gyermek játéko- alá temessék Félixet. Terme- <1 kát, beszél a népi gyermek kocsmáros tál-*! játékokról, mint kultúrkin- f csekről, és elemzi a nevelés­ff ÉGIG ÉRŐ FA“ Mohácson szetes, hogy a takozott ez ellen és engeszte- lésül egy nagy hordó sört ve­retett csapra a Félixet vivők és kísérőik számára. Utána a bábut a kocsma udvarán elte­mették, majd bementek a te- t rembe és reggelig mulattak. roska könyve a baranyai né­pi gyermekjátékokról, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Ba­ranya megyei Elnöksége ki­adásában. Az összegyűjtött népdalok, játékok, kulturá­lis örökségünk e fontos ré­szének felhasználása igen hasznos az úttörők kommu­nista nevelésében. — Me­gyénkben több nemzetiség él. Nem érdektelen az, hogy a gyermekek már gyermek­korban megismerjék egymás kultúráját és ezen keresztül testvéri barátság alakuljon ki közöttük. A könyv a nem­zetiségiek gyermekeinek já­tékait, népdalait is tartal­mazza, amelynek birtokában t változatosabbá, érdekesebb^ és tartalmasabbá lehet ten­ni az úttörő-foglalkozásokat, kirándulásokat. De a peda­gógusoknak is nagy segítsé­get ad az iskolai munkájuk­ban, hiszen a közösségi em­berré formálásban nagy sze­repe van a játéknak. Alkal­mazkodásra, együttmozgás­ra nevel, ügyességet fejleszt. A művészi nevelésben pedig fontos eszköz a táncos, da­los játék. Bevezetőben a könyv út­mutatást ad, hogyan kell ta^ E nagyszerű felvételeket Pandur Béla, az úttörőhöz fotoszakkö- rének tagja készítette. A képek az úttörőház éwégi kiállításán is sze­repeltek. Egy képével a MADOME országos fotoklállftáson Is szere­pelt és a tehetségkutató pályázaton Is díjazták kollekcióját. Megkérdeztük Pandur Bélát, milyen tervei vannak? — A szünidőben sokat fényképezek — mondotta — és szeretném, ha az őszi magyar vagy nemzetközi kiállításokon a kiállítók között szerepelhetnék. Pénzjutalom papír- és rongygyűjtésért A Baranya megyei iskolák forint pénzjutalommal. Har­ben való fontos szerepüket, közül a papír- és a rongygyűj- madik a péesszabolcsi iskola A játékok pontos, részle- Jtési versenyben első lett a ra- 6,48 kg-os mennyiséggel, —80(1 tes leírása könnyen érthető, (Inódfai iskola, 94 kilogrammos forint pénzjutalommal. Xegye- a népdalok — magyar, dél- (légy főre eső gyűjtési mennyi- dik a Széchenyi Gimnázium — szláv, német — kottái is iséggel. 1500 forint pénzjutal- 6,04 kg-os mennyiséggel, — 600 megtalálhatók. A hasznos és imát kapott. Második az erdős- forint pénzjutalommal, ötödik igen szép könyv kapható az imároki iskola — 9,94 kg-os egy a Vasas Il-i iskola 500 forint úttörőházban. ifőre eső mennyiséggel, — 1000 pénzjutalommal. Ismerd men medvédet! „Szeretettel köszön tünk mindenkit, aki eljött, hogy együtt töltsön velünk egy kedves estét bizo­nyítványosztás nap­ján’*. .. — így kezd­te meleg hangú kö­szöntőjét az úttörő­leány. A mohácsi műve­lődési ház Bartók nagytermében a mo­hácsi belvárosi le­ányiskola évzáró előadásán vagyunk. A termet megtöl­tötte a szülők és ér­deklődők mintegy 500 főnyi serege. — Nagy eseménye volt ez a leányiskola út­törőcsapatának. Ju­hász—Rezessy: Égig érő fa című zenés darabját mutatták be. A darab szövegét népmese alapján Juhász Géza deb­receni költő írta, ze­néjét Rezessy Lász­ló a pécsi pedagó­giai főiskola tanára komponálta. Iskolai előadásokon gyak­ran hallott mesejá­tékok „mondva-csi- nált” hangja helyett itt a magyar nép gondolatvilága, ér­zésvilága, eredeti énje szólalt meg. A zenei mondanivaló a magyar népdal dallam-, ritmus- és harmóniavilágába ágyazott tősgyöke­res magyar zene. A darab eszmei mon­danivalója a har­madik felvonásban a népek barátságá­nak gondolatában tükröződik. A 3 felvonásos mű­vet Hazafi Jakabné, az iskola igazgatója sokirányú elfoglalt­sága mellett az ap­ró részletek finom kidolgozásáig menő alapossággal tanítot­ta be. A zenekar Bene­dek József szakava­tott, biztos kezű ve­zetése mellett jól töltötte be szerepét. A szép összhatáson kívül megkapó a ze­nekar összetétele: általános és gimná­ziumi tanulók, szü­lők együtt-muzsíká- lása minden iskola számára követendő példa. A leánypajtások kiválóan oldották meg az egyes szere­peket, bájosságukat titkolni nem tudó- an, de beleéléssel alakították a fiú­szerepeket is. Igen jó volt a csikósboj­tár, a hajdú, a ki­rályleány, az arany- tollú madár, de so­rolhatjuk valameny nyi szereplőt: Ha­zafi Márta, Raffai Franciska, Forró Mária, Ribli Mária, Hernádi Júlia, Me­zei Anna, Faludy Erzsébet, Koleszár Erzsébet, Pécsi Ju­lianna, Unyi Zsuzsa, Kiss Mária, Pécsi Mária nevét, akiki pajtás-lelkesedéssel, jó alakítással hoz- 4 zájárultak a darab sikeréhez. Igen ha­tásosak voltak a tö­megjelenetek, tán­cok, kórusrészek, a törpék. Ezek a szín­padi siker mellett az iskola úttörőcsa­patának jó kollek­tív szellemét is tük­rözték. Mindent összegez­ve: ifjúsági Íróink­nak, zeneszerzőink­nek, az „Égig érő fá’*-hoz hasonló szellemű darabok v írására kell tőre- r kedniök. Reméljük, hogy a mohácsi is­kolák összefogásá­ból még sok ilyen kedves darabot fo­gunk látni, s példá­juk követésre talál H. J. Az „ Egbenyúló “ ostroma Az 1526-os mohácsi csatavesztést kö­vető évtizedekben szinte állandósult a háború Magyarországon. A török ébe­ren őrködött, hogy a két király fenn­hatósága alatti ország, ne egyesülhessen egy kézben, mert ez veszélyt jelentett volna hódításaira. Az 1540-es években Perényi, a siklósi vár ura, átpártolt Fer- dinánd táborába, ugyanakkor Szaniszló pécsi püspök és Pécs városa is, Ferdi- nánd-párti lett. A szultán pedig elhatá­rozta a déli végvárak bevételét. 1543- ban Szülejmán szultán hatalmas sereg­gel immár negyedszer indult Magyaror­szág elfoglalására. Legelőször a két dél­baranyai várat, Valpót és Siklóst vette ostrom alá. Árulás folytán Valpó hama­rosan a török vezér kezére jutott, bár Árcho, a petényiek valpói várnagya hősiesen védelmezte a várat. Siklós elfoglalására nagy lcatonai erőt mozgósított a szultán. Achmed pasa fő- vezérsége miatt a boszniai, pozsegai és mohácsi szandzsákok, Ilhama, Murád és Kászim vezették a hadműveleteket. Ma­gyar részen ezalatt nem intézkedtek a siklósi vár megerősítéséről, bár Fráter György és Szaniszló pécsi püspök, sőt Zrínyi Miklós is tudatta Ferdinánddal, hogy a szultán megindult Drinápolyból és kéri őt, gondoskodjék a hathatós vé­delemről. ügy látszik nem tartotta fon­tosnak Magyarország megmentését. A ruméliai begler-bég vezetésével megin­dult török sereg 26 ágyúval és temérdek hadíszerrel meg rakottén csak nagy ügy- gyel-bajjal tudott a mocsaras vidéken előrehaladni. Mialatt a török sereg a siklósi vár sáncait ostromolta, a pécsiek félelmükben feladták a várost. Siklós elestét eléggé homályos felüle­tességgel adják elő történetíróink, nem egyszer ellentmondásokkal. Annyi bizo­nyos, hogy Siklós külső falai nem tud­tak ellenállni a török ágyúzásának, így a város megadta magát, védői pedig a várba vonultak és erősen tartották. A siklósi vár parancsnoka Vas Mihály volt, aki Istvánffy történetíró szerint a várba menekült. Ezt azonban — a kort török kútfők alapján behatóbban tanul­mányozó — Hammer-Purgstall híres történetíró — történeti tévedésnek tart­ja. Szerinte Vas Mihály nyolc napig védte a várost, a várat azonban csak há­rom napig tudta tartani. Az ostrom le­folyását ő is csak vázlatosan és bizony­talanul tárgyalja. Szerémi György „La­jos király és János káplánja”, aki em­lékiratát 1542—1547. táján írta — téve­dései ellenére is — egyik leghitelesebb kútfőnk, a mohácsi veszedelem korának történetében. Az emlékirat szerint Szu- lejmán szultán 1543. július elsején kö­veteket küldött a siklósi várba: adják meg magukat. Válasz helyett azonban magyar követek siettek a szultánhoz. ..Könyörgünk és kérjük Fölségedet, ne bántsa Prinyi Péter várát, hanem ke­rülje el, mert a mi urunk, fogságban van Ferdinánd királynál, a jövőben úgy is Fölségedé lesz a vár.“ Szülejmán azonban a vár aláásatásával fenyegetöd- zött, mivel a Konstantinápoly és Buda közötti útszakaszon veszélyt jelentett a török számára Siklós vára. A szultán azt is megtudta, hogy Mihály deák a várnagy Siklóson — „tehál nem, is ka­tona", így semmiképpen nem állott el a vár bevételétől. Mihály deák várnagy végre beleegye­zett a vár átadásába, szabad elvonulás kikötésével. Július 26-án a várbeliek reggeltől-estig lövöldözték a török meg­szállta Siklós városát, de a Pécs ostro­mából megérkezett török sereg hamaro­san elfoglalta a várat. Mihály deákot menekülés közben ölték meg. Evlia Cselebi török világutazó, aki 1660-tól 1664-ben járt Magyarországon, Szerémi történetéhez hasonlóan nyilat­kozik Siklós elfoglalásáról. Munkájában azt írjá, hogy „Rebi-til-akhil 4“ tehát július 6-án az alsó várat elfoglalták, mégpedig heves/ harc árán. Keleties túlzással írja Cselebi, hogy a siklósi vár „egy tágas síkságnak, egészen a köze­pén, az ég csúcsáig felnyúló magas vár.“ A török csalárdságának és szószegésé­nek egyik példája a siklósi vár védőinek esete. A szultán aranybetűs levélben biztosította Vas Mihályt és társait éle­tükről és vagyonukról, mégis, amikor a vár átadása után ezek útrakeltek, a lesre kiállított török katonák lekasza­bolták őket. Hasonló eseményekről má­sok is megemlékeznek. így a Siklós kö­rüli falvak bíráit a várba idézték, majd kegyetlenül lemészárolták őket. Perényi Péter „Litteratus scholasticus Michael Deák”-ra bízta bebörtönöztetése előtt Siklós várát, akit 1543-ban a vár fel­adása után a törökök meggyilkoltak, hi­hetőleg a Pécs felé vezető országúton, amint a Percnyi kincsekkel megrakot- ten menekült. KOVÁCS ANDRAS. jön! Trolle Rhodin svéd óriáscirkcsz Jégrevü l V izireiű!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom