Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-16 / 165. szám
1958. JULIUS 16. NAPLÓ 6 Alföldi pajtások Pécsbányalelepen Debrecen közeléből, Ebes község úttörői látogattak Pécsret ' A pécsbányatelepi iskolában helyezték el őket. Három napon » át járták a Mecsek vadregényes tájait, megnézték az iskolá■* , ban még meglévő biológiai kiállítást, nagyon cspdálkoztfflk, i amikor meglátták a négylábú csirkét a formaiinban. Az úttörő falon az útjelek érdekes megoldása tetszett a pajtásoknak. Sokat beszélgettünk a messzi tájról érkezett úttörőkkel i és nagyon jól éreztük magunkat. Reméljük ők is és kedves emlékekkel tértek haza. REVESZ MARIA, úttörő. Úttörőtábor Kárászon Június 23-án, délelőtt 10 óra körül gyermekzsivaj verte fel az Ágoston téri iskola csendjét. Az úttörőcsapat tagjai gyülekeztek és indultak a karászi táborba. Gyönyörű tájakon vezetett az út, autóbuszunk délután 2 órakor meg is érkezett Kárászra. A gondnok bácsi szeretettel fogadott bennünket, majd azonnal felszaladtunk a táborházba, megnézz ni, milyen is lesz otthonunk két hétig? ^ Bizony a táborház szomorú' képet mutatott, de nem estünk kétségbe. Elő a rejtett kincsekkel, — szöggel, kalapácscsal, színes papírokkal, képekkel. Még ugyanezen a napon az udvart is széppé tettük. Munkánk után még a csapat- zászlót is vidámabban lengette a szél a zászlórúdon. A két hét úgy elrepült, mint egy perc. Minden jóban részünk volt, amit csak el lehet képzelni egy táborban, utolsó este azután nagy volt az izgalom, Az Idő nem kedvezett és egész délután arról beszélgettünk, lesz-e tábortűz vagy sem? 9 órakor már elfújtuk a taka- rodót, amikor a fiúőrs egyik ....... ta gja beszólt: elállt az eső, a vés emlékekkel. Minden taná-11 tűzhöz szükséges fát meg lehet runknak, nevelőnknek köszön-(' A 231. sz. Kállai Éva útgy új tani. Jókedvünk percek jük a boldog két hetet. * I1 töröcsapat próbázni indult. alatt visszatért, — fél 10-kor KRASZNAI ERZSÉBET Lázas készülődés előzte meg már lobogott a tűz. Kicsit fájt őrsvezető <» I» I» I» Altorjai pajtás ébresztőt fúj a táborban Igazi óítiifikó váltónk, meri laprábáztank t- i1 az eseményt. Az akadályok a legkülönbözőbb feladatok elé állították a pajtásokat. Szerepelt síkfutás, célbado- bás, kúszás, stb. A Dömör- kapunál találkoztunk, ahonnan szamócáén! mentünk. Visszafelé őrsönként kaptunk feladatokat. Például ilyeneket: számoljuk lépéseinket a Dömörkapútól a Tettyéig és ennek nyomán számítsuk ki az út hosszát. Másik pajtásnak az útirányt kellett lerajzolni, vagy felírni az út mentén kiemelkedő helyeket. A pró búzást a Tettyén értékeltük. A kijelölt 10° pontot mindenki elérte, aki részt vet: 1 a próbázáson. Az úttörőiga- i zolványunkat a tanévzáró ünnepélyen kaptuk meg. i Tóth Mária őrsvezető Képek a mozsgói táborból Csénakáaás a tavon a szívünk, hogy búcsúzni de azért sokáig beszélgettünk, nevettünk. Másnap délben indultunk haza, telve szép, kedTopiák Marika és Tóth Marika a legjobb barátnők A VILÁG LEGNAGYOBB11 VIRÁGAI A bükkösdi úttörők a nyáron*1 Szumfttra öserdeiben egy méterBalatonberényben szerveznek fnéi nagyobb átmérőjű virágokat ii ne, HÍREK Könyvespolc A kigy óbűvölő Sárközi Márta: Zsófi könyve — ajánljuk a 11—14 éves úttörő leányoknak. Sok érdekes és hasznos ismeretet ír le. Az újoncpróba letételéhez is sok segítséget nyújt. Miről is ir ez a könyv? Arról, hogy Zsófikából miként lesz nagy leányka, ír a horgolásról, keresztöltésről, kötésről, az ízléses tálalásról, az öltözködésről, a takarékosságról, a virágokról, állatokról, a kamasz betegségről, — és még sok egyéb hasz nos tudnivalóról. Az alábbi részt a könyvből közöljük: „Hogyan öltözzünk túrára? Ha van erős baItancsunk, magascipőnk, még meleg , nyáron is inkább azt vegyük fel, s ne menjünk félcipőben. M gyapjúzokni, ha- ,1 risnya kellemesebb 11 viselet túrán, mint nyen gyúródó, szakadó flór- vagy pamutzokni. Legokosabb, ha szoknyablúzba öltözünk. E fölé vegyünk ujjatlan mellényt, s arra pulóvert, így rétegenként vetkőzhetünk, vagy öltözhetünk az idő változása szerint. A hosszú kabát akadályozza a járást, hegymászást. Lehetőleg vihar kabátban, rövid bőrkabátban menjünk. Ha nincs ilyen kabátunk, inkább vegyünk fel valami régi kosztümkabátkát, aminek nem árt az eső, sem a tövises ágak okozta szakadás. Túrán nem fontos az „elegancia", úgysem minket néz a társaság, hanem a szép hegyeket, réteket. Aki kiöltözve, szandálban vagy éppen se- lyemharisnyábqn indul útnak, bizony siralmas állapotban ér haza a túra végén. Fejünket kössük be tób01?- A tábor költségét, 3* Ä Ja vékonyabb, köny- kendővel, vagy ve- pant”, ezer forintot a tanév alatt ren- * gon nőnek. De nem tgy van. a* dezvényekből gyűjtötték, pat-1 óriás virágok ugyanis az erdő fái- ronálójuk, a karhatalmi zászló-('nak..fy*?.k?relbö1 t8rn*k el6> mer‘f d.ákcsinv |Ismerd meg megyédet vidám hetetj ^ íj LONDONBAN J, ., ,„ ,, iI A közelmúltban néhány fiatal A mohácsi külvárosi iskola-, |flú betört egy londoni rádlókeres- ban egész éven át takarékos- k,edö üzletébe anélkül, hogy kárt hwllnV a »verebek A 91 ever 'okozott volna. Mindössze az üzlet- KocuaK a gyeretceK. a zs ezer,iben oldható 100 rádiókészüléket forintos megtakarítás egy .»kapcsolták te’jes hangerőre, mi- részét iskolai kirándulásra, iután, előzőleg mindegyiket más ál■»vántAk A tanév hefelezév ,>«másra állították be. szánták. a tanév oeiejezese A SZörnyű lárma megijesztette a 3—juhus 2-ig Bu- járókelőket és pillanatokon belül dapestre utazott 29 leány, Mé-J megjelentek a mentők, a tűzoltók ... fés a rendőrség Is. Ez utóbbi még szaros imrene tanar vezetese- ámlndlg keresi a ».tréfáskedvű” fia- f határában a magyar államalapítás ‘ taiokatj '' pánság korától fennállott várat. > V A k.6r fi 0 Sülit l A gyünk svájci sapkát. Télen meleg kesztyűt is húzzunk. —, Csinos tarka selyem1' vagy gyapjúsál égé-* szít se ki a turista-1 öltözetet. A hosszú' pantalló nem alkalmas kirándulásra r „Mit csomagoljunk ,» a hátizsákba? Melegítőt, vagy meleg pizsamát, papucsot, mert jól-1' esik a menedékházban kibújni a nehéz bakancsból, egy-két pulóvert,1, mert hegyek Iközött még nyáron is hű- , vösek az esték, J meleg sálat, fej-,» kendőt, vihar, hideg,, szél esetére, ,» nylon kendőt nagyik esőkapucnit, két pár zoknit. mert gyakran belép az ember patakba. . pocsolyába, f Az első esetben, ahogy monzsebkendőket, fdani szokták „magától alakul“ törülközőbe csavarj a műsor. Ez igaz, de korán t- va fésűt, kefét, Jsem jelenti azt, hogy hiányzik IxilkeJit- vagy bá-\az előkészület. Okos vezetőség dogdobozban szap-Jjóelőre gondoskodik arról, *A ip? Bizonyára idegenszerű csengésűnek ítélitek azt a szót: Koaszt. Helységnév, egy baranyai vár nevét illetően pedig majdnem ismeretlen ,. ... ,... „ . „ ----------- ••,— -------...--------------fogalom. Egykori létezését azonban okmányok ut án juniu. 30—-juhus 2-lg Bu-fjárókeáők^éa \hizonvitm> amelyek KoarszUnak * nevezik a Újságolvasás közben a táborveze- tók: Hetes, Moór és Bérezés elvtársak Tábortűzi műsorterv hogy a pajtások tanuljanak sok Koasst-várispánság J[ |1 g f valószínűleg Misleny (ma Kozármisleny) falu % : ■ ■ . A kérdéssel Németh Béla helytörténész fogátkozott behatóbban a múlt század végén, aki' ,a Koaszt-várispánság központját, a várat * Misleny határába helyezte, ami alighanem ott is volt. Ma is Koard-alja dűlőnek nevezik a mislenyi határnak egy /ormós dombalji részét. A dombon állt Koaszt-várispánság köz- ]»pontja. Valószínűleg már a honfoglalás előtt is erődítmény volt, mint a többi baranyai vár. Mivel a mislenyi domb is kiemelkedik kissé a környező tájból, gyanítják, hogy ezt is római dalt, játékot, táncot. Vigyázni kell azonban arra, hogy csak olyan műveket tanuljanak a gyerekek, amelyek életkort sajátosságaiknak megfelelnek. Alább közlök egy tábort űzi javaslatot: A tábortűz tárgya: A népek barátsága, 1. sz. DÍVSZ induló (Egy a jelszónk a béke .. .1. 2. sz. Vers: Ady Endre: Magyar jakobinus dala. 3. sz. Élménybeszámoló. (Ha van olyan oajtás vagy vezető, aki személyesen is járt külföldön, azt kérjük fel erre, ha nincs, akkor a táborvezető beszéljen a proletár internacionalizmus jelentőségéről) 4. sz. Népek dacaiból. (Zöld erdőben c. kötetből. 1957. Bp.) 5. sz. Népi tánc. A. sz. Ének. Lehet furulya. Kis i kacsa fürdik, stb. 7. sz. Maja- ikovszkij: Vers a szovjet útle- ivélről. 8. sz. Ukrán leánytánc. (Október fénye c. MSZT kUdEooyod—Béla-telepen mintegy a pécsi úttörőház táborában 500 pécsi úttörő táborozik. ,»tűzjelző torony alapjaira építették fel. (i A honfoglaláskor Baranya területét Ete és 11 Bojta vezetésével foglalták el Anonymus sze- (»rint. A rajta talált legnagyobb és legjobban védhető erősség minden bizonnyal Baranyavár volt, amely később István király idején vár- ispánság központja lett. A baranyarán várisii pánság területe azonban ingoványos, mocsaras, loimshadak számára nem alkalmas terület volt, viszont a mocsár, a Dráva és a Duna a nyáron^ jó védelmet szolgáltatott, meghagyták köz- 4 vontunk, de melléje kissé magasabb sz'-ntű területre építették Koaszt várát és szervezték c másik baranyai intézményt, Koaszt-várispán- ságot. Koaszt-vár és Baranyavár közötti magaslaton nyílegyenes út vezetett, melyen a nemesi hadak könnyűszerrel csatlakozhattak a Szekszárd és Bátaszék felvonulási Irányban a királyi haderőhöz. Koaszt-vár és környéke sík területű adottságainál fogva a hadgyakorlatok központja lehetett. Tudjuk, hogy a király kíséretével évente egyszer meglátogatta a vár-x-, a Em>k-v ispánságokat; ilyenkor hetekig a várlspánná] * v«ny, 1953. Bp.) . sz. E K ■ . tartózkodott. Az összegyűlt hadinép, fényes öl- *' A Baranyai Művelőd s tözetű urak, a pompás hadgyakorlatok, az\ 1958. júniusi számából. összegyűlt bámészkodók színes tömege olyan' forgatagot idézhetett elő a Koaszt-várispán-1 Ságban, de különösen Koaszt várában, aminőt' a XII. század, tehát a vdrispánsdgok fénykora1 óta sem látott a mai kozármislenyi határ. A mislenyi határban lévő kerek alaprajzú várdombról széttekintve kivételesen szép tájban minden égtáj felé messze kalandozhat te-j» kintetünk. Északra a Mecsek határolta folyam- szerű pécsi völgy, másfelől a környező sík területek adták rheg Koaszt-vár hadászati fontosságát. A várhegy alatt dél felől elterülő síkon ésji északi felén a völgyön túli dombokon a szán-, > tóvető ekéje nyomán felszínre került »ok tég-{\ la- és épülettörmelék alighanem Koaszt-várg virágkorának «■ffrtolió hírmondói. t KOVÁCS ANDRÁSg 600 általános iskolai tanuló üdül az idén a bala- tanberényi és a lellei gyermeküdülőben. A balatonbe- rényi üdülőt 160 ezer forintos költséggel korszerűsítették. Gyönyörű ebédlő és tusoló várja az üdülő tanulókat. Balatonlellén a gyermek- üdülőben 120 ezer forintos költséggel ebédlót építettek, s az üdülőt új berendező«*!] látták el.