Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-16 / 165. szám

1958. JULIUS 16. NAPLÓ 6 Alföldi pajtások Pécsbányalelepen Debrecen közeléből, Ebes község úttörői látogattak Pécsret ' A pécsbányatelepi iskolában helyezték el őket. Három napon » át járták a Mecsek vadregényes tájait, megnézték az iskolá■* , ban még meglévő biológiai kiállítást, nagyon cspdálkoztfflk, i amikor meglátták a négylábú csirkét a formaiinban. Az út­törő falon az útjelek érdekes megoldása tetszett a pajtások­nak. Sokat beszélgettünk a messzi tájról érkezett úttörőkkel i és nagyon jól éreztük magunkat. Reméljük ők is és kedves emlékekkel tértek haza. REVESZ MARIA, úttörő. Úttörőtábor Kárászon Június 23-án, délelőtt 10 óra körül gyermekzsivaj verte fel az Ágoston téri iskola csend­jét. Az úttörőcsapat tagjai gyü­lekeztek és indultak a kará­szi táborba. Gyönyörű tájakon vezetett az út, autóbuszunk délután 2 órakor meg is érke­zett Kárászra. A gondnok bá­csi szeretettel fogadott ben­nünket, majd azonnal felsza­ladtunk a táborházba, megnézz ni, milyen is lesz otthonunk két hétig? ^ Bizony a táborház szomorú' képet mutatott, de nem estünk kétségbe. Elő a rejtett kin­csekkel, — szöggel, kalapács­csal, színes papírokkal, képek­kel. Még ugyanezen a napon az udvart is széppé tettük. Munkánk után még a csapat- zászlót is vidámabban lengette a szél a zászlórúdon. A két hét úgy elrepült, mint egy perc. Minden jóban ré­szünk volt, amit csak el lehet képzelni egy táborban, utolsó este azután nagy volt az izga­lom, Az Idő nem kedvezett és egész délután arról beszélget­tünk, lesz-e tábortűz vagy sem? 9 órakor már elfújtuk a taka- rodót, amikor a fiúőrs egyik ....... ta gja beszólt: elállt az eső, a vés emlékekkel. Minden taná-11 tűzhöz szükséges fát meg lehet runknak, nevelőnknek köszön-(' A 231. sz. Kállai Éva út­gy új tani. Jókedvünk percek jük a boldog két hetet. * I1 töröcsapat próbázni indult. alatt visszatért, — fél 10-kor KRASZNAI ERZSÉBET Lázas készülődés előzte meg már lobogott a tűz. Kicsit fájt őrsvezető <» I» I» I» Altorjai pajtás ébresztőt fúj a táborban Igazi óítiifikó váltónk, meri laprábáztank t- i1 az eseményt. Az akadályok a legkülönbözőbb feladatok elé állították a pajtásokat. Szerepelt síkfutás, célbado- bás, kúszás, stb. A Dömör- kapunál találkoztunk, ahon­nan szamócáén! mentünk. Visszafelé őrsönként kap­tunk feladatokat. Például ilyeneket: számoljuk lépé­seinket a Dömörkapútól a Tettyéig és ennek nyomán számítsuk ki az út hosszát. Másik pajtásnak az útirányt kellett lerajzolni, vagy fel­írni az út mentén kiemel­kedő helyeket. A pró búzást a Tettyén értékeltük. A kijelölt 10° pontot min­denki elérte, aki részt vet: 1 a próbázáson. Az úttörőiga- i zolványunkat a tanévzáró ünnepélyen kaptuk meg. i Tóth Mária őrsvezető Képek a mozsgói táborból Csénakáaás a tavon a szívünk, hogy búcsúzni de azért sokáig beszélgettünk, nevettünk. Másnap délben in­dultunk haza, telve szép, ked­Topiák Marika és Tóth Marika a legjobb barátnők A VILÁG LEGNAGYOBB11 VIRÁGAI A bükkösdi úttörők a nyáron*1 Szumfttra öserdeiben egy méter­Balatonberényben szerveznek fnéi nagyobb átmérőjű virágokat ii ne, HÍREK Könyvespolc A kigy óbűvölő Sárközi Márta: Zsó­fi könyve — ajánl­juk a 11—14 éves úttörő leányoknak. Sok érdekes és hasz­nos ismeretet ír le. Az újoncpróba le­tételéhez is sok se­gítséget nyújt. Miről is ir ez a könyv? Arról, hogy Zsófikából miként lesz nagy leányka, ír a horgolásról, ke­resztöltésről, kötés­ről, az ízléses tála­lásról, az öltözkö­désről, a takarékos­ságról, a virágokról, állatokról, a kamasz betegségről, — és még sok egyéb hasz nos tudnivalóról. Az alábbi részt a könyvből közöljük: „Hogyan öltözzünk túrára? Ha van erős ba­Itancsunk, magasci­pőnk, még meleg , nyáron is inkább azt vegyük fel, s ne menjünk félcipőben. M gyapjúzokni, ha- ,1 risnya kellemesebb 11 viselet túrán, mint nyen gyúródó, sza­kadó flór- vagy pa­mutzokni. Legoko­sabb, ha szoknya­blúzba öltözünk. E fölé vegyünk ujjat­lan mellényt, s arra pulóvert, így réte­genként vetkőzhe­tünk, vagy öltözhe­tünk az idő változá­sa szerint. A hosszú kabát akadályozza a járást, hegymászást. Lehetőleg vihar ka­bátban, rövid bőr­kabátban menjünk. Ha nincs ilyen ka­bátunk, inkább ve­gyünk fel valami régi kosztümkabát­kát, aminek nem árt az eső, sem a tövi­ses ágak okozta sza­kadás. Túrán nem fontos az „elegan­cia", úgysem min­ket néz a társaság, hanem a szép he­gyeket, réteket. Aki kiöltözve, szandál­ban vagy éppen se- lyemharisnyábqn in­dul útnak, bizony si­ralmas állapotban ér haza a túra végén. Fejünket kössük be tób01?- A tábor költségét, 3* Ä Ja vékonyabb, köny- kendővel, vagy ve- pant”, ezer forintot a tanév alatt ren- * gon nőnek. De nem tgy van. a* dezvényekből gyűjtötték, pat-1 óriás virágok ugyanis az erdő fái- ronálójuk, a karhatalmi zászló-('nak..fy*?.k?relbö1 t8rn*k el6> mer‘f d.ákcsinv |Ismerd meg megyédet vidám hetetj ^ íj LONDONBAN J, ., ,„ ,, iI A közelmúltban néhány fiatal A mohácsi külvárosi iskola-, |flú betört egy londoni rádlókeres- ban egész éven át takarékos- k,edö üzletébe anélkül, hogy kárt hwllnV a »verebek A 91 ever 'okozott volna. Mindössze az üzlet- KocuaK a gyeretceK. a zs ezer,iben oldható 100 rádiókészüléket forintos megtakarítás egy .»kapcsolták te’jes hangerőre, mi- részét iskolai kirándulásra, iután, előzőleg mindegyiket más ál­■»vántAk A tanév hefelezév ,>«másra állították be. szánták. a tanév oeiejezese A SZörnyű lárma megijesztette a 3—juhus 2-ig Bu- járókelőket és pillanatokon belül dapestre utazott 29 leány, Mé-J megjelentek a mentők, a tűzoltók ... fés a rendőrség Is. Ez utóbbi még szaros imrene tanar vezetese- ámlndlg keresi a ».tréfáskedvű” fia- f határában a magyar államalapítás ‘ taiokatj '' pánság korától fennállott várat. > V A k.6r fi 0 Sülit l A gyünk svájci sapkát. Télen meleg kesz­tyűt is húzzunk. —, Csinos tarka selyem1' vagy gyapjúsál égé-* szít se ki a turista-1 öltözetet. A hosszú' pantalló nem al­kalmas kirándulás­ra r „Mit csomagoljunk ,» a hátizsákba? Melegítőt, vagy meleg pizsamát, papucsot, mert jól-1' esik a menedékház­ban kibújni a nehéz bakancsból, egy-két pulóvert,1, mert hegyek Iközött még nyáron is hű- , vösek az esték, J meleg sálat, fej-,» kendőt, vihar, hideg,, szél esetére, ,» nylon kendőt nagyik esőkapucnit, két pár zoknit. mert gyakran belép az ember patakba. . pocsolyába, f Az első esetben, ahogy mon­zsebkendőket, fdani szokták „magától alakul“ törülközőbe csavarj a műsor. Ez igaz, de korán t- va fésűt, kefét, Jsem jelenti azt, hogy hiányzik IxilkeJit- vagy bá-\az előkészület. Okos vezetőség dogdobozban szap-Jjóelőre gondoskodik arról, *A ip? Bizonyára idegenszerű csengésűnek ítélitek azt a szót: Koaszt. Helységnév, egy baranyai vár nevét illetően pedig majdnem ismeretlen ,. ... ,... „ . „ ----------- ••,— -------...--------------fogalom. Egykori létezését azonban okmányok ut án juniu. 30—-juhus 2-lg Bu-fjárókeáők^éa \hizonvitm> amelyek KoarszUnak * nevezik a Újságolvasás köz­ben a táborveze- tók: Hetes, Moór és Bérezés elvtársak Tábortűzi műsorterv hogy a pajtások tanuljanak sok Koasst-várispánság J[ |1 g f valószínűleg Misleny (ma Kozármisleny) falu % : ­■ ■ . A kérdéssel Németh Béla helytörténész fog­átkozott behatóbban a múlt század végén, aki' ,a Koaszt-várispánság központját, a várat * Misleny határába helyezte, ami alighanem ott is volt. Ma is Koard-alja dűlőnek nevezik a mislenyi határnak egy /ormós dombalji ré­szét. A dombon állt Koaszt-várispánság köz- ]»pontja. Valószínűleg már a honfoglalás előtt is erődítmény volt, mint a többi baranyai vár. Mivel a mislenyi domb is kiemelkedik kissé a környező tájból, gyanítják, hogy ezt is római dalt, játékot, táncot. Vigyázni kell azonban arra, hogy csak olyan műveket tanuljanak a gyerekek, amelyek életkort sa­játosságaiknak megfelelnek. Alább közlök egy tábort űzi javaslatot: A tábortűz tárgya: A népek barátsága, 1. sz. DÍVSZ indu­ló (Egy a jelszónk a béke .. .1. 2. sz. Vers: Ady Endre: Ma­gyar jakobinus dala. 3. sz. Él­ménybeszámoló. (Ha van olyan oajtás vagy vezető, aki szemé­lyesen is járt külföldön, azt kérjük fel erre, ha nincs, ak­kor a táborvezető beszéljen a proletár internacionalizmus jelentőségéről) 4. sz. Népek da­caiból. (Zöld erdőben c. kötet­ből. 1957. Bp.) 5. sz. Népi tánc. A. sz. Ének. Lehet furulya. Kis i kacsa fürdik, stb. 7. sz. Maja- ikovszkij: Vers a szovjet útle- ivélről. 8. sz. Ukrán leánytánc. (Október fénye c. MSZT kUd­Eooyod—Béla-telepen mintegy a pécsi úttörőház táborában 500 pécsi úttörő táborozik. ,»tűzjelző torony alapjaira építették fel. (i A honfoglaláskor Baranya területét Ete és 11 Bojta vezetésével foglalták el Anonymus sze- (»rint. A rajta talált legnagyobb és legjobban védhető erősség minden bizonnyal Baranyavár volt, amely később István király idején vár- ispánság központja lett. A baranyarán váris­ii pánság területe azonban ingoványos, mocsa­ras, loimshadak számára nem alkalmas terü­let volt, viszont a mocsár, a Dráva és a Duna a nyáron^ jó védelmet szolgáltatott, meghagyták köz- 4 vontunk, de melléje kissé magasabb sz'-ntű te­rületre építették Koaszt várát és szervezték c másik baranyai intézményt, Koaszt-várispán- ságot. Koaszt-vár és Baranyavár közötti ma­gaslaton nyílegyenes út vezetett, melyen a ne­mesi hadak könnyűszerrel csatlakozhattak a Szekszárd és Bátaszék felvonulási Irányban a királyi haderőhöz. Koaszt-vár és környéke sík területű adottságainál fogva a hadgyakorlatok központja lehetett. Tudjuk, hogy a király kí­séretével évente egyszer meglátogatta a vár-x-, a Em>k-v ispánságokat; ilyenkor hetekig a várlspánná] * v«ny, 1953. Bp.) . sz. E K ■ . tartózkodott. Az összegyűlt hadinép, fényes öl- *' A Baranyai Művelőd s tözetű urak, a pompás hadgyakorlatok, az\ 1958. júniusi számából. összegyűlt bámészkodók színes tömege olyan' forgatagot idézhetett elő a Koaszt-várispán-1 Ságban, de különösen Koaszt várában, aminőt' a XII. század, tehát a vdrispánsdgok fénykora1 óta sem látott a mai kozármislenyi határ. A mislenyi határban lévő kerek alaprajzú várdombról széttekintve kivételesen szép táj­ban minden égtáj felé messze kalandozhat te-j» kintetünk. Északra a Mecsek határolta folyam- szerű pécsi völgy, másfelől a környező sík te­rületek adták rheg Koaszt-vár hadászati fon­tosságát. A várhegy alatt dél felől elterülő síkon ésji északi felén a völgyön túli dombokon a szán-, > tóvető ekéje nyomán felszínre került »ok tég-{\ la- és épülettörmelék alighanem Koaszt-várg virágkorának «■ffrtolió hírmondói. t KOVÁCS ANDRÁSg 600 általános iskolai tanuló üdül az idén a bala- tanberényi és a lellei gyer­meküdülőben. A balatonbe- rényi üdülőt 160 ezer forin­tos költséggel korszerűsí­tették. Gyönyörű ebédlő és tusoló várja az üdülő tanu­lókat. Balatonlellén a gyermek- üdülőben 120 ezer forintos költséggel ebédlót építettek, s az üdülőt új berendező«*!] látták el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom