Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-02 / 154. szám

1958. JULIUS 2. NAPLÓ 3 A vasasi gázlecsapoló-berendezés beváltotta a hozzáfűzött reményeket Ez év februárjában volt egy esztendeje, hogy a Pécsi Szén- bányászati Tröszt vasasi bánya üzemében megkezdte működé­sét hazánk első gázlecsapoló berendezése. E gázlecsapoló be­rendezés segítségével akartak a pécsi tröszt szakemberei meggyőződni arról, hogy a pé­csi bányaüzemekben lehetsé­ges-e a kőzetekben és szénte­lepekben felgyülemlett gázo­kai s ezek közül is elsősorban a metánt, mesterséges úton el­vezetni és ha igen, ha ez a mód beválik, mennyivel lesz biztonságosabb a bányászok munkája. Egy ilyen kísérletet termé­szetesen nem lehet az egyik napról a másikra elvégezni. A gázlecsapoló berendezés átadá­sától eltelt időszak azonban elegendő volt ahhoz, hogy az első kérdésre a pécsi tröszt szakemberei választ kapjanak, mégpedig igenlő választ. — A gázlecsapoló berendezés átadá­sérietek persze elsősorban a bányamunka biztonságának fo­kozását hivatottak biztosítani. Hogy ezt a célt mennyiben se­gítette elő a gázlecsapolás, az majd a lecsapolt területek mű­velésénél lesz megállapítható. Mindenesetre tény az, hogy egy év alatt a gázlecsapolás céljára kijelölt 24 400 tonna szenet tartalmazó telepből kör- rülbelül 400 000 köbméter tisz­ta metánt szívtak el, vagyis a lecsapolt metánból minden tonna szénre 16,4 köbméter jut. A gázlecsapoló berendezés működési ideje alatt a gázho- mennyisége és minősége­három pécsi bányakerületből Megvalósul a terv Milyen lesz a pécsi televízió? mázzák, hogy ezeken a helye-# Talán semmi sem szebb an- ken a tervezett gázlecsapoló-é ndl mint amikor egy elgondo- berendezéseket a tervezett * lág> egy terv valósággá válik. ütemben elkészítsek. A pécs- ( Nemrég csak egy vaskos bányatelepi gáz.ecsapoló-be- ( aosszig volt az egész, fedőlap­rendezés építése éppen ezér 11 jan a ;jpécsi Televíziós Közve ebben az esztendőben be is fi1- ti tő Állomás Kiviteli Tervdo­*—. kumentációja” felirattal és ma ben kerül sor az István-aknai mar emelkednek a falak és igazgatóság jóvoltából a 3 kW effektiv teljesítményű televí­ziós adóberendezés. Ez az a be­rendezés, amely a 30 kW-os nagyadó elkészültéig Budapest­ről sugározta a Magyar Tele­vízió műsorát. A földszinti részen épülnek a különféle műszaki berendezé­gázlecsapoló-berendezés üzem-\ szorgos munkáskezek valóra sek befogadására szolgáló he­behelyezésére. S amikor mind\ váltják a tervező elgondolásait, a^árom kerüietben üzemsze- , lnduljunk hát el a tervdoku_ SrSííe^3 nemiülmentádó ^omán és nézzülí báS Wztonsáw Vsz - t 1- meg' mi]yen lesz a P^si tele' bányák biztonsága lesz — fel vízió közvetítő állomás. Az tehetoen — nagyobb, hanem Pécs város gázellátása is jelen-' tősen javulni fog. 1962-ben épület profilját jól ismerik ol­vasóink, hiszen ott látható a 3 é százezer példányban kibocsá­lyiségek. Az épület nemcsak az ebben az évben üzembekerülő berendezések elhelyezésére lesz alkalmas, hanem jelentős fej­lődést is képes kiszolgálni. A tervezők gondoltaik a későb­biekben üzembeállítandó mik­rohullámú berendezés és a je­általában egyenletes volt. Vál- már 14 millió köbméter gázt) tozást csak nagyobb időközön­ként, akkor is a lyukak szá­mának növekedésével, illetve csökkenésével kapcsolatosan tapasztaltak. A maximális el­térés az évi átlaghoz viszonyít­va a gázhozam mennyiségét te­kintve 32—38 százalék, a mi­nőséget tekintve pedig 18—20 százalék volt. Komoly vissza­esés a gázlecsapolásban csak akarnak lecsapolni, ami váro­si gázra átszámítva körül bel üi 23 millió köbméter gázt jelent Egy napra ebből több mint 63] ezer köbméter jut, vagyis más- ( félszerese a Kokszművek je-( lenlegi kapacitásának. jesítményű adót ad Pécsnek, hanem ide helyezi a jelenleg a Budapest-Szabadság-hegyen levő antennatornyot is a két­emeletes lepkeantennával együtt. Sokan kételkedtek abban, hogy ilyen rövid idő alatt si­kerül megépíteni a pécsi tele­víziót. Ma már — az építkezés jelenlegi állását látva — ezek a kétkedők is biztosra veszik azt, hogy még ebben az évben megépül az adóállomás. Bizony nagyon merészek voltak a ter­vek, de a létesítés érdekében mindenki összefogott. A Pécsi Tervező Vállalat igen rövid idő alatt olyan ter­vet készített, amely korszerű­tott televíziós sorsjegyeken. Az lenlegi kísérleti ultrarövid- újszerű vonalú, terméskőből hullámú adót felváltó nagyobb készülő épület a Misina kilátó teljesítményű URH adó elhe- sége és alapossága folytán mél- toldalékaként épül meg. Az lyezésére is. De a földszinten ‘ ’ 1 alagsori részben az akkumulá­tor és Diesel helyiség lesz majd, a tulajdonképpeni adó- berendezés a földszinten lesz elhelyezve. Az 5x10 méteres adóterembe kerül a postavezér­ÄSSSÄ Ce-tungrs tíezés 6 042 órát üzemelt és ez alatt az idő alatt 527 854 nor­mál köbméter bányagázt csa­polt le. Ennek a gázmennyi­ségnek az átlagos metántar­talma 75,7 százalék volt. Aki­szívott gáz fűtőértéke normál köbméteremként 6 459 kilo­grammkalória volt. Ha ezt a gázmennyiséget — melyből 163 ezer köbmétert a vasasi bánya­üzem kazánjának a fűtésére mutatják> fel is használtak — városi ____j___j.il gázra számítjuk át, úgy 884 000 köbméter gázt kapunk s ez a mennyiség a Kokszművek 21 napi termelésének felel meg. De ha a Kokszművek terme­léséből levonjuk az ipari célo­kat szolgáló gázmennyiséget és csak a város fogyasztását vesz- szük figyelembe, akkor a Va­sason lecsapolt gázmennyiség a város 88 napi gázfogyasztá­sát fedezhette volna; A vasasa gázlecsapolási hí­jában volt, a kísérleti területi1 lefejtése, illetve a fúrólyukak (1 számának csökkenése miatt. I1 A gázlecsapolást éppen ezért 11 ezután új területen, a bánya*1 VIII. szintjén folytatják. Ezen* a területen a lyukak számó- f nak növekedése eredménye-* ként a gázhozam is növekvő-* ben van és így újból megkez-*| dik a gáz értékesítését is. Az eddigi eredmények tehát*! hogy a pécsi], szénmedencében is éppen ], olyan jó eredményeket lehet (i elérni a gázlecsapolással, mint amilyeneket a nyugat-európai f országokban elérnek. A vasasi J gázlecsapolás egy éves tapasz­talatai feljogosítanak arra, hogy a gázlecsapolást a Pécsi Szénbányászati Tröszt másik két kerületében — Pécsbányán és Pécsszabolcson — is alkal­helyezik el az irodát, a mű­helyt és a szociális helyisége­ket is. Az épület fűtését gravitációs melegvízfűtéssel oldják meg. Korszerű a belső világítás meg­oldása is, az alkalmazott fény- csövek a szemnek kellemes megvilágítást adnak. Az adóépület mögött állítják Emlékezés a Nagy Menetelésre Gyors, vad folyó hömpölyög tízezer, Es ezernyi hegyóriás mered Az úton, hol a három hadsereg Dalával űzi el a felleget. Az öt Hegy ormán fent örök a hó, Es viharfelhő jön, vihar után, Patak a völgyben óriási tő ' S tengerré árad a csendes Urnán. A hegyi tájakon nincs egy út se, Itt jégtorlasz vár, ott kőrengeteg, Hátán nem tart hidat a Dadu-ce, Sebes vizén átkelni nem lehet. De végül a Mind-sán ormán mégis Találkozott a három hadsereg, Három zengő „Hurrá!” szállt az égig És a sok-sok harcos mind nevetett. Fordította: BARICZ OTTÖ. (Tíz évvel ezelőtt aratta döntő győzelmét a kínai néphad­sereg a harmadik forradalmi polgárháborúban.) tennatomyot. A postavezér­igazgatóság méltányolta azt a .nagy lelkesedést, amely Pécsett ' és Baranyában a televízió iránt *' megnyilvánul. Az eredeti ter­vekkel ellentétben nemcsak a tervezettnél jóval nagyobb tel­tén érdemelte ki a bírálók egy­hangú elismerését. Az É. M, Komlói Magasépítő Vállalata nagy lelkesedéssel látott a munkához. A széntröszt dolgo­zói egy délután megépítették a Misina vízvezetékének cső­hálózatát és ezzel az építkezés­hez szükséges vizet biztosítot­ták. A nagy lelkesedés még a budapesti kivitelező vállalatok­fel a közel 60 méter magas an- ra is hatással volt A torony áthelyezését végző Országos Villamos Távvezeték Építő Vállalat igen rövid határidőre vállalta a munkát és még a vállalati haszonról fc lemon­dott, Sugár Gusztáv. <] ötvenéves iskolatársi találkozó A pécsi tanítóképző intézet­ből ötven évvel ezelőtt kike­rült tanulók köszönetüket nyil­vánítják a Pécsi Nevelők Háza vezetőségének azért a szép, kollegiális fogadtatásért, amely ben őket tegnapi iskolatársi ta­lálkozójuk alkalmával székhá­zában részesítette; figyelmes­ségükért és segítésre kész szol­seroglett kartársaknak; azért a kitüntető szép magatartásért, amellyel valódi ünnepnappá avatta a kiérdemesült nép­tanító e szép napját. A talál­kozón részt vettek: Farkas Jó­zsef, Szucsics István, Tímár Károly, Vadász Béla (Pécs), Forrai István (Debrecen), Gal­lé József (Gyulaj), Kasó Lajos (Aha), Német Imre (Villány), Vass Antal (Hajós), Vezekényl gálatukért, amellyel a nap né­i hány óráján át valódi otthont János (Homokkomárom). Ki­nyújtott a távolabbról össze- mentették magukat négyen. Egyre több gép könnyíti a munkát a komlói kőbányában Az üj Pegson kőtörőgép, amely a nemeszuzalék-tcrmelést ma.jd jelentős mértékben. emeli Az, aki a megyénk útjait járja, akarva-akaratlanul fel­figyel arra, milyen rengeteg kőkupac van az utak mentén felhalmozva, milyen sok he­lyen javítják az utakat. De nemcsak az utak mentén, ha­nem a megye több száz kisebb- nagyobb építkezésén is na­gyon sok található az egyik legrégibb építőanyagból, a kő­ből. Azokról azonban, akik s sok követ termelik, mégis rit­kán adtunk hírt, egy kicsit elfeledkeztünk róluk. Sokan talán nem is tudják, hogy Ba­ranyában több százan vannak, akik ezt a nehéz szakmát, a kőbányászatot választották élet htoatáml. Mulasztást igyekszünk tehát pótolni tizzal, hogy ellátogat­tunk a megye egyik legna­gyobb, s egyre korszerűbbé váló kőbányájába, a komlói kőbányába. . — Kőbányásznak lenni nem­rég még azt jelentette, — mondotta a bányaüzem veze­tője — hogy érteni kellett a feszítővas, a csákány, a kala­pács, a fúrógép kezeléséhez s hogy naponta 18—20 csillét meg kellett rakni 20—30 kilós vagy annál is nehezebb kőda­rabokkal. Így aztán nem csoda, hogy sokan még ma is azt hi­szik rólunk, hogy mi kőbányá­szok nem csinálunk mást, csak egy-egy nagy kalapács­csal törjük a követ. Előrehaladott állapotban van már az új nemesanyagosztályozú sze­relése Is, amely majd szemnagyság szerint osztályozza a Pegson kőtörőbői kikerttlő nemeszuzalékot s kötél- illetve láncpálya to­vábbította a kőtörőig. A rako­dás és a szállítás tehát nehéz munkát és sok munkaerőt igé­nyelt. Éppen ezért a korsze­rűtlen szállítóberendezéseket megszüntettük. A kitermelt követ ma egy olasz és egy Skoda gyártmányú kanalas kotrógép rakja a dömperekbe, azok a bánya közepére épí­tett új előtérbe szállítják, in­nen pedig nagyteljesítményű kálómmal 30—40 ezer tonna követ robbantanak le. Az új nagykamrás robban­tási módszer lényegében ab­ban van, hogy a talpon egy 12—14 méter hosszú kisszelvé- nyű vágatot hajtanak a szikla­falba, majd jobbra és balra el­fordulva ugyancsak 14—lb métert haladnak. Amikor ez a. T alakú vágat elkészül, a vá­gatba 4—6 helyen S—600 kilo­gramm, vagyis összesen 2000— — Igaz, a kalapácsok még megvannak, de már egyre ke­vesebb szükség van rájuk. Négy évvel ezelőtt ugyanis hozzákezdtünk a bánya kor­szerűsítéséhez. Célunk az volt, hogy a nehéz fizikai munkát igénylő munkafolyamatokat minél jobban gépesítsük. E cél elérése érdekében az első lé­pést a szállítás gépesítése je­lentette. A korszerűsítés előtt a bányában kitermelt követ kézi erővel csillékbe rakták s a csilléket részben kézi erővel, részben lóvontatással a siklókig továbbították. A siklókon a csilléket vitla húzta fel és le gumiszalagok segítségével jut el a törőmübe, az osztályozó- ba. Fizikai erőre, szállítósze- mélyzetre tehát jóformán alig van szükség. A szállítás gépesítése termé­szetesen nemcsak a fizikai munkát tette feleslegessé, ha­nem jelentős mérvű teljesít­mény növekedéssel is járt. Ez pedig szükségessé tette a jö- vesztés módszerének a meg­változtatását. E téren komoly előrelépést a nagykamrás rob­bantásra való áttérés jelen­tett. A komlói kőbányában a korábbi 4—5 ezer tonna he­lyett mostanában egy-egy al­3600 kilogramm robbanóanya­got helyeznek el, a vágatot el­tömítik s ezt a nagymennyi­ségű robbanóanyagot egyszer­re robbantják fel. A nagykam­rás robbantási módszer az eddigi tapasztalatok szerint ki­válóan bevált. A komlói kő­bányában lévő andezit ugyanis a kőzetmozgások következté­ben nagyon sok helyütt megre­pedezett s így nagy mennyiség lerobbantása esetén sem igé­nyel nagyobb mérvű utánaprí- tást. Az új jövesztési módszer és a szállítás gépesítésének ered­ménye az lett, hogy a komlói kőbányában a korábbival azonos mennyiségű kő kiter­meléséhez ma 80 fővel keve­sebb létszám kell. De nemcsak a jövesztés és a szállítás terén történtek vál­tozások, hanem az előkészítés módjában is. A terméskőnek, amíg nemes zúzalékká válik, hosszú utat kell megtennie. Az előtörőből a törőbe, onnan az utántörőbe, azután pedig az osztályozóba kerül a kő s lesz belőle 4—6 centiméteres ka­vics, a makadám utak henger­lést anyaga, 2—4 centiméteres kavics a vasútépítők és az út­építők számára, s így tovább, egészen az 5 milliméteres szem nagyságig, amit a beton közé keverve használnak fel, mert a komlói andezitnak igen nagy a szilárdsága. S mivel kőből az a legértékesebb, amelyik a legapróbbra van zúzva, a kom­lói kőbányában most építenek egy új utántöröt, hogy a jö­vőben a jelenleginél több és nemesebb kőféleséget állíthas­sanak elő. Az új utántörő o jövő hónapban készül ei. A komlói kőbánya a jövő­ben is tovább fejlődik. Uj gé­pek, új szerszámok váltják, fel a régieket s a komlói kőbányá­szok nemsokára végképp meg­válnak régi kőfejtő eszközeik­től Nem búsulnak utánuk, hisz a gépek jobb segítőtársak, könnyebb, eredményesebb ve­lük a munka. (MESTEREADVD A kőbánya legújabb beruházása lesz az új transzformátorház, amelynek jeleidog a földmunkáján dolgoznak. Az új létesítmény a törőbői kivezető kisvasút és as erdő között ép01 majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom