Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-16 / 165. szám

NAPLÓ 1958. JÚLIUS t«. Láttad? Ez a kérdés járta tegnap és tegnapelőtt — Látta kérem? — kérdez­te reggeli üdvözlés helyett Kovács kartárs a szomszédjá­tól. s izgatottan igazgatva szemüvegét, hozzátette: . — Hát ugye kérem, ez egé­szen fantasztikus, hogy mire képesek manapság az embe­rek! — Igazán nem látta? ■*— kérdezte hitetlenkedve Vargá- né az ismerősét a fűszeres pultja előtt, de kétkedése rosszul leplezte a dicsekvő hangsúlyt. Mert ő látta! — Azt látni' kellett — mondta a tömzsi tűzérszáza- doa a villamoson — azt látni kellett, ahogyan 22 óra 53 perckor, a keleti égbolton, a látóhatártól 64 foknyira elhú­zott az a hatalmas fénylő csil­lag. Olyan volt, mint egy ki­világított ágyúgolyó; j j — Nem egészen kérem ■— ellenkezett egy tisztviselőféle — inkább olyan volt, mint egy hullócsillag. — Dehogy — avatkozott be­le egy harmadik —■ mi nem jut eszébe! Hogyan hasonlít­hatja hullócsillagra, mikor a hullócsillag az hullik, a föld felszínére, hogy úgy mondjam, ámbár ugye nem vagyok aszt- ronómus, de a hullócsillag az mégis inkább olyan függélyes fényes csíkot húz; — Ágyúgolyó — ismételte a tűzérszáaados •*-* félreismer­hetetlenül ugyanaz a kúpos forma. És megszakításokkal világít. Tisztán láttam, téve­dés kizárva: így folyt a vita mtndenfltt, ahol emberek találkoztak. így vitatkoztak, s nem jutott eszükbe megkérdezni — aho­gyan pedig égbenéző őseink minden bizonnyal kérdezték volna: „Mit hoz ez a tüzes égi jel? Jót vagy rosszat?” : S kalapálták is már a kardo- : kát, nyílhegyeket, mert a tü- j zes jel az égen — a háború ; jele volt; Volt. De nem ez, : amely úgy viseli büszke ne- j vét, mint valami király: „III; ] Szputnyik”, Ez a jel csak jót j hozhat. Jó önmagában és jó ] következményeiben. Mert ezt j s jelet az ember rajzolta az j égre. i (Mész-) l A termelőszövetkezetek védője SzttUe&ztíU ÜZENETEK Kózsahuba György, Pécssza­— Egy szervvel többi — mondták egyesek, amikor 1954. decemberében új tábla került a megyei tanács épü­letére: „Termelőszövetkezeti Tanács Baranya megyei meg­bízott“. Ez a tábla most is kint van és a megbízott szó mögött három ember: Zákányi József a tsz tanács helyi meg­bízottja, dr. Makkos Ferenc jogügyi előadó és Bodó Jó­a tsz-ek kasszájában maradt. Volt ezen kívül 177 000 fo­rint értékű peren kívüli eljárá­suk is. Itt is jól képviselték a rájuk bízott termelőszövetke­helyi termelőszövetkezet kár­térítés cimén több mint 100 00; forintot követel. A tsz-tanács mindenkivel szemben képviseli a termelö­zeteket, mert csupán 8000 fo- szövetkezetek érdekeit, meg- rint követelés bizonyult jo- vétózza még a megyei tanács gosnak. egyes osztályainak helytelen . intézkedéseit is. Egy példa a És most nézzünk egy- <*>k közül. Nemrégiben meg- két esetet 1958-ból! jelent egy rendelet, mely sze­A Dunántúli Rostkikészitő rint az - erdőbirtokosságoknak zsefné adminisztrátor „rejtő- és Termelő Vállalat és a Gö- u->ó'a? fel kell fektetniük a zik". Mi szükség volt erre a rösgali Állami Gazdaság kö- szervre, egyáltalán miért hív- zött vita támadt. A Görösgali ták életre? Azért, hogy három Állami Gazdaság 10 000 mázsa embernek állást biztosítsanak? elhasznált trágya értékét kö- Nem! De e tagadás helyett be- vetelte az említett vállalattól, szeljenek inkább a tények. Kijött a központi döntőbizott- A termelőszövetkezeti tanács ság Görösgalra, hogy a hely­es így annak helyi szerve is a színen döntsenek az ügyben, termelőszövetkezetek érdekvé- A vállalat védekezett, mégpe­delmét látja el: peres ügyek­ben képviseli a termelőszövet­kezetek érdekeit, tanácsokat ad, segíti a termelőszövetke­zeteket; 1955-ben 80 olyan peres ügy fordult elő, melyben a terme­lőszövetkezeti tanács helyi szerve képviselte a termelő­szövetkezetek érdekeit Mint dig a következőképpen: „Az említett 10 000 mázsa trágya nem az állami gazdaságé volt, hanem a kárászpusztai terme­lőszövetkezeté!“ Zákányi elv- társék tudomást szereztek er­ről a kijelentésről és most ők perelik a Dunántúli Rostkiké- szítő és Termeltető Vállalatot A monyoródi tsz ugyancsak mondani szokás: nem babra ebben az évben „összeakasz­nyilvántartást. Ezt a rendele' tét többféleképpen értelmez­ték. így történhetett meg, hogy Nagykozáron bizonyos Sziebert testvérek — 200 hold földjük volt — nevére írták ismét a* erdőjogot, amit a termelőszö­vetkezet kapott meg néhány évvel ezelőtt. Hasonló eset fordult elő a megye több köz­ségében is, ami a törvény hely télén értelmezéséből fakadt. A termelőszövetkezeti tanács he­lyi szerve erélyesen fellépett ezzel kapcsolatban és bebizo­nyította — a Legfelsőbb Bí­róság IX. számú elvi döntésé-: vei —, hogy a termelőszövet-: kezetek tulajdonát képezi azj erdő még akkor is, ha a telek-: könyvezés nem történt meg. ) bölcs: „Az István-aknai büfé miért nincs nyitva este is?” — kérdi levelében. A Pécsi Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat helyettes igaz­gatója közli, hogy a büfé vég­leges nyitvatartása július 19- én a szabadságok lejártával megoldódikaddig is, hogy a dolgozók esti műszakváltáskor szükségleteiket beszerezhessék, a bolt jelenlegi vezetője együttesen a vásározási tévé- kenységet — a más megyében telephellyel bíró kisiparos ré­szére — engedélyezheti.” A Jókai M. utca 40. számú ház lakói kérték, hogy az épületet a PIK minél előbb keríttesse körül, hiszen már évek óta várnak rá. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat igazgatója értesíti az ott lakókat, hogy a kerítés terve „ ** elkészült és a munkák elvég­esti muszakváltas időpontja- a pgCSj Alt. Építő KTSZ­nél megrendeli. ban újra kinyit. A Táncsics Mihály utca lakói kérték utcájuk portalanítását. Kérésükkel kapcsolatban a Közúti Igazgatóság közölte, hogy az út megjavítására eb­ben az évben nem kerül sor, o jövő év folyamán előrelátha­tólag portalanítják. Kovács János, Pécs: „Kértük, hogy a MÁV szombat délután 3 óra tájban indítson a Bala­tonra fürdővonatot, hogy a dolgozók közül minél többen elmehessenek. Nem ez történt, mert 13.02-kor indul a vonaf, amikor még a legtöbb helyen dolgoznak. Nem lehetne a me­netrendet megváltoztatni?” — ment a játék, több mint egy kodott“ a tenyészállatforgalmi ............ ............\ kérdi levelében. .... mi llió forint forgott kockán, vállalattal. A tsz 9900 forintot / Néhány kiragadott példa'* £ péc*} Igazgatósága­id ebből végűi la a bírósági követelt A bírósági tárgyalás ez annak bizonyítására- bár* PnM Wte,H igaz, hogy egy szervvel több van, de hasznos szervvel vart több. Olyan szervvel, mely mindenkor &és mindenkivel szemben kiáll a termelőszövet­kezetek érdekeiért, amelyhez nem -fordulnak hiába pana­szaikkal a termelőszövetkeze­tek és amely csupán ebben az ítéletek után félmillió a tsz- után meg is kapta; ek kasszájában maradt. 146 000 A hetvehelyi termelőszövet- forintot követelt a termelőszö- kezet és a 3. számú Mélyépítő vétkezőtektől a MEZÖKER he- Vállalat ügyét is hamarosan lyébe lépő MÉK vállalat gon- tárgyalja a megyei bíróság. A gyöleg címén. A MÉK el- tsz szerződést kötött a válla­vesztette a pert Ugyanebben lattal útburkoló kő szállításá- az évben történt a következő re. A vállalat a szerződésben eset ia A termelőszövetkeze- kijelentette: a követ folyama­tét szerződéses borsót tér- tosan elszállítja. Ezzel szem- meltek. A termáijrforgataii vál ben mi történt? Nem szállított évben 400 isz-tagot terjesztett lalat minősítette, átvette és el semmit és emiatt a hetve- fel nyugdíjra, kifizette a borsót Igen. ám, de a lébényi raktár valamennyi " * tsz borsóját a leszállítás után takarrafeyboTsósiaJc minősí tette és mintegy 300 000 forint visszatérítést követelt a ter­melőszövetkezetektől. Az ügy tiszta volt, átvétel után a tsz nem felelhetett a borsóért. Egy i fillér nem sok, annyit sem fi­zettek vissza a termelőszövet­kezetek; 1956-ban 717 bfrősigt ügyük volt 900 ezer forint értékben. Ebből a tsz-ek 584 000 forint értékűt megnyertek. A leg­több munkájúk talán 1957- ben volt. Az ellenforradalom idején feloszlott termelőszö­vetkezetekből csak úgy ömlött a sok panasz. Emellett azon­ban volt 51 peres ügyük is. 640 000 forintért folyt a per — ebben benne van mind az 51 eset — és ebből 377 000 forint Megjelent a Baranyai Népkönyvtáros Hosszú szünet után ismét világ, amikor még farkaska­rói Pápa Jenő felügyelő az alábbiakat válaszolta: „A kér­déses vonatot azért állítottuk be 13.02 órás indulással, hogy Fonyódon, Siófokon és Bala- tonszentgyörgy felé is megfe­lelő csatlakozást kapjon. An­nakidején a megkérdezettek többsége a 13 óra körüli indu­lás mellett döntött, mert ezzel biztosítva látszott a Balaton távolabb fekvő helyeire is még a sötétség beállta előtt való megérkezésük. A kérdéses mo­torvonat már a beindulás óta zsúfoltan közlekedik és ezért a jelenlegi nyári menetrend­ben indulási idejét nem változ­tatjuk meg.” v I H. J. Pécs: „Milyen rendelet [ szabályozza a szabó és fehér­Hanti János, Pécs: A Pécsi Közlekedési Vállalat igazgatója a Dunántúli Naplóban megje­lent „Csúcsforgalom idején” című levéllel kapcsolatban köz­li, hogy o jelzett időben hat kocsi esett ki a forgalomból különböző géphibák miatt, így a forgalmi irányító a 17.30 órás járatot nem tudta beállítani, a 17.45 órás járat — mely Kertváros­ból indult — a sorompó lezá­rása miatt késve érkezett. In­tézkedett a vállalat vezetősége, hogy a jövőben ha egy-egy vo­nalon a járatos kocsi kiesik és tartalékkocsi nem áll rendel­kezésre, úgy azokról a vonalak­ról — ahol esetleg nincs olyan torlódás — irányítsák át a ko­csikat a zsúfoltabb vonalra. * A Dunántúli Napló július 9-i számában megjelent „Friss, ropogós” c. levél, melyben Börzöli Gyula vásárló bírálta a 82. sz. kenyérbolt munkáját. A kereskedelmi dolgozók munkájával kapcsolatosan nem egy esetben jogosak a pana­szok — írja Tasnádi József né, a 82. sz. kenyérbolt vezetője — azonban azt is meg kell álla­pítani, hogy nem egy esetben jogtalanok azok. Nem a keres­kedelmi dolgozókon múlott, hogy Börzöli kartársat nem tudtuk ropogós süteménnyel kiszolgálni. A Sütőipari Vállalatnál ez év januárjától nem dolgoznak éjjel, így természetesen azok HU*váu» hun: A MECSEKI (1S, „LÁTHATATLANOK" — Ott vannak! — szállt előre a figyelmeztetés. A kanyargós út megkerülte a völgyet. Amikor úgy becsülték, hogy elég közel jutottak a fegyveres cso­porthoz, a két harckocsi megállt és tornyát az erdő felé fordította. A gépkocsikról leugráltak a határőrök és nagy körben körülvették a harckocsikat. Elsőnek a rádióskocsi lépett működésbe. „Figyelem! Figyelem! A magyar és szovjet karhatalom felhívásai Felhívjuk a Mecseken tartózkodó valamennyi fegy­verest, hogy a harcot szüntessék be! Aki fegyverét le­rakva jelentkezik, bántódás nélkül hazamehet Figyelem .:: figyelem...” A hangszóró érces hangja végigsz&llt az erdő felett Sehol semmi mozgás. Újabb és újabb felhívások. A rádiós fáradhatatlanul olvassa be a pártbizottság, a tanács, a karhatalom fel­hívásait. Eltelik egy óra, másfél óra. Végre a közelben lépé­sek csosszannak. Rongyos, piszkos, borostás fiatalem­ber búvik elő a bokrok közül, karjait a magasba emeli, szeme rémülten futkos Ide-oda. — Állj! — kiáltja egy határőr. Megáll, a határőr odalép, megmotozza. — Hányán vannak még? — Vagy húszán. — Hívja elő őket. — Jöhettek fiúk! — fordul amaz az erdő felé. Erre megelevenedik az erdő, jönnek csoportostul. Az egyik harckocsiból kiszáll egy szovjet katona. Kinéz magának egy gyerekforma slhedert. Megforgatja maga előtt, amit az rémülten tűr. — Eh ti::: — mondja a katona, fenéken billenti a gyereket és visszamászik a kocsira. A lefegyverzett, hidegtől és félelemtől didergő tár­saság elindul hazafelé;:; ilyen jelenetek tucatszám játszódnak le és a „gazda" jobban fél, mint a tüzérségtől,,, Ezért verte szét megjelent a Baranya megyei könyvtár híradója a Baranyai Népkönyvtáros. A folyóirat a könyv tármun- kával kapcsolatos számos kér­déssel foglalkozik. Érdekes többek között az a cikk, amelyben összehasonlítást tesz a megye könyvtárainak régi és jelenlegi helyzetéről. Egy időket Baranya megye falusi könyvtárainak múlt évi jelen­téséből: „318 népkönyvtárban 25 156 olvasó 310168 kötet könyvet olvasóit el. Akarat- elánul is összehasonlítást kell \ tennünk a Népszava egyik f 1938-ban Baranyáról közzé­tett kimutatásával, amely a következőképp hangzik: „Egy­re inkább letűnőben van az a landok, a rablógyilkosságok, a kísértetjárások szenzációja al*; kotta a falvak érdeklődési kö­rét. örvendetes jelenség, hogy; ma már közel 50 000 kötet • neműkészítő kisiparosok vásá- a boltok, amelyek legkorábban rozó tevékenységét és tartalma” — kérdezi. mi a. nyitnak — mint a kenyérbolt is — az este 10 órakor kezdő­A KIOSZ Baranya megyei dő termelésből kapja az áruját, Titkársága közli, hogy a 28/ ami nem másnapos, viszont könyvet fogyasztanak éven-f <IV~ 12> * rendelet sza- igaz, hogy nem lehet ropogás ként a falusi könyvtárak Iá-» balyozza, mely szennt: „A sza- Ezért nem helytálló Börzöli togatói.’ Nem ' tudni ki volt» ^ ** fehérneműké szító kis- a jelentés szerzője, de bizo-f iparosok a kisipari keretet nyos, hogy ebben a néhány: me.°nem haladó mértekben sorban több volt a vád a dl-f ~ * h*'?' *0**V*k't MM csekvésnél." * Melegítő — termékeiket a te- figyelmeztetjük vásárlóinkat, A folyóiratban többek kö-l lephelyük szerinti megye terű- hogy az áru éjszakai sütésű. zött cikkek jelentek meg a! leién vásárokon és piacokon is A másik, hogy nem cserél- tételéről | forgalomba hozhatják, hibban hetjük ki azt az árut, amit a szakmai tapasztalatról, könyv-: az esetben, ha a szabó és fe- vevő megfogott. Ez igaz, mert ismertető előadásokról az oM hémeműkészítő kisiparos telep- a rendelet szerint „Tilos kartársnak az az állítása, hogy több alkalommal másnapos sü­teményt akartunk a vevőkre erőszakolni. Mi rendszerint vas^ művészetéről. a helyének környéke a szomszé- közvetlen fogyasztásra kerülő A Baranvai Nénkrtiwvtá * dos "tegye területére is kitér- élelmiszerek kézzel való érin- A „Baranyai NepKonyvtá t .ed ^ iUetéktl megyei (me- tése, válogatása. Az ilyen ro® • sok hasznos tudnivalót j j0pú városi) tanács végre- árukba a vevőnek belenyúlni nyújt a könyvolvasók számú-1 hajtó bizottsága kereskedelmi vagy azokból saját eszközével osztálya az ipari osztállyá* meríteni nem szabad.” ra. 44 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK” ököllel a vadásziház telepes rádióját is, amikor a pécsi stúdió közleményeit hallotta, Ezért bujdosik a „Tigris” százada is egyik re.jtek- .helyről a másikra és mégis közben folyvást csökken a létszáma. De nemcsak a katonáiktól és tankoktól félnek. Egy bányász a múltkor már nyíltan, legalább száz másik bányász előtt egyszerűen csirkefogóknak titulálta a „szabad Mecsek fiait” és nemcsak bántódása nem lett, még helyeseltek is neki. Ha a kommunisták pusztán propagandaeszközökkel ilyen eredményeket érnek el, akkor a „láthatatlanoknak” is ellenakciót kell indíta- niok, Körülbelül ez a gondolatmenet vezethetett oda, hogy november 11-ról 12-re virradó éjszakán öreg Gál Antalt nagy koppanás ébresztette fel. Amúgyis nyug­talanul aludt. Azért is, mert Jancsi még mindig nem került elő, pedig már majdnem egy hete, hogy elment, azért is, mert a bányában alig-alig döcög a munka, éppen csak a fenntartás folyik, s a tetejében még nagy­hangú gazemberek folyvást és büntetlenül csak a sztrájkot emlegetik. Fel-felhorkant álmában és nagy testével nehézkesen fordult egyik oldaláról a má­sikra. Ejfél elmúlhatott, amikor nagyot koppant az ajtó. Nyomban felébredt. Felesége is felriadt és ijedten szorította meg a párja karját. — Jaj! Mi volt az? — Várj csak, megnézem — mondta és gyöngéden lefejtette karjáról a szorító kezet. Megmarkolta a ka­rabélyt, amit minden este gondosan odatámasztott az ágy fejéhez. A klsszobában Pali teljes tüdejéből fújta a kását. Nem keltette fel. Odacsoszogott az udvari lámpa kapanlójáta» felkattintotta él tonéMtt « ab­lakon. MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK" 45 Az udvaron négy-öt sötét árnyék igyekezett minél gyorsabban kikerülni a lámpa fényköréből. Majd egy­mást döntötték fel, átugráltak a kis árkon és eltűntek az éjszakában. — A gazember istenieket — káromkodott az öreg Gál és az ajtóihoz rohant, csak úgy mezítlábasán, de a karabélyt nem felejtette el csőre tölteni. Felrántotta az ajtót és a karabélyt lövésre készen tartva körülnézett, majd óvatosan előbbre lépett. Va­lami keményet érzett meztelen talpa alatt. Gyorsan visszakapta a lábát, megnézte, mi az és felemelte. Féltégla volt, hozzákötve egy összetekert papírdarab. Pali is felébredt. — Ml az, api? — kérdezte álomtól rekedt hangon. Bement hozzá, az ágya szélére ült, felkattintotta a kis olvasó lámpát — Ide nézz, ezt küldték nekem a gazemberek. Óvatosan kigöngyölgette a papírt és felolvadta a végig nyomtatott nagybetűkkel írt levelet: „Te piszok kommunista!” —■ Megszólításnak nem rossz — állapította meg és megvakarta a füle tövét, majd tovább olvasta: „Te nagyhasú népnyúzó, te aljas moszkovita bé­renc, ávós spicli, te nyomorult gazember,,*” — Nofene — hökkent meg az öreg — ez mind én vagyok? „Az egész bányászságnak elege van belőled. Miat­tad sínylődtek éhbérért a bányászok százai a tizenkét év alatt, miattad sírtak az ártatlanul lecsukottak gyer­mekei, te vagy a telep hóhéra ...” — Ez egészen meghaló — mondta az öreg és a fiára kacsintott. — Figyeld csak, api — szólt közbe Pali, aki közben előreszaladt az olvasással — most jön a java. — Aha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom