Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-15 / 164. szám

o NAPLÓ 1958. JÜLIUS 15, ’ HÍREK soaoMclh. TJj szárnnyal bővül az év vegére a Pécsbányatclepi Vá­rosi Kórház. A mintegy egy­milliós beruházással épülő dj épületrészben a nőgyógyá­szati osztály kap helyet. Megkezdődtek a földmun­kák az új harkányi út épí­tésénél. Az új út a tanács- háztól a vasútállomásig ve­zet. • Dráváinkon a községfejlesz­tési alap egy részéből megja­vítják és víztelenítik a lege­lőt. másik részét pedig kul­túrház építésére fordítják. * Vajszló parkosítja főterét és a Széchenyi utcát a vasút­állomásig 120 cm széles be­tonjárdával látja el. A járda építéséhez 200 mázsa cemen­tet használnak fel. * Uj gyógyszertárat épít Bo­g:ulir> írni szent 108 ezer fo­rintos összeggel. A község folytatja a villamoshálózat bővítését is, és 10 új utcai lámpával javítja a közvilágí­tást. • Két tan terme* iskolát épí­tenek Drávaaztárán 530 ezer forlntc* beruházással. Az anyag jórészét a régi iskola lebontásából fedezik, * tisszesen ll kilométer jár­dát terveztek be ez évre a péosváradi járás községek Korszerűsítik 65 ezer fo­rmtes költséggel a pécsi cse­csemőotthont. Uj, modern ágyakat, fehérneműt és fel­sőruhákat vásároltak a cse­csemőotthon lakóinakj Feketien felújítják a köz­ség művelődési házát ég egy tantermet építenek a köz­ségfejlesztési alapból, * Az anya- és gyermekvédel­mi szolgálat három rendelőt kap a pécsváradt járásban: Of a lun, Lovászhetén yben és Erzsébeten.­* Pécaváradon új antóbosz­várótermet létesítenek 15 ezer forint költséggel, és megter­vezték az új művelődési ott­hont, amelynek építése mint­egy 553 ezer forintba kerül. 58 ezer forintot fordított járdaépítésre Erdősmecske. Az új betonjárd* 1700 méter hosz­szű. Újra megmozdult a föld Sikióslodonyban SIKLÓSBODONYBAN újból pének egy része, és 27 taggal termelőszövetkezet alakult. — újra megalakult a tsz. A mun­Amíg a végső szót kimondta a tagság, nem volt könnyű az út. szívvel-lélekkel dolgozott. Hogy miért? Siklósbodonyban 1951-ben alakult először termelőszövet- ,, . - . kezet. Az akkori körülmények fadt el, mert a tagsag megta­tán kétszer fizettek már adós­ságot. Milyen adósságot? Hát kafegyelem jó volt, a tagság zöldhitelt, meg aztán, amit ki­Bí- vittek a tsz-ből, állat, gazda­zott a nagyüzemi gazdálkodás sági felszerelés, stb. Erről be- fölényében és a többtermelés- szélnek. Csak egy baj van, — ben. Az eredmény nem ma- mégpedig az, hogy arról már között nem lehetett azt monda­ni, hogy rosszul működött. A községben majdnem mindenki Utána jött az 1953-as Nagy lálta a számítását. megfeledkeznek, hogy ezt már egyszer az állam kifizette a ta~ „„ „„„„ „ goknak. Tehát akkor adósság AZ 1956-OS oktoben ellen- ez? __ Nem! u f orradalom megkeverte a falu- ' ................................. a !?rT-€ ^SuuVet^eZe-<^n ?,°}*°' si parasztságnak is egy részét, . Soha nem fordult meg elő. zott. Később valami oknál fog- & ez Ocsárdon is odáig fajult, hogy valaki éjjeli álmaiból fel- va — mondhatjuk azt is, hogy hogy feloszlatták a már telje- riadva gyönyörű szép búza­személyeskedés miatt a ^ megalapozott, jól működő va8V árpavetést talált a föld- ^kaí*^ em Ä.r termelőszövetkezetet. Ez tér- jón. anélkül, hogy megszán tot­mészetesen magával ragadta a Imre-féle revizionista politika, B)klóabodoiiyi brigádot is, ez aztán elég volt arra, hogy a termelőszövetkezetet feloszlás­á­ra feloszlottak. A feloszlás után egynéhány embernek problé­ta, vagy bevetette volna. Olyan vásár sem volt, hogy minden térítés nélkül, csak úgy el lehe­tett volna kötni a korláttól a sák. Köztudomású, hogy néhá* mát. okozott: hogyan legyen ő tehenet vagy a lovat. Mindig nyan jól jártak, amikor az első most újra egyéni gazda? Ma, ahogy mondani szokták: meg­szedték magukat. De van egy tése rohamléptekkel halad elő­re, néhányan még mindig an­fizetni kellett érte. EZT SIKLÖSBODONYBAN is sokan tudják, meg azt is, másik réteg is a községben, ^Vvöítakkitéve hogy na£>- hoßy a ******* gazdálkodás kát kellett dolgozniok, kölcsön- ^S^^^lotog.’6­Várunk még, majd ha megala­kul, akkor majd belépünk. De termelőszövetkezet, hanem szívügye is. A falu népének ^ . . ... T . .. Ezek a körülmények és a egy része tehát nem tudott „„üzemi aazdálkodáshan n‘“‘* «*““«•- «‘'■I'"“­belenyugodni abba, hogy min- T X ha mtndcnki vár- akkor h<*y dent széthurcoltak a termelő- k késztettek Siklésbo- alakul me*7 A párttagság fel­fizövetkezetből, hiszen ők meg- ^nvb^ eaméhánv emW ismerte ezt a tétovázást és a találták a számításukat. Ép- legutóbbi taggyűlésen úgy ha­pen ezért 1956. kora tavaszán Nem ewkáie kellett tározott> hoSy újra megalakít­ÚJra felvetődött a gondolat: So^tni ^ a -Sok ják a termelőszövetkezetet, termelőszövetkezetet kellene megUriék A’^d1 4* “ K“,A' alakítani, de mivel féltek at- ho^Tkedíezményekef. ame- toí, hogy a falusi e lenpropa- ly<?ket a kormál)y biztosít a ganda ny^nJ^sa alatt nehezen t^pj^ei^g^vetkereteknek, csak lehet majd létrehozni, úgy ha­tároztak, hogy az ócsárdi jól működő termelőszövetkezethez “^“etkezelél csatlakoznak* Azonnal kérték is a belépési nyilatkozatot és öt párttag mindjárt alá is írta és ezzel új­ra megmozdult a föld Siklóe­úgy tudják jól kihasználni, ha újra megalakítják a terhelő- lí B7Ínto’ Egy brigádot hoznak létre, amely az ócsárdi vezetőség irá­nyítása alatt működik. Ezután 53 kh réttel indult a közös gaz­Ujra alakítani Siklóebodony- Íí' m? — Nem könnvű dolog. *e’,raár nyugodtan be le­het lépni, mert itt mar első ban? — Nem könnyű dolog. Azt mondják a faluban: ki . , , mer itt első lenni? Kiüldözik nem lehet 8enJu megmozdult Siklóebodony né- még a faluból is. Na meg az­Molnár János dScaga fámnál, tosrnnytty Egyszerűen és besézően „Do- san Baranyában fs elkezdődik fák is a divatos hengerkosa- cögőnek“ hívják cat az új já- torontáli és rongy szőnyegek rak. , --------*--------------- a. baranyai háziipari szövet­ke zet — úgy látszik — meg akarja őrizni jó hírnevét a jó minőséggel és az új és új öt­letek megvalósításával, tikot, amelyet a Baranya me­gyei Háziipari Szövet!tézet leg­újabban gyártani kezdett. Mi­lyen ex a döcögő? Egy moz­donyból és három kocsiból ál­ló oassiti „szerelvény“, a ke­rekei különös elrendezésűek, hogy ne tudjon feldőlni. Az egész faalkotmány érdekessé­ge még, hogy amikor a kis­lány vagy kisfiú húzza, ép­pen úgy kattog, mint az igazi vonat. Az oldalára festve pe­dig ott mosolyog Hófehérke a hét törpe társaságában. A döcöpő mellett azonban dicsekedhet a szövetkezet más új gyártmánnyal is. Hámoro­ké szitése. A torontáli szőnyeg szövése nem könnyű, de a má- gocsi asszonyoknak valószínű­leg mégis menni fog —• nem­hiába tanította meg húszon­Nem a homok a drága, hanem a szállítások körüli lervsserűtlenségek Drága a hirdi homok —* mondják. Ebből kifolyólag drága a komlói szénbányák­ban folyó iszapolásos töme­dékelés is, tekintve, hogy az iszapoláshoz hirdi homokot használnak. A hirdi homokbányában már öt éve fejtik a. homokot és szállítják Komlóra a gaz­dasági vasút szerelvényei, öt év alatt mintegy fél mil­lió köbméter homok került el innen, egy egész kis hegy, amelynek a helyén felépült a gazdasági vasút korszerű fütőháza. De miért drága a homok? A munkabérre nem lehet fogni semmit a drágaság miatt, mert hiszen mindössze tizenheten dolgoznak a bá­nyában, a homokfalat exka­vátor fejti és rakja csillébe. Három műszak alatt 1800— 2000 köbméter homok kiter­melését képes elvégezni a pépóriás a kezelő segítségé­vel. Hem is a munkabéreknél kell keresni a homok ma­gas önköltségét, sőt nem is a homokbányában. Hanem? A szállításnál. A homok szállítása mindenképpen drága. A gőzmozdonyok — még a legújabb típusú és legerősebb teherbírású moz­donyok is — igen rossz ha­tásfokkal üzemeltethetők a nagy szintkülönbségű, nagy emelkedőkkel és éles kanya­rokkal tarkított pályán. A mozdonypark azonban még elég fiatal gépekből áll és nem is lehet reálisan számít­va arra gondolni, hogy rövid időn belül diesel- vagy elekt­romos vontatással megold­ható lesz a hirdi homok Komlóra való szállítása. Pillanatnyilag elsősorban azt kell megnézni, hogy az adott lehetőségek mellett hogyan lehetne olcsóbbá ten­ni a szállítási költségeket, — mert erre a lehetőség feltét­lenül megvan, A gazdasági vasút hirdi vezetői úgy látják, hogy a szállítások tervszerűbbé téte­lével sok forintot lehetne megmenteni, mindenféle be­ruházás nélkül is, A gazdasági vasútnak a komlói tröszttel kötött szer­ződése szerint naponta tizen­nyolc szerelvény homokot kell szállítania a bányák homoktárolóihoz. Ezt a mennyiséget a homokbánya is könnyen ki tudná termel­ni és a gazdasági vasút is nehézség nélkül el tudná szállítani. A baj csak ott van, hogy a bányák homok­tárolói nem tudják ezt a mennyiséget napról napra fogadni. így aztán — például az elmúlt héten is — napon­ta változtatják a rendeléser két, ebből pedig egy csomó kocsiálláspénz, gépállás és egyéb költségek merülnek fel, amelyek jelentősen drá­gítják az egy köbméter ho­mokra eső szállítási költsé­get — ami amúgy sem ala­csony, Az elmúlt szombaton pél­dául már csak tizenöt sze­relvény homokot szállított le a gazdasági vasút a szerző­dés szerinti tizennyolc he­lyett, de még ezt a mennyi­séget sem tudták a bányák befogadni, három szerelvény állva maradt Kossuth-akná- nál és ebből a három sze­relvénynél 1700—1800 pere gépállás merült fel, körülbe­lül ugyanennyi idő maradt kihasználatlanul 17 ember munkaidejéből is* Akad aztán másféle terv- szerűtlenség is. Nemrég ké­szült el a Béta-aknai ho­moktároló surrantója. Erről akkor derült ki, hogy nem felel meg a célnak, amikor megkezdték a homokszilll- tást. Kiderült az, hogy a döntőhídról nem a surrantá- ba dől a csillékből a homoki hanem a surranták és a sín­pár közé, ezzel jelentősen meghosszabbodik az ürítési négyüket a mezőtúri oktató .........................................................................idő és emellett leköt egy pár tetvíHH Teu>u: AMECSEKI M „LÁTHATATLANOK" Igaz, hogy Mari ^erkölcseihez” semmi kétség sem férhetett, elég volt csak ránézni, Lalának mégis ez már sok volt. Amint Mari felkelt, hogy újabb tele üveget hozzon, 6 is felállt, megragadta a nő csuklóját és a sa­rokba rántotta* Te:: | — sziszegte a fülébe fenyegetően — me­gint összeverjelek? Nem megmondtam, hogy neked más férfi itt nincs? Értetted? A nő részeg szemtelenséggel mosolygott rá* — Na és 6? ■— kérdezte, s a Tigris felé bökött* •— Az más — morogta Lala — azt nem számítom: 11 Elengedte a nőt, aki az asztalra tette az újabb üve­get és ott folytatta, ahol abbahagyta, mert Kiss Jóska a szesz hatására már nem is igyekezett olyan határo­zottan kerülni a tolakodást A Diák idegenkedve, undorral figyelte, mi történik* Feje minduntalan a mellére csuk lőtt és nem sok hiány­zott ahhoz, hogy ülve elaludjon. Ekkor azonban távoli motorberregés szűrődött át a zsibongáson. A berregés hol közeledett, hol távolodott, ahogyan a kanyargós hegyi utat követte, végül, szinte váratlanul az ajtó előtt hangzott fel és nyomban el is hallgatott* Csupán a ködlámpája világított. Ismerős lehetett, hogy az őrök sehol sem állították meg. Bőr motorosruhába öltözött apró emberke nyitott be. Alig volt nagyobb egy tizenkétéves gyereknél. A komiokára tóit védőszemüveg alatt azonban naptól, széltől feketére cserzett sovány, ráncos arc tűnt fel. — Hol a Tigris? — kérdezte, mert első pillantásra nem vette észre a bandavezért a homályban. Majd amikor felfedezte, odafurakodott és bizalmasan a vál­lára támaszkodva sugdosott a fülébe. A bandavezér szeméből eltűnt az álmosság és arcá­ról is pillanatok alatt leolvadt a részegség bánatos, szomorú kifejezése. Arcáról ismét a könyörtelen ke­gyetlenség áradt, dér ugyanaz a riadt aggodalom is ott ült a szemében, ami közvetlenül Füle« meggyilkolása tavasszal. A tanfolyam és majd a termékek is (a mágocsi asz- szonyok művészete mellett) a Háziipari Szövetkezet Népmű­vészeti részlegét dicséri, Más újság nincs — ezt mondja a szövetkezet, de azért elmondhatjuk, hogy pl az NDK igényei megnőttek a ba­ranyai sokac-szóttesek és pár­nák, meg a takócsai-szöttesek iránt. Még mindig nagy a si­kere a pécsi specialitások Jcö- ’,zül a „mesedüdi'‘-nak (a mar- garétaforma gyerekcuclinak) és a fújtató ,^ü-sii"-vonatnak. Nagy mennyiségben készül­nek még a műanyag ruhacsip- tetök, a PVC-vel bevont váll­900 munkás és 40 cséplőgép helyett A Görösgali Állami Gazda­ságban dolgozik az ország legjobb kombájnvezetője, Ko­vács Ferenc: Kovács Ferenc a gazdaság legdombosabb területén dol­gozik. Munkája megkönnyíté­bájnvezető vasárnap is dolgo­zott és ennek eredményekép­pen 360 hold őszi árpát és bú­zát aratott le, s négyezer má­zsa terményt csépelt el. En­nék a munkának az elvégzésé­hez — ha azt egy nap alatt se végett a tartalék-kerekeket akarnák teljesíteni — mintegy is felszerelte gépére. A dupla- kilencszdz kézi aratóra, ma- kerekes kombájn az átázott rokszedőre és kötözőre, vala- földön sem 6üpped le és köny- mint negyven darab 1070 mdl- nyebben felmegy a meredek llméteres cséplőgépre volna domboldalakra. A kiváló kom- szükség* munkást, akik kézierövel be­dobálják a homokot a táráé lóba. Ha átépítik a berende­zést, az is újabb kiadást je­lent, az is a homok szállí­tási és tárolási költségeit drágítja. Olcsóbb lett volna, ha a tervező megbeszélte volna a gazdasági vasút ille­tékeseivel, hogy s mint ter­vezze meg a döntőhidat. Csak két példát említet­tünk. De talán ez a kettő is eléggé bizonyítja, hogy na­gyobb tervszerűséggel sok forintot lehetne megtakaríta­ni a hirdi homokon is, ami váfifső sorban a szén önkölt­ségén is meglátszana. MESZAHOS r.: A MECSEKI „LÁTHATATLANOK" 41 Osszeszorította a száját, alig láthatóan bólintott és mintegy búcsúzóul megveregette a motorkerékpáros könyökét. A motoros emberke már el is tűnt és mo­torjának berregése nemsokára elhalt a távolban, — Fiúk! — kiáltotta a Tigris* Az elázott emberek álmosan pislogtak rá* Diák riad­tan nézett fel* — Azonnal pakolunk és Indulunk! — adta ki a pa­rancsot a Tigris. Áz „alvezérek” meghökkentek. Hiszen csak késő délután Jöttek ide, csak az imént hozták utánuk a Í6^yv6rék6t;; • — Most jelentették — közölte a bandavezér —, hogy az oroszok reggel 7 órára tüzérséggel akarják lövetni a vadászházat és a környékét. Még sötétben el kell tűnnünk. Kanta, a „vándorbényász” idegesen rezzent össze a „tüzérség” szóra. Utánuk már lőttek egyszer ágyúval, többet nem kér belőle. Idegesen fészkelődön, mint aki máris indulni készül* A Tigris felállt, s parancsokat osztogatott. Minden­ki kapott már valamilyen feladatot, csak a Diák nem. — Ti lesztek a hátvéd — mondta neki a Tigrig — öt óráig fedeztek bennünket, pontosan ötkor elindul­tok utánunk Büdöekút Irányába. A többit megtudjá­tok menetközben. — Értem —- mondta a Diák és elindult, hogy fel- költse a fiúkat Egyenként kellett felráznia őket — Mi van * * * mi az -. * ? — Reggel hétkor lő a tüzérség — magyarázta — ötig mi vagyunk a hátvéd, ötkor indulunk *n — Hova? — A városba .:: Ahogy megbeszéltük. Vörösen kelt fel reggel a nap. A „Láthatatlan ban­da” „Tigris” századának «»ár csak hült helyét világít­42 MÉSZÁROS F.t A MECSEKI LATHATATLANOK” háttá meg. A város szélén gyűrött arcú és ruhájú fia­tal diákok osontak egyenként a mellékutcákon. Csak egy hiányzott közülük, A »Pápaszemes kígyó” elindult a „Tigris” után. ív* Szökevények, „Kajsza tanító úr gyártja a fenyegető leveleket. *. A levelek így végződnek: „A halál fia vagy!” „Töröl­jük az élők sorából!” „Kedves családja csak a temeté­sére mehet el!” „Hamarosan iszunk a véréből” stb. (Az ellenforradalom Baranyában, 57: o.) Volt-e alapos oka a banda riadalmának? Volt. A „láthatatlanok” kémei valóban megtudták, hogy támadás indul és abban a tüzérség is részt'vesz. De az a „pontos értesülés”, amely szerint a tüzérség éppen a „Tigris Bzázad” III. sz. rejtekhelyét vette vol­na tűz alá, mégsem volt egészen pontos. Nem erről volt szó. A banditák felszámolására irányuló támadás sokoldalúbb volt. A tüzérségre mindössze az a feladat várt, hogy a „felkelők” csoportjainak feltételezett tar­tózkodási helyére szórványos tüzet adjon és ezzel bi­zonytalanságban tartsa őket. Ez azonban csak egyik, a nem is a legfontosabb része volt a tervnek* November 10-én a délelőtti órákban két harckocsi csörömpölt a Mecsek szerpentinjein. Közöttük nagytel­jesítményű hangszóróval felszerelt rádiósgépkocsi gör­dült, mögöttük ugyancsak gépkocsikon tettre kész ma­gyar határőrök figyelték az erdőt. Egy széles nyiladék mellett elhaladva, amely ke- resztülszelte az egész völgyet, egyik jószemű határőr észrevette, hogy a völgy túlsó oldalán emberalakok osonnak át egyik erdőrészből a másikba. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom