Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-13 / 163. szám

8 NAPLÓ 1958. JÚLIUS IS. Ksit.jint itopnoh j bK|S KEZEK, NAGY MESTEREK” ! M Baranyában? a méhészek t t Uj méhészetek létesítésé- ^ re és továbbfejlesztésére 'azq Országos Takarékpénztár q „Egy éve álltam itt önök előtt 3000 Ft-ig terjedő kölcsönt eJső ízbe amikor sok szere_ biztosit kezdő meheszeknek* tettel és örömmel köszöntöt­tem a szülőket, zenebarátokat, az ifjúságot abból az alkalom­ból, hogy Simon Krisztina, vá­rosunk szülötte, a budapesti Bartók Béla zeneművészeti szakiskola növendéke első ön­álló hangversenyét tartotta szülővárosában.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szkladányi Ella Simon Krisztina csütörtök esti hang­versenyét a mohácsi Bartók Béla Művelődésházban. A nagy érdeklődéssel várt hangver­seny nemcsak városunk ifjú zongoraművészének szólt, aki tudásával méltón érdemelte ki Simon Krisztina és Van Csin-san hangversenye Mohácson és tíznél kevesebb méh­családdal rendelkezőknek. < A kölcsönt csak az Orszá-i gos Méhészeti Szövetkezeti i Központnál iehet levásárol-1 ni. A vásárlási szerződést i előre meg kell kötni és en-i nek felmutatásával lehet al kői sönt igényelni. Baranyai r; egyében csak az OrszágosI T ikarékpénztár pécsi fiók­ja iái lehet kölcsönt igényel-< ni. A kölcsön folyósítására' és a vásárlásra vonatkozó-' lag részletes tájékoztatót ad' a MÉSZÖV méhészeti szak­titkára, Pécs, Kossuth tér 8. | szám alatt. Ünnepi no^yűlés portja, a KISZÖV tánccsoportja, a pécsszabolcst ifjúsági fúvószenekar, Horváth Klára, a Zeneművészeti Szakiskola hallgatója és Ohlműllcr Miklós. A városi nőtanáes minden érdek­lődet szeretettel meghív as ünne­pi nógyülésre. A városi nőtanács felhívja Pécs város asszonyainak, leányainak fi­gyelmét, a területi nőtanácsokat. Üzemi nőbizottságokat, a szülői munkaközösségeket, hogy a nőta­nács vendégeként Budapestről vá­rosunkba érkezik dr. Ortutai Gyu- láné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának főtitkára. Ez alkalomból 17-én, csütörtökön délután 6 órai kezdettel a KISZ és a Szakszerve­zetek Doktor Sándor Művelődési Házában (volt Tiszti Klub) ünnepi nőgyűlés lesz. Főtitkárunk beszá­mol a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Bécsben megtartott IV. kongresszusáról. Az előadás után műsor lesz. Fel- I A Szigeti vaxosre- lépnek: a Kesztyűs KTSZ tánccso- )Ezen kedveH étkezde j,az „Otthon", Megvan (i az ax előnye, hogy 11 helyben is el lehet fo­v gyasztamá az ebédet, de aki akarja, haza is viheti. Nagy köny- nyebbséget jelenít ez azoknak a családok­énak, ahol a férj és a I feleség is dolgozik, (inem kell bemenni a a zenerajongó közönség elis­merését és szeretetét, hanem a nagy kínai nép ifjú muzsiku­sának is: Van Csin-sannak. Két fiatal, egy magyar lány és egy kínai fiú, akik tökéle­tesen beszélik a zene csodála­tos nyelvét, Bach, Bartók, Wienawski, Chopin, Wieux- temps és Beethoven néhány halhatatlan művével lopták magukat a hallgatóság szívé­be. Az est egyik legkiemelke­dőbb száma Beethoven 1801- ban írt F-dur zongora-hegedű, az úgynevezett Tavaszi vagy Frühlings szonátája volt. Ezt a nehéz művet rendkívüli érzék­kel szólaltatta meg a két ifjú művész. Van Csin-san a hege­dűn finoman, a legkisebb ár­tan olyan csodálatos egyszerű­séggel adott elő, amilyen egy­szerű, sallangoktól mentes maga a kínai nép is. Sorolhatnám tovább is. De szívem úgy megtelt ennek a csodálatos estnek a szépségei­vel, hogy inkább azt mondom, bár holnap ismét ilyen szép élményben legyen részünk. Jó lenne, ha a város vezetői is felfigyelnének erre az ese­ményre, ami feltétlenül segí­tene a közönség jó ízlésének megteremtésében. A kultúrház' vezetőségének pedig szívből köszönjük, hogy segíti a fiata­lokat, ami nekik ösztönzést és' önbizalmat ad a további műn-' kéjükhöz és nagyszerű céljaik eléréséhez. Vértes Elemér *Tűz volt Sárhátom Július Il-én, szombaton hajnali I negyed négy órakor Sárháton, a I Mohács-szigeti Állami Gazdaság I keresztfali üzemegységében kl- . gyulladt az ötven méter hosszú és tfz méter széles Istállóépület cse- Iréptetős szerkezete, amely leégett. ) A *űz úgy keletkezett, bogy az ál- tlaml gazdaság egyik tehenésze: [ Boricsa János, az égő petróleum- ' lámpába a benzines bordóból ben- Izint akart önteni. Ez belobbant és )a tűz átterjedt az épület tetöszer- , kezetére. A tűz eloltására öt tűz- : oltóegység vonult ki, azonban az ' istálló tetejét már nem lehetett I megmenteni. A padláson tárolt 20 | vagon különböző gabonaneműből .viszont a tűzoltóknak sikerült ti­zenkilenc vagonnyi mennyiséget I megmenteniük. Az okozott tűzkár ) 250 ezer forint, A felelős szemé­lyek ellen a vizsgálatot és az eljá- [rást megindítják. (Jjabb négytalálatok a lottón A huszonnyolcadik lottó-héten az egyik szerencsés négytalálatos nyertes Csontos Ilona; a Pécsi Kesztyűgyár dolgozója. A második nyertes a 101-es számú komlói to­tózó fogadója; a harmadik pedig nyálatokat is tökéletesen ját­szotta. Simon Krisztina külö-^**^ nősen a záró tétel dinamikus) « , >* • « . IMI, . részeiben adott egészen kivé-} OOSVertlKOI DtirgOliyCi CIZ NDK-DOn lót. Könnyes-mosolygós szem-'1 Sósvertikén 40 gazda horgo­méi, egyik ámulatból a másik-11 nyatermelő szakcsoportot ala- ba esve hallgatta a közönség kított Az idén 30 holdon ter­Mam Si-cun kínai zeneszerző 11 mesztenek kisvárdai 11 Pásztordalát, amit Van Csin- J burgonyát, Eddig 280 ; Bővítsék az „Otthon" leszállítottak már, amelynek kilóját 3,20 forintért vették át tőlük. Burgonyájuk kiváló mi­rózsa- nőségű, ezt mutatja az is, hogy mázsát szombaton egy vagon sósver- tiked burgonyát indítottak út­nak a Német Demokratikus ') Köztársaságba, f A sófivertikei burgonyater­,i , _ , - , {>as urak című indiai film, a másik f meló szakcsoport tagjai az ed-Jaz Éjjeli őrjárat című szovjet film, i ' /íirr! V\AnnlXsAte 70 80 ^ hsrTYiaHíl? no dirt Hum. o Irn+An« Idő járás jelentéi Várható időjárás vasárnap et/ig: Nappali felhőképződés, néhány helyen záporéső, zi­vatar. Mérsékelt légáramlás. Fülledt, meleg idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet j | belvárosba az ebéd­ma éjjel: 15—18, legmagasabb)ért. Ezen a városré- r.appali hőmérséklet vasárnap 28 31 fok kozott. Távolabbi (| ríható rendkívüli kilátások: tovább tart a me- nagy forgalma — van leg. I1 olyan hét, amikor 500-am fizetik be az ebédet, a családok lét számának megfele­lően. Jól főznek, az ételben még senki sem talált semmit, ami miatt el ment volna az étvágya; Egy hiba azonban mégis akad. Kicsi; Az ebédlőbe is elkel­ne még néhány asztal és a konyha, — a konyhát nem látni a fazekaktól. A tiszti­orvos véleménye sze­rint nem engedhető meg, hogy 500 ember részére főzzenek a kis konyhában. Ez azt JeJenti, hogy 300 em­bernek okoz gondot: hogyan biztosítsa ét­kezését? Kit küldjön ei az étkezde vezető­? Kcvscsnónak há­rom gyermeke van, Horváth bácsi öreg nyugdíjas, mások vál­lalatoknál, — a Ké­ményseprő Vállalat­nál, a köztisztasági vállalatnál, stb, dol­goznak; A vendéglátó válla­lat a múlt hónapban tett egy lépést a kül­város felé, amikor a Hullámfürdő mellett megnyitotta a kelle­mes kis cukrászdát. digi becslések szerint ügy véljük, helyes mázsás holdanként! termésre filn?‘ lenne, ha megoldást l számítanak. Ez pedig kiváló [£ettát?2kg£ ^ építésének ügye' keresne az „Otthon” ( termésnek számít, ha figye-T A ----1 --------- --------------­ét kezde bővítésére is. f lembe vesszük az Idei aszályos Nagy szolgálatot ten- < J időszakot, ne azok érdekében, f A szakcsoportbeliek elége- ákük e javaslattal kap Jöttek, mert azon túl, hogy^ csolatosan kérvényt \ pénzt kapnak a burgonya- fogalmaztak a városi (termésükért, az államtól is tanács illetékesei és a (kedvezményeket. In- szerkesztőseg részére. J gyen végezték el nekik az idén Az étkezde munkája burgonyabogár elleni perme- iránti megbecsülést!- (| tezé,st. a szakcsoport tagjai két nem fejezhették (i úgy határoztak — a védekezés volna ki jobban, mint) £s a jobb termés érdekében — azzal, hogy folyamod- pnem szétszórt parcellákon tér-1 ványukat csaknem I1 mesztenek burgonyát, hanem 300-an írták alá, bele- három egybefüggő területen értve a különböző vál lalatok dolgozóit is; egy pécsi fogadó; aki nevét és cí­mét nem Irta rá a szelvényre; A boldog fogadók egyenként 88 393 forintot nyertek; Számos lakás épül a pécsi járásban Hlrden az elmúlt évben és ai idén 25—30 lakást építettek magán­erőből és államkölcsönböl. Bükkös- dön körülbelül 10—15, Szentlőrin- cen 10, Kozármislenyben pedig 5-8 lakást építenek ebben az esztendő­ben. Az oktatás tárgyi feltételeiről tárgyal a városi tanács vb-je Pécs megyei jogú Város Taná­csának Végrehajtó Bizottsága jú­lius 18-án, pénteken délelőtt 9 óra­kor tartja legközelebbi ülését. Ez alkalommal a végrehajtó bizottság meghallgatja Gábriel József műve­lődésügyi osztályvezető jelentését az Iskolai oktatás tárgyi feltételei­nek jövő évi biztosításáról; Atomfizikai előadássorozat A megyei légoltalmi parancsnok­ság a TIT-tel közösen atomfizikai előadássorozatot szervez Komlón és Mohácson. Komlón augusztus második felében, Mohácson pedig szeptember második felében kez­dik meg az atomfizikai előadás- sorozatot. Az előadásokat szakkép­zett atomfizikus tartja majd film­vetítéssel. .lavul a vidéki mozik műsora A Moziüzemi Vállalat tervbevet­te; hogy lényegesen megjavítja a mohácsi és a szigetvári kultúrott- honban működő nyári mozik mű­sorát. A rendesen beütemezett fil­meken kívül a vállalat ebben a két nyári moziban három új fil­met is vetít még: az egyik a 420- as urak című Indiai film, a másik a harmadik pedig Bum; a katona című nagy sikert aratott svéd film. A Moziüzemi Vállalat egyelőre 500 ezer forintot ad a szigetvári nagy mozi építéséhez. Ha a tárgyalások sikerrel végződnek; valószínűnek látszik; hogy a vállalat ezt az ősz- szeget felemeli; Pénzbírságok köztisztasági szabálysértésért Pécs város n. kerületi tanácsá­nak igazgatási osztálya köztiszta­sági szabálysértés miatt Rumszau- er Józsefet, a Szervestrágya Válla­lat igazgatóját 1000 forint, Nagy- Kovács József műszaki vezetőt 800 forint, Gyimesi Józsefet, a Szlkvlz- és Szeszipari Vállalat igazgatóját 500 forint, Horváth József fuvarost 300 és Dallos János kocsist 150 fo­rint pénzbírsággal sújtotta. Ugyan­akkor építési szabálysértésért Uve­vetik el az Idén is jól beváltás Ferenc szabómestert 500, Patkó ) Sándor fuvarost pedig szintén 500 kisvárdai rózsakrumplit, forint pénzbírsággal sújtotta. J udit legendáját őreganyámtől hallot­tam először — s most, hogy nyári al­konyaikor járom a Mecsek ösvényeit —? va­lamennyi színes meséből ez jut eszembe —» mert ez volt a legeslegszebb. Mögöttem még szűrődik valamilyen francia sanzon kedves melódiája az Üdülő-bár alacsony ablakaiból, de ahogy lépkedek a csendes erdei ösvényen beljebb, már Juditot látom, a hajdani vízi­molnár szépséges leányát hófehér ruhában, lobogó, hosszú, gesztenyeszín hajával. •.— Az ám, itt táncol ezen az erdei tisztáson, nézd csak! — mint egy ezüstszámyú pillangó száll a harmatos füvön és énekel, dalol... E szo­morú melódiát pedig fölkapja a szél, viszi, a viszi.. i hegyen, völgyön túl, üzenetként, messze idegenbe. Az a derék mesterlegény, aki éppen már egy esztendeje hogy útrakelt idegen ország­ba — itt adott találkát titkon a vízimolnár lányának nyári estéken. Mert a vízimolnár nem adja áldását kettejük nagy szerelmére, mivel hogy a mesterlegénynek meleg, szerető szívén kívül semmije nincs az égvilágon, Aztán, hogy is volt csak? Ahá, igen..i már emlékszem, azt mondta 9reganyám, hogy a legény pénzszerzésre in­dult neki a világnak, hogy majd esztendő múltán két keze gyümölcsét mutatván, kéri meg Juditot apjától S letelne már az esz­tendő, közeledik a holdtölte —* a találkozó napja —, amikor a vízimolnár egy levelet nyújt által leányának. A levél idegen kéz szülötte, csak annyi áll benne, hogy a mes­terlegény meghalt, csúnya betegség törte ketté ifjú életét, testét idegen föld fogadta magába. S Judit ezen az estén elmegyen még egyszer utoljára a találkahelyre, a magas, félelmetes szerkő tövébe. Dalolva fonja ko­szorúját az aranybaraboly szirmaiból, s amint fölmegyen a szikla csúcsára, fejére teszi a koszorút s leveti magát a mélybe hangos sikoltással így volt valahogy. Azt is mondták, hogy a vízimolnár eszét vesztette a lány holtteste fölött, mert hiszen a levelet ő írta, s e ször­nyű tettet pedig a Mecseki Bolond Istók sugallta egyetlen véka lisztért —- cserébe, így történt, vagy nem, ki tudja? Hiszen a Mecsek fáinak lombjai évszázadok óta su­sogják a legendák, mesék hosszú sorát. T éptem alatt megroppan egy ág, hirte- len kizökkenek a mesék színes vilá­gából. Fönt a Misinán most gyűlnak ki a fé­nyek. Az ám, itt vagyok a mában, amott fönt, a lámpák alatt lassan emelkedik egy torony, ez már —■ technika, ez a valóság, a televízió, amely már túlélte a mát s in­kább a jövőt vetíti majd elénk. Uj szelek fújdogálnak már erre felé is az évezre­des „babás-szerkövek” tövében, az ezüstösen csillámló, rohanó hegyi patakocskák mentén. De ahány emlék, megannyi kincs, a Mecsek kincse. Még a költőt is megihlette hajdaná­ban a Mecsek legendavilága, amikor rímekbe szedvén azt írja: „Sebével a vén boszorka hol van? Sziklamélybe mászott, szédült le, S fönn a forrás máris újra csobban. Csordogálva indul hús vize. Néha mégis irt még a boszorka. Ekkor fogy a viz, de el nem AU, S Tettye neve messzi századokba Nemzedékről, nemzedékre száll.; No hát, a Tettye vitéz imigyen üldözte el a boszorkányt, hogy a Mecsek népe ismét víz­hez jusson. Ilyen derék vitézre ugyan manap­ság is szükségünk lenne, mert víznek ma is szűkében állunk. Na itt van el Gyarló „modern" emberek va­gyunk s e lantját pengető dalnok rímeiből is a MA problémáit szűrjük le, mondván, hogy ma sincs elég vize Pécs népének. Pedig bo­szorkányok sincsenek. Hanem, mondom, mesél az erdő itt másról is.-, i Arról a bizonyos tősgyökeres pécsi ember­ről, a „tűkéről", aki más városbelinek egekig magasztalja a Mecseket, hogy hát milyen „gyönyörű”, hogy „ilyen vidék az egész or­szágban nincs”, meg hogy „... kóstolná csak meg a cirfandlitF‘ stb. —■ De ha megkérded tőle, mikor járt fönt a hegyen, mondjuk ki­rándulni, Okkor a fejét vakarja s pirulva vall­ja be: „Madarak és fák napján, elemista ko­romban”. Mert bizony a borospincéken túlra már nem igen jut el. (A pincékhez vezető utat viszont pontosan ismeri.) De ez még nem is lenne baj. Mert a Mecsek valamennyi nevezetessége, hí­ressége önmagában még nem „csaljafel az embereket. (Kivétel: a turisták.) Még az sem, hogy a parkerdőt védettnek nyilvánították, vagy hogy az utakat megjavítják, hogy a pi­henőket rendbe hozzák. áriam Istenkúton. Valami Lénárt nevű ember fúrt itt kutat több, mint egy em­beröltővel ezelőtt, melléje odaszaporodtak a házak, lakóikkal, állataikkal, gondjaikkal, örö­meikkel együtt. S van itt egy turistaház is, amit legszívesebben idézőjelbe tennék.. Kató néni — aki a néha-néha bevetődő vendégek­nek méri a habzó sört, fröccsöket, némi hideg uzsonnát —, szomorúan tárja szét a kezét: — Tessék csak megnézni, miképpen pusztul el itt lassan-lassan minden, ami valamikor szép volt. Egy vizes, sötét söntés, a tulajdon­képpeni „rttrlstaház" emeletén korhadt, re­csegő padlók, omladozó falak, a terasz pedig... Te jó ég! Micsoda pusztulás! Merő sár min­den, pedig innét fentről majdhogy el nem éred a haragos zöld. gyönyörű fenyvesek lombját. Itt napozni lehetne nyugágyaikban, mélyen be­szívni a fenyők illatát, itt nagyszerű lakószo­bákat lehetne berendezni vendégeknek, ki­rándulóknak, vagy hát akárkinek, ki ismer­kedni akar a Mécseikkel. De nem lehet. Pusztul minden. A fehérkúti turistaház talán-tal&n különb valamivel. De csak talán! Mert az ósdi beren­dezés nem éppen szívderítő, s az sem, hogy naponta kétszer: délután ötkor és este nyolc­kor érkezik ide autóbusz a városból, azazhogy mindjárt vissza is fordul. Pedig lenne itt élet. Hiszen, aki cirfandlit akar lehörpinteni, az itt igazán kaphat. Nemrég vagy húsz orosz lány toppant be a „csárdába”, jó bort ittak, énelkel­tek, aki vendég akadt, még táncra is felkér­ték a lányok, a talpaláválót pedig maga a tu­ristaház fiatal vezetője húzta hegedűjén. Meg kell hagyni — nagyon szépen. Ezek a lányok tizenkét napot töltöttek Magyarországon, s Garevskij Valentina leningrádi mérnöknő azt mondja: ‘— Soha nem felejtem el ezt a szép vidéíket s a hegy legfinomabb borát.. ■. Nem is csoda. Gazdag ez a Mecsek. Csak ki kellene aknázni. Meg kellene állítani a turis­taházak pusztulását. Hja persze! Messze van az a bizonyos „központ”, a Turistaházakat Kezelő Vállalat — s bizony Budapestről irá­nyítani az itteni forgalmat, nemcsak nehéz, de nevetséges is. Pécsnek van három vendéglátó intézménye, valamelyik átvehetné a „vendég­látás’* szerepét a pestiektől. Jobb lenne. Sok­kal jobb lenne. Jfesötétedik. Az égbolton hunyorognak a csillagok, s kigyúlnak a fények lent a városban is, mint milliónyi szentjánosbogár. Alul zsong a város, közelebb cigánymuzsikát hoz felém a szellő, az erdei ösvények keskeny szalagján pedig, amely fölött összeborulnak a fák lombjai, suttogást, szófoszlányokat hal­lóik. összefonódó párok andalognak e nyári éjszakában, születnek a mai nagy szerelmek, amelyek éppen olyan forrók és hatalmasak, mint a Mecsek hajdani Juditjaiké. Tündérek és mesterlegények? Aranyhalak és ezüst patakocskák? Az idő homálya örök szemfedőt húzott a múlt emlékeire. Igen ott fent, növekszik a televízió kecses tornya... balról... arra messzebb ... a he­gyen túl... ott pedig évezredek legdrágább kincsét hozzák fel a föld mélyéből sziklaporos- arcú, lámpás emberek. Ez lesz a jövő. S nem legendákat, hanem igaz türténeleket szül manapság is már e lüktető, rohanó város szülőanyja, e kedves, öreg. de örökké szépsé­ges MwMfek FFF?EMC

Next

/
Oldalképek
Tartalom