Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-12 / 162. szám

r 1958. JtlLItlS 12. NAPLÓ 3 Az eredmények „titka“ /I járási tanács ülése telsöszentmárIonban Felsőszentmártonban, a sely- tanácstagi beszámolót sem tar- közeli Dráva vizét zöldség és lyei járás legnagyobb délszláv tanak a tanácstagok — ezért más növények termesztésére, községében tartotta szokásos bírálták is őket —, de annál Ezt elősegítené, ha szakcsopor- ülését a járási tanács végre- többet beszélnek esténként tokát alakítanának. A taná- hajtó bizottsága. A helyi meg- csoportosan a kispadokon, csőt megbírálták azért, mert hívottak ünneplőbe öltözve ér- vagy az árok partján, ahol az ebben az évben még csak egy emberek összegyűlnek. Az el- alkalommal tárgyalta a ter- hangzott véleményeket aztán melőszövetkezet munkáját, va- a tanácstagok eljuttatják a ta- lamint a mezőgazdaság szocia-^ Profil — nem profil keztek, hogy meghallgassák a járás véleményét a tanács munkájáról. Az előterjesztett jelentés nácsülés, a végrehajtó bízott- lista átszervezésének kérdését,* azért nem, mert az üzemi szinte a 2500 lakosú község ség elé, ahol határozatok szü- holott erről sem lett volna sza-i konyha szennyvíz-elvezetése minden ügyes-bajos dolgára lethek belőlük. Így történt ez bad megfeledkezni. Hiszen itt(i és folyóvízzel történő ellátá kiterjedt. A járási tanács és az említett két utca lekövezé- szorít a cipő legjobban, a ke-(i sa valóban megoldódott. Földvári János elvtárs, a me- sében, a fásítás és más társa- vés föld, a népesedés miatt^ Szót emelek azonban a gyei tanács elnökhelyettese dalmi megmozdulás esetében igen sokan kénytelenek más-(i konyha egészségügyi prob- úgy értékelte, hogy alapos, jó is. Nagyon tanulságos volt, hol munkát vállalni, hogy a(i lémái megoldásának — pe­rminkét végzett a felsőszent- hogy az itteni emberek szíve- család megélhetését biztosít-, ( dig erről van szó — ilyen mártoni tanács. Sok szép ered- sen fizetik a községfejlesztési hassák. egyszerű módon történő ményt tud felmutatni a község járulékot, de csak akkor, ha Határozatban fogadták el,,» megállapítása ellen. életében. Elég jó termelőszö- látják, hogy a pénzük gyümcl- hogy a járási tanács szakem-^ A Baranya megyei Köz­vetkezet, méhészeti szakcso- csözik is. Ilyenkor meggyorsul berekkel segíti a község 15 port, délszláv kultúrcsoport a befizetés, sőt a kultúrház éves távlati tervének elkészí­előtti tér parkosításakor még tését. A javaslatokat az állan- társadalmi inunkban is hord- dó bizottságok összegezik működik. Mostanában várják a közel száz vagon követ, mert az egy kilométeres Tábor és Csendes utcát társadalmi mun­kában lekövezik, csupán szak­segítséget, útbaigazítást kérnek az Útfenntartó Vállalattól. A községben bőven találni szak­munkást, hiszen igen sokan a megye különböző üzemében dolgoznak. A tanácstitkár elv­társ ugyan megijedt, amikor ezt a tavaszi tanácsülésen fel­vetették, mondván: nem megy ez olyan könnyen, mert nagy munka. Akkor az aggályra egyöntetű válasz volt, hogy a falu szépítéséért mindent meg­ták a földet. Földvári elvtárs beszélt a közegészségügyi helyzetről is. A községben dolgozik egy trachoma-kezelő orvos és most már szűnőben van ez a beteg­ség. Ha orvoslakást és rende­lőt biztosítanak, akkor a ta­nács szakorvost is juttat a községnek. Nem kétséges, hogy a község népe, a helyi kisipa­rosokkal egyetemben valóra váltja ezt a tervet is. majd. A távlati terv a község fejlesztésének lehetőségeit fog-1 lalja össze, hogy a jelenleg kevés földből is nagyobb jőve-1 delmet biztosítsanak a lakos-1 Ságnak. 1 Mindent egybevetve: helye-? sen mondották többen, ahol jó1; a párt, a tanács és a lakosság1 kapcsolata, ott összefogással1' nagy dolgokat képesek megva-?' lósítani. A Dunántúli Na-pló július 6-i száma „Megoldódnak a szászvári gondok” címmel foglalkozik az északi bá­nyászkerület munka-és élet- körülményeivel kapcsolatos eredményeivel. Idézek: „Si­került megoldani az üzemi konyha problémáját is”. Nem vonom kétségbe e cikk meg­állapításait, különösképpen egészségügyi és Járványügyi Állomás május 22. óta négy ízben tartott a szászvári bá­nyakonyhán (Élmunkás ét­terem) közegészségügyi el­lenőrzést. Megállapították, hogy a konyhát egészségügyi hiányosságai miatt minde- nekfelett a legmesszebbmenő eréllyel kellene átépíteni. (Arról nem is beszélünk, hogy újat kellene építeni!) A konyha működése, raktá­rai, elhelyezése, levegőcseré­je, szennyvízelvezetése (még mindig’), húsneműinek fel­dolgozása, légytelenítése, ro- vartalanítása stb. komoly gondot, anyagi támogatást igényelne. Igen ám! De a jogviszony kettős! Üzemeltet a Mecsekvidéki Üzelélelme- zési Vállalat, de az épület tulajdonosa — a bánya. A MÜV tehát nem óhajt beru­házni (ne is tegye, nem az övé az épület), a bánya vi­szont nem javíttat, alakít­tat, hiszen nem ő használja az épületet. Erre vonatkozó­lag nincs zárójeles megjegy­zésem, pedig lehetne, hiszen a konyhán kizárólag bányá­szok étkeznek! Vagy: nézzük a sásdi fmsz étterem közegészségügyi ál­lapotát. A közegészségügyi hatóságok 1957 (!) június 28-án tartott ellenőrzése megállapította, hogy az étte­^iuiqjös áll&ntáwk Vajta és Palotabo- amellett rend és a pályamester virá-'1 _____ Dé lután a földművesszövet- fzsok állomás kéz- tisztaság uralkodik, goskertjét mutatták*1 életrehívása kezet Tábor utcai tiszta és ? deményezésére in- A második helyezett meg ellenőrzéskor.11 termet higié_______ ­A 2500 lakosú község legna- szép vendéglőjében jóízű hal-f dúlt el a verseny- Szabadegyháza ál- Akad olyan állomás11 nyok közé telepíteni. (A klub­gyobb problémája a terjeszke- paprikás és fánk mellett be- ? mozgalom, melynek lomás 400, harmadik kezelő is, mint rém hiányosságai „a jelen* légi állapotban az egészség­re súlyos és veszélyes ártal­mat jelentenek.” Határozati­kig kötelezte hát a sásdi fmsz vezetőségét a hiányos­ságok megszüntetésére. 1958 június 30-án (legyünk pontosak?: pontosan egy év és két nap után) a helyzet változatlan. Beszélgettem a fmsz igazgatóságának veze­tőivel. „Kérem, zárják le az éttermet — mondották — csak velünk tesznek jót* (Arról nem beszéltek, hogy az eddig ellátott dolgozók étkeztetését hogy oldhatnák meg egészségesen!) De hát miért zárjuk le? Mert a fmsz-nek „nem profilja” a közétkeztetés (ami igaz is!) s nekik ezt az áldatlan — havi 12 000 forint deficitet jelentő működést — folytatniok nemcsak ráfize­tés, de szabálytalan is. Pe­dig folytatniok kell. Mert nincs, aki tőlük ezt átvegye. A Vidéki Vendéglátóipari Vállalatnak üzemel ugyan objektuma Sásdon, de épü­lete nincs. S ahogy látjuk, az üzemi konyhának, étte­remnek egyelőre nem is lesz. Pedig mennyivel egészsége­sebb lett volna a sUsdi járási sportkör klubhelyiségének helyett az ét­termet higiénikusabb viszo tesznek, ugyanúgy, mint eddig. dés. Kevés a föld és bizony, szélgettek el a felsőszentmár-. A járási tanácsnak most ha házhelyet kér valaki, nehéz toni tanács végrehajtó bízott-? mondtak köszönetét, hogy há- kiszakítani a gondosan művelt ságának tagjai a járási tanács ä'! romhónapos rövidlejáratú hi­tel címén 60 ezer forintot kap­tak a szükséges kő megrende­lésére. Az eredmények „titka” a ta­termőföldekből. A járási ta­nács ebben is segítőkészségét fejezte ki, amikor felhívta a tanács figyelmét a belterjes, nagyüzemi gazdálkodásra. tagjaival. Az a vélemény ala­kult ki, hogy mindkét szerv __ helyiség viszont a pénzügy­so mogyudvarhelyi, ? minisztériumé!) akinek a virágosí-'| Az oly szépen fejlődő, rep­rágossá, tisztává és jutalomban része- tásról az a vélemé-', rezentatívvá alakuló Har- sinossá tegyék. sült. A fűtőházak nye> hogy nem azért? kány közétkeztetési objektu­célja volt, hogy az állomás területét vi­Éelsőbogát-puszta, szintén 400 forint része­sült. A nács és a választók közötti jó Minden adottságuk megvan kapcsolatban rejlik. Igaz, a hi- ehhez, csak gondosan, tervsze- vatalos fogadóórákat és néha rűen ki kellene használni a , i Kezdeményezésük közül dicséretben és vam hogy öntöz-*( mai sem felelnek meg nun­tanult es továbbra is helyes i nam volt eredmény- 300 forint jutalom- 35011 virágosítson.J denben a közegészségügyi egy-egy község munkájának \ ,elen mert szoiga_ ban részesült Dom- Bőszénfa állomási előírásoknak. Hogy a fellelt helyszínen történő tárgyalása.’ ’ - - - *-----— ■ — ' Hu nyadi István, a járási népi ellenőrző bizottság elnöke. P1TTU Tízéves, szőkehajú, barna­szemű, kissé koravén gyerek a Pista. Apja valahol Gyomén van, nevelőapját pedig anyjá­val együtt bűncselekményért elzárták. Hogy miért, azt Pi­tyu nem tudja pontosan. Csak ennyit: erős ember volt nagyon dig ő még alig tudott menni, csak mászott a földön. ati helyeink nagy bóvár, 200 forint ju- kezelője szerint gon- | hiányosságok mégis szép .., , > • , 1 1 . . «V rírv'v'*» n<* n sriwnrfe líf/xm h/VM f* o-V7 -Vl n 1» «m/im w re többsége komolyan taLmat kapott Ka- versenyzett a leg- posvár fth., vala- szebb állomás ki- mint a pécsi szertár tüntetéséért és az dolgozói is 200 fo- ezzel járó erkölcsi rint jutalomban ré- ás anyagi megbecsü- szesültek. 5 lésért is. Vannak azonban t Az állomások kö- olyan szolgálati he- \ • zött a legszebb ered- lyeink is, ahol a vi dozza az a virágo­kat, aki odaiültette. Ismételten köszö­netét kell mondani a jó munkát végző szolgálati helyek va­lamennyi dolgozó­jának és ez a dicsé-, ütemben szűnnek meg, az igazgatóság érdeme. Sorolhatnánk még a me­gye hasonló problémáit. Nem célunk. Ezért nem ártana hát, ha a kötelezett szervek másként „viszonyulnának” a közegész­ret szolgáljon a jö-i ségűgyi hatóságok jóindu­nyira akarjátok. Még a Tibiké menni. Pedig nem szerettem ményt, ű első he- rágosítást, a rendet JJ i^kapkodta a forintokat, pe- menni, mert egyszer már a Ja-i lyezést és 500 forint es a tisztaságot meg ifi ni bácsi, aki rendőr volt, mond- * pénzjutalmat Nagy- semmibevaszik, sót elhanyagolt, gondo-? hogy egyszer— nem, kíván­ta ha még egyszer meglát, lók kapta, ahol a vi- érdemtelenül kíván- aaüan es rendetlen? juk. — saját bőrükön ^ ta­hoay fát lopok bevisz. Dekát rágosítás ízléses és tak jutalomhoz jut- külsőt talál az uta-? pasztalják gondatlanságuk Miit csináltatok a pénz- muszáj volt. Aztán a fát is el-? az egész állomás te- ni, mint Cece álló- zokozonség. ? „eredr^nyesséffét”. adta anyu. Télen úgy kellett őrületére kiterjed, — más dolgozói, akik Várnai László? BOKRETAS ANDRAS eldugni előle mindig egy ícisj' zel? Hát vettem rajta kenye­a nevelőapám. Puskája is volt, “/T4’ f.ukrot’ ™g krump- fát, hogy ne legyen nagyon hi-' . , , ^ i~ai ' ht. aztán. főztem, on sok. norm- dtta. meg pisztolya. A puskát én ta- f4> £ztemJ? s?k *2**? ** láltam meg, mert elásta a Jo1 heULktunk Talán soha nem fogy ki Pis­konyhában az asztal alá. Hű, a Jan • • • _ ta az élményeiből. A huligán de mérges volt akkor... — ne- — Te szoktál főzni is? nevelőapa és az elzütlött anya vet Pityu egy kicsit — meg is — Persze. A többiek mind élete kimeríthetetlen bőséggel vert érte. De a puskával nem kicsik voltak. Én voltam a leg- nyújtotta Pityunak az egyálta- lőtt ám otthon. Csak a pisz- nagyobb gyerek, anyu pedig ián nem gyereknek való élmé- tollyal egyszer. Le akarta lőni nemigen főzött. Aztán a kicsik nyékét. anyut. Be volt rúgva. De anyu csak sírtak, amikor már éhe- m u m&r derült a fertő­’ olvan^r bői. Sokszor nevet, amikor me­oo sok paprikas- sH é életéről Gyereksze­elugrott előle, aztán átlőtte a falat és a szomszédban meg­lőtte a néni kezét. Akkor el is krumplit és jó volt. vitték. Aztán később mond­ták, hogy többet nem is jöhet ____ __^ ki már a börtönből. De jó is, Iskolába se járt, pedig márki­mért úgyis csak megverne, lene éves volt. amiért kiástam a puskáját az — Te jártál iskolába? asztal alól. — Jártam, csak nem kaptam — Anyukádat sem sajnálod? bizonyítványt, mert ritkán — Az is csak mindig meg- mentem e4­vert. Az is erős volt ám! Kö­csináltam _,2 ‘ - sei a regi mé hen a tragédia komédiánál: A Rozi pedig mosott. Tudja, tűnik, de azért iszonyodik attól az_ olyan nem-okos lány volt. az élettől. — Olvasni tudsz? tanulni írni. Mindennap dél­után írni kell az ábécés könyv­ből... — Jó tanulni. Jobb, mint az erdőre járni. Mert még otthon minden délután fáért kellett mondtam neki: adjon pénzt kenyérre. Hű de mérges lett. Belémrúgott, ahogy feküdt az ágyon, úgyhogy beestem az asz­tal alá. — És dolgozott? — Dolgozott. A kőművesek hez járt. Kapott is sok pénzt,1J de nem szeretett adni. — Mit vett a pénzen? — Egyszer elvitt magával a |i boltba, hogy veszünk valamit.(* Ennek bdzonysága- Mondtam neki, vegyünk ke-11 ként rendezte meg a nyeret meg zsírt. Azt hiszi<' yei tanács vb_a> vett? Meg fejbe is vágott,hogyi' .... .. . ... ezt mondtam, aztán vett egyi'a Művelődésügyi Mr- nagy üvegben pálinkát, olyant, i 'nisztórium és a köz- amelyiknek az oldalára, szil-11 ponti pedagógiai to- vák vannaJk festve. i'vábbképző intézet az — És meg is itta a pálinkát?'I1—4 osztályban, az­— De meg ám! Amikor rolí!iaz . ® kisiskolákban pénze, mindig pálinkát ivott, nevelők re­De nem szokott olyankor meg-$S2fre„az enek tovább verni bennünket, még az volt, i képző taiuolyamot. a jó. Egyszer még pénzt is 5 Négy, — Baranya, adott, amikor részeg volt. Ha- {i Tolna, Somogy és Za- zajött, aztán a legkisebb öcsém, (> la — megyéből jött a Tibiké, meghallotta, hogy,lösszé húsz pedagó- csörög anyu zsebében a pénz |(gus, hogy az itt tanui- és elkezdett kiabálni: pénz, (• takat, hallottakat jö- pénz... Anyu erre az összes|*vő évi munkájában pénzt, ami csak a zsebében i1 felhasználja. volt, szétszórta a szobábanHallgattak zene- nesztek itt van a pénz. ha any-* történeti előadást, Több mint négyezer dolgozó otthona Több mint 4000, a kereske- 31 vállalata van Pécsett ezek­delem, pénzügy és a vendéglá- nek a szakmáknak. Szervé­té szakmához tartozó szerve­zett, eleven kulturális élet ki­sebb vállalatoknál nem bonta­kozhatott ki, s ezért úgy ha­tároztak, hogy centralizálva oldják meg többek között az öntevékeny művészeti csopor­tok működését, különböző elő­adások tartását is. zett dolgozó művelődési, szó­rakozási helyisége a pécsi KPVDSZ Petőfi Sándor mű­velődési otthona. A művelődési otthon mind a tartalmi, mind a gazdasági -Én már nem akarók visz- munkában eredményesen dol- szamenni anyuhoz... — mond-ó kettős feladatnak sí­ja elgondolkozva -, biztos ö (> keres megoldása pedig nem kjs aíP^at^k elere megfejő kicsik se akarnak, ők is jó5 dolog, ugyanis ennek a müve- «^rt Mlíte^. Pélkertek helure kerültek (lődési otthonnak is sok min- Somló Ferencet, a Pécsi Nem­j i dent élőiről kellett kezdenie zeti Színház színészét, vállal- Lehef hogy Pityu anyja el-öaz ellenforradalom után. Az ja el a csoport patronálását. A mekszinpad, amely a kereske­delem, a pénzügy és a vendég­látó szakmákban dolgozók gyermekeiből alakult, vasár- naponkint mesejátékok elő­adásával kedveskedik a fiatal­ságnak) A jó tartalmi rmmka termé­szetesen nem marad eredmény telenül. Bevételi tervük erre az évre 190 ezer forint s a Központosították a színját­szókat s arra törekedtek, hogy félév végéig a könyvelés „be­vétel“ rovata már 139 ezer fo­rintot mutat; Nem hibátlan azonban az otthon munkája. Elsősorban több figyelmet kell fordítania politikai és ismeretterjesztő előadások megtartására. Ezen a téren hiba, hogy a TIT és a művelődési otthon kapcsolata vér volt. Nagy, vastag karjai — Most már tudok egy pár veszett már a becsületes, ren-11 otthon vezetői az ellenforrada- színjátszócsoport munkájára ■meg lábai voltaik. Egyszer betűt, mert most muszáj meg- des élet számára, de Pityu, Ti-11 lom után meghatározták a jellemző, hogy nagy sikerrel adjon pénzt tanulni írni. Mindennap dél- bike, a kis nem-okos lány, Ro-f megoldásra váró feladatokat, adták elő többek között „Az zi, Erika és a többi gyerek em-11 s elsősorban a szakmák, tehát igazgató úr nevenapja" és a ___________ _________r___ bé rré vélik, és talán gyermek-'1 a kereskedelem, a pénzügy, a „Dollárpapa“ című színdarabo- megfelelő. Javasoljuk: a koruk szörnyű éveit is sikerül11 vendéglátó szakmában dolgozó kát. Ennek a művelődési ott- TIT és a művelődési otthon velük elfeledtetni... emberek érdeklődésének meg- honnak kezdeményezéséhez fű- vezetői közös megbeszélésen (KURUCZ) ? felelő programot szerveztek. ződik a néhány napja sikerrel vitassák meg az együttműkö­r bemutatkozott „Pécs táncze- lehetőségeit. A másik ten- ', nekar“ is, nivaló: a könyvtár olvasottsá­! | A szakmai előadások, illetve gának növelése. Az elletnforra (' Az ének nem melléktantárgy megtanultak szolmi­zálni, karvezetéssel foglalkoztak, hallgat­tak előadást a népze­néről és gyakorlati órákat is rendeztek számukra. PráviczLa jós elvtárs, a me­gyei pártbizottság ágit. prop. osztályá­nak vezetője politi­kai tájékoztatót tar­tott a hallgatóknak időszerű kérdésekről. A tanfolyam veze­tősége kulturális szó­rakozásról is gondos­kodott. Szerencsére, a pécsi ünnepi he­tek alkalmával rende zett két operaelőadás erre az időpontra esett, így mind a kettőt meghallgat­hatták. A húsz rész. vevő közül megkér­deztük Rácz Jenőt, a Somogy megyei felsö- bogád pusztai iskola nevelőjét; mi a vé­leménye a tanfolyam­ról, hasznos volt-e? — A kisiskolákban — mondotta — az éneket heti fél, vagy 1 órában tanítjuk csak. Ez az oka an­nak, hogy a pedagó­gusok nagy része melléktantárgyként kezeli, nem ismeri az énekoktatás új módszereit. Ez alatt a két hét alatt külö­nösen a készségfej­lesztésben és a mód ­program közé tartozik többek dalom előtt csaknem 200 ál- között a kirakatrendezői tan- landó olvasója volt a könyvtá- folyam. Ezen a tanfolyamon, ruknak. Igaz, a könyvtári mun- szerbeli tisztánlátás- (, illetve szakköri foglalkozáson ka megjavításán most dolgoz­ton kaptunk sok se-(iaz idősebb dolgozók átadják nak, s jelenleg 70 állandó ol- gítséget. A tanfo-((SZakmai tapasztalataikat a vasójuk vám Ezt a munkát lyam szervezésének (i fiatalabb korosztáljmak; A folytatni kell, s helyes, hogy másik nagy érdeme:, i dolgozó nők szakköre pedig ebben az évben még 7000 fo- a tanuláson _ kívül (I nemcsak elméletben foglalko- rint ára könyvvel akarják a kulturális szórako-|»zi]{ a nőket érintő problémák- könyvtárat bővíteni; zásunkról i6 gondos- kai (bár a nőket érintő kérdé- A KPVDSZ művelődési ott- kodott. ?sek megbeszélése is nagyon hon eddigi munkája azt bi­Igen nagy volt az < hasznos), hanem kézzelfogható zonyítja, hogy nem „megold- édeklődés Lemle Gé-< segítséget is nyújt, például mo- hatatlan feladat“ egy művelő- za, a megyei tanács?sógépet is kölcsönöz, /vt+Vi.™» zo művelődésügyi osz­... , „ ,. . ’? A művelődési otthon veze­talya népművelési cső ^ vonakodik a kü_ vezetőjének ^ i^nböző „időszerű“ elaődások eloadasa iránt, aki a?tartásátó, gem A tórsadaImi zene- es a korusmoz- (, fulajdon védelméről legutóbb gatom jelentősegéről J Jtark>tt cIőadáson például problémáiról beszéltig jM 30() haUgató ?meg. A tanfolyam ma ?> De nemcsak a lefnőtteké a fejeződik be. művelődési otthon. A gyer­dési otthon tartalmi és gaz­dasági munkájának összehan­golása, mint ahogy ezt szá­mos művelődési otthon igazga­tója véli. Az otthon munkájának ta­nulsága: csak a jó to.rtar.Tii munka hozz« meg a gaz&áhgl sikert isi f—my)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom