Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-08 / 158. szám

1958. JŰLIÜS 8.

N API n

a

Modern gazdálkodás

nagy jövedelem a bári tss-ben

fl népművelés f

Iáid

Készülődés a jövő iskolaévre

A ZETOR halkan, üresjáratban hajtja a szalmafelvonót. Csak most nem szalmát visznek a fogak fel a magas kazal tétjére, hanem vörösherét. A lucernát már kazalba rakták. 30 hold termése húzódik itt az istálló mellett. Oláh Jeremiás, a bári tsz elnöke azt mondja:

— Idén jó időnk volt a takarmánybetakarításra .., Idejében kaszáltuk saját zetorunk- kal, a gépállomástól kértünk egy lensodrót is... Úgy sikerült összegyűjteni a pillangósokat, hogy alig hullott róluk levél. Sokkal jobb minőségű a takarmányunk, mint a tavalyi volt, de mennyiségben valamivel kevesebb.

Kell a jó takarmány, mert a báriak állatból szerzik a legnagyobb jövedelmet. Nemrégiben szállították le a gyapjút, amelyért több mint 24 000 forintot kaptak. Átadtak a vállalatnak tíz hízómarhát, 30 sonkasüldőt és eladtak 3 malacot. Hamarosan leszállításra kerül majd 40 hízottsertés és helyükbe azonnal beállítanak hízóba 60 darabot. Decemberre ezek is elérik a 110 kilót. Tejdalom után eléggé legyengült a tsz. De most már biztatóan lábadozik, mert okosan gazdálkodnak. Éppen azt magyarázna Oláh elvtárs — akkor jövedelmező egy gazdaság, ha mindennel foglalkozik. Ha egyik nem sikerül, pótolja a másik. Messze, berekszerű völgybe mutat:

— Ott van a halastavunk. Huszonegy holdas, de nagyjön a pénz és Oláh elvtársi ezért bizakodik. Szerinte ha aj dohánnyal nem történik külö-j nősebb baj, semmiből nem leszi jövedelemcsökkenés, csupán! búzából kapnak egy kilóval kevesebbet a tagok.

DE MOST MÁR itt vagyunk j a tíz holdas gyönyörű dohány-! táblán. Sok munkát ígé-1 nyel ez a tíz holdas tábla, dej szépen is jövedelmez. Kiszá-1

?StZ .kÖrnyekfo molták már. hogy egy' holdra

elláttuk hallal. Most még 12 holdat építünk hozzá. El is kezdtük a munkát, de a széna- behordás miatt most félbehagytuk.

A hat holdas kertészetünk is ott van a halastó közelében. Szépen virágzik a paradicsom, nyúlik, folyik a dinnye indája, üdén nyújtogatják fejüket a káposztapalánták. Ezek nem érezték meg a szárazságot, mert rendszeresen öntözték barázdás rendszerrel. Vettek egy 125-ös Csepel-motort, ez nyomja fel a vizet az oldalba és onnan barázdákon folyik le.

A vízről jutott eszébe, hogy hamarosan törpevízmű épül a községben. Az ártézikút megvan, de értékes vize a Dunába folyik, a faluban meg vannak

bői meg hét-nyolc ezer forin- negyven méteres kutak, ame- t°t kapnak minden hónapban. lyek kiszáradllak ^ bog*.

Az évközben befolyt összeg . .... ,

egy részét előlegként a tagok szuságot okoznak a lakóknak, kapják meg munkaegység aró- Most 19 százalék községfejlesz- nyában, másik részét pedig a fást szavaztak meg, ebből épül

gazdaság fejlesztésére fordítják. Most épül a fűrészgatter, villamosítják az istállót, hogy könnyebb legyen az állatgondozók munkája. A vizet is villanymotor nyomja majd az istállóba hamarosan, mert már csak a transzformátor hiányzik. Eddig kis MIA-motor hajtotta a szecskavágót.

— Mi lesz most ezzel a motorral?

— Sok munka vár arra <— magyarázza az elnök. — Jó volna már most is, ha szabadon vihetnénk bárhová, mert akkor nem a zetomak kellene hajtania a szalmafelvonót. Az hordhatná a takarmányt ,,,

VALAMENNYI MUNKA- FOLYAMATOT gépekkel akarják könnyíteni, mert sokkal

majd a törpevízmű. Ezen túlmenően a tsz-tagok felajánlották, hogy mindenki öt munkaegység értékével járul hozzá az építéshez, ami azt jelenti, hogy 225 forinttal járul hozzá minden tag.

Poros dűlőét vezet a dohányföldhöz. Két oldalt tiszta magas kukorica, árpa. A szőlő is tiszta, permetezett. Most már nagyobb kedvvel dolgoznak benne a tagok, mert tele van fürtökkel. Fiatal a szőlő, tavaly még hat hektót adott, az idén azonban 100 hektót várnak. A szilvás meg négy és fél vagon termést ígér, ame- olcsóbb is, mint a kézierő és lyet pálinkának főznek majd gyorsabban halad. Sajnos, egy- és úgy értékesítik. A halastószerre nem sikerül mindent ból 30—35 mázsát halásznak megoldani, mert az ellenforra- majd az ősszel. Mindenhonnan

200—210 munkaegységet kell fordítaniok, viszont tavaly is 35 000 forintot jövedelmezett egy hold dohány. Náluk ez .d- fizetőbb, mint a cukorrépa, s ezért növelik évről évre a do- hányterületet.

Lipóczki József.

KULTÚRPOLITIKAI TANFOLYAM KEZDŐDIK

A megyei tanács művelődésügyi osztálya július 12-tő] 19- ig a művelődési otthonok vezetői, járási népművelési felügyelők, általában a kultúr- munkások részére Pécsett kultúrpolitikai tanfolyamot rendez.

DIAFILM KÉSZÜL

A megyei tanács művelődés-j ügyi osztálya megyénk nagy] alkotásaiból, ipari, mezőgazdasági, kulturális létesítményeinket bemutató mintegy 150| kockás diafilmet készít. A for-] gatókönyv rövidesen elkészül. A képeket a Mecsek fotoklub] tagjai készítik.

Még alig zárultak be az iskolák kapui, még alig üresedtek meg a tantermek, de máris serény a készülődés a jövő iskolai évadra. Megkérdeztük Gábriel József elvtársat, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét: miben áll ez a készülődés?

— Elsősorban az iskolák tan- J erővel való ellátottságáról gon- J doskodtunk. Elmondhatom, I hogy iskoláink tanerővel való } ellátottsága biztosítottnak lát- ” szik s nemcsak számszerűen, hanem a szakosítás szerint is. A tárgyi feltételek szempontjából: tantermeink elégségesek. Ezt természetesen úgy kell érteni, hogy az általános iskolák többségében két műszakban kell tanítanunk, míg a középiskolákban •— hasonlóan a

Baranya megye villamosítása

(A megyei tanács felmérése alapján.)

Hogy összehasonií tást tudjunk tenni, pillantsunk vissza röviden a megye villa- mosításámak kezdeteire. A baranyai községek nagyobb arányú villamosítása az 1920-as években kezdődött. Eleinte a városokon kívül mind össze négy község volt bekapcsolva a hálózatba. Később a villamoshálózat kiszélesítése egyre fokozódott. A költségeket maguk a községek fedezték egyrészt a költ ségvetésböl, másrészt az ún. villamos 'tási alapból, amelynek be vételi forrása a fogyasztók megemelt fogyasztási díja volt A felszabadulásig a helyzet nem sokat vál tozott, a megye két városa és 179 községe rendelkezett viliany- nyal;

Meg kell azt is legyezni, hogy a villamoshálózat kiépítése

nem egységes terv szerint, hanem ötletszerűen anyagiaktól függően folyt. Ha például egy községben a lakosságnak egy része nem áldozott a villany bevezetésére, akkor a* egész községnek le kellett mondania róla. Emiatt sok fehér folt maradt a térképen, amelyeknek eltüntetése nehéz, hosz szú idei® tartó, tervszerű munKát igényelt:

A statisztikai adatok szerint, a felszabadulásig 57 év alatt. Baranyában átlígfoan 3,17 várost és közséu get villamosítottak:

A felszabadulás után tehát kettős feladatot kellett végrehajtani: bekapcsolni a villamoshálózatba a még be nem kapcsolt községeket, és növelni a fogyasztók számát a villamo sitott községekben.

Magától javult a helyzet annak kö- vetketzében, hogy az energiaellátás államo sításávai megszűnt a

villamosítási alap, s így a fogyasztókra ki sebb terhek nehezedtek. Ezért sok új fogyasztó jelentkezett.

A villamosítási munkák az előzőnél sokkal nagyobb ütem ben kezdődtek meg a felszabadulás után. Érdemes -megjegyezni a következő statisztikai adatot is: évente átlag 7,8 községet kapcsolnak be a villamoshálózatba a fel- szabadulás utáni időben. Ez csaknem két és félszerese az azelőtti villamosítás ütemének.

A megyében jelenleg 45 község van, amelyet még nem kapcsoltak be a villamoshálózatba: A

legnagyobb fehér folt a Mecsek északi lejtőjén Orfűtől Szati- néig terjed.

A megyei tanács illetékes osztályai foglalkoztak a kérdéssel és felmérték a megye teljes villamosításához szükséges teendőket, és anyagiakat.

A tervék szerint

még a S éves tervben megtörténik 15 község villamosítása. A költségek 60 százaléka tervhitéiből, 40 százaléka pedig a köz ség hozzájárulásából térül meg. A község elsősorban a saját községfejlesztési alap jáibói járul hozzá a villamosításhoz. Sok helyen hozzájárulnak ehhez a községi erdőből adódó bevételek, faanyagok, valamint a község lakosságának társadalmi munkája:

Ebben az évben pe dig összesen négy község teljes villamosítására kerül sor.

Nehézséget elsősorban a külterületi lakott helyek, tehát a községnek nem számító települések jelentenek. Ezeknek vil lamosítására — éppen, mert a lakosságnak csak nagyon kis részét érinti és általában távol esik a be kapcsolt telepektől — csak a megye valamennyi községének villamosítása után kerül sor;

tavalyi évadhoz — egy mü* szakban oktatunk. J elentős mértékű lesz az idén az iskolák további bővítése, új iskolák létesítése. Meszesen például 8 új tanteremmel bővül az iskola, Kertvárosban pedig 2 új tantermet építünk. Uj, 8 tantermes iskola épül Mecsek- alján. A Székely Bertalan úti úgynevezett „Petőfi-ház" iskolát 4 tantermesre alakítjuk át. Ezeken kiírni számos iskolában folynak tatarozási munkák. Reméljük, hogy a bővítések, tatarozások, építések az őszre elkészülnek, az új iskolaévet már ezekben az iskolákban is zavartalanul megkezdhetjük.

XJgy tudjuk, hogy a jövő iskolai évben nay óbb teret adnak a politechnikai képzésnek.. Miként készültek fel az ilyen irányú munkára?

— A politechnikai képzés az ?95S—59-es tanévben valóban előtérbe kerül. A Művelődés- ügyi Minisztérium■ hathatós segítséget adott ehhez s Pécsett 9 nagy iskolában kezdődik meg jelentősebb mértékben a politechnikai képzés. A gyakorlati foglalkozási órán külön anyag lesz a városi, községi és a leányiskolák számára. Ahhoz, hogy ezeken az órákon a fiatalság jó oktatásban részesüljön, a nevelők a nyáron tanfolyamat végeznek. A pécsi űzi mek jelentős segítséget nyújtottak a politechnikai oktatás sikeréhez: számos üzem különböző szerszámokat, kisgépeket bocsátott iskoláink rendelkezésére s ezért köszönetét mondunk. Reméljük, hogy a jövőben is hasonló segitokész- séget tanúsítanak. A gyakorlati képzést igyekszünk minden iskolában a lehetőségekhez képest megvalósítani, de elsősorban a bányakerületek iskoláiban igyekszünk ezen a téren a legnagyobb tevékenységet fo'y- tatni.

Még egy kérdés: az elmúlt, évhez képest növekszik-e a városban az iskolások száma?

— A középiskolákban körülbelül a tavalyi létszámhoz hasonló lesz a diákok száma, míg az általános iskolákba csaknem 300-zál több tanuló jár majd, mint az elmúlt évadban.

DCaitélijők mjö inába ti...

II. MOZSQÓ

Hársak, fenyők, pompázó diófalombok, óriás platánok, csupa-csupa zöld öleli körül a kastélyt. A sűrűben a madarak mintha egymást akarnák túlcsivitelni. A kastély megkopott fehér falai álmosan guny- nyasztanak a napsütésben.

Belül a sok folyosó egyik végében kis szoba, régi barna irodabútorok, sok könyv és a sarokban egy ládában egy ösz- szekötött szárnyú bagoly.

— Az enyém — mondja Ujj Mészáros Károly, a Téli Mező- gazdasági Iskola igazgatója, a kastély egyik jelenlegi lakója. Aztán megsímogatja a kis baglyot. — Már olyan szépen felneveltem és olyan okosan viselkedett. De repülni kezdett és összetörte magát. Csak meggyógyuljon . S

A folyosón, a konyha felől léptek hallatszanak és belép a kastély egy másik állandó lakója.

Biedermann lovag inasa

Olyan most, mint egy kiszikkadt, kérges törzsű fa. Ráncos arca szívesen húzódik mosolyra, kék köpenyt visel, mert hivatalsegédként dolgozik itt a kastélyban, ahol annakidején fölhúzta az inasok libériáját.

Akkor még kicsattanó piros •MM lehetett, dús barna haja

és dacos-fiatalos természete. 1918-at írtak.

— Apám gulyásszámadó volt a lovag Biedermannál. Akkor a László uraságé volt ez a kastély. Apám elvitt hozzá, aztán felvettek, próbaidőre. De csak hat hétig voltam itt. Nem bírtam az istennek se megszokni, hogy térdenállva kezet kellett csókolni a lányoknak ... pedig szép kis személyek voltak. Utána úgyis gyütt a forradalom; visszamentem apámhoz, aztán csak napszámoskodtam. Azóta úgy élek. Most meg megint itt vagyok. Van három nős fiam meg két unokám.

Roppant szűkszavúan mondta el az élete történetét Kovács Józsi bácsi. Mégis, mit lehet ehhez hozzátenni?

A kastély régi urai itt élnek Mozsgón, kertészkednek, a fiatal férj pedig fuvaroz. Élnek, mint a többi ember.

— Kapált az öregasszony is, hogy csak úgy gőzölt a melegben — Józsi bácsi ráncai huncutul futnak össze az arcán. Még hozzáteszi, komolyabban, majdnem büszkén: nem cserélnék velük.

Kinaókamra

és börtönök

Hanem tud Józsi bácsi egyebet is.

— öreganyám mesélte — meséli most 6 —, hogy a szabadságharc után itt volt a járási bőrtőn, itt is ítélkeztek. O akkor egyéves asszony volt. A kastély csak egy hosszú, fazsindelyes ház volt, a pincében tartották a rabokat.

— Igen — erősíti meg az igazgató is — a pincét aztán a Konzervgyár használta. Pár éve meg a traktoros iskola kovácsműhelyében még lehetett látni a falban a bilincsek helyét. Az volt a kinzókamra és a falhoz kikötve vallatták a foglyokat

Fogadás egy cigarettába

Valóságos felüdülés a sötét múltból kiérni a jelenbe, a napfényben fürdő, dús parkba.

Dióillat, csipegető csirkék, egy csomó régi gép, építőanyag, szemét és száradó fehérnemű,

— Nem leszünk ám így sokáig — mentegetőzik, az igazgató — a mozi már elköltözött, a traktorosiskola is, csak még a maradványok vannak itt. Nincs már itt a szociális otthon és a Terményforgalrpi sem. A lakók is hamarosan elmennek és akkor még jobban nekiláthatunk, hogy rendbeszedjük az épületeket meg a parkot.

Ezután vették meg a Bieder- mannok, a gazdag zsidó bankárcsalád a kastélyt. Később leégett és így a mai formájában nem is olyan régi, 20—30 éves.

A kastély háta mögött nagy halom szemét, lapátok, kövek.

— Megcsináljuk a szökő- kutat. A szemetet, amivel a régit betemették, már kiástuk. Szép lesz itt minden, ha kevés

is a pénz rá... Majd pótoljuk gondossággal és fáradsággal.

A tóhoz, az úttörőtábor első sátraihoz lépcsők vezetnek.

— Persze, hiába a mi összes gondoskodásunk — komorodik el az igazgató. — Nincs kerítése a parknak, az nagyon sokba kerülne. Aztán bejönnek ide a faluból, ami még nem lenne baj, de itt hajtják át a marhákat is. És nézzen ide! — A lépcső kőszegélye erősen megrongálódott, két kis szépen megmunkált kőoszlop kidöntve távolabb hever. — Jártak itt a faluból legények, valószínűleg a kocsmából vetődtek ide . ■.; Lényeg az, hogy fogadtak egy cigarettába, hogy ki tudják dönteni ezeket az oszlopokat. Ki tudták , s;

Odébb, a sziget túloldalán egy fiatal juhar fekszik a földön, kidöntve. Nem tudni, hogy neki milyen fogadás miatt lett ez a sorsa. El kéne egyszer már kapni az ilyen nagy legényeket .íj

A ranykalászos gazda-képző

Itt a kastélyban tehát most a Téli Mezőgazdasági Iskola talált otthont. A téli hónapok alatt parasztgyerekek népesítik be a boltozatos termeket és a folyosókon aranygombos, libériát inasok halk léptei helyett Józsi bácsi cipői dübörögnek végig. Az egyik teremben — nagy üvegfalaiból is gondolni lehet, hogy valami télikert féle volt egykoron — tavaly mozi működött. Ez persze nem volt a legjobb megoldás, mert a terem hideg és nem is nagy. Nos, az új mozsgói kultúrház megoldotta a kérdést.

így lassan egyenesbe kerül minden probléma. A Téli Mezőgazdasági Iskola mellett itt tanyáznak a szép parkban az úttörők is, egész nyáron. Itt tartja a Megyei Tanács Mező- gazdasági Osztálya is tanfolyamait, Somogy és Baranya részére.

Az iskolában két félévig tanulnak a fiatalok, akik hűek maradtak a földhöz és élethivatásuknak a mezőgazdaságot választották. Akik itt végeznek, máris 10 százalékkal magasabb fizetést kapnak, hogy ha tsz-ben vagy állami gazdaságban helyezkednek el, mint brigád- vagy csoportvezető. És akik végeznek, megkapják az aranykalászos gazda címet is!

Kár, hogy nem mindegyik általános iskolát végzett és a mezőgazdaságban dolgozó fiatal igényli még a magasabb képzettséget, a műveltség alapjainak elsajátítását. Kár, mert aki egyszer eljött ide Mozsgó- ra, az nagyon megszereti — nemcsak azt a sok érdekes és szép dolgot, amit tanítanak, hanem ezt a helyet is, ahol két kellemes telet tölthet tanulással, szórakozással, tapasztalatok és élmények szerzésével.

*

Azzal a reménnyel búcsúzunk a szép parktól és a kedves kastélytól, hogy talán nem kell egy egész év se és eltűnik minden, ami csúnya foltot hagy a látogató emlékezetében, megújul a park, a kastély és környéke, ha nem is százezrek beleölésével, de mindenesetre néhány száz ember — a mozs- góiak — segítségével. Vagy ha már nem segítenek, ne is okozzanak fölösleges munkát és keserűséget azoknak, akik sze-> rétik a szépet és nem szeretné a rombolást.