Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

' 1958. JÚLIUS 1. NAPLÓ 3 II DUNflHTÜlI HflPI jelenti KŐ- ÉS MÉSZKŐBÁNYA UTÁN KUTATNAK A MECSEKEN Pécsett ? jelenlegi kőbányáj j már kimerül öf élben vannak ó* ezekben a termelés — a zúzalék# anyag kivételével — nem gazdaság gos. A népgazdaságnak és rohamai san fejlődő váiosunknak azonbai^ szüksége van jő minőségű kőre af mészkőre az építkezések meggyo|{ sítása érdekében. A Mecsekbe^ kiváló kő- és mészkőlelőhelyei vannak, amelyeket eddig méj' nem tártak fel. Ezért Pécs várq» tanácsa ar Építőipari Egyesülj szakembereivel egyetemben újabj, kő- és mészkótermelő-telepek utál kutat a Mecsekben. Az eddi<1 kutatások máris eredménnyel kt^ cse sietnek. A közeljövőben új t«j lepek — többek között régebbel . leállított kő- és mészkőtelepei \ megnyitása várható. LESZ ELEGENDŐ MÜLÉP A méhészeknek minden évb*f komoly gondot okoz a műlép b*.| szerzése, a műlép jelentős részei ugyanis külföldről behozott viasj. ból állítják elő. Most ezt a pröblM mát is megoldja a Budapesti MM hészeti Szövetkezet. Július else.i jével ugyanis Budapesten új so&.i kolyfőzőt helyeznek üzembe. Köszönt fűk í [as egészségügyi dolgozókat !é A megyei és városi Nőtanács az asszonyok és édes­anyák nevében meleg szeretettel üdvözli Semmelweis Ignác születésének 140. évfordulóján az egészségügyi dol­gozókat. Köszöntjük az egészségünket önzetlenül szolgáló orvo­sokat, akik életüket, tudásukat, minden időben a gyógyí­tás szolgálatába állítják, akik végigkísérik életünket, meg­könnyítik szenvedéseinket, szerető őrködéssel vigyáznak gyermekeinkre. Köszöntjük a szülőotthonok, csecsemő- otthonok, bölcsődék, anyatejgyűjtő állomások, szakrende­lők, gyógyszertárak dolgozóit, az üzemi, körzeti, iskola­orvosokat, a szülésznőket, védőnőket, csecsemőgondozó­nőket, akik fáradhatatlan munkájukkal segítséget nyújta­nak az új életet világrahozó édesanyának, akik aggódva hajolnak csöppnyi gyermekágyak fölé, védik ifjúságunk egészségét; felkutatják az elhagyott gyermekeket, elláto­gatnak otthonokba, hogy munkájuk nyomán egészségesebb életkörülmények között nevelődjenek gyermekeink; védik, gyógyítják a bányák, üzemek, hivatalok dolgozóit és min­den igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy szocialista egészségügyünk színvonala emelkedjék. Fogadják ezért a nemes munkájukért a Nőtanács és a Baranya megyei asszonyok, édesanyák tiszteletét, hálá­ját, köszönetét. BARANYA MEGYEI ÉS PÉCS VÁROSI NÖTANÁCS. Fordítsunk nagyobb gondot a vájárok továbbképzésére! Minden hónap utolsó napjai­I ban, amikor el kell készíteni a i következő hónap telepítési ter­nyászt, aki most végzi a vá- jártanfolyamot. Belőle két évi csillési munka után vájár lesz. A legjobb esetben sem dolgo- I vét, a baranyai bányaüzemek zott másutt, mint a szállítás­MEC. KEZDIK A MISINÁRA VEZETŐ UT ÉPÍTÉSÉT Kitünteteti egészségügyi dolgozók műszaki vezetői órákat tölte­nek el azzal, amíg a különbö­ző munkák elvégzésére alkal­mas vájárokat úgy-ahogy ösz- szeválogat ják. Mert például »hiába van elegendő számú vá­járjuk (több bányaüzemben — sajnos —, az sincs), ha ezek a 11 vájárok többségükben csak egyoldalúan képzett szakem­berek, csak egy bizonyos mun­katerületen használhatók, ak­kor sem mindig önálló munka­kör betöltésére. S a vájárok .egyoldalú képzettsége nem- f csak a tervezéseknél okoz prob­lémát, hanem igen gyakran lent a bányában is. A legtöbb bányaüzemben nem is mernek arra gondolni, hogy mi lesz néhány év múlva, ha ezen az állapoton nem változtatunk s ha azok az öreg vájárok is A városi tanácstál szerzett érv sütésünk szerint a megvalósulj, hoz közeledik a Mislna-tetöre Semmelweis születésének ^napját, az egészségügyi dolgo­zók napjává nyilvánították. Először ünnepeljük ezen a na- zVtö út mejépltése’" Ez azt jelenj, t pon — július elsején — az hory a turisták kényelmesebb^. J egészségügyi dolgozókat. Ez autóval vagy autóbusszal Is nu>. f ,, , ,,, , ___, ,____. kö zelíthetik maid a Misina-tett,, alkalomból a forradalmi mutl- lévö Kiss József kilátót, az út B i kás-paraszt kormány száz or­pömörkanutól kedvező nyomvo*. J vost ^ számos 0lyan gyógy- lon. ezrelékes emelkedőkkel, fé- ­szereszt tuntet ki, akik a mun­pócsi és a megyei fül-orr-gége szakrendelésében is vállalt fel­adatot. Ezzel segítséget nyújt a nál s néhány hónapot a fejtés­ben, vagy előváj ásón. Tapasz­talata tehát kevés ahhoz, hogy mint vájár önálló munkát vé­gezzen. További fejlődése, egé­szen addig, amíg az öt év le nem telik s részt vehet a 20 órás továbbképzésen, a vélet­lenre van bízva. Igen a vélet­lenre, bármilyen furcsának tű­nik is ez. Kár lenne áltatni magunkat az ellenkezőjével, mert a fiatal vájárok tervsze­rű nevelésével egyetlen bá­nyaüzemünkben sem foglal­hogy a fiatal vájároknak ha sikerül is a vájármesterséget elsajátítani, gyakran csak egyik oldalát sajátítják el s vagy fejtési, vagy elővájási, vagy feltáró vájár lesz belő- lük. Az persze, hogy belőlük ún. univerzális vájár lehes­sen, nemcsak tőlük függ. Eh­hez módot is, időt is kellene biztosítani. A fiatal és az idő­sebb bányászok között is van­nak szép számmal olyanok, akik szívesen megtanulnák a vájámmumka minden fortélyát; Éppen ezért jó lenne, ha a bá­nyaüzemek vezetői azt is fi­gyelemmel kísérnék, hogy kik azok a vájárok, akik erre al­kalmasak és úgy irányítanák koznak. A fiatal vájárok fej- fejlődésüket, hogy belőlük va- lődése rendszerint attól függ, lóban sokoldalúan, minden bá' hogy jólképzett, tapasztalt, a tudását sem féltő, vagy ellen­kező tulajdonságokkal rendel­kező vájárok mellé kerülnek-e. Ha jól képzett s a tudását sem féltő vájár mellé kerül a fia­nyugdíjba mennek, akik a bá- tál és ugyanakkor rendelkezik nyászmesterség minden forté­lyát ismerik s minden munka területen alkalmazhatók. Ép­pen azért töt környezetben vezet majd Misinára. Az út megépítése tfy_ bek között ntíól függ, hogy mily^ eredménnyel zárul a televízió társrysors.legyek eladása. Ha azy. adott sorsjegyekből befolyt öss^g elegendőnek bizonyul, akkor a zeli hetekben már megkezdik a Misinára vezető út építését és tt>- mélhetőlcg azt még ez év ös^'n átadhatják a forgalomnak. lkában élenjárók. Baranya me­i gyében a következő egészség- _______ _ ______________ i ügyi dolgozók részesültek kor-__V ■n ~ » mánykitüntetésben: munkáját nagy szorgalommal. ÄtSSfÄ horÄnk «* váló szakmai tevékenysegeerti . kép^tts/ge aJk{vánalmak- az „Érdemes orvos*’ címet* k jjgfelelőlegyen - a bá Kapta" *fnyák vezetőinek véleménye NAGY ISTVÁN ]i gyógyszerész Mohácson. Im-f már huszonhárom év óta mű­ködik a gyógyszerész pályán és is a vájáappunka elsajátításá­hoz szükséges képességekkel, akkor előbb-utóbb elsajátítja a e probléma eléggé tapasztalt vájár fogásait, meg­tanul jól, eredményesen dol­gozni. Ha nem, ha arra kény­szerül, hogy mindent a saját tapasztalataiból, gyakran ku­darcaiból tanuljon meg, két­séges, hogy lesz-e belőle jó vájár, jó szakmunkás; FELEMELT „VÉRDU“ A RAGADOZÓKRA DR. DARVAS ZOLTÁN 1 osztályvezető fogszakorvos a I pécsi rendelőintézetben. Im- 1 már nyolc év óta vezeti a 1 Megyei Rendelőintézet íogá­. , . . , 1 szati szakrendeléseit. Kiváló A hasznos vadakat s helyenk(nt,i , . , ,. ,, s baromfiállományt veszélyez^ . szakmai munkája mellett szőrmés és szárnyas ragadó^ f nagy érdeme a fogászati 6Zak­rende10 korszerű berendezése lesügyi miniszter elrendelte, ntevrn/r t r e , , . , a Minisztertanács felügyelete u'á Munkásságáért az „Érdemes tartozó, valamint állami teny$z- orvos“ címet kapta, vadterüteten, továbbá a vadgaz(a­^d^óirutáf^edT^nll^i:} DR* GYIMÖTHY JENŐ sabb lödilat fizessenek a via­szoknak és vadöröknek. Külöifj­hozzáértéssel végzi. Munkás-1 ságáért az „Érdemes gyógysze-J rész“ címet kapta. szerint — nem elegendő az az öt évenként megismétlődő 20 órás tanfolyam, ami jelenleg a vájárok továbbképzését len­ne hivatott biztosítani. Ez a továbbképzés — legalábbis itt a liasz-medencében — mind­össze aura elég, hogy rámond­hassuk: ilyen is van. Mert ve­gyük például azt a fiatal bá­Ez természetesen a vá­jár­képzésben, a vájárok tovább­képzésében jelentkező problé­máknak csak egy részét képe­zi. Mint már említettük, a leg­nagyobb problémát az okozza, nyamurika elvégzésére alkal­mas vájárok nevelődjenek. Te­gyék lehetővé, hogy az ilyen vájárok a fejtési munka mel­lett megismerkedhessenek az elővájók, a fenntartók, a feltá­rók feladataival is, hogy meg­tanulhassanak gurítót, eresz­két, feltörést készíteni, vagy éppen zárt, gázkitörés-veszé­lyes munkahelyen dolgozni. —> Ilyen módon biztosítani lehet­ne a sokoldalúan képzett vá­jár-utánpótlást; De az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítani a többi vájár szakmai képzett­ségének növelésére is. Nem véletlen jelenség az, hogy a csillések egy része semmi áron sem akar vájár lenni s az sem, hogy a tapasztaltabb vájárok is idegenkednek min­den új módszertől, minden új géptől. Az előbbi is, az utóbbi is abból fakad, hogy ezek a Szo,JkdÍíf vadőröknek MSt«1 T”* ”ar' aeztek, s csak kisebb hibákat sen a róka és vadmacska irtásai * Tündiét éve orvos és harminc- * találtak az új kórházépület át volt indokolt, a íődfj emelése; az hat év óta egyhelyben: Vil-<i vételénél eddigi hét-hét töltény helyett nbst ,’4ny,ban működik, ahol nagy 50 forintot fizetnek ki készpénz«,,f ___ mi nden elejtett rókáért, i%ve lakosság ^vU)Z1 v vyuu, as a Lvywszeruoo vad macskáért. Ugyancsak lé^,! hozzá. A gyógyító munka mel-(> b^é, ... . . R. ees az emelkedés a kóborku®T ,, tt a betegség megelőzésén is(> ? , í f2/relt'5 >BlZ­ra macskákra, valamint a szaS , » a ,,gg, , . \ tositjak a kórház Vízellátásá­ra. a szürkevarjúra. a karvaly,.., I ‘8en s?kat fáradozik. Bár mar nak zavartalanságát is. Jelen- a hétára és a hamakányára V}tűl évek óta nyugallomanyban le-f zött íődijaknái. (t jie^!ne> mégis nagy szorgalom- <' MEGINDÍTJÁK » mai tevékenvkedik a falu iobb A SÉTATÉRI VÍZESÉST Felépült as új komlói kórhás E hónap elején fejeződött be az új komlói kórház műszaki átvétele. Az átvevő bizottság megállapítása szerint a kivite­lező vállalatok jó munkát vé­Az új kórház festői környe­zetben épült és a legkorszerűbb A pécsiek és a városban , forduló Idegenek régi kíváiluiíui teljesedik a közeljövőben. \ vá­rosi tanács a sétatéri vízesésnfa vlzszlgctclési eljárásokat alkalma­zott és Így lehetővé vált, ho*. a vízesés következtében a köz^g,, lévő pincék ne ázzanak be. marosan megindítják tehát a Jlr. . , . , , , , téri vízesést és ezzel Pécs lilább* Ml31t eSyeterm oktató, gyogyi kftdvfts szfnfnlttnl imiHaemHik k. . . f Ac ruaimlA tvwivi.lr«vioIIaí-i ■ kedves színfolttal gazdagodik Haja. nak zavartalanságát is. Jelen­leg egy kisebb víztároló van a kórházban, ami biztosítja a za- _vartalan vízszolgáltatást. Ké- egeszségügjd ellátása érdeke- J sőbb épíií egy 12 köb­ben. Az „Érdemes orvos“ cí-. méteres víztartály is, ami majd met kapta; I epy teljes napi vízszükségletet DR. DUCHON JENŐ ^sabbideTg Mette ttttz- egyetemi adjunktus a pécsi1' ellátás. fül-orr-gége klinikán. Tizenhét <[ Az új kórházon eddig elvég­éve működik mint orvos.\zett munkák és berendezések zett munkák és értéke több mint három mil­iő és nevelő munka mellett Hó forint értéket tesz ki. Az új ■/VWWWVWW». kórházban szülészeti és sebé­szeti osztály működik majd, a Berek utcai szülőotthon épüle­tében pedig a belgyógyászat bányászok nem éreznek elég ^ tudást, bátorságot ahhoz, hogy * nagyobb felkészültséget igény­elő munkát végezzenek, félnek Jattól, hogy az új feladat meg­haladja erejüket s ez pedig a fizetésük csökkenését okoz­na. Módot és lehetőséget kel- flene teremteni elsősorban ar- ^ra, hogy a vájárvizsga után a vájárok továbbra is rendsze­res szakmai oktatáson vehesse- „nek részt, olyan szakmai ok- itatáson, amely nemcsak az el- iméleti, hanem a gyakorlati (képzettségük növelését is elő- ]i segíti; Gondolunk itt például (l olyan gyakorlati bemutatókra, (i mint a TH-gyűrűkkel való biz­tosítás, a vizesfúrógépek gya- 5 karlati alkalmazása, stb. A vájár - továbbképzés | jelenlegi rendszerének meg- f változtatását sürgeti ezenlkí- (| vül az is, hogy az öt-tíz éves , tapasztalattal rendelkező vá­járok részéről is igen gyakori kap majd helyet. A további^ a z olyan fegyelemsértés, mely fejlesztés során nőgyógyászatiI a szakmai képzettség hiányá­osztállyal is bővül komlói kórház. majd ww OvzQjdiák&k Az osztályfőnök, a hetttnen fölüli, fehérhajú Czitronyi je_ nő föláll a katedrára és tsen. det int. — Üljetek le, fiúk! Es a „fiúk" (őszhajúay és kopaszok, szemüvegesek, fxijU. szosak, cserzett arcúok cs po­cakosak) engedelmesen lemnek akár a kisdiákok. Az arcokon izgalom és megilletődött^g ^ Széchenyi Gimnázium hyszon. öt éve érettségizett tanulói, számos helyre vetődött, ezer megpróbáltatáson ^eftsztül- ment hajdani osztálytér^ tű. lálkoztak itt a régi iskolában ezen a vasárnap déklöttön, hogy éppenúgy, mint régen annyiszor, egy „igazi'1 órát tartsanak. Egy kérges kéz megsiUogat. ja a fényezett, sárga gS odasúgja a szomszédján^. a mi padjaink nem ilyan^k vol­tak! És szinte keresik azt a sok firkálást, bevésett ábrát és „aranyköpést", amely persze huszonöt év alatt ki hídja ho­vá lett. — Fiúk! — kezdi az osziály. főnök. — Fololvasom név­sort. Es peregnek a nevelj A vá. laszok legtöbbje ,’telenF‘, de akad mát is. „Braziliáb^n ’van" — hangzik az egyik névre. S vannak, az osztályból tizen, akik nem jöhettek el és nem jöhetnek soha többé. Tizen meghaltak. — Most pedig — teszi félre a névsort Czitronyi tanár úr — rövid beszámolókat kérek az életetek eddigi folyásáról. De röviden, okosan kérem, ne legyen sok mese! Az osztály mosolyog az is­merős szavakra és elkezdődik a beszámoló. És a hajdani sok-sok drukk­ban, izgalmas órák feszültsé­gében összeforrott fiúk csodál­kozva hallgatják egymást. Mi­lyen különös az élet! Egyiket erre veti, a másikat arra és sokszor olyan meglepő dolgo­st művel... Itt van például a Gyarmati Tihamér, aki so­vány volt és rajzolni szeretett (járt is a képzőművészeti főis­kolára) és most kövér és a ne­héziparban dolgozik. És itt van Dán Jóska, akiről senki nem is álmodta volna, hogy katona lesz. Vagy itt van a „Janika", a Gallovics János, a 24 gye­rekes család verejtékkel tanít­tatott fia, aki vasutas, négy gyereke van és a legidősebb már műegyetemista. Es „Ja­nika" ősz fejével, piros mosoly­gós arcával nevetve mondja: „Ha ábrázolóból felelni kell, majd ő felel helyettem...“ Majsai József, a mai „napos“ például bányában dolgozott hosszú ideig. Amikor aztán megnőttek a gyerekei, „ver­senyben tanulva’* velük, elvé­gezte a bányaműszaki egyete­met. A többiek közül is egyik pap lett, a másik lakatos, a harmadik cipész, a negyedik könyvelő. Aki tornatanárnak készült, az erdészethez sodró­dott. Egy komoly, markáns- arcú férfi szerényen elmondja, merre járt: Eszak-Afrikában, Ausztráliában, végigbarangol­ta egész Keletet s eljutott egé­szen Manilláig. Futnak a percek, hogy sen­ki észre se veszi. Csak amikor egy kipirult arcú, őszbajszú ember lép be az ajtón, akkor néznek az órára és harson fel a nevetés: Edenhoffer megint elkésett! Az osztályfőnök további sok szerencsét kíván a fiúknak, majd az iskola jelenlegi igaz­gatója intéz pár szót hozzájuk. Ennek az iskolának mindig bizonyos „népi“ jellege volt. Most is természetesen egysze­rű, dolgozó emberek gyerekei járnak ide, és tanulnak — de mennyire más körülmények között, mint egykor! És a hosszú felsorolásban te­levíziós-brigádról, fotó-szak­körről, gépjármű-szerelő és ve­zető tanfolyamokról esik szó, az iskola kedvencéről, a Cse- pel-Panniról, a pellérdi park­ról, tóról, szigetről, motorcsó­nakról és ki tudja még mi mindenről. És most valami ár­nyék borul a figyelő arcokra, félreérthetetlen fájdplom, s a múltba révedő szemek fátyo­losak lesznek. Nem, nem azért, mintha nem lennének boldo­gok, hogy az ő utódaik, a mos­tani széchenyisták így tanul­hatnak. Csak eszükbe jut az ő diákkoruk, ami nem volt ilyen szép, és mégis gyönyörű volt, mert ebben a pillanatban érezték meg, hogy soha többé nem tér vissza a fiatalság. És az öregdiákok most vették tu­domásul — huszonöt év óta nem először, de megint új fáj­dalommal — hogy egy kissé eljárt az idő. És akkor azt mondja az igaz­gató, megindult hangon, hogy: „Segíthetnétek nekünk, segít­hetnétek, hogy néhány hajótö­röttünk, aki nem hisz a tanu­lás, a tudás és a szorgalom erejében, megtanuljon hinni Segíthetnétek, a ti sok tapasz­talatotokkal, tudástokkal....“ öszhajú, öreg tanár, dr. Vándor Gyula áll fel utoljára, és felteszi a kérdést a régi­régi, lelkesedéssel, tűzzel, tisz­ta hittel teli diákoknak: hűek maradtatok-e az ifjúi ideálok­hoz? Hisztek-e az emberi sze­retet erejében? Hisztek-e ab­a\ra s részben a felelőtlenségre (Vall. Görög János pécsbányai v 1 vájár például a fejtés felső (kijáró gurítójának hajtásakor ban, hogy segíteni kell mindé- , homlokfeszkék nélkül dolgo- nütt, ahol lehet és hisztek-e i'zott, Lévai Sándor ugyancsak abban, hogy mindig lehet se-'é pécsbányai vájár pedig a vas- gíteni? Mert legfontosabb az i1 gyármezői ereszkétől'északra a életben az emberek egymásé 11-es gurítóban öregmunká- iránti szeretete, áldozatkész- ban 2 mezőben egymás után sége és az, hogy összeférjem!cl*nem fúrt elő. Persze mindkét és segítsék egymást. esetben mindkét vájár jól Kihaltak-e azok a gyönyörű''^, hogy hibát követ el, „Afrb «anál, szabaly­talan. A hiba azonban ott ideálok, amelyek a tizennyolc éves tüzes fejekben, érző szi­vekben lobogtak? Nem haltak ki. Mert az öreg tanár szavaira a ráncos, cser­zett arcokon végigbukdácsol­tak a könnycseppek. Elhatározták, hogy ezentúl fenntartják a kapcsolatot, 'se­gítik nemcsak az öreg iskolá­jukat, utódaikat ezekben a pa van, hogy ezek a vájárok még mindig nem értették meg: a bányában nincs helye a legény­kedésnek, a biztonsági előírá­sokat nem a bányászok bosz- szantására, munkájuk megne­hezítésére találták ki, hanem [a munka zavartalanságának, a 'bányászok testi épségének biz­tosítása miatt. Sajnos, rajtuk dókban, hanem egymást is és Ykívül még sok ilyen vájár van, minden embert, akit a sors (i sokan vannak, akik azt hiszik, eléjük vet és akinek szüksége. | bogy a technológiai előírások van segítségre, (felesleges dolgok, azokat csak iákkor kell betartani, amikora És ha talán másutt Is ata- műszaki vezetők a közelben kulnak majd ilyen közösségek, amelyeket a ivannak. zös emlékek tortának összest Enéhány_gondolattah amelyek céljukul a segítést, az? összeférhetőséget tűzik ki, ak-! példával, csak érzékeltetni* akartuk, hogy a vájár-tovább­képzés a jelenlegi körülmé­nyek között, milyen sok kí- i, vámmá vallót hagy maga után. Jó lenne fontolóra venni ezt a problémát, jó lenne, ha a két tröszt vezetői a miniszté- chenyi Gimnázium egy osztásiriummal közösen mielőbbmeg­lyában 25 évvel az érettségi l1 beszélnék, kidolgoznák a vájá- után. . <' rok továbbképzésének az eddi­f( ginéi sokkal hathatósabb, ered- HAühAMA ERZSÉBET t ménvesebb módjátj kor máris erősebbek lettek a jószándékú emberek —* mond­ta ki mindannyiuk véleményét Majsai József. Így folyt le egy óra a Szé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom