Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

1358. .10 MUS 21. NAPLÓ 7 Ahol a világ sorsa forr... Arab Kelet neve hosszú időn át a gyermekálmok színes csapongásait, az ezeregyéjsza­ka mesevilágát jelentette az európai ember számára. Ma már az imperialista mester­kedések és a széthullóban lé­vő erőszakolt tákolmány, a bagdadi paktum „jóvoltából” mindenki tudja, hogy ez a Kö­zel- és Közép-Kelet néven sze­replő terület a lázas világ leg­nyugtalanabb földrésze nap­jainkban. Ik a lepjaSb események Milyen országok fekszenek ezen a területen, mely a for­rongó közép-keleti térséget al­kotja? Ha északról elindulva félkörbe haladunk dél felé, egymásután következnek Szí­ria, Libanon — közbeékelődve Izrael — majd Jordánia, Irak, Irán, Szaudi Arábia országai, a Perzsa-öböl mentén uralko­dó sejkek országai, majd Je­men, Egyiptom, Szudán és Li­bia. Az ezekben az országok­ban lakó nemzetek túlnyomó részében mohamedánok, kivé­ve a félig keresztény, félig mo­hamedán Libanont és Izraelt. Irán lakossága — bár moha­medán vallású, a szintén eb­ben a térségben levő törökkel együtt nem arab eredetű és így bizonyos fokig távolabb áll a közös arab kérdésektől. Az afrikai Szudán déli részével ugyanúgy tartozik a fekete Af­rikához- mint északi felével az arab világhoz. A sivatagi Li­bia viszont tagja az Arab Li­gának. Bár földrajzilag Török­ország, Szudán, Irán és Libia a Közép-Kelet részei, e tér­ség központi kérdéseitől vala­mivel távolabb állnak, mint a többi állam. A Közép-Kelet sorsát Egyiptom és Szíria, va­gyis most Egyesült Arab Köz­társaság, Jordánia, Szaud- Arábia, Irak és Libanon arab országai határozzák meg első­sorban. Ezek a nemzetek jelenlegi országhatáraikat az első világ­háború után nyerték el, elő­zőleg többségük a nagy arab kalifátusok mohamedán utód­ját jelentő Ottomán-birodalom egy-egy része volt. A Közép- Kelet zsúfolt történelméből és az ott élő népek tömegéből az arabok kerültek ki győztes­ként, akik nyelvük, kultúrájuk és vallásuk közös örökségével szétszakítva is megőrizték az egyesülés álmát, Ital, a snlszraszéiii ország Most pedig vessünk egy pil­lantást arra az államra, mely napjainkban a világ érdeklő­désének • központjában áll, ahol a világtörténelem egyik legérdekesebb forradalmát hajtották végre, s néhány na­pig a nemzetközi feszültség lázgörbéje 41 fokra ugrott; Irak földrajzilag Iránnal, Törökországgal, Szíriával, Jor­dániával, Szaudi Arábiával és Kuwaittal határos. Tehát ah­hoz képest, hogy maga az or­szág 444 400 négyzetkilométe­ren terül el, meglehetősen sok szomszédja van. Lakossága több mint ötmillió ember, en­nek nyolcvan százaléka arab, 15 százaléka kurd nemzetisé­gű. Fővárosa Bagdad, mely most már nemcsak Szinbádról, a mesék kalandos álomhajósá­.,^„ -t ^Y RA?LAT- *■ U.S£ L ntta, tengerészgyalogosainak partraszállása Libanonban, S. Az adanai USA légitámaszpont, S. Lé- «V. „,?.riki cLaJLato£«ÖSSZeI°,n,ása Törökországban, l. Ejtőernyős USA-csapatok szállítása Libanonba, 5. Brit tengerészek partraszállása Líbiában, 6. Brit ejtőernyősök szállítása Jordániába, 7, Brit csapatösszevonások Cipruson. 8, Brit légitámaszpontok, 8. A Bagdadi Paktum tagjai. ról, hanem Abdul Karim Kasz- szemról, az iraki forradalom vezéréről is nevezetessé lett, Bagdad 542 000 lakosával az ország legnagyobb városa. Gazdaságilag elmaradt föld­művelő és állattenyésztő or­szág Irak, ahol még erősen éreztetik hatásukat a feudá­lis csökevények. Számos törzs még nomád életet folytat: Bár az ország lakosságának négy­ötödét a mezőgazdaság foglal­koztatja, a megművelésre al­kalmas 12 millió hektár terü­letből valójában csak három­millió hektárt művelnek meg. A föld javarészt földesurak és sejkek kezén van, de a fővá­ros környékén nagy területek vannak angol tőkések tulajdo­nában. A fellahok (parasztok) kiuzsorázó feltételekkel bérlik a földeket. A begyűjtött ter­més több mint hetven százalé­kára tart igényt a tulajdonos. A mezőgazdaságban nyoma sincs a gépesítésnek. Páriák, akik kincseken járnak Ez az ország, ahol a lakos­ság ilyen körülmények között páriaként, kiszolgáltatottan élt, rendkívül gazdag olajban. Két­milliárd 650 millió tonnára be­csülik kőolajkészleteit. Olaj- termelése világviszonylatban az első helyek egyikén áll. 1955-ben 34, 1956-ban 31 mil­lió tonnát tett ki, az elmúlt évben azonban a technikai eszközök fejlődésével ugrás­szerűen növekedett. Még a gazdag olajforrásainál is je­lentősebbé teszi azonban Ira- kot kulcshelyzete az olajveze­ték szempontjából. A fő olaj­lelőhelytől, Kirkuktól olajveze­ték visz földközi-tengeri ki­kötőkhöz — Tripolithoz (Liba­non) és a szíriai Baniaszhoz. Az olaj teljes egészében kül­földi monopóliumok birtoká­ban van: három angol vállalat kapta meg a koncessziókat. Az olaj értékesítéséből származó nyereség oroszlánrésze hol­land, amerikai és brit részvé­nyesek zsebébe kerül. Tehát az éhségtől szédelgő, kiszol­gáltatott sorsú iraki páriák olyan kincsek fölött járnak, melyek oroszlánrészt külföldi tőkéseket, morzsáiban pedig ma már kipusztulóban van a társaságok politikájából és saját feudális uraikat hizlal- franciák kora éta folyó rabló- hatalmi őrületbe esett vezetők ják. Legalábbis ez volt a hely- gazdálkodós következtében, katonai érdekeinek szövetsé- zet Abdul Karim Kasszem ve- Emberektől alig járt magas gébőh zette forradalomig. fennsíkokon található meg né- A nyugat kommentárok Az első világháború végéig hol. Libanon egyébként az egyáltalán nem tudták leplez- Irak gyakorlatilag gyarmati arab világ természeti szépse- ni hoc„ mennvire húsukba függőségben élt 1918 novem- gekben leggazdagabb országa, v^’g milyen mélyen érinti az herében az angol csapatok a ennek megfelelően jelentős független arab állam létreho- idegenforgalmat bonyolított zására tett ígéret ellenére, le. Területén rengeteg kultúr- fegyverszüneti . feltételeket kincs található: a föníciai, gö- megszegve, megszállták a rög, római és arab kultúra mosszuli olajvidéket és ellen- emlékei egyaránt fellelhetők, őrzésük alá vették az ország Kevésbé szerencsés nevezetes- olajkincseit. Az olaj azonban gége az országnak a hasis- csak egyik rugója volt tettük- termelés, Ez a kábítószer azon­Llbanonl felkelők az egyik közép Illet előtt, amely az általak kéz- bentartott városi részben fekszik imperialistáikat a libanoni helyzet és iraki változás. Jel­lemző erre, hogy az amerikai hírszolgálati iroda, az AP kommentárja már tovább néz a libanoni és iraikj helyzet ka­puján és arról ír, hogy „A ha­tás sokkal messzebb menő ;: j A vihar valószínűleg eléri Jor­dániát:;-. Nem kerüli el az olajban mesésen gazdag Ku­wait sejkséget sem, sőt Szaud- Arábiát és az Arab-félsziget más országait sem’‘j Minta mini a; olaj A közép-keletj olajkérdés egyik kiváló szakértője Mi­chael Brosk írta: „Az olaj rob­banó anyag. Ahol megjelenik, mozgásba hozza az ipar és köz­lekedés gépezetét, de nyugta­lanságot. idéz elő sok ország­ban la Az olajnak kimagasló szerepe volt az intervenciós háborúban és ez késleltette a Szovjetunió elismerését. A mexikói polgárháború mögött is ott lappangott az olaj prob­lémája, megakadályozta, hogy Mussolini eljzfn. hatékony meg törlést alkajnazzanak, lehető­séget adott Japánnak Kína ... . ..... . , , . ... megtámadására és a szövetsé­nek, a másik ok stratégiai: az ban jelente jövedelmet birfo- g€6ek eUeni haTcra_ A mai angol imperialisták a meg- sít. A legfontosabb bevetek nemzetlíÖ2Í helyzetre is rá­szállt területet felhasználták a forrás mégis kétségtelenül az fiatal szovjet köztársaság el- átmenő forgalom. A beirutá ki­kötőben a világ > minden ré­széből érkező hajók kötnek ki. A khaldei repülőtér, amely a világ egyik legkorszerűbb repülőtere, a nemzetközi légi­megmaradt, ezután is az angol forgalom egyik központja. — imperializmus gyarmatának. Éppen idegenforgalmi jelentő- Nuri Szaid éveken át készsé- Bégénél fogva sajátosan egyé- ges kiszolgálója volt angol és ni felfogás képviselője a Kö- amerikai köröknek s könyör- zel-Keleten. Hivatásának érzi telenül elfojtotta az iraki nép összekötő szerepét játszani felszabadító mozgalmát. Ang- Kelet és Nyugat között. Baráti sét“; Ha légitámaszpontokat épített kapcsolatban lenni minden A mammut ki az ország területén. Az ira- más néppel. Chamoun elnök ki vezető körök angol—ameri- népszerűtlenségének egyik fő kai nyomásra 1955 februárjá- oka, hogy erősen nyugat felé ban megszakították diplomá- orientálódott; amerikabarát ciai kapcsolataikat a Szovjet- politikája olyan utakra sodor­unióval, majd katonai szerző- ta az államot, amit a libanoni dóst kötöttek Törökországgal, nép nem vállalt és felkelt el- Ez volt a magva a bagdadi lene. paktumnak, melyet az impe­rialista hatalmak (az arab né- II pék felszabadító mozgalma " ellen sietve összetákoltak). Nuri Szaid, a külföldi utasí­tásoknak engedve, az Egyip­tom és Szíria egyesüléséből keletkezett Egyesült Arab Köztársaság ellensúlyozására . , ... mesterségesen összehozta Irak ta c’. legújabban a libá­éi Jordánia államszövetségé', nőm és irakihelyzetben je­lentkeztek: bizonyítják, hogy a nagy változás keleten im­már feltartóztathatatlan. — A iegerőszakcssbb beavatkozás, a legnyíltabb agresszió is leg­feljebb elodázza, de fel nem len indított hódító akcióik­hoz. 1920-ban az újonpan ala­kult Irak állam „manflátu- mos” terület lett, lényegileg azonban hosszú időn keresztül nyomja bélyegét. Hallgatag szereplője a közép-keleti ese­ményeknek, döntő tényezője Latin-Amerika sorsának ala­kulásában és nagymértékben meghatározza az Egyesült Ál­lamok polotikáját. Az USA mindig arra törekedett, hogy hatalmába kerítse a határain túl fekvő olajmezőket, ha nem másért, hát azért, hogy versenytársai számára lehetet­lenné tegye azok megszerzé­monopóliumok a napjainkban történt inter­venció is jelentős részében az olajmágnások érdekében történt. Nemcsak arról volt szó, hogy néhány milliós népek megváltoztatták államformá­jukat és lerázzák a zsarnok­ságot, hanem a brit és ameri­kai olajmonopóliumok üzlete forgott kockán. Hiszen Irak harmincmillió, Szaud-Arábia 49 millió, Kuwait 57 millió, Irán 36 millió, Katar 70 mil­lió tonna olajat ad. Ha számí­tásba vesszük, hogy egy hordó olaj világpiaci ára 1,75 dollár, a közép-keleti olaj pedig mind­össze 35 centbe kerül, vilá­gossá válik, hogy a hatalmas profitot nem szívesen engedik kicsúszni kezükből. Ezért szól­tak partra néhány órával az Iraki Köztársaság kikiáltása után a hatodik amerikai flot­ta tengerészgyalogosai és ezért érkeztek angol ejtőernyő­sök Jordániába, ahol szintén mozog a fold Husszein király lába alatt és népe abban a pil­lanatban, ahogy az angol kato­naság elhagyja Jordániát, fel­tartóztathatatlanul egyesül arab testvéreivel^ De itemcsalt az Éj Nem hagyhatjuk azonban fi­gyelmen kívül, hogy stratégiai és politikai jelentősége is van az imperializmus számára Közép-Keletnek; Rá kell i't mutatnunk arra a jelenségek­re, hogy az imperialista orszá­gok évek során a közép-keleti olajbázisok kifejlesztésével párhuzamosan Dél-Arábiától Észak-Iránig és Törökországig a légi és tengeri támaszpontok egész hálózatát építették ki. Az elmúlt évtizedek során, az első és második világháború­ban is a Közel-Kelet egyre je­lentősebb szerepet játszott a nagyhatalmak külpolitikájá­ban. Nem láthatjuk tehát ad­dig világosan az imperialista államok közép-keleti politiká­ját, míg figyelembe nem vesz- szüík, hogy ez a terület nem­csak, mint piac, vagy olcsó nversanyagforrás jött számí­tásba, hanem fontos straté­giai helyzete is növeli jelentő­ségét; Ezek azok a tényezők, me­lyek miatt az angolok és ame­rikaiak mindent elkövetnek, hogy meggátolják az arab népek szabadságmozgalmát. Az imperialisták nem tanultak Szuezből és újra megkísérlik megakadályozni a természetes történelmi fejlődést, fzeiegféiszato Malmában Forrponttg hevOTt a helyzet. Az események viharosan gyors fejlődésében azonban nem kétséges, hogy az arab világ országaiban egyre jobban erő­södik az elszántság; lerázni a London és Washington által rájuk erőszakolt vezetőséget és elszántan rálépni arra az útra, mely az arab egységhez vezet. Vannak természetes tör­ténelmi folyamatok, melyeket lehet ideig-óráig akadályozni, de megállítani lehetetlen. Ilyen történelmi folyamat az arab népek küzdelme, melyet az egész haladó világ rokon- szenve kísér és amelyben az iraki és libanoni nép minden szabadságszerető néppel együtt zsíros profitokat szereztek az maga mellett érzi a szocialista olaj révén és bizonyos, hogy tábor támogatását. Azok a robbanásszerű ese­mények, melyek a Szuezi-c a- torna államosításával kezdőd­tek, Egyiptom, Szíria és Je­men egyesülésével folytatód­ul cédrus ’’m ta falvakban szervezi; nr>­értnek a 1 átkos KTtOMtl rendszer ' éséte A másik arab állam, mely az elmúlt forró napokban a vi-^Bj®PlSj ... _ ___ !á g érdeklődésének központjá- tarthatja a szabadságra vágyó ba került: Libanon, a cédrus arab népek egyesülését, meg- hazája. Illetve csak volt az, szabadulását a profitéhes olaj­Aknavetővel belrutl felszerelt ameriknl csapatok tQzelAállásba vonulnak a mentén. Háttérben a tengeren amerikai hartiha j0k láthatók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom