Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-03 / 155. szám

o NAPLÓ 19S8. JtfLirS s, ^ H 1 R e_k j Nincs ssélcsend Hétszáz mázsa citrom érkezik Pécsre E hét elején százkét mázsa citrom érkezett Pécsre a FŰSZ­ERT Vállalathoz. A citromok ki­szállítása az üzletekbe folyama­tosan történik. Pécsett a Pécsi Hús- és Tejklskereskedelml Vál­lalat, a Pécsi Elelmiszerkiskeres- kedelmi Vállalat és a csemege­boltok, vidéken a Dél-Baranya megyei Népbolt és a földműves- szövetkezetek, Komlón pedig az Fszak-Baranya megyei Népbolt hozza forgalomba. Ebben a ne­gyedévben — a most érkezett 10Z mázsával együtt — összesen 70* mázsa citrom érkezését várják Pécsre. Megnyílik a TIT nyári szabadegyeteme Július 6-án, vasárnap este 8 órakor nyílik meg a TIT nyári szabadegyeteme a TIT Bartók Béla klubjában. A megnyitó al­kalmából dr. Karlínger Tihamér egyetemi tanár, a TIT elnöke köszönti a hallgatókat, majd utá­na a Pécsi Irodalmi Színpad és a pécsi művészek adnak műsort. Pécsett vendégszerepei a Vasas Központi Művész- együttes Július 12-én, szombaton érke­zik pécsi vendégszereplésre a budapesti Vasas Központi Mű­vészegyüttes. Szombaton este 8 órakor a szabadtéri színpadon — kedvezőtlen idő esetén pedig vasárnap délután ugyanott — vendégszerepei a Vasas Központi Művészegyüttes ének-, zene- és tánckara. Bemutatkozik a „Pécs tánczenekar** Július 7-én; hétfőn este 8 óra­kor mutatkozik be Pécsett a ;,Pécs tánczenekar" a Szabadté­ri Színpadon. Fellépnek: Péter Gizi, Mátrai Mária, valamint a Gong-együttes. Konferál: Róna­széki András, Új fodrászüziet nyílik Pécsett A Pécsi Állami Fodrászipari Vállalat július 5-én, szombaton új fodrászüzletet nyit meg Pécsett a Geister Eta utca 1. szám alatt lévő házban, a volt Csák és Hlld- féle női fodrászüzlet helyiségé­ben. Ez lesz a vállalat lő-es szá­mú fodrászüzlete. Nagyobb lesz a cipő- választék Eddig a cipőgyárak nem vol­tak érdekelve abban, hogy újvo­nalú. a szokásosnál díszesebb, munka- vagy anyagigényesebb cipőt készítsenek, sőt sokszor nyereségüket csökkentette, ha a választékot növelték. Ezért a Könnyűipari Minisztérium veze­tői elrendelték, hogy az egyes cioőfajták ára modellek szerint változzon. A minisztérium szak­embereinek véleménye szerint ez a rendelet segíti a gyárakat, hogy nagyobb választékban, ki­sebb sorozatokban készítsék a cipőket, s a legkényesebb igé­nyeket is kielégítsék. A rende­let egyúttal érvényre juttatja azt i*. hogy ha egy cipőhöz az átla­gosnál kevesebb anyag vagy bér­költség szükséges, akkor az ed­digieknél olcsóbban kerüljön for­galomba. A modellrendszerbe bevont cipők mennyisége azon­ban nem haladhatja meg a női lábbelik 12 százalékát. Nemrég Egerágon jártam és szokásom szerint bekopogtat­tam az emberekhez egy kis ba­ráti eszmecserére. így kerültem dr. Böröczfy és dr. Mádi orvo­sok lakására is. Több órán át polemizáltunk egymással, néhány kérdésben nagyjából megegyező közös ál­láspontot alakítottunk ki. Egyes dolgokban azonban nem sike­rült közös nevezőre jutnunk. Böröczfy doktor az egyik al­kalommal úgy fejezte ki ma­gát, hogy 17 éve él a községben és azóta semmiféle politikai változásnak a jelét nem látja. Mádi doktor véleménye szerint szélcsend van a faluban. Az emberek óvakodnak az újtól, nem szeretnek politizálni és a termelőszövetkezetről beszélni. Igaz <— tette hozzá később — jobban él, mint a Horthy rend- amely a szomszédos falvakban szerben, amit az a tény is bi- is fellépett. Még a kisiskolások zonyít, hogy azelőtt évtizedek is szeretik a politikát — a párt alatt nem épült annyi ház, politikáját —, hiszen a felső mint most. tagozatba járó általános isko­A felszabadulás előtt kultúr- lások jórésze úttörő. A néphad- ház sem volt, ma van. Maga sereg egyik egysége szép zász­Böröczfy doktor mondta el, hogy a napi fárasztó munka után ő is nekiállt annakidején kubikolni, csak azért, hogy sportpályája legyen a falunak. Igaz, néhány csökönyös és kon­zervatív ember kinevette őket, de később őket is magával ra­gadta a munka heve és len­lóval ajándékozta meg őket, ebből arra következtettek, hogy nem Is „dolgohatnak” olyan rosszul::: Mindent egybevetve: nem­politizálás helyett pezsgő poli­tikai élet van a faluban. Az igaz, hogy a termelőszövetke­zet előnyeiről még nincs min­dülete. A község ifjúsága sem den dolgozó paraszt meggyő­hozott szégyent az új pályára, mert a megyei másodosztályba verekedte fel magát, az asztali­teniszezők pedig Pécsett ping­pongoztak. Termelőszövetkezet is alakult ződve, de az idő — és főként a kommunisták agitációja — majd itt is meghozza a hatá­sát. A legalacsonyabb lépcső­fokokat már ki is építették: amikor Mádi doktortól elbú­azért vannak olyan egyének, a faiuban. Az egyéni gazdálko- csúztam, akkor hallottam a akik szívesen disputáznak a közös gazdálkodásról, de hát.:: Itt van például a szakcsoport. Ezek az emberek igen lelkesen fogtak hozzá a megalakításá­hoz, de aztán abbamaradt min­den, mert oly gyorsan elég a jő Jtezdeményezés a községben, mint a szalmaláng .: 9 Még az emberek is megváltoztak Mádi és Böröczfy doktor után néhány dolgozó paraszthoz is benyitottam. Azok is hasonlóan nyilatkoztak. Ez a tény elgon­dolkoztatott. Megmondom, a két orvos sze­reti a hivatását, éjt nappallá téve végzi a munkáját. Biza­lommal tekintenek rájuk a dás évszázados tapasztalatokra támaszkodik, a termelőszövet­kezeti nem, s mégis: néhány év alatt megelőzték volna az egyé­ni parasztokat, ha az ellenfor­radalom nem oszlatja fel a szö­vetkezetét. A leírtakhoz azt hiszem, nem kell hosszas kommentár és úgy vélem, semmit sem túlzók, ha azt mondom, hogy maga Bö­röczfy doktor is megváltozott a 17 év alatt, hiszen kitüntet­ték munkájáért, társadalmi munkát vállalt a sportpályán! Szeretnek politizálni A fentiek Mádi doktor né­hány állítását is megcáfolják, hiszen — hogy ne ismételjek sokat — a termelőszövetkezet dolgozó parasztok, megbecsült létrejötte, a sportpálya építése emberek, Böröczfy doktor pél- nem szalmaláng volt: dául kormánykitüntetésben Is részesült. Mindez arra indított engem, hogy cikket írjak és az újságban folytassam a' vitát. Teszem ezt azért is, mert úgy váltunk el egymástól, hogy legközelebb folytatjuk; Vegyük először Böröczfy doktor véleményét, a 17 évet.:; Vajon mi is történt ez idő alatt a községben? Csak a legfontosabbakat Én nem tapasztaltam, hogy a falu népe nem szeretne po­litizálni, az ellenkezőjéről vi­szont meggyőződtem. A dolgo­zó parasztok még sohasem já­rattak és olvastak annyi újsá­got, mint ma. A nőtanács több mint 50 tagot számlál, nem : tudnám hirtelen megmondani, hogy hány téglajegyet adtak el a fóti gyermekváros javára. Az egerági parasztfiatalok EPOSZ­dolgozó parasztoktól, hogy rftagtermelő szakcsoport ala­kult. Azóta — a hírek szerint — még egy szakcsoport szüle­tett. A leírtak, azt hiszem, a „szél­csendet” is megcáfolják. Nem lehet szélcsend abban a falu­ban, ahol ilyen pezsgő élet van, ahol ennyi minden törté­nik! * Hát ezt akartam elmondani Böröczfy és Mádi doktornak az újság hasábjain. Barátságo­san és emberien, de épp olyan nyíltan és szókimondóan, ahogy ott beszélgettünk egy­mással. Ha legközelebb Egerág felé visz az utam, nem kerülöm el a portájukat, szívesen folyta­tom a vitát, mert úgy vélem, hogy ezek a kötetlen baráti eszmecserék nagyon hasznosak. Gungl Ferenc Tanácsi kezelésbe kerültek a baranyai múzeumok Akik még kételkedtek a mú­zeumok ügyének tanácsi keze­lésbe történő átadásának hasz­nosságáról, azokat ez az érte­kezlet meggyőzhette állás­pontjuk helytelenségéről. Ilyen vélemény alakult ki július 1- én a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága üléster­mében megtartott értekezleten. A Művelődésügyi Minisz­térium 1958. július 1-i hatály- lyal létrehozta a Baranya me­gyei múzeumok egységes regi­onális szervezetét, s e szerve­zetet a megyei tanács irányí­tása alá helyezte. A tervek, feladatok megbeszélésére gyűl­tek össze a múzeumok szak­emberei, a párt és állami ve­zetés dolgozói és a múzeum­ügy barátai. Palkó Sándor elvtárs, a me­gyei tanács vb-elnöke a végrc- hatjó bizottság nevében a mú­zeumügy legmesszebbmenő tá­mogatását ígérte meg az érte­kezleten, majd Dombay János, az egységes múzeumi szerve­zet igazgatója ismertette a pé­csi, mohácsi, komlói és sziget­vári fejlesztésének és a léte­sítendő pécsváradi és siklósi múzeumok tervét. A beszámo­lót a megfontoltság, lelkese­dés, bizalom hatotta át, a hoz­zászólásokból is az tűnt ki, a tanácsi irányítás fo- a felelősséget, szárnya­kat adott a tervezésnek, s új erőforrásokra hívta fel a fi­gyelmet. Mindez záloga a fej­lődésnek. Nem véletlen, hogy az első kísérlet Baranyában tör­tént, mert a megyei és a pécsi városi tanács eddig is bebizo­nyította, hogy a múzeumok ügyéért felelősséget érez. hogy kmta A kételyeket elsősorban az oszlatta el, hogy a tanácsi irá- nyítás alá kerülő múzeumok munkájának több lényeges alapelvében egységes állás- pont alakult ki. Leszögezték hogy a szakmai színvonal to­vábbi emelése szükséges, a tanács kéri a minisztérium to- vábbi támogatását és segítsé­gét, a múzeumi munka válto­zatlanul szerves része marad az országosan egységes tudo­mányos kutatásnak, kialakít­ják a megye és Pécs városa közös irányítását. A vidéki múzeumok fejlesztésében a he­lyi lehetőségek az irányadóki de nem válhatnak e múzeu­mok „vegyeskereskedéssé“. A fejlesztés ütemét az alapos munka lehetőségei határozzák meg, a feltétlenül szükséges gyorsabb fejlődés nem vezet­het minőségi visszaesésre. A múzeumügyet társadalmi ügy- gyé kell tenni, stb. A hozzászólások sok hasz­nos javaslata segítette a he­lyes módszerek kialakítását. Az eredeti tervet a javaslatok alapján módosítják. Mindenki egyetértett azzal, hogy meg kell alakítani az érdekelt ta­nácsok állandó bizottságai mellett a múzeumi szakbizott­ságokat és a széleskörű mú­zeumbarátok egyesületét. Töb­ben azt fejtegették, miként le­het a múzeumokat jobban az iskolai és iskolánkívüli oktató­nevelőmunka tudományos bá­zisává tenni. Vj kutatási terü­leteiket is javasoltak a megye és Pécs adottságainak megfe­lelően. mondom. A szegényparasztok- szervezete a pártszervezet iá­nak földet osztottak, a falu or­vosi rendelőt, gyógyszertárat és óvodát, a két tanerős iskola helyett pedig új, hat tanerős iskolát kapott. A falu paraszt- összehasonl íthatatlanul Riogatásával — a legelsők kö­zött jött létre a járásban az ellenforradalom után. Később KISZ-szé alakultak át, élénk szervezeti életet éltek, szín­játszócsoportot szerveztek, Az elsff magyar gyártmányú áruealomaia A Vásárhelyi Mérleggyár kí­sérleti műhelyének dolgozói Ma­gyarországon most először ké­szítették el a tökéletes pontossá­gú áruautomatát. Ennek minta- példányát a napokban Kosuth­nUtzáuu ív***: A MECSEKI .. „LÁTHATATLANOK" Laci magábaroskadva ült; Mintha valami karmos szörnyeteg, valami óriási denevér telepedett volna a mellére és most annak bűzös leheletét, fertőző, mér­gező kigőzölgését kellene beszívnia egészséges tüde­jébe. ösztöne azt parancsolta, hogy most azonnal ugorjon fel és rohanjon, meneküljön innen, amíg nem késő. De egy pillantás Náthán kigombolt pisztolytok­jára és rádöbbent, hogy késő már. Késő, késő .:. De talán mégsem. A fiúkkal kellene beszélni minél előbb, még mielőtt valóban szét nem osztják őket, mert ak­kor már mindegyikre egy bandita vigyázhat. Meg kell győzni őket, hogy fegyverrel vagy akárhogyan, de tör­jenek ki innen, meneküljenek, mert ez más.:. ez nem az, amit vártak. Szabadságharc? — gondolta keserűen — rablóbanda ez. Ha ez — ez a Náthán ilyen, milyen lehet a többi? Honnan, az alvilág milyen sötét fene­kéről kerülhetett elő a vezérük, a Tigris? Nem, ők nem ide igyekeztek. Menekülni kell minél élőbb és mindenáron! Annyira hatalmat vett rajta a gondolat, hogy már emelkedett volna, de Náthán egyetlen mozdulata elég volt figyelmeztetőnek. „Lecsitította magát — csak ne fejjel a falnak, úgy nem lehet;:," A vadásziházban már sötétedett. Kívülről vitatkozó hangok közeledtek. Hamarosan megjelent az ajtóban a Tigris köpcös, de mozgékony alakja, s rögtön utána egy férfi, meg egy nő. A nő dús hajából elálló pehely- szerű hajszálakat pillanatra megvilágította a kinti vi­lágosság, s ez a váratlan látvány kissé enyhítette Laci feszültségét. Nem fogalmazta meg pontosan a gondo­latot, csak valami halvány reménykedésfélét érzett, olyasfélét, hogy lám, ha nő is van itt, mégsem lehet olyan sötét ez a pokol, mint amilyennek Náthán szavai után látta. — Nem, ne hülyéskedjetek már, mondom, hogy a Gazda nélkül nem lehet.: i >— folytatta a Tigris az ógyl alszik korábban kezdett cigaretta kiadására állították be. A szerkezete nagyszerűen bevált i és nem ad ki árut gombra, vagy hamis pénzre, mint a nemrég Nyugat-Németországból vásárolt csokoládéautomata. Az áruauto­mata csokoládé, cukorka és ha­sonló áruk kiadására Is beállít­ható. Mit kell tudni az iparitanuló- szerződésről ? Az i par törvény sze­rint a tanuló szerző­déseket a jövőben a KIOSZ járási helyi csoportnál kell meg­kötni. A KIOSZ já­rási helyi csoportjai máris felkészültek er­re a feladatra. A ta­nuló szerződések jú­lius 15-e és augusz­tus 24-e közötti idő­pontban köthetők meg. Ezzel kapcso­latban a KIOSZ ez­úton is felhívja cso­portjai vezetődnek és faluösszekötőinek fi­gyelmét, hogy alapo­san nézzen körül a tanulót szerződtetni kívánó mester műhe­lyében, milyen a mű­hely felszerelése, elég sokrétű-e az ott folyó munka ahhoz, hogy a tanuló a szakmát ala­posai». megismerhes­se. Rosszul felszerelt, vagy egészségtelen műhelyekbe ne en­gedjenek tanulót fel­venni; Vizsgálják meg azt is, hogy a mester személye ga­rancia-e a tanuló szakmunkássá neve­lésére. Ugyanakkor kövessenek el min­dent annak érdeké­ben, hogy a fentiek szerint tanuló tartás­ra alkalmas kisiparo­sok, kivétel nélkül szerződtessenek tanu­lót. Az dpartörvény ki­mondja, hogy az al­kalmazott munkába- állása és a munka- viszony megszűnése alkalmával, a munka­könyvibe vezetett be-, jegyzést a kisiparos láttamozás végett kö­teles a KlOSZ-nak bemutatni. Ezt a fel­adatot a KIOSZ já­rási helyi csoportjai végzik. Az ehhez szükséges tájékozta­tást egynapos meg­beszélésen már meg­kapták, a nyomtat­ványokat pedig rövid időn belül elküldik részükre. Mit kell tudná ez­zel kapcsolatban a kisiparosoknak? — Azt, hogy a kisiparos köteles az alkalma­zott munkakönyvébe a munkábalépésének napját és az alkal­maztatás minőségét bejegyezni. A mun- kábalépés után a kis­iparos 8 napon belCl tartozik a munka­könyvét és ezzel együtt az előző alkal­maztatása helyen ki­állítót munkavállalá­si igazolása lapot, va­lamint SZTK igazo­lást a műhely szerint illetékes, járási helyi csoportnál bemutatni és a munkákon,, vet láttamoztatni. MÉSZÁROS F.: A MECSEKI „LATHATATLANOK" |1 ■— De mit akartok tulajdonképpen? — kérdezte in­gerülten a férfi, akinek arcát Laci nem ismerhette fel, mert háttal állt a világosságnak, csak annyit látott, hogy szürke ballonkabátot visel; — örökké az erdőben csellengjünk? — kérdezte a nő is nem kevésbé dühösen, s Lacinak feltűnt, hogy milyen furcsán, rekedten cseng a hangja. — Értsétek meg Lala — fordult most szembe a Tigris a másik kettővel — hőzöngéssel semmire sem lehet menni. Ki kell várni az alkalmas időt. Tizen­ötödikére ígérték a segítséget, ha addig kitartunk, ak­kor majd jöhetnek a komolyabb dolgok ..: — ígéret, ígéret::: — dünnyögte a Lalának neve­zett férfi — abból már van elég. De tizenötödikéig ép­pen nyolc nap van hátra. Addig mit csináljunk? Én azt mondom: bele a közepibe, aztán ha a városiak csatlakoznak, el tudjuk kergetni a ruszkikat, ha nem, még mindig ráérünk elszelelni. — Azt mondtátok — szólt közbe a nő is —, hogy megtanítjuk a csibész csürhét, hol lakik a magyarok istene. Most meg bujkálunk előlük;;: — Elég legyen! — vált erélyessé a Tigris hangja — ha egyszer a Gazda azt mondta, hogy várjunk, akkor várunk. Addig is, azt mondta, igyekezzünk láthatat­lanok lenni. Érted? Elég, ha tudják, hogy vagyunk, de soha senki se lássa, hogy merre járunk, mit csinálunk, hányán vagyunk.:: ■— Szép — húzta el a szót gúnyosan Lala — szóval szeretett gazdánk, a doktor bácsi, meg akarja játszani a „Láthatatlan embert”. Egy ember még megteheti. De ötszáz A Tigris úgylátszik közeli baráti viszonyban lehe­tett ezzel a kettővel, mert eltűrte a gúnyos hangot, s maga is hasonlóképpen válaszolt. — Kismarhám — szólt Lalához — tudod, hogy mi hányán vagyunk a században? Hatvanötén, kedves ba- rátocskám; Azt hiszed, ez sok? Ha zabálnivalóról kell 12 MÉSZÁROS F.: A MECSEKI ;,LATHATATLANOK” gondoskodni, akkor rengeteg. De a várost megtámad­ni?! Egy gépfegyversorozat egy tankból, aztán a ma­radék mehet zabot hegyezni... Eh, hagyjátok a hülye­ségeiteket! — Azám, zabálnivaló — jutott eszébe a nőnek — mit csináltok az egyetemi fiúcskákkal? — A — kapott észbe a Tigris, s bosszúsan ráncolta össze homlokát. Szeme hozzászokott a félhomályhoz és most látta, hogy a diák még mindig ott ül, ahogy hagyta. Bosszantotta, hogy ez végighallgatta a vitát, noha saját fegyveresei előtt nem zavartatta magát. — No, te .V: Diák — mondta ingerült, de határozott hangon — menjetek a Náthánnal, etessétek meg a srá­cokat Laci hirtelen fellélegzett. Ugylátszik, a Tigris mé­giscsak elfelejtette, hogy el akarta osztani a diákcso­portot, vagy közben másképp határozott. így több re­ményük van a szökésre. fíáthán lustán koszolódott fel, valamit morgott és elindult. — No, mozogj bakkecske — vágta hátba a nő bi­zalmaskodva — igaz, te még az evésnél is jobban sze­reted ezt.:: Ezzel olyan félreérthetetlen mozdulatot tett, hogy Laciból nyomban eltűnt az a halvány kis érzés, ami a nő belépésekor bukkant fel. „Ez sem jobb a többi­nél — vagy talán még rosszabb” — gondolta, de most már nem sokat törődött ezzel, mert a menekülés gon­dolata foglalkoztatta. A fiúk egy fészer alatt csomóba verődve várakoz­tak. Három-négy törzsbeli is üldögélt közöttük. Egyi­kük, egy szálas legény, akinek első pillantásra az arca is igen megnyerőnek látszott, bár háromnapos borosta fedte, éppen budapesti kalandjait mesélte. (folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom