Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

1958. JŰLIÜS 24. NAPLÓ 5 Kisipari •sőtetkexetck termékbemutatója <t SZOT-székházban Pécsi Faipari KISZ b u torm in taten»«: recs, Kössem r. n. szám t atáMarrfáiaéi. mbotftraiftiíák, halówobák. konrtraberendezéfl. ülőbútorok, kirpttdoott bÜMftk. , -tabb dtvU wettotl, mérték «Unt cipőrendelést 2 belül elkéaeUjÜk. ÖRMltalpú cipőket s*ak- •erÜen Javítjuk. Jé és becsületes munkával ki- ^Ljuk* magyar elpéerip«. Uletve «e» belül, * eipésxsBövctkékéték lráütl meÉ* becsülést tttaml. Szentlőrinci Cipész KISZ JI040I040I040I040IOIOIQI04C I Mihtcsi általásos Épftö Hisz Műszaki Kit ipari Szövetkeze Ssánrár Július 26-tól augusstns 3-ig Nyitva naponta 9 órától 20 óráig Belópés díjtalan ! Sg<Wlg(tK^n<Tffl>l»gtlgQl>lTgaTgTllT{])l><T|gB 'Pécsi od&tadános építő JCJ.S2 PÉCS, 8 ALL AI V. 11. SZÁM. TELEFON: tt-SK. Aés, tetőfedő, kőfaragó, ápületaaztaloa, lakatős, üveges, bádogos, vízvezeték- és villanyszerelő, szobafestő, Má­zoló, címfestő, kályhás, szalagfűrész és gatterrészlegemk készséggel állnak a lakosság és a vállalatok rendelke­zésére. »TmmmTTmTTTmTmTTmTmmmTTTwmm'fmTTT Műbútor- és épületasztalos, rönkfűrészelő. építőipari, fenő és mázoló; lakatos, mezőgazdasági gépjavító, kazánjavi tó és szereié, vil­lany- és vízvezetékszerelő, autó-motor és kerékpárja­vító, felvonószerelő és Ja­vító részlegeivel áC a la­kosság és a kózOletek ren­delkezéséé«. Rendeljen ál- 'álunk gyártott szalagfű­TTvvtvvtv t »ver tv ecrrrrevt a » ©4t« mmdee szakmabeli munka jé elvégzésével szolgálja a lakosság és a közéletek, valamint a kisipari szövetke­zetek közötti jővlszonpt, (Cserépkályhagyártó részle­günk újból özemben.) kőműves, áes, tetőfedő, asztalos, lakatos, bádogos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, kútásó, kútfúró, szobafestő, mázoló, üveges, képkeretező rész­legei megbízható munkával erősítik a szo­cialista szövetkezeti mozgalmat. Szép fényképpel a doi- CMók megelégedésé­ért! Keresse fel mi­előbb a Pécsi Fégyképész KISZ műtermeit: Kossuth a. 1«. sz, Tel.: telt, — Bem utca. Tel.: 20-15. — Doktor S. n. 15. sz. Tel.: 84-48. — Koh- *uth u n. M. s*. Tel.: I5-S4. — Széchenyi tér 17. sa. Tel.: 10-84. I 5»>*>jps©a&£>so«>*3se^^ > __________h fajszioi vegyes rísz Sellyéi Ruházati Szolgáltató KTSZ TELEFON: 13. asztalos, bádogos, ei­a lakosság és vállalatok pétz, kovács, köteles, laka­figyelmébe ajánlja: ci­pész, női és férfiszabó tos (sodronyfonást is vállalunk), női és férfifodrász. szíjgyártó, villanyszerelő részlegek fényképé«, gumi javító jó és megbízható munkája kiérdemelte részlegeink előzékeny, kifogástalan, minőség' a lakosság í$ a vállalatok megelégedésé t. i munkáját. ir, tp»í«xa Pécsi Bádogos és Szerelt KISZ a lakosság fokozottabb igényeinek kielégítésére elvállal új és javítási bádogos, szerelő és réz­műves munkákat. Illlllllllllllllllllllllllllllllinilll Siklósi Műszaki KTSZ § kőműves, épület- és bútorasztalos, lakatos, bádogos, ~ kovács, bognár, szíjgyártó, villanyszerelő, szobafestő, — részlegei szakszerű megbízható munkával kivívták a kő- — zöneég és a vállalatok megelégedését. Jó munkával ün- — nepeljük a KTSZ mozgalom 10 éves évfordulóját. illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ♦ Sellyéi Miszaki KTSZ ___Pécsi .KOSSUTH’ Cipész KTSZ TE LEFON: SELLYE •«. Kőműves, ács, gsobafestő, címfestő, lakatos, épület- és bútorasztalos, kárpitos, kovács, bognár, gatterfdrész részlegei a közönség és vállalatok felé mindenkor elő­zékeny módon állnak és megrendeléseik pontos, jő és előzékeny módon való kielégítésével igyekeznek a meg­rendelők megelégedését kiérdemelni. üzletét, ha szép és di­vatos cipőben, szandál­ban kíván járni. (Min­dennemű javítást iß vállalunk). Siklós, Felszabadulás n. 2. sz. — Telefon: 61. sz. A kisipari szövetkezeti mozgalom munkásai­ként célunk a lakosság bizalmának kiérdem­ié, se és annak megtar­tása. cipőmodelljeí megrendelhetők a S ALL AI ü. S. alatti üzletben. Készítési határidő 2« nap. Javítórész­legek a város minden részén. Jó munkával a szövetke­zeti kisipari mozgalom fejlődéséért. ♦ XVZSSiXSSXZSSi Az elmúlt hót egyik nk­kenő hőségű napján öreg eöld Skoda zötyögött végig Pellér- den hatalmat porfelhőt ka­varva a csontszáraz földúton. A határ felől jött, s a kovács- műhely előtt állapodott meg. Három ember szállt ki a ko­csiból. Hardicsay Lóránd MÉ­SZÖV-főagronómus, a szakcso­portok szervezője, Gadó Já­nos, a Főldmúvesszövetkeze- tek Járási Központjának fő- agronómusa és Acs Sándor, pellérdi „dlláshatmozó" gazda. Éppen kint jártak a szakcso­portok földjén, hogy lefényké­pezzenek néhány táblát és a felvételeket bemutassák majd a mezőgazdasági kiállításon. Miért „álláshalmozó’“ Acs Sándor? Véletlen találkozá­sunk második percében már a jól működő pellérdi szak­csoportokról beszélgettünk, t kiderült, hogy Acs Sándor az elnöke a vegyes növényterme­lő, a cukorrépa-termelő és a géphasználati szakcsoportnak, illetve társulásnak is. Legerő­sebb szakcsoportjuk a vegyes növénytermelő. Még 1956. szép temberében alakították meg 35 családdal. Ma 41 család dol­gozik benne, 475 katasztrálls hold földön gazdálkodnak, a 200 holdon termelnek szerző­déses növényeket. Ennek a pellérdi szakcso­portnak az az érdekessége, hogy mindenki, összes földjé­vel belépett. Az emberek egy­re jobban megtalálják számí­tásukat, egyre jobban megsze­retik a közös munkát, mert. így jobban boldogulnak. — A mmződtscs növényeknél szép Beszélgetés egy „álláshalmozó“ gazdával felárat kapnak, t könnyebben megy a vetőmag- és műtrá- gyabeszerzés, a gépállomási gépek szerződtetése és a na­gyobb arányú vásárlás is. — Például ha gépet akarnak ven­ni, a földmüvesszövetkezet a gép árának felét hitelezi. Az elmúlt évben vettek is egy ve­tőgépet. egy csigatriőri ft egy magasnyomású permetezőt. Ez a közös alapjuk. Az idén vesz­nek tervek szerint még egy vetőgépet, egy fűkaszát és egy 24 kalapácsos nagy darálót. — Mi a tervük? Merre fej­lődnek a következő étekben? — érdeklődtem a többszörös elnöktől. — Mindenképpen együtt ma­radunk — hangzik a bizakodó válasz. — Végig akarjuk jár­ni a szövetkezés útját, s ki akarjuk tapasztalni minden állomását. — Az a tervünk, az idén kérjük a szakcsoport tagjai részére a tagosítást. — Szeretnénk, ha együtt lenne ennek a negyvenegy család­nak a földje. Nagyüzemien csak igy lehet dolgozni. így ér valamit a társulás. Mi gé­peket, drága felszereléseket akarunk venni, de csalk ak­kor tudjuk M használni, ha együtt van a föld s tere van a gépnek. — És később? — Egy évig dolgoznánk ta­gosítás után szakcsoportként, aztán termelőszövetkezeti cso­portot alakítanánk, majd fej­lettebb szövetkezetté alakul­nánk át. . — Ha látják a közös mun­ka előnyét, miért nem hama­rabb alakítanak magasabb fo­kú szövetkezetét? — Ennek is megvan az oka. Mi, kérem, nem akarunk messzebb nyújtózkodni, mint ahogy a takarónk ér. Nem akarjuk adósságba verni ma­gunkat. Először gazdálkodunk, az eredményből beruházko- dunk, vásárolunk, s majd ha akkora lesz a felszerelésünk, a közös alapunk, hogy minden­képpen biztosítva van a ma­gasabb színvonalú gazdálko­dás, akkor termelőszövetkeze­tet alakítunk. Így lesz erős, gazdag és példamutató a ter­melőszövetkezet. Így jobban jár az állam, írtért nem ter­heljük a hítelkéréssel, s job­ban járunk mi is, mert akko­rára alaposan megismerjük a nagyüzemi munkát is nem lesz kapkodás, fejetlenség. Acs Sándor elképzelésén le­het vitatkozni. Érveinek van­nak ellenérvei. De egy bizo­nyos. Az, hogy helyes utat választottak, amikor a közös gazdálkodást választották, s ha lassan is akarnak fejlődni, nagy előny lesz az államnak is, a szakcsoport tagjainak is a tagosítás, mert már szakcso­portként dolgozva nagyüzemi­en termelnek, nekünk pedig az a célunk, hogy megszüntes­sük a mezőgazdaság kisüzemi széttagoltságát. A magyar me­zőgazdaságnak csalk ez az egy útja van, ha lépést akarunk tartani a világ többi országá­nak mezőgazdaságával. A pellérdi gazdák — ahogy Acs Sándor elmondja —, min­den téren fejlődni akarnak és jobban szeretnének gazdál­kodni. Több gazda benevezett a földmüvesszövetkezet által meghirdetett tejtermelő ver­senybe, Ha már versenyez­nek, eredményt Is szeretné­nek, ezért nagyhozamú álla­tokat alkarnak. Kérték szarvasmarha-állo­mányuk törzskönyvi felvéte­lét. Ez meg is történt. Eddig 27 állatot vettek előjegyzésbe. Köztük van Acs Sándor négy tehene közül három is. A fejlődés másik eszköze, hogy Erdős Lajos vezetésével sertés-törzsállattenyésztő szak­csoportot is alakítottak. Az újabb szakcsoportba 21 csa­lád lépett be, s az a céljiik, hogy 22 anyakocát vásárolnak. A pellérdi gazdák mindig híresek voltak nagy állatállo­mányukról. Most Is elsősor­ban az állattenyésztést szeret­nék fellendíteni. Ez nem is lesz nehéz, mert több olyan gazda van, mint Acs Sándor, aki 12 hold földjéhez két .Jo- vat, négy tehenei .....v“ nemrég adta el), 4 üszőt, egy borjút, három anyakocát, há­rom hízót és 12 malacot tart. (Két anyakocája rövidesen fial.) Búzát mindössze három holdon termel, ami ugyan ke­vés, de ilyen állatállomány­hoz tdfkarmány kell. Még egy érdekes dolgot mondott Ács Sándor, és ezt megszívlelheti sok gazda. Ami­kor azt kérdeztem tőle, hogy hol értékesíti állatait, termé­Ma déli 12 óráig fossa el Jelentkezést te. IBUSZ s vasárnapi harkányi tánaautaaásra. Harkányban ugyanis szombaton este Anna-bállal nyitják a kétna­pos ünnepet. Gazdag, színes mű­sor tölti be az ofész estét, Illet­ve a vasárnapot. Szépségverseny, a Pées tánczenekar hangversanye, a Pécsi Nemzeti Színház művé­szeinek fellépése Iránt már most Jelentékeny érdeklődés nyilvánul meg. Ezért indít az IBUSZ különvo- natot, amelynek Indulása vasárnap reggel 7,84 órakor történik, és a visszalndulásra pedig éjfélkor ke­rül sor. Az útiköltség személyen­ként oda—vissza ( forint. nyét, így válaszolt: — Én a piacra nem megyek. Én nem alkudózok, mindent leszerződök. Ez biztos és nem kell a piacon a napot lopni! Igaza van. (-------s) VJ stér Mzarvaairiárha- megbetegedések «ll«n Egy új német szer TaldsstnO- leg lehetővé teszi majd, hogy több mint t millió négyzetmé- terföldnyi kihasználatlan afrikai területet szarvasmarha-tenyész­tésre alkalmassá tegyenek. A Jelentések saorlnt a Bereail nevű új szer ssáz százalékig ha­tásos a nagana elleni harcban. Olvasóink kívánságára kiadóhivatalunk könyvalakban Is megje- lentetl Mészáros Eerene: A mecseki „láthatatlanok" c. riportregényét, mintegy íto oldalon, illusztrálva, előreláthatólag , esetleg 5,— Ft-os áron. Papírhiány miatt elsősorban előfizetőink, olvasóink Igényelt kí­vánjuk kielégíteni, ezért kérjük Olvasóinkat, hogy ezen szelvény ki­vágásával és bélyeg nélkül postára adásával Jelezze Igényét. dunántúli napló LAPKIADÓ VÁLLALAT Név:. Lakáséba: Megrendelem Mészáros Ferenc: A mecseki „láthafatln nők” című riportregényét. megrendelő aláírása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom