Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

1958. JŰLIUS 22. NAPLÓ 5 TECHNIKA “ Tjticlűjiiámj Nifroammónia-üzem Koreában Televíziós készülék félvezetőkkel Új gyógymód: a hidroionixáció A legújabb típusú szovjet te­levíziós vevőkészülék sokka! kisebb és 6 kilóval könnyebb, mint a régiek. Hogyan csök­kenthették ilyen nagy arány­ban a készülék méreteit és sú­lyát? A válasz egyszerű: a ve­vő a képcsövön kívül egyet­lenegy csövet sem tartalmaz, hanem ezeket félvezető műsze­rek helyettesítik. Ezeknek kö­szönhető, hogy a készülék csak nagyon kevés energiát fogyaszt. Míg az eddigi legkorszerűbb vevő működtetéséhez körülbe­lül 100 watt szükséges, addig |i ez új félvezető-televíziós ké szülék mindössze 12 wattal^ működik. Mondanunk sem kell, hogy az új készülék sokkal üzembiztosabb, hiszen a félve­zető elemek tízszer olyan tar­tósak, mint a régebbi rádió­csövek. Az új televíziós készülék még egy nagy előnnyel rendel­kezik. Energiaellátásához * | ugyanis 12 voltos akkumulátor FöldgázíeMek Nyugal-Szlovákiában Az orvosok jól tudják, hogy az ionizált levegő gyógyító hatást gyakorol a hipertóniás és a reumatikus betegségekben is elegendő, tehát az olyan szenvedőkre. Ez az elv vezérelte J. Csernyavszkij szovjet pro- áramtelep, amelyeket a Pob- \fesszort, amikor olyan berendezést szerkesztett, amely mester- jeda, a Moszkvics és más szóv- \ séges ionizált teret hoz létre, s így bárhol lehetővé teszi a be­jei gépkocsikban is megtalál- teg kezelését. hatunk. a professzor nemrégiben a taskenti textilkombinát poli­Az új berendezést a moszkvai ji klinikáján bemutatta hidroionizátorát, amelyet tréfásan „a televíziós laboratóriumban állí-<l fürgeség akkumulátorának” nevezett. A berendezés két,11 ammónia, tották elő. Képcsöve 180 milli- egymás fölött elhelyezett edényből áll. Az alsó két, a felső { méter átmérőjű. • • Uvegfúrás homoksugárral vy y" “U-o J v/ ivz v V ciHciyccrH owe icy oot vcc i. ,v*- *» J "vw . épedig egy méter átmérőjű. Az alsó edény közepéből 2 atmosz-f (A ..Műszaki Eiet”- \féra nyomással víz tör fel, amely a felső edényben „szétporlad” \ bői) és ionokkal telíti a levegőt. A betegek 25—30 percet töltenek1 kényelmes karosszékeikben a gép mellett. Egy-egy beteg át-[ lag 15 kezelést kap. Áprilisban helyez­ték üzembe a hungnami műtrá­gyagyár szovjet se­gítséggel épült nit- ■'oammónia-üzemét. A korszerű beren­dezéssel felszerelt gyár két év alatt készült el, termelő kapacitása évi 136 tonna nitro­Épül az első 4 500 tonnás román £ tengerjáró t szerelései alapján bármilyen ten- ,de^fn gyógytornát végeztetnek geri utat megtehet. A hajót a leg- $a betegekkel. Tudományos hírek A szovjet tudósok egy csoportja O. Vilcsur professzor vezetésével A gáláéi hajógyárban megkezd- éú> 5J?* ték az első román 4 500 tonnás te- ? iSS««** nSnífn ^r^S-momrÄ faszereit Ä „SESÜS?1 jTÄv te m-5 s4*--Seiienán6b­Egy dán eég újabban nylon hajócsavarokat állít elő. Ezeket legfőképpen halászhajók gyártá­sánál használják. Súlyuk Jóval kisebb, mint a fémötvözetekből A készült hajócsavaroké, ezenkívül \ az az előnyük, hogy külső sérülé- f modernebb felszereléssel, radar- f Az új gyógymódot eddig több berendezéssef, stb. látják el. At- imjnt 100 betegen próbálták ki, s a lagos sebessége 13,5 csomó órán- A kísérletek azt bizonyítják, hogy a ként, hatósugara pedig 5 000 ten- J fenti eljárások nemcsak gyor- (ígéri mérföld lesz. A hajótestet f sabb, hanem hatásosabb gyógyu- i teljes egészében a korszerű tech- f lást biztosítanak. J ritka alapján hegesztlk. i * bak, nem beszélve arról, hogy nylont a tengeri folyondárok kagylók messze elkerülik; A manométer-gyártás egyik leg- í kényesebb és legtöbb időt rabló a . művelete egy kerek üvegtárcsa ^ k középcső furatának az előállttá- ksa. Emellett a kényelmetlen mű- .jvelet selejthányada kereken 10 I százalék. A Szovjetunióban a \ Secovce mellett jelentős imanoniéter-gyárban egyszerű el- (, földgázlelőhelyre bukkantak. ' Járást d0ig02tak ki az üveg fűrá-J ny“va A Szálai Elemér vezette kői- s&n Az 0vegtárcsár» fémlapot * Szlovákia nyugati részé­ben már évek óta kutatnak földgázlelőhelyek után. Né­hány nappal ezelőtt a micha­lovcei kutatóüzem dolgozói Kombinált A chicagói United States Rub­ber vállalat laboratóriumában két \ szakember vegyi nyugtatót ké- f szitett a növények számára. Egyes * szakembereknek ugyanis az a vé- _ - _ _ - - leményttk, bogy a hőhullámok, a nagy szárazság, a hirtelen fagy és a huzamosabb Ideig tartó esőzé- isek a növényekben Is éppen olyan \idegfeszültséget okozhat, mint az f emberekben. A Szalai Elemér vezette kol­lektíva hétéves fáradságos — .......- ------------ ----------á helyeznek a furat profiljának mu nkáját siker koronázta, .megfelelő lyuk ki vágással. Magát a1. Pályaudvara, mert a szakemberek vélemé- J {úrást nagyereja homoksugárral eKy e‘ryséeb' nye szerint az újonnan fel- ^végzik, amely az eddig lo perces tárt földgázlelőhely igen nagy tműveletet 30 másodperc alatt hajt- értéket jelent Szlovákia ipa- J ja végre. A fémtárcsa megfelelő rí továbbfejlődése szempont- \ kivágásával tetszőleges lyukprofil jóból. i állítható elő. Megfejtik-e a tunguszkai óriásmeteor titkát? A jelenleg építés alatt álló új London— f Gatwick-d repülőtér már ez év nyarán áll a turista­forgalom lebonyolítá­I í sára. Ez a világ első mely egy egységben egye­II siti a légi, közúti ée vasúti forgalmat. A gyors összeköttetést a város szivével villa­mosvasút, valamint keresztezésmentes közút biztosítja. A 19/i millió dolláros építkezés két ütem­ben valósul meg. — Mindkét ütemben egy- egy 2 km-es leszálló pálya épül. Ezek a futópályák kis- és kö­zéptávolságú légvá­ratokat fognak ki­szolgálni, de mérete­zésük tehetővé teszi, hogy a rossz idő ese­tén a nagy londoni repülőtérről ideirányí tott léglökéses gépe­ket is fogadni tudja. Az let alatt közút halad át és ebből ún. „uj- tosítására. jak” nyúlnak át repülőtérre. Ezek ujjak fedett, emeletes kijáró peronok, utasok az' az fhogy a fontos penicillint szinte- itlkus úton állítsák elő, de próbál-f biztonságos, .(kozásalk kudarcot vallottak, mert 11 vs«« ».Ja* •ä'ä’S.äj ’ 1 Ciliin V-t kizárólag vegyi úton * előállítani. Ez az eljárás egyelőre ('még sokkal drágább, mint a pe- inészgombák tenyésztésének szoká- Jsos módszere, de nagy Jövő előtt f váll. Ugyanis a mesterséges peni-i f Ciliin V. alkalmas tabletta forrná- \ (íjában való előállításra Is, mivel a A gyomorsav kémiailag nem támad- f Jja meg. Az újfajta penicillinnel is i "óvatosan kell majd bánni; mivel itt is fennáll a megűl'okás vészé-\ ilye; f (» ötven évvel ezelőtt Szibé- tudomány legújabb eredmé- riábam, a Tunguszka folyó vi- nyeire támaszkodva végre ki- dékén óriási meteor hullott le derítse, hol ért földet a gigászi és rejtélyes módon eltűnt. Bár meteor, az „égi kő” a feltevések sze­rint több tucat, sőt több száz tonna súlyú is lehetett — hi­szen egész erdőt elsöpört, a szi­lánkjai hatalmas tölcséreket vájtak a földbe — darabjait mégsem találták meg. 1 A Szovjetunió Tudományos (1 Akadémiája 1927-ben L. A. Ku-(i Nem jól eget. a harmincas években, ö volt lik ^vez^é^vei expedici t kui-< Hiába nézzük derült éjszaké- az. aki műszereivel elsőnek dott a Tunguszka folyó dé-< a csdUagmálliárdo* fogott fel rádióhullámokat a kére, amely megállapította, 1 ^ kat; ^ves képet kapunk róla; világűrből. Ez a felfedezés to- hogy ai meteor ónasi pusztítást# egyik oka a fény tér- vábbi felfedezés-sorozathoz ve­okozott. Köroskorul kiégette a ^ jedésének viszonylagos „las- zetett, amelyekre e hullámok A világmindenség rádiószemmel;: Milyen volna az ég, ha látnánk a rádióhullámokat? hogy a nélkül sosem jött volna rá az 1 oa-r £^ny egy kis híján. 300 000 ki- emberiség. A rádióhullámok me~ lométer másodpercenkénti se- segítségével egészen új képet ni a rádióhullámokat. Milyennek látnánk akkor a világűrt? A Tejút éppen ilyen széles­nek látszana, mint amilyen­nek most látjuk, csak néhol fényesebb volna, különösen a Vasrészecskéket talált. , , „ ., ■ .(Világmindenséget gusaka folyó vidékére. Az ex-" u,------1., —. űr ben. Tömege 200 mdlliárd- szor nagyobb a Nap tömegé­nél. Ennek a tömegnek körül­belül a felét teszik a csillagok A gyógyszergyárak kutatói so- kát kísérleteztek abból a célból, (| j áramlatot fedeztek lel a Csendes-óceánban A kaliforniai egyetem Oceonográfiai Intézetének tudósai feltűnést keltő fel­fedezést tettek: 250 mérföld széles és mintegy 500 méter mély hatalmas tengeráramla­tot, egy valóságos „tengeri folyót” fedeztek fel, amely­nek sebessége azonos a Golf áramlat sebességével, tehát legalább három csomó órán­ként. Az intézet kutatóhajói 22 napon át végeztek méré­seket és megállapították; hogy az új tengeráramlat ki­terjedése legalább 3500 mér­föld, de a víz színén egyál­talán nem, hanem kizárólag a mélyebb vízrétegekben észlelhető. Az új tengeráram­latot „Cromwell áramlatnak'1 nevezték el, Townsend Crom­well nemrég elhunyt tudós­ról, aki először fedezte fel ezt a „tengeralatti” áramlatot. Később (1952-ben) külön ex­pedíciót szerveztek, amely igazolta Cromwell felfedezé­sét, de az első mérésekre csak most került sor. A tu­dósok még nem tudják ponto­san, honnan erednek és hová folynak ezek az óceánban áramló hatalmas víztömegek. Mit „tud“ a foldieper? 1» |i Valamennyi gyü- ^ mölcs közül a íöl- 11 dieper a leggazda- , ( gabb alkáldsókban, kalciumban, foszfá­tokban és elég sok közvetlenül asszi­milálható vasat is máz; Ezt a tulaj­donságát egyébként véletlenül fedezték fel. Egy párizsi nagy élelmiszerüzlet tu­lajdonosát megbün tették, mivel az ál­tala készített és árusított földieper­tartalmaz, amely- konzervben a vegyi ben mangámmyomo- elemzés szaTicilsa- kat is ki lehet ntu- vat talált. A keres- tatni. E tulajdon- kedő, akit hamisí­jában helyezkednek ben. A náaik fele el az űr­tajgat, ledöntötte az erdőt. Azi' üsága„_ Ismeretes, expedíció azonban egyetlen da­rabkát sem talált meg a teorból. bességgel terjed, óriása, szin- kapunk a világűrről. Hogy mi­A későbbi kutatások meg-(fte felfoghatatlan lassúsága lyen ez a kép, azt legjobban állapították, hogy amikor egy okozza azt, hogy a távoli esdi- akkor érzékeltethetnénk, ha nagy sebességgel lehulló me-( (la gokon történő változásokról az ember szeme fel tudná fog- teor összeütközik a föld fel- (> néha csak évezredek múlva színével, felrobban, s a meteoréi szerzünk tudomást. Pedig az a anyaga részben vagy teljesen (1 fényjel, amely a csillagokról elpárolog. Valószínűleg ez lett,) hozzánk érkezik, időben elin- a sorsa a tunguszkai meteor-,1 dúlt felénk, jelezve a váltó­nak is. 1»zást, csakhogy felmérhetetlen A tudomány azonban ezzel 11 uta* befutnia, amíg _—, ----------------- ------------- „ mé g nem tett pontot a dolog11 ■Jleger|^^ett. yegyuk például, mj bolygórendszerünk kömyé- égére. 1 kW; ^et- tőlünk.^ kulonbozo kén. Eaen kívül fényes égi. A nemrésen Mosrftvában ,ca ?? egyido- testeket is látnánk, amelyek A nemrégen MosaRvapan ^ leijobban. A robbanás fé- lénveeesen mesváltoztatnák az tartott meteor-konferencián ,nye egyenlő sebességgel köze- . f. to , , . Sztanyukovics professzor k°^ egboltrol alkotott képünkét. számon legújabb kutatásainak (KltéílétíeiSTS-lS %£?*Ä5Ä5&tt eredményéről, amely szerint az(,bi csillagon történt robbanást, S lerobban^ m^Äebii óriásmeteor lehullásánál a,.a távolabbi csillag azonban pusztítást nem maga a meteor,, 1 még jó ideig ragyog, mintha A „rádiószemű” vizsgáló szá­hanem a hullámszerűen tér je-11 mi sem történt volna, és csak m^ra a jjap kerekj ha­dö robbanni energia okozta,11 a nem alaktalan és körülbelül tehát a meteort nem köz ve tie-1, befut ja azt a távol- háromszor akkora, mint a kö' tehát a meteort nem kozvetle ^g0t amennyivel me^zebb Nagy nül a rombolás színhelyén!' Van tőlünk, mint az első esi!- naprobbanások idején anya kell keresni, hanem távolabb.11 lag. bolygónk néhány ezerszer fé- szem fényes területeket lát. A múlt év véaén a Szoviet-li Nehéz elképzelni, hogy mi- nyesebb volna. Láthatnánk a ezek nem mások, mint a Tejút _ . , .. j, ... \lyenek a tőlünk több tízezer hatalmas naplángokat, a for- spiráljának ágai. unió Tudományos Akadémiája^ fznvév távolságira lévő csilla- ronsó tűzfélhőlret a Nan fel- Az embernek azonban nincs rádiószeme. Sokáig nem is lát­ta olyannak az eget, mint amilyen. De, ha rádiószeme nincs is, van elméje, amely- lyel olyan műszereket eszel ki, hogy segítségükkel pontos ké­pet alkothat magának a titok­zatos világmindenségről. A rádiószemet helyettesíti a rádióteleszkóp. ságai folytán tehát a földieper méltán veheti a versenyt a gyógyszertárak­kötetflen, Jban kapható leg- zott és körömsaa- hatalmas gázfelhő és világ-1, jobb vastartalmú űrpor. Ha messzi végtelenből , készítményekkel is. néznénk ezt a csillag-szigetet , Graves, angol or- elkeseredésében fel­gázfelhőivel és világűrporávai , vos és a nagy Lin- ajánlotta, hogy' a együtt, tisztán láthatnánk a , né elsőnek muta- legszigorúbb ellen­központját a spirálisnak és ázatott rá a földieper őrzés mellett haj­tanén kiinduló ágakat. A Napi gyógyító tulajdon- 1 A‘ minden bolygójával együtt lát- ságaira. Ma ~'!‘ hatatlan pont volna e spirális ,t közismert és egyik ágában, mintegy 30 000 líény, hogy a földi­fényév távolságra a központ- i eper fogyasztása tói. Az egész Tejút hossza kö-, 1 gyógyítja a köszvé- és amikor a szak rülbelül 100 000 fényév. Nem (i nyes és reumatikus emberek felügyele- csoda hát, hogy innen a Föld-, 1 bán tataiakat. Ez a ről nem vesszük észre ennek |i tulajdonsága való­vat találtak. Ez a'z eset megcáfolhatat- lanul bebizonyítot­ta, hogy a szalicil­savat maga az eper tartalmazza. Linné 1750-től kezdve húsz éven át sikeresen enyhí­tette köszvényes bántalmait földi- eperrel; Azóta be­bizonyosodott, hogy a reumatikus és köszvényes bántal- maktól vagy húgy- kövektől szenvedő betegek nagyrészt kadtáig védte ár- megszabadulnak pa tatlanságát; Végső nászaiktól, ha min­tással vád alá fog­tak és meg is bün­tettek, a leghatáro­zottabban tdltako­landó földieper- már konzervet készíteni; való A bíróság ezt a fur­csa bizonyítási in­dítványt elfogadta te alatt készített epenkonzerv vegy­a számunkra csak kifejezhető. < I színűleg annak kö- vizsgálatára sor ke­de fel nem fogható rendszer- i szönhető, hogy a nek az alakját. (* fö’.dieper kinin- és A rádiószemű szemlélőnek (* szalicilsavat tártál azonban éppen olyan világos képet nyújtanak, mint a Rönt­gen-sugarak valamely állat csontvázáról. Mégpedig azért, mert a csillagok közti űrben hidrogén van, s ez 21 cm-es hullámhosszú rádióhullámokat bocsát ki magából. Ott, ahol a hidrogén sűrűbb, a rádió­rült, a konzervben ugyanakkora meny nyiségű szalicllsa­den étkezés után sok földiepret fo­gyasztanak. E cél érdekében a leg­eredményesebbnek az erdei szamóca fogyasztása bizo­nyult, amely bősé­gesen tartalmaz metilszalicilsavas étert és ez a vegyü- let könnyen átala­kul a szalicilsav valamiilyen alkáli- sójává.­fA* ,,Unl<a”-ból) sugároznak nyék talajában meteor-eredetűig találkoznak a világűr ta- rádióhullámokat (nulmányozása közben. Erze- magukból, ikeink korlátoltsága nagyban Rádiószemmel vizsgálva az Nemrégiben újabb tudomá-, > gátol bennünket abban, hogy eget, észlelhetnénk a Tejút spi- hyos expedíció indult a Tun-J Pontosabban megismerjük ^ a ráiis szerkezetét is. A Tejút Legjobban ugyanis nem más. mint óriási ^bizonyítja ezt az a fölfedezés, több százezer csillagból álló célja, hogy «' amit Jansky rádió-mérnök tett csi'lag-sziget a végtelen világ­Olvasőlnk kívánságára kiadAhlTataiunk kBnyvalakban h megje­lenteti Mészáros Ferenc: A mecseki „láthatatlanok” e. riportregényét, mintegy 100 oldalon, illusztrálva, előreláthatólag , esetleg 5,— Ft-os áron. Papfrhiány miatt elsősorban előfizetőink, olvasóink igényeit kí­vánjuk kielégíteni, ezért kérjük Olvasóinkat, hogy ezen saelvény ki­vágásával és bélyeg nélkül postára adásával Jelezze Igényét. dunantüm napló lapkiadó VÁLLALAT Név: 1 Lakáscím: Megrendelem Mészáros Ferenc: nők” című riportregényét. A mecseki „láthatatla­megrendelő aláírása

Next

/
Oldalképek
Tartalom