Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 169. szám

10 NAPLÓ 1958. JŰL1US » A VASARNAP O ... \J PO RTJA Benlmaradhat-e a Dózsa? Még két forduló van bátra és befejeződnek az 1957—58. évi labdarúgó NB I. küzdelmei. Jel­lemző a nagy harcra, hogy nem­csak a kiesés sorsa nem dőlt még el végérvényesen, de az első helyre is több esélyes pá- Ij’ázó van még. Mindenesetre a mai mérkőzések után már nagyjából eldől, hogy a Fe­rencváros, vagy az MTK lesz-e a bajnok, de az is kiderül, hogy a Pécsi Dózsa, ha csak egy százalék erejéig is, de re­ménykedhet a kiesés elkerülé­sében. Mert „papíron” a Dózsa még bentmaradhat. Nem kell hozzá más csak az, hogy a kék­sárgák 2:ó-ra legyőzzék ma a Salgótarjáni Bányászt, majd utána 4:0-ra a Szegedet, ezzel szemben a Dorogi Bányásznak legalább 5:l-re kell kikapnia ma az Üjpesti Dózsától, majd az utolsó mérkőzésen 3:0 arányban kell alulmaradnia a Romlói Bányássza] szemben. Ez esetben » Dózsa jobb gólarányával még elkerülheti a kiesést... rnam r: Labdarúgás. NB I. mérkőzések: Komlói Bányász—Tatabányai Bá­nyász. Komló 17.30. Salgótarjáni Bá nyász—Pécsi Dózsa, Salgótar- lán 17.30. NB I. tartalékmérkőzé­sek: Komlói Bányász—Tatabányai Bányász, Komló 15.45. Salgótar- iánl Bányász—Pécsi Dózsa, Salgó­tarján 15.45. DUNÁNTÚLI NAPLÓ a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megye] tanács lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Az MSZMP megyei oártbizottsága Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs. József A. u. 10. T: 15-32. 15-38 Hirdetésfelvevő iroda: Kossuth Lajos utca 22. Tel: 19-18. Terjeszti a Megyei Postahivatal Hlr'aposztálva és a hirlap-kézbesitő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési díj. 11.— Ft; PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály 10. sz. Telefon: 20-29 Nyomdáért felel: Melles Rezső Hasznos és szükséges az átszervezés Sportvezetők, szurkolók nyilatkoznak az új bajnoki rendszerről DR. PAZAR FERENC, a megyei labdarúgó-szövetség főtitkára: — A sovinizmustól mentes szakemberek, már 1957. tavaszán látták, hogy különösen az NB. II. csapatlétszáma túlzott és erősen felhigítoU. De azt is látták, a tárgyilagosan szemlélő sportveze­tők, hogy a vidéki labdarúgó- sport fejlődése érdekében az NB. III. fenntartása továbbra is szük­séges. A legfelsőbb sportvezetés igen szerencsésen oldotta meg a mostani átszervezéssel az NB II. és NB III. kérdését: szűkítette az NB II. létszámát, ugyanakkor fenntartotta az NB III-at. keve­sebb csapattal. A megyei II. osz­tályoknak járási bajnokságokká való átszervezésével mód nyílik arra. hogy a járási szövetségek önállóan, széles hatáskörrel, az eddiginél jobban kivegyék részü­ket a megye labdarugó-sportjának irányításából. Most. hogy meg van a várva-várt, hosszú évekre tervezett bajnoki rendszer, a sportkörök nyugodtan készülhet­nek a bajnoki rajtra. A villám­igazolás mellőzése, az igen korlá­tolt és csak az NB I-re szóló já­tékos átirányítás minden Is­zonnyal bizalommal tölti el a kis sportkörök vezetőit: bátran ne­velhetnek játékosokat. A megyei labdarúgó-szövetség elnöksége ha marosan elkészíti a megyei be­osztásokat, hogy a megye lab­darúgó-sportja is elindulhasson a felemelkedés leié. SZŰCS JÁNOS, a Pécsi Postás Sportkör elnöke: A labdajátékok új bajnoki rendszerét szükségesnek tartom. Egyrészt ugyan fáj, hogy vasár­naponként nem láthatunk NB I-es labdarúgó-mérkőzést, de mint sportvezető, kevesebb gonddal küzdve, jobb anyagi megalapo­zottsággal vezethetem sportkörö­met. Nem lesznek anyagi gon­dokkal telített hosszú, fáradságos utaink és így több jut az egyes szakosztályoknak, jobb felszere­lést és jobb sporteszközöket tu­dunk sportolóink rendelkezésére bocsátani, és nagyobb mérték­ben tudunk az utánpótlás neve­lésével foglalkozni. Különösen helyes a határozat a kis sport­körök részére, akik sportszere- tétből, vagy egyéb „számító” okokból összehoztak valamilyen NB Il-es vagy NB III-as csapatot és aztán minden anyagi eszközt és erkölcsi támogatást csak ezek­nek adták meg, a többi szakosz­tályokat teljeesn elhanyagolták. A Pécsi Postás Sportkört is érin­ti az átszervezés, hisz kosárlabda csapatunk az NB II-ben volt, s most a megyebajnokságba ke­rül. De véleményem szerint itt is találkozik majd olyan csapa­tokkal, hogy fejlődése töretlen lesz, xHszont mi a játékosoknak a maximális anyagi és erkölcsi tá­mogatást tudjuk biztosítani. TABI FERENC a Pécsi Dózsa szurkolója. — Annak idején — mondjuk meg őszintén — ajándékba kap­tunk egy NB I-es csapatot. Hely­telen utakon jár az, aki a baj­nokságok átszervezésével kapcso­latban hozott határozatban keresi a Dózsa kiesését. A józanul gon­dolkodók tudják: hogy a kiesés jobb és eredményesebb játékkal elkerülhető lett volna. A vezető­kön múlik, hogy minél előbb is­mét a legjobbak között legyenek a pécsi labdarúgók, mert vannak Pécsett olyan játékosok, akik az NB I-ben is megállják a helyü­ket. Tegyék félre a pécsi sport­körök vezetői a sovinizmust, ül­jenek le és tárgyalják meg az átszervezéssel előállott új hely­zetet. Ml szurkolók, támogatjuk a csapatot, legyen annak Dózsa, Bányász, vagy PVSK a neve. A lényeg azon van, minél előbb ki­harcolni az NB l-be jutást. PINTÉR JÓZSEF, • Komlói Bányász Sportkör elnöke. A határozat nem ért váratla­nul. Mindenesetre a különböző híresztelések, melyek ezzel kap­csolatban „hivatalos és félhivata­los” helyeken közszájon forog­tak, bennünk is megcsillogtatta a reményt: csapatunk, mely a ta­vaszi mérkőzések során igen lel­kesen küzdött, esetleg bentma­radhat az NB I-ben. Kétségtele­nül ennek nagyon örültünk volna, a kétségbeesésre azonban így sincs okunk. Játékosaink jórészt fiatalok, lelkesek és fejlődőképe­sek. Minden reményünk megvan arra, hogy újra a legjobbak közé kerülhessünk Csapatunkat nem engedjük szétszedni. Egyes játé­kosoknál már megpróbálkoztak különböző sportkörök. A tröszt és a sportkör továbbra is minden­ben támogatja a játékosokat, azoknak távozása nem lenne in­dokolt. Egyedül Polgárt enged­jük el, aki már év elején kérte a vezetőséget, hogy családi körül­ményei miatt a bajnokság végén eltávozhasson. Más játékost nem engedünk el. Bízunk abban, hogy labdarúgóink is szívvel-lélekkel azon lesznek, hogy ha az idén nem is sikerült bentmaradnunk a legjobbak között, egy-két éven belül újra az élvonalba kerü­lünk. WEICH LÁSZLÓ, a megyei asztalitenisz-szövetség főtitkára: — Az MTST elnökségének hatá­rozata az asztaliteniszezöknél is nagy visszhangot keltett. Ez nem is csoda, mert mintegy 120 férfi és 40 női csapat került vissza kü­lönböző alsóosztályú bajnoksá­gokba. A mostani kétcsoportos NB II. szakszempontból is lé­nyegesen nagyobb értékű, mint az eddigi 5 csoportos volt. Ren­geteg volt az olyan csapat, mely a létszámot szaporította, de a színvonalat nem emelte. Bara­nyában két férfi és két női csa­patot érint az átszervezés. Ezek a csapatok tudják, hogy nem érte őket sérelem, mert a következő bajnoki évben képességeiknek megfelelő, jó kiegyensúlyozott meigyei bajnokságban fognak sze­repelni. Meglepetés azokat a sportköröket érte. melyeknek megyéjében csak az NB II-ben szereplő egy-két csapat volt. Nem vitás, hogy az átszervezés úgy az NB II-ben, mint a megyebajnok­ságban jelentős színvonalválto­zást eredményez. & Hol móvtlődiönk ól szái.akó'Z'zu.Hk» 7 VASARNAP A Magyar Rádió PÉCSI ADÖJÄNAK 1958. VII. 20-i, vasárnapi műsora a 223.8 m középhullámon. 16.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Learattak a búzát. — Ze­nés köszöntő Baranya, Báes. Somogy és Zala megye dolgozó parasztságának. Szív küldi szív­nek szívesen. Népszerű melódi­ák. Közreműködnek: a LADO, a „Szrgyan Petrov” együttes mű­vészei, Bárác Sztipán, Jaksics ívka, a „Sokaida” tamburaze- nekar és Pavkovics Sztipő népi zenekara. 17.00: Német nyelvű műsor. Hollari—Hollahó. Uj felvéte­leink. Szív küldi szívnek szíve­sen. Jaj a rekeszizmoknak. — Vidámságok. A Kretzer Moser duó új műsorából. 17.30: Magyar nyelvű műsor. Szív küldi szívnek szívesen. 18.00: Megtért a kritikus (Szatíra) 18.05: A pécsi szórakozóhelyeken. Helyszíni közvetítés a Doktor Sándor Művelődési Ház kerthe­lyiségéből, a Tettye vendéglő­ből és a Rózsakertből. 1S58. jú­lius 19—i hangfelvétel. 18.55: A vasárnap sportja. 19.00: Műsorzárás. A Magyar Posta PÉCSI ULTRA-RÖVIDHULLÄMU KÍSÉRLETI ADÓJA a 88.6 megacikluson 17.00: Ipari adás. 17.30: Azonos a Magyar Rádió pécsi adójának műsorával. 19.00—20.00: Dal, tánc, hangulat. A takarékbetét-könyv előnyös, kényelmes, biztonságos. Befejeződött az úszéoktolás a Balottányban Űj csillagok a labdarúgás egén Az elmúlt évtizedek nagy labda­rúgót: Fiola, Sindelár, Orth, Sárost, Zsengellér játékukkal elkápráztat­ták a nézőket. Góljaiknak ezrek és ezrek tapsoltak, minden fiatal tab- darúgónak az volt a vágya, hogy egyszer ő is olyan nagy játékos le­hessen. A világhír azonban nem tart örökké, a ragyogóan csillogó játékosok jénye idővel megkopik és évről-évre újabb és újabb tehet­ségek nevével Ismerkednek meg a labdarúgó-sport kedvelői. így történt ez most a svédorszá* gt labdarúgó-világbajnokság mér­kőzései alkalmával is. A svájci vi­lágbajnokság befejezése után ha­sábokat Irt a sajtó Rahnról, a né­met csapat „fenegyerekéről”, vagy Fritz Walterről. az „észfutballis­táról”. Kocsisról, Puskásról, Hideg­kúti Nándorról, az aranylábú Julinhóról, Schiaffinóról. Négy év alatt ezekből a nevekből néhány­nak a csillogása ugyancsak megko­pott és bár Fritz Walter még most is nagy igyekezettel kergette a bőr­labdát, de ma már alig emlegetik nevét. Helmuth Rahn is lőtt né­hány gólt, amikor azonban a své­dek ellen kikapott a volt világbaj­nok egyszeriben a svédekről ír­tak hőskölteményt a sportlapok. Green, Hamrin és Skoglund neve szerepelt a sajtó hasábjain, az 0 képüket közölte a címlapokon a vi­lág számos képeslapja. De helyet kapott a váratlanul jól szereplő francia csapat néhány játékosa is, közöttük Just Fontaine, a franciák gólzsákja, aki tizenhárom góljával elnyerte a világbajnokság gólkirá­lyának címét. Nemcsak tizenhárom gólja miatt ünnepelték a franciák kedvencét, hanem azért is, mert neki sikerült eloszlatnia Gilmarról. a brazil csodakapusról terjesztett legendát, hogy nem lehet neki gólt rúgni. Fontaine a korszerű labdarúgás tökéletes összekötője .Bátor, gyors, merészen húz kapura és kitűnő ér­zéke van az összjdtékhoz. Igaz, mellette az a játékos játszott, aki Di Stefanoval, a Real Madrid vi­lághírű játékosával versengett a világ legjobb játékosának címéért: Raimond Kopa mellett jól érvénye­sült Fontaine játéktudása. A hu­szonhárom esztendős francia gólki­rály kitünően cselez és ésszel rúgja a gólokat. Amikor már egyedül áll a kapu előtt, nem akar bomba gólt lőni, hanem ravaszan, igazi francia fondorlattal juttatja a lab- dát a kapuba. Mint valamikor a Ferencváros „kis Tokija”, vagy a formája tetőpontján lévő Zsengel­lér, Fontaine azonban nemcsak jól rúg, hanem kitünően fejel is. És bár Fontaine nyerte el a gól­zsák címét, mégsem 6 volt a VB legjobb játékosa. A szovjet Trud című lap diját egy 17 éves fiatal labdarúgó nyerte, nevét ma már jól ismerik szerte a világon. Pelét, a brazil csapat fiatal csatárát a svédek ellen rúgott góljai után még a hazai nézők is megtapsol­ták. De nem szabad figyelmen kí­vül hagyni a többi brazil csatárt sem. Amikor Garincha elindult a jobbszélen szélvészgyorsán, mégis bármely pillanatban cselezésre ké­szen, az valóban élményt jelentett a nézőknek. Voltak a VB-n a védő­játékosok között is kiváló labdarú­gók. Nilton Santos áttörhetetlen gátnak bizonyult, de Bellini meg a többiek sem maradtak mögötte. Csak néhányat soroltunk fel azok közül, akiknek nevét nem is olyan régen kapta szárnyra a hír. Most ők a legjobbak, de hogy ha­marosan új csillagok tűnnek fel a labdarúgó sport egén, az egészen biztos, csak idő kérdése az egész. Szombaton délelőtt a nagy me­legtől bágyadt emberek között ott izgult negyven kislány és kisfiú is a Balokány strand be­járatánál. őket alig viselte meg a meleg, hiszen sokkal izgalma­sabb gondolattal foglalkoztak: ma délelőtt van az úszóvizsga! — Jön a esete tanár bácsi! — hallatszott és pillanatok alatt kettesével sorban állt a negyven gyerek. esete István, az Ágoston téri iskola testnevelő tanára, ennek a kéthetes úszótanfolyamnak a ve­zetője, elővette az utolsó tömb féláru jegyet és bevezényelte a társaságot. A medencében aztán nagy haj­rának lettek szemtanúi a délelőt­ti strandolők. Először a legidő­sebbek, a 12—13 évesek ugrottak fejest és gyűrték le az 50 métert. Aztán a kisebbek úszták le a maguk 8—10, és a legkisebbek a maguk 3—4 tempóját. És persze, mindenki büszke volt,' hogy a csudába is ne lett volna büszke, amikor két hét alatt, alig tíz lec­ke alatt tanulta meg, hogy ho­gyan kell haladni, de legalább is fennmaradni a vízen. Utána aztán már lármás, víg strandolás következett és ez alatt kérdeztük meg Csete „tanár bá­csit”, minek is voltunk itt szem­tanúi. — Ez egy olyan kísérlet-féle volt, első lépés valami felé, amit már régen szeretnénk bevezetni. Hogy az elején kezdjem, a fel­mérések szerint Pécsett a közép- iskolás tanulóknak több mint a fele nem tud úszni. Nos, ezt a kis nyári tanfolya­mot azért csináltuk, hogy leg­alább páran megtanuljanak úszni az iskolások közül, és hogy ki­próbáljuk a dolgot. Azt lehet mondani, hogy sikerült, meri összesen heten maradtak le idő­közben. Ezeknek egyébként augusztus végén — és még a to­vábbi jelentkezőknek is! — Indí­tunk még egy tanfolyamot. Néhányan azok közül, akik most elvégezték a tanfolyamot, nagyon szépen szelik a vizet. Szinte nam is hinné az ember, hogy két héttel ezelőtt fogalmuk sem volt ezeknek a gyerekeknek az úszásról. — Van köztük egy-kettő, aki valósággal egyesületi remény­ség — mondja Csete István — s ezeket a tehetségeseket valószí­nűleg át Is adom egyesületnek majd, ha minden úgy alakul. Itt van például Krommer Zsuzsi, Vekedel Károly, Kenyeres Agnes, Vagy a kisebbek közül Bédi Sári. — S mi lesz azokkal, akik a nyáron már nem tanulhatnak meg úszni? — Az úszószövetség, a művelő­dési osztály és a Diák Sportta­nács együttesen határozta el, hogy már a jövő évben nekilá­tunk a kérdés megoldásának. A következő tanévben, tehát szep­tembertől kezdve, a hatodikosok­nak kötelező lesz az iskolai SDortkörben úszni tanulni. Egye­lőre négy általános iskolában vezetjük ezt be — az Ágoston té­riben, a Szigeti útiban, a Petőfi utcaiban és a Pedagógiai Főisko­la Gyakorlójában — de ha bevá­lik, és minden valószínűség sze­rint be fog válni, akkor remél­jük, néhány év múlva nem ke­rülnek ki az iskolából olyan gye­rekek, akik úszni ne tudnának. MOZI Park: Mesefilm sorozat (dél­előtt 10 órakor). Szerelem és fe­csegés (5, 7, 9 órakor) Kossuth: Benderáthi eset (dél­előtt 10 órakor). A tett színhelye Berlin (fél 5, fél 7. fél 9 órakor) Petőfi: Arany almafácska (dél­előtt 10 óra'kor). Szerelem és fe­csegés (fél 5. fél 7. fél 9 órakor) Fekete Gyémánt (Pécs-Gyárvá- ros): Technikai okokból az elő­adások további intézkedésig szü­netelnek. Építők kultúrotthona: 306-os számú ügy (délelőtt 10 órakor). Ádám bordája (5. 7 órakor) Leöwey Leánygimnázium: Éjsza ka a Mont P,láncon (4, 6 órakor) Jószercncsét (Pécsszabolcs): Kar­neváli éjszaka (délelőtt 10 óra­kor). Bigamlsta (4. 6 8 órakor) Rákóczi (Mecsekalia): Holt tárna titka (délelőtt 10 órakor). Nem volt hiába (4. 6. 8 órakor) Bőrgyár moziüzeme: Éjjeli őr­járat (délután fél 5 órakor) Május 1. (Vasas II.): Kati és a vadmacska. Két bors ökröcske (délelőtt 10 órakor). Az éjszaka lányai (3. 5. 7 órakor). Csak 16 éven felülieknek! Kossuth (Mohács): Dollárpapa (délelőtt 10 órakor). Mexikói sze­renád (fél 5. fél 7. fél 9 órakor) Zrínyi (Szigetvár): Ha a vili­gon mindenki Ilyen volna (dél­előtt 10 órakor). Vasvirág (4. 6, fél 9 órakor). Csak 16 éven felü­lieknek! Táncsics (Siklósi: Kék vércsék erdejében (délelőtt 10 órakor). Hajsza (4, 6, fél 9 órakor) HÉTFŐ A Magyar Rádlő PÉCSI ADÖJANAK 1958. VII. 21-i, hétfői műsora a 223.8 m középhullámon 16.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Tamburazene. — Napról-napra. — Hírek és tudósítások. — Szá­va menti táncok. — Érdekessé­gek szomszédaink életéből. — Asszonyok tanácsadója. — Da­lok az Adria partjáról. 17.00: Német nyelvű műsor. Alpesi dallamok. — A sorb-nép az NDK-ban. — Kölcsönös se­gítség. — Gazdatanácsadó. — Tiroll srammel zene. 17.30: Magyar nyelvű műsor. Virágzó mezőgazdaságért. 17.40: Tolna megyében jártunk. — (Riportműsor.) 17.55: Csárdások. 18.05: Jogi tanácsadó. — dr. Stadt- rucker Péter előadása. 18.10- Dél-dunántúli híradó. 18.25: Muzsikáló ifjúság. Zenés riportműsor. 19.00: Műsorzárás. A Magyar Posta PÉCSI ultra-rövidhullamu KÍSÉRLETI ADÓJA a 88.6 megacikluson 17.00: Ipari adás. 17.30: Azonos a Magyar Rádió pécsi adójának műsorával. 19.00—20.00: Könnyű dallamok. MOZI Park: Szerelem és fecsegés (5, 7, 9 órakor) Kossuth: A tett színhelye Berlin (fél 5. fél 7, fél 9 órakor) Petőfi: A császár parancsára (fél 5, fél 7. fél 9 órakor) Jószerencsét (Pécsszabolcs): Bi­gamlsta (6, 8 órakor) Július 22-én, kedden este 8 óra­kor a szabadtéri színpadon a nemzetközi jazz-fesztiválra ha­zánkba érkezett Európa-hlrű cseh KUCERA revűzenekar városunk­ban vendégszerepei, dél-amerikai táncokat mutat be. Műsorában dalokat NYOMTATVÁNY A kézb; diját a címzett flaetij DUNÁNTÚLI NAPLÓ LAPKIADÓ VÁLLALAT PÉCS JmmI’ Attila a. 10. Heti sportkommentárunk A sportolók kikérésével kapcsolatban igen sok visszaélés történt az utóbbi időben. Olyan Intézkedésre volt szükség, mely egységesen szabályozza a sporto­lóknak munkából való kikérését. Az MTSH elnökségének határo­zata tiszta vizet öntött a pohár­ba. Az egyes üzemek, vállalatok, hivatalok, intézmények vezetői láthatják, hogy kit milyen ver­senyre, kinek a kikérése alapján lehet elengedni. A leglényege­sebb: három napnál rövidebb idő­tartamra a megyei testnevelési sporttanács,' három napnál hosz- szabb időtartamra pedig a Ma­gyar Testnevelési Sport Hivatal jogosult a sportoló kikérésére. Ami a legfontosabb, a kikérésnek legalább két héttel a verseny idő­pontja előtt kell történnie, hogy a sportoló munkahelyén megfe­lelő intézkedéseket tudjanak tenni annak helyettesítésére. A zavarok és félreértések elkerülése vé­gett helyes, ha nemcsak a válla­latok és üzemek, hanem a sport­szervek is betartják a rendelke­zést, mert akkor nem fordulhat elő olyan eset, mint legutóbb, hogy a megyei atlétaválogatott egyik erősségét. Rubint Imrénét, két nappal a verseny előtt kér­ték ki munkahelyéről, s a szövet­ség vezetői csodálkoztak a legjob­ban, mikor üzeme nem engedte el a megye szempontjából Igen fon­tos versenyre. Jó lesz tehát ide­iében elküldeni a jövőben a spor­tolók kikérését. A kétújfaluM »portkör az elmúlt évben került a járási lábaarugo-oajnokságoól az alosztsty rendszeresen fizetik tagdíjukat. A csapata megüti a megyebajnokság tagtoborzás terén a labdarúgók élcsapatainak játékerejét, sőt! A mutattak jó példát, mindegyikük 10 sporthivatal és az MLSZ vezetőire tíj tagot hozott a sportkörbe. így vár a feladat, hogy a kérdést megfelelő bevételre tettek szert és megnyugtató módon megoldják. biztosítani tudják a labdarúgó-csa- _ pat zavartalan működését. Ezzel 9 azonban a sport kérdése Kétújfa- lun még nincs megoldva. Be keV látni a sportkör vezetőinek, hogy a labdarúgáson kívül más sport­ágak is vannak. A község fiataljai közül egész biztosan lennének olyanok, akik a sakk, teke, atléti­ka, vagy más sportot űznék. Ezek­nek is biztosítani kell a sportolási lehetőséget. Reméljük, most majd ezekkel is törődnek, annál is in­kább. mivel a labdarúgó-csapat a járási bajnokságban nem kerül majd annyiba a kétújfalusi sport­A bajnokságok átszervezésével kapcsolatban nagy öröm érte a kézilabdázókat. A ta­vasszal induló 1959-es évi bajnok­ságban ismét felállítják az NB Il-t. A kézilabda sport vezetői is elis­merték, hogy az 2957-es bajnokság­ban sok olyan csapat került a nagyhirtelen feállítotl NB II. kü­lönböző csoportjaiba, melyek sem­miképpen nem érettek meg a ma­gasabb osztály küzdelmeire. Az körnek, kevesebbet kell utazniok egycsoportos NB II-vel valóban és így más szakosztályok működ- olyan csapatok jutnak magasabb tetésére is jut pénz. A tartalék csapa tok problémája erősen foglalkoztatja a Dózsa, a PVSK és a Komlói Bá­nyász vezetőit. Hol fognak ját­szani az NB Il-es egyesületek tartalékcsapatai? Erre vonatkozóan még nem történt intézkedés. Egy biztos: feltétlenül szükség van olyan csoport létrehozására, mely­ben az NB Il-es csapatok tartalék- játékosainak fejlődése biztosftva van. Semmiképpen sem volna he­lyes, ha például a Komlói Bá­nyász tartalékcsapata a járási bajnokságban szerepelne. A me­gyei I. osztályban is furcsa hely­zet adódna, ha a Dózsa II.-t, Komlói Bányász H.-t és a PVSK ll.-t ide sorolnák. A bajnokság szempontjából ezeknek m csapa­11-be. Anyagilag csakúgy, mint a toknak az eredményei nem számí­legtöbb falusi sportkör, a kétújfa- luslak is igen gyengén álltak. A vezetők azonban nem csüggedtek, több mint 130 sportköri tagot é* sportbarátot szerveztek be. akik tanának és fgy előállhatna az, hogy a IV. helyen végzett csapat lenne a bajnok. Mert nem vitás, hogy a három sportkör tartalék­osztályba, melyek azt meg is ér­demlik. Felcsillan tehát a remény a pécsi csaptok előtt, jövőre a mostani megyebajnokságok győzte­sei az NB Il-b* játszhatnak, per­sze,- ha az osztályozó mérkőzése-* ken is megállják a helyüket. A Dózsa szerdai jó Játéka után egyik sze­mük sírt, a másik nevetett a pécsi sportkedvelőknek: a pécsi játéko­sok ismét bebizonyították, hogy a legjobbaknak Is méltó ellenfeleik. Milyen kár, hogy a tavaszi évad­ban ezzel szemben a legtöbb mér­kőzésen kiábrándítóan játszottak a kék-sárgák, és ennek eredmé­nyeként jutott ma a csapat a ki­esők közé. Most, hogy a bajnok­ság mérkőzései hamarosan befe­jeződnek, lesz idő értékelni és kielemezni a Dózsa NB I-es sze­replését. Kétségtelenül voltak olyan hibák a csapat vezetésében, nemcsak szervezési, hanem szak­mai vonalon is, melyek alaposabb munkával elkerülhetők lettek vol­na. Mi a teendő? A kétségbeesés helyett a jövő csapatát kell kiépí­teni, azt, amely ismét ott lehet a legjobbak között. Használjuk fel helyesen azokat a tapasztalatokat, melyeket az NB I-ben szereztünk, a hibákat pedig ne kendőzzük el, mert azzal csak saját magukat ámítanák a vezetők és nem jut­nánk semmivel sem előbbre. Sokat beszélnek a magyar kerékpáros sport gyen­geségéről. Keresik az okát, mién szerepelnek kerékpárosaink olyan kiábrándítóan a különböző nem­zetközi versenyeken. Az NDK körversenyén is igen mérséke’l teljesítményt nyújtottak a magyi kerékpárosok. A szövetség vezető' ismét elkövették azt a hibát, hoc i minden különösebb felkészülés nél­kül küldték ki a magyar váloga­tottat a versenyre. Míg a német, belga, lengyel és angol verseny ­zők, már hónapokkal a versemi •lőtt hozzákezdtek a felkészülés­hez, addig a magyar helyzetre a legjellemzőbb, hogy a pécsi Dev1 8 nappal a verseny előtt tud - meg. hogy azon 6 is elindul. Be­szólni kell a felszerelésről is. A magyar kerékpárosok igen silány versenygépekkél utaztak ki Berlin­be, a legtöbb géphibát ők szenved­ték. Hosszú perceket kellett töl­teniük nap-nap után. a versen ' közben a gépek javításával.! Mikn jönnek végre már rá a kerékpáré ■ szövetségben, hogy a ncmzelkö-1 versenyeken csak olyan kerékpá­rosok állják meg a helyüket, akik képesek a S—U) napos verseniiekct Is 38—3» km-es átlagsebességgel v*- aiohajtam. a hajrában pedig 45—.*■> km-cit sebességgel tudnak szágu’- danl. Persze, ehhez nemcsak jól felkészült versenyzők, hanem megfelelő kerékpár Is ko(t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom