Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 169. szám

8 NAPLÓ 1958. JÚLIUS if. 10429 mázsa hízottmarha Az Állami Gazdaságok Igaz­gatósága befejezte az 1958. I. félévi hízó- és vágómarha áruforgalmának értékelését. Míg 1957. I. félévében 9348 mázsát adtak el ez évben, ennek a mennyiségnek 112 százalékát: 10 429 mázsát bo­csátottak áruba. Ezzel tervü­ket 150 százalékra teljesítet­ték. Hízott sertést ugyanebben az időben 4454 mázsát adtak el az államnak, azaz 1557 má­zsával többet, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A tervteljesítés 158 százalék. Ezen kívül még 2762 darab 44 kg-os átlagsúlyú árusüldőt adtak el virus- és szérum­állatnak. Tenyészállatból az állam­nak 288, termelőszövetkeze­Talajművelés a nyár folyatnál Közlemények A talajművelés legfonto- ** sabb feladata, hogy álta- 'ta: i 1. morzsás szerkezetet ala- (i kítsunk ki és tartsunk fenn, hogy a talaj tápanyag- és víz- gazdálkodása, levegőzése és élőlényeinek tevékenysége jó legyen. 2. a gyomokat és rovar-kár­tevőket irtsuk, 3. bekeverjük és kellő mély­ségre juttassunk a talajba szükséges anyagokat (trágyafé­léket, tarlómaradványt), legyen a felforgatott talajré­teg és így a munka megfele­lő. Utána közvetlenül boronát — hengert járassunk. így a porhanyítás tökéletesebb, a gyommagvak kelése jobb, a ki­száradást megakadályozzuk. A jól végzett tarlóhántás ** után kellő talajnedves­ség esetén 4—5 hét múlva a talaj „beérett“’ és kigyomoso- dott. Ettől kezdve a nyári mélyszántás (régebben keverő szántásnak nevezték) bármi­nyitó munkát, ami egyben, i szükséges és következhet a v< tés. A tavaszi vetés alá történ talajelőkészítésnél is legelső teendő a tarlőhántás Ez a gazda legjobb fegyvere a gyamok és rovarkártevők el­leni küzdelemben. Biztosít if azonkívül a talajnak egész nyáron át tartó tápanyagfeltá- ró és vízraktározó tevékenysé­kor elvégezhető 20 cm körüli Sét- Az istállótrágyázásban ré 4. jó vetőágyat készítsünk növényeink számára. A fenti követelmények eléré se érdekében legelső teendő .az aratás után azonnal elvég­ezett tarlóhántás. Célja: a) a mélységben. Ezt a munkát rendszerint augusztus hónapban végezzük. Ennek a mélyebb szántásnak az a célja, hogy vastagabb, morzsalékos-levegős réteget szesülő tavasziak alá nyáron szántsuk alá azt. Az volna a jó, ha a tarlóhántás idején teknek pedig 141 darabot ad- termelési idő alatt összetömd- Ebben a rétegben a tak el. Naposcsibéből 87 000-t. V*™*legintenzívebb Ennek nagy része állományból való. pedigrés . J Mi künvvérdekesséíw! dött talaj felszínének megla- zítása, b) a tarlómaradványok talajbakeverése, c) a felületen elszórt gyommagvak kedvező ['körülmények közé juttatása a kikeléshez^ A meglazított talaj jól beve- i szí az. esőt, laza, morzsás ré- a megye könyvesboltjaiban (I teggel takarja az also, meg J nem bolygatott talajt, s így a Stefan Zweig Balzac-xó\ írt # mélyebben fekvő rétegek életrajzi regénye Zweig leg-# vízének elpárolgását meg- jobb ilyenfajta könyvei közé J akadályozza. A talajélet te­tartozik. Franz Werfel Nápo- ivékenysógét élénkíti a levegő­iéi testvérek című világhírű ^ > zés megjavítása révén. A be- regénye az Európa Kiadó új- kevert tarlómaradványokon ta- donsága Barabás Tibor Mo-i'álható kártevők (álcák, peték) zart párizsi utazása és Beetho-1 ) elpusztulnak. A növényi részek A MEZÖTUHI MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ TECHNIKUM 1938—59-es levelező tagozatára # augusztus 15-ig lehet jelentkezni Az iskolai év kezdete 1959 január 1. Felvételi feltételek: az általá­nos Iskola 8 osztályának, vagy ______H uiciravucu a('ezzel egyenértékű régi típusú kö­Ha istállótrágyát, vagy ko- levegőből megkötött nitrogén- l[Sztáiyánait<ESkeáres HvégzéST* 2 t*w. /t7/t QT’n'Yi+mrHn írviifTnmuíit. Vwxn i** í'ical^tnnfmV évi mezőgazdasági erő- és műn­kagép-gyakorlat, a munkahely tieknek megfelelően szegez-^vezetöJének J?vaslata (egyéni do'- zük meg és hajtjuk végre, so­kat tettünk termésátlagaink növelése érdekében; a talajbakté­riumok tápanyag-átalakító munkája, és ez a leghatéko­nyabb a vízraktározás szem­pontjából is; akarunk a vetés alá adni, ez­zel a munkával juttassuk a ta­lajba. A szántás után borona járjon, illetve henger, ha trá­gyát szántottunk alá. heg jobb a gyűrűs-henger^ A bajai termelőszövetkezeti tagozatú téli kertészeti irányú mezőgazdasági iskola utolsó (legmagasabb» Iskolai bizo­nyítványt, szül. anyakönyvi kivo­natot és sajátkezűleg írt rövid önéletrajzot. Az oktatás szervezeti - - felépítéséről és módszeréről, min­gyomartas is legyen. A vető- felvételt hirdet. Felvételi korha- cjen érdeklődőnek tájékoztatót gép előtt csak egy borona lesz,1 ^r* *^* ^v* Tanulmányi idő. 2 küldünk. S ■■■ - .... . f év. Az elméleti félév november A felvételi feltételeknek megfe­1-től március 15-ig, a gyakorlati [elg jelentkezők felvétele csak a félév az első évben április—októ- felvételi vizsga sikeres letétele bér 15-ig tart saját tsz-ben. Akik után válik véglegessé, tanulmányaikat eredményesen el- Felvételi vizsga tantárgyai: ma­végezték, „Aranykalászos termelő- gyar nyelv és irodalom, matema- szövetkezeti gazda” bizonyítványt tika. Magyarból csak írásbeli, ma­kapnak. Felvehetők iskolai vég- tematikából írásbeli és szóbeli zettségre való tekintet nélkül azok a tsz-tagok, akiket a tagság és a járási (városi) mg. osztály javasol, íól írnak, olvasnak és az alapmű­veletekkel számolni tudnak. Je­lentkezési határidő: 1958 október 1. Az Iskolában az elhelyezés, (•élelmezés és a tanítás díjtalan. , [ A hallgatók — az eltartottak szá­1 mától függően — 249—480 forintig esedékessé vált buzaföldadót bu- 1 terjedő keresettérítésben részesül- zában egyenlítsék ki. A búzaföld­nek. A felvételi kérelmet az aláb- adó kiegyenlítése a Terményfon­vlzsga van. mely az általános is­kola 8 osztályának anyagát öleli fel. A felvételi vizsga pontos ide­jéről értesítést küldenek. A városi tanács vb pénzügyi osztálya felhívja az adózók fi­gyelmét, hogy a július 1-én már Postafiók 27. 96. ^ 7.' M címre küldjék: Mezőgazdasági galmi Vállalat átvevőhelyein tör­tudnók ezt a munkát elvegez- |Szakisko!a Baja, Szamuely u. --------------------­m, persze 20 om mely szán-1 _ tással. Ilyen módon biztosítani' tudnánk, hogy a gazda légion--1 tosabb segítőtársai, a talajbak-' tóriumok egész nyáron át gaz­dagítanák a talajt, nemcsak az istállótrágyából készített old. ható növényi tápanyagokban, hanem igen nagy mértékben a ténlk. Pécsi átvevőhelyek: Baj­csy Zsilinszky út 45. Szigeti út 83 (vUlanymalom) és Felszabadulás útja 2. (gőzmalom). A kivetett bű- zaföldadó mennyisége az adóív hátoldalán van feltüntetve s ezért az adóívet a földadó kiegyenlíté­sekor feltétlenül vigye mindenki magával, mert enélkül a Termény forgalmi Vállalat az adógabonát átvenni nem tudja. Azt. aki föld­adó-fizetési ■ kötelezettségének nem tesz eleget, az adóhatóság elszámoltatja és igazolatlan tér- ményhiány esetén az Illető terhé­re a földadóhátralék minden bú- ______________ zakilogrammja után 1 forint bir­kózóknál tanácsi javaslat) korha- sógot szab ki; tár: 20—10 év. A jelentkezés az _______ Sz ékely Géza ( gazdasági tanári ven c. műve az Olcsó Könyv­tár új kötete. Remekel a bics­ka a címe Ferkay Lóránt könyvének, amelyben a fara­gás művészetére oktatja a fia­talokat. A 10—14 éves gyermekek nevelése a családban címmel f korhadása megindul. A gyom­irtást is szolgálja, mivel a ta­laj felületén elszóródott mag­vakat leforgatja és azok kicsí­ráznak. Ezután egy a tarlóhán tást követő talajmunkával ki­irthatok lesznek. A tarlóhántás sekély, lő cm A tarlóhántás és a mélyszán­tás közötti időben a talaj leg­többször kezelésre szorul rögös volt a föld és száraz, ' szükség lehet tárcsázásra, bo-' ronálásra, hengerezésre, vagy' ha esőst volt az idő, és esőben*, kigyomosodott, megülepedett í ,• — kultivátorozásra. A megbán- , tott tarló talajának fejlődését^ Iskola által rendszeresített jelent­kezési lappal történik, melyet az Iskola minden igénylőnek kész­séggel küld. A jelentkezési lapra 30 forint illetékbélyeg ragasztan­dó. Ehhez mellékelni kell: az Egyedülálló, 4í éves nyugdíjas vagyok, keresek egy hozzám illő nőt élettársnak. lakás szükséges. Leveleket Megértő szív” jeligére a kiadóba kérek; 190 Dráva foki beszélgetés gyűjtemény jelent meg. A Vi-f mély legyen. Elvégezhető: több dám Könyvek újdonsága Hu- < ekefejes tairláhántó ekével, nyady Sándor A vöröslámpás (tárcsával, esetleg kultivátor- ház című novelláskötete. Jack < rak Akármilyen eszközzel vé- hondon A sárga sátán című gezzük, a legfontosabb, hogy a regénye az alkoholizmusról f termés learatása után azonnal szól. A csodálatos kenguru a''hajtsuk végre. Ilyenkor ugyan­címe a népszerű Univerzum- is még rendszerint van elég sorozat új kötetének; 5 nedvesség ahhoz, hogy omlós Mosógépe! kapnak a mágocsi asszonyok Mágocson a szövetkezeti nőbizottság azzal a kéréssel fordult a földművesszövetkezethez, hogy vásároljon az asszonyok részére egy mo­sógépet, s ezzel járuljon hozzá a falusi asz- szonyok életkörülményeinek megjavításához. A szövetkezet megvásárolja a mosógépet, de azt kérte az asszonyoktól, segítsenek a rész­jegybefizetési munkákban, mert a szövetke­zet tagjai közül még többen nem rendezték részjegybefizetési kötelezettségüket. Az asszo­nyok hozzá is láttak a munkáihoz, s az a cél­juk, hogy a mosógép értékének megfelelő részjegyösszeget fizettetnék be. Eddig már szerveztek 40 új tagot. Ezek be is fizették ma­radéktalanul az 50 forintos szövetkezeti üzlet­részt, s így a mosógép megvásárlásának nincs már semmi akadálya; ÚGY CSÖPPENTEM ebbe meg tudta voína dolgozná a kísérjük tehát figyelemmel és Ja társaságba, mint Pilátus a földjét, az jó messze kapott a a kellő pillanatban avatkoz- J krédóba, de nekem, úgy hí- rosszabbikból, a jó meg meg zunk be, helyesen megválasz- Jszem, nagyobb szerencsém maradt annak, aki hamarabb tott és végrehajtott munkával. \volt, mint a római helytartó- odaállt a húsosfazékhoz, az Főcél az a nyári talajműve-' 1 nak ö valószínűleg semmi- most meg kiadja felesbe a lésnél, hogy a talaj felszíne ,képpen sem kívánkozott aval- földjét; lehetőleg mindig aprómorzsás i lá-si környezetbe, én viszont — Csak maga egy szót se és ne nagyon gyomos legyen \ annál inkább szerettem volna szóljon, Jóska bátyám, magá- A nyári mélyszántás utár . parasztemberektől nak a javából jutott — torkol­őszi vetések alá a vetés előtti toS2Ínte szót hallani. 10—14 nappal adjuk az utolsó# Azt hiszem, sikerült, mélyebb, 8—10 ctm-es porba-1 • Drávafokan régi szokás, ilyenkor, behozáskor, f összefognák az egyemek 6 ka­Fűrésztelep Gédrekereszlínu ílikib“ ,*Iik el * — ja le egy fiatalabb, mire mindnyájan bólogatni kezde­nek. Nagy ravasz ember lehet ez a Jóska bácsi. Abban azon­ban mindnyájan megegyea­összes vád a régi saját tsz-ük- re érvényes, s nem erre a mos­tanira. Az a régi tsz szeren­csére már nagyon régen, még a megalakulás évében felosz­lott; Újra csak a halkszavú Já­nos bácsi szólal meg: — Hát igen, úgy nem lehet tsz-t alakítani. Megértés kell oda. Jóakarat. Akkor aztán nem lesz hiba. Úgy lehet dol­gozni közösen. — De hát a vezetők meg a legtöbbször nem értenek a nek, hogy a tagosítás tényleg gazdálkodáshoz. Nekem meg Gödrékeresztur községben Ilyenkor aztán persze meg- * nyúlnak kissé az ebédszüne- van a megyei lók mindenről s hi­nein ment igazságosan. Egy darabig kalandozik a beszélgetés, a témák különfé­le vágányain, aztán — nem hiába írunk 1958-at, — a gép­nél állapodik meg. — A kézierőt, a jó kétkezi munkást nem pótolja semmi — szólal meg az előbbi öreg bácsi az asztal végéről s egy­ben azt hiszem a múlt szá- van kifogása? zad ból. Ez már nem talál kő­zet példamutatóan dolgozik, s tagjai mindent,)1 _ . elkövetnek, hogy szövetkezetük eredményesen #idósébb emberek s valameny- működjék, s gyarapodjék. Az elmúlt év őszén ,nyien középparasztok, versenyt kezdeményeztek a szövetkezet mű-jj Eleinte a falu életéről be- ködésének tervszerűsége érdekében. Ennek 11 szigetnek. AzaKtal közepe alapján munkájukat hosszú időre szóló távlati m<S tekintetű^emb^r zik tervszerint végzik Távlati tervükben szerepel Jviszi a szót. A tagosításról be- ^yk^töre élénk vita kereke^ tobbedf kozott egy fűrésztelep létesítése a köz- iszol. dik ségben. A tagok egyetértettek ezzel a tervvel.", .77., Mert> hogy a tagosítás s maguk pénzéből 18 ezer forintot adtak össze Jmem eg«.z iga2S0gtiia„. p^. a fűrészgatter megvásárlásához. (f’tekcióval ment. Aki maga is ne parancsoljon senki, aki annyit se tud, mint én — pró­bál replikázni az asztalvégi öreg. De példát nem tud hoz­ni az állítására. Sőt, ellenke­zőleg! így folytatja: Ott van a barcsi tsz elnöke. Az ha köll, beáll a kaszások közé. Olyan ember köll oda. Talán az itteni elnök elien —j Mekkora tarlót hagyott az az aratógép a földemen! Hát munka az? Nem ér az semmit. — Hát azt is embere válo­gatja. Aki nálam vezette azt SzaHaL 'János: A BOLOND /izvegy Kiss Istvánná nak már a ne- vét is elfelejtették. Ha végigmegy az utcán kis fadarabokat szedeget és folyton csak ezt dúdolgatja: a i i Túrós csuszát sejhaj, Jó sok tejfölt rájam* Tizenöt éve énekli ezt a dalt és ti­zenöt éve szedegeti a fadarabokat. Min­denkinek eldicsekszik: — Jó túrós csuszát főzök az uram­nak. Azt szereti szegény. Tudja, ha ha­zajön fáradtan.;; Itt van a szomszéd községben. A malomba ment;; > A malomba ment — tizenöt évvel ez­előtt. Akkor még Kiss Istvánná is ta­karos menyecske volt, a falu legkívá­natosabb menyecskéje. Dús keblű, hol­lófekete hajú és fekete szeme úgy csil­logott, mint a legszebb gyémánt. Fia­tal volt és úgy viháncolt, mint a pajkos csikó. Mondták is a faluban: — Ezek a fiatalok úgy kergetőznek né­ha, mint a mezőn a pillangók. Egymás­ba bolondultak. Jobban szeretik egy­mást, mint mielőtt összekerültek... Néhány hónapos házasok voltak. Egy­ezer egy napon más munka híján elő- ~\lit István: — Kedves! A lovak úgyis csak az is- kllóban állnak. Elmegyek a malomba v*- lisztet cserélni. — is veled megyeht — Este lesz, mire hazaérek. Maradj te csak Itthon — pihenj és főzzél nekem jó vacsorát. Túróscsuszát, töpörtővel meghintve... Az asszony szót fogadott és miután elment a férje, lement a kertbe. Rozsét tördelt, tüzet gyújtott és miközben, pat­togott, ropogott a rőzse, jókedvűen éne­kelt: Túrós csuszát sejha j, Jó sok tejfölt rája. Ez ízlik, ízlik.. Forrt a víz, tésztát gyúrt az asszony. Ment minden, mint a parancsolat. Egy­szeresük felvíjjogott a községháza tete­jén a sziréna olyan félelmetesen, vészt- jóslóan, mint még soha. Az emberek szétrebbentek, mint a ragadozó madár elől a csirkék, mert még hallani lehe­tett a sziréna vijjogását, de már fejük fölött ott voltak a levegő szörnyei. Vol­tak köztük nagy, lomha testnek, de voltak kisebb, fürgébb gépek is, ame­lyek fel-felvillózva cikáztak a nagyob­bak körül. Időnként egész alacsonyan szálltak, és néha meg-megengedtek egy- egy sorozatot. Kovács János bácsi, aki légvédelmi kiképzést kapott és nyomo- rultsága miatt a hegyen teljesített min­den másnap szolgálatot meg is jegyez­te: — Stirlingek! A* Anyjuk istenit! ■35» Oda nézzen! — matatott a szom­széd község irányába egy gyerek — Ott, ott, látja! Ü9V 9ép kivált a többi közül és mint a szélvész szánkómat rr<vr! a­égbolton. Aztán, mintha ruhát repítet­tek volna. — Biztosan ráakadtak valamire! Gép­puskáznak az anyjuk istenit! — és te­hetetlen dühében csak a fogát vicsor- gatta Kovács János. Egyszercsak megszólalt a rádió és vele együtt a sziréna is: — Achtung! Achtung!... Elmúlt a légiriadó és elforrt a fazék­ban a víz. Kiss Istvánná feltöltötte a fazekat és metélni kezdte a tésztát. Kocsizörgést hallott. Mind közelebb­ről jött a zörgés, aztán mintha maga a mennybolt szakadt volna le — kidőlt a kapu, a megvadult lovak pedig be az udvarra. A kocsi üres. — István! István! Semmi válasz. Később egy ember jött, kerékpáron g szomszéd községből. Hirt hozott, szomo­rú hírt. Menjenek Kiss Istvánért, vi­gyenek koporsót is. Az egyik golyó őt találta... A zóta szedegeti a fadarabokat a bo- lond asszony, aki valaha Kiss Ist­vánná, majd özvegy Kiss Istvánná lett. Elvitték orvoshoz, de az csak ennyit mondott: — Nem lehet rajta segíteni — meg valami olyasmit, hogy nem veszélyes az emberekre, csendes bolond, tudathasa­dása van... Járja a falut a roskatag asszony, szén. hoVófekete hajéban ősz szála"c csillognak, szeme kifejezéstelenül ül karikás, szarkalábas szemgödrében, sze­degeti a fát és énekel, énekel: „ ... Túrós csuszát sejhaj, Jó sok te Hőit rája. Ez ülik, Ülik .. a gépet, úgy látszik, jobban értett hozzá, mert böcsületes munkát csinált —' mondja ve- 'em szemben egy jól megter­mett halkszavú férfi. Pedig ő sem a fiatal korosztályhoz [(“artozik. Sóikat, ér a gép. — De hát a magunkfajta evésföldes ember nem sokat cezdhet a géppel. Állami gaz­daságnak meg tsz-nek jó az. ('"Tgy kifizető. í MEGÉRKEZTÜNK A TSZ­H1Z Itt mindannyian elgon- idolkoznak. Talán mindegyi- got sem adi meg — (•kük mást gondol. Drávátokon közbe valaki. példa Piszkos gazember lennék, ha egy rcssz szót szólnék rá. A Rózsavölgyi előtt le a ka­lappal. Én nekem semmi kö­zöm ahhoz az emberhez, de becsülöm, mert gazdálkodni tud. — Ha nem az lenne itt, meg is enné a fene az egészet, mert az egymaga viszi előre az egész tsz-t — teszi hozzá va­laki, hogy azért ne legyen tel­jes az elismerés.­Persze, hogy nincs egészen igaza. Sok múlik az elnökön, de nem minden. Meg is mond­ja neki valaki még azon me­legében. — Ugyan, ugrálhatna az el­nök, ha a tagok nem dolgoz­nak. De e2sek nem félnek a munkától. — Ami igaz, az igaz, nagyon szép a termésük, a kukoricá­juk, krumplijuk különösen. De az árpájuk a vetőma­rikkant (•’ól működő tsz van. A (•előttük áll, bizonyít. Mégis a véleményük ezeknek az -nbereknek a tsz-ről. — Nem szerencsés dolog az, ia annyi ember dolgozik •■gyiitt — így Józsi bácsi. — Hiszen még a családban dines meg mindig az egyetér­“és, hogy lenne annyi ember :özött — tódítja a másik az íz tál végéről. — Meg aztán, ahol tsz, ott ’opás —, szentenciázik újra Tózsi bácsi. Erre aztán felhördül valaki. ■'— Ilyent — Melyik darab? Az öreg elmagyarázza, mire a többiek nevetni kezdenek. •— Hiszen az nem is az övék. —• Affene, akkor tévedtem, — mormogja az öreg. így vitatkoztak még egy da­rabig, aztán fölkerekedtek, — folytatni a munkát. ELGONDOLKOZTAM a be­szélgetésen. Ez természetes, hogy nem egyöntetű a véle­mény a tsz-ről. De az is biz­tos, hogy az eredményeket el­ismerik. S ha olyan is akad. aztán ne mond- aki még, kivagyiságból meg a jó ég tudja, miért, nem akar­ja elismerni a közös gazdál­kodós előnyeit, azért az ered­mények bizonyítanak. Bizo­nyítani fognak Drávátokon is. Ott is egyre jobban belátják majd a középparasztok, hogy tsiröeen jobban lehet gazdái* k<Äni. Gázár ;jon. Hót lopnak ezek?! — Magik loptak, mikor meg­,csinálták a tsz-t. Hát itt van a kutya elte­metve. 1953-ban Józsi bócsiék nagynehezen alakítottak Drá­vátokon egy tsz-t. De nem ment abban jól semmi. Azért "ádaskedik most Józsi bácsi, -1 > nem veszi észre, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom