Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 169. szám

1958. JÚLIUS 20. N A P t 0 8 A DUNÁNTÚLI NAP) Oi jelenti KILENCSZÁZ BARANYAI GYERMEKET ÜDÜLTET ASZÓT Az SZMT-n keresztül a Szak- szervezetek Országos Tanácsa ez év nyarán összesen kilencszáz baranyai 'gyermeket üdültet az ország legszebb tájain: Balaton- fenyvesen, Balatonszabadiban, Balatonzamárdiban, Balaton- szántódon, Ormánd-pusztán, Sop­ronban, Csehimindszenten, Tó­almáson és Esztergomban. — A gyermekek két hétig üdülnek, útiköltségüket a SZOT fedezi. A szülők mindössze napi 6 forin­tot térítenek. A baranyai gyer­mekek július 16-án indultak el nyaralni a pécsi főpályaudvar-’ ról. RÚZS ÁS LAJOS A TÖRTÉNELEMTUDOMÁ­NYOK KANDIDÁTUSA A Tudományos Művészeti Bi­zottság dr. Ruzsás. Lajost, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Du­nántúli Tudományos Intézetének történész munkatársét: ,,A ba­ranyai parasztság élete és küz­delme a nagybirtokkal, 1711— 1790” cimű kandidátusi értekezé­se és ennek sikeres megvédése alapján a történelemtudományok kandidátusává nyilvánította. Az opponensek: dr. Ember Győző akadémikus, az Országos Levél­tár főigazgatója és Szabad György, a történelemtudományok kandidátusa dr. Ruzsás Lajos munkáját nyomtatásban való megjelentetésre ajánlották, NÉGYSZÁZEZER FORINT UJ ISKOLAI BÚTOROKRA Pécs város Tanácsának Okta­tási osztálya több mint 400 000 forintot fordít ez évben az isko­lák és napközi otthonok felsze­relésére. Teljesen új felszerelés­sel látják el a meszest 8 tanter­mes és a mecsekaljai 8 tanter­mes iskolákat. Ugyancsak új bú­torokkal rendezik be az István- aknai új iskolát és a kertvárosi bővítés folytán nyert tanterme­ket. A fenti összegből a kerüle­tek több iskolája kap új pado­kat, szekrényeket és egyéb fel- szerelési tárgyakat. OSZTÁLYBA SOROLJAK A CIPÉSZ KISIPAROSOKAT A könnyűipari miniszter AH 5/1958. sz. rendelete alapján a KIOSZ pécsi helyi csoportjának vezetősége felhívja a cipész kis­iparosokat, hogy osztálybasoro- lásuk végett az 1957. augusztus 31-e előtt alkalmazott legmaga­sabb díjukat írásban haladékta­lanul közöljék a városi tanács ipari osztályával. A szervezet­hez tartozó vidéki cipész kisipa­rosok ugyanezt a megyei tanács ipari osztályával közöljék. Hoffyqn gazdálkodnak üzemeink? Javul a munka9 csökkentek a felesleges kiadások Kossuth-bányán Április végén beszámoltunk | arról, hogy Kossuth-bányán az [áv első negyedévében a várt- [ nál gyengébb eredmények szü­lettek. Az üzem költségére vég [ zett beruházási munkák, az t anyaggazdálkodás hiányossá- ; gai, a túlóráztatások miatt pél- [ dául januárban tonnánként 24 ! forinttal, februárban tonnán- E ként 3 forinttal drágábban ; termelték a szenet, mint [amennyi az engedélyezett. Kossuth-bánya vezetői, mun [kásái még a második negyed- [ év kezdetén elhatározták, hogy : kijavítják a hibákat. A szük- [ séges tennivalókat taggyűlése- [ ken, termelési tanácskozáso- (kon szabták meg. Most, hogy a : második negyedév is véget ért [ és a negyedévi számvetések is | elkészültek, megnéztük, hogy ;a kitűzött célokból mennyit va f lósítottak meg. A negyedéves tervüket 102 százalékra teljesítették, Étöbb mint 2 ezer tonna szenet : termeltek terven felüL A ne- : gyedéves terv ilyen arányú : túlteljesítése azonban még nem ; az egyenletes, hónapról hónap­• ra növekvő termelés eredmé- : nye, hanem annak éppen a : fordítottja. Amíg például áp­• rilisban 104,7 százalékra telje­sítették a havi tervet, június- ! ban csak hóvégi hajrával tud. í ták biztosítani a 100 százalé- ; kot. Az elmúlt negyedévben a [legjobb eredményt a Kossuth- 1 bányai munkások és vezetők : kétségtelenül a termelési költ- [ ségek csökkentése terén érték • el. Az elmúlt negyedévben ■ ugyanis tonnánként 4,95 forinttal olcsóbban termelték a sze­net. mint amennyit az ön­költségi tervük előírt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az áprilisra tervezett 357,29 forintos önköltség sem­mi esetre sem volt reális és | mivel a tényleges önköltség I 339,75 forint volt, a negyed- I éves szinten jelentkező 531 000 I forintos megtakarítás jórészt I ebből a körülményből adódik. I A májusi 326 és a júniusi 327 I forintos tervezett önköltség vi­* szont már elfogadható, ez már * ösztönzően hatott a termelési I költségek csökkentésére, az első negyedévi 63,47 fo­rintról 62,90 forintra sike­rült csökkenteni az egy ton­na szénre eső közvetlen anyagköltséget. A közvetlen anyagköltségek azonban még mindig magasak s ezért a jövőben elsősorban az importanyagokkal — a ba­nyaiéval és széldeszkával — kell az eddiginél sokkal taka­rékosabban gazdálkodni. Az elmúlt negyedévben Kos­suth-bányán a legfontosabb célkitűzések között szerepelt a vágatok további korszerűsítése. E téren szép eredményt értek el. A korszerűen biztosított vá­Kossuth-bányán tehát a má­sodik negyedévben az első ne­gyedévi 773 000 forintos ön­költségtúllépés jelentős részét letörlesztették. Ha pedig a még meglévő adósságot most a har­madik negyedévben letörlesz- tik, akkor az év végére a nye­reségrészesedés egyik feltétele biztosítva lesz. Ahhoz, azon­ban, hogy az év végén a Kos- suth-bányai bányászok nyere­ségrészesedést kapjanak még nagyon sokat kell tenni. Kossuth-bánya második ne­gyedévi gazdálkodását vizs­gálva ugyanis kiderült, hogy az anyagfelhasználás, a bér- gazdálkodás terén még nincs minden rendben. á takarékossági elvek még nem mindenütt érvényesülnek. Bá­nyafából például — noha a fémtámos biztosítás is jelentős megtakarítást eredményezett — három hónap alatt sokkal többet használtak fel, mint amennyit a tervük előírt. Igaz, hogy a meddő-elővájási tervet 25 százalékkal túlteljesítették, de az 53 009 forintos túllépést teljes egészében még ez sem indokolja. Ugyanez vonatkozik a széldeszkára is. Robbanó anyagból 26 ezer forinttal hasz­náltak fel többet az engedélye­zettnél. Komoly túllépés mu­tatkozik még júniusban a sü­rített levegőnél és az egyéb anyagoknál. S mivel megta­karítást csak az egyéb faanya­gok, a homok felhasználásánál értek el, a közvetlen anyag­költségek növekedését nem -------------------------------­tudták megakadályozni. így Ez azonban nem jelenti azt, azután egy tonna szén kitér- hogy most már minden rend­gatok aránya az összes nyi­tott vágathosszhoz április elsején 62,8 százalék volt, június 30-án pedig már 66,7 százalék. A vágatkorszerűsítés főként TH gyűrűkkel történt. A vá­gatkorszerűsítést most a máso­dik félévben még nagyobb ütemben fogják végezni, mért az első félévre tervezett kor­szerű biztosítási anyagoknak csak egy részét használták fel. összegezve megállapíthat­juk, hogy Kossuth-bányán a második negyedévben lényegesen jobban gazdálkodtak, mint az első negyedévben. meléséhez felhasznált bányafa költsége az 1956. évi 9,53 fo­rinttal szemben ez év második negyedévében 19,40 forint volt, a széldeszka költsége ugyaneb­ben az időszakban 4,03 forint­ról 4,38 forintra emelkedett. Az 1956. évi 2,96 forinttal szemben jelentősen — 17,06 forintra — emelkedett a kor­szerű biztosítás anyagainak a költsége is, de ez figyelembe véve, a korszerű biztosítás elő­nyeit — indokolt; A közvetlen anyagköltségek elemzéséből azonban kiderül az is, hogy Kossuth-bányán a második negyedévben történ­tek erőfeszítések e költségté­telek csökkentése érdekében s így ben van. Annak ellenére, hogy egy tonna szén önköltsége a tervezett 334 forint helyett 329 forint lett a különböző takaré­kossági intézkedések még nem jártak a kívánt eredménnyel. A most elkészített takarékos- sági terv, amelyben részlete­sen megjelölték a különböző importanyagok és a fémtám biztosítási rendszer további ki- szélesítésével kapcsolatos fel­adatokat, jó eszköznek látszik annak érdekében, hogy a har­madik negyedévben az eddigi­nél jobban gazdálkodhassanak. m—gy c5? szép házak utcája Meszesen az iskolával szem­ben épülnek a lakótelep leg­újabb háromemeletes házai. Az autóbuszokban utazók sze­me önkéntelenül is végigsimo­gatja az új épületek pasztell­színű, nemes vakolattal bur­kolt falait, színes ablakkere­teit. A régi meszesi lakosok pedig gyakran gondolnak arra: jó lenne ezekben az új házak­az ablakok és az erkélyrácsok színeinek az ízléses megválasz­tásával mozgalmasságot, han­gulatot visznek a házak külső­jébe. A szürke házaknál kék, a pirosaknál bordó, a sárgáknál pedig cinóber piros lesz az er­kélyrács és az ablakok színe, így egy egész utcasorba élénk­séget, valósággal ritmust önt a színek játszi váltakozása, ban lakni! Mert szépek az új amely azonban mértékletesen, épületeik. Szebbek mint a ré­giek, — bár még nem olyan szépek, mint amilyenek a kö­vetkezők lesznek —■, mondják az építők. Hogyan lehet széppé tenni épületnél pedig a külső vako­lásnál harminc százalékos le­értékelést foganatosítottak a fizetéskor a vakolást végző brigád terhére, amiért a külső vakolás nem a legtökéleteseb­ben sikerült, ferdék lettek a falsíkok stb. Most már egyre kevesebb le­értékelésre jutó munka kerül ki a brigádok keze alól. Ér­tettek a példákból, akik pedig semmiképpen nem, tudták meg szokni, hogy itt jó munkáért lehet csak a nagy fizetést fel­venni, elmentek. A jelenleg itt dolgozó kőművesbrigádok ja­varészt már öt-hat éve együtt soha nem csap át tarkaságba. Persze az épületek szépsé­gét nemcsak a külső máz, a vakolat és a festékek színe ad­ja meg. Az épület szépsége el­sősorban a kőművesek munká- egy épületet, vagy egy épület- jának a minőségétől függrEze- vannak, valamennyien jó szak­csoportot? ken az épületeken látszik, munkások és a magas minő­Pavelka György, fiatal épí- hogy szigorúan vigyáznak a ségi követelmények mellett is tészmémök, az építkezés ve- munka minőségére. Az elv itt megtalálják a számításaikat, zetője szerint nem kell hozzá az, hogy teljes bér csak teljes- N<m tartozik a ritkaságok kö- sem ördöngösség, még csak kü- értékű munkáért jár. Persze zó a mriőségi követelmények lönösen sok pénz sem, csupán azért itt is akadtak, akik meg- betartása mellett sem a két- izlés, jó munkaszervezés, mun- próbáltak „fuserálni“, de vagy ezer forinton felüli fizetés, kafegyelem és szív, szeretni jobb belátásra tértek, vagy A munka szervezettségét is kell a születő házakat. átkérték magukat más munka- sikerült megjavítani az építke­Hogyan néz ki ez a gyakor- helyre, mert itt a rossz minő- zésen. Ezt le lehet mérni, ha a latban? ségű munkát egyszerűen nem lakó szemüvegével nézzük az Először talán nézzük az épü- fogadták el. letek külsejét! A homlokza- a Valter-kőművesbrigád is tokról eltűntek már a parké- alaposan megérezte a borité- nyok, műkő ablakkeretek és kon. hogy a belső válaszfala- egyéb felesleges, sokszor zásnál kifelejtették a falból a ízléstelen cicomák. Helyükbe merevítő huzalokat és girbe- festőbrigádot, de dicséri a szer­lépett a színek és a rasztere- gurbára sikerültek a falak. A vezetőséget is. Márpedig azért, san tagolt falsíkok harmónia- rossz, elfuserált falakat lebon- mert itt a festők már teljesen ja. tattátc, a brigád fizetéséből le- kitakarított lakásokban kezd­Az épületek külső vakolása vontak 2700 forintot és egy hettek hozzá a mázoláshoz, piros, szürke és sárga lesz. Az másik brigád megcsinálta új- Igaz, hogy ennek mindenütt épületek ettől rfiég lehetnének bői, — most már tökéletesen így kellene lenni, de hát nem •aiuarÁír i. unalmasak, ds itt — a válaszfalakat. A C 2-es mindenütt van Így. Ezért nem lehet még keresve sem lakkba száradt porszemeket találni az ajtók fehér lakktükrén. Ez ta­lán nem a legfontosabb ered­ménye az egész építkezésnek, de mindenesetre jellemző, és a beköltöző lakóknak bizonyá­ra örömet okoz majd. A két első épületet — har­minchárom lakással — har­mincadikén, a következőt pe­dig majd augusztus 10-én ve­szik birtokukba a lakók — bi­zonyára teljes megelégedéssel. (KURUCZ) HÜ-mmomm Hol, mennyi? — ilyen kérdések röpködnek mostaná­ban a kiszisták között, ha összetalálkoznak. S a „titokzeu- tos” szavakra ilyen válaszokat hallani: ötezer, hétezer, tizenötezer... Szóval ennyi pénzük van, ennyi értéket takarítottak meg a KISZ felhívása óta. Látogassunk csak el néhány szervezethez és nézzünk kissé a számok mögé! A „BÁNYAMENTŐK" No, nem kell mindjárt rosszra gondolni. Az István­oknál fiatalokról van szó, akik mentenek ugyan, de csak anyagot. Meghozza öt­hat tagú brigádokkal kere­sik fel a legeldugottabb he­lyeket is és mindenütt meg­találják a „kincset". A kimutatásuk olyan, mint egy precíz leltár. Hét tonna ócskavas — hétszáz forint; százhuszonhét fúró­szár — hétezer-száztizenkét forint; ötven csillekerék — háromezer-négyszáz forint. Es a többi — a kompresszorcső, a drótkötél, a fa, a csavar, a szellőzőcső — mellé is oda­írták értékét. S a végén az összesítés: 24 887 forint, ök ugyan többre becsülik, de az üzem csak ennyiben vette át tőlük s ennek megfelelően kaptak jutalmat az ifjú „mentök’\ A SZÉTSZÓRT BRIGÁD Igen, a MÁV pályafenntar­tási KISZ-szervezet tele van panasszal. Két brigádot ala­kítottak. A második számú nagyon szépen dolgozott, ter­vét 108 százalékra teljesítet­te. A második azonban ku­darcot vallott — a pálya­mester miatt. Ez a brigád a kertészetben dolgozott. Azért dolgozott, mert a vezető pá­lyamester már szétszórta. Tessék így dolgozni, ered­ményt produkálni! — méltat­lankodnak a fiatalok. Pedig nagy lelkesedés lakozik ben- • nük, mert utána hamarosan elvállalták, hogy a fütőház bontásából megmaradó anya­got társadalmi munkában el­szállítják. Miért nem hagyják együtt a fiatalokat? 158 000 Szép summa, ugye? Akár egy lottó-nyereménynek is beülik. Pedig a Pécsi Építő­anyagfuvarozó Vállalat kisz- istáinak nem ikszeket kellett a papírra róniuk. „Valami­vel" nehezebben gyűlt össze ez a sok pénz. Egy hónapja KISZ-gyűlést tartottak. Néhány idősebb szakmunkást is meghívtak a karbantartórészlegtől. Tárgy: közös takarékoskodás az anyaggal. A verseny augusz­tus 20-ig tart. A brigádok­ban egy-egy kiszistát meg­bíztak azzal, hogy vizsgálja felül a cserére kerülő alkat­részeket. Amennyiben ki le­het javítani, akkor javított állapotban kell visszaszerel­ni a gépkocsiba. Vj alkat­részt csak abban az esetben használnak fel, ha a régit már nem lehet megjavítani. Tisztasági hetet rendeztek, a hulladékba dobott anyagokat átvizsgálták és a még hasz­nálhatókat felújították. Az üzemanyagfogyasztást több mint egy százalékkal csök­kentették. A 158 000. forint egy hónap alatt gyűlt össze. Hát nem kár lottózni, inkább takaré­koskodjunk? ■. FA-, VAS- ÉS SZÉNTAROLO ÉPÍTÉSÉ A Pécsi Bőrgyárban még- csak tervek vannak a szám­lán. Elgondolásaikról a kö­vetkezőket jelenthetjük: tár­sadalmi munkával felépítik az üzem fa- és vastelepét. A munkabért a fiatalok számlájára utalják át. E munka befejezése után szén­tárolót készítenek. Ez többek között azt jelenti, hogy ez­után majd kevesebb szén megy veszendőbe. Létrehoz­nak néhány brigádot is, tag­jaik felkutatják majd az el­fekvő anyagokat, szóvá te­szik, ha pazarlást tapasztal­nak valahol< EGY LEVÉL Szervezetünk a meszesi és István-aknai KlSZ-szerve- zettel karöltve társadalmi munkában mintegy 14 000 forint értékű elhevert anya­got szedett össze. A további tervünk az, hogy a Rücker- akna és a Szabolcs-táró kör­nyékén összegyűjtjük a még használható hulladékvasat és faanyagot. Ezenkívül más közhasznú munkában is részt veszünk és mintegy 5—7000 forintot takarítunk meg. (Németh Sándor, KISZ- titkár.) A FELÚJÍTOTT TELEFON­KÉSZÜLÉKEK A MÁV távbeszélő részle­gének fiataljai nagyon titok­zatosak. Csak annyit árul­nak el: a szervezetnek na­gyobb összegű pénzét a taka­rékba tették..; Azért vala­mit sikerült ellesni s némi fogalmat alkotni vagyonuk­ról. Nézzük csak! Tizenöt má­zsa vas- és fél mázsa színes­fém-hulladékot gyűjtöttek össze. Az igazgatói alapból 300 forint jutalmat kapnak. A szerelő csoport fiataljai az egyik állomáson egy héttel a határidő előtt befejezték a kiadott munkát. Ezért 1200 forint ütötte a markukat. A telefonközpont ifjúsági bri­gádja a kiselejtezett készülé­keket társadalmi munkában felújította. A húsz készülék­ért 1400 forint volt a jutalom. Közben dolgoztak még a kultúrotthon fejlesztésén és munkaidő után anyagkira­kást végeztek. Bizonyára sokan kapva kapnának takarékkönyvü­kön. Hát még az év végén! Ezt takarják a számok: a munkát, szorgalmat. Csak rajta, így tovább! a lelkesedést, a (BOCZ) új lakásokat, például a mázo­lásokon. Csak úgy ragyognak a fehérre mázolt ajtók, abla­kok az új lakásokban. Ez di­cséri persze elsősorban a Till Országos nyomdaipari műszaki tanácskozás Pécsett Hat évvel ezelőtt, 1952. április 1-én a nyom­dák a helyiipar, illetve a tanácsok irányítása Iá kerültek. Azóta még nem volt lehetősé- ük arra, hogy az elmúlt hat év eredményeit országos tapasztalatcsere formájában megbe- zéljék. Most a Könnyűipari Minisztérium ’Pécs városát jelölte ki, hogy itt rendezzék meg a helyiipari nyomdák első országos nyom aipari műszaki tanácskozását. Azért jelölték ti éppen városunkat, mert a Pécsi Szikra Nyomda eddigi eredményes, jó munkájával rre rászolgált. Az országos nyomdaipari műszaki tanács­kozás, amely kétnapos lesz, július 21-én, hét- lön déle’őtt 10 órakor kezdődik a Pannónia zálló nagytermében. A tanácskozáson részt esznek a párt, a Könnyűipari Minisztérium épviselői, az összes budapesti és vidéki, me- yei és városi nyomdák igazgatói és mflázaki vezetői, valamint a megyei és városi taná­csok iparügyi osztályának vezetői. Hétfőn délelőtt 10 árakor Várakozó Ferenc elvtárs, a helyiipari igazgatóság osztályvezető­je beszámolót tart a helyiipar eredményeiről és a soron lévő feladatokat ismerteti. Utána szakmai előadás következik a modem nyom­daipari irányzatról. A szakmai előadást dél­után vita követi. Kedden a tanácskozás résztvevői megtekin­tik a Pécsi Szikra Nyomdát, ahol tapasztalat- cserét folytatnak. Utána Melles Rezső elvtárs, a Pécsi Szikra Nyomda igazgatója, beszámol a Szikra Nyomda munkájáról, fejlődéséről, a nyomda igazgatási és szervezési rendszeréről. Ezután megbeszélést tartanak, amelyen kicse­rélik tapasztalataikat, észrevételeiket. Végül megtekintik a Szikra Nyomdában az összes nyomdák anyagából készült nyomtatvány- és könyvkiállttásgj _______________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom