Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-11 / 136. szám

W58. JtíNIUS 11. NAPLÓ 3 HÍREK Termővé tesszük a Hanság mocsárvilágát! SZÜLŐOTTHONT ÉPITE­EK Sellyén és a vízvezeték- * __, _ _ __ r &SS.“ “I Fiatalok a Honsag Gépesített mintaistálló épí- • ' Még emlékezünk 1954 nyarára, pályák, a hegyek lesznek han- hansági munkatáborokba. Az( se kezdődött meg a kátolyi Életünk rendjét és nyugalmát gosak a fiatalok zajától, ha- orvosegyetemen többen jelent­nem a hansági, véneki munka- keztek, mint amennyi helyet^ táborok is. , biztosítottak számukra. A kö­Ezekben a táborokban a ce- zépiskolák közül egyedül a ruza helyett ásó és csákány, Nagy Lajos Gimnáziumban 40 lapát, és talicska lesz a szer- fiatal vállalt munkát. Bárányán szám. Napi 8 órai munkában elvtárs, a Pedagógiai Főiskola# 3 köbméter földét kell kitér- tanulmányi osztályának veze-l melni. Forró napon is ruhában fője együtt dolgozik majd a( kell dolgozni, mert nincs más tanítványaival. Ezek a példák{ védőszer a szúnyogok ellen, világos választ adnak Ásvány­erős Pécsnek! :rmelőszövetkezetben. A BURGONYABOGÄR ir­hában példát mutatnak az tolások Sellyén és Endrőcön. 0JÍ készülnek a, második 1Kassal kapcsolatos újabb vé- !lrni kampányra. Megkezdődik az aratás há­lósán a sellyei járásban is. a Szigetköz népének segélykiál­tása kavarta fel. A medréből kilépő Duna áttörte a gátakat és elöntötte Szigetköz falvait. 35 000 holdnyi területen lett úrrá a pusztító ár. Az árvíz csupán a mezőgazdaságban 184 .millió forint kárt okozott és f közel 130 millió forint értékű a senyci jcudöGcui k>. ... 7 7.777------- ~—7 vcuusócr a, szunyugOK < z ezzel kapcsolatos teendő- \^Puletét döntött romba. Azóta Kéthetes szívós munkára, erős ráró, Bácsa és a többi sziget­június 11-én tárgyalja a JUJ’ er0s házak épültek, kijavi- akaratra lesz szükség. Tanuló- közi falu lakóinak kérésére, if­rási tanács végrehajtó bi- |tották a gátakat. A védelmi ifjúságunk közelebbről érzi wiifmci. Ittsága, s június 14—15-én .rendszert azonban még szilár- majd a fizikai fáradtságot, s ®Ekezdődik az őszi árpa ara- . i őabbá kell tenni, magasabbra jobban megtanulja becsülni a --------­sa. emelni a gátakat, a Han- kétkezi munkást. A tábori élet hú ifjúságunk életében. A fel­termelőszövetkezetben lérőhelyes istállót építettek adtak át rendeltetésének. júsági szövetségünk felhívásé-1 ra. Nem egyedülálló példa ez a' á iwomvADAni - 4 i 5 s?® vizeinek lecsapolásával pe- pedig ezernyi örömet, szépsé- szabadulás utáni AMONYORóm es fazekas- dig 230 000 mázsa búzát tér- *eit matóban. Az esti tá- falok ezrei dóig években fia-1 , ..... get rejt magában. Az esti tá­melhetnek ezen a területen. bortüzek, a csillagok fényénél Ennek a két feladatnak a folytatott beszélgetések meg- i megoldására szólította fel a éreztetik minden résztvevővel betonjárdát építenek Dráva- ((KISZ Központi Bizottsága a a közös munka teremtő erejét ®hi községben 2000 négyzet- középiskolás és egyetemi ifjú- Az új körülmények sok-sok éteres területen. A 100 384 i ságot. Ifjúsági szövetségünk vidámságot hoznak majd, s fintos költségből 10 920 fo- é munkára hívja a kiszistákat, a megelégedett öröm, kacagás 7észt a Hanság lecsapolásában "tot a község lakossága vál- (• legszorgosabb szervezeten ki- feledteti a munka fáradalmát, és a dunai gátépítésben, sem •t magára társadalmi mun- ^ vüli fiatalokat. Kemény, fér- Népünk érdekében végzett felejti el az ^idősebb ^nemzedék. •formájában. " * ................... ’ ... ... ___. dolg oztak vasút­építkezéseken. 1956 nyarán a fiatalok kezemunkája nyomán épültek új falvak Mohács­szigeten. Azoknak a fiatalok­nak az önfeláldozó munkáját,! akik az idei nyáron vesznek\ fias munkára. Vállaltuk, hogy hasznos munka tudata, a tábori A csatornákban csillogó víz, a, ezen a nyáron 100 000 köbmé- élet romantikája már eddig is kiszáradt mocsár helyén ringó tér földet termelünk ki és 6 sok fiatalt ragadott magával, búzatábla, magasan a folyam(i kilométer hosszúságban meg- Megyénkből több mint 200 fölé emelkedő gátak őrzik majd( i emeljük a gátakat. A nyári egyetemi, főiskolai és közép- munkájuk emlékét. p szünidőben nemcsak a sport- iskolai tanuló jelentkezett a Kupka Sándor ??61 000 FORINT a község- "esztési összeg az idén a %ei járásban. Ez több mint •romszorosa az 1957~es évi hegnek. ^'ósviszlön a községfejlesz- alapból körzeti állatorvosi Íj-Sálat i lakást építenek "*®00 forintos beruházással. rodraszipari válla- akarnak létesíteni í?váron, mert az egyetlen A Trr tagjai ^gyogó ki- n fodrász nem tudja ellátni \ , , »áros szükségleteit. Már J allitasu prospektust kaptak jtrtiafc a tárgyalások a vál- pécsi nyári szabadegyetem aí létesítése ügyében. • || címmel, Az ízléses kiadvány ffiSÜSS*’**” a TIT nyári prwratnjáhan tartalmából megtudhatjuk, hogy milyen tanulmányi ki­rándulások, előadások szere­pelnek a nyári szabadegyetem tervében. Képek illusztrálják Pécs és vidéke jellegzetessé­geit, nevezetességeit és rövid, ■*?m**i*e*i*s*s*BaBaB»*imM*iai*e de tartalmas ismertetés ad pszámot Pécs, Komló, Hár­ít kány, Abaliget, Siklós, Sziget­ei KlSZ-szervezet alakul a (•borítólapján római kori abla­ki Tanácson Szigetváron, fkon keresztül a pécsváradi velőre 14 taggal, £ vár elmosódó képe látszik. A hogy több kirándulást rendez­nek a Balaton mellé, Buda­pestre. (• Augusztus 15—24-ig a tár-*( sulat földrajzi szakosztálya1 ( Budapest, Eger, Recsk, Párád,* Szolvásvárad, Lillafüred. Gö­Kuktdk9 pincérek nemes versengése zőkövesd, Gyöngyös és a tobágy útvonalon rendez majdnem kéthetes nagy ('vár, Mohács, Pécsvárad törté- rándulást. Ezen az útvonalon (( portot szerveznek. Valaki bejelenti: Három per három kö- '«kezik. s.® a „111/3" nem más, mint Zsuzsa, a Nádor-szálló f8ikos cukrászlánya, vagyis r*8y III. éves tanuló, aki itt [vizsgán bemutatja saját- j-^itményű — valóban szép, .‘‘éses — parféját. Körül- ,*dja a tálcán — megtap­iák­(7S sorra következnek a fbiek egymásután. ..Tulajdonképpen mi is tör­lik itt? •„A Kereskedelmi Tanuló- ,F°la Közétkeztetési Tago­lté Mt, °-nak hallgatói gyakorlati ,}Qát tesznek a Nádor- ollóban összegyűlt szakem- azazhogy a „zsűri" < Szakácsok, cukrászok, j if<%áZófc (pincérek). Ez k!januárjában a félévi gya- vizsgán, amely egyéb- versenyszerűen bonyo­lít le (most az évvégi ^tén) Bakó Béla, Börzöli pincérek, Lengyel is*ló szakács, Fóhl Zsuzsa « Kis Erzsébet cukrászok y^ték el az elsőséget. e mi lesz most? Ki lesz u *kő? A félévi nyertesek akad-e olyan, aki évi- versenyen is tartja he- t^l; Hétfőn este került sor 4 ®t a nemes versengésre, ^cukrászok svájci fatörzs- L > Parféval, párizsi bom- Cjl, „szőlő"-vei, „Piroska Dj JurkasV tortával, teasüte- s?£VekfceI neveztek be, de a Htcs°k étlapjáéit nagyon ín-ztékos és bőséges volt. írf*Sz délután ment a sütés- r„ 7 s végül a késő esti ^kban „felvonultak” ké- t7áényeíkkel. i)0^ zsűrinek nehéz dolga Nem sok színvonalbeli iq^ybséget találtak egy-egv (y ^fménj/ között s ezért 7 ](lhem másfélórás tanács- (j;-ías után hozták meg a hiaSt; f- évfolyam első he- Tóth Attila brióské- wfhényével (Pécsi Vendég- iyari Vállalat, Ostya- lup). II. évfolyam, első he- Tíh^s: teasütemény, Szeli 4i _°r (Mprsek.vidéki tizem­ül. év- . nar'é. éjp“)7r (Mecsekvidéki j^czési Vállalat). »7^, első í-• Zsuzsa C' * A szakácstanulók versenyé­ben, előétel: velős palacsinta hollandi mártással, első lett: Freifógl István másodéves SZOT-üdülő), a fő ételek el­készítésében a másodéves Lengyel László (Nádor-szálló) lett a? első, bakonyi sertés­bordával. A felszolgálók (pin­cérek) között Nagy Tibor (Harkány), Brigovácz Mi­hály (Harkány) és a II. éves Jászka Árpád (Komló, Béke szálló) kerültek az első hely­re ital- és ételfelszolgálásban. Ezen a vizsga-versenyen valami feltűnt: sokkal több­ször hallottuk a „felszolgáló" szót, mint az eredeti „pincér” meghatározást. Nem tudni mi okból, a hivatalos vendég­látói nyelvjárás „száműzte" a pincért és helyette fel­szolgálóvá vált az a pincér, amelynek a ma­gyar vendéglátásban tradí­ciója, múltja van. A pincér mindenképpen pincér marad a vendégek előtt, mert ez a szó megszokott, ismerős, régi. Más valami is feltűnt: nagyszerű, bonyolult, ízletes, különleges ételeket készítet­tek ezek a fiatal fiúk és lá­nyok. Csak valami mégis hiányzott.. A bográcsgu­lyás, vagy mondjuk a ha­lászlé!;;; Tudnak-e főzni a fiatal szakácstanulók ilyen ételeket? Mert ugye a velős palacsinta sem rossz, de azt hiszem ebben a városban több híve van a halászlének, bográcsgulyásnak, mint az előbbinek. Es ha külföldiek tévednek be a városba — ve- lőcs palacsintát még másutt is fogyaszthat, de igazi bog­rácsgulyást csak Magyaror­szágon. No de remélhetően a leg­közelebbi vizsga-versenyen ezek a magyaros és közked­velt ételek sem hiányoznak a „tantervről” és az étlap­ról..-. Végezetül: a vizsga eredménye eloszlatta az „utánpótlássar kapcsolatos aggodalmainkat. Jó szakem­berekké válnak ezek a tehet­séges fiatalok s ez nagyrészt köszönhető az oktatóknak és az ,.öregeknek”, akik fárad­hatatlan munkát végeznek ,-j/ ?-r':ées-, cukrász-, pin­. .■ -ip-eléséért. j petéről. A nyári szabadegye­temre nemcsak pécsiek, vidé- (•kiek is jelentkezhetnek; •1 A társulat történelmi szak­osztálya tudományos kirándu­lásokat szervez a nyáron. A megye történészei megtekintik {majd Siklóst, Szigetvárt, Pécs- ,váradot és konzultációkat tar- i tanak; A nyári programban szere- I pelnek autóbuszkirándulások "is. Tavaly a bányászok köré­ben igen nagy népszerűségnek I örvendett a budapesti út, ké- í résükre az idén szervez a TIT (l dél-dunántúli körutat. Az (I IBUSZ-szal közösen tervezik, igen sok nevezetesség megér-Beállítottak a köz d-emli, hogy a baranyaiak megégj tanácsihoz, föl­tekintsék. (I fjet kértek, amelyen A kirándulásokon kívül i • megkezdhetik a te- természetesen végzik a jövő11 építést. Efrc alkal- évi munkák előkészítését *(.elég a majsi határ. Az egyes szakosztályok kido.-i' ban, de akkor ősz- gozzák tématervüket, amelyet*'szel csak tíz holdat eljuttatnak az üzemekhez.' jelöltek ki, amely 1 adottságainál fogva hogy megköthessék a szocia­lista szerződéseket. A jövő évi# szabadegyetem és a nyelvtan-1 folyamok szervezéséről sémi feledkeznek meg és tervezik 5 a komlói városi TIT szervezet < | mert nem akadt gép alakítását is. * állomás, amely meg Nemrégiben a Kálvária domb felé sétáltam. Az alig megközelíthető dombháton pompás panoráma pillogott felém: északról a Mecsek tün­dért tája, délről a füstölgő gyárkémények; keletről a ro­mantikus bányavidék szürke salakhegyével, nyugatról pe­dig a Makárhegy aljának szőlői, színes épületei ragad­tak szinte szótlanságra. Mily pazar szépségekkel szórta tele a természet városunkat! S mindez alig pár méterre a város szivétől! Ha a sopro­niak, vagy a győriek látnák ezt, már régen ezernyi mó­don kamatoztatták volna. Mi, pécsiek, csak hagyjuk kihasz nálatlanul, parlagon ezt a csodás területet! A Kálvária domb ma is ugyanolyan, mint évtizedek­kel ezelőtt, amikor még gyermekként itt rabló-pan- duroztunk, itt szívtuk el az első hazulról elcsent ciga­rettát. Azóta sok esztendő telt el, a Kálvária domb azonban áll továbbra is a maga évszázados megszo- kottságában: elhanyagoltan, feltúrva, parlagon... Pedig hát! Milyen nagy­szerű lenne ebben a palet­tára kívánkozó környezet­iát, művészek házát, vagy: egy nyári strandfürdőt léte­síteni. Pár évvel ezelőtt fel­merült az Eger-völgyi strand fürdő gondolata. Sokféle ne­hézség miatt lejjebb kellett adni. Az ürögi völgy valóban lejjebb volt! Ennek forrás­vizeit szerettük volna fel­használni s ott akartunk sza­bad strandot létesíteni. A terv azonban kátyúba került. Nem szólva arról, hogy mind két hely csak autóbusszal lenne megközelíthető, az Eger völgy túlságosan mere­dek, gyenge vízfólyású, az ürögi rét pedig fátlan, fes- tőitlen vidék, önkéntelenül vetődik fel a kérdés: miért nem lehetne a Kálvária dom­bon létesíteni egy kősziklába vájt tengerszem-fürdőt? Hogy városunk idegenfor­galmát nagy mértékben emelné, hogy a munkahe­lyekről kitóduló dolgozóknak nem kellene délutánonként autóbuszra várakozni, ha­nem szinte percek alatt pom­pás pázsiton piheutetgetnék pőre tagjaikat, ahhoz nem fér kétség. Mindehhez társa­dalmi összefogásra és egy kis vízre lenne csak szük­ség! DR. TÓTH ISTVÁN ben egy szanatóriumot, isko­Majsi szövetkezők Majson, még ta- forgatta volna a te- son egy halászati römbölytapolca, Miskolc, Agg-'lvaly ősszel tárgyal- rületet. Kerték a Kákszovetikezet is; / legjobban alkalmas új szőlő telepítésé­re. A szakcsoport most ékéje. Szer­kötöttek a pécsváradi-akka-1, ott meg eltörött az eke. Amikor a villányi gépállomáshoz for­dultak, már késő volt, az sem vállal­hatta a munkát; Most ősszel azon­ban majd előbb gon doskodnak a forga­tásról és saját ere­jükből telepítenek tíz hald szőlőt. Úgy döntötték, hogy kö­zösen is művelik, hisz ez a legelfogad hatóbb módja egy szakcsoport műkö­désének. De van még Maj­meg az elmúlt év­ben, saját erejükből építettek egy hét­holdas halastavat, amely már tavaly öt mázsa halat adott a szövetkezet tag­jainak. Idén vásá­roltak már hat anyát és 140 kiló ivadékot. Még ta­valyról maradt a tóban tíz anya. Ez a törzsállomány már biztosítja, hogy ezután nem kell ivadékot vásárolni- ok, hanem az áru­ból befolyt összeget további beruházás­ra, a halastó fej­lesztésére fordíthat­ják; Miniszteri utasítás az e^észsépgyl szolgálat orvosolnak a dolgosok ellátásával kapcsolatos magatartásáról Nemrég foglalkoztunk az or- nyert felhatalmazás alapján az vosokat és a biztosítottakat egy­aránt érintő orvost rendtartás­sal és az orvos-etikai bizottsá­gok feladataival. Azóta több or­vosi értekezleten tárgyalták a tervezetet, ahol az ország, köz­tük a pécsi orvosok nagy több­sége eldöntötte a még vitás pontokat. Alább közöljük a már törvényerőre emelt 25/1958. mi­niszteri utasítás egy részét. (' A szocialista egészségügy elsö- f rendű követelménye, hogy blzto­Orvos-Egészségügyl Dolgozók Szak szervezetének elnökével egyetér­tésben a következőket rendelem: Díjazás kérésének tilalma 1. 8 (1) Az állami egészségügyi szolgálat és a vasútegészségügy! szolgálat (a továbbiakban: egész­ségügyi szolgálat) orvosa a szolgá­lati munkahelyén nála orvosi ellá­tás végett jelentkező, illetőleg ott A hArhnri folriőtolórt M*>ttság és a Munkaképesség-esök Zx Kornazi jeiveiewri kenést Véleményező Orvosi Bízott­(hely biztosi tásért) díjazás kérése és elfogadása tilos S. |. A kórház (klinika, egyéb fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a betegtől (hozzátartozójától) a kór­házba (klinikára, fekvöbeteg-gyógy Intézetben) történő felvételért (helyblztos(tásért) személyes vagy vagyoni előnyt nem kérhet és nem ság tagjának ellátásába azok a dolgozók tartoznak, akiknek táp­pénzes állományba vételével (tar­tásával), illetőleg munkaképesség­csökkenése megállapításával kap­csolatban az említett szerveknél orvosi felülvizsgálati eljárás van folyamatban. Ha az említett orvos­nál felülvizsgálata. Illetőleg mun­kaképesség-csökkenésének megál­lapítása végett olyan személy je­lentkezik, akit a Jelentkezés napja előtt eltelt fél éven belül magán­betegként kezelt, köteles ezt a kft­_ _ ------------ tas vegeit jeientKeZO, Illetőleg ou eumyt, nem «ruo cs ucm ucicBaeui luiwiva MV a Cs ítsa a legmagasabb színvonalú in- kezelés (ápolás) alatt álló olyan be- fogadhat el abban az esetben sem, rülményt felettesének bejelenteni. gyenes ellátást a dolgozók részé­re. Az utóbbi években kialakult gyakorlat azt mutatta, hogy az. or­vosok egy része nem veszi figye­lembe ezt az alapvető követel- { ményt. Minthogy az orvosok nagy több- ('sége a szocialista egészségügy cél- (I kitűzéseit magáévá tesz.1, lehetőség (Van olyan légkör kialakítására, •melyben a dolgozóknak a magas- )'színvonalú Ingyenes egészségügyi (•ellátásra való joga érvényesülhet. iNem egy kórházi osztályunkon, a “rendelőintézetek nagy részében és egyéb egészségügyi intézménye­inkben is az orvosok ennek a kö­vetelménynek a figyelembevételé­vel végzik munkájukat és még .ajándékot sem fogadnak el bete- {geiktől. Arra kell törekedni, hogy az egészségügyi Intézményekben ez a szellem megszilárduljon és el- \ terjedjen. Ezt fogja előmozdítani f a szocialista szellemig, részletes # orvosi rendtartás megalkotása. — Addig Is szükséges, hogy az orvosi rendtartás hiányában kialakult ká­ros gyakorlat mielőbb megszüntet- y hető legyen. Ezért — az orvosi ( rendtartás hatálybalépéséig Atmc- \ v “ti hatállyal — a magyar forra­ld dalmi munkás-paraszt kormánytól tegtöl, aki díjtalan orvosi ellátás­ra jogosult, vagy hozzátartozójától az orvosi ellátásért (kezelésért) személyes vagy vagyoni előnyt nem kérhet. Az orvos a szükséges orvosi ellátást (kezelést), Illetőleg annak minőségét anyagi juttatás­tól nem teheti függővé. (2) Az egészségügyi szolgálat or­vosa a szolgálati munkahelyén ke­zelése alatt álló azzal a beteggel szemben, aki díjtalan ellátásra jo­gosult, nem tanúsíthat olyan ma­gatartást, amelyből a beteg vagy hozzátartozója arra következtet­hetne, hogy személyes, vagy va­gyoni előny juttatása esetében elő­nyösebb, illetőleg annak elmara­dása esetében hátrányosabb ellá­tásban (kezelésben) fog részesülni. Ajándék elfogadása 2. Az egészségügyi szolgálat orvosa attól a betegtől, vagy csa­ládtagjától, aki díjtalan ellátásra jogosult, nem fogadhat el szemé­lyes, vagy vagyoni előny* azért, hogy részére előnyösebb ellátást biztosítson. ha a beteg díjtalan kórházi ápo­lásra nem jogosult. Ez utóbbi esetben a vizsgálatra más orvost kell kijelölni. (4) A Járóbeteg-szakrendelés, va­A dolgozók körében ,»ral"t * lntizet r* , sának ellátásában a szakrendelés, folytatott magan ---- -------—"* gy akorlat (. I. Az egészségügyi szolgálat orvosa a szolgálati munkahelyén nála Jelentkező, illetőleg ott keze­lés alatt álló dolgozót (családtagot) sem a saját, sem más orvos ma­gánrendelésére nem Irányíthatja, illetőleg nem tanúsíthat olyan ma­gatartást, amelyből a beteg (hozzá­tartozója) arra következtethetne, hogy magánrendelés során elő­nyösebb ellátásban (kezelésben) fog részesülni, 5. 0) Az egészségügyi szolgá­lat orvosa az ellátásba tartozó dol­gozót (családtagot) magánbetegként nem kezelheti. (2) A kórházi (klinika-, fekvőbe­teg-gyógyintézeti) orvos ellátásába a kórházban (klinikán, fekvőbeteg­gyógyintézetben) ápolás alatt álló dolgozók (családtagok) tartoznak. (S) A szakorvosi rendelőintézet vezetőjének és felülvizsgáló főor­vosának, valamint a négyhetes or­vosi bízottat*, aa Illetőleg a gondozóintézet működé­si területén lakó dolgozók (család­tagjaik) tartoznak, valamint azok a dolgozók, akiknek munkabelyc a szakrendelés, gondozóintézet mű­ködési területén van. Ebből a szem pontból a megyei rendelőintézet. Illetőleg a megyei gondozóintézet működési területének azt a terüle­tet kell tekinteni, amelynek köz­vetlen ellátása feladatkörébe tar­tozik. Ha a szakorvosi rendelőin­tézetben valamelyik szakrendelé­sen (pl. belgyógyászat), több szak­orvos dolgozik, a rendelőintézet vezetője a rendelőintézet működé­si területét a dolgozók (családtag­jaik) ellátása szempontjából meg­oszthatja a szakrendelésen dolgozó orvosok között. Ebben az esetben a rendelőintézeti szakorvos ellátá­sába csak a részére kijelölt terü­leten lakó (foglalkoztatott) dolgo­zók (családtagjaik) tartoznak. El utóbbi rendelkezés vonatkozik • gondozó Intézetekre U. (A rendelet befejező holnapé számunkban kő:

Next

/
Oldalképek
Tartalom