Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-14 / 139. szám

»S8. JÜNIÜ5 14. NAPLÓ Szállnak a darvak Nehéz olyan filmről szólni, :n^lyről már minden jót és tépet elmondtak anélkül ismétlésbe ne bocsát­koznék az ember. De nem árt * ismétlés ebben az esetben, »tfcor a film értékéről be­lliink, arról az értékről, toielj/ a feldolgozás módjá­én, az ábrázolás költőisé- bben, líraiságában nyilvánul '"cg. Or ama a film a javából, 'szinte, igaz, mélyen emberi. Nincsenek percekig tartó okiatok, magyarázatok, 1 képek, a színészek beszél­’ I» : | Lesz-e mezőgazdasági múzeuma Baranyának? ! i1 feldolgozzák Baranya mezőgazdaságtörténetét ][ iefc még akkor is, amikor Rigainak. Az operatőr bra- >UTos, festői, filmszerű képei hegnek gyors egymásután­éi és fokozzák, egyre fo­sszák a drámát. A szerep­ek minden lelki rezdülése ^m/szerücn kifejezésre jut, főzzük a fájdalmat, az örö­kli együtt élünk a film­éi a fiatalokkal és a szü­lékéi, a háború borzalmai­ak emlékei elevenednek fel bünkben és a béke mint Epfény ragyog felénk. 4 szovjet filmművészet ez- *** a filmmel bebizonyítot- ,*• új úton halad. Nem hagy- 14 cl klasszikus hagyomá­ezeket új színekkel jógiivá fejleszti a szoda- ^ filmművészetet. 4 közönség a „Salemi bo- 'ÍOrkányok” című francia várta a hétre. Távol Ül , tőlünk a szándék, hogy 1, francia filmet bíráljuk, ,?*«« ncm láttuk. Annyit meg kell monda- “ftJe, — mostanában ennyi- tnély, jó és szép filmet láttunk. És aki a mozi- J71 könnyeivel küszködik llftái gondoljon arra: a mi "tünk a Szállnak a darvak. A gondolat, hogy szükség I lenne Baranya megye mező- ], gazdasági termelésének törté- 1 neti feldolgozására, valamint 1 egy Mezőgazdasági Múzeum lé­tesítésére, tulajdonképpen Bu­(1 dapestem vetődött fel. A TIT (i agrártudományi szakosztályá- (inak titkára, Varró József má- Ä jus 12-én levelet irt Pécsre a TIT Baranya megyei szerveze­téhez. Ebben felhívja a figyel­met: fel kellene venni a kap- csolatot a megyei múzeum ve­hetőivel annak érdekében, hogy (»a múzeum feldolgozza, illetve ('helyet adjon a megye rnező- # gazdasági termelésének törté­II neti feldolgozására. '[ „Ebbe a munkába — hang- 1 zik a levél — javaslom: vom- 1 játok be Burgert Köbért elv­(, munkára. Elsősorban az el- V múlt 10 év mezőgazdaságtörté- 1 netének feldolgozása volna in- , dokolt, természetesen nem- 1 csak állami gazdasági, hanem \az egész mezőgazdaság fejlő- J (déstörténetét illetően. Ké- > söbb — véleményünk szerint — zömökhöz,”gazdái Tmezogaz­ben, ahol a mezőgazdasági szakosztály nyomban vezetősé­gi ülésen tárgyalta meg az ez­zel kapcsolatos lehetőségeket és feladatokat. A Mezőgazdasági Múzeum létesítésével kapcsolatban Bur­gert Róbert javasolta, hogy en­nek, a műemléknek nyilvání­tott Vasvári villában biztosít­sanak helyet — a megyei ta­nács segítségével. Véleménye szerint ebben a múzeumban — a dokumentációs tárgyakon kí­vül — a Horváth-féle mecseki növényvilág-gyűjteményt és a mezőgazdaság fejlődésével kap­csolatos, később összegyűjten- dő dokumentációs anyagot is el lehetne helyezni. Babies András, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet tudományos dol- megyei átveszi az összes megyei múzeumokat, ezért javasolta, hogy a Mező- gazdasági Múzeum is tanácsi kezelésbe kerüljön. Burgert Róbert hangsúlyozta: mivel a létesítendő Mezőgazdasági Mú­zeum egyelőre kisebb keretű és inkább kiállítási jellegű len­ne, ne tartozzon a többi mú­tesítése felé. És ez máris ered­ménynek könyvelhető el. Ami a megye 10 éves mező gazdasági történetének feldol­gozását illeti, Burgert Róbert bejelentette, hogy a mű meg­írásához az állami gazdaságok nozzájárulhatnak. Novics Já­nos elvtárs javasolta, hogy lé­tesítsenek egy szakemberekbe álló munkabizottságot, amely­nek az lenne a feladata, hogy részletes munkatervet dolgoz­: zon ki. A szakosztály vezetősé­géből a munkabizottság tag-# , . r,_, . T,.,, , , jaiul javasolta: Molnár Attila.* ^tíuk A Kobanya Vállalat Burgert Róbert és Bencze Jó-' mozgatója « támogatott ben- nos elvtársakat. Javaslatát egy' hangúlag elfogadták. ' Földvári János elvtárs, a me-(| azonban meglepetve láttam, gyei tanács v. b. elnökhelyette se indítványozta: a kecskemé­tiek példája alapján, ne csak az elmúlt 10 év mezőgazdasági történetét dolgozzák fel, ha-# nem gyűjtsék össze Baranya ,i megye mezőgazdasági múltjáéi nak régebbi dokumentumait is. Az összegyűjtött anyagot az­után esetleg egy kiállítás ke­retében lehetne bemutatni. Ugyanakkor a kiállítás anya­gát ismeretterjesztő füzetben (' is meg lehetne jelentetni. Vö-11 rc> Márton a levéltár vezető-# Szüntessék meg a lakásunk előtti ólaftócsákat! is Június hatodikán a Komlói Községgazdálkodási Vállalat közvetlenül a lakásunk előtt állított fel egy bitumenkeve­rő és főzőgépet és megkezd­ték az úttest javításához szükséges bitumenes kavics keverését. Ez persze szörnű bűzzel és ami még súlyosabb, bitumentócsákkal járt. Ezt mi lakók — nyolc kőbányász­család és 12—15 munkásszál­láson lakó dolgozó — kifogá­nagy éves akik nünket és a főző és keverő­gépet el is szállították alkal­masabb helyre. A minap hogy most viszont bitumen helyett az utak portalanítá­sára használt olajat tárolják, illetve rakják le lakásaink elé — természetesen olajtócsák kíséretében. Nekünk apró, 2—5 gyermekeink vannak, nem tudják, hogy mi az az olajtócsa, játszanak benne, tönkreteszik a ruhájukat, de a sötétedés után hazatérő dolgozók ruháját is veszé­lyeztetik az olajtőcsák. Ugyanitt a közelben műkö­dik egy üzemi konyha is, ahol 60—80 fő étkezik. Ok is kénytelenek erős olajillatban főzni, illetve étkezni e miatt. Nagyon szeretnénk, ha ezen a helyzeten mielőbb változtatnának. Nyolc kőbányász család és mintegy 70—80 fő érdekében és nevében: TÖRÖK GÉZA A komlói kőbánya gépkocsivezetője. f< Patkószög a kenyérben Egy szelet kenyérben volt az a patkószög, szép szabá­lyosan belesütve. Szerencsére nem ette meg senki. Hogy hogyan került oda? Bevittük a kenyérszeletet a Sütőipari Vállalathoz. Saj­ró szemetet és hasonló jókat sütnek a kenyérbe. Az ellen­őrök állandóan és egyre na­gyobb erővel dolgoznak, a szitaberendezéseket heten­ként kétszer is átvizsgálják. Nem segít ez sem, és nem nyeret a 2. üzem sütötte, de (»megyei tapasztalatok alapján ('országos mozgalmat indítanánk i'el annak érdekében, hogy min­iden megyében a társulat irá- ('nyitásával és segítségével, vá­lj lám int a megyei múzeum, stb. , ,]tá vezetőie (közbejöttével feldolgozzák első '"epésben a megye mezőgazda­pal. Novics János elvtárs in dítványozta: a múzeumot vagy a szigetvári, vagy a siklósi vár ban létesítsék, mert mindkét helyen megfelelő helyiség áll rendelkezésre. Vörös Márton, a rámutatott arra, hogy a könnyebb (hozzá­1 Állami Levéltárban a földbir-' tokreform egész levéltári anya-' • műben. Babies Andrásba Du-' ^Ikét nántúli Tudományos Intézet J lÄ“4 "*m ^ dolgozója javasolta: egy mező-* eléggé áí“- dasággal foglalkozó szervek és ők ^e 'tudják megdU^Í- « a legnagyobb baj, hogy a Ifal.^Äät^ ga^págok gyének, ment így Ä S «"*. * »*- *erende™ek (I Művelődésügyi Minisztérium K2SÄ — »^at­körömmel üdvözölnék, ha ebből - szaklétszámot adna „ , eredményes munka születne es Vaumhoz, megfelelő béralap- ('az a tervük, hogy a Baranya . ^ gáénak érzi és hathatósabb tá- * «E iil (' hogy a sok munkás közül, Foldmuvelesugyi Mhusz- ^ogaUst nybjtbat. Közölte, ^t^lt^ eg^megíSmdó!' «**»•* « **** végigment, hogy az állami gazdasag eset- müberl B|bics András §a Du-' cigiknek a lelkét terheli az megállapítani. Éppen így örökös homály fedi azokat, akik bogarat ap­... . ... .. . “jí férhetőség kedvéért a múzeu saganak elmúlt 10 esztendős ^ péJ,tt kellene létesítem. történetét, és később a korábbi korszakok mezőgazdasága is Még nem dőlt el véglegesen, hasonló agrártörténeti feldolgo- hogy hol lesz a Mezőgazdasá- zist és elhelyezést nyerne a gi Múzeum, Pécsett, vagy Ba- megyei múzeumban" — feje- ranya megye valamelyik járási ződik be Varró József levele, székhelyén-e. Annyi azonban Ez a levél, illetve a benne bizonyos, hogy a TIT mező- 'évő két javaslat élénk vissz- gazdasági szakosztálya megtet- hangra talált Pécsett a TIT- te az első lépést a múzeum lé­gazdasági munka keretében’ valamelyik régi kapitalista'' uradalom agrotechnikáját és 1' üzemszervezését össze lehetne'1 hasonlítani egy jelenlegi szó-'1 cialista nagyüzemmel. Erre a'1 í- régi pécsváradi uradalom és a < megírtuk, hogy az Ifjúsági lőbbnek. Vörös Márton viszont f inkább a bólyi Montenuovo \ birtokát ajánlotta összehason-' lításra a bólyi állami gazdaság ’ nem korszerűek. A legnagyobb baj, hogy egyes sütőipari munkások még mindig nem jutottak el oda, hogy egyszer végre be­lássák: azt a kenyeret éppen olyan munkásoknak sütik, mint amilyenek ők maguk. Még nem történt semmi Egy hónappal ezelőtt cik­ket közöltünk, amelyben megírtuk, hogy az Ifjúsági megfelelő egységével, annál is \ „„ inkább mert e eazdasáo lévé' ( látvány. Emlékeztettünk ar- inK.abb, mert e gazdasag ievé - J hopy ^ Ifjúsági Könyv­tár ügye is az ifjúság neve­képpen sem felel meg céljai­nak. A helyiség sötét, mé­lyen a földben van, ablakán becsurog az eső, hull a vako­lat, vagyis nem esztétikus tári anyaga feldolgozva rendelkezésre áll; mar P. J. Az olcsóbb állattenyésztésért Szenteifáf két vonta- ményt, vagy még nagyobbat, készült silóhoz rétegesen hozzá- hozzáteszik, hogy az olcsó ál-f tó jön egymás- Ebből a silóból naponta 20—25 adnak még 50—100 kiló pillan- lattenyésztés elsődleges félté-' léséhez tartozik, nem is szól­va arról, hogy a helyiségben a könyvek állapotának meg­őrzése is kétséges. Érdeklődtünk a Megyei Könyvtár vezetőségétől: tör­tént-e intézkedés a városi ta­nács illetékesei részéről az Ifjúsági Könyvtár ügyében. A válasz egyszerű és világos: még nem történt semmi! Az ifjúságt a Megyei Könyvtár vezetősége és mi is reméljük, (a „még” szócska jelzi, hogy a reményt nem vesztettük el), bár nehéz ügy városunkban új helyiséget szerezni, nem marad mostoha gyermek az Ifjúsági Könyv­tár. Végül egy javaslat: ad­janak jobb helyet a könyv­tárnak és ezt a helyiséget a Zrínyi utca elején rendezzék be presszónak! A legújabb divat ________ „„ j„., ________,___ „„ _____ „„„---------------------- --------------------------„ — ----- Tudom, ezt a címet akár tem minden nőt, abban a re­;V Rét-két pótkocsit vontat- kilót kapnak a növendékek és gós-zöldet. A másik módszer, tele a nagyüzem. Szükséges a' naponta leírhatná az ember, menyben: talán lesz még egy »k. tele hízómarhával. Nem 30—35 kilót a tejelő tehene*, ahol a pillangóson kívül min- természetes tartás bevezetése,5 mert a divat most már nem ilyen kuli, ha nem is Délibáb 2 a, -> - ^— 'r- *--J Ezzel szemben a kevés fehérjét den tíz mázsa tömeghez 25 ki­5 , az első szállítmány. Ki tud- ----------------------------— i hányszor fordultak már eb- és keményítőt tartalmazó ta- ló árpa- vagy ocsúdarát szór- íf1 az esztendőben. Ebben az karmányokból 40—50 százalék- nak: l^hen már 51 hízómarhát küld- kai többet kellene adniok. JrlIlQSZclCS LaiUiű UcVcottWahv,1 ^ TfWJrl u LLiUlLl, iiiAJSL 111ALT TlcTFl llj/CTl rCuLvy iHL YlÁZTH IS LJCLluClO tenyésztői munka gépesítése,# hetenként, havonként, hanem térítőből, de legalább da­hogy nagy tömeget, minél több' állatot egy-két ember elláthas­son, Szarvasmarhánál ez külö-' cn mar 51 hizómarnat kuio- Kai toppét Kenerie aamoit. »> lAtotilc hoev ez a Bun' Nyugat-Németországba, 54 A szénának nem tulajdoníta- UgV latSZ,K' fogolcsóbb nöse" a hilt Olaszországba és 27 nak különösebb jelentőséget, takarmány. Nagy termelékeny- ^’"'ijcba További nyolcvan A borjaknak adnak ugyan ét- séget biztosít és a termeléshez N „y*., rak,«SS "Ä2 23? SÜT Nyllv<" “ “ ^**1 bvr, — 1 I.Awálnolr . • > »1 ^ ____1 J í __ ' na ponként változik. Tegnap találkoztam egy szőke növel. Két férfi is ka- ronragadta. Mit gondolnak, mi volt rajta? Egy kulikabát háziszőttesből, olyanból, mint amilyenek kint vannak a Lakberendezési Bolt kiraka­.M, con 5—7 dollárral mi többet kapunk a hízómarhákért, mint egyes állattenyésztésben fejlett « „.7ri„áo tnVi nyugati államok, mégis az a» doh KiraKa­dráca i„m„i naevohb súlvivara" legfontosabb, hogy nagyüzemi? faiban. Szóval olyan Délibáb _______________ - -» ^ Äar-Ässsrs äsä ***> ,— » ,són híznak itt az állatok. A nem adja azt a tömeget és vendékmarhái 15—20 kilót híz- meg az állattenyésztést . , ^aság elsődleges célja, hogy minőséget, amelyet a jó siló nak havonta. Hízómarhánál Llpoczkl József J egyet. Pedig szemugyre vet­.v^sérletezze, melyek azok a biztosit. A szénával való takar- 30—33 knó a havi súlygyara- „j ^szerek, eljárások, amelyek mányozás szerintük olyan, podás átlagosan. A mangalica-# ti\sóbbá teszik az áüattenyész- mintha állandóan kenyéren tamworth keresztezésű serté- Már a borjúnevelésnél tartanánk egy embert. sejk havi 18—20 kilós súly­(h'fódik a gazdaságosabb, ol- Nem hívei a zöldtakarmá- gyarapodást érnek el, attól ti. h eljárások alkalmazása, nyozásnak sem. Malacnevelés- függően, melyik hónapban ál-# Berényi Ü. Sándor, az iskolában is bal­maszt abroszból. Mert gon­dolják csak el, milyen szép lenne egy kuli fénylő damaszt abroszból, nagy kék, piros vagy zöld virágokkal? Hiába, többel nem találkoztam. Azért ez nem sokat jelent, mert holnapután bizonyára már többen lesznek. Es ak­kor végképp megkezdi hódí­tó útját —1 az abrosz kuli... SZ. Vé%el id a tanítás a (foáQypedaQÁgiai Iskolában is i ö'zonyosodott, hogy egy-egy nél kiválóan bevált a zöld- lítják be. Legjobban híznak a # GvóevDedaaóeiai fiúnak nem szükséges a 700 pillangósok etetése, de ezt is sertések március, április, má-# ... liter tej, hanem elegendő legeltetés formájában kapják jus, június, szeptember, októ-1' Iskola igazgatója 1928 s>;^400 is, ha az itatásos mód- az állatok. Itt azért jó, mert bér és november hónapokban,#óta dolgozik a peda­gógia egyik legnehe­zebb területén, a k h alkalmazzák. Ezzel a mód- 20—30 százalékkal csökkent- amikor nincs nagy hideg és a 6uri-el az első negyedévben hetik az abraktakarmányt, forróság sem akadályozza a hí­ti.hék, hogy 16 000 liter tejjel szarvasmarhatenyésztésben vi- zásban. Természetesen nagy '»bet é Na értékesíthettek. szont nélkülözhetetlen, hogy gondot kell fordítani a faj' Sj|.<agy gondot fordítanak a nyáron is kapjanak silót az ál- megválasztására is. Kísérletek 0 előállítására, Enélkül szín- latok, még akkor is, ha legel- alapján ma már bebizonyoso a gyógypedagógián. — Halkszavú, csendes, nyugodt ember, olyan tu 5'képzelhetetlen a szarvas- nek bizonyos mennyiségű zöl- dott, hogy a mangalica és az'|akiről látszik: lelki tji. 0:^tenyésztés. Szentegóton bet. Ravasz elvtárs, a gazdaság angol tamworth törzs jóval' problémákkal küzdő f 0 a legfontosabb takarmány, igazgatója ezt úgy példázza: jó gyorsabban fejlődik és hízéko-' emberekkel wfhiészetesen nem kilúgozott nyáron a csirkepaprikás, de ha nyabb is. Az 1957 .szeptember 11 kozik. Most t)^°rieaszárból foglal­______ _ _ _____ __ ^___ _ az év ké szítik, ha- v^n hozzá uborkasaláta, akkor végi maiacok, idén májusra ? végén már arról erre a célra vetett siló- m^g jobb. már 76 kilós átlagsúlyt értek' | gondolkodik, hogy az J^ticábó1.’ Kora tavasszal, Ebben tökéletesen igaza van. eh Van egy másik faj, a blzo-' intézet bentlakó ta- ^ Javai keverve vetik el, gép- ugyanúgy az állat is megkíván- nyos öves sertés, amely ugyan- 'nulóit a nyárra ei- litJr"Jvelik és .silókombájn se- . a savanyúságot mint az em- csak szép eredményeket ígér. Vküldje máshová, Dögével a földről egyenesen bef Vaiamikor a szentegáti Az olcsóbb állattenyésztéshez , hogy azoknak, akik- *'lól°Csira Nerül az összetépett gonbozbk sem értették meg ezt tartozik a mesterséges megter- nek nincsenek szü- boanyag. A gödörbe egy em- ^ különösen nevetségesnek mékenyítés is. Először is azért, (, leik — vagy ha van- i«|.ls bedobálhatja, csak a pre- tartották a csikók silóval való mert nem kell apaállatokat tar-(( nak is, nem törőd- CSrö! kell gondoskodni. Ide- etetését. Most már látják, hogy tani. Egy bika belekerül 30 000 (|nek velük, 2,k még, hogy akkor siloz- addj nem is esznek az állatok forintba es negy-ot évnél to-(ihiÓT litV K még- aKKOr suoí addig_____ fr^ua mikor a kukorica tejes- _ köztük a ^oen van 1»hiányozzék a ne nyári ht amíg meg nem kapják a siló- hogy adagjukat. Minden csikó 15 minél kilót kap naponta, tömegtakarmánnyal nö­csikók sem —, vakb nem lehet rá számítani. ((pihenés, a környezet­nem az a c4'. Ezek a kísérletek, oksze-i*va!It<>zás­rű el-#mondta, a Amint __________ JH____ bükköséi já rások biztosítják a szentegáti'1 és a bakócai gyer- Hatszáz hold silókukoricájuk gazdaságban, hogy egyre ol- mekotthonok vállal­íf'jék a termelést javítsák az van .részben szójával keverve, csóbban állítanak elő egy kiló' ták a gyerekeket egy isik °kat hanem minél keve- Silózásnál azonban más eljá- húst, egy liter tejet és egyre' kis nyaralásra. <!;b jóminőséeű takarmánnyal rást is alkalmaznak. Van olyan, jövedelmezőbb az állattenyész-< Egyébként a balla- V ■ «ií- hogy 000 HM tejeskukoricából tésük. Azt természetesen ők is gások idejé. ebben lagtak a nyolcadiko­sok és befejeződtek az összefoglalók is. Most a nevelők és a gyerekek az évzáró ünnepélyre készülőd­nek, amikor mun­káikból kiállítást is rendeznek. Mert itt nagy szó, ha egyik­másik gyerek elké­szít egy munkadara­bot, és megérdemli, hogy munkája ered­ményét a szülők Í6 megtekintsék. Jelenleg az intézet­ben bentlakó növen­dékként 120 gyerme­ket, bejáró tanuló­ként pedig 80 gyer­meket oktatnak. — Gyárvároson, Pécs- szabolcson és Pécs- bányatelepen is 100 gyermek részesül gyógypedagógiai ok­tatásban. Sokan van­nak azonban még, akik számára nem jut hely. Amióta mű­ködik s imMg Ta­nácsadó, még szembe tűnőbb a gyógypeda­gógiáé gyermekek száma, mivel a szü­lők bizalommal for­dulnak a Nevelési Tanácsadóhoz, amely nek orvosai és neve­lői a szelekció után az intézetbe irányít­ják az arra szoruló­kat. Az iskolán kívül vannak még gyógy­pedagógiai foglalkoz­tató intézetek is, — ezekben is számos gyerek nyerhet elhe­lyezést. Annak ellenére, hogy kevés a hely az intézetben, érde­mes egy kicsit visz- szapillantani a múlt­ba. Régen a társada­lom könyörületessé- ge tartotta fenn az iskolát, gyűjtéseket indítottak, hogy a ne­velők megkaphassák bérüket, a gyerme­kek ellátásukat. Ma az állam gondosko­dik mindkettőről: Arndt a szülőknek zefeniök kell, annyira kevés, hogy említés­re is alig méltó, és minden esetben fi­gyelembe veszik a család szociális hely­zetét: 28 nevelő és 9 gyermekfelügyelő foglalkozik a gyer­mekekkel és nem egy esetben helyette­síti az édesanyát. Az iskola nevelői vezetik a hdbásbeszé- dűek tanfolyamát is. Barcsról, Mohácsról, Szekszárdról hozzák el a 6zülők gyerme­keiket. A tanfolyam általában szép ered­ményeket hoz. Egy év ismét le­zárult a Gyógypeda­gógiai Iskola életé­ben is. S hogy a jövő év még szebb, jobb legyen, javítják a jó oktató munka egyik feltételét: a barát­ságos, kellemes kör­nyezetet. A nyári hőé napokban tatarozzák majd az épületet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom