Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-14 / 139. szám
V".Ag proletárjai egyesüljetek* DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1958. JÜNIUS 14. Mat számunkban: 1 Júliusi-én kezdődik az atomszakértők értekezlete * * Salait nemet mond Párizsnak? Egész Keli Jfteófy&zdasági múzeutn nyílik Batawfáfro* Tíz éve államosítottuk az Iskolákat Ilku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata A KISZ intéző bizottságának javaslatai a fiatalok szakmai képzésére Az iskolák államosításának 10. évfordulója alkalmából Ilku Pál művelődésügyi miniszter- helyettes nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársénak. — A felszabadulás előtt az oktatásügy a Horthy-féle népellenes politika szolgálatában állott. A dolgozók gyermekei előtt gyakorlatilag csak egyet- 'en iskola, a népiskola volt nyitva. Anyagi nehézségek miatt a munkások és a parasztok gyermekeinek többsége esak az elemi iskolát vagy j A KISZ intéző bizottsága foglalkozott a fialtál szakmunkások, műszakiak és közgazdászok 1287 állami iskolával szemben — düledező épületek jellemez-j szakmai képzésével, s javaslatokat dolgozott 2856 iskola a római katolikus ték. j ki a fiatalok szakmai fejlődésének előmozdítást sára. Az állami jellegű továbbképzés megjavíegyház kezén volt. Az egyházi befolyást növelte az a tény, hogy a népiskolai tanítóképzést szinte teljesen az egyházak irányították. Tizenegy állami tanítóképző intézet mellett 32 római katolikus, hét református tanítóképző működött. A négy óvónőképző közül 3 volt katolikus és csak egy állami. Az iskolák elaprózottsága miatt általános iskoláink — amelyeA pedagógusok helyzete szomorú volt, gyakran nem kapták meg fizetésüket. Elő-| fordult az is, hogy az egyház: több évi javadalommal tartó-: zott a pedagógusoknak és fe-{ lettük a plébános vezette is- ? kolaszék uralkodott. A peda-t gógus a plébános engedélyei nélkül sokhelyütt a község-? böl ki sem léphetett. Sok helyen beleszóltak a tart nító magánéletébe is, meghatá-t rozták, hogy kit vehet felesé-: gül, vagy kihez mehet férjhez. | tása érdekében az intéző bizottság számos javaslattal fordul a szakminisztériumokhoz, s foglalkozik a társadalmi jellegű továbbképzéssel is. A továbbiakban megállapítja a KISZ intéző bizottsága, hogy a fiatal szakmunkások, műszakiak és közgazdászok látókörének, ismereteinek fejlesztésében igen nagy szerepük van a nemzetközi tapasztalatoknak. Ezért javasolja, hogy asz ország gazdasági megterhelése nélkül valósítsák meg és fokozatosan szélesítsék ki a fiatalok nemzetközi szakmai tapasztalatcseréjét. A külföldi tapasztalatszerzés ideje négy hónaptól egy évig terjedne olyan formában, hogy a kiküldött és csereképpen befogadott fiatalok saját keresetükből tartják el magukat, s az útiköltséget is maguk viselik. Biztosítani kell, hogy a fiatalok külföldi útjuk előtt három—hat hónapig tanulmányozhassák a legfejlettebb hazai gyárakban elért eredménye•> két. __ _______ _____ __ két formailag már az államomé g azt sem végezhette el tel- sítás előtt létrehoztunk — elemesen. A tanulók nagy része a inte csak nevükben lehettek második, harmadik vagy ne- általános iskolák. Az iskolai Syedik osztály elvégzése után épületek, az iskolai felszereié- adott, hogy az addig csak for- kLmaradt az iskolából. sek nagyon elhanyagolt álla- mai általános iskolákat pótban voltak. Az egyházi LskoSzépül a Mecsek Az államosítás lehetőséget m hivatala az idén háromszáz- ezer forintot kiüt — illetve ___ F_____________„ ______ t_________________________ résziben már el is kiütötte — A munkás és paraszt gyér- iákat a tantermek zsúfoltsága (Folytatása a 2. oldalon.) I városi tanács idegenforgalmi az erdei utak, padok, pihenők nie Kék, akik nagynchezen el- és egyéb műtárgyak rendbevaló-* helye, a A pécsiek kedvelt kiránduló Mecsek város feletti köntösbe öltözik. A ; részé uj végezték a népiskola minden _ osztályát, csak a legritkább: esetben tanulhattak tovább. A felszabadulás előtt az iskoláknak csak kisebb része volt állami. 1937—38-ban például Ünnepi műsor a propagandisták tiszteletére 150 családi házat vásároltak a komiéi bányászok Komió-Dávidföldőn 288 családi házat építettek fel állami Hitelbe) a bányászok részéré, amit azok jutányosán megvásárolhatnak. A 288 házból eddig 150-et adtak él. sok bányász pedig a megfelelő házat kiválasztotta és a szerződést a házvételre folyamatosan kötik meg. Csütörtökön este bensőséges ünnepség színhelye volt a ! KISZ és a Szakszervezetek i Doktor Sándor Művelődési Há- ;za. Az idei pártoktatási év befejezése alkalmából sok pécsi ' propagandista gyűlt össze, ; hogy megismerje a tanulmányi >év néhány tapasztalatát és meg : tekintse a tiszteletére renrie- : rótt ünnepi műsort. Az évzárón Szentistványi : Gyulámé elvtársnő, a városi : pártbizottság ágit. prop, osztá- : lyának vezetője méltatta a : pártoktatók munkáját. Hang- ► súlyozta, hogy az idei pártoktatás reménytkeltó eredményeket hozott s ebben nagy érdemük van a propagandistáknak. Lelkiismeretesen, fáradhatatlanul és magas elméleti színvonalon ismertették hallgatóikkal a marxizanu6-ieiTiTHZ- mus tanításait, azokat a tisztázandó kérdéseket, amelyek az ellenforradalom leverése után merültek fel. A propagandisták emellett névelői is voltak a rájuk bízott hallgatóknak. örvendetes, hogy most már mind több vezető tiszt- sorát. kiváló munkájuk elismeréseként. Az ünnepség második részé-: ben színvonalas kultúrműsor; következett. A közlekedési vá!-; lalat énekkara munkásdalokat szólaltatott meg, majd a Mecsek Művészegyüttes adóit Ízelítőt felkészültségéből. Nagy sikere yolt a „Kozármislenyi verbunkos“ -mák és más magyar népi táncszám oknak. A résztvevők sok tapssal jutalmazták': mindkét együttes igényes mű-' Épül a televíziós közvetítőállomás ségben dolgozó kommunista is vállalta ezt a nehéz, de szép megbízatást. Befejezésül a városi pártbizottság köszönetét fejezte ki, sok sikert és további eredményes munkát kívánt a propagandistáknak. Ezután többen értékes könyvjutalmat kaptak A városi pártbizottság először rendezett ilyen évzáró ünnepséget. Mindenki jól érezte magát, baráti beszélgetés a'la kult ki a megjelentek között s egyúttal jól is szórakoztak. ; Nagyon hasznos kezdeményezésnek bizonyult. hozására. A Misinatetőn a televíziós közvetítőállomással egyidőben ugyancsak társadalmi erőből meteorológiai megfigyelőállomás épül, erre a célra eddig több mint százezer forint értékben adtak össze pénzt és anyagot különböző vállalatok. A Mecseki SZOT üdülő mellett a Budapesti Erőmű Vállalat építette fel üdülőjét. Nagyon megnőtt a Mecseken a magánépítkezési kedv is, az utóbbi három év alatt terméskőből, szép kivitelben ötven családi ház épült a hegyoldalba. A városi tanács most elhatározta a mecseki magánépítkezések megszorítását: új engedélyeket csakis a környezetbe illő, reprezentativ kivitelű házak készítésére adnak ki. Pécs mecseki részének kiépítésére tanácsa és magán- beruházásból az idén mintegy hárommülió forintot költenek Ma tartja meg előadását az eszéki együttes Illetékesek tájékoztatása alapján, lapunk június U-i számaiban hírt közöltünk, amely szerint az eszéki művészegyüttes június I4-re hirdetett előadása egyelőre elmarad. Most közölték velünk, hogy az eszéki művészegyüttes előadása mégsem marad el, hanem azt június 14-én, szombaton este 8 órakor megtartják Pécsett, a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában, (11000 fonna »el adtak temen felül j mecseki teketeszénbányák A mecseki feketeszén-banyák — a pécsi é* a komlói trösztök — az év eleje óta 40 000 tonna szenet adtak terven felül, ebből 23 000 lonnát a Komlód Szénbányászati Tröszt termelt. Az összüzemn teljesítmény mindkét trösztnél az előirányzott felett van. Komló májusban a kalória tervét is túlteljesítette, Pécs azonban nem érte el az előirt átlagos fűtő- értéket. A misinatetői kilátótorony épii leiének meghosszabbításával épül a pécsi televíziós köz- vetitőállomás épülete. Az épi- tőmunkások már elkészültek alapozási munkákkal, mar kibújtak a falak a földbői •* úgy számítják, hogy augusztusban már készen is áll majd az épület, amely befogadja a közvetítőállomás berendezését. Az antenna tornya az épület mögött helyezkedik majd el. cA zsihétí szólók eqqett Erősvesszőjü, haragoszöld szőtök között visz az út a tanácshoz. Tanács a szőlőben? Már maga ez a tény is érdekes. Az egyik szőlő szélén ott a tábla: „Községi tanács, Zsibót" és nem. messze tőle ugyancsak a szőlőből egy piros alapú, fehér betűs tábla tudatja, hogy ott vegyesbolt van. — Nemrég vettük át műszakilag az új iskolát, — fogad a tanácstitkár. — Egy tantermes — 32 gyerek jár ide az ősszel, mert eddig a régiben, a Vasvári csárda mellettiben tanítanak — de nagyon szép. 530 ezer forintba került. Igaz van hozzá kétszoba, összkomfortos tanítói lakás is, vízvezetékkel, meg miegymással felszerelve. Az iskola környékét parkosítjuk: pázsit fűvel bevetjük, virágokkal díszítjük. Ide járnak iskolába a turbéki gyerekek is. Négy kilométert is gyalogolhatnak. Erről beszélgettek a múltkori tanácsülésen. Meg is szárazták az autóbuszt. hegyen autóbuszjárat Zsibótra a gyerekek miatt is, meg ... ide járnak a szőlejükbe a hoboli, a molványi, a. csertői, a szigetvári, a dencsházai gazdák. Ezek is busszal jöhetnének, meg aztán a zsibótiak is busszal mehetnének a piacra. Szóval kellene a busz, nagyon kellene... 324 hold szőlő és közel húsz hold gyümölcsös húzódik itt végig a dombon. Jó bor terem itt. Egyesek mondják is: — Minek soroltak be minket a négyes tájegységbe, amikor gyakran a zsibóti bor vetekszik s mecsekinél is. — Azért, mert gyakran és nem mindig! — mondom a titkárnak, * összenevetünk. A községben körülbelül 650 ember éí. Javarészük 12—13 holdas gazda. Község? A lakosság zöme a szőlőhegyen él, a községben mindössze negyven ház van. Igaz, lassan-lassan beépülnek a juttatott telkek. Tizenhat új ház már épült, kettőt most építenek, de azért a lakosság zöme szétszórtan él. Szétszórtan, de nem kultúrálatlanul. Igaz, hogy nincs kultúrházuk, de majd lesz, a volt iskolából csinálnak maguknak. Ók nem is ezen keresztül mérik elsősorban a kulturáltságot. Müller János, a tanács- titkár azt mondja: — Én ibafai születésű vagyok, ösz- sze se lehet hasonlítani az ottani parasztokat az itteniekkel. Ott még mindig majdnem mindent kézzel végeznek. Itt majdnem minden ház udvarán ott van a vetőgép, a kaszálógép, még a bognárok is gépesítették a munkájukat. Ketten vannak, de mind a kettőnek van munkája bőven. Épp a napokban beszélgettem az egyik bognárral, Arács Jánossal, aki azt mondta: — Annyi munkánk van, alig győzzük. Nem is csoda. Az itteni bognárok nemcsak javítanak, hanem új kocsikat is készítenek. A hegyen jó termés Ígérkezik. Sok bor lesz, de pénz is lesz bőven. Nemcsak borból: zöldségből, gyümölcsből, meg áEatból is. Sok a szerződéses »értés, meg hizómarha a faluban — újságolja a tanácselnök, miközben egy aktacsomót tesz az asztalra. — írja meg ezt is — és magyarázza: Zsibótot erdők szegélyezik, amelyekben sok a vad. A szarvasok meg a vaddisz- nók — hiába ijesztgetik őket — mindig megvámolják a termést. A múlt évben is 15 ezer forint kárt okoztak. A kárbecslésre meghívták a vadásztársaság emberét is, de nem jelent meg. Még egy meghívót küldtek neki, de megint csak nem jött. Felbecsülték hát a kárt az erdészettel közösen. A jelentést elküldték a járási tanácsnak, az meg vissza, hogy az ügy a sasréti erdészeihez tartozik. A sasrétiek meg: az ügyet a járási tanács erdészeti előadója intézi, az meg azt válaszolta: a megyéhez küldjék. Á megyétől is megjött a válasz, mely szerint most már nem áll módjukban a felbecsült kárt leellenőrizni... Egy szó, mint száz — a tizenötezer forint kárt még mindig nem térítették meg, pedig itt lenne a legfőbb ideje, hogy megtalálják: kire tartozik az ügy és ki felelős az ide-oda tologatásért. •. ■ Iskolásgyerekek bandukolnak a szőlőben. Vannak köztük olyanok is, akik most végeznek. Nem szőnek nagy terveket a fejükben. Többségük itthon marad — a szőlőbe, a szántóföldre is Itellenek a fiatalok. Ók örömmel vállalják öregapjuk, apjuk hagyatékát — a földművelést. Helyesen, nagyon helyesen gondolkodnak. (SZALAt)