Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-14 / 139. szám

V".Ag proletárjai egyesüljetek* DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1958. JÜNIUS 14. Mat számunkban: 1 Júliusi-én kezdődik az atomszakértők értekezlete * * Salait nemet mond Párizsnak? Egész Keli Jfteófy&zdasági múzeutn nyílik Batawfáfro* Tíz éve államosítottuk az Iskolákat Ilku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata A KISZ intéző bizottságának javaslatai a fiatalok szakmai képzésére Az iskolák államosításának 10. évfordulója alkalmából Ilku Pál művelődésügyi miniszter- helyettes nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársénak. — A felszabadulás előtt az oktatásügy a Horthy-féle nép­ellenes politika szolgálatában állott. A dolgozók gyermekei előtt gyakorlatilag csak egyet- 'en iskola, a népiskola volt nyitva. Anyagi nehézségek miatt a munkások és a parasz­tok gyermekeinek többsége esak az elemi iskolát vagy j A KISZ intéző bizottsága foglalkozott a fia­ltál szakmunkások, műszakiak és közgazdászok 1287 állami iskolával szemben — düledező épületek jellemez-j szakmai képzésével, s javaslatokat dolgozott 2856 iskola a római katolikus ték. j ki a fiatalok szakmai fejlődésének előmozdítá­st sára. Az állami jellegű továbbképzés megjaví­egyház kezén volt. Az egyházi befolyást növelte az a tény, hogy a népiskolai tanítókép­zést szinte teljesen az egyházak irányították. Tizenegy állami tanítóképző intézet mellett 32 római katolikus, hét reformá­tus tanítóképző működött. A négy óvónőképző közül 3 volt katolikus és csak egy állami. Az iskolák elaprózottsága miatt általános iskoláink — amelye­A pedagógusok helyzete szomorú volt, gyakran nem kapták meg fizetésüket. Elő-| fordult az is, hogy az egyház: több évi javadalommal tartó-: zott a pedagógusoknak és fe-{ lettük a plébános vezette is- ? kolaszék uralkodott. A peda-t gógus a plébános engedélyei nélkül sokhelyütt a község-? böl ki sem léphetett. Sok helyen beleszóltak a tart nító magánéletébe is, meghatá-t rozták, hogy kit vehet felesé-: gül, vagy kihez mehet férjhez. | tása érdekében az intéző bizottság számos ja­vaslattal fordul a szakminisztériumokhoz, s foglalkozik a társadalmi jellegű továbbképzés­sel is. A továbbiakban megállapítja a KISZ intéző bizottsága, hogy a fiatal szakmunkások, mű­szakiak és közgazdászok látókörének, ismeretei­nek fejlesztésében igen nagy szerepük van a nemzetközi tapasztalatoknak. Ezért javasolja, hogy asz ország gazdasági megterhelése nélkül valósítsák meg és fokozatosan szélesítsék ki a fiatalok nemzetközi szakmai tapasztalatcseré­jét. A külföldi tapasztalatszerzés ideje négy hónaptól egy évig terjedne olyan formában, hogy a kiküldött és csereképpen befogadott fiatalok saját keresetükből tartják el magu­kat, s az útiköltséget is maguk viselik. Bizto­sítani kell, hogy a fiatalok külföldi útjuk előtt három—hat hónapig tanulmányozhassák a leg­fejlettebb hazai gyárakban elért eredménye•> két. __ _______ _____ __ két formailag már az államo­mé g azt sem végezhette el tel- sítás előtt létrehoztunk — ele­mesen. A tanulók nagy része a inte csak nevükben lehettek második, harmadik vagy ne- általános iskolák. Az iskolai Syedik osztály elvégzése után épületek, az iskolai felszereié- adott, hogy az addig csak for- kLmaradt az iskolából. sek nagyon elhanyagolt álla- mai általános iskolákat pótban voltak. Az egyházi Lsko­Szépül a Mecsek Az államosítás lehetőséget m hivatala az idén háromszáz- ezer forintot kiüt — illetve ___ F_____________„ ______ t_________________________ résziben már el is kiütötte — A munkás és paraszt gyér- iákat a tantermek zsúfoltsága (Folytatása a 2. oldalon.) I városi tanács idegenforgalmi az erdei utak, padok, pihenők nie Kék, akik nagynchezen el- és egyéb műtárgyak rendbe­való-* helye, a A pécsiek kedvelt kiránduló Mecsek város feletti köntösbe öltözik. A ; részé uj végezték a népiskola minden _ osztályát, csak a legritkább: esetben tanulhattak tovább. A felszabadulás előtt az isko­láknak csak kisebb része volt állami. 1937—38-ban például Ünnepi műsor a propagandisták tiszteletére 150 családi házat vásároltak a komiéi bányászok Komió-Dávidföldőn 288 csa­ládi házat építettek fel állami Hitelbe) a bányászok részéré, amit azok jutányosán megvá­sárolhatnak. A 288 házból ed­dig 150-et adtak él. sok bá­nyász pedig a megfelelő házat kiválasztotta és a szerződést a házvételre folyamatosan kötik meg. Csütörtökön este bensőséges ünnepség színhelye volt a ! KISZ és a Szakszervezetek i Doktor Sándor Művelődési Há- ;za. Az idei pártoktatási év be­fejezése alkalmából sok pécsi ' propagandista gyűlt össze, ; hogy megismerje a tanulmányi >év néhány tapasztalatát és meg : tekintse a tiszteletére renrie- : rótt ünnepi műsort. Az évzárón Szentistványi : Gyulámé elvtársnő, a városi : pártbizottság ágit. prop, osztá- : lyának vezetője méltatta a : pártoktatók munkáját. Hang- ► súlyozta, hogy az idei pártok­tatás reménytkeltó eredménye­ket hozott s ebben nagy érde­mük van a propagandistáknak. Lelkiismeretesen, fáradhatat­lanul és magas elméleti szín­vonalon ismertették hallga­tóikkal a marxizanu6-ieiTiTHZ- mus tanításait, azokat a tisz­tázandó kérdéseket, amelyek az ellenforradalom leverése után merültek fel. A propagan­disták emellett névelői is vol­tak a rájuk bízott hallgatók­nak. örvendetes, hogy most már mind több vezető tiszt- sorát. kiváló munkájuk elismerése­ként. Az ünnepség második részé-: ben színvonalas kultúrműsor; következett. A közlekedési vá!-; lalat énekkara munkásdalokat szólaltatott meg, majd a Me­csek Művészegyüttes adóit Íze­lítőt felkészültségéből. Nagy sikere yolt a „Kozármislenyi verbunkos“ -mák és más magyar népi táncszám oknak. A részt­vevők sok tapssal jutalmazták': mindkét együttes igényes mű-' Épül a televíziós közvetítőállomás ségben dolgozó kommunista is vállalta ezt a nehéz, de szép megbízatást. Befejezésül a városi pártbi­zottság köszönetét fejezte ki, sok sikert és további eredmé­nyes munkát kívánt a propa­gandistáknak. Ezután többen értékes könyvjutalmat kaptak A városi pártbizottság elő­ször rendezett ilyen évzáró ün­nepséget. Mindenki jól érezte magát, baráti beszélgetés a'la kult ki a megjelentek között s egyúttal jól is szórakoztak. ; Nagyon hasznos kezdeménye­zésnek bizonyult. hozására. A Misinatetőn a televíziós közvetítőállomással egyidőben ugyancsak társadal­mi erőből meteorológiai meg­figyelőállomás épül, erre a célra eddig több mint százezer forint értékben adtak össze pénzt és anyagot különböző vállalatok. A Mecseki SZOT üdülő mellett a Budapesti Erőmű Vállalat építette fel üdülőjét. Nagyon megnőtt a Mecse­ken a magánépítkezési kedv is, az utóbbi három év alatt terméskőből, szép kivitelben ötven családi ház épült a hegy­oldalba. A városi tanács most elhatározta a mecseki magán­építkezések megszorítását: új engedélyeket csakis a környe­zetbe illő, reprezentativ kivi­telű házak készítésére adnak ki. Pécs mecseki részének ki­építésére tanácsa és magán- beruházásból az idén mintegy hárommülió forintot költenek Ma tartja meg előadását az eszéki együttes Illetékesek tájékoztatása alapján, lapunk június U-i számaiban hírt közöltünk, amely szerint az eszéki mű­vészegyüttes június I4-re hir­detett előadása egyelőre elma­rad. Most közölték velünk, hogy az eszéki művészegyüt­tes előadása mégsem marad el, hanem azt június 14-én, szombaton este 8 órakor meg­tartják Pécsett, a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sán­dor Művelődési Házában, (11000 fonna »el adtak temen felül j mecseki teketeszénbányák A mecseki feketeszén-ba­nyák — a pécsi é* a komlói trösztök — az év eleje óta 40 000 tonna szenet adtak ter­ven felül, ebből 23 000 lonnát a Komlód Szénbányászati Tröszt termelt. Az összüzemn teljesítmény mindkét trösztnél az előirány­zott felett van. Komló május­ban a kalória tervét is túltel­jesítette, Pécs azonban nem érte el az előirt átlagos fűtő- értéket. A misinatetői kilátótorony épii leiének meghosszabbításá­val épül a pécsi televíziós köz- vetitőállomás épülete. Az épi- tőmunkások már elkészültek alapozási munkákkal, mar kibújtak a falak a földbői •* úgy számítják, hogy augusztus­ban már készen is áll majd az épület, amely befogadja a köz­vetítőállomás berendezését. Az antenna tornya az épület mö­gött helyezkedik majd el. cA zsihétí szólók eqqett Erősvesszőjü, haragoszöld szőtök kö­zött visz az út a tanácshoz. Tanács a szőlőben? Már maga ez a tény is érde­kes. Az egyik szőlő szélén ott a tábla: „Községi tanács, Zsibót" és nem. messze tőle ugyancsak a szőlőből egy piros ala­pú, fehér betűs tábla tudatja, hogy ott vegyesbolt van. — Nemrég vettük át műszakilag az új iskolát, — fogad a tanácstitkár. — Egy tantermes — 32 gyerek jár ide az ősszel, mert eddig a régiben, a Vasvári csárda mellettiben tanítanak — de na­gyon szép. 530 ezer forintba került. Igaz van hozzá kétszoba, összkomfortos taní­tói lakás is, vízvezetékkel, meg miegy­mással felszerelve. Az iskola környékét parkosítjuk: pázsit fűvel bevetjük, virá­gokkal díszítjük. Ide járnak iskolába a turbéki gyere­kek is. Négy kilométert is gyalogolhat­nak. Erről beszélgettek a múltkori ta­nácsülésen. Meg is szárazták az autó­buszt. hegyen autóbuszjárat Zsibótra a gyerekek miatt is, meg ... ide járnak a szőlejükbe a hoboli, a molványi, a. cser­tői, a szigetvári, a dencsházai gazdák. Ezek is busszal jöhetnének, meg aztán a zsibótiak is busszal mehetnének a piacra. Szóval kellene a busz, nagyon kellene... 324 hold szőlő és közel húsz hold gyü­mölcsös húzódik itt végig a dombon. Jó bor terem itt. Egyesek mondják is: — Minek soroltak be minket a négyes tájegységbe, amikor gyakran a zsibóti bor vetekszik s mecsekinél is. — Azért, mert gyakran és nem min­dig! — mondom a titkárnak, * össze­nevetünk. A községben körülbelül 650 ember éí. Javarészük 12—13 holdas gazda. Köz­ség? A lakosság zöme a szőlőhegyen él, a községben mindössze negyven ház van. Igaz, lassan-lassan beépülnek a juttatott telkek. Tizenhat új ház már épült, kettőt most építenek, de azért a lakosság zöme szétszórtan él. Szétszór­tan, de nem kultúrálatlanul. Igaz, hogy nincs kultúrházuk, de majd lesz, a volt iskolából csinálnak maguknak. Ók nem is ezen keresztül mérik elsősorban a kulturáltságot. Müller János, a tanács- titkár azt mondja: — Én ibafai születésű vagyok, ösz- sze se lehet hasonlítani az ottani pa­rasztokat az itteniekkel. Ott még min­dig majdnem mindent kézzel végeznek. Itt majdnem minden ház udvarán ott van a vetőgép, a kaszálógép, még a bog­nárok is gépesítették a munkájukat. Ketten vannak, de mind a kettőnek van munkája bőven. Épp a napokban be­szélgettem az egyik bognárral, Arács Jánossal, aki azt mondta: — Annyi munkánk van, alig győz­zük. Nem is csoda. Az itteni bognárok nemcsak javítanak, hanem új kocsikat is készítenek. A hegyen jó termés Ígérkezik. Sok bor lesz, de pénz is lesz bőven. Nem­csak borból: zöldségből, gyümölcsből, meg áEatból is. Sok a szerződéses »ér­tés, meg hizómarha a faluban — újsá­golja a tanácselnök, miközben egy akta­csomót tesz az asztalra. — írja meg ezt is — és magyarázza: Zsibótot erdők szegélyezik, amelyekben sok a vad. A szarvasok meg a vaddisz- nók — hiába ijesztgetik őket — mindig megvámolják a termést. A múlt évben is 15 ezer forint kárt okoztak. A kár­becslésre meghívták a vadásztársaság emberét is, de nem jelent meg. Még egy meghívót küldtek neki, de megint csak nem jött. Felbecsülték hát a kárt az er­dészettel közösen. A jelentést elküldték a járási tanácsnak, az meg vissza, hogy az ügy a sasréti erdészeihez tartozik. A sasrétiek meg: az ügyet a járási ta­nács erdészeti előadója intézi, az meg azt válaszolta: a megyéhez küldjék. Á megyétől is megjött a válasz, mely sze­rint most már nem áll módjukban a fel­becsült kárt leellenőrizni... Egy szó, mint száz — a tizenötezer forint kárt még mindig nem térítették meg, pedig itt lenne a legfőbb ideje, hogy megtalál­ják: kire tartozik az ügy és ki felelős az ide-oda tologatásért. •. ■ Iskolásgyerekek bandukolnak a szőlőben. Vannak köztük olyanok is, akik most végeznek. Nem szőnek nagy terveket a fejükben. Többségük itthon marad — a szőlőbe, a szántóföldre is Itellenek a fiatalok. Ók örömmel vállal­ják öregapjuk, apjuk hagyatékát — a földművelést. Helyesen, nagyon helye­sen gondolkodnak. (SZALAt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom