Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-12 / 137. szám

»SB«. TfTN’irS ]?, NAPLÓ VILÁGHÍRADÓ 5 Á tunisz—algíri határon »ltyr*»Y?VV»VYVTVT?TrWfWV»*WivtVtVV?TTr RÖVIDEN Ojógyitás mcsteméges köhögéwel Ausztráliai orvosok „klkhlíBö- fp«r >tmrkos7,Miiteb. ímneh «« Hadata, hogy olyan betegeiméi bikei lógaAsaerveik bénulása liatt mesterséges légzéssel tar­jak életben, automatikus kö­pést idézzenek elő, ami Hozzá- irwl a légzőszervek aktivizálá- ihoz. Xf. cl,sö bizonyítványok Tibetben Tibot történetében eiső/ör o«a- ittak ki iskolai bizqnyíWényo* at. Most végezték el az elemi kólát. Az első beiratkozott nö- anöégek éa megkapták bi*o- iúványaikat, ez a háromaaéa k és a ill* 1. « t ta (' tarmek fiatalember kivétel után Iratkozott be iskolába, A boldog bizonyítvány tulajdo­niak egy része középiskolában ’■rUtia tanulmányait, többen lennek Pekingbe a nemzetiségi lyetemekre vagy a szakiskolák’ » a többi a tibeti szervezetek­en és intézményekben vállalt unkát. Az Amerikai fiatalok politikai jógáiról A New York post számos s# *n aluli fiatalt kérdezett meg, illyennek latja saját kapómig A Mars-repülés reálissá válik Saedov akadémikus nyilatkozata Szakadatlanul özön »lenek az algériai me- ineküllek a tuniszi (határ faié. A Iran- cia gyarmati had­seregnek a vezetői iloglalkoznah a tfOb- t(tolatlak hogy akna- («trat létesítenek a tynismalgéri ron. A kérdéses öve­zetben mintegy 3«, ezer algériai lakos .el, akiket deportál foknak és vagyonuk. g>„i megfosztanának Nyugttton mzz nttgyon so- semmiféle más eggkozöKkel mesterséges holdak létrehozó-iiPm»®*» a sorsnak az kút beszélnek »/. olyan mes- meg nem oldható, sárit. 15 munkálatok eredmé-(iI®JJ!ii«2 ahm«L.ktT terséges hold felépítéséről, Van-e elet a Marsen? E kór- nyei közé tartozik a* amerikaidé» Tunéziába, mely- i amely embert is visz a koz. désve már évtizedek óta igye- mesterséges holdak felboesá-,»»ék határszélt me- Jmikus Űrbe. Az Egyesült AUa- keznek feleletet adni, de a tu- tása. Meggyőződésem, hogy •£{*{/{J* "ti mok hadügyminisztériuménak dósok aligha képesek az űrha- legközelebbi időben az «meri-|iárasztották •* szakértői úgy vélik, hogy 10 .lózás felhasználása nélkül vi- kai tudósok nagyméretű ós,l A kiürítendő esztendő múlva megépíthető tathatatlan, és egyöntetű fele- súlyú mesterséges holdakat is,irtt!<l‘ ä*J_,km kosz- az ilyen mesterséges hold. letet adni e kérdésre. Úgy gon- képesek felbocsátani s ezáltal|i us.M a laKosságot iNem akarok az időpontokról dalom, hogy a mai ifjú nem- egész sor fontos kutatóit vé- erőszakkal eltávolít- . i vitázni, de megmondom, hogy zedék szemtanúja lesz a Mars gézni, * kézákMI és ' a mesterséges hold felrepítését titkai feltárásának, Szerintem , , .. . „ a a kozmoszba a biológiai kísér, ao esztendőn belül megvalósul ^J1 Wváha* fei»y«j*j**. letek egész sorozata előzi meg, a Mars-repülés. megoioasaoan, a MBis-repuies , Egyetlen öt. egyel­r aika út la meaadta az első és előkészítésében az emberek- \ len híd nem kerfll­iúen fontos adatokat ám a Burcelonéb«n a loSUlóbbi nek óriási kiadásokkal, a legÁ e' a Földön ktoüli étot problémája »^mzetközi űrhajózási Hong- különfélébb tudományágakban , ' ,„„n snl- rflitálvt tartalmaz tosszuson a Hold „megrohamo- dolgozó szakemberek tudomá- , akadály-renöszere­LR9n 80k .r?1**15? wrpaimff. gásának” különféle terveit vi- nvos mnnkáiának Összehaneo-T llkm" Tibet békés felszabadná" Teljesen világos," hogv e reite- . .. . 1 után Iratkozott be iskolába. *, V . _T tatták meg. Az egyik terv sze­iyeket meg kell oldani, mi előtt az ember eljut a kozmi rint rakéta útján hidrogénbom­bát kell fellőni a Holdra. A val hamarabb és teljesebben a megközelíthetetlenségét. ItHvat- vetélés pn ír sem less, ha megkapjuk a Ivasati jogot. Ast állítják, >|y Amerikában a választaso- *a kifejeződik a nép hangja, nem Így van, Ha a*» mond IS egy rendőrnek, hogy szólás- '«badiág van, Jack, o válasz- •epen bevert a fejünkéi," A J# éven aluli férfiak a végső pysz- a szerencsét- ilbb embert kö- rnegtagadása Vádolta a Adjátok saját szabad­vii=ls= vehetne. E feiiobbanást a Föl- szorosabb kapcsolatot hwnÁkS' hnrnvMult fiiadata képezi Ma dön színképelemzéssel tanul- létre a tudósok között. Az ilyen], ev a leenehezebb nrobléma mányozva meg lehetne állapi- munka más területeken Is jóf. Mái Pori; fonoAmspmnnda tani a 1101(5 ve8yi összetételét, példaként és alapul szolgálna1 ni hqayan folytatjuk a közi A hidrogénbemba-rohbanés az együttműködésre. Az űrha- ], A mos/ meahódítósót azután neonban csupán iBen rövid idő- józás és a rakétatechnika terü- hoev a mesterséges holdak rél re tenné lehetővé a felvillanás létén dolgozó tudósok ezzel nogy a mesterséges noicia^ re mi„.i „ unidnat rnovmírUthcn vmv.vAiärtilnA- A kovetke2i6 hónapokban konzor olyan erdőnek kell EpveU profeenzor. a Manche#-, lennie, mint a Holdra itányí- i tér melletti Jodrell Bank rá- tottna.k «. ezért 38en. eros SSTwSS77**’ ráz uina.io auomasok íetrenoza ................................. . peresebb rádióval dolgozik hogy ezzel a vizsgálati mód­Ar anx ]im#jd. Eat at erősebb adót ezerrel kiderítik a Vénuszt f t’ádióezondaként hwanéljak kivevő számos rejtélyek .täT.» tesÄ SXÍ: ÄKÄSMrÄS iSMRU E, ais™fÄ [ ® XJSrzzsrr. ^ * ässä **• »» • ■ ■ ■ földi atmoszféra határait. Ma Held színkepregisztrálasa nem szilárdításához .az űrhajó-állomások létrehozó’ , ,, „ < sóra. Az űrhajók ezeken az ál- 5)0n képződő kráter nem lenne f lomásokon kiegészíthetik maid olyan nagy, hogy optikai mm üzemanyagkészleteiket, s foly- szerekkel tanulmányozhat- tathatják útjukat, nana- ' Nemrég még sok szakember Ügy gondolom, hogy az em­Námet Háziasszonyok Sző- ÍSS^S^taitliSf^ 'adnék aisószászországi elnök- hajtóművel ellátott rakétákkal amelyet sok fantasztikus re­lehet a Földről közvetlenül a gény oly aprólékosan leírt ~ bolygóközi űrbe repülni. Meg irreális.^ Arról nem^ is beszélve, kell mondanom; technika mai teszi, hogy a bolygóközi repülé. sek ma már reálisnak mondha- Hold hőmérséklete nappal 100 tők. Sőt tovább megyek: a tech —120 fokra emelkedik, éjszaka .,nika mai eredményei alapján Pec,ig körülbelül mínusz 160 i már most komolyan beszélhe- fokra süllyed. Mindez lényege- ■ tünk arról, hogv rakétát küld- sen megnehezíti a Föld küldőt- t jünk a Marsra. . teinek „partraszállását" a Hol-', A Hold és a Mars kutatása dón. , kozmikus rakéták segítségével Sok országban ma igen ér»], lehetővé teszi egész sor olyan dekes munkálatok folynak kü- feladat megoldását, amely lönféle típusú kutatórakéták és hségének alaöszászortiíágl elnök ője nemrégiben őtesérőleg emlé­ken meg a harmincéven ájult ‘hekről, hogy meglepő kész- fSgei rendelkeznek a háztartá- munka lránt és a legtöbb '(■'.ben szívesen segítenek fele­süknek. Al elnöknő ezt a meg- áplfcst egy háztartási gépki- itás megnyltAaSn tette, meg. "apitván azt is, hogy az ösz- |e?yűjtBtt statisztikai adatok -Unt a harmincéven felltil fér- jjt a konyhában rendszerint csak Ital a nélhöl ielannek meg, °Sy figyeljék, hogyan készíti '■eségilk az ebédet. orn, hogy a rakéta- hogy a Hold felületének tolépí-j] ' ] hÄ SjtoáT^igffi i tiltopoto lehetővé assórnrrnUra «rnereUen, ^ /ém*t találhatunk. A »eovjat ««k a Hold vúwonylstában bolygokozi repule- gondolnunk neu arra, nogy ar tudfank mpnÁiinníinttAh ' _ _ ___ Ka ron hordható televíziós készülék ' kgron hordozható tranzisz- ■los rádió adó- és vevőkéizülé- fet ma már sorozatban gyárt- ,*> bár még mindig job- c»»k a hadseregek aziikség- Jéire, Nemrég azonban hasonló *ví7.i6s készülékekkel is meg­hűlik * kísérleteket. Esek eső- üt js a katódcsövek klvételé- í.1 tranzisztorok helyettesítik, ■aiatür telepeik élettartama e ’ fél óra. Sorozatgyártásuk jvában csak 1960 végén kezdó- « meg, mart a megfelelő tran- ^«orolt ára egyelőre Igen ma- «I* As atomóra A rádiómémőleök nemrégiben New Yorkban tartott tanácskozá­sán két tudós egy irógépnagysá- Mu atomórát mutatott be, amely száz évenként mindössze egy má­sodperccel tér el a pontos Idő­től. A két kutató kijelentette, hogy további precíziós munkák árán az órát olyan pontosan be tudják állítani, begy az egymá- aodperces eltérés (*ak bárom- e»er éven belül jelentkezik. Atyjukért imádkoznak John Foster Dulle« leánya, a U éves Lilian pulles-Hinshaw, három gyermek anyja megkapja • „Teológiát Unió1* protestáns szemináriumának diplomáját. Mrs. OpHes-Blnahaw presbiteri#- nus lelkész akar lenni, Dulles fia, Avery Dulles két év­vel eaelóit belépett a jezsuita rendbe. Már régóta Umerettt, hogy a tengerek ég as óceá­nok, vize aranyat tartalmas. Egy köbméternyi vlsben át­tudátok megállapították, hogy a tdnpemííhan ane"1 arany t>an, hogy — ha , egém mennylféget M lehet­ne vonni —r a Föld minden egyes lakójára kit kiló jutna A moezkvai vegyi-techno lógial intézetben tlgyneve A Vénusz „letapogatása“ a tengervízből J j majd m-f •• kutat© tnrvba v«t- mYjdkÓtm«^ll7píu.nr111 __. _ __. mennyi te, a világ legpagyobb idő alatt fordul meg a bolygó moagatható rádió teleukópja Mját tengelye körül- A Vé­eegitöégóvel rádióhullámokkal '«tapogatja a Vónuaz bolygót. nutz ugyani« állandóan aűrű, áthatolhatatlan felhőkkel van fedve 4» azért nem iamerjük pontoaan egy Vónuaz-nap pan­to# hoMtztutágát, c#ak annyit tudunk, hogy körülbelül 36 folytattak, s ez vja^onylag Bgyuseerű volt, men a Hold ;*alt körülbelül 3«ö ezer kilo- föld-ímpig tart. Lehet, hogy Äircj.’ss & »r * ~r? VOM« «ml»« «, • Ml- »«l «M.lM*Uan I~«hlU- iebb van a Földhöz! majdnem rozn! a Föld ó* a Nap között; zen ionkiceerélő gyantát ál- LÄÄÄ Am tiv°1“*ot- E* * táwlws * Utónak elő. amelv a tenant- k a meateieio etemet a ki tér- * vi«a*hang beórkez- wertókegj^óge. A legutóbbi letekül 7 Csendes-óceánon ] téig. A Vénüknél ez az idő- 100 évben nagyon gyakran I ' r n i{ *’ l'N !’ i'v folytatták, amikor is egy ex­pedíciót hajó fedélzetéről hosszú ideig figyelték a le* süllyesztett ionkicserélő gyantát Amikor felhúzták, olyannak tűnt, mintha arany- rúdat találtak volna. A sikeres kísérletek után az ipar azonnal hozzákez­dett at iöflWeiefélő gyanták if tömeggyártásához. tartam, — annak allanére, folytattak k(«érieteket, hogy h0£^.J^rVauI2k vWny" ©ptlkalU« meghatározzák ezt, sebegaóggel közlekednek — . , j-Tl-wa - . , ,, mintegy 3 perccel meghoeazab- v®1*”11^1 * különböző bolygók hodik. Ahhoz, hogy egyáltalán közötti távolságot; « annak el­végre leheeaen hajtani ezeket lenére, hogy ezeket a méid«®­r«e^’WSÍto^nt^«áSU*^í m * 1#h*tó 3**n««y®bb pon- vendelkeani. Annak a rádió- ta"*Ä***1 végezték, a* e ad izéének pedig, amelynek el menyek mégeem egyectek tel­kei! érnie a Vénuawa, tízmll­v« |ke r*i**t>, tyyár volt, váratlan fordulatokkal és féle­lmei telített nyár. A gyerekek a kertben Htgunták a játékot a cséplőgéppel, Pedig ta- ff0* kis gép volt ez, a Kovács Pista csinálta ^»navehetetlen deszkákból. Szakasztott %n volt, mint egy nagy cséplőgép, csak- yv ezt kézzel kellett hajtant. Sietni is le- V*tt. Szalmarázója is volt, amely kt-bejárt. ,'M a kutya nyelve, amikor melegében li­tyin szokott. Jó játék volt, de megunták- Kugliztak. Maguk építették a pályát, a go­ikat meg a babákat az öreg Bús bácsi ké- Pompás kis pálya volt. Ez Is olyan, « nagyokéi, Ebben is utánozták a fel­eteket és szakasztott úgy is kiabálták: Sose három! ,A golyó kirepült a kézből, Kettőt ütött. Kis s,ka bezsebelte a húsz fillért, L." Na. be lehet szállni! — unszolta a töb- y^et, akik majd a térdükig lenyúlva koto­rtak a nadrágzsebben. '*> Ha nines pénz, nem játszunk, i" Elnyerted a pénzünket. Csaltál Te már l’éred a pályát, könnyű neked. Vitatkoztak egy ideig, voltak, akik kérték: Add vissza a pénzünket! lkerekedéire nem került sor. Jóska volt Pttíiic a legidősebb, meg a legerősebb is, Ki JN volna vele szembeszállni. Vége a kugli- Nincs pénz, nincs kugli. De hát azért I janiit csak kellene játszani. Gőbdlös János kiáltott: '' Apacsozsunkl Azdm! ^ De legyél te a hunyó! Azt nem! Számoljunk! A gyerekek körbe álltak és Gabölös szá- )tni kezdett. Egy mondókát mondott, amely­ek minden szótagánó 1 rá mulatóit valakire. 8*941» kezdte; „Eni-péni-jupi-néni. Effer- y!fcr-gumi-néni. Iszli-pó, iszfi-pó. Te-vagy-a ^'hyá!’' — ütőit végül ismét magára Gőbö­StiaíoiL 'János / r A HUNYÓ lös. Meglepődött, Javasolta is mindjárt; — Ez nem volt igazságos! Kezdjük élűiről a számolást! A gyereksereg felzúdult: — Te számoltál! Te vagy a hunyó! A vitát ezzel le is tárták. Oőböíős nekt- támaszkodott az öreg körtefának, befogta a szemét és mielőtt számolni kezdett volna, el­rikkantotta magát: — Tízig számolok! Aki nem bújik el, azt leapacsolom. Számolt. A gyerekek szétrebbentek, mint a. verebek. Mindenki talált magának jó búvóhelyet- Ki a szalmakazal mellett, ki a tormalevelek kö­zött, ki meg a bunkerban, amit a kertben ástak, hogy legyen hová bújni légiriadó ese­tén. Gőbölös nem mert messze elmenni a fától. Ki tudja, hátha valaki itt lapul a közelben és akkor ő ismét hunyhat. A jól elrejtőzöt- tek közül egyesek kiabáltak is neki: — Itt vagyok! Fülelt és ha megismerte a hangot, akkor a fához futott, — Apacs a Tóth Menyhért, epy-kettő- hárem? — Nem i(w! Nem ti látsz! Mondd meg. hogy hol vagyok! — Ott! — Hol? Nem tudta megmondani és az egészben a legbosszantóbb az volt. hogy n végén mindig üt apacsalták Hunyhatott megint.. Már tizedszer hunyt. 0 bosszankodott, a többiek pedig nevettek rajta. — Jani! ■— hallotta egyszercsak az anyja hangját. Megijedt. Vajon miért jöhetett érte az édesanyja? Talán azért, mert még nem etette meg a disznókat? Ajaj, lese ne mulass. — Janikáml — Tessék! — Gyere ide kisfiam! — Minek? Gábölösné megindult. A fiú ts, aki előtte elkiáltotta magát: — Gyertek elő! Vége a játéknak, haza kell mennem,.. A fiúk előjöttek. Kiss Jóska meg is kérdezte Gőbölösnét: — Miért kell hazamenni a Jancsinak? — de amikor látta, hogy Göbölösné nem felel, csak egyre közelit Jancsihoz, elsonifordáH­Gőbölösné arca halotthalvány volt. Bet Jancsi is észrevette. Úgy ismerte már az any­jának ai arcstlnét, mint a tenyerét. Ha fe­hér, akkor vagy mérges, vagy bántja vala­mi Ai előbbire gondolt ól még litWtebgn megkérdezte; — Ugye nem ver meg? — Nemi v- felelt QőböttMné. •— Nem fcíi* fiam! — és kitört belőle a sírás. — Miért sír édesanyám? — Fn árva kisfiam, Te. Nincs többé apád. Meghalt, Ma jött a hlrl — és kezében ott morzsolta a papírt, amelyre felül valami sza­mára ismeretlen nyelven ezt Irtátcj „pro Patria” és alatta: Gőbölös János honvéd 1944 június 9-én hősi halált halt.” A gyerekek értetlenül nézték Jancsit, meg az anyját. Alig hogy kiléptek a kertkapun, felhangzott a kiáltás; — JátisauflJc tovább! Számoltak: „Eni-péni, jypl-néni...” Tóth Menyhértre ütött utoljára a számoló. — En nem leszek hunyó! — Miért? Téged számoltunk kV — Mégsem akarok hunyó lenni. Ktis Jóska már ütésre lendítette a karját, amikor az egyik gyerek megszólalt! — Ne bántsál A3 ő apja is a fronton van. Távolról mély búgás hallatszott. ■— Repülők! — kiáltottak a gyerekek- — Nézzétek, hogy húzzák a csíkot! •— Azám! — Hű, de sok! A toronyban félreverték « harangot. Ko­vács Pista bácsi — éppen 0 volt szolgálat­ban a toronyban — megmarkolta a nagy­harang szívét és az oldalához verte teljes erőből A harang fájdalmas bugása betöltötte a falut Riadt asszonyok, gyerekek kerestek menedéket. — A bunkerba! Gyerünk, bújjunk a bun­kerba! *, moraj erősödött. A hegyoldalban fel­ugattak a német gépágyúk. Jól lehetett látni a pamácsokat. Egy gép kivált a többi kasüt él oéppuskatüzet zúdított a hegyoldali német állásokra. — Bomba/ kiáltottak a gyerekek, amikor meghallották « borzalmai »üvöltést is szinte egyszerre kiáltották könnyes szemmel: — Anyám/ • Ez a játék már nem a gyerekek játéka volt. Mindenkié. Néhány ember választotta a bu­nyót és elindították útjára. Veszélyes játúfc: a halál a hunyó, is ez a hunyó mindahkát, még a gyerekeket is megtalálja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom