Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-01 / 128. szám

1958 tenths i. NAPLÓ Tallózás | a fekete hajú szépség |L„,. . . , .. f Egy indiai kisvá­* dust mint atomfizikus á , ... Hamburgban Goethe Faustját a rosban egy bajos, “bstav Gründgeus rendezése mo- \ feketehaiú szérisée- «em köntösbe öltöztette. A közép- l> IeKelenaJu szépség »őri tudósból, aki az ördöggel kö-# nek sokan akartak Jött szerződést, a modern változat- j udvarolni de őt Jan atomfizikus lett. A boszor- . , - , . __, ^á nykonyha helyett modern, ex- Stlk K-ttO érdekel- Jontrikus exlsztenrlallsta barlang# e: egy szélesvállú «■'Ul a nézők szeme elé. A dé-#fiPia1 «„ wéd M tóonvllág orgiáját ábrázoló Wal- a ““J31 ,,e? Pórgls-éjl jelenet atomrobbanáseSy jómódú, ifjú uniójával kezdődik, majd boszor- f farmer. Mindkettőt majd boszor- “ányok. iidércek és szörnyek vad tónca következik — rock and roll “tmusban. Hány kísértet van Angliában? , £2 angol statisztikusok beszámol- < ,k arról, hogy az országban éven-j ■^ általában 846.946 kísértet jele-i J!* meg. Aggodalomra nincsen ] Jl*’ közülük 675.000 egészen ártaM ^tlan és nem bánt senkit. A francia válság bátorította, flörtölt velük, de amikor meg akarták kérni a kezét, mindig másról kezdett be­szélni. A baj tulajdonikép­pen az volt, hogy a leány maga sem tudta eldönteni: me­lyiket válassza. Hó­Alsószokrtya, mint vizsgái sS"rí'de3zköz Bombayban az egyetemi vizsgá- Kon egy fiatai diáklány furcsa mó­aon igyekezett hiányos felkészült­jét leplezni. Átlátszó organdi ru- vett fel és az alatta lévő alsó- jlfnyájára felírta a várható kér- , , • v , S*seJt nagy részére a válaszok váz- . * kötni, hogy mi tótat. A felületes megfigyelő azt te lesz a kimenetele 'SvMh/t,a.v"lna- tiogv újmintájó á oriTle(k a szokatlan Í“J ágból készült a ruhája. A női . *K»gáztató azonban gyanút fogott# hármas szerelem- ■s közelebbről is megtekintette a# netk. {“«át. A diáklányt ezután eltiltót- A lány végöl is a vizsgától. i1 cselekedett. Közölte acélos nagyapa 11 áz egyik koppenhágai előváros-# °a<! lakó 83 éves Kari Andersen a két udvarlóval, hogy annak a fele­sége lesz, aki egy néhány nap múlva rendezendő 3 mér- földes versenyen le­győzi a másikat. A 3 mérföldes távból egy mérföldet póni- lovon kell végiglo­vagolni, a másodi­kon futni kell, a harmadikat pedig visszafelé haladva kell megtenni. S mivel kissé anyagi­as lelkületű volt, hozzátette: „A vesz­tes adjon nekem 1 000 font hozo­mányt”. Amikor a lány nyunkat, így még jobban fogja érté­kelni és ezenfelü' a verseny végén ezer fonttal gazda­gabb is lesz”. Nagyon izgalmas verseny volt. A vá­roska egész lakossá­ga kivonult a dön­tő küzdelemre. — A kosság 120 ezer főnyi szabad­lovaglásban és a fu­tásban a két rivális francia kormányzat napok teltek-múl- édesapja meghallot­tak, s a városka ki- ta a furcsa, verseny akit mindenki csak „Dánia acé-. i 1 nagyapójának” hiv — a napok-' váncsi lakosai már fogadásokat kezd­hírét, mérhetetlen haragra lobbant. Az anya azonban, gya­korlatiasabb lévén, helyeselte az ötle­tet és kijelentette: „Ne íeljtsd el azt, hogy bármelyük is veszi feleségül lá­fej-fej mellett ha­ladt, a hátrafelé menésben a farmer lemaradt és az ügyvéd majd­nem 100 yard előny- nyel megnyerte ai versenyt és elnyer­te a lány kezét. A lakosság közü’ sokan nagy összege­ket nyertek, mert az ügyvédre fogad­tak. Jóval később az is kiderült, hogy a lány is nyert 25 fontot, mert egyik barátnőjével ő is az ügyvéd győzelmére fogadott. A francia reakciós katonai 1 megmozdulás által uralt te- i rületek 1958. május 29-én. JELMAGYARÁZAT: 1. Eszak-Algéria, melynek 10 millió lakosából közel egy­millió a francia telepes, a töb­bi arab és berber. A helyi la­ságharcos csapatai ellen a a francia hadsereg nagyobb részét, 600 szer katonát vetett be. Ez a azonban hadsereg a reakciós puccsisták támasza. 2. Dél-Algéria (Szaharai Te­rületek) és Korzika szigete. 3. A fekete négyzetek a fran­l*«syc*pojanaiic ■ niv — a napem.- , Jtón kerékpáron elindult Bécsbe és“ "5 utat visszafelé is ezen a jár- V jl°íyü ép^n^^o^kllométer^^bieiS- # ^z°lgállat kutatóintézetében si- {tóik Végig. Előzőleg szeretett ke- keres kísérleteket végeztek rá- ffkpárján már bejárta a többi dióaktív krinton 85-tel. am skandináv országot, volt Német- “rszágban is. Erre az útjára elő- jr visz magával utitánsat: a eVes Marius Esfcüdeent, Montmartre! hirdetés . >. á párizsi Montmatreon az egyik zakai lokál felett hirdetés olvas­Jtó'ó. amely éjszakáről-éjszakára .««teteg férfi vendéget vonz. A rjnietés így hangzik: „Táncos- — -------- =• --------­““i nk ruhái n.oo órakor a földig# nem tudták pontosan megái­Szívdiagnózis új módszere Az amerikai közegészségügyi tását le lehet mérni és így., megállapítható, hogy tulajdon ) lámái. képpen hézagos-e a szívkamra választófala. cia anyaország és Algérig la­kosainak arányát érzékeltetik. Míg a 2,224 000 km1 nagyságú Algériának — mint fentebb említettük — 10 millió lakosa van, — az 551 ezer km1 — te­hát Algériánál négyszer ki­sebb területű anyaország — lakosainak szánta 45 millió fő, azaz négy és félszer több, mint Algériáé. A francia hadsereg­ből megmaradó 400 ezer kato­na közül 45 ezer Nyugat-Né- metországban, 40 ezer fő Ma­rokkóban, 15 ezer fő Tunisz­ban, a többi az anyaország te­rületén állomásozik. 4. A Varsói Szerződét tagd(­5. A francia földközi-tengeri flotta mozdulata. ff g*N ii v « 6 Ar­ii FOKA dióaktív kripton 85-tel, amely­lyel meg lehet állapítani a * szívkamra választófalóban lé-* vő rendellenességeket; Az újf 32.00 órakor bokáig tódt’ üzletembereit szórakoztatják. v . #"^nraÄombÄrSi ^ ,ker*7iüht A érzett adatok szerint az em, jókra vonatkozólag. A térkép«- ^Ztta^ 1A..A „a- - - - legalább 153 ken megrajzolták a spanyol és szerette vtzaiatn mtinK.atr.ra.: milliárd francia frank értékű portugál hajók útjait, hajózá- \) javak vannak. A vállalat veze- suk és tengeri kereskedelmük (Hői orra számítanak, hogy e fénykorában, összesen 38 000 1kincsek legalább egyötödét si- hajótörést tarmlmámyoztak ét _________________ . wolftve Mvatae egyik domb- ^lhOZrH°k- EfW h°" ^ ^ ^ 1*™*°*** az^ban '7kincs w ^ ^ ezt ^konzolos <3Órajt pereltek fel a légkor túl l^olábbJ500 esetben «e ^ ^befefc fantáziá* aki 1952-ben indult útnak La —__________ _______ ___fszerűbb műszaki eszközökkel, sés értékű kincs rüttyedt el a ma_ ^ )korszerű tech* HochettbőL Látta az elmerült .z ehre ISI, mUt,6, tó- Ä % JZ? F. L. ezre- c„wt, amUv^M SÄÄ £5^ frt. «got hölgyek szervezett dolgozók eljárás rendkívüli fontossági sebészeti szempontból, mert bizonyos született választófali defektusokat operatív úton1 meg lehet gyógyítani. Eddigi1 _ nem tudták pontosan megái- f htf1^ lapítani a fal defektusát; a rá-. dióaktív kripton 85 segítségé-1 floHdai vállalat amely tenger. vei most már százszázalékost, ........ , . m , pon tossággal megállapítható ? be merült kincsek felszínre^ ho- iobb és bal kamra választófa-1' zatalával foglalkozik, a követ-- iának betegsége J,kező két évben 50 helyen meg­Dr. Richard Sandens, a Krip- ^kísérel hozzáférni a hajókban ton-eljárás felfedezője közölte. >ejmerölt kincsekhez. A mun­nagyará- kutatás előzte mea. s a kémek, Versengés az elsüllyedt aranyért! Felszínre hozzák-e az inkák inesés kineseit? irn,--­h.ío órakor térdig és Így tovább. “tótcsak vagyunk, hogy ön haj- 4.00 óráig marad!” ^hgliában szakszervezetet Jkarnak alakítani az „éjszaka "»’gyei“ . árgUáhan szakszervezetet akar­jak alakítani a ..night club girl-ök, ^ éjszaka hölgyed, akllc estétilként v>/vrxr ^ Skriotom__R5-öf" lTeve7P-i L’ PMoni West End negyed kálatok megkezdését A Quest Associates roncsokat. A tengeralattjáró számodban ttok Portwgáüa W munkáját pedig helikopterrel milliárd frank értékű hajóra* kísérik figyelemmel. tik a vérkeringésbe, mégpedig — miután gázról van szó — p \nyu A tengeralattjáró 36 térké­pekkel és kartonlapokkal telt ládát visz magával. A karton­lapokra és térképekre felje­gyezték az eddigi kutatások minden adatát. A világ összes hajózási vállalatától mindent összeszedtek az elsüllyedt ha­köményt vesztett si. Spanyol- ország pedig ennek a felét A tengerbe veszett hajók és a kincs értéke csillagászati szá­mokat ér él és ennek 95 száza­léka nem került újra felszínre, Legtöbbet Anglia foglal­megprábátta bévárharang se­gítségével felhozni a rako­mányt, de nem sikerült. Há­rom év múlva megint vissza­tért és akkor sikerült a pa­rancsnoki hajó hátsó részéből 26 tonna aranyat, ezüstöt és drágakövet felhoznia I. Jakab angol király részére, Később az amerikai Riesberg is meg­próbálkozott. 1938-ba» Anton vénában lévő vér rádióaktfvi- yUeU heiyeken Rakéta-próbaállomás a tengerfenék kineseit megka­parintsa. Három évszázad alatt azonban a sok ezer mdliárdból csak 200 milliárd értéket sike­rük felhoznia, Még soha sem szerelte vízalaitti munkákra Arra számított, hogy a kincsek felszínre hozásának költségeit a filmezési jogból eredő jöve­delemből veszi kL Vállalkozá­sa azonban nem sikerült. Kern jutóét a kémes birtoká­ba Alexander Kcrganov sem, oldalára betonszerkezetet, 500 tonna nyo­móerő felvételére. A konzolos szerkezetű tömörbeton építése ki­küszöböli a rezgéseket. A rakéta­motor kilépő sugarának a vizsgá­latára Iángterelő aknát építettek a konzoltesten kiképzett négyszög- alakú nyílás alatt. A. konzol 17 méter hosszú és 23 méter széles, vastagsága a töve irányában S métertől 13 méterre növekszik. A kísérleteket szolgáló padozat felső lapja 70 méter hosz- szú és a hegy oldalába a gránit- rétegig nyúlik be. s csupán költöttek, A parancsnoki hajót a leg­újabb tengerészeti felszerelés­sel látták el. A hajó emelőjére acélból és üvegszerü anyagból díció főnökének véleménye szerint a tenger fenekén ren­geteg a kincs. Egyes vélemé­nyek szerint, a világ összes készült ,jzseb-tengeralattjárót" aranyának és ezüstjének 20 szereltek, amely pár perc alatt százaléka hever a tenger mé- 300 méter mélységre süllyeszt- lyén. 1500-tól kezdve, amikor modni sem lehetett A kutatók véleménye szerint legtöbb esüllyedt érték a Ka­ribi tengerben van. Kikötőiben ciaocszágba. A spanyol hajóhad útjának másik végén Spanyolország északnyugati partján, a Vhgó öbölben már két és fél évszá­gyülekezett egykor a spanyol zad óta hasonló kincs hever ezüst hajóhad, fantasztikus ér­tékű kincsekkel megrakodva. kapunk híreket, hogy a Y1 Francia Köztársaa&g tör- ^hyes alapjait aknázzák alá arizsban. Olyan ember köré gyűlik a törvény-e« rend el- „T^Ses gyűrűje, akinek alap­éi0 feltétele a nép választott ai?viselőinek szétkergetése, az Ij^ÍBiány felrúgása, a szemé- - hatalom korlá-Man gya­ntása. De Gaulle tábornok ey politikai játszmájának yitánya az algériai puccs voit, le8rajongóbb hívei, a to, h«dt ejtőernyősök Korzika e J-^t vették hatalmukba. S -körítés törvénysértések kőze- tpw-Pe Gatille tábornok rej- eből előlépve „felajánlotta w ^álataH’* a nemzetnek. A tai. e^e-nsóg politikáját foly- lav° Pflimlin kormány csak k)(1í'0Zott az erőszakoskodások ,}, ‘aT1> de nem cselekedett, pe- jii^,a baloldali erő, a Kommu- fait a szocialisták és _kívül igen sokan a kü- Pártokból, a köztársa- hót ^?e8mentésére fújtak ria- Bj,.\ De a kormány nem a fa- ked • íkztek ellen hozott intéz- w <'s°ket, hanem a 6ajtó el- jn. ’ ^el>°By megírhassák az fő) - De Gaulle cinkosai- >- ?a népét eláruló kormány hető. Ellátták detektorokkal, Spanyolország megkezdte az Eveken át gyűjtötték az arany- fényszórókkal, teleyizorral es fosztogatását körül- é° ezüstrudakat, amit a spa­távolról irányítható robotka- 1 g josztagatasat, Korúi harcotok az inkák temn­(tokkal. Ezek a karok szedik belül egymillió hajó süllyedt el SaiÍó\ holtak. A TemtTdek \ maíd szét az elsüllyedt hajó- a tenger hullámaiban. A XVI. kincs odacsalta a világ összes i^t kalózát és kalandorát is, s ezek az Antillák sziklás kikö­tőibe rejtőzködve várták, hogy a drága zsákmánnyal megra­kodott hajókaraván elinduljon. Alkalmas pillanatban azután könnyű hajókkal a súlyos gá­lyákra rohantak és gyakran rohammal elfoglalták őket. Gyakran azonban megsérültek a hajók és kincsükkel örökre elmerültek. E kincs nagy része még mindig a tenger mélyén fekszik. Példa nélkül Ä, ahogyan világos párhuzamot vont Hit- toudozásoWba bocsátkoztak a Pflimlin saját magát és kor- ler és De Gaulle, valamint saociaiifitapárti vezetők De mányát megbuktatta, hogy a Franco és De Gaulle között. Gaulle-lal. A jobboldal persze szélsőjobboldal politikusainak Sok a hasonlóság hatalomra- mindent labbavet a szocialisták adja át a kulcspozíciót, a nép- törési módszereik között, hi- megnyeréséért, hogy De Gaul- front'-kormányt követelő fran- szén politikájuk a fasizmus ta- le-t beiktathassák, cia nép becsapására. Az Algé- Iájából fakadt. Az H Tempo riában hatalmat bitorló Massu is leszögezi: „Franciaország tábornok legényei az ejtőer- most elérkezett az olasz 1922 nyőeök Párizs elleni bevetésé- október 28-hoz, amikor a par- vel, alattomos katonai pucs- lament minden hatalmát a fa­csal fenyeget ódznék, ha ked- sisztákra és Mussolinire ruház- vencüket, De Gaulle tábomo- ta. Isten óvja Franciaopszá- kot nem teszik meg az anya- got!” A legizgalmasabb par- onszág korlátlan urává. lamenti harcok idején Wa­Néhéz órák előtt áll Párizs, veszély fenyegeti a Francia Köztársaságot. Mint az Unita ír-ja, a francia demokráciát megtámadták és becsapták. A lázító tábornokok, akik képte­lenek háborút nyerni és akik­nek vérbe borult a szemük a béke minden kilátására, táma­Az egész világ feszült figye- shington tömör véleményt ío- dásba mentek át. Azok az em­lemmel tóktnt Párizsra, várja Ralmazott meg, Eisenhower el- u—^ ------------­a kibontakozást. Hivatalos ennyit mondott: „I like kormány-nyilatkozatok jóidéig Gaulle!* (Kedvelem De Gaul­nem ist befolyásol Iák a francia tet) ez nem maradt nyomta- helyzetet, sőt Párizs vélemé- lanul a nemzetgyűlési képvise- nye, is az volt, hogy barátai lök szolgai lelkében. A legtöbb bevek, akik mindig azt áilítot- úk, hegy a fenyegetés balról jBn, ások az emberek, akik az antíkommunizmust tették po­litikájukká és írták zászlajuk­kor évvel ezelőtt Ro­bert Stenuit belga búvár re­SSSS SÄSCSiSSSS: 5SSSTS Ä7tZZ lyére. A büszke gálya több, tanulmányozta a Vigó-öböl történetét. Fel is akarta hozni a kincset, de amikor koncesz- sziót kért, megtudta, hogy ezt már eladták az amerikai At­cwvm/i tcowiun. jaj syzAyi.gcu.cuA/ir, ix« —---------- * ha llgatnak. Persze a sajtóra ez tók a köztársaság megmente­nem vonatkozott, s az amerikai séért harci szövetségre hívták egyengetik, semhogy a munkás«1 és az angol' lapok túlnyomó ré­sze a közfársaságra veszélyes embert látott De Gaulle tábor­nok személyében. Ezen túlme- nőleg a NATO ellenségének mondták, s olyannak, aki ko­moly problémákat fog okozni szövetségeseinek. Diktátort a szocialistákat, s együtt is til­takoztak a fasizmus térhódítá­sa ellen, Coty elnök rendkívüli üzenete után tiltakozásul egy De Gaulle kormány kierősza­kolása ellen együtt énekelték megvédelmezzék a köztársasá­got De a népet lelkiismerete, a Kommunista Párt, riadóké- szülteégre hívta fel. Gyűlések a Marseillaise-t, s rá néhány százain nyilvánít haragos vé­órára a parlament folyosóin ezt hajlamairól, politikai módsze- te]í,ette több ^^^,3 mus előretörése ellen, s akció-(^áziáját. véréiről; reinek veszélyeiről a cikkek mrikKii jelentek meg. Sok lap képviselő is, „I like Gaulle**, Ta készen várja a fejleménye­pénteken éjszaka pedig már aí" Let A spanyolok arany-flot­tája 1641 július 23-án hajózott ki Vera Cruz hadikikötőjéből Cadix felé. A hajók színültig meg voltak rakodva az új vi­lágból zsákmányolt kincsekkel. Szeptember 13-án a floridai csatornában egy borzalmas vi­har szétszórta a flottát. A pa­rancsnoki hajó megkísérelte, mint a Karibi-tengerben. 1702 szeptember 27-én ugyanis 19 spanyol gálya itt keresett me­nedéket az angol és németal­földi hajók üldözése elől. Mi­vel az előírások szerint csak Cadixban kéretett kirakni az aranyat, amíg c gályák a ki­rály engedélyét várták, az an­gol hajók áttörték az öböl be­járatánál lévő torlaszt, megtá­madták m spanyolokat, és 25 millió arany frank értékű ara­nyat elraboltak. A többi kincs elmerült a tengerbe, amelyik csupán csak 15—20 méter mély. Még ma Is ott van négy méter iszaptakaró alatt. Való­színűleg ezt a kincset fogják leghamarabb és legkönnyebben felszínre hozni. Máig azonban minden kísérlet eredmény te- lenüX játA-óv—o-------7--------« ———— * tj/cjc, *3. yu-tyu uwu, os ztállyal és pártjával együtt, mint egy hónapig árboc nélkül __ na - , . e hÁminrin+t n whnrhnn tüniiovn­há nyódott a viharban. Novem­ber elsején azután sziklazáto­nyok közé került, s három na­pi küzdelem után elmerült. Hét ölnyi mélységben hever ma is lantié Salvagne Company vál- a tenger fenekén. Ez a hajó­katasztrófa azóta is állandóan fiatnak. Erre maga is csatla­Negyven évvel később, 1683- ban, William Phipps kalandor gen könyvet írt „Aranyron­csok” címen az elmerült kin­csekről. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom