Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-10 / 135. szám

»W. JUNIUS 10. NAPLÓ 9 OttU&H J tanácsok Az örökbefogadásról ii. Dolgozó nő nyári bőrápolása { Háztartási tanácsadó Mielőtt a nyári napozáshoz hozzákezdenénk, elsősorban hérjünk szaktanácsot. A napozásnál a leglényege- sebb. hogy ne napoztassuk túl * bőrünket, hanem fokozatosan szoktassuk hozzá a naphoz. Kü­lönösen a száraz bőrűek legye­nek óvatosak. Ebben az eset- °en fordul elő legtöbbször a. hólyagos felégés, a bőr túl- sagos kiszáradása, ráncosodé sa a sokat rettegett foltok és ^eplők is megjelennek. Zsírosbőrííek kissé meré­szebbek lehetnek a napozásnál, !leh;k különös gyógyhatású a napfény. Minden esetben a leg- •pntosabb, hogy a bőrt megtisz- htsuk a lerakodott faggyútól, eA csak megfelelően képzett Szakember (kozmetikus) végez­heti el. Minden bőrt napozás előtt ^snjünk be. A száraz bőrűek!, «'W* bőrtápláló krémmel na- , b°z?ar.ak. A zsíros bőrűek vi­■ \ BOLHA. Legjobban tisztasággal nagyon szépén barnít, de sú-r védekezhetünk ellene. Gyakran lyos égési sebeket okozhat. En-íszeHöztessünk és poroljuk az ágy- nek használatánál bőrgyógyászt "omüt Alaposa,, keféljük tanácsát kérjük ki. Nyári kikészítésnél különö­I paplanvarrásokat, ahova előszere­tettel rakja petéit. A padló héza­gait forró lúggal kell megöntözni. sen a száraz bőrűek mellőzzék fb?, parkettás a padló, akkor pet­róleummal vagy szalmiákszesszel a púder használatát, csak a sze­met és a szájat készítsük ki. A szájrúzs legyen kellemes vi­lágos színű. A kreolbőrűek is használhatnak világosabb száj­rúzst. Este már arcunkra is te­hetünk egy kis rúzst és pú­dert. A púder színe mindig a bőr színéhez alkalmazkodjon. Mozogjunk sokat a levegőn, együnk sok gyümölcsöt, zöld­ségfőzeléket, mert ez mind fontos tényezője annak, hogy a bőrünk friss és rugalmas ma­radjon. Pécsi Fodrászipari Vállalat kozmetikus szalonja ki öntözzük a hézagokat. CUKORFÉREG. Éléskamrában te­nyészik. Terítsünk ki vizes ruhá­kat és ha a férgek rámásztak, gyor san fogjuk össze és dobjuk bele forró vízbe. CSIGA. Pincében gyakran elsza­porodnak a csigák. Meg kell ke­resni a búvóhelyüket és mészpor- ral behinteni. Lehet valamilyen­féle főzelékfélét kirakni csalétkül és köréje mészport hinteni. A mész por érintésére a csiga azonnal el­pusztul. EGÉR. Legjobb és legnagyobb el­lensége a macska, de ha másképp nem tudunk ellene védekezni! mi­vel az1 egér az erős szagokat nem bfrja, a helyiségbe nyitott edény­ben helyezzünk kátrányt vagy karboleumot. ESÖGILISZTA. A virágcserép- ben, ha elszaporodik, leghatáso­sabb módszer a kipusztítására, ha a cserép földjét lehűtött vadgesz­tenye forrázattal öntözzük. FÖLDI BOLHA. Friss dohánypor­ral lehet pusztítani, melyet minden eső után el kell szórni. Ha meleg, napos időben gyakran megöntöz­zük a veteményes táblákat és be­árnyékoljuk őket, a földi bolha nem marad meg, mert csak a for­ró napsütést és a száraz talajt sze­reti. FÜLBEMÁSZÓ. Szereti kivájni a gyümölcsöket, ezért pusztítani kell. Olyképpen, hogy a fa elágazásai­ba öreg rongyot rakunk, amelybe éjszaka belemászik a hideg és a i nedvesség elől. Reggel összefogjuk a rongyokat és vízfelett kirázzuk. Ostoba babona, hogy a fülbemászó belémászik az alvó ember fülébe, i HANGYA. A fészek közelébe he­lyezzünk el cukros vízbe mártott szivacsot csalétkül, melyet ellep­nek a rovarok. A szivacsot így na­Í ionta többször, ha megteltek, doh­uk forró vízbe. Maróti A. sf*nt napolajjal. A fajjal való napozá.™, °vatosan bánjunk. Igaz, fajjal való napozással igen! i Miért születnek ikrek? hogy kérdezik már régóta az embe- rek. A tudomány mindeddig Megfejtik-e végre az ikrek rejtélyét? DIVAT [nem tudott választ adni erre a [kérdésre. Azok a magyaráza- [lak, amelyeket a tudósok ad- [nak, csak feltevések. A tudományos A nők számára a blúz-puló- 'ert hozta a tavaszi-nyári di- Vilt- A modellek a kedvelt ing­Mfi ü*okra emlékeztetnek. ük és a két rész egymástól füg- sőbb. Sok olyan esetet is fel- < getlenül fejlődik. Ezzel szem- jegyeztek, hogy az ikrek egyike ben a „közönséges” ikrek két erős, egészséges, a másik pedig sejtből keletkeznek. gyenge. Mi a különbség az igazi és a A Dionne-mő vérek — a híres közönséges ikrek között? Az kanadai ötös ikrek mindnyá-J egysejtűek úgy hasonlítanak jan életben maradtak, ök egy* kutatások egymáshoz, mint két- tojás, petesejtből keletkeztek, amely? egy tői-egyig abból az ismert Mind a kettő vagy fiú vagy előbb két részre osztódott, utá-1, tényből indulnak ki, hogy átlag lány, egyforma lelki tulajdon- na az egyik rész két, a másik V minden 80. születésre jut egy ságaik vannak, egy vércsoport- három részre szakadt. Az első*, iker. Franciaországban például hoz tartoznak, ujjlenyomatuk két részből lett Emilia és Ma-J| összesen 400 000 i-kergyermek teljesen azonos. Nagyon nehéz ria, a másik háromból Ivonne, van. Az egész biztos azonban, megkülönböztetni őket egymás- Cecilia és Anetta. (I hogy több volna, ha nem hal- tói. Ha a megtermékenyülés után() (inának meg aránylag korán, és A különsejtű ikrek nem ha- a petesejt nem válik szét tel-(* (I nem lennének érzékenyebbek a sonlítanak jobban egymásra, jesen, ún. sziámi ikrek szülét-^ ^betegségekre, mint a többi mint a közönséges testvérek, nek. Csang és Eng Bunkes, a(i Többnyire különböző neműek, két világhírű sziámi ikernek A tapasztalat szerint négy két- hasfala nőtt össze, de vannak^ tős iker közül egy pár egysejtű, olyanok is, akiknek a hátuk 5 három pár pedig különsejtű. vagy a fejük nő össze. i Az ikrek halandósága — mint Az adatokból kitűnik, hogy a f ___ már megemlítettük — sokkal nőknek körülbelül húsz száza-!1 80 . hármas ikerre (vagyis min- nagyobb, mint az egyes gyér- léka hajlamos arra, hogy ikre-í den 512 ezredik születésre) egy mekeké. Igen gyakran kora- két szüljön. <* .négyes iker. Minden 80. négyes szülöttek, de még akkor is sok- Annak az asszonynak, akinek! [ ikerre jut egy-egy ötös iker. Az kai gyengébbek, ha kilenc hó- már vannak ikrei, 1:17 esélye! emberiség történelmében eddig napra születnek. A hatos ik- van arra, hogy ismét ikreket! mindössze harmincvalahány rek egyáltalán nem életképe- szüljön. Ez az arány az évek* ötös ikreket jegyeztek fel. sek, ä hármas, négyes és ötös számával növekszik. Az ikrek1* Kétféle ikergyermek van. Az ikrek is csak ritkán. Megtörté- száma azonban magától a la-* „igaziak” egyetlen petesejtből nik az is, hogy a kettős ikrek kosságtól is függ, így pl. Észak-1 ■ keletkeznek, amely — egyelőre egyike rögtön a szülés után Európában több iker születik* | ismeretlen okokból — kettévá- meghal, vagy valamivel ké- mint a kontinens déli részén. *( gyermek. A többszörös ikrek is némi törvényszerűség szerint szület­nek. Nyolcvan kettős iker után (vagyis minden 6400 születésre) jut egy hármas iker, minden FÉRFIAK. AZ ÁRNYÉKBAN , Alrnositó meleg szorul a szűk utcák az aszfalt kátrányt izzad és be­eped a cipősarkok alatt. Délelőtt tíz Z® van, de már elviselhetetlen a hőség. 1: utca egészen csendes, legfeljebb né- ^ ballalszik a vitatkozó gyermekek a délelőtti matinéra pinája, amint étinek. jfhjebb, a főútvonalon bágyadt zör- váltogatják egymást a villamo- D A házak szinte egymásba nőnek a - r**elő napon, az ablakokat leeresztett i*. ’ redőnyök védik a mindent el- kánikulától. Különösen a déli ‘»cion elviselhetetlenül felmelegednek szobák. ,Asztalt, székeket fogunk és kiköltö- bk az udvar legtávolabbi sarkába, a Aresznyafa alá. Ingujjra vetkőzünk, j r“ío?n előszedi a kártyacsomagot és ltja a lapokat. Ijj'" ÍVa — mondja — így most már ki- T'uk valahogy az ebédig. a konyhában az asszonyok főz- |ie ■ A sütő dönti a meleget, a levegő- A gőz és forró zsír szag terjeng. Lát- ..Jb, ahogy kifelé jöttünk, de a lényegét A't most értettem meg, mikor a ba- azt mondta: „így most már ki­* **fc ebédig." r^ejn ezaz első alkalom, hogy a yasár- i e0Vütt töltjük és míg feleségeink zéssel foglalkoznak, mi kártyacsatá- A mérjük össze erőnket. De most kü- Z* mádon nem csábítottak a cirádás bkkai elémperdülő kartonlapok. Vil­* ®s?zerűen, ahogy csak az emlékek ^k felbukkanj megjelent előttem iJ^^hyasszony-vőlegény korunkban A*r<tn sétáltunk feleségemmel a Tety- környékén és olyankor a Susogó "égiőben szoktunk vacsorázni. Tudod- — mondtam én egy allta- btal — majd ha a feleségem leszel ,aját háztartásunk lesz, megmutatom neked, milyen egy igazi férj. Vasárnap mindig együtt főzzük meg az ebédet, mert úgy sokkal könnyebben megy, ha egymás közelében vagyunk. A főzés szükséges rossz, ezt mindenki tudja —• mondtam meggyőződéssel — mindkét félnek egyformán ki kell venni a ré­szét belőle. Elvégre, ha a nő dolgozik, neki is éppúgy megjár a pihenőnap, mint a férfinak. Nincs igazam? — kér­deztem meg végül, de csak furcsa kis ravaszkás mosolyt kaptam válaszul. Az arcomat nézte fürkésző tekintettel, az­tán ennyit mondott: „Kedves fiú vagy". Ha meggondolom, nem is volt olyan nagyon régen, mégis, mintha mély kút- ból lökődött volna felszínre, úgy tűnt most. Hogy tudtam ilyen nyomtalanul eltemetni, pedig annak idején nem ud­varlási szándékkal mondtam, hanem meggyőződésből! Vajon tudta ő, hogy mindez így történik, hogy én nemcsak föladom az egyenjogúságról vallott el­vemet, hanem egyszerűen elfelejtem? Különösek is a nők. — Na. most már aztán elég legyen. Inkább hagyjuk abba, ha nincs kedved játszani — dörrent rám a barátom. — Mi ütött beléd, olyan szórakozott vagy, mintha valami találmányon törnéd a fejedet. Nem árulnád el nekem is, az­tán osztozunk a hasznon — nevetett. — Azt hiszem kérés nélkül is szóltam volna. Kíváncsi lennék a véleményedre. Érdeklődve hajolt közelebb. — Mit gondolsz, — kezdtem — mi­lyen lehet ilyenkor a gőzös konyhában ünnepi ebédet főzni? Gyanakodva nézett rám. Egy percig csend volt, csak az edények zörgése hal­latszott bentről. Kihúzott a csomagból egy cigarettát, rágyújtott. — Látod öregem, milyen érdekes vé­letlenek vannak. Emlékszel, a múlt va­sárnap. mikor nálunk voltatok és a hű­vös szobában kártyáztunk, arra gondol­tam, hogy tulajdonképpen miért is az asszonyok kötelessége az ebédfőzés. Nem, ne érts félre, tudom én is, hogy az asszonyok jobban értenek az ilyen aprólékos, pepecselő munkához, de a mi korunkban valahogy mégis furcsa, hogy a dolgozó nő az egyetlen pihenő­napját főzéssel, mosogatással tölti. Ha­tározottan igazságtalanságnak érzem. Aztán van egy emlékem, ez is a múltkor jutott eszembe először. Még udvaroltam a feleségemnek és vasárnaponként a Hűvösvölgybe jár­tunk ebédelni. A pincér ismert bennün­ket, mindig kaptunk a kerthelyiségben valami meghitt kis sarkot. Sokszor egész estig ott maradtunk és tervezget­tük a jövőnket. Sok egyéb mellett szóba került az egyenjogúság is. Ne nevess ki öregem, nem szédítésből, vagy miből, de azt mondtam Gizának: „Tudod, én nem bírom az olyan embereket, akik minden házimunkát az asszonyra varr­nak. A férfi is megfoghatja á főzőka­nalat. Majd, én megmutatom." Nem hitte el. Öregem, láttam az ar­cán, hogy nem hiszi, csak mosolygott és másról kezdett beszélni. Különösek a nők. Mit gondolsz tudhatta előre, hogy nem úgy lesz, mint ahogy mondtam? Míg beszélt gépiesen rakosgattam a kártyákat, külön kis csoportokba az egyfajta lapokat, valami régen látott játék formáját keresgéltem akaratlanul. Barátom lenézett az asztalra és elne­vette magát. „Nem jól csinálod, várj, majd én megmutatom. Különben is, amiről mi itt beszéltünk nem egyszerű dolog, nem megy könnyen." Azzal fogta a kártyákat és ügyes moz­dulatokkal rakta szét az asztalon, köz­ben magyarázott: „Az ászra a királyt húzd be, utána a felsőt és az alsót. A számosok a végén jönnek csak. A konyhában már az evőeszközök zö­rögtek. SZENTÉ FERENC Az örökbefogadásnak azokról, az illetékesek­nek is sok fejtörést okozó eseteiről beszélgetünk dr. Világhy Gyula gyámügyi elő­adóval, amikor az állami gondozott gyermek vérsze­rinti szüleinek akarata elle­nére kell dönteni a gyermek sorsáról. — Mi e nehéz probléma megoldásakor annak okát és erkölcsi vonatkozásait vizs­gáljuk. Alapelvként mond­hatom: ha az állami gondo­zás fenntartására előrelátha­tólag még hosszabb ideig szükség van (pl. a vérszerinti szülő munkaképtelen, súlyo­san beteg), vagy az állami gondozásbavételre a szülők erkölcsi magatartása adott okot, a gyámhatóság a szü- lök tiltakozása ellenére is engedélyezheti a kiskorú örökbefogadását. Ezzel szem­ben, ha az állami gondozás- bavétel feltételei már nem forognak fenn, s a vérszerin­ti szülő kéri az állami gon- dozásbavétel m eg szüntetését, a gyermeket nem lehet örök­beadni — még akkor sem, ha a szülő az örökbefogadás tekintetében korábban eset­leg már nyilatkozott, sőt gyermekéről le is mondott. — Volt ilyen eset a gyám­hatóság működésében? — Nemrég történt: egye­dülálló anya megbetegedett, ezért gyermekét állami gon­dozásba kellett adnia. Beteg­sége miatt helyzete oly re­ménytelennek látszott, hogy gyermeke örökbefogadásá­hoz hozzájárult. A gyermek örökbeadása azonban ké­sett, s csak akkor került rá sor, amikor az anya már meggyógyult, férjhez ment és anyagi helyzete is normá­lissá vált. Az anya és jelen­legi férje vissza szerette vol­na kapni a gyermeket, annál is inkább, mert az asszony­nak — épp betegsége miatt — több gyermeke már nem lehetett. A gyámhatósághoz fordult, kérte az állami gon­dozás megszüntetését ás a. gyermek kiadását. Ekkor de­rült ki, hogy a gyermeket egy nem illetékes gyámható­ság örökbeadta az anya meg kérdezése nélkül. Fellebbe­zés folytán az ügy a legfőbb ügyészséget is megjárta, vég­legesen eldöntve még nincs, de véleményem szerint ilyen esetben az anyának megvan az erkölcsi joga, hogy vissza­kapja gyermekét, mert gon­dozása, nevelése anyagilag és erkölcsileg is biztosítva van nála. — Nem kis fejtörést oko­zott nekünk egy másik ügy: nyomorúságos sorban, meg­lehetősen könnyelműen élő nő 3 gyermekét állami gon­dozásba adta. Nemrég azon­ban jól sikerült házasságot kötött, jó állása van, férje is dolgozik, kettőjük havi jöve­delme csaknem hatezer fo­rint. Az anyában megmoz­dult az anyai szív, vissza akarta szerezni gyermekeit. Kettőt sikerült is megtalálnia, harmadikat hosszas keresés után Pécsett találta meg, — egy, az I. kerületben lakó 70 éves öregasszonynál, aki a gyermeket 2 hónapos kora óta nevelte. A gyermek 13 éves, feltűnően csinos lányi aki édesanyaként szereti idős nevelőanyját. Már örök- befogadásról beszéltek, ami­kor megjelent a még fiatal, csinos, 35 éves anya és kérte vissza lányát. Drámai jele­netek játszódtak le anya es lánya között, aki megvádolta anyját, amiért 2 hónapos ko­ra óta nem törődött vele. A lány semmi áron sem akarta elhagyni öreg nevelőanyját, a gyermekfelügyelő azonban gondos tanulmányozás után úgy vélte, hogy a gyermek jövője a 70 éves idős asszony nál, bárhogy is szeressék egy­mást, nincs biztosítva, így helyesebb, ha visszatér édes­anyjához. Ennél az esetnél, mint már mondottam, nehe­zebben volt eldönthető, vajon van-e az anyának erkölcsi joga gyermeke visszakérésé­re és két egymást szerető, évek hosszú során összeforrt szív szétválasztására. Bizo­nyos azonban, hogy a gyer­mek jövője szempontjából ez a megoldás volt a helyes. — Vannak olyan esetek is, amikcér nyilvánvaló, hogy a szülő, aki évekig nem törő­dött gyermekével, most azért jelentkezik, mert megtudta, hogy gyermekét felnevelték, úgy gondolja, hogy keresőké­pes gyermeke majd eltartja. Nem vitás, hogy az ilyen szülőknek nem lehet vissza­adni a gyermeket. Még sok nehéz kérdés me­rül fel az örökbefogadással kapcsolatban: pl. az örökbe­fogadó szülők kockázata, milyen értelmi képességű a gyermek, milyenek a jellem­beli, erkölcsi tulajdonságai, ninesenek-e öröklött rossz hajlamai, 'egészséges-e, stb. Viszont a gyámhatóságnak vizsgálnia kell azt, vajon az örökbefogadó szülőknél a gyermek anyagi ellátása, jö­vője biztosítva van-e, továb­bá olyan miliőbe kerül-e a gyermek, mely az értelmi és erkölcsi nevelését biztosíta­ni tudja úgy, hogy a gyer­mek szocialista társadal­munk értékes tagja legyen. T/ égül meg kell említe­’ nünk, hogy vita folyik akörül: vajon az örökbefoga­dás valóban szerződés-e, amint azt múltkori cikkünk­ben állítottuk. A burzsoá jog szerint szerződés, mivel az örökbefogadás célja rend­szerint csak az volt, hogy az örökbefogadott örököljön az örökbefogadó után. Az 1954. IV. tv. szerint az örökbefoga­dás célja az örökbefogadott és örökbefogadó között csa­ládi kapcsolat létesítése és elsősorban olyan kiskorúak családi nettelésének biztosí­tása, kiknek szülei vagy nem élnek, vagy akiket megfele­lően nevelni nem tudnak. Az örökbefogadás külső formája ma is szerződés, azonban tar­talmilag ennek köznapi ér­telmezésénél . sokkal több: mély erkölcsi szálakkal át­szőtt őszinte emberi cseleke­det. — nt Édekesséff ek — furcsaságok A spanyolok udvariasság „grandezza” dolgában veteked­nek a kínaiakkal. A grandezza t csöikevényeivel még a mai ke- 4 vésbé romantikus időkben is f találkozhatunk. Gyakori eset, t hogy férfiak egymásnak írt le­li veleik végére odabiggyesztik a beavatatlanok előtt titokzatos­nak tűnő Q. B. S. M. betűket, ami annyit jelent: „Que besa su manó“ (aki a kezét csókol- ija). Ez a formula még különö- Jsebbnek tűnik a kereskedelmi J cégek egymás közötti levelezé- l lsében. A hölgyekkel szemben ([Spanyolországban alkalmazott (levélbeli) udvariasság azon­ban még egy lépéssel tovább megy, s a levelek végére sok­szor Q. B. S. P. (Que besa sus pios) üdvözlet kerül, ami azt jelenti, hogy a levél írója a hölgyének lábát csókolja. Er- •röl bizonyos körülmények kö­zött az olyan részvénytársaság se feledkezhetik meg, amelyik ad valamit a spanyol etikettre. * Egy amerikai apajelölt fur­fangos ötletet agyait ki szüle­tendő 'gyermeke kelengyéjé­nek beszerzésére. Hetekkel gyermeke születése előtt sohs- jegyszerű űrlapokat hozott for­galomba rokonai é6 ismerősei körében, darabonként 1 dollá­ros áron. Az űrlap minden vá­sárlójának fel kellett tüntet-, nie, hogy fiút, vagy lánykát jósol-e, továbbá szőkét, vagy barnát, két, három, vagy négy­kilós gyermeket és azt, hogy a nap melyik órájában jön majd világra az újszülött. A befize­tett összeg fele az apajelöltet illeti, a másik felét pedig an­nak adja, aki a legpontosaW» adatokat tüntette fel m űrla­pon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom