Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-10 / 135. szám

NAPLÓ 1958. JÜNHJS 10. A megye ifjúsága békét akar! (Folytatás az 1. cédáiról) harcosok vagyunk, akik a műn kas nemzetköziséget vallják. Számunkra egyformán szent *z, amit a háromszínű nem­zeti zászló és a munkásnem­zetköziség vörös lobogója jel­képez. A munkásngmzeóköai- ség eszméi alapján vallják ba­rátunknak hű szövetségesün­Laki István: két, a Szovjetuniót, példaké­pünknek a szovjet ifjúságot. A mi kojrunljban bőrük színére, nemzetiségükre, hitvallásukra való tekintet nélkül barátok mindazok, akik számára szent, a béke, a népi demokrácia, a szabadság, a függetlenség, a szocializmus magasztos esz­méje, — Kedves Elv társak! En­gedjétek meg, hogy a KISZ Központi Bizottsága nevében a munkához és tanuláshoz sok sikert, személyes életetekhez pedig erőt, egészséget, sok bol­dogságot és vidámságot kíván­jak. Azzal fejezem be, ami mindnyájunk számára drága: éljen a népek közötti barátság és béke! Kultúrműsorok a szabadtéri színpadon és a Tettyén Rajtunk múlik, hogy milyen világ köszönt ránk holnap Pulilai elvtáns nagy tetszés­sel fogadott beszéde után Laki István elvtárs üdvözölte a fesztivál résztvevőd t a megyei pártbizottság nevében. Elmon­dotta. hogy a felszabadulástól eltelt 13 év alatt sokai változ­tunk és fejlődtünk. Népünk olyan alkotásokkal írta be ne­vét a történelembe, amelyek­hez foghatót a múltben még legjobbjaink is csak álmodni mertek. — Olyan karban élünk ►— folytatta Laki elvtárs —. ami­kor nemcsak a vezetőknek, ha­nem minden egyes embernek, köztük minden fiatalnak is nagy a felelőssége. Magunk irányítjuk sorsunkat, rajtunk múlik, hogy milyen világ kö­szönt ránik holnap. Ezért az elkövetkező hetekben beszél­jünk mindenkivel a háborúról és békéről, mondjuk ed min­denkinek, hogy milyen vesze­delem fenyegeti az emberisé­get, és hogy merre talánjuk meg a kivezető utat. Azt az utat. amely a nyugodt, biztos, teremtő és 6zép élethez vezet s amihez minden embernek joga van. Az ifjúság mai se­regszemléje látható módon bi­zonyítsa azt a nagy igazságot, hogy tevőlegesen részt akar­nak venni a vi'lj^ot fenyegető háborús veszedelem elhárítá­sában. Laki el vtáns ezután a Szov­jetunió békepolitákáját. az .atom- és hidrogénfegyver-ki- sérletek egyoldalié megszünte­tésének jelentőségét méltatta, maid igy folytatta: — A mi ifjúságunknak érez­nie kell azt a nagy erőt, amit a szocialianus építése jelent számára. Éreznie kell. mert a jövőjéről van hó, hwzem olyan lehetőségeket teremtet­tünk számukra, amelyről apá­ik és anyáik csak ábrándoztak. — Az ^eddigi fejlemények megmutatták, hogy a béke erőinek mozgósításával komoly sikereket lehet elérni; Ma már az erőpolitika hívei sem tagadhatják, hogy a békemoz- galom döntő erőtényezővé vált a világpolitikában. A magyar ifjúságnak is.hozzá kell járul­nia e nagy nemzetközi mozga­lomhoz és úgy gondolom, hoz­zá is járul, hogy megvédel­mezze hazáját mindennemű külső és belső ellenséges tá­madással szemben. Azt hiszem, a jelenlévő fiatalok magukévá teszik ezeket a gondolatokat. — Éljenek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetése alatt felsorakozott ifjú békeharco­sok! Jens Eisenhardt: Nincs vasfüggöny! Laki elvtárs ugyancsak nagy tapssal fogadott üdvözlő beszé­de után Jens Eisenhardt elv­társ, a Dán Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának tagja, a DÍVSZ képviselője lépett a mikrofon­hoz: — Kedves Barátaim* Na­gyon boldog vagyok, hogy — ezúttal már másodszor — vá­rosotokban lehetek és elbeszél-' gethetek veletek. Ez «agyon fontos számomra, hiszen a vi lág ifjúságának kölcsönös meg értése nélkül nem lehet világ béke sem. — Dániából jöttem, az egyik észak-európai országból, aho egészen másképp élnek azem berek, hiszen kapitalista ál­lamról van szó.«» Az én ha ■/ámban is többen mondogat ják. amit a nyugati reakciós körök váltig hajtogatnak: szocialista országokat vasfüg göny választja el a világtól. — Nem igaz — nincs vas függöny! Egy földön élünk, és együtt harcolunk a békéért az zal a nyugatnémet fiatallal, ak az atomfelfegyverzés ellen küzd és azzal a francia fiatal­lal is. aki a fasizmus feltáma­dása ellen verekszik. A világ ifjúsága nem isméi- vasfüg­gönyt. mert békében akar élni — A ti békeharcotok nagy­mértékben hozzájárul a m harcunk sikeréhez. Biztatás merítünk a példátokból. Jo erőt, sok egészséget kívánok nektek és még azt, hogy sokat harcoljatok a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség vezc t.Sséve'! Jens Eisenhardt elvtárs ez­után a fiatalok fergeteges tap­sa közepette magyarul kiáltot­ta a nézőtér felé: — Éljen a világ ifjúságának barátsága! Éljen a világbéke! Idójárásjelentés Várható időjárás Kedden estig változó felhőzet, több helyen zá poreső. zivatar. Mérsékelt, a zlva far Idején megélénkülő észak nyugati szél. A nappali felmelege dés nyuguton kissé mérséklődik Várható legalacsonyabb hőmérsék let ma éjjel: 11—14. legmagasab nappali hőmérséklet keddeái nyu gáton 22—25, máshol 25—28 fok kö­zött. A Pécsi Dózsa-Petőfi labdarugó ma délután ismét vidéken játszs nk■ hírverő mérkőzéseket. Az csapat Sellyén, a tartalékesapa pedig Vajadon mérkőzik a hely reaps,'*-’'. Jene BrsenhartH beszéde után az ifjúsági nagygyűlés elhatározta, hogy az atom- és hidrogéntegyver-kísérletek el­len tiltakozó és betiltásukat követelő táviratot küld a KISZ Központi Bizottságának. Köz­ben a színpad háta mögül két galambrajt engedtek’ a leve­gőbe. -Az ezernyi és ezernyi bé­kevágyat szimbolizáló kis ma­darakat Örőmu j jongássa 1 fo­gadta az ifjúság« A járási és városi KISZ-bi­zot tságok küldöttei ezután ahhoz a szép vörös selyem- zászlóhoz járultak, amit a me­gyei pártbizottság a tavalyi megyei ifjúsági találkozón ugyancsak a szabadtéri szín­padon megtartott gyűlésen adott át a megye kiszistainak. A hét járás és két város kép­viselői egy-egy vörös szalaggal ékesítették a kiszesek vezérlő lobogóját« A lelkes nagygyűlés a DÍVSZ induló eléneklesévet ért véget. Az ünnepi beszédek után a szabadtéri színpadon kultúr­műsor következett. Bár a nap forrón tűzött, csak kevesen hagyták el helyüket, mert min­denkit érdekelt a mágocsi ci­gányegyüttes első pécsi bemu­tatkozása. A népes csoport a gyerekekkel együtt, nem tö­rődve a napsütéssel, buzgón járta a jellegzetes, látványos, igazi cigánytáncot. Utánuk a Mecsek együttes énekkara kö­vetkezett, baranyai népi dalo­kat adott elő nagy sikerrel. Kellemes szín volt a Mecsek együttes tánc-, ének- és zenei karának előadása, a Kállai ket­tős, Dörömböző Géza és zene­kara ugyancsak nagy sikert aratott Dinien: Pacsirta című művének előadásával. Délután a Tettyén sok kíván­csi ember gyűlt össze, hogy megnézze az üzemek K1SZ- szervezetei művészeti együtte­seinek műsorát. Fellépett töb­bek között az Uránércbánya, a Mezőgazdasági Szerárugyár, a Dohánygyár stb. tánccsoportja, a véméndi tánccsoport, majd szavalatok, énekszámok tették színessé a műsort. Népes volt a Tüzér utcai sportpálya is, ahol a közép- iskolások tomabemutatőja zaj­lott. A fegyelmezett csapatok gyakorlatai, a tornászok bemu­tatója igen nagy tetszést ara­tott, A karnevál Este 7 óra felé a Széchenyit téren már alig lehetett „helyett kapni”, az emberek között egy\ gombostűt is lehetetlen lettt volna ledobni. A karnevál sze-l replói a nagypiacnál gyülekez-x tek, a menet a Bajcsy-Zsilin-t szky utcából indult. Hét órát után már nem kellett sokatl várni, csakhamar feltűnt Kar-f nevdl hercegének hintája. At hintát követte az arab kara-j ván, amely nem sokban külön-j bözött a filmen már többször♦ látottaktól. A teherhordók há-\ lükön ládákkal, utánuk a há-\ remhölgyek. kezükben tábla:: le a zsarnokkal, mármint fér-* jükkel. Monumentális, hatal-l más volt a békeököl mintegy; kifejezve: A béke tábora erő-♦ sebb, mint a háborús uszitóké. a béke győzni fog! A karneváli menetben képviseltették magu­kat a gyarmatok — elképesz­tően undorítók voltak a pálma­fák alatt terpeszkedő ültetvé­nyesek. hatalmas szivarjaikkal. Alaposan kifigurázták az ame­rikai háborús kísérleteket, az atombomba körül szorgoskodó katonákat. Nagyszerű volt a jó öreg Don Quijote és szolgája. A gazda lóháton, a szolga apró szamáron. Megdöbbentő lát­ványt nyújtott az autó, ame­lyen két kép elevenedett meg. Egyik: a KISZ-fiatalok szobá­jukban hallgatják a rádiót, a másik a lágert mutatja, amely­ben a disszidált fiatalok vá­gyódnak haza. Egy másik au­tón ötletes megoldással mu­tatták be, mit jelent a háborít. Képeken ábrázolták a békés építés eredményeit, majd az autó szélét meggyujtották. s a lángok bele-belekaptak a bé­két ábrázoló táblákba. A karneváli felvonulás után a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei, Rónaszéki András, Ta­kács Margit, Mátrai Mária, Wágner József szerepeltek az igen hálás közönség előtt. Este 10 órakor a Karnevál hercege visszatért „népe” közé és kihirdette a felvonulás ered­ményét. Első lett az Uránérc­bánya Vállalat szállítási osz­tályának „A béketábor ökle* című kompozíciója, mégpedig megérdemelten. Megérdemel­ten azért, mert nagyon hűen reprodukálta a béketábor le­győzhetetlen, hatalmas erejét, a népek békeakaratát. Az ez alkalomra a Széchenyi téren felállított tribünön tánc­zenekar játszotta a talpaláva- lót. 'a fiatalok táncra is per­dültek a kivilágított téren, az utcabálnak a késő éjszakáig sok nézője akadt. Am egy időre elhalt a zene. megkezdődött a tűzijáték. A fogaskerékszerű megoldással forogva szórta a színes tüzet a rudakra erősített kerék, majd a magasba röppentek a szí­nes fénycsóvák, hogy kihunyva érjenek földet. Befejezésül annyit mondha­tunk: dicséret és elismerés a megyei KISZ ifjúsági találkozó rendezőinek és mindazoknak, akik munkájukkal részt vettek abban, hogy a találkozó felejt­hetetlen legyen, A cél nemes volt: megmozgatni a fiatalok és az idősebbek szívét, lelki- ismeretét: mindenki tegyen meg mindent, hogy a háború vészes fellegei ne tornyosul­janak hazánk és a világ felett — hogy békében élhessünk, dolgozhassunk, Legyen as új MÁV kórhús a Mecseken ? Vasárnapi számunkban je­lent meg Sági Ernő levele, amelyben felhívja a figyel­met arra. hogy a megépíten­dő másodk MÁV kórház ter­vezésénél vegyék figyelembe Pécset is és lehetőleg a vá­rosunkban kerüljön az új kórház felépítésre. A javaslattal sokan egyet­értenek. Az ügyben újabb javaslat is született. Várnai elvtárs. a városi tanács vb. beruházási osztály vezetője szerint helyes lenne — ha az illetékesek úgy döntenek, hogy a kórház Pécsre kerül — azt a Mecseken felépíteni. A televíziós közvetítöállo- mással egyidöben gépkocsi­val járható út is épül egé­szen a Misina tetőig és a Mi' V sina tetőt a vízvezeték- és csatornahálózatba is bekap­csolják. így igen ideális len­ne a Misina mögötti feny­vessel borított nyeregben vagy ennél még alkalmasabb helyen felépíteni az új kór­házat. Itt biztosítva lenne & betegek gyógyulásához szük­séges valamennyi természeti adottság: csend, a fenyvesek tiszta levegője, ami szinte nélkülözhetetlen feltétel egV ideális gyógyintézet számára ..............................»»««*««„*»« / Nem kisebbek, mint a közép- liori Európa nagy székesegyhá­zai, és hatalmas kupoláikkal, pompás arányaikkal építészeti remeklés szempontjából sem maradnak semmiben el ama­zok mögött. Az új mosé, a Be- jazit, Szulejmán szultán mosó­ja, a Szultán Ahmed — mind micsoda lenyűgöző, hatalmas építmények. Arányaikkal, az égre magasodó hatalmas kupo­láikkal bennem mindig egy mesterséges és csodálatosan harmonikus hegy képzetét idézik fel. Magas minaretjeik csúcsán szikrázik a napfény­ben az aranyos félhold. Néme­lyik körül ott terül el a Med- ressze is,' a nyitott csarnok, ?súcsíves mór íveivel, hol va­laha a muzulmán teológia ok­olása folyt —, ha pedig belé­pünk a mosé hűvös, visszhan- Tps belsejébe — természetesen papucsot húzva, -melyet a ka­punál álló templomszolga nyújt át pár piaszterért, pom­pás régi szőnyegek süppednek lábunk alatt. Ezek a szőnyegek egy török templom egyetlen bútorzata, mert sem oltár, sem padok nem találhatók benne, mint ahogy a falakon •s csak a tarka arabeszkek fo­nadéka kúszik a szentek és próféták nálunk annyira meg­szokott ábrázolásai helyett, és a Korán aranybetűs idézetei. Mindeme mosék ősképe, a Hágia Sophia, a domb legma­gasabb csúcsán uralkodik ha­talmas, közel másfélezeréves kupolájával a régi város felett. Ez a világ második legna­gyobb fesztávolságú kupolája, és mi sem jobb bizonyíték Justíniánus bizánci császár építészeinek tudására. hogy. oly hosszú idő után. még min­dig sértetlenül állja az idők Bánost Győző: ISTANBUL! KÉPESLAP (Egy tengerésztiszt útinaplója) viszontagságait. A templom ma múzeumnak van nyilvánít­va, nem folyik benne többé vallási szertartás. Színes már- ványlapokkal burkolt hatalmas csarnokában szinte elvész a kí­váncsiskodó idegen. A bolthaj­tásokat gyönyörű mozaikok dí­szítik, és az előcsarnok falán most ismét látható a bizánci tqmplomfestésnek néhány re­meke, melyről lefejtették a va­kolatot, melyet annak idején a fanatikus muzulmán hódítók rámázoltak, hogy eltakarják a prófétájuk által tiltott emberi ábrázolásokat. Van itt? még egy híres emléke a török hó­dításnak. Az egyik oldalkapu közelében, mintegy öt méter magasságban, a falon egy em­beri kéz tenyerének és öt uj­júnak lenyomata látszik. Erről a hagyomány azt tartja, hogy midőn 1452-ben a törökök hosszú ostrom után elfoglalták a várost, Mohammed szultán a templomba belovagolva, e he­lyen a falhoz szorította véres tenyerét — oly magasan tor­laszolták el a holttestek a be­járatot, hogy a véres kéz le­nyomata ilyen hihetetlen ma­gasságba került. A Hagia SophiátőX nem messze áll a Szultán Ahmed, mosé, más néven a „kék mo­sé“. Istanbul egyik legszebb temploma, ez előtt pedig a hippodrom terül, az ókori ló­versenytér. pontosabban kocsi versenypálya, ahol bizánc né­pe szurkolt és fogadott valaha kedvenc hajlóinak győzelmé­re. Két fókuszában még ma is állnak a hatalmas obeliszkek, egyik hatalmas kövekből épít­ve, másik egyetlen darab ba­zaltból kifaragva és hierogli­fákkal díszítve. Ezt Egyiptom­ból szállították ide annak ide­jén — vajon micsoda munka árán, hiszen magassága meg­van legalább 20 méter és a súlya is körülbelül ugyan­annyi tonna. A Hagia Sopliiától ellenke­ző irányban, alig pár száz"mé­ternyire, ott hol már a régi szerájkert fái integetnek, áll a régészeti múzeum épülete, zsúfolva a hellén, római és bizánci szobrászművészet re­mekeivel. Számtalan értékes műkincse közül is kiemelke­dik a Nagy Sándor szarkofág, egy harci és vadászjeleneteket ábrázoló reliefekkel díszített márványcsoda, a hellenizmus alkotásainak egyik legszebb reánkmaradt példánya. Közvetlenül a régészeti mú­zeum mögött már a Szeráj ha­talmas falai emelkednek, meg koszorúzva a dombtetőt. Kertek, teraszok, és kisebb- nagyobb pavilonok sokasága a Szeráj, ahonnan valaha a mindenható padisah testőrei, eunuchjai és feleségei között a fél világ sorsát irányította. Ha ma belépünk a hatalmas kapu boltívei alá. nem állják utunkat zordon tekintetű jani­csárok, csak idegenvezetők és a jegypénztáros, kinél 1 Uráért megválthatjuk a jogot a bu­kott szultánok rezidenciájának és kincseinek megtekintésére. Ez a szultáni palota tulajdon­képp nem palota, mert a ha­talmas várfalak mögött, mint már említettem, nincsenek nagy épületek, csak kertek és pavilonok, melyeknek mind­egyikében más és más műkin­cseket halmoztak össze, hogy ízelítőt adjanak a látogatók­nak a szultánok hihetetlen gazdagságából, és a szeráj éle­téből. Iyie, egy hosszú, de föld­szintes épületben a világ egyik legnagyobb kínai porcelán- gyűjteménye. Az egymásba­nyíló termekben padlótól a mennyezetig borítják a falakat a szebbnél-szebb vázák, tá­nyérok, füstölök és díszedé­nyek. A szultáni konyha ma is úgy van berendezve, ahog>i annak idején használatban volt, hatalmas vaskondérok állnak a nyílt tűzhelyeken, a polcokon ott sorakoznak a ser­penyők, kannák, rézmozsarak. Máshol keleti szőttesek és per­zsaszőnyegek gyönyörű darab­jai, vagy elefántcsonttal, gyöngyházzal berakott ódon török bútorok iparművészeti remekei. A kéziratgyűjtemény­ben finom perzsa és ótörök miniatűrök, a kézzel írott kó­dexek százai. Arany, bíbor, kék és tengerzöld színeik ra­gyogásával, hihetetlenül apró­lékosan művészi és finom dí­szítéseikkel versenyre keltnek a középkori Európa legszebb hasonló alkotásaival, csak itt a szögletes gót betűk helyett a kacs karingós arab írás. indái kanyarognak a pergamenem. Más pavilonban az arany­sárga ragyogása fogad és drá­gakövek csillogása. íme at egykori kincstár, keleti kény- urak fémbe öntött pompája és gazdagsága. Két színarany trónus, a kisebbik finoman cizellálva, színes zománccal díszítve, a nagyobbik — ak­kora mint egy jókora rekamié, és formája is arra emlékez­tet — még vastagabb és tömö­rebb aranyból, oldalain, tám­láján hatalmas zöld smarag­dok ragyognak. Gyémánttal• rubinttal kirakott csészék, tá­lak, kancsók, dobozok és sze­lencék százainak arany ötvös- remekei. Drágaköves, aranyos kardok, tőrök, pisztolyok soka­sága. Hatalmas perzsaszőnyeg■ mogyorónyi igazgyöngyökkel gazdagon televarrva. Óráki rendjelek, brilliánsoktól szi­porkázó pipacsutorák — szem­kápráztató, lenyűgöző és mint mondani szokták — „barbár pompa”. Valóban az, mert az aranynak és drágaköveknek ilyen tobzódásához nem szo­kott az európai szem. Mindez a hatalmas vágyón aránylag kicsiny és építészeti­leg szinte szegényesnek tűnő pavilonokban felhalmozva. A pavilonok között pedig minde­nütt kertek, suhogó platánoki mélyzöld ciprusok, a falakra felfutó borostyán, vízmeden­cék, szökőkút, tulipánok kérj' je — helyek, ahol még páf emberöltővel ezelőtt a padisO'1 örökre elzárt asszonyai sétál­tak a rózsalugosak közt *s letekintettek a kéken hullám­zó Boszporuszra, melynek víz? oly sokszor nyelte el a kegV' vesztett odaliszkok zsákb* riarrt testét. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom