Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-08 / 134. szám

4

NAPLÓ

1958. JÜNItJS *.

Javult az anyaggazdálkodás, nagyobb a rend, a tisztaság) a pécsi üzemekben

Az elmúlott hónapokban utat. A megyei tanács elmöké- Pécsett a becsületes emberi nek ez a baráti konzíliuma a

A nécsi városi párt-vég---------------- rehajtó bizottság ..megbízásából több kommunista aktívából álló brigád látogatott el a pécsi üzemekbe és megvizsgálta: mit tettek az utóbbi időben a takarékosság, a közös vagyon megvédése érdekében. Az ellenőrzések tapasztalatait sum- számára a mázva megállapíthatjuk, hogy a pécsi üzemek többségében megértették a társadalmi tulajdon fokozott védelmének, a takarékosság széleskörű kiterjesztésének szükségességét s számos eredményes intézkedést tettek e feladatok megvalósítása érdekében.

Általános jelenség, hogy az üzemek többségében javult az anyaggazdálkodás, szilárdabb lett a bizonylati fegyelem, s ennek eredményeként csökkent az anyagfelhasználás, kevesebb a pazarlás, ritkábban fordul elő a közös vagyon eltulajdonítása. Az üzemek többségében a kormány takarékossági felhívása, illetve a

a közös vagyont, mint az állami vállalatoknál, mert ha valaki valamit elvisz, az a sajátját viszi el, saját magát károsítja meg. Ez az érv nagyon hamis. Mert az, aki a szövetkezet vagyonából valamit eltulajdonít, az jogtalan előnyöket biztosít salát maga szövetkezet tagj alsókat felsoroljuk a kérdések------------ _ -------------- --------- -------------—.... „ széles skálájának szemlélteiész

ándék egy aggódva és féltve szívéhez és szeretetéhez közel sére. Az iskoláskorú gyermek gondozott kérdésnek, az ifjú- álló problémákban tudását fel- szívbetegségei és azok gondo- hívta ajánlotta. zása (Pelnezner Sándor); Ai

Május 27-én a gyermekért ^’fsgyermek foglalkoztatási aggódásnak egy komorabb és munkaélettani —

problémát,’ nem kell hozzá- ,

, , . \ság sorsának fórumát

más csak egy kis akarat, lel- < f]e|;re nem is egy ízben. Ápri- ki ismeret esség. A legutóbb l 10-én Palkó Sándor, a meet lemörzések tapasztalataié^1 < tanács elnöke szakfórfiak remélhetőleg okulnak a pécs | ^7^ieskörű találkozóján adott üzemek vezetői, dolgozói, me* fkaimat arra, hogy szembeértik, hogy a takarékosság, a n,£zzünk mindazokkal a kér- társadalmi tulajdon védelme' melyek az ifjűságscal ,

nem kampányfeladat, hanem T kapcsolatosak, a sokszor cik- a!tal ?T

nevelő-^ „akkban kitér5 kísérleteknek d,ssoclA1,is lfíuságé’

rendszeres, munkával,

maradéktalan végrehajtásával r v találkozás nem volt hiába- a takarékosságot, a társadalmi *. való, s a gyermekeinkért, if- javak megbecsülését, minden-inainkért mindig kész lelklisrendelkezésok ([gályáját egyengetni segítsünk, ■égrehajtásávr! # a találkozás nem volt hiába__________ kitartó

na

k rovására, olyan előnyöket élvez, amelyek nem illetik meg. Ugyancsak a Vasas KTSZ-ben történt eset bizonyítja, hogy mennyire nem napi feladattá kell tenni, elég csak beszélni a takarékosságról, hanem a takaréké gazdálkodásban először a ve-# .

zetőknek kell példát mutatni <» I.J.U CVC 1 ClCIl l lilCJä# Mert vajon mi lehetett a vé-('

ms'ret sok kérdéshez talált

a szaki el kiismeret mélyebben érintő kérdése került a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karú- Tudományos Bizottsága rendezett ankét elé. A a maka- renkoi cserépdaraboké. A •pécsi bíróság fiatalkorúnk bírája szenvedélymentes, higgadt tárgyilagossággal beszámolt a félrecsúszott ifjúság ezernyi kérdéséről, s az értekezés nyomán

'óvárosi szakemberek pécsiekleménye annak a két mérleg-? javítónak, akit a KTSZ Harkányba küldött javító munkái végezni, amikor meglátta a KTSZ három tagjából: az el-? nőkből, a művezetőből és a? oxigén telep vezetőiéből alakult „ellenőrző brigádot”, amikor taxin az 6 ellenőrzésükre'! Harkányba megérkezett. Félté ?

a NEUE iHE!N!SCM ZEITUNG :

Marx és Engels lapja |

társadalmi tulajdon védelmé- telezhető, hogy mindenre gon-(

vei kapcsolatos feladatokról tartott városi pártaktíva-érte- kezlet óta rendet, tisztaságot teremtettek, sőt az adminisztratív intézkedésekkel egyidőAz egyik korabeli francia

publicista az 1848-as évet „forró évnek” titulálta. Valóban, volt ebben valami találó, hiszen mind Franciaa hatalom is

ként..í

elismerni lapkel együtt csatlakozták az ankét tárgyához, már konkrét javaslatokkal készen a kormány felé.

Május 30—31-én pedig országos jellegű ankét hívta ösz- sze a legkiválóbb szakembereket. A két napos, ma már megáll apitih at óan nagysikerű tudományt« ankét eredményeit csak oly mély összhangú

doltak, csak arra nem, hogv < országban, de különösképpen

milyen takarékos vezetőik * vannak, mert hárman ellenőrizni »két munkást s csupán

a taxira 190 forintot költeni.

ben a legtöbb helyen széleskö- azért mégiscsak túlzás.

rű politikai felvilágosító munkát is végeztek. A Baranya megyei Építő és Tatarozó Vállalatnál, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál és frtég számos özemben a vállalat vezetőinek felkérésére a rendőrség és az ügyészség tagjai külön előadásokat is tartottak a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról.

Az ellenőrzések számos tapasztalata mutatta ezenkívül,

hogy a pécsi" üzemek dolgozói között kezd kialakulni az a, légkör, amelyben a közös vágyón eltulajdonítása, a pazarlás. rongálás, selejtgilártás. a 'fégy élmez étién? ég elkövetése lehetetlenné válik.

Persze mindebből tévedés lenne azt a következtetést levonni, hogy most már minden rendben van, hogy ezután már mindenki takarékoskodni fog, óvja és gyarapítja a közös vagyont. Nem Így van. Az ellenőrzések során — sajnos *— nemcsak jót, hanem rosszat is tapasztaltak. Megállapítható, hogy több helyen csupán látszatintézkedéseket hoztak a*

Számos hiba tapasztalható i ezenkívül a pécsi üzemekben vállalatoknál az anyagokká’ való bánásmód terén is. Ad kereskedelemben tartott ellen- <• őrzések során több helyütt# tapasztalták, hogy a kereske-f delmi dolgozók még nem be

csülik eléggé a rájuk bízott# megalapítását. Az alapítás

árukat, felelőtlenöl bánnak a társadalom tulajdonával Azt Élelmiszer Kiskereskedelm-' Vállalatnál például az utóbb' időben 20 esetben kellett egyer kereskedelmi dolgozókat kártérítésre kötelezni, mert töd rik, zúzzák az árukat, s —(l sajnos — igen gyakori méo

a „keleti részeken" — ahogy akkoriban egyes újságírók a Bécstől keletebbre fekvő országokat nevezték — egyre forróbb lett a talaj az elnyomó osztályok lába alatt.

A német munkásosztálynak ekkoriban még nem volt egységes politikai tömegszerve- zete, pártja, ezért határozták el Marx és Engels egy új, haladó, a proletárdemokrácia szellemében irányított lap

Marx és Engels maró gúny- tervezés biztosíthatta, ami- nyal leplezték le lapjukban diyent a pécsi egészségügyi szer- ö német ^ naffyburzsoáziátt i * veik, mint & szakszervezet,

egészségügyi és városi népművelési osztály csak felmutathatott. A tudományos ankét az iskolás gyermek egészség- gügyének, testi és lelki terápiájának minden kérdését megmetsző szatírával vesézték ki a burzsoáziát és bátran, következetesen kiálltak minden kiuzsorázás, munkásnyú- zás ellen, a szabadság védelmezőinek érdekében. A lapnak Marxon, és Engelsen kívül állandó munkatársa volt a kor egyik legzseniálisabb szatirikusa, Georg Weerih, akinek ostora kíméletlenül lecsapott, ha igazságtalanságot látott, valamint a munkásosztály elismert és szerea leltárhiány is. Meglepő voü a raipan es idomúén n

még, hogy az üzemek jelente/J níus elsején megjelent

Tv^cv/Kpm fíTv tnVcSt'iV o “ -z _______u

ré

szében, így többek között a kesztyűgyárban is, elhanyagolják a tűzvédelmi előírások betartását, milliós 'értékek vannak emiatt veszélyeztetve.

Solt példát

tehetne az? említette-f

felsorolni/

ken kívül még olyanokat, amelyek megszün-'! tetőse nem Jelent különösebb?

körül az akkori német uralkodó osztály csábosainak vészes üvöltése zengett, fenye- getődzésük, kiabálásuk vészesen hasonlított korunk francia poujadcista firká- szainak dörgedelmeihez.

De a német munkásosztály már ekkor keményen állott a talpán és Kölnben 1848 jú- az első példány, majd június hetedikén megkezdték a hatalmas sikerű példányszámok országos terjesztését, amely akkoriban bizony nem volt egyszerű feladat, hiszen a terrorszervezet minden . kópéját, besúgóját, csendőrjét mozgósították, de mindhiába: a NRZ olyan elsöprő sikert aratott, hogy kénytelen volt

hatalmas szerepe volt az 1848-as forradalmak előre- vitelébcn, kérdéseik tisztázásában, mint ahogy az is természetes, hogy a forradalmak vérbefojtása után a nagyburzsoáziának első lépése volt a NRZ betiltása, munkatársainak letartóztatárgyalta a legkiválóbb egyetemi szaktanárok, intézeti igazgatók és iskolaorvosok, valamint pedagógusok előadásaiban. A szakemberek tökéletes felkészültsége mellett az előadásoknak a ,gyérmékért aggó- J dó, féltő lelkesedése a legma- tett költője, sok munkásdal # masabb szociális humánum me- és induló szerzője, Ferdi- yegségét sugározta, s a sr.ak- nand Freillgraths. ' emberek magatartása önmagáTeljesen érthető, hogy a 'Jban manifesztációja volt a Neue Rheinische Zeitungnak ^nagyszerű harcnak. Az ankét bntnimn.m „nit nr ' 'riásl tanulság és egyben élnény volt.

(i Kun hajós professzor elnöki (l megnyitója reflektorként vilá- , i -dióét az Iskolás gyermek véI Helmének drámai fejezeteire.

II Kérpel-Fronius Ödön profesz- •zor európai hírnevéhez méltó -70-énysé'Tgel összegezte az istása, illegalitásba kényszeri- '-oláskor fiziológiájának leg- tése. (• íjabb tudományos álláspontMarx és Engels utána Lon- i1 iát. donban szerkesztették a la- # Nincs terünk arra, hogy az pót, amely megalkuvás nél- ? - nkét előadói nők és felkért kül szolgálta a német mun- ? lozjászólóinak hasonlóan ér- kásosztály, a forradalom, a f ákös ' szerepéről egyenként proletámemzetközieég gondo- # -n»«emlékezzünk, hiszen ezt

lat át.

'üzletében maid egy tudomás

11 ayos publikáció végzi el, mécis

Mejg'gf y oi»sf í i sik

az iparigazoiványok felülvizsgálását

takarékosság érdekében, s bár általában mindenütt beszélnek a takarékosság fontossá gáról, a takarékossági elveket még nem mindenütt érvénye sitik következetesen. Annak ellenére, hogy a mostani ellenőrzések csak igen rövid ideig tartottak s Így nem terjedhettek ki az üzem minden

tprfllíktAr» » lpircrATritApa+lAVih vivisípar neiyicicvci. n veKie- t\T, Clll-muunumum uian mhibákat felfedték KideHii1' ha^tó bizottság megállapította: adott iparigazolványok felül- kontárok ellen.

ájckoztatás végett az el őad ászemponiból (Csinády Jenő); Az iskola és a sport (Arató Emil); Az iskola- orvosi szolgálat időszerű kérdései (KiS's Dénes); Az iskolaorvos és a pedagógus együttműködése (Linka Zoltán); Az iskola védő feladatai (Istók Já- nösné); A gyevmefcpsychologia orvosi és nmdp"óg’n! vonatkozásai (dr. Jakab Irén, Cser linos); A nehezen nevelhető gyermek (Schnell /János).

A fenti puszta felsorolás mutat a gyermekek egészséá és lelki világa köré emelt védőfal széles területeire. A f-* kért tizenhárom hozzászóló jelentősen segífiett azokhoz az eredményekhez, amelyek tudományos és pontos eszközökkel jutnak a legfelsőbb végrehajtó szervek felé.

Kedves szellemi találkozás történt az ankét második napján-, mely egyben pedagógus- nap is volt. A nevelés & gyógyítás ünnepén Pécsett iff fogott kezet a pedagógussal f gyógyítás vezérkara, féltett és szeretett gyermekeink fölött. A meghatottság azoknak szólt, kiknek képviseieíébei'

virágot hozó kicsinyek üdvözölték: az őket védő ankst résztvevőit.

A gyermekért vívott küz^ lemnek az utóbbi két hónap; ban lezajlott hármas eseménye arra a gondolj késztet, hogy a tudomány f5 lelkiismeret magatartása reményt fűz városunk, t°vá,. bi hasonló küzdelme melynek folytatását várja j°‘ lünk gyermekeink üdve és 1“ vője;

Az ankét embert ma^'Z tását áthatotta a történ--'; nagy művészeinek lelki .ie’f\ léte, azoké, akik a gyermek;’ mosoH’ba, könnybe öltöztet^ bronzba, márványba öH; maradandó élménnyel eéte' az emberiség művészetéé5; Eszményitő lelkesítőjeként 8,;‘ nak a tudományos hi®*^ hogy egylooron nem lesz és beteg gyermek. Az uW, mindig a művészetektől U1““.» ki, s a tudósok kezében v\ napfényes valósággá. P5 gondoltunk' erre a város' ; nécst^remben ösEzegy-űit ké'száz szakembernek gondolattal baráttá, harcod ötvözött közösségében. .„P Vörös V&*

HU uimfy Baranyában?

Pécs megyei jogú város Ta- FoglaTkozott a végrehajtó bi- Ugyanakkor kijelentették, hogy rtayánosok fai kaphatnak Jeget

csának Végrehajtó Bizottsága zottság az ipai-engedélyek fe- felveszik a harcot a spekuláns,(i A Péort nűg. Teikistcereskelegutóbbi ülésén foglalkozott a lülvizsgálásának kérdésével is. munka nélkül máról-holnapra(i <ieimi vállalat június xi-én, szerkisipar helyzetével. A végre- Az, ellenforradalom után ki- meggazdagodók, *dócsaIók,f nsso^ríszére u ^‘^»AnVor'-íwS

lít.isl anyaprjtai ém

vAntt sedteni a területi «éRügyl felvilágosító munka S1 rét.

Kflenevfwmvoíle csoport nlfí

úttörőtáborba ^

Baranyából körülbelül M megy úttörőtáborba és °~^\r 40—50 csoport indul orsz:ígjar° P- rára. A megyei úttörőtábort & gón rendezik meg, ahol 26° “•»js- zető, 150 KISZ-fintnI, 30 klsa0“^! vezető és no csapatvezető ü- rAart TTftMrrttáhnrnV

■ imáim > V.SOVIU ta. rm iáinno*

ftók minden hiten hétfőn, szerdán

néldául hnerv „ cíitx. amíg a belvárosban — ahol a vizsgálata ugyanis most van A végrehajtó bizottság hatá•iivrr- VáVntntnéi r,w-,-n 1-U-, - ,tanácsi és szövetkezett ipar a folyamatban. A kerületi ipari rosatot hozott, amelynek értelbr,-Ar ., ’.legerősebb — zsúfolt a kisipari csoportok 1955 november 4-től mébon utasítja az ipari ősz

mUtárhőI iit-iivAnvnvó«^né’” !ilétszám (cipész, férfi- és női ez év május 1-ig 23 személytől tályt: dolgozza ki a tanácsi,

k, iszabó, szabad ipar), addig a vá- vonták meg jogerősen az ipar- szövetkezeti és Kmagánkisipar

Köt J? mrtfa «Z iros külső területein, főleg a igazölványt, 18-tól azért, mert perspektivikus fejlesztési tér-,

.....................................................

, . v. ... . . tbányászlakta területeken, ahol részt vett az ellenforradalom- vét a KIS%ÖV és a KIOSZ be-\ jég eisüánttás&t megpiärii nnpon

tói A liszt ieteíúert kiadás- #a siocialista k-ispar közel sem ban. Ezenkívül adótartozás vonásával. A terv elkészítésé-#”«**™ * hoitokbnn blokk ellenérendszere is rossz, módot ad s visszaélésekre.

és pénteken délelőtt s-től 12 óráii; a Pérsl Bús- és Tcjklskereskediü- mi Vállalat kővetkpző boltjaiban kanhatnak Jeget: az 1-es sz, H fi- boltban (Bem utca 6.1; a GS-as sz. I.őhúsboltban (Doktor Sándor u. 27.); a 67-es sz. Lóhúsbiltban (Irányi Dániel tér). A vásárlóknak a

\a szocialista kispar közel sem ban. Ezenkívül adótartozás vonásával. A terv e!készitésé-r”ekben * nonoKnen moKic eiieno- olyan fejlett, mint a belváros- miatt 50 kisiparosnak — töb- nel különös tekintettel legyen#1,!!* ' a blokkra át vehetik'a' je- \ban, alig található kisiparos. A bek között: Téglási Nándor a bányászlakta területek ipán;get.

részt. Úttörőtáborok lesznek szón, Fonyódligeten, BalatO den. A városi elnökség tábor* ^

Balaton^',Jfejlődő pécaszabolcsi bányász- kárpitos, Bínfai Béla fatömeg- ellátásúra. A határozat szerint?

A 3 PUerifírnk **^'5területen nincs biztosítva a la- készítő, Nikolics József aszta- az iparigazolványok felülvizs-f "kráxzda nyflfk

nyűd—Alső-Bélatclepen lest- (1r országjáró túra résztvevői ír Egerben. M16*, "•

dúlnak majd

rendet• ikáskarbantartás. István-aknán los, Sturm István ács, Rado- gálását a lehetőség szerint meg*!'1 délnyueatl városrészben ^asa' .(nincs cipészműhely, Borbála- csai Tibor műszerész, dr. Rih- kell gyorsítani és 3 hónapon? A Pécsi vendéglátó Vállalat terv- 7™^- ^ Kétségtelen (telepen három hónap óta csak mer Béláné női szabó, Gyu'ai belül be kell fejezni. Az ipari'

helylséghiány nagv!)most nyíjik meg ismét a föd- József asztalos — iparjogosít- igazolványok felülvizsgálása?rá,SZdát a József Attila utcában, a ®n,Tle'í, i rászüzlet. Vasason kevés a női ványának megvonása folyamat- során megürülő helyiségeket volt Hullám-jöntés helyén Június

uuiiiun x-^'.iucu.

Tapolcán, Aggteleken, Budaörslenséget találtak KTSZ-irél hogy

nehézségeket okoz, de^H ________________________ _____________________J____ ________ __ ___

el

lenére a jelenleginél sokkal \ iZabó, Pécsbányatelepen az egy- ban van. Egyéb okok miatt ed- tanácsi ég szövetkezeti ipar? na.gycáob rendet lehetne terem,iegy férfi szövetkezeti és ma- dig Rónai László fodrász, Csák rendelkezésére kell bocsátani.',miiködík mnjd.P teni, biztonságosabb módon is ,igánklsipari fodrászüzletben László fodrász, Hild Lajos föd- Az ellenforradalom utáni kis-\ meg lehetne oldani az anya-((órék hosszat kell várakozni rész, Czinika Ármin cipész, ipari helyiségkiutalásokat a fő (Egészségűgyi prepái gok tárolását Ebben s a töb- (ihajvégáara. Az egész városban Katies Antal asztalos Ipariga- útvonalakon felül kell vizsgál-1 ^T-nyat l<rénye1hető bi KTSTi-ben is többször cl-((pedig a lakosság igényeinek ki- zolványát első fokon, az ellen- ni és az indokolatlan helyiség-J a Baranya meiryet K»*egé«z»ég- hangzott az az „érv”, hogy ná-ieiégítése nincs megnyugtatóan forradalomban részt vett Bánó kiutalásokat cserehelyiség *• . Járványtlcyl Állomáa

luk nem kell annyira félten Jbiztosítva az építőiparban, el- Elemér motoros fafűrészelő tosítása ellenében vissza kelli is mái mr~h?trg^^rk, bnicíc'ik

• #sősorban a ceerépkályhakészí- iparigazolványát pedig jogerő- vonni. Felül kell vizsgálni —1 megelőzését célzó egészségügyi fei- ftés, a bádogos és vízvezeték- sen megvonták. a KIOSZ bevonásával —a *unkJ* ls végez. Reve«'szerelő ipar területén. Ezt a A végrehajtó bizottság fog- gánkisiparosok adózásánakjjaIx*' í^ísmegagyi' pr»pn*ands- tarthatatlan helyzetet kihasz- lalkozott a kisiparosság adófi- kérdését. Az adóalapok meg-árnyassal ’ is rendpiitrzik. Ezeket 'nálják a jogosulatlan iparűzők, zetéaével, anyagellátásával, az állapításánál a pénzügyi osz-é!'*,j!!!l,<’® ,Pr,'A},a "z íís5!T.me1lc* vfJ2a" [a kontárok. Ezen csak úgy le- utánpótlás kérdésével és meg- tály az állami és szövetkezeti5só70k, t«'^riö^íővctkpze™kf^skm

Veszprémben, Tatabányán és röttj

Kerthelyiséges vendéglő )e<f a Gyárvárosban ^

A Gyárváros lakosságának KOr* kívánsága, hogy a nyári *• KyV' őszi Időszakban olyan vt'I7‘7t' ben szórakozhasson, ahol »Jjji* lylség Is van. A Pécsi Vendljfí'

Vállalat most elejet tesz » ruíf sá* kívánságának, mert tert't.ií- te, hogy a mészkemence k"ci)>'

ben, a DIósl út elején kert» „i- séges vendéglőt létesít. A kér"1 „r

íjníraWi fiHWSi

a uitaSta

séges vendéglő megnyitó31*1“ nlus vége felé, illetve Július e‘ kerül majd sor.

í. ir —.......; , ‘ -----— « ».—ö — J at- Pijoau ra termeiosiovelKezeteK. isko

A f

ővárosi, a megyei «* s f hét segítem, ha a helyi ipar vizsgálta, mi az oka annak, ipar hasonló szakmájában elértetek, községek, valamint a társndai megyei jogú városi tanácsoki szektorait, elsősorban a tanácsi hogy ez év január 1-től kezdve egy főre eső átlag jövedelemre^rendelkezésére. Ezért

végrehajtó bizottságainak e! 1 vállalati és szövetkezeti ipart szokatlanul magas volt az ipa- is legyen figyelemmel. Az iparig egAzségagyf pro^-anda-^ysgot

nőket szombaton értekezletre m<“»erősft!k és a KIOSZ bevő- rát önként megszüntető szemé- osztály vegye fel a kapcsolatot^ kívánnak, forduljanak a Baranya

gyűltek össze a parlamentben, ndsdral szélesebb körű aktív lyek száma. A végrehajtó bt- a Városi Bíróság elnökével,# Ti?«1 XBzegtsaégagyi és JárI “-1—# ellenőrző hálózatot építenek ki; zottság tagjai állást foglaltak a hogy a kisiparosok ellen ho-#,^5^!»' «Sf £■

uj iparengedélyt pedig elsősor- becsületesen dolgozó, állam zott jorrerős bírói ítéletekről a#6ü. az áiiomá* hangos keskenyban a bányavidékre és a külvá- iránti kötelességüket rendesen kerületi tanácsok ipari csoport-# film'’kk®1- _««filmekkel, hangierosok területére adnak ki, teljesítő kisiparosok mellett, jai kellő -'öben értesüljenek #

A burgonyabogár irtásához , eddig la nagy segítséget

földművesgzövetkezetak: bl*«» v> ták a védekezőszert, n szőve"- agronómusok pedig szaktaj*, 3 látták el a parasztokat !

MÉSZÖV úgy határozott, .fi

MEZOSZOV raktáraiban l«v“4tís, kézi, háti és kisebb Wyoi'^n[ÓVOi‘-r,i

porozórjépelcot az egyes

............... eloszt.1^.,v

Ma

gyart András földművelésügyi miniszterhelyettes tartott előadást a mezőgazdaság Mőszerfl kérdéseiről.

mezekkel, brosúrákkal, könyvekkel, röplapokkal, plakátokkal, kiszövetkezetek között burgonyavetések területe ban. A gépeket a földműves** / kezetek megvásárolják és . ri"

mint a földművesszövctkezet |ir lajdonit • parasztoknak bért» Ják. - -