Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-01 / 128. szám

1958. JUNTOS 1. NAPLÓ 5 Színpompás felvonulás Nagygyűlés »Ifjúsági falu“ Tornaünnepély Karnevál a június8-i ifjúsági találkozón egyéb szórakoztató játékoknak. A megyei KISZ-bizottság a Az ifjú sportolók repülőmodel- karneváli felvonulásra ver- lező bemutatót tartanak. Re- senyt hirdet és a legsikeresebb méljük azt is, hogy a felállított szervezetet egy hatalmas tor- étel-ital és ajándéksátrak min- tával jutalmazza meg. A kar­dén igényt kielégítenének. neváli felvonulást utcabál kö- A sport kedvelői délután öt veti a Széchenyi téren. Min- órai kezdettel a Tüzér utcai denki vásárolhat álarcot, szer-. sportpályán a pécsi középisko- pentint, szalagot. A karnevál J mérte, milyen lehetőségek all­A népek barátsága hónapja keretében megyénk ifjúsága is­mételten bebizonyította, hogy a béke ügyét saját ügyének te­kinti. S most, június 8-án, a barátsági hónap befejezésekor és a Magyar Békekongresszus napján a fiatalok az egyik leg­nagyobb béke-seregszemlére, a megyei ifjúsági találkozóra gyűlnek egybe. Már most ké­szülnek KISZ-szervezeteink, száz fiú és leány mutat majd Színház művészei szórakoztat- úttörőcsapataink, üzemek, fal- be szebbnél-szebb közös torna- ják. Fellépnek: Berceli Tibor, 72 szakma közül választhatnak a most végző általános és középiskolások 639 diákot tudnak foglalkoztatni a szünidőben a vállalatok ? A városi tanácson külön bi- szerelő szakma áll. A vállala- zottság foglalkozik a tanulmá­nyaikat most befejező álta’.á- nos és középiskolai tanulók elhelyezésével, munkábaállí'á- sával. A bizottság ez ideig már fel­iák színpompás tomaünnepsé- valamennyi résztvevőjét és a vak és iskolák fiataljai e béke­találkozóra. A felkészülés si­kere elsősorban attól függ, hogy ennek élén mindenhol ott álljanak a KISZ-szervezetek. A megyei ifjúsági béketalál­kozót előkészítő szervező bi­zottság úgy állította össze a ta- tólkozó programját, hogy lehe­tőséget adjon az ifjúság béke­demonstrációjára és ugyan­akkor egésznapos kulturális- és sportprogrammal lehetővé te­gye, hogy a találkozó vala­mennyi résztvevő részére fe­lejthetetlen emlék maradjon. Az ifjúsági béketalálkozót a gében gyönyörködhetnek. Sok közönséget a Pécsi Nemzeti (lelőtt, milyen szakmákban ke- ■■■■■■ resnek ipari tanulókat. Pécs város területén a fia­gyakorlatokat, amelyeket atlé- Mátrai Mária, Paulusz Elemér,italok, a most végző általános nak az életbe kilépő fiatalok tikai számok egészítenek ki. Takács Margit, Wagner József, i és középiskolások hetvenkét A vasutas stadionban pedig a E nagy találkozóra való fel-f szakmában helyezkedhetnek el. PVSK—Láng Gépgyár NB Il-es készülés a fiataloktól sok erő­mérkőzést játsszák le. feszítést követel meg. Éppen Ha majd lenyugszik a nap és ezért az idősebb elvtársak se- kigyulnak a lámpák, akkor gítsége nélkül nem lehet mun- kezdődik a találkozó befejező kánk eredményes. A megyei és rendezvénye és egyben egyik városi KISZ-bizottság kéri a leglátványosabb eseménye: a pártszervezetek, a vállalatok és intézmények, iskolák igaz­gatóinak segítségét. E gondolatok jegyében fe­jezzük ki azt a reményünket, hogy június 8-án — találko­u. 35.) vízvezetékszerelőt, fű­tésszerelőt, kőműveseket, vil­lanyszerelőt, lakatost és ácsot, a Pécsi Vendéglátó Vállalat (Tímár u. 2.) pincéreket, cuk­rászokat és szakácsot. Az 508-as MTH Vájártanuló Iskola (Pécsbányatelep) vájár­tanulókat, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat (Lenin tér 6.) kereskedelmi ta­nulókat, fiúkat, a Pécsi Szikra Nyomda (Munkácsy Mihály u: 10.) szedőket, gépmestert, ön­tőt, könyvkötőket és doboz­zá motorszerelés az érdeklődés középpontjában tok tizenegy autó-motorszere­lő ipari tanulót tudnak foglal­koztatni, erre a szakmára je­lentkezők száma viszont ötven­hat. Ezzel szemben igen sok — bátran merjük állítani, igen jó szakma — teljesen kiesik a fiatalok érdeklődési köréből. Miért mostoha a tímár szakma ? A Pécsi Bőrgyár például 25 , , ___. . T.... m m omá. gyen jelentkeztek ez ideig. Az gteia^íÍT^ST kádáíSaf annak az ötnek a beiskolázása béke és barátság karneválja a Széchenyi téren. Este 7 órai kezdettel a zene hangjai mel­lett indul el a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Bem utcán keresztül a résztvevők felvonulása nyitja Karnevál hercege fogadja őket. P'ajd meg délelőtt 9 órakor. A felvonulás a Szabadság út,1} Rákóczi út, Bem utca, Széche-» dyi tér útvonalon történik a j szabadtéri színpadhoz. A Szé-J chenyi téren a fiatalok felvo-,i "állását fogadják és üdvözlik a,( Piegye párt- és állami vezetői, j i külföldi vendégeink, fiatalok (> és veteránok. Az ifjúság fel-<( venulása a békéért való har-'|l tet és a háború elleni tiltako-jj Zást fejezi ki. A felvonulók <> poraiban részt vesznek a pécsi $ és megyei úttörőcsapatok dísz- századai, a városi és megyei KISZ-szervezetek, a pécsi kö­zépiskolák és egyetemek fia­taljai. A felvonulás után a szabad­Széchenyi térre a karnevál zunk Pécsett a megyei ifjúsági résztvevőinek menete, ahol a seregszemlén! M. E. Eddig már sok jelentkezés is is nehezen ment. Pedig itt sem befutott a tanács munkaügyi rosszabbak a kereseti lehetősé- osztályához. A jelentkezések gek, mint például az autósze- azonban korántsem terjednek relő szakmában .,, ki mind a hetvenkét szakmá­ra. A fiatalok érdeklődési köre mindössze 35—40 szakmára összpontosul. Az érdeklődés homlokterében az autó-motor­Várják a fiatalokat Üvegcsiszoló és Képkeretező KTSZ (Zsolnay Vilmos u. 23.) üveges képkeretezőt és üveg­csiszolót, a Szabó KTSZ (Sal- lai u. 9.) férfiszabókat, a Ci­pész KTSZ (dr. Heim Pál u. 5.) cipészeket, a Vasas KTSZ (Zsolnay Vilmos U; 15.) lánc­kovácsot, felvonószerelőt, sod­ronyfonót, fémcsiszolókat és fémöntőt.­Az Építő KTSZ (Sallai u. 22.) Határidőre ott lesz a víz a farostlemezgyárnál és az erőműnél is A Kohó- és Gépipari Minisztérium osztályvezetőjének nyilatkozata Munkatársunk azzal a ké- berendezés időre elkészüljön, réssel fordult a Kohó- és Gép- Természetesen el is fog készül­ipari Minisztérium kiemelt lé- ni, hány száz tonna nincsen még tesítmények osztályának veze- — A mohácsi vízkiemelőmű készen. Természetesen, időre A következő vállalatok vesz­nek még fel ipari tanulókat: . Pécsi Bőrgyár (Siklósi út) J t.í.^nf^tanulókat, érettségizett és asztalost" ácsot, vízvezeték­ig1*“* iskolát végzetteket, szerelőt címíestőt, kályhást, \ Nádor Szálloda (Kossuth Lajos ,u. 5.) cukrászt, pincéreket, por- Jtást és szakácsot, Közlekedési (Vállalat (Bacsó Béla u. 4.) le­l mezlakatost és autó-, villany- _ _____ ^ (szerelőt, Gá zszolgáltató Válla- “T“ .(lat (Légszeszgyár u. 4.) gázsze- lPar^ Vállalat (Rákóczi ut 56.) 1 reléket, a Kertészeti Vállalat villanyszerelőket, épületlakato- , i (Perczel in L) fiú- és leány- sokat, épületasztalosokat, bá i1 kertészeket. dogosokat, vízvezetékszerelő­, <!■ A löszért Vátlalat (Kossuth ket központifűtés-szerelőket, mar biztosítva van, a több ezer# Lajos U; 25.) kereskedelmi ta- _ . tonnás tételből mindössze né-}''”izi-.,* cx.n.,1« az üzeme te ímezesi tetőfedőt, üvegezőt, kőművese­ket, a Bádogos KTSZ (Kossuth Lajos n. 63.) vízvezetékszerelő­ket és bádogost, a Bm. Építő­I * nulókat, Pannónia Sörgyár ^(Édesanyák útja) söripari »tőjéhez, Kruzsán Lászlóhoz, adja aztán a vizet a pécsúj­__________JQ_______»hogy tájékoztassa a Dunántúli hegyi erőmű számára is. Az fé ri színpadnál gyűlnek egybe Napló olvasóit arról, hogy mi- erőmű 1959 november 1-én tiltakozó békegyűlésre. Ezután?korra várható a mohácsi víz- kezdi meg a próbaüzemeite­kül vonalas műsor következik. <> kiemelőmű üzemeltetésének tést, ezért mi 1959 szeptember A „Mecsek” művészegyüttes f megkezdése. Kruzsán László a 15-re oda is biztosítjuk a vi- ePek-, tánc- és zenekara, vala-i1 következő tájékoztatást adta: zet. Az építkezés vezetői az- •hint a hosszúhetényi népi — Elsősorban is azt kell tud- zal a kéréssel fordultaik a fel- fittes szórakoztatja a talál-fűi, hogy a mohácsi vízkiemelő- sőbb szervekhez, hogy áprilisra *°zó résztvevőit. ?uiű több fontos feladatot old készítsük el a vezetéket. En­A találkozó délutánján szá-fmeg. így helyi vonatkozásban nek a kérésnek nem adtunk [hős lehetőség között választ- J biztosítja az épülő mohácsi fa- helyet, mert az előzetes kipró- "atnak a fiatalok, hogy idejű-f rostlemezgyár vízellátását. A *et kellemesen töltsék el. Bi-J tervek szerint itt 1959 január Anyára a legnagyobb érdek-? 1-én kell megindulnia a próba­időst a Tettyén felállított „If- .üzemeltetésnek. Ennek megfe- Wsági falu” fogja kiváltani, velőén 1958 december 31-én ott Az itt létesített szabadtéri szín-?lesz a víz. Ha voltak is nehéz­ez is elkészül, s így a víz Pécs- újhegyen is időben ott lesz, a próbaüzemeltetés nem akadhat fent ezen a problémán. — Meg kell mondanom, hogy a terv- és termelési főosztály­nak elég gondot okozott a cső­anyag és egyéb berendezés le­gyártatásának az elintézése. De nekünk ez a feladatunk, s mindent meg is tettünk a megoldás érdekében. Ha az Vállalat mű- (Perczel u. 8.) fiút, leányokat, szaki, söripari, géplakatos, cukrászokat, szakácsokat és esztergályos, kádár & kőmű- felszolgálókat, KIOSZ Helyi vés tanulókat, az Élelmiszer Kisker. Vállalat (Kossuth La- CsoP°rt (Rákóczi ut 24.) kulon- jos u. 9.) fiú kereskedelmi ta- böző szakmákra keresnek ta­nulókat, a Hús- és Tejkiske- nulókat; reskedelmi Vállalat (Kossuth tér 4.) henteseket, a Kémény­seprő Vállalat (Sörház u. 4.) kéményseprőket, Bm. Építő és ö , Tatarozó Vállalat (Zsolnay Vil- jó'Jmos u: 4.) kőműveseket, víz- * vezeték-szerelőket, bádogoso­Biztositva van a szünidei munkalehetőség Pádon fellépnek a város leg- J ségek a szivattyúk és más be- J°bb ifjúsági és felnőtt kultúr-Jrendezések biztosítása terén, a ^Portjai, mintegy kétórás mű-J minisztérium mindent megtett *°rral. Nagy sikere lesz a kör- J annak érdekében, hogy ezek a tatának, céllövöldének és J nehézségek megoldódjanak, s a háláshoz mindössze kb. 30 köb- epiioK. is inaiaut?is.uaiiuiui 11 méter vízre van szükség csu- a terveket, raitunk nemi kát, pán, ennél pedig sókkal na­gyobb mennyiséget használnak J festő és mázolókat, Sütőipari fel az építkezésnél a városi farostlemezgyárnak, sem pedig*.vállalat (Rákóczi út 25.) vízvezetékből. így nem látjuk - a“,—i,„*. -------.■----: ér telmét annak, hogy hónapok­kal előbb, gyorsított ütemmel, a többi létesítmény rovására elkészítsük a vezetéket, ami­hez egyébként a cső nagy része meg “ í vcicicinMCiciuAci, uauuguöu- Sokon vannak, akik építők is maradéktalanul tel-'kát, villanyszerelőt, lakatoso- nem fejezik be ebben az év- jesítik a terveket, rajtunk nem , kát, ácsokat tetőfedőket, vas- ^ az tanulmányaikat fog múlani — sem a mohácsig ^ sütőipari & csupán a szünidőben szeret­pé- nének dolgozni. Az ö elhelye- a pécsújhegyi erőműnek ajkeket, Építőanyagipari ES. zésük is biztosítva van, mert megindítása. Ismétlem, rajtunk, í (Perczel u. 2.) kovácsot és bog­nem fog múlani, mert határ-' nárt, a Ruha- és Cipőipari Vál- , ,. -lalat (Széchenyi tér 18.) férfi- idore mindkét helyen biztxssit-J szabókat és cipészeket, a Pécsi a nyár folyamán a pécsi válla­latok 639 diáknak tudnak a szünidő tartamára munkát biz­juk a szükséges vizet. I Építő és Tatarozó V; (Déryné tosítani. Grandpierre Emil: HARS Kl I X X I X X X X X; X X X XXXIX XX.XX A felszabadulás előtt ritkán fordult elő, hogy egy-egy üzem vagy bánya kapujára kikerült a tábla: „Munkásfelvétel van”. Ha mégis előfordult ilyen eset, akkor Is száz munka­nélküli közül legalább klle nevén csalódottan, mint a kivert kutya, távozott, mert több munkásra ritkán volt szükség. Egy ilyen munkásfelvételről ad képet K. Grandpierre Emil „Mérle­gen” c. regényéből közölt részlet. trPtött-kopott íróasztal előtt 0^olt az üzemvezető, köpcös, 0J°kány ember, — hol írt, hol t»amt s olykor egy-egy fin- ^■megmozgatta fekete baju- a af- Valaki szelesen benyitott ^Unkásfelolvasó ajtaján, de jyO mielőtt meglátták volna, 0 r vissza is húzódott. Ekkor ^. felvételre váró tömegből ^ ejy, alaktalan sóhajtás sza- (0f* fel- Szalonkai felpillan- f0J a Papirosról, arca olyan- j. r‘la kifejezést öltött, mint- éri Cs°üúlkozna, mintha nem ené, miként került ide eléje jjjj® kettős sorban álló tömeg, é akar a készségesen előtte *n°noó ember. )cu^~ ,Ahá! — mondta aztán sen an’ Parancsszerűen. Ráérö- ten ,rendezgetni kezdte az előt- irat lapjait, addig hoÍlt(,an«' veregette majd majd rövidebb vé- ivefc*' az asztal lapjához az he ct- míg pedáns rendbe cSv, szakoztak. Ekkor be- Kta a dossziét. hojT, A könyv — lehelte alig ‘«í°an a hivatalnok s egész °el kinyúlt egy fekete­kötésű füzet felé, mely ott fe­küdt az üzemvezető balkeze táján. Szalonkai rosszallóan pillantott rá, tömpeujjú, sző­rös kezét rácsapta a könyvre, ezzel jelezte, hogy tud létezé­séről, fölösleges dolog figyel­meztetni. Aztán hirtelen fel­állt s mint egy tábornok a szemlén, végigvonult a várako­zók sora előtt. Alacsony, tes­tes ember volt s járás közben olyanformán rúgta ki kurta lábait, mint a lovagláshoz szo­kott huszárok. A sor végén megfordult és elölről kezdte a szemlét, ezút­tal lassabban és módszereseb­ben. Néha megállott egyik vagy másik ember előtt, kidül- lesztette gyomrát, mereven farkasszemet nézett vele. Ke­zében jegyzetfüzet, ceruza — a hivatalnok árnyékként kö­vette. Mielőtt a sor közepéhez ért volna, abbahagyta a vizsgáló­dást. — Na! — mondta röffenés- szerűen. öt-hat lépést hátrált, hogy kellő távolságba kerüljön, aztán váratlanul, mennydör­gésszerűén elorditotta magát: s=- Vigyázz! Jobbról-bálra ingatva fejét, körülhordozta tekintetét az embereken. — Hogy állsz ott? — böm­bölte liílára váltan, szemöldöke borzas fekete foltként sötétlett homlokán — most fel-alá ug­rált. — Hozzád beszélek! Hoz­zád! — Dolgozni akarsz s még azt sem tudod, mi a vigyázz? — Mi?! — hogy hívnak? — Samodi Gáspár! — hallat­szott egy reszkető hang. — Mars ki! — csípőre tett kézzel, szétvetett lábbal meg­várta, míg a kidobott ember mögött becsukódik az ajtó. — Pihenj! — vezényelt is­mét. Ezúttal négy embert uta­sított ki, mert nem hajtották végre szabályosan a vezény­szót. — Levetkőzni! — rendelke­zett Szalonkai. Ki a kabátját kezdte kigom­bolni, ki a bakancsát oldogat- ta. Senki sem tudta pontosan, mit várnak tőle. Hol innen, hol onnan meredt egy-egy vö­rös, tanácstalan arc az üzem­vezető felé, aki láthatólag él­vezte a bizonytalanságot, amit előidézett. Bajusza vígan tán­colt feketelikú, keményen met­szett orra alatt, szája közön- kint széthúzódott, előtűntek sárgás, nikotinos fogai. Egy biccentéssel utasította tisztvi­selőjét, aki erre süket fejhan­gon elmagyarázta, hogy a ka­bátot kell levenni, az inget; a nadrágot pedig kigombolni. Lábát ki-kirúgva, diszlépés- forrnán. Szalonkai a sor ele­jére ment. Szakértői jártasság­gal rAz'.g~iustr&lta az első em­bert: — Hogy hívnak — kérdezte. — Kifelé! — mondta rögtön a név elhangzása után. Hogy hívnak? — Kifelé! — Hogy hívnak? — Kifelé! — csatto­gott a hangja s mire végére ért az első sornak, a százegy- néhány emberből, aki összeve­rődött, alig maradt tizenöt— húsz. Szalonkai megrostálta a má­sodik sorban állókat. — Ez háj, ez nem izom — mondta egy mélák, szőke le­génynek, s kinyújtott mutató­ujjával hirtelen úgy a gyom­rába bökött, hogy az ember kétrét hajolt. — Kifelé! — hangzott a har­sány végzés. — Neked mi a foglalkozá­sod — kérdezte a soron követ­kezőtől. — Borbély? — mula­tott a válaszon — hát, fiam, itt nincs se borotválás, se haj­nyírás. — Legfeljebb manikűr! — tette hozzá s olyan erősen ka­cagni kezdett, hogy mindjárt egy köhögési roham is elfogta. Köpött egy vastagot, zsebken­dőjével végigmázolta száját, bajuszát, tovább lépett eggyel, úgy vetette oda: — Lódulj már! — De kérem szépen, én nem mint borbély... — Fogd be a szád! — a ma­gas, üres terem süketen verte vissza a hangokat. A borbély megindult a kijárat felé, vér­ben úszott egész arca, ajka né­mán rángatódzott. Egy paraszt volt az első em­ber, akit az üzemvezető nem tegezett. Miután az öreg el­mondta, hogy földjét most ár­verezték el, csak a háza ma­radt meg, ezért jött a bányába munkáért, megkérdezte tőle, milyen távol lakik: — Ha futok — hangzott a válasz —, másfél óra alatt ide­érek. Szalonkai a combját paskol- ta nevettében, mintha ilyen jó viccet még sose hallott volna. — Micsoda pofa! Micsoda pofa! — ismételte s könnyben úszó szemét törölgette. — Mit gondol maga — foly­tatta aztán egy árnyalattal ko­molyabban —: azért vagyunk mi, hogy maratoni futókat szerződtessünk? Ha maga más­fél órát fut ide jövet, másfél órát hazamenet, egy hét múl­va annyi ereje sem lesz, hogy a lapátot felemelje. — Azt már ne tessék mon­dani, igazgató úr — válaszolt a paraszt —, kétszer annyit is elvégzek, mint azok a gyere­kek, akiket ott kint láttam a csilléknél. — Nézz oda! — fordult az üzemvezető a tisztviselőhöz, — mit nem mond a parasztja. Micsoda pofa! — Szóval sze­retne idejönni? — Négy családom van, igaz­gató úr, meg a feleségem ép­pen .. j — Jól van, jól van, ezerszer hallottam már... szakította félbe, — mutassa a száját. ■— Nyissa ki! — ordította teleto- rokból, mivel a paraszt nem értette meg azonnal. — Ah, — legyintett bosszúsan — alig van foga. — Kifelé! Tizenegyen gyűltek össze a sarokban, mire az üzemvezető végzett a válogatással. — öt emberre van <srifkség, — figyelmeztette a tisztviselő, mialatt az asztalhoz kísérte Szalonkait. A kiválasztottak mind hallották ezt a megjegy­zést. Néhányon sípolva, szagga­tottam lélegzettek, mint a lá­zas betegek szoktak. — Most meglátjuk, akad-e csirkefogó közöttetek, — mondta Szalonkai letelepedté- ben az asztalhoz. Legyintett egyet — habár valamennyien azok vagytok. Maga elé rántotta a fekete könyvet, felolvasta a neveket, egyik-másik esetben még né­hány adatot ként kiegészítés­képpen. — Hogy hívják? — kérdezte fenyegetőin. — Kalocsay? — Mutassa a bejelentőlapját: — Én vagyok az, — mondta az ember s egyetlen szó nél­kül elindult az ajtó felé. Nyi­lakként röpködtek a szava k utána: — Kommunista! Bolsevik! Hazaáruló! Gazember! Még mindig tizen voltak az öt helyre. Szalonkai odaáll:t- tatta őket maga elé. Egyikr.ek- másiknak megbökdöste az iz­mait, megnézte a fogát, meg­kérdezte a korát, a foglalkozá­sát. Négyet gyorsan elküldött. Fejtörést egy inas, szívós, barna testű és egy izmos szőke fiatalember okozott. A válasz­tást végül az döntötte el, hogy Szalonkai megpillantotta a szőke fiatalember fehér-hék- csíkos trikóját. — Hintáslegényre nincs szükségünk, — jegyezte meg. sarkon fordult át tihagyla at termet. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom