Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)
1958-06-04 / 130. szám
WB8. .1 UN IT’S I. NAPLÓ 5 i» } Kirándulás Sikondára Értelei dolgozik gyárvárosi iskola tanulói .«anyára megismerik majd a ®Den Németh Józsi bácsit, az J'°la hivatalsegédét. Remél- Yl ’ azt is tudjátok, hogy a Pedagógusnapon a „Ki- dolgozó” kitüntetést kapGyakorlati teendők a sátortáborokkal kapcsolatosan Felhívás íz Úttörő Híradó tudósítóihoz és m nden pajtáshoz Kedves Pajtások! Eljött a nyár, nemsokára befejeződik a tanítás. Itt az ideje a kirándulásoknak, táborozásoknak, országjárásoknak. A tanév eredményes befejezése után, jól végzett út. . . . törőmunkátok eredményeiximlámpa, kézi villamylámpa hely vasvázát előre elkészítjük ként mentek táborba, i (Folytatás.) , 7. Megfelelő számú mosdója edény, víztárolókanna, klór- !,mészcsomag álljon rendelke- l zésre. (Klórmészből személyenként 2 csomag „Tisza”), ,»mosdóedény és víztárolókanna rakat lehetőleg felfüggesztés az útmutatónak megfelelően. sei használjuk. 8. Világításra csak teljesen 12. Sok, nehéz munkát taka- zárt, tűzbiztos viharlámpa, ma- ríthatunk meg, ha a tábori tűzvös helyen meg kell őrizni. 10. A tüzelésre, tüzelőszerre vonatkozó utasításokat a Tűzrendészét! Parancsnokság szerint kell alkalmazni. 11. A 2—3—4 személyes sáti használható. Ezenkívül 48 V-os feszültségig agregátor, vagy akkumulátor telep. A hálózati áram felhasználási lehetőségéről a „Táborvillamosítás” című ismertető ad bő felvilágosítást. 9. A konyhai edényeket pormentes helyen kell tartani. Legalább 20 kémcső álljon rendelkezésre az ételminták elra- kásához. Az ételmintákat a készítéstől számított 48 óráig hűi 99 Az úttörő szereti és védi természetet66 a .^énarégiben elha- koztak, a nevelők ..^ztuk, hogy kisülünk a középsőéi , - erdőbe. Az , Oöben az erdész 3» fogadott ben- oket. Figyelmez- J.ett minden úttö- v‘ és kisdobost, 3í vigyázzon az *fí5 tisztaságára. Bie an jöttünk öszmert a kirán- ]^“S°n a kétújfaJ^'ásn körzet minden totója velünk tartJ\ a megújhodó t/^tezetet dallal, tiikCal köszöntöt- fcKésóbb az út- K rajokba sora'ätll pedig elindultak lerakni az útjeleket. Nyolc perc múlva indult próbázni az első, majd később a második és a többi raj. Útközben út-, kar- és sípjelekkel találkoztunk. Az elrejtett hat levelet is megtaláltuk. Feladatunk végeztével visszaindultunk az erdőbe, ahol a pró- bázás élményeit mesélve megfőztük a krumplipaprikást. Egyetlen pajtás sem maradt tétlen és ennek köszönhető, hogy egy órán belül már ott párolgóit a tele tál minden úttörő előtt. —1 Ebéd után számháborúztunk, játszottunk. Nem szép dolog, ha valaki saját magát dicséri, — dei meg kell mondanom, hogy megtartottuk az erdész bácsinak tett ígéretünket: a próbázá- közben, a játék alatt sem törtük le a fák ágait és nem szemeteltünk. Úttörők vagyunk, szeretjük és védjük a természetet Asztalos Edit! Zádor és a helyszínen csak beépítjük a talajba. 13. A 10 személyes sátrak f rúdját célszerű 20—30 cm-re a talajba süllyeszteni és a sátorárkot mélyebbre ásva úgy ki- cövekelni, hogy a cövekek a sátorárok oldalfalának közepénél legyenek a földbe verve. Cseresnyés József, Pécs város Úttörő Elnökség tagja. . Urtörő-zsebkönyv Egerágon az úttörők nagyszabású majálist rendeztek. Aj bevételt nyári országjárásra) fordítják. web£ Megjelent az úttörő zsebkönyv 1958-as kötete. Az idén minden eddiginél színesebb, érdekesebb anyaggal lepi meg olvasóit az Uttörő-zsebkönyv. Hámori Ottó nemes tettekre lelkesítő hősök életéből elevenít fel egy-egy epizódot, Ferkai Lóránt otthon készíthető egyszerű játékok leírásával siet fiatal barátai segítségére, Gyuris Gyula egy zenekedvelő őrssel barangolja be Hangszerországot, Kun Anna és Vadász György Notesz-a az 1958-as év minden hetének egy-egy érdekes eseményét, évfordulóját mondja el kevés szöveggel, sok képpel. Végül pedig egy kis Uttörölexikon gyűjti csokorba az úttörők legfontosabb tudnivalóit. portyára. Élményeiteket bizonyára megörökítitek naplóitokban és sok szép fénykép is készül majd a táborokban és országjárásokon. Tegyétek ezeket közkincs- csé: küldjétek be minél több színes tudósítást, élménybeszámolót, küldjétek be sikerült nyári felvételeiteket, hogy közölhessük őket az Úttörő Híradóban. (Cím: Pécs, Űttörőház, Szt. István tér 17.) Jó táborozást, jó utat kíván minden pajtásnak az Úttörő Híradó szerkesztő bizottsága. Vöröskeresztes úttörők Mohácson Az elsősegélynyújtást foglalkozásokon szorgalmasan tanultunk, mégis elfogódottak voltunk a vizsga előtt. Munkánk(l eredménye azonban nem maradt el, 108-an tettük le az el-< sősegélynyújtási vizsgát. A Magyar Vöröskereszt tagjai lettünk és a városban kezdeményezett tisztasági mozgalom szervezői és élcsapata vagyunk. Remélem, példánkat követi minden iskola. Krämer Ilona, Mohács. A Mecsek vadregényes tájai, kanyargó zergeútjai, filmes rétjei, csobogó hegyipatakjai, nagy történelmi múltat vagy édes-bús regét őrző omladozó várromjai lenyűgöző varázzsal hatnak idegenre és ittlakóra egyaránt. Pécs város és Baranya megye Idegenforgalmi Hivatalának jóvoltából az utóbbi időben bőséges útmutató és tájékoztató jelent meg a Mecsek turistaútjairól, mégis szükségesnek látszik felhívni a jól megérdemelt szabadságidejüket Pécsett és a környéken eltölteni szándékozó diákok, úttörők figyelmét néhány különlegesebb érdeklődésre számot tartó turistaútra és kirándulási lehetőségre. Sikonda gyógyfürdő a pécs —kaposvári országút Mánfa és Magyarszék közötti szakaszából ágazik ki. Festői környezetben, gyönyörű fenyves közepén fekszik a langyos ásványos, szénsavat és hidro- carbonátot tartalmazó fürdő. Egy-két évtizede még 35—40 C fok hőmérsékletű volt a sikondai strand vize, ma már legfeljebb csak langyosnak mondható. A sikondai nagy rét, a fenyves mélységes csendje és pormentes levegője azonban egymagában is kiváló kirándulási és táborozási hely. Sikondát könnyű, minden egészséges pajtás által köny- nyen elbírható gyalogtúrával a Pécs—Dömörkapu—Kisrét —Kantavár—Mélyvölgy—Kőlyuk—Ciframalom érintésével az 1-es, piroskeresztes jelzésű ■jó mecseki sétaúton érhetjük el. Az érdekességekben bővelkedő szép túráról most részletesen tájékoztatom a pajtásokat: A városból észak felé a Mecsekre irányuló összes emelkedő utcán eljuthatunk a városközponttól északkeletre fekvő Tettye-fennsíkra. Gondozott parkjában állanak Pécs nagy reneszánsz püspökének, Szathmáry György 1525 táján épített nyári palotájának romjai, melyet a török derviskolostornak használt. Innen ered a Tettye elnevezés is, mert a tekke, tekka török szó, kolostort jelent. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ A Tettye-tér jobb oldalán ról a kőbánya mellett haladva, félórai gyaloglással a 384. m magas Dömörkapuhoz ve-> zet útunk, mely a Tömör-i kapu név ellágyításából szár•* mazik. A Dömörkaput társasgépkocsival is megközelíthetjük. Innen észak felé haladva a széles erdei úton, jó negyed óra múlva érjük el a Kisrétet, ahol jóvízű forrás is van. Ezt a Misina- tető mögötti tisztást a Mecsek Egyesület létrehozójáról és „Mecsek-kultusz?’ nagyhírű ápolójáról, Kiss Józsefről nevezték el. További fél órai kényelmes séta innen Kantavár. Nevét egykori váráról kapta, mely a pécsi éneklő vagy kántorkanonoké lehetett. Kantavár várdombján ma is láthatunk némi falmaradványt a rég elpusztult, homályos múltú Kántorvárból. Kantavárott bővizű forrás és erdészlak van. Továbbhaladva az enyhén emelkedő úton, a műutat keresztezzük túránkban, majd lejtőn haladunk hosszan és a Mély völgybe érünk. Kirándulásunk legszebb szakaszán folytatjuk útunkat folytonosan erdőben, források, csobogó patak és teraszos vízesések mentén. A vízesések mésztufalerakódásból keletkeztek, csillogó felszínén pajkos táncot járnak a szálerdőbe beszűrődő nap aranysugarai. Odébb hozzánk csatlakozik Melegmány patakja is. Páfrányosa párját ritkítja az egész erdőségben. Így érjük el a Kőlyuki barlang bejáratát, ahol két forrásból buzog az üdítő víz. A 200 m hosszú barlang mészkőbe vá- jódott, belsejét mélyebben csak gumicsizmával és lámpával közelíthetjük meg. Bejáratában erősen hallatszik a karsztos búvópatak moraja a föld alól. Pihenésre, táborozásra kitűnően alkalmas az innen nyíló rét, a Zsidóvölgy, melyen fél óra a mánfai Ciframalom és át az országúton, kissé jobbra az erdőbe térünk le; eleinte emelkedő, de jó útja fél óra alatt visz Sikondára. KOVÁCS ANDRÁS tanár. Szerencsés pajtások í Néhány hír az iskolából... Pajtások I leíenlkezzelek a nyári űltő-liia! A kjyh.otanács a szül°i munhu. ^Össée- ifrpn sxún írvermek>i sség igen szép gyermek- rendezett István-aknán.' kerekek kakaót, tejszínha-j his kaptak, mellé brióst. Az l(.ltnná után játék követke-i ' (Lőrinc/ Enikő.) * <4 ■ bükkösdi úttörők május telték le a Próbát. A paj- % a gyermeknapon avatV ' *11 A nyarukat Pécsett töltő úttörők részére az úttörőház állandó programot szervez. Lehet majd szórakozni, fürdeni, olvasni, diafilmet nézni, stb. A program változatos, érdekes és szórakoztató. Szerepel benne kl# J Baranya megyéből is sok pajtás vett részt az Állami Biztosító Főigazgatósága és a Pedagógus Takarék közös rejtvénypályázatán. Hatan fejtették meg azokat a számtani példákat hibátlanul, amelyeket Pataki Ferenc fejszámolóművész adott fel számukra a „Barátkozzunk a számokkal” című füzetben. Baranyában legszerencsésebb volt Mór Anna pécsi pajtás, a belvárosi leányiskola VII. b. tanulója, aki egy Pajtás fényképezőgépet nyert. Horváth Endre mágocsl pajtás bőrtokban töltőtollat, a többiek könyvet, stb.-t kaptak. rándulás, tábortűz, szabadtéri játék, múzeumlátogatás, sátorverés, stb. Az összejövetelek látogatása csak klubigazolvánnyal történhet. Klubigazolványt minden próbázott úttörő kérhet az úttörőházban. » Az egész iskola lázasan ké- I szül a tornavizsgára. A lányok ) balettruhában karikagyakorla- » tot mutatnak be, de azért mi, jfiúk sem maradunk el. A mi I műsorszámunk egy 80 ütemű I botgyakorlat lesz. A botokat a »mohácsi bútorgyár készítette, la festést mi végeztük. Két napon az iskola minden »tanulója „bogarászni” volt. A l mohácsi tangazdaság burgo- »nyaföldjén irtottuk a veszedelmes kártevőt, a burgonyabogarat. Két nap alatt a mi osztályunk 12 ezer bogarat pusztított el. A tangazdaság vezetője megígérte, hogy minden osztályból a legszorgalmasabb gyűjtő jutalmat kap. Izgatottan várjuk az eredményt. Még egy jó hír: június 15-ft. a két VIII. osztály országjáró kirándulásra megy. Útirány: Mohács — Székesfehérvár — Veszprém — Keszthely, valamint a Balaton északi partja. Kiss Valér Mohács. íjj ®Zen a napon tettek foga- *°in» a kisdobosok is, Valais í.ezen a napon találkoztak patronáló kárhatalmi l'52s(PaU tisztjei és katonái a Í tutajjal a Csendes-óceánon lakosságával. (Vajda < ""/tiäuai sztyeppék szabad la- i hója a kenguru. A norvég Heyerdáhl eredetileg zoológus volt és a második világháború előtt trópusi rovarokat gyűjtött Polinéziában. Itt ismerkedett meg a szigetvilág rombadőlt építményeivel, óriásszobraival, az ősi legendákkal, a ködbeveszö múlt vándorlásainak emlékeivel. Mindezek úgy megragadták képzeletét, hogy felhagyott az állattannal és életét a néprajzi kérdések megoldásának szentelte. Kutatásai során meglepő egyezéseket talált a polinéziai kultúra és Peru ősműveltsége között. Dél-Amerikában az Andok fennsíkjain, az inkák uralma előtt élt egy ismeretlen nép, melynek különös kultúrája hirtelen, nyomtalanul szűnt meg. Óriási kőszobraik hasonmásait a Húsvét szigeten és Polinézia más szigetein találhatjuk. Kőből épített lépcsőzetes piramisaik megegyeznek a polinéz dzsungelek építményeivel. A perui indiánok hagyományai szerint, az országukban található hatalmas emlékeket egy északról jött, fehérbőrű nép emelte, ök tanították meg őseiket a földművelésre, kőfaragásra és más mesterségekre. Amikor a hódító inkák elfoglalták az országot, a magas termetű, szakállas idegenek maradványai nyugat felé menekültek, a Csendes-óceánon át. Meglepő a fenti adatok egyezése Polinézia népének hagyományaival. Ezek szerint a bevándorló ősök keletről jöttek a tengeren át, egy távoli hegyes-völgyes őshazából. Fehérbőrűéfc és szakállasok voltak, vezéreiket istenként emlegetik, Kané, Tiki néven. Itt említjük meg, hogy az első európai hajósok több helyen szőke, fehérbőrű családokat is találtak a szigetlakok között. Egy inka legenda szerint pedig, a Peruban élt fehérbőrű nép legfőbb papja és királya Kon-Tiki volt. Az indián támadás után népének maradványai az ő vezetésével menekültek nyugat felé a tengeren dt. Heyerdahl elméletet dolgozott ki, amely szerint Peru őskultúráját odavetődött északi vikingek teremtették meg, és ezek utódai menekültek tutajokon a Csendes-óceán szigeteire. Elméletét a szakkörök kétkedéssel fogadták és lehetetlennek tartották, hogy a kivándorlók tutajokon 6—7000 km-t tehettek volna meg. Heyerdahl vállalkozott arra, hogy bebizonyítja egy ilyen utazás lehetőségét. Világháborús bajtársai közül hamarosan akadt öt, mindenre elszánt fiatalember, akik hajlandók voltak részt venni az életveszélyes, kalandos vállalkozásban. Egy tengerésztiszt volt csak közöttük. Peruba utaztak és régi leírások és vázlatok alapján pontosan olyan tutajt építettek, amilyennel az indiánok hajóztak évszázadokkal előbb. Balsafát használtak hozzá, ezt az igen könnyű, szívós, hatalmasra növő trópusi fafajtát. Szeget, vagy más fémalkatrészt egyáltalán nem alkalmaztak, a törzseket háncsrostokkal kötözték össze, kis bambusznád kabint építettek rá és olyan szeglet-vitorlát feszítettek az árbocra, amilyent az indiánok használtak. A kis tutaj mindenben pontos mása volt az eredetinek. A vitorlára Kon-Tiki szakállas kőszobrának fejét festették. Minden szakértő igyekezett lebeszélni őket a lehetetlen vállalkozásról és biztosra vették a pusztulásukat. A viking ősök vére azonban nem engedett, 1947 . tavaszán elindultak a perui Callaó-kikö- f tőjéből. Rengeteg kaland és élmény volt osztályrészük, konzervekből és főleg halakból éltek, egyetlen hajóval sem találkoztak útközben. Olyan halfajtákat ismertek meg, melyekről addig a tudomány sem hallott. Az ősi módon épített tutaj nagyszerűen állta a viharokat. A drótkötelek szétfűrészelték volna rég a puha balsafatönköket, a szívós háncskötelek végig kirtartottak. Az áramlatok és a passzát szél segítségével 4300 tengeri mérföldet tettek meg és 101 napos . hajózás után, a kis Raroia szigeten kö- | töttek ki. Az egész világ lélegzetvissza- fojtva figyelte a vakmerő vállalkozást ,» és általános volt az öröm, amikor rádiójuk jelezte, hogy partot értek. A Kon Tiki expedíció elérte célját. Bebizonyította annak lehetőségét, hogy 1 Polinézia őslakói ezen az úton kerülhet- (i tek a szigetvilágba. íme a modern tech- »I nika korszakában is van még lehetőség kalandos felfedezésre, ha a bátorság és kitartás egyesül a tudással és leleményességgel. D. J, i A zsiráfbébi fogságban született, de \ nem panaszkodhat. Meggyógyítják, ha beteg. A sivatag hajója, j(B »Iwál o#.»th oée*l n 5. teve és kísérd»AA
