Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-26 / 149. szám

»58. JUNIUS 26. NAPLÓ 5 10 c oej a kisipari j zöadkezdi nwzg^al&nt A kisipari szövetkezetek a lakosság ellátásának szolgálatában! Pécsi Általános Építő KISZ PECS, SALLAI U. 11. — TELEFON: 16-55. Acs, tetőfedő, kőfaragó, épületasztalos, lakatos, üveges, bádogos, vízvezeték- és villanyszerelő, szo­bafestő, mázoló, címfestő, kályhás, szalagfűrész és gatterrészlegeink készséggel állnak a lakosság és a vállalatok rendelkezésére, 4ÜÜmüves, bádogos, vüla y bale9to, munká­mozgalmat­A Vajszlóí Vegyes KISZ TELEFON: 18. asztalos, bádogos, cipész, kovács, köteles, lakatos (sod­ronyfonást is vállalunk) szíjgyártó, villanyszerelő rész­legek jó és megbízható munkája kiérdemelte a lakos­ság és a vállalatok megelégedését. 3 ◄ 3 3 4 5 + 3 Szép, fények éppiL a dolgozók megelégedé­séért! Keresse fél mi- előb a Pécsi Fényképész KTSZ műtermeit: Kossuth u. 10. Tel.: 24-78. Bem utcai. TeL: 20-15. Doktor Sándor u. 15. TeL: 34-48. Kossuth u- 58. Tel.: 15-64. Széche­nyi tér 17. TeL: 10-34. Villamosgépjavítá KTSZ PÉCS, SZIGETI OT 17. SZ. TELETÖM; 1 f - * *. Foglalkozik: autó- éa mo- torkerékpárdinamó teker­, cseléssel és javításával, esztergamunkák elvégzésé­vel, mosógépek, porszívók, villanymotorok tekercselé­sével és javításával, stb. Mindennemű villamosgép­ipari munka precíz elvég­zésével a lakosság és kö­zületek megelégedéséért. Szigetvári Építő KISZ minden szakmabeli munka jó elvégzésével szolgálja a lakosság és a közületek, valamint a kisipari szövetkeze­tek közötti jóviszonyt. (Cserépkályhagyártó részlegünk újból Szemben.) • Mielőbb keresse fel a Siklósi Cipész KTSZ l Műszaki Kisipari üzletét, ha szép és divatos cipőben, szandálban kíván Járni. (Minden­nemű javítást is vál­lalunk.) Siklós, Felszabadulás u. 2. sz. — Telefon: 61. A kisipari szövetkezeti mozgalom munkásai­ként célunk a lakosság bizalmának kiérdem- lése. Szövetkezet Szászvár Műbútor- és épületasztalost rönkfürészelO, építőiparit testű és mázoló, lakatosi mezőgazdasági gépjavítói kazánjavltó és szerelő, vil­lany- és vízvezetékszerelói autó-, motor- és kerékpár- javító, felvonószerelő és ja­vító részlegeivel áll a la­kosság és a közületek ren­delkezésére. Rendeljen álé tálunk gyártott szalagját részt. ♦ Pécsi Faipari KTSZ bútormintaterme PÉCS, KOSSUTH U. 50. SZÁM. Lakásberendezés, szobaiam Hurak, kombin ál tbútorok, hálószobák, konyhaberendezés, ülőbútorok, kárpitozott bútorok. Legújabb divat szerinti, mérték utáni cipőrendelést 2 héten belül elkészítjük. Gumitalpú cipőket szakszerűen javítunk. Jó és becsületes munkával kívánjuk a magyar cipészipar és a cipész- szövetkezetek iránti megbecsülést növelni. Szentlőrinci Ciptsz KTSZ Siklási Műszaki KISZ kőműves, épület- és bútorasztalos, lakatos, bádogos, kovács, bognár, szíjgyártó, viUanyszerelő, szobafestő részlegei szakszerű, megbízható munkájával kivívták a közönség és a vállalatok megelégedését. Jó munkával ünnepeljük • KTSZ-mozgalom 10 éves évfordulóját. A Pécsi Bádogos és Szerelő KTSZ a lakosság fokozottabb igényelnek kielégí­tésére elvállal új és javítási bádogos­szerelő és rézműves munkákat. PÉCSI .KOSSUTH' CIPÉSZ KTSZ cipőmodelljei megrendelhetők a Sallai utca 3 alatti üzletben. Készí­tési határidő 20 nap. Javítórészlegek a város minden részén. Jó munkával a szövetkezeti kisipari mozgalom fejlődéséért. Sellyéi Műszaki KISZ TELEFON: SELLYE 65. kőműves, ács, szobafestő, címfestő, lakatos, épület- és bútorasztalos, kárpitos, kovács, bognár, gatterfűrész részlegei a közönség és vállalatok felé mindenkor elő­zékeny módon állnak és megrendeléseik pontos, jó munkával való kielégítésével igyekszünk a megelége­dést kiérdemelni. AAAAAAAAAAAAXAAAAAAAA. Sollyoi Ruházati és Szolgáltad KTSZ a lakosság és vállalatok figyelmébe ajánlja: ci­pész, női- és férfiszabó, női- és férfifodrász, fényképész, gumijavító részlegeinek előzékeny, kifogástalan munkáját.-fii oldi hatatlan vak. de itt a faluban idegen­kednek tőle.. t Már jó messze járunk. Ha­zai Antal bácsi igyekezettel sodorja hóna alatt a kéveköte­leket. Ilyen igyekezet kellene az új felkarolására is. Különö­JARJUK a csaknem két és félezer holdas oldi határt. Ve­lünk tart Nagy János tanács­elnök, ő magyarázza, merre találunk szép táblákat, kik a legjobb gazdák, merre van­nak a gyenge földek. Már az irodában azt mondta: — Érdemes megnézni a ter­melőszövetkezet kukoricatáb­láját. Olyan nincs több a ha­tárban. Kezdjük akkor a tsz föld­jén! Ez legközelebb van a köz­séghez. itt húzódik mindjárt a falu mellett a kertek végében, ősszel jó mélyen megszántat- ták a talajt és holdanként 150 kiló műtrágyát szórtak ki. Két­szer már megkapálták, most kezdték a töltögetést is- F>e ilyen kukorica valóban nincs az oldi határban. — ügy tudom, — magyaráz­za az elnök, — hogy a harká­nyi mezőgazdasági kiállításra is visznek belőle. 11 Érdekes, hogy ez a terme­lőszövetkezet úgyszólván a semmivel kezdte a gazdálko­dást, most meg alig öt hónap ® Uut annyira megerősödött, hogy kiállításra készül mező- gazdasági termelvényeivel. Mrrt nrmcsak kukoricát visz­nek a megyei kiállításra, ha­nem a kertészetükből is lát­hatják majd a harkányi kiál­lításon, hogy so]f rossz előíté­let ellenére, eredményesen gazdálkodnak az oldi tsz tag­jai. — Minden növényük szebb, mint az egyénieké — lelkese­dik a tanácselnök, — de sajnos a burgonyájukon permetezés után is sok a bogár. Vödrök­kel szedték már, volt olyan, aki két vödörrel lerázott és el­taposta a föld végén, de. még mindig sok van belőlük. A burgonyatábla itt húzódik a kukorica mellett. Tiszta, szé­pen munkált föld, már a töl­tögetést is elvégezték. Kis cö- vekek jelzik, hogy melyik tag­nak hány sort kell kapálnia. Ez mellett van a répaföld, ez is cövekelve, kimérve min­den tagnak a része és ez is olyan szép mint a burgonya, vagy akár a kukorica, csak kissé hiányosan kelt a száraz­ság miatt. Megyünk tovább a szigeti dűlő felé. Ezt lápos berek ve­szi körül, ahol csak kardszerű sás terem. Lehet úgy ötven hold, de a falubeliek vajmi ke­veset hasznosítanak a termé­séből. Valamikor legelő volt. Ha kihajtották az állatokat, besüppedtek a mocsaras talaj­ba, s fertőzte őket a métely. Most Hazai Antal egyéni gazda kaszálgat a magas sás között. Azt mondja, holnap kezdi az aratást és ebből ké­szít kötelet az árpának. Egy jó darabot kapott valakitől in­gyen, hogyha kell, kaszálja le. Keresi a határt, nem akar be­kaszálni más gazda területébe. — Es ha lekaszálja, mit csi­nál vele? — Alomnak használom majd. Ugye nekem kevés a földem, kevés szalmám van minden évben. Ha pedig szal­ma nincs, nem lesz trágya s enélkül nem lehet termelni. Mondom, hogy trágyának megfelel ez a haszontalan sás, de ha kis lucernával, vagy csálamádéval lesilóznák, szór­nának rá egy kis melaszt, ré­paszeletet, sokkal jobban hasz­nosíthatnák. Ezzel teljesen egyetért, de Óidon nem silóz­nak az egyéniek, — Miért? Vállát vonogatja. Hát miért? ö sem tudja. — Nem szokták meg. Lent a pusztán már többen silóz­sen olyanoknak kellene ka­paszkodni az új, jobb módsze­rek után, mint Hazai Antal, akinek amúgyis kevés a föld­je, s nemhogy elegendő takar­mányt, de még elegendő szal­mát sem tud összegyűjteni. A KERTEK MELLETT ha­ladunk el, s az elnök mutatja, mennyi paprika-, káposzta- palántát ültettek ki az oldiak. Itt hagyományos a paprika-, káposzta- ás újburgonya-ter- melés, különösen a határ felé, lent a pusztákon. Úgy látszik azok a pusztai emberek mégis jobban gazdálkodnak, mint a falubeliek. Silóznak, zöldséget termelnek, még a kórót is hasznosítják. — Csak egy baj van — bosszankodik az elnök — Ne­hezen tudják értékesíteni a megtermelt zöldséget. Pécs messze van, itt helyben a föld­művesszövetkezet csak bizo­nyos mennyiséget vesz át, mert ha többet vásárol fel pár mázsa burgonyával, tőle sem veszik át. Bosszantó az is, hogy ma felvásárolják az új­burgonyát 4—4,20 forintért, de holnap már csökken az ára és a termelők mindig be­csapva érzik magukat. Sajnos, m zöldségfelvásárlás­sal még mindig baj van. Bara­nya lakosságának zöldségellá­tása csak ötven százalékig van biztosítva, ami kötelezővé ten­né, hogy nagyobb megbecsü­lést kapjanak a termelők és még többen kertészkedjenek. A rossz felvásárlás miatt azon­ban teljesen közömbösek lesz­nek a zöldségtermelés iránt. Kár, nagyon Mr ez. Külö­nösen Óidon okoz nagy veszte­séget, ahonnan vagonszámra lehetne hordani a zöldségféle­séget, mert nem rosszak ezek az oldi földek, ha mindent megadnak nekik. Kísérőm tá­volabb, a Daróca dűlőbe mu­tat, ahol a beremendi terme­lőszövetkezetnek van 80 hotd zabja. Itt vetették el az oldi határban, mert Beremenden nem kaptak elég földet. Azt mondja az elnök, olyan zab sincs a környékben: — Pedig sokan azt gondol­ták, nem lesz abból semmi ... Februárban, sárba vetették el. Jócskán kapott műtrágyát és most akkora bugákkal üdvözli az arra járókat, mint a tenye­rem. Az egyéni gazdák fejcsóvál­va állnak meg mellette, mert idén alig van tábla, ahol sike­rült a zab Baranyában, a tsz viszont ki tudja mit csinált vele, hogy ilyen dús a tábla. Amikor tsz alakult Óidon, töb­ben ferde szemmel nézték a belépőket, de most már becsü­lik őket és elismeréssel szól­nak munkájukról. Itt jönnek éppen a tagok., szénát gyűjtöt­tek a fahi alatt. Mihó György-> né, a párttitkár újságolja, hogy tegnap este Szabó András be­jelentette: szövetkezeti tag akar lenni családjával együtt. — Most sok a munka — magyarázza — mert kevesen vagyunk, de ősszel többen le­szünk, Látják, hogy idén nincs semmi baj a szövetkezettel, , megértik egymást a tagok, szorgalmasak, és szépek a föl­dek is. Szebbek, mint az egyé­niekéi. — Csak a burgonya tele ven bogárral — szól közbe Samu András. — Ha szép a krumpli, akkor ig felnagyítják ezt a bo­gár históriát egyesek és biztos nem dicsérik a tsz-t... — Az sem maradhat úgy — vágja rá Mihóné. NEHEZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, ezernyi bajjal küzd ez a kis csoport, hogy meg­mutassák, mire képesek, ha nagyüzemi módon gazdálkod­nak. Ha az egyéniek elisme­réssel beszélnek róluk, ezt ok­kal teszik .. i LIPÓCZKI JÓZSEF Bőven visszatérni a prepa- gandakiiltsége, HIRDESSEN a Dunántúli Naplóban Sajtóhirdetéssel kap­csolatos szaktanácsot, u» hirdetési lehetősé­gekről ismertetőt ad kiadóhivatalunk hir- rtetéss/eriezője. Hívja meg a 15-32 vagy 24-81 telefonszámon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom