Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-03 / 129. szám

1958. JŰNIUS 3.

NAPLÓ

5

TECHNIKA — ^yiidőniíuiif

Korszerű magasvas utak j

A Déli-sark

bátor kutatóinak hazatérése

Dl. VJLclUS ^ UX

a brit biztonsági szolgálat nehéz problémája

4 nagyvárosi közlekedés amelyen gumiabroncsos kere- csödje a tömegszállító eszközö- ^ek futnak. A kisiklás ellen a, , .... ..... ,, futómű külső oldalán alkalmait mindenütt a fold alá vagy ^ fcere?cefc védenek. Kgy.egy

“ levegőbe szorítja. Az új ma- kocsiban 31 férőhely van.

?®svasutak kifejlesztésében eb Konstrukciójában egysze- ^kadtak a hagyományos for- rűbb és biZtonságosább benyo- ífctól és a gazdaságosságot mást kelt a nyugatnémet Al- , e^szemenően figyelembevevő, üveg-vasút, amelynek kidolgoNemrégiben érke- belsejében két tu- kát. Újabb felfedezett haza a második dományos állomást zéseket tettünk a? szovjet déli-sarki létesítettünk - a Antarktisz feletti . „Komszomolszka- troposzféra es az alexpedicio 120 rész- és a „Vosz- só sztratoszféra légvevője. Helyüket a tok“-ot. Legutóbb köri viszonyait ille- harmadik expedíció pedig 3,700 méter tőén. tagjai foglalták el. magasban állítottuk Expedíciónk szo- A Szovjet Tájékoz- fel a „Szovjetszka- ros kapcsolatot te- tatási Iroda mun- ja” állomást. remtett a DéJi-sarkatársa megkérte Expedíciónk na- kot kutató ausztrál.

* Jevgenyij Tolsztyi- gyón sok értékes angol, amerikai,# kovot, a hazatért tudományos anya- francia, japán és|l expedíció vezetőjét, got gyűjtött és hasz- más nemzetiségű tu-<• hogy mondjon né- nos megfigyeléseket dósokkal. Rendsze-* hány szót kutató- végzett. Gazdag résén kicseréltük munkájuk eredmé- gyűjteményeinket megfigyeléseink nyéről. múzeumainknak és eredményeit s gyak— Tizennégy hó- tudományos intéz- ran meglátogattuk napig tartózkodtunk ményeinknek ajánl- egymást. V. Rasz-* a Déli sarkvidéken, juk fel. Munkatár- torbujev, expedíci- Kutatásainkat rend saim körültekintő ónk időjelzője hosz15 kiló dinamit a* emberi testben

\ tökéletesen kizárják. A gntmí nak megvalósításé- nyalja az eddig el- megfigyelőállomá- x “ pneumatikos kerekek rendki-V— * - ’—’ ” ’ ..................... ....................

vü

l sima járást, indulást ési A dinamit, amely még ma isi megállást biztosítanak. A gu- egyik legfontosabb robbanó-,i mikerekek ezenkívül zajtalant ^ag, kovaföldben oldott nit-füzemet “és az emelkedésben*

glicerinből áll. A nitroglice- tlri a glicerinnek salétromsavi V ------------------------------> Luey-UUrSUi, ILK. K, \ txutataoaiiuvat íciju Danii aaal ui itriilIllU Ulllft. lUUJtJ

ehnik

ailag merész új megöl- zását tulajdonképpen a svédek\ kívül nehéz éghaj- kutatásokat végez- szú ideig a Little as°fe láttak napvilágot. ^ végezték. Korábbi modellkísér-', lati viszonyok kö- tek a jégtakaró America nevű amc' A japán egysínű függővasút letek után az első próbavona \ zött végeztük, örü- vizsgálatánál. Meg- rikai állomáson,

' ábra) sínje betongerendái lat Köln közelében helyezték \ lünk azonban, hogy állapították, hogy a míg Gordon Cartüzembe. A könnyűfém konst-\ hozzájárulhattunk a Déli-sarkon találha- rjght amerikai me\rukció kisiklását a különleges J nemzetközi geofizi- tó jégmennyiség sok

teorológus a Mirnij

szerkesztésű hordozó tartóki kai év programjá- szorosan túlszár- “——a

“ ....... iához. A sarkvidék képzelt számadata- son tartózkodott. i

Radarral a hipertónia ellen *

biztos kapaszkodást eredmé- j Szovjet tudósok a radar el- frekvenciájú elektromágneses 11

nyeznek. Az egész megoldást vén alapuló készüléket hasz- kisugárzással. A radarhoz haval vniA „itráiáca Titián mrprik 4 kitűnik viszonylagos olcsóságá- Jnálnak az egyik gyakori beteg- sonló hullámokat a plexus so-i aló nitrálasa utján nyerne. & hipertónia gyógyítására, larisra bocsátják, hogy fékez- <

emberi testben többnyi- • f Erre a betegségre a központi zék a központi idegrendszer

e’’e fontos biológiai vegyüle-V Az Alweg-vonat legnagyobb f idegrendszer túlzott izgalma túlzott aktivitását és helyreállít formájában _annyi a gli-i sebessége 80 km/óra. Eltérje- f jellemző. A Szovjetunióban két lítsák működésének egyensúCe

rin v, kkaj minw i Adése jó kilátásokkal kecsegtet, f év óta sikerrel kezelik nagy- lyát.

n, hogy abból mintegy 15f például Sao Paulo városa is f

:1°gramm dinamitot lehetne* érdeklődik hasonló közlekedési f i

elöáüítanL i vonalak létesítése iránt, S _____l________Ll^aa \

Se

rtéskor«*} -^ahleiiák <[

Földalatti atomreaktor $ A dr- Vivian Puchs W8ette HasznáIatkor egy teblettát<

A brit titkosszolgálat két ügynöke nemrég hosszas látogatást tett a wakefieldi börtön egyik cellájában. A cella lakója, egy nemes profilú, erősen rövidlátó, szemüveges férfi minden nap fél hétkor lsei. Lemosakszik hideg vízzel, kutyafuttában megreggelizik és máris leül hevenyészett íróasztalához. 0 az a dr. Kaus Fux, akit a nyugati sajtó 1. számú atomkémnek nevez. 1950-ben a még ma is fiatal atomtudóst 14 évi börtönre ítélték. Azzal vádolták, hogy kiadta az amerikai atom- és hidrogénbomba titkát. Később 9 évre csökkentették büntetését, úgyhogy 1959 júliusában szabadlábra kerül.

A biztonsági hatóságok általában többié már nem törődnek azzal, aki letöltötte a büntetését és szabadlábra helyezik. Az igaz, hogy a különösen veszélyes bűnözőkre továbbra is felügyelnek, de ez nem okoz különösebb problémát. A brit hatóságoknak viszont már most fejfájást okoz az, hogy dr. Klaus Fux 14 hónap múlva szabad lesz.

A britek és óceánontúli ifjabb, de gazdagabb rokonaik leplezetlen aggodalommal teszjk fel a kérdést: hova fog menni dr. Klaus Fux kiszabadulása után? Hisz ez az ember,'akit már a második világháború alatt a világ egyik legtehetségesebb atomtudósának tartottak, a börtönben sem vesztette el tudományos érdeklődését. Egyik barátja, a Wakefieldből nemrég szabadult Donald Hume szerint dr. Fux már 1953 óta mesterséges holdak szerkesztésén dolgozik. Közgazdasági problémákkal is foglalkozik. Jelenleg matematikai szemszögből vizsgálja a gazdasági jelenségeket. Cellájában valóságos láboratóriumot és könyvtárat létesített. Egyesek azt állítják, hogy a neves brit atomtudósok is meg szokták látogatni és tanácsokat kérnek volt kollegájuktól. A brit hatóságok hozzájárultak dr. Fux tudományos könyvtárának gyarapításához. De feltételezték, hogy Nagy-Britan- niában fog maradni, s a brit tudomány szolgálatába áll. Dr. Fux azonban kijelentette Humenak, hogy mihelyt szabadul, Kelet-Németországba utazik, Lipcsébe, ahol 83 éves apja él. Egyesek szerint súlyos csapás lenne a Nyugatra nézve, ha Keletre engednék. „Az ő agya tíz hidrogénbombával ér fel“, jelentette ki egy angol vezető.

Nagy-Britanniában még nem adták fel teljesen a reményt, hogy ott tudják marasztalni dr. Klaus Fuxot. Mint egyes nyugati lapok írják — éppen ezért kereste fel nemrég a titkos szolgálat két ügynöke és ajánlatot tett neki, hogy dolgozzék tovább Nagy-Britanniának.

Angliában az Egyesült Államok hozzájárulásával igen kedvező feltételeket biztosítanának dr. Fuxnak. Megígérték neki például, hogy kiszabadulása után, amennyiben Nagy-Britanniában marad, beavatják egyes atomtitkokba.

^toekholmtól 4 kilo- felhasználni az ;,R—3” 'íten,e. Farsta elővá- típusú uránium dioxid °s fűtésére kívánják nehézvíz reaktort;

angol dél-sarki expedíció sike- vízben feloldanak, s a folyadé-l1 . i re nem utolsó sorban annak is kot kávé, csokoládé, paradi- (* amelynek modellje ké tulajdonítható, hogy az expedí- csomlé vagy húskivonat hozzá- (* pünkön látható. Are- |Cjó valamennyi résztvevője új, adásával ízesítik. Kórházakban<1 aktor teljes hőtelje-^(koncentrált élelmiszertablettá- végrehajtott kísérleteknél meg-f sítménye 95 mw, szol- ^ vjtt magával. Az egyik an- mutatkozott, hogy kizárólag f gáitatása 70 mw, ezt a g0j gyógyszerárugyárban ké- ezekkel a tablettákkal etetett, f hőmennyiséget íoo C)|SZüit tabletták — amelyek leromlott betegek hetenként* fok hőmérsékletű víz (i egyedülállóak a maguk nemé- egy-két kilót híztak mindaddig,1 formájában 12 ezer(,ben — a szükséges fehérjéken, amíg normális súlyukat elér- i zsírokon és szénhidrátokon fe- ték. A készítmény kiválóan al-f ház fűtéséhez bocsát-^ j-j vaiamennyi fontos vita- kalmas idős, egyedül élő embe-* ja rendelkezésre. Ai mint, összesen 21 féle külön- rek táplálására, akiknek a fő-*( kétfokozatú fűtés prí-|lböző tápanyagot tartalmaznak. £ós fúl nagy fáradságot okoz, mér-köre so C fokon*Az egészséges, normális emPlanetárium Brazíliában

bér, ha vizet és levegőt biztoHasználhatjuk lábadozó bete-i

60 atmoszféra nyomá-\sítu’nk szamara, korlátlan ideig 8ek és gyermekek étrendjének# son dolgozik, (i élhet a világossárga tabletták- kiegészítésére is.;

Sao Paoloban Luiz Contruccl építész tervei szerint készült ez a 60 méter hosszú és 10 méter széles tojás alakú héjszerkezetü épület, amelynek szélesebb felében 530 személyt befogadó planetáriumot, keskenyeb bik felében csillagászati múzeumot helyez

nek el. A múzeum feletti emeletre 560 szeelőadó terem

Csafc látnád őt ttt a Mauif^Skapaszkodik a pad tám- Jálban, fejét hátraveti és hu- .^jTogva néz bele a sziporká- Napfénybe. Gesztenyeszín U®t_az örökké utánozhatat- női mozdulattal megiigazít- tt;l.arcát ismét a nap felé for- t]J®> karcsú, formás lábait el- sjo.^ja, vállait kissé hátrafe- s?‘1'és mosolyogva hányja le (jjhét. Éppen tizenhét esztenw^ttta zúg, morajlik a párá;ati út padján!

THIS EE INI IMIÉT

^YEINIO)©

^ burkolózó város, itt fent

ry, Van rrwScf van valami!

Platós

van és még van valami: W-atos virágillat és ta^ • i a

tizenhét esztendős. ví,°nria-arccal, párduc ter- lSjl e*- Csakhogy, bízisten jobb lij ae. ha meg sem szólalna. kev-L^ifráen tiszta (esetleg nemes) elképzelésed s krJ??clod erről a tizenhétesz- lánykáról úgy elillan, 1 a reggeli harmat.

_Jári f€iód fordul és így szól: Kérek egy „spanglit”, káfe' még semmi, mert ajebiggyesztve, meséli: körözött a „vén spiné“. ittrL^,0st ennek „magyar for- 1« 7.. is kissé pirulva írom

3 4 tiVel

hogy saját any- e jelző alatt, pedig hr,?,Tn semmi közöm sem ő- j ’ ®em a lányához.

viszont, hogy nem iser- He kari szó. Ha „csak” ez len- b5j uari „bűne“, nem lenne a ’ ‘*m, ezért i<, kívánkozott idézőjelbe. Meg ez még to bun.

olvastam Klári keseírását. amelyben azt írja: «*■“ „::: 1957. január 8-án este kilenc órakor jön hozzánk a fiú:

,Jössz, vagy nem jössz?!’ —felöltöztem gyorsan, Anyámnak mondom, hogy kimegyek a sarokra a fiúkhoz.;.“

Klári tehát kimegy a sarokra este kilenckor, s a sarokról visszajön 1957. szeptember elején. Elég hosszú ideig elmaradt, éppen tíz hónapig. Közben „Pufi“-val, „Dugó"-val és a több „srác“-cal bejárja a disszidens lágerokat.

A „srácok“ között Tibi viszi a főszerepet. Pontosabban Nagy Tibor, aki meglett férfi, s ezért „méltó” arra, hogy teljes nevével szerepeljen a nyilvánosság előtt.

Szóval ez a Tibi már egyszer megjárta az utat Ausztriáig és vissza. Csodálatosképpen az ellenforradalom előtt szökik ki néhány héttel, majd onnét „véletlenül" megérkezik az ellenforradalom alatt Budapestre, s az megint csak „véletlen”, hogy egy fegyvert szállító teherautóval... És most ez a Tibi összeverbuvál- ja a bandát, a „sarok” helyett egy utcával odébb mentek s vitték magukkal Klárit is.

Kint érdekes dolgok történnek Tibivel és a „haverok”- ,kal. A Szabad Európa Rádió egyik csoportja kihallgatja őket, rajzokat kérnek (Tibi azt állítja, hogy ők nem rajzoltak le mmott, de W hiszi ezt?),

majd egy szállodában kapnak szállást, amelynek költségeit a SZER fizeti. Az egyik „haver” azonban munka után néz. Al- mássy grófnál jelentkezik inasnak, szerződést nem kap, hanem egy másik grófnál, bizonyos Drasch kovich nevű emigrált magyarnál. (A gróf úr inast tart, hiába, az „úr még a pokolban is úr”.) Közben Tibor a Vöröskeresztnél „leimül". Igaz, megkérdik milyen vallású, mondja, hogy református, erre nem kap semmit. De másnap ismét beállít, mint „katolikus” és akkor kap két alsónadrágot. Azért, mert „katolikus".

No mindegy, hazatérnek a legények és most már azt hinné az ember, hogy ezek többet ki nem teszik a lábukat a határon. Sem a SZER előtti árul- kodásból, sem a grófi „libériából” megélni, nem lehet, hazatérnek. De nyughatatlan óma vérük — Klárinak nem különben —, és most nemrég megint megbeszélik, hogy útnak erednek.

— Tibi azt mondta, hogy kint autót veszünk ... — mond ja Klári csalódottan.

— Minek az autó?

— Hogy ne kelljen gyalog járni.,. — feleli.

Hát ez is valami.

— Floridába akartunk; áthajózni, mert a barátnőm hívott bennünket.

— Csupán csak ezért?

— Igen ., s — mondja halkan.

— És ha Ica Gilváníára hívott volna benneteket, vagy mondjuk Kozármislenybe, akkor is elindultok?

Hallgat. Persze-persze, kevés disszidens akad, amelyik pontosan meg tudná mondani, miért szökött el otthonából.

Klári most a sikertelen „kirándulás” után ismét itthon van. Éppen tizenhét esztendős, három esztendeje még nyolcadikos általánosba járt, egyszerűen „kisdiák” volt s most azon töprengek, hogy vagy mi öregszünk, vagy Klári lépett az ingoványra túlságosan is hamar .., Három esztendő alatt sok mindent megélt.

— Egyszer a „bohóccal” ösz- szefutottam a Kis Flórián utca előtt, csalogatott, én nem mentem, akkor adott egy fülest .. :

De Klári kapott már többet is és másoktól is, sajnos soha, de soha nem az anyjától. Mert Klárit már más alkalommal is „felcsalták“ albérleti szobákba és néha pofon nélkül is megúszta az ilyen „látogatásokat”, de mondom, kizárólag csak pofon nélkül. És Klára mindezt nem is nagyon szegyeik. Nagyon szépen sorjában elmondja az „eseteket” (bár csak az anyjának mondta volna el az elsőt), szóval elmondja, amit itt nem érdekes részletezni, csupán az „expozíciót":

— Halálos ,,smár”-ral kezdődött ... — mondja és pajkosan nevet, éppen úgy, mintha valami gyerekes csínytevésről számolna be.

„Halálos smár.,." De mi az, hogy „smár“?

— Csókolózás .,. — magyarázza készséges fölénnyel. — Annyit jelent, hogy csókolózás ..,

Ezek szerint persze a „halálos” szócska semmi egyebet nem jelenthet, mint a „smár” minőségi fokozatát...

Szójáték, de ezeknek a szavaknak összessége egyenlő — Klári erkölcsével, gondolkozásmódjával, életfelfogásával. — Nem akarok belemagyarázni Klári életútjába közhelyeket, mert hiszen nem azért disszidált, nem azért züllött és ivott, mert az anyjának azt mondta, hogy „vén spiné“ és mert, hogy a tisztább érzelmi kapcsolat nála nem volt egyéb, mint „halálos smár”, de egy biztos: nyelvében él a jampec is, ha úgy tetszik a jampeclány is.

Magaslati út? Napfény?

És virágillat?

Ebből semmi sem igaz. Csak az igaz, hogy Klári feltűnően csinos, szép kislány, tizenhét esztendős és nem a pádon ül, hanem egy széken, egy szoba közepén, hátratett kézzel, ahogy ez már illik, amikor valakit fölhoznak a fogdából.

Pedig igazán ott ülhetne fönt a Magadad úton, vagya Sétatéren, sétálhatna a Kossuth utcán, csinálhatná azt, amit a többi egyivású lány. Hiszen huszonnyolcán lépték át az iskola kapuját három esztendeje s a többi huszonhét bizonyára megbecsülte magát.

— Sokan férjhez mentek. Néhánynak már gyereke is van,.;

Ha eddig nem is, Klári most elsírja magát. Talán a „gyerek” miatt... Hát van ebben valami. Egy fiatal lány előtt más jövőt is elképzelhet az ember, mint javítóintézetet. De ha egyszer a mama és a kedves papa ennyire elengedték a gyeplőt, akkor annak Klári issza meg a levét. Klárit felöltöztették szépen. Van neki 5 nyári ruhája, 6 szoknyája. 8 blúza, 4 pulóvere, 2 kardigánja, 4 szövetruhája, 2 télikabátja, 1 ballonkabátja, 3 cipője, 2 szandálja. S ezt nem a „disz- szidensi” hónapok alatt szerezte — amikor pedig autót akart — hanem itthon. Nagyrészt a mama keresetéből. És ez eddig rendben is van, csa t hogy nem ártott volna, ha a mama néha csak egyik kezével öltözteti lányát, a másikkal pedig időnként pofont is ád.

Semmi másért, csak a Sért, hogy ne idegen férfiak verjék őt a kapualjakban, ha Klári nem állt mindjárt rá az alkura. (Később ráállt.) Csupán ezért. S akkor Klári megmaradt volna a szülői házban és nem kellene átlépnie a javítóintézet küszöbét.

M r' Tnp'boc'iiss'yiia'-,

Klári elzüllésének felelősségét ma már nem varrjuk a társadalom nyakába, (R. Fj