Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-10 / 109. szám

1958. MÁJUS 10. NAPLÓ 3 A magyar—szovjet barátsági kép- és könyvkiállítás tükrében j Virágok díszítik a termet. ss- A falaikon minde­nütt ragyogó, művészi fény­képek, az asztalokon pompás I könyvek. A fényképeken pedig számadatok sorakoznak egy­más mellett. Ezek a hatalmas Szovjetunió eredményeit tük­rözik. ! A számadatok arról a nagy fejlődésről beszélnek, amelyet egykori cári Oroszország ■épei a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom óta elértek. Például: a forradalom előtti Oroszországnak 10 000 tudomá­nyos munkása volt, ma viszont 3 Szovjetuniónak 240 000 tudo­mányos dolgozója van. Ma már 1(1 ezer lakosra 17 orvos jut, •913-ban pedig ugyanennyi la­kosra csak egy orvos jutott. Két évvel ezelőtt, 1956-ban a sz°vjet állam 3,004 000 000 púd Sabonát gyűjtött be, több, mint k milliárd púddal többet, mint * legjobb gabonatermő évek- “m (1 púd = 16,35 kg). S so­rolhatnánk továibb az eredmé- "keket a technika területén is. 0e ennek a nagyszerű kép- könyvkiállításnak tulajdon­képpen nem is az a célja, hogy 3 szovjet állam által elért ered­ményeket mutassa be, hanem ^ hogy érzékeltesse a Szovjet- *6 népeinek, nemzetiségei- mindennapi életét a mun- fyelyen és otthon, munka­ién és a pihenés, szórakozás )kjén egyaránt. És ezt a cél- "'tüzést a kiállítás tökéletesen “érte. Nem lehet meghatódott- nélkül elmenni Varfolome- ltv olvasztár képe előtt. Már l*^n dolgozik, de sok más szóv­al nyugdíjashoz hasonlóan, ő , kapcsolatot tart volt üzemé­vel. másik fénykép az öreg fineszek leningrádi szociális otthonának társalgóját mutat­óké; hogy a szovjet hatalom éjként gondoskodik az aggok­éi- Azokról, akiknek az 1956- ? törvény szerint az öregségi rokkantsági nyugdíj össze­st két és félszeresére emelték. ^ a jövő útját vetíti elénk >zilij Gyeniszenko ukrán ojhoztag és családjáról ké­pűit felvétel. Bemutatják mi m Ó közben, a kolhozban, ott­ér háztáji gazdaságában és ^édja meghitt körében; jA sok pompás kép közül kü­. ^ említ Act óvríprrtx>l‘Yt/*'k n «701' De tovább lehetne sorolni azo­kat a képeket, amelyek egy észt kőműves otthonát, vagy az üzemegészségvédelmi be­rendezéseket, az újító munká­sok könyveit, a mérnök- és technikusképzést, a Szovjet­unió népművészeit, a csipke­készítőket, a csontfaragómes­tereket, a szőnyegszóvonőket, a népi táncművészeket, a lük­tető életű szovjet városokat mutatják be. '*• Ezeket a képeket A megyei pártbizottság pén- | teken délelőtt a Hazafias Nép- , front bizottságaiban dolgozó .kommunisták számára aktíva- (értekezletet rendezett. Sztergár i János elvtárs megnyitója után Koller Jánosné elvtársnő mondott bevezető előadást. Beszéde első részében a párt nem lehet leírni, ezeket látni kell. És aki nyitott szemmel megy végig ezen a kiállításon, — amelyet a népek barátsága hónapja al­kalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság május 8-án, délután 5 órakor nyitott meg a. Janus Pannonius utca ll. sz. alatt lévő helyiségben —, an­nak észre kell vennie a köny­veket is, amelyek a népek ba­rátságát hirdetik. A kiállított könyvekből ki­tűnik, hogy a Szovjetunióban valamennyi költőnk közül leg­jobban Petőfi Sándort ismerik. Petőfi orosz fordítói között a legismertebb szovjet költők szerepelnek, mint Iszakovszkij, Tyihonov, Marsak és a többi­ek. Petőfi összes művei négy kötetben 1952-ben jelentek meg oroszul 25 000 példányban. — Hidas Antal: Petőfi Sándor cí­mű tanulmánya 1950-ben és 1952-ben Krasznova fordításá­ban 75 ezer, majd további 15 ezer példányban látott napvi­lágot. Itt van Petőfi János vi­tézének 1952-es grúz fordítása is, amely csak Tbilisziben 12 ezer példányban jelent meg. De itt látható Nagy Sándor: Megbékélés című elbeszélése nem is egy nyelven: oroszul, baskír, csuvas, kazah, azerbaj­dzsán, kirgiz és finn fordítás­ban. Mikszáth, Gárdonyi, Jó­zsef Attila, Tömörkény, Garay János, Urban Ernő, Veres Pé­ter, Karinthy Ferenc művei éppúgy megtalálhatók ezen a, nagyon szépen * megrendeze 111 * kiállításon, mint Táncsics Mi­hály, Acsádi Ignác, Szabó Pál, Vörösmarty Mihály vagy Mó­ricz Zsigmond írásai a Szov­jetunió különböző nemzetisé­geinek nyelvein. Még sorolni lehetne igen sok klasszikus és új magyar író nevét, vagy mű­vét, De ízelítőnek talán ennyi is elég. A kiátlítást Veres Erzsé- j----------- bei elvtárs-1 nő , a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára nyi­totta meg. Többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Az ellenforradalom pár­tunk után elsősorban a ma­gyar-szovjet barátságot tá­madta azért, hogy megbontsa azt a jó viszonyt, amely a két nép között van. A magyar és a szovjet nép barátságát azon-. . . ... , ,., ,, . ban nem tudta megbontani, ('"munkájáról.es ato­mért erősebb, mint valaha isi'munistak szerepéről szolt. Ez volt. Hogy milyen erős népünk (>az egyik alapvető kérdés nejn- ben a szovjet emberek iránt<'“■* a "épfront, hanem a tata­érzett barátság, mutatják a^an a tomegszervezetek eleté- mind gyakoribb baráti találko-' h«?; Az elmúlt evek is bebizo- zások, amelyek a két nép köl-^nyltották. , Kem™lf<5,e csönös bizalmát jelzik. A -né- szervezet, mozgalom, így a pék barátsága hónapja, is en-< népfront sem do gozhat jól a nek a barátságnak a kifejező-*. Pal*" vezetése nélkül a szocia- je. Célja, hogy még jobban Ü1™ építésében. Amikor elmélyítse a népek közötti ba- J e®y Kicsit is lankadt a ráiti kancKolatokat f part, a kommunisták figyelme B^ctaílítás megrendezésé- J Kezdeményező készsége akkor hez a párt mellett igen sok f^® mezetek kap­vállalat nyújtott segítséget, , takt labra amelyek a munkás- mint. a Ma.uasénítési vállalat ? osztaiy, a dolgozo emberek cél jait, a szocialista építő munkát akadályozták. Kétségtelen, A kommunisták vezetésével mozgósítsuk a hazafias erőket! A Hazafias Népfront kommunista aktíváinak értekezlete mint a Magasépítési Vállalat, a Szérntröszt, a MEGYEVILL, a Bőrgyár, az SZMT, a Doktor. Sándor Kultúrház, a Határőr- á voltak mbak is, amelyek nem ség, az Építőipari Technikum, u tettek J° szolgalatot a tömeg- a Háziipari Szövetkezet, a Pe- szervezeteknek. A párt ebből dagógiai Főiskola, az egyetem, íls evan^a a tanulságot, a megyei tanács, a megyeit — A népfront pártirányítása könyvtár és mások. Ezek anya-f nem határozatokon, utasítga- gi és erkölcsi támogatást nyúj- tásokon alapszik — mondotta; tottak, hogy ez a kiállítás, — A párt eszmeileg vezeti a amely május 31-ig naponta dél-,i népfrontot. Ez azt jelenti, hogy előtt 10-től 1 óráig, délután pe- J a párt határozataiban nem a dig 3-tól 7 óráig tekinthető i népfront választott szerveit meg, minél sikeresebb legyen. < i kötelezi, hanem a népfrontban Riportunkat azzal a mondat- do,fiozó Kommunisták _ felada­tait szabja meg. A parttagok­nak, akik pótmunkaként kü­műszaki értelmiségiek —» a párt politikáját, a népfront- gondolatot. Dunai elvtárs hang­súlyozta: a népfront alapja a munkás-paraszt szövetség. A munkások és a parasztok kö­zötti kapcsolat azonban nem elég eleven, többnyire csak új­ságokból ismerik egymás gond­ját, örömét. Jó lenne feleleve­níteni a 45-ös, 46-os falujárást; Mi munkások szívesen men­nénk falura, hogy beszélges­sünk a paraszt emberekkel és jobban, kölcsönösen megismer­jük egymást. Zsifkó elvtárs el­mondotta, hogy a siklósi járás­ban különösen Beremenden és Kémesen működik eredménye­sen a népfront bizottság. „A népfront bizottságok vezetői te­remtsenek közvetlen, baráti __ __ kapcsolatot a dolgozókkal” — he lvzet tehetőséért mondotta Czuczor elvtárs. Vér­dolgozók nagyabb- elvtám kifejtette: bátrab­ban vonjunk be minél több tál kívánjuk befejezni, amit Veres Erzsébet elvtársinő meg­nyitó beszédének végén mon­dott: „Hirdesse ez a kiállítása magyar és szovjet nép örök, megbonthatatlan barátságát és egységét a közös célért: a szo­cializmus megvalósításáért!” PUSZTAI JÓZSEF Iönböző bizottságokban dolgoz­nak, türelmes, szívós nevelő munkával kell érvényesíteniök a meghatározott irányvonalat. Mindenütt népszerűsíteni kell a párt politikáját, határozatait, elfogadtatni és megvalósítani a 11 pártohkívüliekkel közösen. 1* Az ilyen munkastílus szük- f ségessé teszi, hogy a népfront­Lottósorsolás Sztálinvárosban bizottságokban megalakulja­nak a kommunista csoportok. Ez a szervezeti forma össze­fogja az itt tevékenykedő párt­tagokat, az egyes üléseken a kommunisták kialakítják egy­öntetű álláspontjukat, amelyet egységesen képviselnek. Kü­lönben mindenki la saját feje után menne. Eddig még kevés helyen hozták létre a kommu­nista csoportot, s ahol meg­alakult, ott is formálisan mű­ködik. E téren rövid időn belül változást kell elérni. A kom­munista csoportok kezdemé­nyezésével bátrabban kell ösz- szefogni és mozgósítani a ha­zafias erőket. Erre a mostani politikai nyújt: a sége helyesli a párt politikáját és szívesen — ez az érdeke — támogatja mindennapos mun­kájával. Ezután arról beszélt, bogy a népfront-bizottságok sok sike­res akciót kezdeményeztek az elmúlt hónapokban. Befejező­dött a vezető szervek újjává- lasztása, eredményesen mű­ködtek közre a tanácstagi pót- választásokoh, javult a képvi­selők tevékenysége. Részt vesz­nek a tanácstagok beszámolói­nak és fogadóóráinak előkészí­tésében is. Sok községben te­vékenyen támogatják a falu fejlesztésére és csinosítására irányuló terveket. — A népfrontban dolgozó kommunistáknak mindent meg kell tenniok — mondotta • be­fejezésül —, hogy mozgósítsák a helyi erőket a szocializmus építésének feladataira. Ez a legfontosabb pártmunkájuk, nehéz, de széip feladatuk. A hozzászólók elmondották: helyes volt az aktívaértekezlet ^összehívása, mert kicserélhetik J tapasztalataikat, véleményeiket (l Sziklai elvtárs javasolta, hogy ,iaz eddiginél több gyűlésen kei- iilene ismertetni a .különböző embert a vezetésbe. Rajtuk ke­resztül sok embert mozgósítha­tunk a népfront különböző rendezvényeire, de természete­sen jelentősen javulna a bizott­ságok tevékenysége is. Szántó elvtárs beszámolt arról, hogy a mohácsi városi pártbizottság minden alkalommal koordinál­ja a különböző társadalmi és tomegszervezetek munkáját. Ez helyesnek bizonyult, mert ko­rábban nem tudták, hogy mi­vel foglalkoznak az egyes szer­vezetek. A városfejlesztési terv elkészítésébe nagyon sok em­bert vontak be, mintegy negy­ven gyűlést tartottak a város­ban. Igen szép számmal jelen­ték meg ezeken és a lakosság a tervek ismeretében 20 száza­lékos városfejlesztési hozzájá­rulást szavazott meg; A hozzászólásokra Koller Jé- nosné elvtársnő válaszolt. Ez­után kibővítették a megyei népfront bizottság kommunista csoportjának vezetőségét, majd Sztergár János elvtárs zársza­vával ért véget az aktíva­Pénteken a sztálinvárosi Bartók Béla művelődési ház színháztermében, nagyszámú közönség telőtt tartották meg a lottósorsolást. A 19. játékhétre 3,173.581 szelvény érkezett. Ezek közül mintegy húszezret 7, 15, 24, 38, 43. Sztálinvárosban vásároltak. Egy-egy nyerőosztályra körül­belül 1,200.000 forint jut. A szo­kásos előkészületek után a kő- 11 vetkező számokat húzták ki:1* irétegekkel — pedagógusok, értekezlet; ÉJFÉL KÖRÜL említést érdemelnek a szov , nőkről készített felvételek. ? rt*°lt a képek, amelyek be- f ‘ffatják, hogy a Szovjetunió- < ,5) a nők bármilyen munka-1 ihleten, bármilyen szakmárt n dolgozhatnak, mint példá­ik Hetagurova, aki az1 *ak-Osszét Autonóm Terület* fet Hl A soros ügyész egy rmpja í^ügyminisztere, vagy M. r6slavec elvtársmő, aki bíró. A soros ügyész ott ül az forintnyi tartozását és bűntes- ügyészségen, balra egy kis ajtó sék meg. A pénzkövetelés a mögött és várja a panaszosa- bíróság dolga, a kivizsgálást kát. Meghallgatja a lakáspa- viszont hamarosan megkezdi naszt, a síró fiatalasszonyt, az ügyészség. akit otthagyott a férje, az öreg­asszonyt, aki összeveszett a < 'szomszédasszonnyal — min- 1 'denkit. És intézkedik, ha lehet, {[ha meg máshová tartozik a pa- .nasz, eligazítja a tanácsot ké- lrőt. Dr. Bakonyi Imre behajtja Másik: egy súlyos gyomor­rákos férfi, amikor kórházba kellett mennie, átadta az ipar- engedélyét — féregirtásra szólt —a barátjának. A törvény sze­rint viszont az ilyen társulást be kell jelenteni a tanácsnál. i Csendesek az ut- |l cák, a Széchenyi té- I > ri taxiállomáson né- i>hány gépkocsi stam- (• dől. A villamos már nem jár, egy-két ké­sei autóbusz „re- peszt“ gyorsan tova, könyvbe is bevezetik!) fizetnie 11 aztán ismét csend. kell, levonják a gyermektartásié Kevesen járnak már a béréből. így hát alkalmié az utcán, egy-egy munkát végez, nem is keres f társaság a Pannónia olyan rosszul; ha éppen kelIJ* és a Nádor előtt bú­bét vándorolgat, de könyedéné csúzkodiik. a markába nevet: bottal üthe-r ^ Bem utcából két tik a nyomát, s nem tudják* ember egymásba ka behajtani rajta a pénzt. Erre* pa.szk<xiva közele- nincs paragrafus. aik „ Svőohenvi tér paragrafus. Van egy törvény, amely így' dik a Széchenyi tér felé. Az egyik 60 év Hegyei borverseny lesz megyei és a városi *a_* Dr. Bakonyi Imre behajtja A férfit megbüntették 400 fo- évig terjedhető börtönnel bűn- 30 évesnek látszik. ^ mezőgazdasági osztályai 'Ricsit az ablakot, hogy Jcintre- rintra. A felesége jött el sírva, tetendö aki ^dezésében május 15-én és!ifce^en fW id°re ® éf '------------------------------------" ' 16­g. o e^e vakja az aktákat, szól: „Bűntettet követ el és két\ körülinek, a másik éh, , ~ ------ '------ -------hogy elmeséljen néhány esetet, a pécsi járási tanács*1] étében (Pécs, Kuli eh Gyű -'^amivel ma kopogtattak be az u>ca 5. szám alatt) megyei ^ajtaján a panaszkodók. °°n'«8eny lesz A borverse- < i Jött egy 55 éves asszony, aki > részt vehetnek az állami (»«IMrWMI lett élettársa ellen ,ikér kivizsgálást. Annakidején ^ asagok, a termeloszovet-^majdnem egy évig símán éltek a szőlőtermelő szak- (| együtt a férfivel, közös ház- í^rtok és társulások, vala-ú tartásban, de elkezdődtek a ba­hogy nagyon beteg a férje cZHm ...... „SM______ ___lü ni ncsen pénzük. Nem tudják $égét nem teljesíti, ha mulasz­'»int az egyéni szőlősgazdák. < versenyre 3 darab 7 de­kifizetni a büntetést. S most a soros ügyész elindítja a vizs­gálatot: talán lehet enyhíteni a család baján, legalább a bün­tetés kisebbítésével. Komor esetek, de a követ­kező se sokkal szívderítőbb. Fiatalasszony — alig 22 éves — panaszolja a férjét, akitől jók, amikor az ember egy pár- már 1956 augusztusától kezdve szór részegen jött haza és más- külön él. A férje október után nap maga vette fel a nyugdí- disszidált, { s idén januárban (a) családi kapcso-\ A fiatalabb Pista laton alapuló eltartási köteles- , bácsinak szólítja a “ másikat. fásával az eltartásra jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki" Tehát meg lehetne büntetni a férfit, aki így bújik ki a kö­telesség alól, ha... De egy csöppet sem valószínű, hogy az{ anya „súlyos nélkülözéseknek”. tegye ki a gyerekét, hogy meg-( kapja azt a pénzt. Inkább kjp-{ lal maga. Es ezért ez a parag-( rafiLS nem sokat ér. Egyes jogászok még ezt isj be- támadják, bár helytálló érnek-, — Mert Pista bá­csi, igaz, jól éreztük magunkat, de ne­kem most már illő hazamenni. Holnap dolgozni kell. Az öreg megáll egy pillanatra, ke­zét a fiatalabb vál­lára teszi és úgy mondja: — Igaz öcsém, ÍV palack bort kell be-Jjót. Este megint részegen érke- jött vissza. Az asszonyka „* -------—„--------------------------- „ ^' deni: egyet fokolás és sav-i 'zett meg— ez ősszel történt — adta a gyermektartási kerese- kel: a kapitalista jogrendszertJ mert munKa nélkül ^ShatárowW /vilié,Vvíi fés miután bezárta a konyha- tét, és meg is egyeztek a hí- jellemezte csak az „adósoki nem lenet megélni. l>it^ J _ i'ajtót, leültette az asszonyt „el- róság jóváhagyásával abban, börtöne”, nekünk iluen nemi Dehogynem. tra> e§yet Pedig a kiál-(iSZ£imojnj”. az asszony ki akart hogy a férj minden hónapban jrt^- A palackra fel kell*'menni, persze nem tudott, mi- (57 augusztusáig visszamenő- , ‘ a termelő nevét, lakhe-fre a férfi nekirontott és való­\ az évjáratot és azt hoev*!sáffos ™rekedés kezdődött. Az V-Jl jaTatot 68 azt> I085 i 'asszony végül valahogy kimé- vagy komimerszibor-(;ne^^ ^e jérfi még megkapta kívánja a versenyre be-11 a hajánál fogva és a falhoz V ^i>b május 12-ig a Mecsek­éi Állami leg) 200 forintot fizet a kisfia után. A férfi a Magyar Posz­tóban dolgozott Csepelen, de a vállalat igazolása szerint a tárgyalás után két nappal ön- ézni, A bormintákat legverte a fejét. Rendőr, kivizsgá- kényesen távozott a gyárból. 'lás, orvosi vizsgálat és a meg- Fizetni eddig egy fillért se fi- * állapítás: nyolc napon belül zetett. Azóta alkalmi munká- L'AUaml Pincegazdasag-,'gyógyuló súlyos testi sértés... ból éldegél, ki tudja hol. 2 (Pécs, Szent István tér 12 V Az asszony viszont még most ”) kell eljuttatni '[is jár kezelésre összezúzott bo­1 fcájénal és a fejével. S ma el- Megyei tanács vb. 11 jött a soros ügyészhez, hogy ezőgazdasági osztálya, követeljék az embertől az 500 Ez a szokott történet. A férfi, hogy lerázza magáról a fizetési kötelezettséget, nem vállal ál­landó munkát, mert abban a pillanatban (ezt a munka­börtöne”, nekünk ilyen nemi keii i kontrázik rá a ma­De hát akkor mi a megoldási az ilyen esetekben? *• Hogyan? Dr. Bakonyi bízik abban,*• —Úgy, mint a Pis- hogy hamarosan megoldódik*' ta bácsi ezután. ez, a sajnos ma elég sokakati> Nagyot nevetnek érintő — és érzékenyen érintői mindketten; Pista — probléma. <> bácsi ezután valo­Mi csak azt mondhatjuk, *• ban már „munka amit egyszer hallottunk egy nélkül’’ él. Mert felháborodott asszonytól, aki ahogy megértem be- kifakadt egy fiatalasszony fce-l* szélgetésükből, az serves sorsán: „Kényszeríteni öreget a napokban kellene ezeket, hogy rendesen nyugdíjazták. Ugy- dolgozzanak!" * látszik, ma volt a (H) * búcsúztató. Kezet fognak egy­mással. A fiatalab­bik elindul a szín­ház felé. Az öreg egy ideig néz utána, aztán ő is elindul. Lehajtott fejjel, las­sú léptekkel megy, kezében aktatáska, az aktatáskából egy tulipáncsokor lát­szik ki. Talán a bú­csúünnepségen kap­ta. A tulipáncsokor­ral és 40, 45 vagy 50 évi munka fáradsá­géval igyekszik ha­zafelé. Holnap már nem megy dolgozni. Biztosan van egy kis kertje, vagy sző­lője, majd azt mű­veli . ;: Egy ember nyug­díjba ment; S az élet halad to­vább . ; ; De halad ám! Még­pedig egyes helye­ken hogyan? A Pannóniában a cigarettafüst, a fe­kete és a különböző italok illata kevere­dik. A zenekar ját­szik; A sejtelmes félhomályban a pá­rok a táncparketten táncolnak. Aztán hirtelen egy 40 év körüli férfi lép a parkettre. — Eléggé spicces lehet, mert ugyancsak bi­zonytalanok a lép­tei. S egyedül kezd „táncolni". Vadul hadonászik kezével, lábával nagyokat dobbant. A párok kénytelen-kelletlen, helyet adnak neki. Már izzad. Aztán vetkőzni kezd. te­dobja magáról a ka­bátot. Úgy járja to­vább a bolondját; Vannak, akik biz­tatják, vannak, akik meghökkenve né­zik. Már az inge is Kicsúszik a nadrág­jából, de nem hagy­ja abba. Végül a ze - nekar leáll. Most megnyugszik végro, visszatámolyog az asztalhoz. Jó lett volna le­fényképezni, s más­nap megmutatni ne­ki. Biztosan elszégyell te volna magát; >, A színház előtt két ember valami újítá­son vitatkozik. Az egyik: — Egy munkada­rabnál 12 percet je­lentene. A másik: — Hát meg keú csinálni, öregem. Az egyik: — De én nem tu­dok rajzolni, azért kérnélek téged, raj­zold meg; A másika — Na, majd hol­nap megnézem. Aztán elbúcsúz­nak. Talán egy újítás születésénél voltam hívatlan bába; 4 ( • X rendőrjárőr poez tol az utcán, néhány ember gyors léptei­kéi hazafelé igyek­szik; Éjfél van és » ta­vasz : t|

Next

/
Oldalképek
Tartalom