Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-13 / 111. szám

1958. MÁJUS 13. NAPLÓ 5 Sándor Judit és a pécsi £ 4 Pedagógiai Főiskola jj p,éc&i U4U (Mctdlmi MÁV énekkar hangversenye ! készül a 10 éves jubileumra ;j Változatos, szép műsorú, jól hallgatóság lelkében. Durante,? sikerült hangversenyt tartott a A. Scarlatti, Veracini dalai ob- pécsi MÁV énekkar Horváth jektív közvetítéssel kerültek aj Gyula vezetésével. Az énekkar hallgatóság leikébe; a romami-J jó hanganyaggal rendelkezik és kusok, Schubert, Brahms, R. J általában kiegyenlített hang- Strauss dalai izzó drámaiság- zást kaptunk. Helyenkint a fér- ban. illetőleg fojtott szenvedé- fikar érdessége kiütközött, lyességgel bontakoztak ki. Ko-J így az énekkar további tőkéié- dály Nausikaa-jának ábrándos? tesebb művészi munkájához melankóliája és a Tücsöklako-J feltétlenül szükségesnek tart- dalom groteszk humora egy-] luk a hangképzést. A madrigá- aránt tökéletes volt. A közön­ség lelkes tapsaira több ráadást] is kellett adnia. lók előadásában művészit nyúj­tottak; pompás stílus, tiszta im- íonálás, könnyedség jellemezte Szünet után az énekkar Su­1 ”T'át,h Gy^t gár Ébresztőjét és Lehár La­gen szépen ^dolgozta ezeket godabnasát éJnekelte lelkes és? számokat Kodály Esti dala őszlnte hangon majd Kodály? á y hanghatásokban bővelke- nehé zenekarj kíséretes mű_i tat és olyan hatást tett a kö- vének a Kállai kettősnek len-? nségre, hogy a hosszas tapsok dm ^ előadásával bizo-? után meg is kellett ismételni. (totta be> hogy nagyobb mű-? tRs-hc.n^erSTenJfn azf?mU' vészi feladatok megoldáséra is? koőo Sándor Judit csodálatosan ké Kevésbé sikerült a mű­szép dalok mesteri előadásával stílusosan illeszkedett a műsor­ba. Sándor Judit azon kevés sor utolsó száma, Liszt A mun-f ka himnusza. A közönség mele-? , .. . gén tapsolt az ének- és zene-? uvészunk közé tartozik, akik valamint a vezénylő? ? opera mellett a daléneklés- Horváth Gyulának. A SPANYOL KERTÉSZ Színes angol film ben is csodálatosan művészit tudnak nyújtani. Sokkal nehe­zebb egy-egy dal művészi él­ménnyé formálása, mint ooera-|i ériák előadása. A művésznő } Minden egyes dal művészi lé­nyegét bensőséges igazsággal? ki tudta fejteni és rövid egy- <1 btás után a legkülönbözőbb i* Érdemes bővebben szólni er- noki szeretetét mutatja me ff bungulatokat éli át és így belsődről a filmről egyrészt azért, fia iránt, s azt akarja bizonyt függeszt ív megjelenítési ké-11 rnert némi tanulságul szolgál tani, hogy az ilyen szeretet bőségével a dal szépségét le-i»a gyermeküket félrenevelő nJűgöző valósággá ébreszti a szülők számára, másrészt azért, mert nem mehetünk el meg jegyzés nélkül a film lényeg­bevágó hibái mellett Nemrég beszámoltunk arról, hogy a Pedagógiai Főis­kola 10 éves jubileumának ünneplésére készül. Az ünnep­ségek keretében többek között ankétot rendez az úttörö- vezetőképzésről. Az ankét előadója dr. Komlósi Sándor, a pedagógiai tanszék vezetője, öt és a tanszék oktatóit kértük meg, tájékoztassanak bennünket az ankét témájá­ról és céljáról. — Az ankét témája — mondották az úttörővezető- képzés problémái a pedagógiai főiskolákon. A megújhódotl úttörő-mozgalom örvendetesen fejlődik, azonban igen nagy a megfeleleőn képzett vezetők hiánya. Kötelességünknek tartjuk, hogy a vezetők képzéséhez hathatós segítséget adjunk. Az általános' iskolai tanárképzés műhelyeinek, a pedagógiai főiskoláknak kell elsősorban a megoldást elő­segíteniük. A szocialista pedagógia szerves része az ifjúsági moz­galom pedagógiája. Véleményünk szerint a tanárképzéshez szorosan hozzátartozik az úttörővezetésre való felkészí~ tés. Ennek elveit és gyakorlati módszereit szeretnénk a működő csapatvezetők, a gyakorló pedagógusok jelenlété­ben megvitatni. Meggyőződésünk, hogy a vita nagyban hozzájárul a feladat helyes megoldásához. Az úttörők nevelése, az úttörővezető-képzés igen nagy jelentőségű ifjúságunk szocialista nevelésében. Reméljük, hogy a gyakorló pedagógusok e fontos kérdés megoldása előtt mondják majd el javaslataikat, s nem azután kár­hoztatják e javaslatok hiányában létrejött helytelen meg­oldást. Ezért kérjük a nevelők minél nagyobb számú ak­tív részvételét — fejezték be nyilatkozatukat dr. Komlósi Sándor és a pedagógiai tanszék tanárai. káros. Ez lenne az a mag, amely valóban reális monda­nak s ennek a fiú hasznát lát­ja. „De szép, de megható“ — mondja a néző s közben lopva 1 ( letörli szeméről a megható-\ Pécs! kesztyűk külföldön 25000 pár kesztyűt expór­ól a II. negyedévben Svéd- szájba és Lengyelországba a Pécsi Kesztyűs Szövetké­nt. A szövetkezetnek most éJabb rendelésre van ktlátá- a közelmúltban egy an- kesztyűs szakember járt biluk, aki mintákat vitt ma­iival. ja azonban opportunista, de A film Cronin novellája nyo- ez az opportunizmus olyany- i mán készült. Cronin a polgári nyira szép köntösbe van tdkar- Ä gondolatok írója, rokonszenve- *- - ­(i zik a munkásokkal, de a mun­kások problémájának valódi megoldásától messze áll. Ez a Wm mondanivalójának erre az ^film is híven tükrözi Cronin oldalára, gondolkodásmódját, az anta- gonisztikus osztályellentét fel- Ö oldását, kibékítését. A film kétségkívül jószán nivalót hordoz. Szép, emberié- dottság könnyeit. S talán nem \ ges gondolat. A megoldás mód- is gondol arra, hogy tetszetős va, hogy a felületes szemlélő szinte észre sem veszi. Éppen ezért hasznos rávilágítani a Vegyük bonckés aid a sze­replők társadalmi helyzetét, a konfliktust, a megoldást s ek­kor kitűnik a film alapvető csomagolásban milyen félreve- , zető gondolatokat nyújtottak \ át neki. Mert megbékélhet-e \ tűz és viz, megbékélhet-e egy \ (ha úgy tetszik egy burzsoá) egy munkással? Nem.' A film szerint igen.' S itt a film op­portunizmusa, mondhatni elu- te lens égé, a megoldás hazúg volta. „Nem kell mindenben a po­Vasámap este a TTIT Bar- tók-klubjábán tartották meg a pécsi írók irodalmi estjét. A klub terme zsúfolásig megtelt az irodalom kedve­lőivel. A nagy érdeklődés már önmagában is jelentős eseménnyé avatja az esté?, hozzá kell azonban tennünk, hogy ennél is jelentősebb a pécsi íróknak a fejlődés, ha­ladás iránti igénye, amely nemcsak az irodalmi est ren­dezéséinek puszta tényében, hanem a bemutatásra kerüli művek tartalmában Is meg­nyilvánult Elsőnek Bárdost Németh János mutatta be néhány, fi­nom liraisággal és a dunán­túli táj mélységes szerzeté­vel átszőtt költeményét. Mértéktartóan ugyan, de újat is ad egyik-másik versének lendületesebb hangvételével, filozófikusabb tartalmával. Bertha Bulcsu „Jégnovella” című művében a letűnt tár­sadalom jegesen kietlen és rideg farkas-törvényei kö­zött vergődő szegényember­ről ad képet. Galambosi László verseiben a csipkefi- nomságú és a szinte brutáli­san szenvedélyes képek vál­takozása korbácsolta a hall­gatóság érzelmeit. Kár, hogy verseinek lángolása, szenve­délye üres, önmagáért való. Eszmei tartalmait legfeljebb a népmese-szerű utalásokban találunk. Mészáros Ferenc „A modell”' című tárcanovel­lájában az új generáció ne­velésének. az. új, szocialista világszemlélet kialakulásá­nak egy élesen jellemző pil­lanatát ragadta meg. Kende Sándor „Rögtön jövök” c. novellája az önfeláldozó anyai szeretetnek állít em­léket. Leszkó Margit „Ko­szorúcska” c. novellájában az ifjúság erkölcsi eszményé­nek védelmében, a jampec- kodfc és nyegleség ellen száll síkra. Pál József verseiben a szépség, a jóság, az értelem fogalma, mint a költő köz­vetlen életvéleménye jelenik meg és szinte minden versé­ben feszül a jobbra, maga­sabbra törekvés szándékai Gyenis József az alja-gentry, a grófi intéző elvtelen és erkölcstelen életszemléletét állítja szembe a „köznép” kissé túlidealizált józan er­kölcsfelfogásával. A műsort tarkító zeneszá­mokért dicséret illeti a VÖ-> noczki-házaspárt. Vönöczki Endréné éneke és férje zon­gorakísérete diszkrét hangu­latával, finom ízlésességgel kiválasztott műsorszámaival jelentősen hozzájárult az est sikeréhez. Sikerről szólva azonban nem hallgathatjuk el, hogy alaposabb átgondoltsággal, előrehatóbb műsorszerkesz­téssel még több is elérhető lett volna. A „sokat marko­lás” azonban itt sem volt cél­ravezető és nemcsak az v<út a baj, hogy keveset adott egy-égy írótól és íróról, ha­nem az is, hogy tartalmi egy­séget nem sikerült elérni. El- mondhatjuk azt is, hogy a be vezetőben említett igény a fejlődés, haladás Iránt még ezen az esten is inkább csak igény maradt. Mindemellett biztató jel már az is, hogy a pécsi írók, költők pódiumra léptek, s a kezdet után jog­gal várhatunk folytatást, sőt fejlődést. (—s —c) Délszláv népviseleti kiállítás nyílt szombaton a Rákóczi úti néprajzi tatja a régi és az új formákat is. A vit­litikát keresni— mondja er- múzeumban, a ba- rlnekben ízléses el­dékú; egy apának szinte zsar- hibája. Az apa, aki fiát zsar- re a kispolgár. Bocsánat, de az 11 ranyai ünnepi hetek rendezésben látha tők a ködmönök, noki szeretettel rajongja körül a film végső soron a tőkés ésl'és a népek baráttá ___ „ ................. an gol konzul. Mondani sem a munkás közti ellentétek el-*1 ga hónapja kereté- szűrkabátok, színes kell tehát, melyik társadalmi kenésének lehetőségeit akarja ( ben. a délszláv öl- mellények. Külön osztályt képviseli. A kertész — bizonyítani. Ez a film politizál.< tözékek anyaga, szí- vitrinbe helyezték el aki csak pár napja szegődött Mégpedig számunkra hibásan ne, használata vál­a konzul szolgálatába — észre veszi az apa szeretetének a fiú­ra nézve káros következmé­nyeit, igyekszik azt a másfajta, azt a nemesszí vü szeret etet nyújtani a fiúnak, amelyet apjától nem kaphat meg. A fiú tapasztalja a két szeretet közti különbséget s elhidegül apjától. Az apa ezért súlyos holmit tortúrák elé állítja a kertészt, politizál. Hát akkor engedtes- T tozott a XIX. szá- sék meg, hogy ezt a politikát ? zad dta, régi és új — leleplezzük. Ennyit a tarta- formák keveredtek, lomról. (egyes ruhadarabok Olyan ez a film mint a vá- (| kimentek a divatból sári színes bóvli: az eladó a.i— újak keletkeztek tucatra még egyet ad ráadásul^ és így a változatok és csodák csodájára, jobban ] | tarka sora adódott viszik, mint az értékesebb (i az évek folyamán. (—ray) f a kiállítás bemu­a sokac nőik ruhá­zatát, a sokac férfi- viseletét és a tarka rét minden színében pompázó szőttese­ket. Látható a meny­asszony és a vőle­gény szinpompás, érdekes, rég! ruhá­zata — ma már ilyent nem viselnek, — s nem hordják a gyönyörű, ratétes mintával díszített szűrkabátot gem. A Dráva menti horvót nők népviselete sem hiányzik a k’állítás anyaiából. A kiállítás rende­lése Füzes Endre múzeológus munká­ja. A tervek szerint az értékes gyűjte­mény egész nváron megtekinthető a múzeumi látogatási idő alatt. IZGALMAS HETEK de végül is rádöbben a kertész- szel szemben elkövetett iyaz-p tálán cselekedetei sorozatára> V „ r_ ti __ l/kCinQ és megoldódik ellentétük: a(i • konzul és a kertész megbékül-{\ nek egymással. Sőt nemcsak{\ Bedő Imre megállította az vagy belépni? — kérdezte. • — Ide senki be nem teszi kibékülnek, hanem a konzul{ iutcán Bozsó Lajost: Bozsót a kérdés meglepte: a lábát, hogy az állatokat be­szinte bocsánatot kér a ker-{i — Miért lépsz be a terme- Bedő az ellenforradalom előtt kösse! — kardoskodott az éf>- tésztől. Az ellentétek elsimul-1> lőszövetkeztbe? Kénytelen párttitkár volt Szulimánban, pen ott lévő Bedő Imre. Idős • _______________most is párttag. Hogyan kér- és ifjú Fülöp István, meg öz* de zhet ilyet? Bozsó válaszolt, vegy Fülöp Ferencné lg rán- 11 — fin így jobbnak látom .. s kontrázott, sőt olyanokat em­És megalakult a termelőszö- legeitek; van itt a községben vetkezet; Március 15 néven, •? március 14-én este 12 taggal. Bedő csak nem nyugodott. Ahol csak tudta, szapulta a helyik diák szívét ne dobogtatná sorsabban az érettségi gondolata? hamar elröppen az a négy év és gl'Szercsak elérkezik a várva várt nap, “fiikor számot kell adni a stanultak­1 í>e vajon csak a fiatal diákoknak je­pjét ez a nap izgalmat? Fiatal diákok? Jj‘$n vannak „öreg diákok“ is? Bizony t®hnak, mégpedig nem is kevesen. Pé- ebben a tanévben több mint ezer .Is 'ki 1°zó tanul a középiskolák levelező U°zatán, illetve a dolgozók iskoláján. s A Közgazdasági Technikum ipart ta­gján esténként mintegy 50 „öreg d ‘r“ tanul, közülük tizennégyen olya- i,A akiknek már tanulással eltöltött m Sy év áll a hátuk mögött, s most érett­jének. Kik ezek az „öreg diákok“? igozók, akik a napi munka után lát- d * hozzá a tanuláshoz. Postás, munka- W e-öadó, tervosztályvezető, az élet- különböző területein dolgozók. 8 é köztük olyan Is, aki távol lakik, "5 órát utazik, míg beér az iskolába, é követelmény nem kevés. Hét tan- 6?rSyból kell érettségi vizsgát tenni. S ^ esti tagozattól Is ugyanazt követelik a helyesen —, mint a délelőttösöktől, . 'bakoktól. Lássuk, hogyan készülnek . érettségire! Somos József, a levelezési .'•'folyam oktatási felügyelője Így be- ■el erről: *" A múlt tanévben hetente még csak egyszer volt foglalkozás. Ebben a tan­évben a minisztérium próbaképpen be­vezette a heti egy foglalkozás mellett a heti egy, úgynevezett korrepetálási napot is. Meg kell mondanom, hogy a korrepetálás bevezetését nagy örömmel fogadták a tanulók, tanárok. A korre­petálás napján a tanulók a kevésbé ér­tett, a nehezebben elsajátítható anyag­ból kérdéseket tehetnek fel. A tanárok alaposan megmagyarázzák a kérdezet­teket. Nagy előny a korrepetálás. Gon­doljuk csak el, hogy például egy-egy ne­hezebb matematikai példával a tanuló otthon órákat tölthet el, míg rájön a megoldás módjára, itt pedig esetleg Jó­val rövidebb idő alatt megérti a műve­letet, De vegyük elő az osztálykönyvet s forgassunk bele kíváncsi szemmel; mi­lyen eredménnyel tanulnak az esti ta­gozaton? Örömmel tapasztalható, hogy a többség — mondhatni — erős közepes. S ez az eredmény mutatja: a tanuló dolgozók többsége szorgalmas, tudják miért tanulnak. Miért tanulnak? Kér­dezzük meg őket, Kauker László tervosztályvezető ar­ról beszél, hogy több tudással értéke­sebb az ember. Amióta tanulmányait végzi, érzi, hogy munkájában is nagy segítség látókörének bővítése. De a tu­dáséit alaposan meg kell dolgozni. Kü­lönösen akkor, ha — mint mondja — termelőszövetkezetet. Végül is nős, családos az ember, s a napi mun- (i kizárták a pártból. ka, a családdal való foglalkozás mellett kell tanulni. De nagy szükség van a tu­dásra, s elhatározta; tanulmányait az érettségi után is folytatja. Danyi József minőségi ellenőrnek az a véleménye, hogy azok a dolgozók, akik munka után tanulnak, jobban látják ta­nulásuk értelmét. Mert nem frázis az, hogy nem az Iskolának,, hanem az életnek tanulunk. Pál Mária arról beszél, hogy a nőknek a napi munka, az otthoni tennivaló el­végzése után bizony nem kis feladat a tanulás. De szívesen vállalják a fáradt­ságot, a dolgozó, tanuló nők számára már nem is második, hanem harmadik „műszakot“. Egy bizonyos; sok diák, aki kelletle­nül, hanyagul végzi tanulmányait, ta­nulhatna az „öreg diákoktól“ szorgalmat., állhatatosságot. Talán az sem ártana, ha egy találkozót, baráti beszélgetést rendeznének a dolgozó tanulók és az „iskolakerülő“ diákok között, hogy a dolgozók elmagyaráznák a könnyelműbb diákoknak a tanulás értelmét. Még néhány izgalmas hét, s kézhez kapják az érettségi bizonyítványt. Krizsek Antal, Danyi József gyerme­kei pedig a jövő tanévben iratkoznak ugyanabba az iskolába, amelyet most édesapjuk elvégzett. Garay ■ I Istálló kellett volna a ter- 11 melőszövetkezetnek. Volt egy maguknál okosabb ember is, aki nem engedi, hogy ide a tsz bekösse az állatokat. Szó, szót követett.. A vége az lett: a vb- titkár feljelentést tett az em­lített személyek ellen, tsz-el- lenes Izgatás címén. A községben meg-megállit­elhagyott ház a községben, a ják a termelőszövetkezet elnó- Kaponya-íéle ház. Ez jó lett két. Czotner Lajos, Gombócz volna a tsz-nek, ha .., Igen, Itt megint akadályba ütköztek a Március 15-beliek. Kaponya Antal 1957. májuséban lemon­dott a házról írásban a tané­vesen. Aztán néhány hónap |i múlva visszakérte a juttatott V házát, amelyre törlesztésként *1 még semmit sem fizetett. A múlt év őszén aztán eladta. Fülöp Istvánék vették meg és • 'oda is költöztek. Az istállóban i'egy ideig állatok voltak, az­után idén május 1-én. megüre- sedett. A járási tanács az is­tállót a termelőszövetkezetnek kiutalta. Aztán, hogy, hogy nem, egyszeresek újból állato­István, Papp Mihály ezzel: — Majd meglátjuk mit csi­náltok. Ha jól működtök, ah* kor az ősszel ml is belépünk. Mások meg ilyeneket mon­danak: — Nincs istállótok, de nem Is lesz. Nem kapjátok meg. Enélkül pedig nem lehet jól gazdálkodni... így megy ez nap, mint nap. A ttz-elnök istállóért veri az asztalt a tanácson. A tanács­elnök megígéri: lesz istálló. Három hónap óta működik a termelőszövetkezet és még mindig szanaszét vannak az állatai. A községben pedig las­kat kötöttek be Fülöpék istái- san, lassan fogadásokat kötnek , lójába, persze nem a termelő- egymással az emberek: „Lesz? szövetkezetét, hanem Bedő Nem lesz?“ — mármint istál- Imréét. lója a termelőszövetkezetnek; Hamarlte István vb-tltkár a Tűrhetetlen állapot ez! A já- hivatalsegéddel elment Fűlő- rási pártbizottság, a járási ta- pékhez: megmondani, az istái- nécs segítségére lenne szükség; lót a termelőszövetkezetnek hogy végre megkapja a terme- i »utalták ki — 10 férőhelyes és lőszövetkezet az istállót, hogy megürült — és a termelőszö- Szulimánban se uszíthasson vetkezetnek engedjék bekötni senki büntetlenül a termelő* az állatokat. szövetkezeti mozgalom ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom