Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-14 / 112. szám

1958. MÁJUS 14.

NAPLÓ

*

neuem a szervezett manual!

(Lsek Jüistilló.

A komlói Kossuth-bánya szakszervezeti bizottsága jól foglalkozik a dolgozók érdekvédelmével. A bizalmiak rendszeresen eljárnak a dolgozók ügyes-bajos dolgaiban, a szak- szervezeti bizottságé a döntő szó a lakások, segélyek, stb. elosztásában, a munkaruhák kihordási idejének szabályozásában és még sok másban.

A szakszervezeti bizottság munkáját alaposság és’ mély

színű fokozódná fog, bár, — természetesen — nem törekszenek a 100 százalékra ;::

Eléggé általános jelenségről van itt szó. Az szb-elnökök a jogos büszkeség hangján hivatkoznak a szervezettség magas arányára, de mintha elfelejtenék, hogy a szervezettség még nem minden. Azzal, hogy valaki belép a szakszervezetbe, még nem válik egy- ueszeiogas a vnagonr jDlzomy.i r csapásra öntudatos munkássá, meg lehetett volna, hiszen ez.(0;

Hosszú út vezet odáig, politi- nemcsak a kommunisták dől- 1a kepek kompozíción szerkesztése is.

ga — május elsejét minden (i A Mecsekaljai táj című képe nemcsak szín- osztályhű munkás megünnepli(i hatással, hanem különösen távlataival ragodéi földön.

Hát ilyen esetekre céloztunk j az előbb!

Persze, nem is a bizalmiak, ^ hanem a szakszervezeti bizottvánja. Itt volt például a május elsejei felkészülés. A bizalmiak több helyen így agitáltak: „Gyerekek, adjunk ki öt csillével több szenet, közeleg május elseje.. Mint ismeretes, kiadták az öt csillét — de elég ennyi? Nem lehetett volna megmagyarázná, hogy miért ünnepeljük meg ezt a napot, mit is jelent a munkásösszefogás a világon? Bizony, meg lehetett volna, hiszen ez

felelősségérzet jellemzi. A legutóbb például, amikor a mun- kaj nevelés kell hozzá, ka ruhák kihordási idejét szabályozik (ti. a földalattiak 's csak annyi kihordási időt kaptak, mint egyes külszíni dolgozók), a szakszervezeti bizottság 35—40 ember meguralkodik nálunk, hogy a poll- ság kezdeményezése hiányzik ozmények u-tan elképzelhető, pártszervezet dől- a legjobban. Ott a hibák gyö-'

Ezzel kicsit gyengén állunk Kossuth-bányán. Vágmer András elvtárs, a bámyagépjavítő üb—elnökének szavát idézzük: „Akár kimondva, akár kimondatlanul, de az a vélemény

Vasárnap a Janus Pannonius múzeumban nyílt meg Cseh László festőművész képkiállítása. A kiállítás a művésznek az utóbbi években alkotott képeit mutatja be.

Cseh László képei a táj, a természet, s ezen belül is a baranyai táj őszinte szeretetére vallanak. De nemcsak a baranyai táj szere- tetéről beszélnek, hanem jellegük is baranyai. A mecseki hegyoldalak, a szőlődombok megjelenítési formája igaz átélésről tanúskodnak. A tájképek színhatásai jó megfigyelőre vallanak s ezek a színfoltok amellett, hogy szépen körvonalazzák a tájat, mégis egységesek, összhangban vannak. Egységes egészet alkot

bogy a döntés a dolgozók többségének megelégedésével találkozott. Általában: régen volt a szakszervezetnek akkora tekintélye Kossuth-bányán, Hint napjainkban.;

Jó úton

Megyénk több üzemében Panaszkodnak a szakszervezeti bizottságra. Az egyik helyen mondják, hogy az sz. b. 'Sak az érdekvédelemmel fog- Wkozik. Máshol azt hányják b-elnök szemére, hogy egész nap csak tesz-vesz az irodában és keveset jár a dolgok között;

. Kossuth-bányán egyiket sem tilthatnák. A szakszervezet a krmelés ütőerén tartja a ke(i ja meg a nézőt. Az Almavirágzás című festménye hangulatos, derűs, optimista. A színek és az ecsetkezelés finomsága tükröződik a Balatoni alkonyat című festményből. Cseh László képeiről általában elmondhatni — ízlésesek. S ez nem kis jelző! Mert őszintén meg kell mondani, hogy az utóbbi húga.:;“ (A félreértések elkerü- kere. Az szb.-ben ugyanis két-^ napokban láttunk egy-két olyan képkiállitást lése végett: a Kossuth-bányai három függetlenített munka-f messze volt bizony még a polgári

szakszervezeti bizottságnak társ bányajárásával próbálták f ízléstől is. Olyan, úgynevezett modem irány- négy üzemi bizottsága van. A megoldani a dolgozók politikai! zabokat követtek azok a kepek, hogy bányagépjavítóműhely csak nevelését. A bányajárás hasz-» nemegyszer hallani lehetett azokon a kiálli- egyike ennek a négynek.) Hi- nos dolog, de két-három ember# tusokon — keresve is csak elvétve lehetett bás vélemény! A párttagok nem pótolhatja a bizalmiaké toMlni vmuat,, aki hajlandó lett volna azok aránya 12—13 százalék csupán, seregét, hiszen hogy is tudná-f ® képekkel díszíteni lakosat. Cseh László képtelenek minden bányászhoz nak több mint 2500 párton-'' kepei viszont valóban dtszere válnak a la eljutni; kívüli dolgozóval elbeszélget-' kasnak. ...... . , .

„á? (Ezi lényegében még azf Amikor elmondjuk a kiállított képekről vé1950 utáni évek, — mindent a függetlenített apparátus erejével megoldani akaró — módszerének maradványa; Régen, ítéletet mondott róla az élet). ,

A szakszervezetek mindig politizáltak és most sem lehet másképp,

Csak ennyit kérünk

üresen összehívja és tájékoznia a termelési feladatokról ’*• (Legutóbb május 1-re «sémiivé tartottak ilyen értekezhet. a május havi terv 104,7 falókra való teljesítése a bizonyíték arra, hogy a bizalmak tettek is érte.) Újabban

leményünket, a dicséret szavai mellett kény* telenek vagyunk a negatívumról is szólni. De ez a negatívum nemcsak ezen a kiállításon jelentkezik, hanem általában is megtalálnia* tó. Ennek a kiállításnak anyaga inkább a mozdulatlanságot, a természet nyugalmát mu* tatja. Ez önmagában nem lenne negatívum* Sajnos, azonban, hogy egy-két festmény ki* vételével, — mint például a Cséplés, — úgy* szólván teljesen hiányzik a dolgozó ember ábrázolása. S magának az embernek, az ál* kötő távolléte, bizonyos hiányérzetet kelt a kiállításban. Ha a kiállított képeket egyen* ként, önmagukban vizsgáljuk, akkor nem annyira szembeszökő ez a hiányosság, de ha a kiállítást egészében tekintjük, akkor már feltűnő. Vajon mi lehet az oka, hogy festő* művészeink idegenkednek az emberábrázolás* tói? Talán a figurális kompozíció több mes* térségbeli tudást igényel? Vagy talán több fáradságot igényel művészien megörökíteni a dolgozó ember egy alkotó pillanatát? Kétség* kívül mindkét felvetett probléma fennáll, de közülük az első a döntő.

Mind az egyén, mind a köz számára csak hasznos lenne, ha festőművészeink, akik már túl vannak a kezdeti problémákon, akik mun- hajukkal már bizonyos hírnevet vívtak ki maguknak — jobban törekednének a figurá* lis kompozíciókra is. Különben egy bizonyos idő elteltével is csak egysíkúak maradnak a témaválasztásukban is kénytelenek egy szű* kebb körön belül mozogni. A művészek számé* ra pedig ennél több a cél.

Hv»b>

A TTIT Munkácsy Mihály A hallgatókat a Pedagógiai

ij!

A szakszervezeti bizalmiak Érdemes lenne megfontolni, mintegy fele pártánkívuli. Tor nem kellene-e a bizalmi erte-#> __- . <>

lu

k nem kívánjuk, hogy ától kezleteket rövid, de szmvona-i k8zép-dunántüll SZénmedence Pécs < Szabadegyeteme az idei szün- Főiskola diákotthonában hecebi“?- erJS6r}e^ egyet a párt las politikai tájékozta tóval il-J Komlá és körzete az uránírcbá- időben nyári tagozatot létesít lyezik el, a nőket 4—6, a férpobükajával, meg azt sem, letve konzultációval egytekot- nya v41IaIag valamint Nagykant- ''két csoportban. Az első tagozat fiákat 6—8, nagyobb részt emelét. a bizaimihálózatöt rend- ho,gy, allando Patikai "k (A Kossuth-aknai ^ pártbi-< | Z3a és Zaiaegerszeg bányái ku»-' július 6-tól 19-ig, a második letes-ágyas szobákban. A hall-----------.üti,— rok legyenek. Csak annyit ke- zottsag segitsegevel). A bizal-i| túrcsoportjainak fesztiválját. f tagozat pedig július 21-tól au- gatóknak napi háromszoros étrünfc tőlük: ha magukénak ér- miak ugyanis csak akkor tud-( A CSOportok elbírálása újszerű \ gusztus 3-ig működik. Naponta kezést biztosítanak; A részvézik a munkáshatalmat (ez pe- nak választ adni a dolgozok { Iesz> Nem mavészeti ágakként, \ két előadást tartanak és az elő- teli díj 670 forint. Ebben az

».ff

dig kétségtelen, többször bébi- politikai kérdéseire is ha po-# hanem egry-egy csoport ősszteije- J adók Pécs és Baranya történél- összegben benne van a szállás, zonyítottak mar), akkor necsak litikai tájékozottságuk na-(| Sftménye alapján döntik el, — me- Jmével, irodalmával, művészeté- az étkezés, valamint történelmi tetteikkel, hanem szavukkal is gyobb lesz az átlagmunkások f !yik Iesz a csoport, amelyik részt Jvei, néprajzával, szociálpoliti- nevezetességű helyek: Szigetén janak ki érte, legalábbis ak- politikai tájékozottságánál. * vehet a budapesti nagy seregszem- Jkai és tudományos életével is- vár Siklós, Harkányfürdő, Mo* kor, amikor a szükség megkí- Magyar László Jién^ J^mertetik meg a hallgatókat hács, Pécsvárad, Zengővár*

Korszerű olcsó ÓS ió ^ megoldások

ÍIUI^IU! UilfrP eb JO ietMlMraító*

a Kossuth-bányai ?°hság felhívására — az él-i szint eléréséért fáradoz- \

A II. negyedév végére (i r^tnék megszerezni. Az(i jj^nvvezetőség már kidolgozta, (i

j egyes körleteknek meny-,i Fáradozunk az állattenyész- ■vel több szenet kell kitér- ^ * tés fejlesztésén, beszélünk, dol- fát ’ ®etve meTlr|y' »anya-(i gőzünk a takarmánybázis meg- inl Jpáldeszkát, sűrített leve-|» teremtéséről, de kevés sró esik tj. és egyebet kell megtaka-11 az Állatok szakszerű elhelyezé- j..3®! hozzá. Az sz. b. és ázáséról. Nem az a baj, hogy ninr-(' -----Nyári szabadegyetemet létesítenek Péesett

az istállőépítésben

tanács elfogadta a tér-# CSenek istállók, hisz néhány és. népszerűsíti a bányá-i 6?^:ftaött.

: községben úgyszólván hatalmas 'uj építésüek állnak kihaszná- °ukoveez Lajos elvtárs, az''lattanul. A termelőszövetkezet j, b. dlnöke minden héten * építette néhány évvel ezelőtt, * bányában tölt két-három na-' azután feloszlottak és megma- Elbeszélget a dolgozókkal.11 radt az új istálló. Ezek egyre

romlanak, értékük csökken.

Bár ha alaposan vizsgáljuk, |már építésükkor sem voltak (valami nagyon értékesek. Illet- (ve drágán, sok-sok olyan

: Jször megfogja a lapátot f,.,a fejtőkalapácsot Í6. Igaz a ,ányszor már hólyagos lett 4 ken->ze (két évvel ezelőtt dol- a bányában), de mega fáradtságot: a bányá-ianyaggal épültek, amely ná5k

■Ih11} felejti ki.

A , ,

s&ervezetf»cg meg

Item minden . , -.. ... .... , ,. . uasag «granumusa oeszeu aivetkezetek rögtönzötten ép,tét- ^ hQgy ha valaki nyo]c ^igf Bukovecz elvtám moTi-\^e^' megmutatta«[. hogyan nr*m (j0ig02i]í óllattenyészlésben, a szervezettség 80—sifszabad még állatok rerz re arc sz;nAn js meglátszik, mert k^lékos Kossuth-bányán és].**1” építem. Elsősorban hamar egAszséateIenek az istállók.

töredéktől eltekintve, min- főnkre mentek és most nagy akarjuk hogy el-)

S kifizeti a tagdíját. heriT««Ä.c a szervezettség valo-(,baj pedjg ^ hQgy cg|s^|g ós magyarázza- - Ezért is építünk j A róldbeborult ba

korszerűség szempontjából nem olv.an istállók at, “'^^"’Jranyai dombokon ka

'váltak be. Alacsonyak, kevés a egeszseges körülmények kozott U ' levegő, a fény és szigetelésük dolgozhatnak..; ínyargo utakon

Naqy a por ' annyira rossz, hogy az év min- Jön az állatorvos is, aki ittJaz autobusz Hassagy

' *— — —.-----Tfelé. Kíváncsi voltam

vajon milyen énekkart hallok itt?

Nem először jár. kony, Abaliget, Komló, Sikon- “ída megtekintésével kapcsolatos (kirándulások utazási és étkezési (költségei. Ezenkívül az előadások, illetve az azokról szóló ijegyzetek díja, valamint Pécs Iváros műemlékeinek, múzeu- j (mainak, nevezetességeinek (i megtekintésével kapcsolatos ((költségek.

) A hivatalos programon kívül } gazdag szórakozási lehetőségeiket is biztosítanak a hallgatóknak, részint a festői környezetű diákotthonban, a TTIT Bartók Béla klubjában, a Pedagógiai Főiskola botanikus kertjében, szabadtéri előadások megtekintésével, strandfürdők látogatásával;

Jelentkezni június 1-ig lehet a TTIT titkárságán, Janus ^Pannonius utca 11. szám alatt, 14-44 és 14-48-as tele- 9-től délután 5

jvagy a

Rálát C^míiklcel látták !,i,,„i u;á„„;;i,i « legjobb szigetelő. Télen szá- a trágyakihordást is könnyít- gépesítették és olyan az istálló Jionon reggel st-ioi aeiuxan a

S nem fél a munkától ésísErnten ezek a típiSstállók raz lev?g°í biztosít; r'3;áron h.ű_ Az istá1’0 végében kapott építése, hogy lehetőséget ad ajóráig. jelentkezés után a TTIT

S feleiti el hogy közülük ?mé^e^ feleltek^meJ^Tkorsze- Vosen’ kellemesen tertJa az ls‘ helyet a tejhaz, gépház és a további nagyarányú gépesítésreLj... táiékoztael- noey KOZU1UKimégsem feleltek meg a korsze- tállót. Ez természetesen ugyan- brigádvezető szobája. Előny te- is. ftitkársága részletes tájékoztaúgy szükséges az ember szá- hát, hogy minden egy helyen Hasonló istállók építésén ér-itót 68 a részvételi díj befize; »fiiái ‘ ÍL5, o, áiii mára* mint az állat részére, van, amihez volt erejük, már demes máshol az gondolkodni, itéséhez csekklapot küld. istállók - amelyeket aZ< álla- Motaár Mlklós elvtárS) gaz. '

mi gazdaságok es termeloszo- agronómusa beszélt arknern merem hinni, hogy C a városban egy el- AnMottabb utca, mint az

i.'Un/,.. « . _ ____

*| levegő, a fény és szigetelésük dolgozhatnak ^annyira rossz, hogy az év min- Jön az állatorvos is, aki itt ^den szakában egészségtelen. Bikaion látott először olyan is- Nyáron meleg, télen hideg és tállót, amely minden szempontpárás, egészségtelen. ból megfelelő, ö is nagy elisA Bikali Állami Gazdaság- méréssel beszél róla. Elmondja,

V®1 ezelőtt vagy két mun- hozott rajta, mégpedíq hévről'ittmaradt sarat az sítl tre szórták, amely aztán a Sq^OVobb örömünkre még Vi ^ port eredményezett, ti>e[ «olt azelőtt. Öntözőautó W nerrt igen jár, mert az

SZABÓ ISTVÁN

^gondoztatja, azaz bocsá- ' j^n készítették "és az egész or- höiingadozásra pedig kényesen (»években. Elgyönyör- \L~<-h°QVnem, hiszen pár (,s7/ir;ban még egy ilyen van — reagál az állat. Egészségtelen |»ködtem az alkonyat- h 'ai Pwiáff vit "a Hortobágyon. Az új 100 férő- elhelyezése befolyásolja a ter-Jbahajló falu képében,

helyes istálló építésére 570 000 melést, fertőzést okoz, amely A mezőről jóllakot- forintot költött a gazdaság, károsan érinti az egész álló-#tan hazatérő tehenek, Szakemberek véleménye sze- hiányt. ('libák hangja, a terrint 120 000 forinttal olcsóbban Ennyit az egészségügyi rész-'1 mészet mindennapi (•készült el, mintha ugyanezt a ről. Van azonban ennek az is-''zenéje, a nádi mada- l'régi eljárással építették volna, tállónak egy másik jó oldala is. ■' rak hangja, a békák i / - - . - <' Először is egy darab téglát Az, hogy olyan helyen épült,f kuruttyolása a patak

ncli a ■ utcánkat, (inem használtak az istállóhoz, ahol van hely a további t.er-f mentén, mindez érde- r útnak ez a te- , > Falai tömött kazánsalakból és jeszkedéshez és körülötte terül f kés harmóniába

, ’ ezen az utón bongo- (»m<4szből készültek, fedelét 25 el több száz hold föld, ahol f gyűl.

® nyugati városrész i • centi vastag nád fedi. Padlás kialakítható a takarmánybázis, f iaW,.?fae/c legnagyobb (» njncs> a tetőzet építését is vas- megoldható a karámozás, trá- f , tiltása. Az egéSZ Utca # /,c/Wolzl//>l r»lrlr,ttál/ mpű AV*ln- övr>lrf*^nlAc TVii Ao ff. unn*

A hAssAgyi Smekkar

a ssentlőrinci dalostalálkosóra készül

veNem üres ömlengés ez! Sok nagy zeneszerzőt sugallt ez a zene a természetet reálisan ábrázoló kónagy a légtér, állandóan állhatnak. A takarmányosbóli rusművek, zeneműfriss, szagtalan, egészséges a fedett kisvasút vezet végig a#vfk megírására. Er- * levegő. Tudvalevő, hogy a nád jászolok előtt és közepén, hogy# ről szól a hásságyi

férfikar éneke is: Das stille thal (A csendes völgy),

A napi munkától fáradtan, de friss lélekkel, vidám arccal, az ének szeretetében gyűlt össze huszonegy férfi a próbán. Húsz énekes és a karnagy, valamennyien napbarnított arcú parasztok. A karnagy, Freitag Konrád, pár holdon munkálkodó egyéni gazda. Ifjú korától vasszorgalommal képezte magát önműveléssel jutott el zenei tudásához. Hol is tanulhatott volna, hiszen ifjú évei a fasizmus idejére esnek, önművelés alapján tökéletesen ismeri a kótát, több hangszeren játszik: hegedül, két-három fúvós hangszert ismer, jól mozog a keze a harmonikán, harmóniumon. ö vezeti a fúvószenekart is.

Meglepődtem karnagyi mozdulatain: a mű ritmusának megfelelő világos ütemezés, egyszerű, természetes mozdulatok. Érzi és átadja kórusának' mindazt, amit a mű mond.

A kislétszámú énekkar 3—4 szólamban énekel, tömör, ízes hangszínnel. A német ajkú emberekben kiválóan kifejlődött a harmonikus érzék. Német műveket meggyőző tónusban adnak elő. Das Lied és Da6 stille Thal műveket mutatták be. Nem is akadt azon csiszolni való, inkább az éneklés technikáját illetően tudtam egykét tanácsot adni. De nemcsak a német kórusműveket, hanem magyar zeneszerzők műveit is szívesen éneklik. Ezt igazolja

Bárdos: Igyunk áldomást! című művének zamatos ritmusban való előadása. Örömmel vették tőlem Liszt Ferencnek Me- cseknádasdom járta alkalmából Garay János versére a patakról írt férfikari művét, melyet a közeljövőben megtanulnak.

Az énekkar lelkesen készül a május 25-i szentlőrinci megyei énekkari találkozóra, ahol a bányász, falusi és városi énekkarok között minden bizony- nyál kiválóan megállja majd helyét Büszkék vagyunk a hásságyi férfikarunkra! Hisszük, hogy dolgozó népünk kultúr- szomja még sok ilyen együttest hív életre.

Hegyi József

megyei területi karnagy