Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

1958. MÁJUS 16. NAPLÓ S TECHNIKA ~~~ Új tudományos felfedezés Nyikolaj Bogoljubov akadé­mikust a szupra-vezetésről ki­dolgozott elméletéért tüntették ki Lenin-díjjal. Ezzel a tudo­mányos problémával már rég­óta foglalkoznak a világ tudó­sai. Valamennyien arra töre­kedtek, hogy megfejtsék a nagy titkot: miért veszítik el egyes fémek alacsony hőfokon elektromos ellenálló képessé­güket. A megfigyelések tudo­mányos magyarázatával azon­ban a fizikusok hosszú időn át adósak maradtak. A szovjet tudósok teljesen új utakon járva, a túlfolyé- konyság elméletét tovább fej­lesztve láttak hozzá a szupra-i vezetés, vagyis az ellenálló- ■ képesség elvesztésének vizsgá­latához. Bogoljubov akadémi­kus matematikailag bebizonyí­„Kairo“lélekmelegíto Japánban már 300 éve is­merik a „Kairo“ lélekmeie- gítőt. Sok szolgálatot tett már ez a készülék azoknak, akik a magas hegyeket jár­ják, védelmet nyújtott a nagy magaslatokon uralkodó hideg időjárás ellen. A kairo egy ón doboz, amely porított faszénnel töl­tött papírhengert foglal ma­gában. A kis henger átmé­rője körülbelül 2 cm, hossza 10 cm. A melegítő üzembe­helyezéséhez elegendő a pa- pír egyik végét meggyúj­tani. A szövettel körülcsa- vart dobozt a ruha alatt, a hidegnek legjobban 'kitett helyen viselik. Órákon át szolgáltat meleget anélkül, hogy égési sebeket okozna. tóttá, hogy az elektronok rend­szerében — a túlfolyékonyság- hoz hasonlóan — bizonyos hő­mérséklet elérésekor rendszer­telen mozgás észlelhető. Ez esetben a fémen keresztül fu­tó elektromos áram semmiféle ellenállásba nem ütközik. A szovjet tudós tehát olyan elméletet állított fel, amely szerint a szupravezetés nem más, mint az elektronok túl- folyékonysága a fémben. HÍREK í Hidrogénrobbanás? I Az egyik azerbajdzsán! olajtele- ’ pen új módszert vezettek be az J olaj szállítására. A termelähelye- ken kitermelt olaj nem egyedi ve­zetéken jut el a központi olajtar- ; tályokba, hanem gydjtöállomágok- • ről légnyomással továbbítják egy I közös vezetéken. A munkahelyek Irányítása távvezérléssel történik. (A „Műszaki Elet”-böl) A jereváni vérátömlesztést in­tézetben már régóta kísérleteznek a fokozott gyógyhatású vérkon- zervátum előállításával. A tudó­sok nemrégiben a Blomicin anti­biotikum felhasználásával olyan vérpreparátumot készítettek, mely nek gyógyító hatása túlszárnyalja az eddig használt konzervált vér sajátosságait. Az új vegyilletet je­lenleg a jereváni klinikán próbál­ják ki. * Dr. Ujama nevű japán orvos bá­tor közbelépéssel megmentette egy vllágítógázzal megmérgezett asz- szony életét. A pácienst jéggel vette körül, ílymódon 32,5 Celsius fokra csökkentette hőmérsékletét, öt percen belül a megmérgezett vér egynegyedét távolította el tes­téből és ugyanakkor a beteg erei­be ezer köbcentiméter vért adott be. Carlo L. I.erici olasz amatőr-ré­gész érdekes fényképezőgépet szerkesztett, amelynek segítségé­vel az ősi földalatti temetkezési helyekről felvételek készíthetők. A fényképezőgépet vékony fém­orsóba szerelte, amelyet a fúró­lyukon át a sir mélyére bocsáta­nak. Az orsó egy teljes fordulata közben a fényképezőgép 24 felvé­telt készít. A felvételeket az ásatások előtt készítik és Így állapítják meg, célszerű-e a temetkezési helyet feltárni. Svájcban az Alpok hegyeiről polietilén csöveken át szállítják a tejet a völgyekben lévő falvakba. Az Ilyen szállítás rendkívül olcsó és zökkenőmentes, úgyhogy más folyadékok szállítására Is alkal­mazni fogják ezt az eljárást. — A Genfi-tónál például 1 200 méter hosszú polietiléncsövet szereltek fel borszállítás céljából. Évente Ílymódon körülbelül 1 millió liter bor szállítását akarják biztosítani, Nem! Robbanó gomba. (Pllo- bolus cristallimis) A fényképe­zőgép lencséje megragadta azt a pillanatot, amikor a gomba a spórákat nagy erővel a le­vegőbe lövelte. Villám körte, áram nélkül Mi ölte meg a dinozauruszokat? Újabb tudományos következtetések il-<; Ü Százmillió évvel ezelőtt a dinozaurusz volt az állatok i királya. Majd hirtelen kihaltak l(és a földet átengedték kisebb, l1 melegvérű emlősöknek. A di- (• nozauruszok kipusztulásának ('oka az egyik elmélet szerint az ('hogy hirtelen megváltozott a • 'föld éghajlata. A másik fel­fogás azt vallja, hogy a hatal­mas, nehezen mozgó dinozau- ruszok nem tudtak védekezni a kisebb, fürgébb emlősálla­tok ellen, amelyek felfalták to­jásaikat. Albert Schatz, az egyik pennsylvaniai agrártu­dományi intézet biokémikusa mo6t egy harmadik elméletet ^dolgozott ki, amely szerint a dinozauruszok kipusztulását a modem növényzet fejlődése okozta. Schatz dr. szerint a dino­szauruszok lomha állatok vol- (\ tak és szervezetük vegyi mű­ködése oly lassú volt, hogy óriási testüket aránylag cse­kély táplálékkal fenn tudták tartani. A levegő abban az időben nem tartalmazott annyi oxigént, mint ma és az akkori tűlevelű Ősfák nem adtak ki magukból annyi oxigént, mint a jelenkor növényzete. A dino- f zauruszok tehát oxigénszegény levegőben éltek és amikor a leveles fák és füvek megje- I1 lentek, az ősállatok lélegzése ■ megnehezült. Az erőteljes le­lj veles fék és füvek annyi oxl- I gént termeltek, hogy ezzel megváltozott a levegő össze­tétele. Az oxigéndús levegő viszont meggyorsította a d1no- zauruszok szervezetének vegyi működését, tehát a szervezet több táplálékot kívánt, amit A hanvelli angol atomkuta­tó intézetben olyan áramnél- kül égő villanykörtét ldsérie t teztek ki, amely rádióaktív 5|Sb rwrffiff aÍélEüí, IXzkS^Lukm^tt nem í hogy bekapcsolnák az iram- 5 körbe. ASom?Ojás A köznép ezzel a kimé tiszteletlen névvel ruházta fel az első nyugatnémet atomreaktort. Külö­nös alakját annak ' köszönheti, hogy az, építészek Így tud­ták megoldani a 30 m átmérőjű, 15 ezer köbméter térfogatú rcaktortér leggazda- ságosabb lezárását, számítva arra, hogy üzemzavar esetén a i burkoló betonhéjnak, 500 kg/négyzetméter nyomást is ki kell bírnia. (A „Műszaki Elet”­bői) V. 100. a leonapbii csellovait bagger A V—100 jelű gépóriás 33 méter hosszú, 7 méter széles, súlya 140 tonna. Teljesítmé­nye 150 m3 homok/óra. Saját erőműve 100 kVA, kisegítői gépcsoportja pedig 20 kVA (i teljesítménnyel dolgozik. Uj tengeri expressz Nemrégiben az egyik szov­jet tengeri kikötőből egy hajó futott ki. A parton állók meg­csodálták a több tonnás hatal­mas úszótestet, de semmi kü­lönösebbet nem találtak rajta. Néhány perc múlva azonban mindenki a hajó felé fordult, mert az óriási test a víz fel­színére emelkedett —- mintha szárnyai lettek volna. Valóban vízalatti szárnyak segítségével emelkedett a víz felszínére a hajó. A néhány négyzetméternyi felületű szár­nyak bizonyos sebesség elérése­kor kiemelik a hajót, amely ez­által valóban express-sebesség- gel száguldhat a vizen. Az ilyen típusú hajók 80—90 J utast szállítanak. í tudtak megszerezni, úgyhogy végül is az oxigéntöbblet kö- á vetkeztóben szabályosan elég- * tek. Egészen mäß alapokból in­dulnak ki V. I. Kraszovszkij és I. Sz. Sklovszkij szovjet 1 csillagászok, akik azt mondják, hogy a dinozauruszok kipusz­tulását a Supemova-csillagok Idézték elő. A két tudós szerint P7. elmúlt ezer év alatt leg­alább öt Supemova-csállagot figyeltek meg a földről. Ebből a megfigyelésből kiindulva, a két tudós hozzávetőlegesen ki­számította, hogy körülbelül minden kétszázmillió évben egy Supernova csillag a Föld­től 26 fényév távolságban rob­ban. A Supernova felrobbanása rendkívüli esemény: ugyanis néhány hét időtartamára a fel­robbant csillag annyi fényt su­gároz ki, mint kétszázmillió Nap együttesen. A tudósok szerint ez az óriási fénymeny- nylség ugyan nincs nagy ha­tással a Földre, de a robba­náskor keletkező kozmikus su­garak már sokkal komolyabb tényezők. Sok száz, sőt még talán ezer évvel a robbanás után, a földet érő kozmikus sugarak mennyisége a sokszo­rosa a mainak. A tudomány már régen ki­mutatta, hogy a kozmikus su­gárzás gyors változásokat okozhat a növényzetben és az állatokban. Ha tehát a koz­mikus sugarak mennyisége nö­vekszik, az általuk fokozott változások természetesen szin­tén növekednek. Miután pedig a változások többnyire káro­sak, sőt halált okoznak, a fo­kozott kozmikus sugárzás ki­hatása az élet bizonyos formái­ra szerencsétlen kimenetelű lehet. A százmillió évvel ezelőtti dino zauruszok talán lassabban al­kalmazkodtak a változásokhoz, mint ahogy a jelenkor állatai képesek erre. A szovjet tudó­sok szerint tehát a több évszá­zadon át tartó erőteljes koz­mikus sugárzás, amelyet egy felrobbant csillag idézett elő, valamennyiüket elpusztította: A kisnövésű, gyom lélegzetű állatok, mint például a jelen­kor egyszerű, emlősállatai nem szenvedtek oly mértékű kárt a sugárzástól, mint az óriási ősállatok. Amikor azután a fel­robbant csillag kozmikus ki­sugárzása megszűnt, az állatok újból megnövekedtek — egé­szen elefánt nagyságig. Hány éves a Föld? A tudósok általá­ban azt tartják, hogy Földünk ab­szolút életkora öt- milliárd év. L. Zer- kovics, ismert óce­ánkutató, a Szovjet Tudományos Aka­démia tagja, nem­régiben azonban ki­jelentette, hogy a Föld mai arculatá­nak kialakulásához legalább 10 milli­árd év volt szüksé­ges. A szovjet tudós fenti kijelentését az óceánok fenéklera­kodásának vizsgála­tával támasztotta alá. Kiszámította ugyanis, hogy ezer évenként átlag há­rom milliméterrel emelkedik a lera­kodási szint. Ez a biológiai „óra“ sok tekintetben ponto­sabb, mint az eddig használt urán „órák“: A Föld életkoré­nak tanulmányozá­sa szempontjából a szovjet tudósok be­hatóbban foglalkoz­nak majd az óceá­ni lerakodásokkal: Ennek érdekében korszerű hidrauli­kus műszereket szerkesztettek, me­lyekkel a mélyten­geri kutatások is lehetővé válnak. Sorosan az erőmű építésével függ össze a mohácsi vízveze­ték építése is._ Köztudomású, hogy az erőmű részére csőve­zetéken jut Pécsre a Duna vize. A vízvezeték hétszázhúsz milliméter átmérőjű csöveinek gyezni, hogy egy-egy cső súlya közel másfél tonna, hossza pe­dig 10—12 méter. A mohácsi vízkiviteli műnél is javában folynak a szerelési munkák. Tizennegyedikén he­lyezték el a Dunában az első szívócsövet, amelyen át a víz a mű szivattyűházába jut. Az Megkezdődött az újhegyi erőmű gépi berendezésének szerelése Dolgoznak már a mohácsi vízvezeték csöveinek fektetésén is Elhelyezték a Dunában a vízkivételi mű első szívócsövét Az újhegyi hőerőmű építke- zés nagy része is az építkezés lanítását végzi el. Meg kell je­géhez felvonultak már a sze- színhelyére. Mő vállalatok is. Itt vannak rr>ár a Ganz Daru- és Kazán- ®ár, az Április 4. Gépgyár, az Jpari Villanyszerelő Vállalat, a VERTESZ és más vállalatok őreiéi. A napokban kezdték meg a 'avoiságj szénszállító szalag a lefektetése már folyik. Eddig ^erelését, amely a szénosztá- mintegy két kilométer hosszú egy méter átmérőjű, huszonhét íyozó paiahányója és az erőmű, csővezetéket szállítottak ki a méter hosszú csövet búvárok _va41ícul írewo««­fwatt épül és iker szállító- csővezeték nyomvonalához le- helyezték el a Duna medrében,Ilik, majd bitumenes lakkal ve­a CSRB-kl Kevés a fánk, az erdőnk és Persze, eleinte nagy volt az mivel szükségünk mégis sokra Idegenkedés; a régi jó íageren- l'van, drága pénzeken kell be- dák helyett ilyen fura vasrács­ot. , , ,, .. , , . , szerűségeket beépíteni a hazba hoznunk külföldről. Ahol lehet, — ez valami nagyon idegen mást próbálunk tehát használ- gondolatnak tűnt. ni fa helyett. Azok a bizonyos CSRB-k is fát akartak helyettesíteni, amikor valaki kitalálta, hogy alkalmazzuk mi is a vasvázakat fagerendák helyett tetőszerke­zetnek. A CSRB — csuklórá- cíqs betonacél tetőszerkezet. Úgy készül, hogy a gyártás fo­lyamán ferrofixollal beecsete­szik elejét egyszer s minden­korra a rozsdásodásnak. Előnye jikalmazható. ^slagokon szállítja a szenet az fektetésre készen. A jövő hó- és búvárok dolgoznak a meder főműhöz. napban újabb munkahelyen alatti szerelésnél is. A közel­A vízlágyítónál a reaktorok Szederkénytől Pécs irányában jövőben elhelyezik a második többek között, hogy akármi- terelésén dolgoznak, öt darab, is megkezdik a csővezeték le- szívócsövet is, amely minden-|i]yen fesztávolságú tetőnél al­lénként harminc köbméte- fektetését. Ebben az évben a ben hasonló mása az elsőnea. *' ' ' " r°s reaktorban a Mohácsról jö- tervek szerint 25—27 kilomé- víz megtisztul a finom iszap- ternyi csővezeték kerül a föld-* «tói, ezután kerül majd a szü- be. i óházba, majd a lágyítóba, a csővezeték építésénél egyi1 knnét már tápvízként kerül igen jelentős újítás is született. .kazánokba. Mielőtt ugyanis a csővezeték a folyamatban van a gázvezeték földbe kerül, rozsdátlanítani és11 gazdasági terve­°Pitése is. Háromszáz millLmé- kres csővezetékben érkezik kajd az erőműbe a Kokszmű- Veh generátorgáza. A vezénylő­idet csőszerelési munkáival szigetelni kell. Eredetileg ho­homok fúvóssal és savkezeléssel tervezték a rozsdátlanítás el­végzését. Ez a módszer azon­ban igen drágának és nehezen JPór végeztek az Iparvill sze- kivitelezhetőnek bizonyult. Vé­dői és nagyrészt elkészült ^ár a vezénylő szellőző beren- -W-ése is. , Az üzemépületben egyelőre jkt ötven tonnás és egy húsz onnás daru helyszíni szereiese klyik. Megérkezett már a tíf-hszi<wáfc szénőrló b—«Kt» gül is Kuchár Ferenc újítása oldotta meg a problémát. 0 csőkoptató gépet szerkesztett. A gép korundtörmelékkel ki- vül-belül egyszerre koptatja ie a csőről a rozsdát és igen nagy teljesítményre képes. Naponta kétszáz folyóméter eső rozsdát­8500000 !tleví2i‘s Részűéi vas Angliában Az angol politikai zési bizottság jelen­tésében beszámol arról, hogy a tele­vízió egyesapásra meghódította Ang- liát. Tíz évvel ez­előtt ezer ember kö­zük csak kettőnek volt otthonában te- 'evizió. ma minden 'íz felnőtt közül hal rendelkezik televí­ziós készülékkel. A televízió egyre inkább kiszorítja a rádiót mint esti szó­rakozás. Míg 1950- ben 8 200 000-en hallgatták este ara­diét, 1957-ben ez a szám 3 650 000-re csökkent. Angliában, amely 8 500 000 televíziós készülékkel rende’- kezik, fe téren má­sodik helyen ál) az Egyesült Államok után, amelynek 44 millió televíziója Mégis, sok helyen folyamod­tak hozzá, könnyebb megsze­rezhetősége és olesóbhsága miatt. Csak Baranyában az ár­vizes területeken 1500 ház épült így. A mohács-szigeti Ho­morúdon több mint száz vas- tetőszerkezetes építkezés tör­tént az elmúlt két évben. Hogyan váltak be a CSRB-k? Erre a kérdésre akartunk fele­letet kapni, amikor végigjár­tunk néhány gazdát, tsz-t, ahol többnyire már két telet élt át az új tetőszerkezet. Bíró Árpád Homorúdon a ta- „nácsház közelében lakik és \ mindjárt vezet oda a padlásfel- , járóhoz: nézzük meg mi is, ],hogy nincsen semmi baja a te­van. A Szovjetunió]! — Kőnyomás? Szélnyomás? ezen a teru.eten is" nem ónkat. árt neiki mert igyekszik utolérni Angliát és* Ameri­Az nem sokat árt neki, mert erős, majdnem elnyűhetetien. De ha valami, akkor a nagy hőség árt neki, legalábbis azt hittem, de kisült, hogy arra se érzékeny annyira, hogy megha­joljon. Én még többre becsülöín kát. Hárommillió készülékével har­madik helyen áll a világ televízió-gyár tásában. Miután\a fánál is, mert ezt nem rágja azonban a Szovjet-»j^j az vasfoga... unióban csak 67 J a szomszéd Kovács Mihály emberre jut egy ke-^hasonlóképpen nyilatkozik: zti ék, ilyen szem-^ — Nincsen vele semmi baj. pontból világ- 4ha csak az nem, hogy nekem viszonylatban a 14.i oagyon sokba .került. Az anyag helyet foglalja el, f. felét ugyanis összetaposta egy gépkocsi, annak idején az épít­kezéskor, amikor olyan nagy káosz volt errefelé..; Egyéb­ként éppenúgy használom, mintha fagerendás lenne a pad­lásom, fölraktam deszkákat és még üvegeket is tarthatok odafönt. A Kossuth tsz-ben most épül egy 14 férőhelyes lóistálló, ugyancsak ezzel a módszerrel. Az istálló még nincs egészen kész, de a tetőszerkezet stabili­tását és számtalan előnyét már­is tanúsíthatják a termelőszö­vetkezetlek. És ha nem len­nénk, biztosak benne, a tsz ko­vácsa, Kiss József saját tapasz­talatait is elmondhatja: az ő háza is így épült. — Nagyon erős, de én azért még összekötöttem négy vas- pálcával, hogy jobban birjon mindenféle terhet. Nagyon jó benne, hogy igen egyszerű és gyors az összeállítása, nincs szükség a 2—3000 forintos ki­adásra, amit az ácsmunkára fordítana az ember. Aztán ez meg lesz még húsz év múlva is ugyanígy — ahogy elnézem — a fa meg mégiscsak hajlik. Nem beszélve arról, hogy ebbe nem megy bele szu, bogár... Most még csak azt kell meg­csinálnom, hogy összekössem az egészet és fölszereljem a villámhárítót, mert a vas azért jobban vezeti az áramot, mint a fa. De ha ezt is megcsinál­tam, nem szólhatok én egy rossz szót se ezekről, csak dl-* elérhetem.,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom