Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

W58. MÁJUS 16. NAPLÓ 3 lyai ünnepi jHárom javaslat a mozik műsorához ,1 Az egyik: zik meg a „Zenélő május" ke­retében a növendékhangver­senyt. Az értékes, gazdag mű­sort Kodály Zoltán is végig­hallgatja HOSSZUHETÉNYBEN a népi együttes bemutatja az »Amikor megházasodtam" cí­mű népi játékot. Június 8-ám az előadást a pécsiek is lát­hatják majd. MOHÁCSON a Fővárosi Duna Néptánc­együttes szerepel. Fellép: Já­róka Sándor és 18 tagú zene­kara, Gencsy Sári és a népi táncegyüttes. Munkás-paraszt találkozó keretében a műsort megtekinthetik Majs, Lány­csók, Sátorhely és Nagynyá- cád dolgozói is. MECSEKPÖLÖSKÉN a község KISZ-fiataljai ven­dégül látják a komlói tröszt KISZ színjátszócsoportját. A műsorban fellép: Barátúr, Mecsekipölöske szín játszó-cso- (l Portja és a magyarszéki tánc- »oport; beremenden állami gazdaság dolgozói rendégül látják a Siklósi Fa­ipari Vállalat küldöttségét. VILLANYBAN ifjúsági és művészeti találko­zót rendeznek. Fellép: a villá­nyi színjátszó-csoport, a vil- lánykövesdi zenekar, a palko­A május 18-i programé" Sokan szeretnének külföldre ('menni. A lehetőség adott: tár- KOMLÖN i'sasutazást szervez az IBUSZ, vasárnap, május I8-án rende-i' a KISZ-fiatalok pedig a KISZ szervezésében tölthetik szabad­ságukat külföldön. Nagyon he­lyes, hogy lehetőség nyílt is­mét arra, hogy az emberek ez­zel is tágítsák látókörüket. De az sem vitás, hogy a külföldi utazások ma még nem minden­ki számára elérhetők, mert ugyebár „zsebbevágó dolog“ az ilyesmi. Pedig ritka ember az, aki nem nézné meg szíve­sen Moszkvát, Prágát, Pekin- Iget, Bukarestet, vagy Párizst. < i A mozikban nagyritkán vetí­tenek csak olyan kisfilmeket, amelyek egy-egy országot, ' vagy annak fővárosát mutat­ná be. S ha vetítenék, szinte mindenki élvezettel nézi. Javaslat: A Híradó és Do­kumentum-filmgyár fontolóra vehetné, hogy kisfilmeket ké­szítsen különböző oszágokról, azok fővárosairól, bemutatva ezeknek az országoknak sajá­tos tájait, érdekességieit. Bi­zonyára nagy sikere lenne ezeknek a filmeknek; A másik: Kevés a gyermekeknek való film. Nem is annyira 13—15 éves gyermekekre gondolunk itt elsősorban (bár csak hasz­nos volna, ha az ő számukra is több filmet készítenének), ha­nem a 6—10 évesekre. Első­sorban a kisgyermekek gondo­latvilágának megfelelő mese­filmeket, rajzfilmekt hiányol­juk. Vajon melyik gyermek nem örül a szép, színes rajz­filmnek? Csak meg kell nézni egy-egy olyan mozielőadást, amikor kisgyermekek részére vetítenek mesefilmet. (Sajnos, ritkán lehet részük benne). Egy zsibongás, taps az egész mozi, kipirult, pufók kis gyermekek boldogsága, árad a nézőtéren. Javaslat: a magyar, vagy más országok népmeséit fel kellene dolgozni színes rajz­filmekre. Természetesen olyan népmesékre gondolunk, ame­lyek a fiatalabb generáció szá­mára hasznosak, közel állnak gondolatvilágukhoz. Gyerme­keknek, szülőknek szereznénk vele örömet. S ezen érdemes gondolkodni; ■ A harmadik: Országunkban a labdarúgást mondhatjuk a legnépszerűbb sportnak. Ha a moziban egy- egy híradó valamelyik jelen­tősebb labdarúgómérkőzésről ad képeket, általános a figye­lem. Pedig a nézők már tud­ják a végeredményt, mégis szí­vesen és érdeklődve nézik. Milyen sikere volt például azoknak a híradóknak, ame­lyek valamelyik nemzetközi mérkőzésről adtak képeket! Közeleg a labdarúgó világ-1 9 A vitáty UfyUis-eM- wntytto bajnokság! Sokan szeretnék»1 amely csak úgy „véletlenül” látni, elsősorban a magyar csa- * | áll meg a kirakat előtt és ha pat szereplését, de kíváncsiak már megállt, hát „melléke­lennénk például a döntőre ak­kor is, ha történetesen a dön­tőben nem a magyar váloga­tott szerepel. (Azért csak sze­repeljen!!) Javaslat: Filmre kellene fel­venni a magyar válogatott mérkőzéseit. Ha nem is vala­mennyit, de legalább az érde­kesebbnek igérkezőket. S nem­csak pillanatképeket, hanem a teljes mérkőzést. Ha ez nem megoldható, akkor a világbaj­noki döntőt feltétlenül; Nem fizetne rá a filmgyár; -. Minden nap ott álldogál az Állami Áruház kirakata előtt és árulja saját foto­gráfiáit, melyeken ez áll: „Pista bácsi, a világ legki­sebb embere, aki 62 éves..” Bizarr a képaláírás és bi­zarr az a Pista bácsinak mondott valaki is, aki ha­sonlatos „Vidor”-hoz, Hófe­hérke hét törpéinek egyiké­hez. De talán a legbizarrabb a fel-lehullámzó közönség, sen” megnézi „Pista bácsit” is. Na, nem a látványosság kedvéért, á, dehogy! Van, aki azért állt meg, hogy megvetően végigmérje a b&mészokat, akiknek -— úgylátszik \nincs jobb dol­guk. Van aztán olyan is, aki elnéző mosollyal, fejcsóvá- lással ballag odabb, csak azt nem tudni, miért e fej- csóválás. Persze arról szó sem lehet, hogy tatám, azért, mert nem tudott élőrefura- kodni. Voltak „ olyanok is, akik emberbaráti érzésektől sarkallva, két képet is vásá­roltak és olyanok, akik ki­fizették, de otthagyták a ké­pet. Egy fiatalasszony, gye­rekkel a karján utat tör magának a tömegben és „Látod Zsuzsika, így néz ki már magyaráz is az alig né­hány hónapos gyereknek: egy igazi törpe”. Pedig Zsu­zsikának inkább a villamos tetszik, mert azt bámulja. Most bölcsen fel kellene kiáltani: Ilyenek vagytok, embe­rek! A kíváncsiságotok, a hiúságotok állít meg benne- d tehet, hogy diadallal nézze- íj tek saját torzképeteket. — á Hogy ti nem ilyenek vagy- 9. tok, meg hogy, — jé, ilyen # is van!?, meg mit tudom én 9 még mit nem. 9, De mégsem kiáltok, mert ugye mégis furcsa lenne ott a tömeg kellős közepén kiál­toznom. Még a végén rám­fognák, ' hogy én is kíván­csiskodtam. ás — Egy község összefogása a kultúra érdekében-j „A baranyai művelődési he­tek” keretében a hosszúheté- nyi népi együttes az „Amikor én megházasodtam” című né­pi játék bemutatására készül. A hosszú és alapos felké- szülés után elérkeztünk ah- b hoz az időponthoz, amikor a darabot elsőízben idehaza kell “Kai, ivánibattyáni tánccso- 9 bemutatnunk. Az előadás élé Port és a magyarbólyi *ar. VAJSZLÓN ének-f azonban az utolsó pillanatban komoly akadály tornyosult. A bemutatóra ugyanis csak nagy méretű színpadon kerülhet Kodály éneklési hangver- sor xjgy gondoltuk, hogy az járási döntőjét rendezik kilépnek: Sellye, Bogád­/"■ndszent, Vajszló szólóéne­kei és kórusai; SZIGETVARON ^«művészeti kiállítás nyi- Zágan Gyula műveiből. — TSnyitja a járás népművelé- 61 felügyelője, Varga Jenő. KÉMESEN ^bánsági néprajzi kiállítást meg Zentai Jánós vb-tit Úr, társadalmi néprajzi gyűj­SZEBÉNYBEN Nabaton nyitják a kézimun- 8 szakköri kiállítást. Meg­szeszedni a felajánlott téglát. A községi tanács adta a szük­séges homokot, az Aknamélyi- tő Vállalat helyi vezetője, Súly Antall elv társ pedig a szüksé­ges cementet adta kölcsönbe, amit majd a bevételeinkből visszavesszük. Miután az együttes minden tagja megígérte, hogy segít az építésnél, a község kőműve­seihez fordultunk, hogy társa­dalmi munkával építsék fel színpadunkat. Segítség bőven A tavaly nyári Icánikulá­volt. Az együttes tagjai ke verték a habarcsot és hordták a téglát. Délután 5 órától meg- <» állás nélkül folyt a munka és <» ban érdekes javaslat röppent csak éjfél felé hagytuk abba. d fel a városban: építsünk Az eredmény: állnak az 5x7 9 mesterséges tavat, adjunk méteres színpad falai és most 9 több fürdési lehetőséget a már csak néhány dömper kell, 9 vízhiánnyal küzdő pécsiek- amit a FÖLDGÉP Vállalat 0 nek! Az ötlet jó, hasznos, megígért. Aztán lesimitjuk ésd megvalósítása szükséges len- 18-án megkezdődhet a nagy i* ne. A sok vita, hozzászólás, Jtt a. m&efy, koí a. tó ? !í érdeklődéssel várt előadás. KASZÁS JÁNOS műv. otthon igazgató ehhez szükséges fa- és deszka­anyagot minden különösebb»' nehézség nélkül össze tudjuk» majd szedni a faluban. Ez» azonban sehogy sem sikerült,1 mert még a helybeli vállalatok 'J sem tudtak annyi padlódész- kit kölcsönözni, amennyi kel-' ( lett volna. És ékkor egy me-' rész ötletünk támadt: társa- * dalmi munkával építünk ma­aaimi municavm epnunn ma­gunknak szabadtéri színpadotA A merész tervből valóság | lett. A május 1-i ünnepélyen olyan kéréssel fordultunk a\ község lakosságához, hogy minden család csupán 5 téglá­val járuljon hozzá a színpad- építéshez. A jelenlévők ezt ékesen ™eg is ajánlották és ^ Jót mond: Hoczmann Már-^ rn(íírMp mér a nagyobb úttö­9 rők mentek is ki a faluba ösz­1 tanítónő. tjom napig, vagy egy hónapig bör­zén, ami gyakran újabb kínzások- k- járt. l feketelistára tették, sehol sem dolgoz­ott két hétnél tovább. Ugyanakkor u'ó^eszélyes” munkakerülés ürügyigi akarták tartóztatni; A mozgó vesztőhely júniusában besorozták a bünte- jj^adba. Szigetvárról indultak, 260- w voltak, kommunisták, baloldali mun- S*, szombatisták és zsidók. Egy nevű őrvezető (civilben cipész, a (^tervezetből ismerte Szegedi elv- megsúgta, hogy Keletre mennek jfji88 a parancs, hogy addig senki sem (lvet szabadságra, míg egy szál ember e marad. kommunisták titkos sejteket ala- i jySk. Az egyiknek Szegedi elvtárs, ^‘Másiknak pedig Mateovics Horváth Cgy^f kőműves lett a vezetője. Az t*]k Illegális gyűlésükön megállapod- \ui h°gy felemelt ököllel fogják üd- , a szovjet lakosságot. 's történt. Öklök erdeje emelke- a magasba, amikor a mezőn dol- fő ukrán parasztok mellett robo- újóf a halálvonatuk. A tisztek és a Vw/'ógények — abban a hiszem ben, vjj fenyegetik a szovjet parasztokat Wyjüyos lenézéssel röhögtek. Ha Volna* Az előttük haladó kato- kisiklott, az utána következő «jfóTjJs szerelvény a levegőbe repült, 'v°nafcnak pedig „csodálatoskép- ^mmi baja sem történt. Ifli is sszeiettoíhk lagtytcdtowá Van a Vendéglátó Vállalat­nak egy mostoha kis cukrász­dája a Zsolnay Vilmos utcá­ban. Hogy miért mostoha? Elmondom sorjában. Május elsején — és azóta is —• sokszor be-betértünk mi fagylaltszeretők a neve­zett cukrászdába. Sajnos, kár a fáradságért, mert fagylalt nincs. Bocsánat, fagylalt van, csak a gép... Igen az a vi­harverte masina felmondta a szolgálatot még május else­jén, s azóta is rendületlenül pihen. Hogy meddig? Annak csak a Vendéglátó Vállalat a megmondhatója. (' (' Most mi, Zsolnay utcai la- <' " I kők szeretnénk valamit mon dani az illetékeseknek. Ha nem akarnak haragot velünk, sürgősen változtassanak azon a helytelen magatartáson, hogy az utcánkban lévő cuk­rászdát harmadrendű kérdés­nek tekintik. Javaslatunk az, hogy cseréljék ki azt a fagy laltgépet, vagy úgy javítsák m.on hnau emi-eau hónavhan » ien ' meg, hogy egy-egy hónapban necsak 2—3 napig legyen fagylalt, hanem legalább 30- 31 napig. gyalog folytatták VT**®t. Alaposan megfogyatkozva ér- kj„a Donhoz. Válogatott munkákat Ú^k rájuk. Egyszer egy a két vonal elhullott lovat kellett eltemet- Ú*.’ máskor, ugyancsak a két vonal •üú01! lévő aknamező felett magasra »7, füvet kaszáltatták velük. Kiverte *’■ \ halál veríték, hiszen fejük körül ltttyültek a golyók Moszkvában és itthon Néha olyan közel hajtották őket a szovjet állásokhoz, hogy az orosz kiál­tásokat is meghallották. De azok soha­sem lőttek rájuk. Testvéri szeretettel fogadták őket, amikor a legelső adandó alkalommal átszöktek. Mivel négy nap­ja nem ettek, a szakács azonnal kása­főzéshez látott, két katona pedi'g bab- konzervet hozott. Szegedi elvtárs csakhamar nyolchó­napos pártiskolára került Moszkvába. Magyar légiót akart szervezni, de nem sikerült a horthysta tisztek áruló ma­gatartása miatt. így politikai vezető lett, a hadifogolytáborokat járta és gyújtó beszédeket tartott. Magyarok, románok és németek egyaránt szeret­ték. A felszabadulás után hazajött. A MÉMOSZ központban, SZMT-ben, Komlói Építőipari Vállalatnál, a 73/1- es Építőipari Vállalatnál, a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál dolgozott vezető beosztásokban. Mindenhol meg­állta a helyét. Jóból is megárt a sok! Csak a történteket írtam meg, bő­vebb kommentálás nélkül. Nincs is szükség rá. Akiből még nem halt ki a munkás-paraszt érzés utolsó szikrája, annak fellázad a vére és ítélni tud a szűkszavú közlésekből is. Szorít a helyszűke, nem részletezhet­tem, hogy Szegedi elvtársnak fiatal ko­rában még a családi életét is feldúlta a fasizmus embertelensége. A leírtak csak kis részét alkotják ama hihetetle­nül sok szenvedésnek, amit ez az ember vállalt és elviselt kommunista meg­győződéséért; Ma az egyik ütött-kopott Kossuth Lajos utcai házban él, nyugdíjas. Nyug­díjas? A budai I. pártszervezet veze­tőségi tagja, az SZMT pártszervezeté­nek vezetőségi tagja, az SZMT tagja, a népfront IIj kerületi elnökségének tagja, az Építőipari Dolgozók Szakszer­vezete nyugdijbizottságának tagja, tag­ja volt a megyei pártbizottság egyik, szakszervezeti munkát felülvizsgáló brigádjának is. Mennyi jele a szeretetnek és az em­beri megbecsülésnek és mégis: keserű ízű lesz az ember szája. Vigyázni kell elvtáreak, a jóból is megárt a sok! * íte te \ ú javaslat, helyszíni szemle után megállapították a szak­értők, hogy sem az ürögi, sem az égervölgyi tó nem építhető meg. Eddig rendben lenne, de valamiről ne fe­ledkezzünk meg! A mester­séges tó építésének gondola­ta sok pécsit fellelkesített. A lelkesedés odáig jutott, hogy százak és százak voltak hajlandók munkájukat fel­ajánlani — ingyen. Ritka do­log ez Pécsett! Kár volt a nagy lelkesedést nem kihasz­nálni ; ; , Újra meg kelleng vizsgál­ni a lehetőségeket és bele 9 kellene vágni á ■ munkába. Ha nem is építünk olyan ta­vat, amelyen csónakázni le hét, legalább egy jó homokos 9 stranddal gazdagodjunk, hi- 9 szén, ha olyan lesz a nyár, 9 mint amilyennek Ígérkezik f, — megsülünk. Hogy hol lehet homokos strandot építeni? Ezt a szakemberek jobban tudják. Pécs környékén van­nak patakok. Talán akad a célnak megfelelő is. Ha akad alkalmas patak, akad talán újra munkáskéz is. Beszél­jünk erről! Érdemes, hiszen már maga a gondolat is hű- , sít ebben az újabb rekord- ? hőségben. elys — * Óira fellendült a szőlőtelepítés Villányban Villányban, a világhírű vö- „Jó termés ígérkezik!” — rös hazájában új lendületet mondják és hozzáteszik azt. A Zsolnay utcai lakok- ^ kapott a szőlőtelepítés. A taná- amit az Uj Alkotmányban is közül egy fagylaltszerető.» csőn azt mondják, hogy az el- hallottam: „Minden áron meg imúlt tíz évben összesen nem is védjük ezt a termést! telepítettek annyi szőlőt a köz- ^ harsányi hegy oldalában ségben, mint az 1957 58-as js benépesedtek a szőlők. Láz évben. És sorolják a neveket: IiaJoe éppen iskoláz. Nem ka- Müller János, Konrád Péter, időben forgató traktort, Nyirő Zsigmond.:: Minden ezér^ nem tudott telepíteni, név mögött 3—400 négyszögöl új telepítés vám Az Uj Alkotmány Termelő- szövetkezet az idén 6 holdat te- f lepített be, emellett a meglévő ikét hold mellé még két holdon Az élet nevében! I > létesítenek anyatelepet. Most bér boráról híres nagyharsányi 1949-ben idegösszeroppanást kapott, két hétig nem volt szabad olvasnia. Két hét után, mintha misem történt volna, dolgozott tovább. 1955-ben nem tudta mozgatni a bal­karját. Meggyógyították, ismét dolgoz­ni kezdett. 1956 februárja óta állandóan remeg a karja. A párt Harkányba küldte, de az orvosok szerint nem lehet jobban meggyógyítani. így lett .nyugdíjas". A nála töltött órák alatt is állandóan remegett, gyógy­Az ellenforradalom előtt, az egyik járási székhelyünkön élt egy derék ti­zenkilenc éves elvtársunk. Szívtrom­éves pártmunkás súlyos idegösszeroppa­nást kapott az emberfelettien sok mun­kától. Talán sohasem lesz belőle egész ember. nem „Nem baj — mondja — majd jövőre. Az idén is kapunk felé­ben vesszőt a villányi szőlé­szettől. Ebből be tudunk tele­píteni másfél-két holdat.” Az egykor tüzes, zamatos, fe­Kopáron is itt-ott foszladozik a cukorborsó-takaró, amely az el­múlt 7—8 évben majdnem hogy teljesen elfoglalta a sző­lő helyét. A helytelen politika következtében a szőlők nagy részét itt is kivágták és helyé­be cukorborsó került. A cukor­borsó is kiváló exportcikk, de a harsányi Kopárt mégis kár kizárólag ennek a termeszté­sére használni. A cukorborsó a között is szépen négy hold anyatelepük van. (»Eddig az Oltványforgalmi Vál­lalattól kapták az alanyt, az (»idén azonban már nem kapnak (»semmit. Egyszerűen azért nem (»kapnak, mert nincs. Ezért ha­tározott úgy a tagság: önellá­tók lesznek és ami felesleget ('termelnek, azt értékesítik. Az »'értékesítést már az idén meg- »'kezdik. Másfélholdas iskolá­»' jukban 75 000 oltvány és 55 000 ________ »' gvökereztetésre kitett vad van. szőlősorok ~ szerek feküdtek az asztalon... Mégis »J Ezt az oltványforgalminak ad- megterem, nem árt, sőt hasz­dolgozik. Igaz, nem állva, hanem ülve 'iák el és mintegy 160 000 Ft nál a szőlőnek, zöldtrágyaként beszél újabban az értekezleteken és ' jövedelemre számítanak. A tér- js felhasználható, gyűléseken, mert így még nem remeg ' ^kről Nyilasi Ferenc az Uj Néhány szőiő^^ ltt ia ann^a- f Alkotmány könyvelője így nyi- nekilátot' a szőlőtelepítésnek. latKozott. itt-ott új telepítés váltja fel a — Jövőre öt hold szőlőt aka- borsómezőt. De mi ez a néhány rank telepíteni. Lehet, hogy ez hold!? Központi intézkedésre bózisa volt, az orvos határozottan meg- i az öt hold tíz lesz. Minden a lenne szükség, olyan intézke- tiltotta neki, hogy aktívan bekapcsolód- .(terméstől, az oltványszükséglet désre, amely' biztosítaná a jón a politikai életbe. Az ellenforrada- ]i fedezésétől függ. Iskolánkat nagyharsányi Kopár szőlőkul- lom után mégis elvállalta a járási in- másfél holdról három holdra túrájának rekonstrukcióját téző bizottság vezetését, azzal hitegetve szeretnénk növelni. Ennyit el- ja szőlő-termésre van kilátás magát - pontosabban: azzal nyugtatva 'J»bir a tagságunk is, meg az ° an KUaTaS’ környezetét, — hogy ha dolgozik, nem bányatelepünk is. Jövőre a ré- fáj semmije; 5» ,tgebben telepített anya telepről Három hónap múlva eltemettük. 200 000 vesszőre számítunk. Ha Rövid Idő múlva egy húszegynéhány megindul a másik két holdas bányatelepünkön is a vesszőter­melés, akkor nem lesz már olt- ványproblémánk. Sajnos, ez 1 nem megy máról holnapra: ||§ Szegedi elvtárs ma 53 éves, két gyér- ('két-háram évig kell még erre Jeteken, történelmi meke van. Egyik sem töltötte be még a »'várni.:: keinken minél előbb tíz évet; Ne terheljük túl! Magyar László a parasztság hangulata egyre biztatóbb. Ma m r nem nézik tétlenül, mint pusztul történel­mi borvidékünkön a szőlő, ele­jét veszik a pusztulásnak, sőt a jövőre is gondolnak, új sző­lőt telepítenek a maguk erejé­ből. Segíteni kellene nekik, hogy a szőlőnek alkalmas terü- borvidé- Ismét a '[ Kint a szőlőkben mindenütt szőlő és ne a cukorborsó la» »•serénykedő embereket látni, gyen az uralkodó kultúrái

Next

/
Oldalképek
Tartalom