Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-15 / 113. szám

1958, MÁJUS 15. NAPLÓ 8 Tanulnak is agronómusoki k dél-baranyai Harkány­om hétfőn reggel tanfolyam Otdődött a baranyai föld- *ivesszövetkezetek agronó- Ouai számára. A tanfolyam hétig tart és a hallga- ez idő alatt Harkányban laknak. Ez az első eset, I a földművesszövetke- *8 agron&musok ilyen jel- 'W oktatásban részesülnek, k tanfolyam azért is idő- H mert az utóbbi hóna­iban sok olyan agronó- "ls* került a földművesszö- ^kezetekhez, akik nem is- *aik eléggé a szövetkeze­sünkét. Emellett a föld- ' tetszővétkezete k ma már irányú feladatot — ‘:-r'ödéskötések, felvásár­old szakcsoportok szervezé- ] m irányítása stb. — lát- el, ami nagy szakértel- J*1 igényel. A tanfolyamon 35 hallgató elsősorban és szövetkezetpoli- tf- kérdésekkel ismerke- ■ rneg. Korszerűsítik Béta-aknán a külszíni és aknaszállítást } Tiim a fttaszUwU \Z7T-iM tésével a tröszt tervezési osz­tályát bízták meg. A vázlatos tervek már elkészültek. Schnetzsr Tamás elvtárs, a tervosztály vezetője elmondot­ta; a tervek elkészítésekor a fő céljuk az volt, hogy az adott lehetőségeket figyelembe véve a külszíni szállítást a le­hető legkorszerűbbé tegyék s sák a csillefordulót. A vázlatos terv szerint Béta-akna a Komlói Szén- 1 bányászati Tröszt egyik legfia­talabb bányaüzeme. Ez a öá- ’nyaüzem azonban a, fennállá­sa óta igen sokat fejlődött s az elmúlt évek során a trösztnek egyik legnagyobb bányaüze­mévé vált. A Béta-aknai bá­nyászok például — a köves- etetői bányászokkal együtt — naponta már több, mint 10Ö i vagon szenet küldenek a fel­színre s ezt a szén menny iséget ,a jövőben tovább kívánják , növelni. A széntermelés növe­lésének azonban egyre inkább aknaszállítás j > gátat szab a szállítóakna és legcélszerűbb módja ,ia külszíni szállítóberendezések |i alacsony kapacitása, korszerűt- (llensége. A jelenlegi szállítóak- ,ina és a külszíni vágányháió- izat ugyanis még az alacso- i nyabb követelményekhez ké­szült és az adott körülmények­nek már semmi esetre sem fe-* 1 lel meg. v Éppen ezért szükségessé vált a Béta-aknai aknaszállítás és a külszíni szállítás korszerűsíté­se, a szállítási kapacitás növe­lése. A szállítás korszerűsíté­sére vonatkozó tervek elkészi­t A népek barátságának hó- nek barátkozásai, a nevető, vi- ? napja keretében, a Megyei dám arcok és az óriási lelkese- ? KISZ Bizottság és a Moziüzem; dés láttán a békéért való ősz- felszín alatt egy 2Ö0 méter l1 Vállalat rendezésében ünnepé- szefogás gondolata elemi erő­hosszú, betonidomkővel fala-?1^8 keretek között vetítették vei tör fel az emberekben, zott folyosót, úgynevezett sza- * [ kedden este a Kossuth film- lag csatornát készítenek. ífzmhazban a moszkvai VIT-ml amelybe szállító szalagokat he-? készült sz,nes1 -szovjet filmet lyeznek el. A csillék tartalmát? Az ünnepélyre lejött Buda­tehát közvetlenül az aknáná’ fP6811-01 J.e”s .^!'!el?karclt’..a daa ná elsorolni 131 ország nevét létesítendő buktatóberendezé-J — ifiú & leány, aki hisz a jobb sekben ürítik ki s azokat azj^agja' ,£I^SZJ^ídu!s jövőben, az emberiség alkotó m v„w,ia tr—t-w fűm vetitese előtt beszédet grejében Kavargó, színes, tarka forga­itt beépítésre kerülő Kratky-Jium , if r. TÍ ■ ? , féle csillefordító-korong segít-5™ondot‘- Említette: igen bot neto legKorezeruDDe tegyék s igével azonnal visszaszállítják!**’ hogy Magyarorszagra, “ Me^nvűgtatói'a’“a így minél jobban meggyorsít- a bányába. Hasonlóan old äkj^fre fogathatott és e hoz- ^ af 1a viláe béSre ő if! m, „ „wwMA tnváHK^áiiítái-,.5hatta a dán ifjúság üdvözletei, ««nek. a világ békwzere» if­meg a meddő továbbszállítása! v szerint az js_ csab éppen a szénszállítás- Jjanla kicsi oiszag^ monaot- ' y'r f nélkül' Felad a­megoldásanak sai ellenkező iránvba A szalaaita de ott 1S eros a bekére tekmtet n_e , , ' ,a , ódja a jelen- ° S való törekvés, arra, hogy a bol­jelen­legi légaknának nagyteljesít­ményű szállítóaknává való át­alakítása s a jelenlegi szállító- aknának légakna céljára való felhasználása. Az aknaszállí­tási kapacitás növelése, a szál­lítás meggyorsítása tehát ezen az úton megoldható. Az akna- szállítás meggyorsítása azon­ban csak a problémák egy részét oldja meg. A nehezebbik feladat a külszíni szállítás kor­szerűsítése volt. A tervezők ezt a problémát nagyon érde­kesen oldották meg. A kül­színi szállításra eddig általá­csatornában elhelyezett szállí tószalagok ezután a szenet föld alatt a juttatják, minden emberi be avatkozás nélkül. Mindebből látható, hogy a külszíni szállítást a korsze­rűsítési után főleg a gépek fogják vé­gezni, emberi erőre már aligi1 alapján az aknamélyítő válla lat dolgozói máris hozzákezd-1 KÉT TABLÓ , hogy ^ttségiző diákok ? ‘ót készítenek. emlék ez, örökíti a tanu­ld eltöltött éve- (U' iskolatáreakat. ., & immár pol- fbgot nyert, íp ezeket a tabló- J az üzletek kí­naiban közszem ! teszik ki. :«ria valaki ezek- ? a napokban vé- «y a Kos­ié; Lajos utcában, Íj. érettségi tah­ik ‘áthat és álta- C , ízléseseket, t'^ét kivétellel. '. ilyen is akad. ^ Állami Áru- kirakatában s^a,Jl szép és ízlé- Va Gépipari 4!?Ükum IV. A ínénak tabló- periben :;; «fölben közvet- k. btellette egy Ck tabló. Hát 4L már lehet [átkozni. Mi is is a fel- ’ hogy aszond­^ ban az volt a jellemző, hogy ____________ ___ ______ _ (•a szénnel telt csilléket vasút- konstrukció előreláthatóan 2 »vonalon továbbították a tároló (•bunkerek mellett lévő buktató berendezésekig s az üres csal­ja: Megértük, hogy a diáknak vajon mi- lék hasonló módon kerültek megértünk. Ez ed- lyen tulajdonságát, vissza az aknához. A tervezők dig még csak rend- vagy jellemét akar-i ezt a megoldást elvetették, ben lenne, mert ja kifejezni!? Az-ó Helyette a szállító aknától a tényleg megérték, tán a másik: diák,^ tárolóbunkerekig öt méterre a hogy megértek. Ha- kezében egy pó- nem a tablón levő lyásgyereket hogy a fentiekhez hasonlóan akarják, megoldani a geszte- nyési szállítóaknán a meddő továbbítását; rajzok? Ezeket _ a kis rajzokat úgy szerkesztették, hogy kifejezze a diáknak azt a „legerősebb tulajdonságát’“, amelyről őt társai évek alatt megis­merték. Akit pél­dául a labdarúgó tehetségéről (vagy tehetetlenségéről ?) ismertek meg azt labdával ábrázol­ják, akit mint tor­nászt, vagy atléti­ka-kedvelőt, azt rúdugrás közben. S a rajzok alatt az aláírások, ilyenek: Spinyó, Bilux, Nyu­szi, stb. Az egyik diákot például cow­boy ruhában, s kezében hatalmas colttal rajzolták a taiblóra. S alatta az aláírás: Rinaldó. De a rinaldóni ri­naldó j át, ez a rajz rin­gat. Alatta az alá­írás: Frinyós. Mégl’ egy: az osztályfő-<• nők fényképes rajza? alá csak annyit ír­tak: Oszti. Lehet, hogy a diákok ma-1’ A Komló közelében lévő guk közt így hívták*| Ligetoroszlón a Komlói Szén- az osztályfőnököt, * bányászati Tröszt geológusai de erre a tablóra az*' napi ötezer köbméter vizet osztályfőnököt • ] adó lelőhelyet tártak fel. Ez- csak olyan aláírás-', zel megoldódott a vízszegény Új víasleloliely naponta 5000 köbméter víz Komlónak sál kirajzolni, hogy'(területen kiépült Komló év- „Oszti” — enyhén \ tizedes vízellátási problémája, szólva — túlzás, erő | A feltárt vízmennyiség alig sebb megfogalma-' kevesebb annál, amit jelenleg11 zásban — nevelet-\ Komlón elhasználnak és a vá- lenség. | ros távlati fejlesztéséhez is De kiket ábrázol \ elégendőnek bizonyul, ez a tabló? A Gép-J A ligetoroszlói víz Komlóra — ----- ipari Technikuma juttatása tízkilométer hosszú,' is* a gépállomásokat is új fel- IV. A osztályát. Két,) negyven cm átmérőjű vas- adat elé állította egyrészt < tabló van tehát egy-, lesővezetéken, történik. A cső­más mellett, az,(vezetéket Komló határáig már egyik a- komoly, a, i kiépítették és az idén a város másik a „tréfás-? vízhálózatába bekötik. A fel­nak” szánt. De ez a«!*? sJ* ,i kutat fúrtak, ebből az idén „tréfa kissé „vas-, i bat_ hutát kapcsolnak be Kom­tag’“j j ló vízhálózatába, Békét, békét — ezt kiáltja az afrikai néger, az algíri, a ro­mán, az angol, az amerikai, a vendéglátó szovjet — s ki tud­Dánia kicsi ország — mondot- júsága egységes színre és fajra való tekintet nélkül. Felada­,, . dogabb jövő építését ne sza- lélekkel erősítsük, szilárdít­utan a sze^et a, kítsa meg az atomfegyverek suk ezt az egyseget, hogy ne taroló bunkerig sjjV;tése legyen több Hirosima, Lidice Elmondta, hogy ő is részt és Auschwitz, ne legyenek füs- • vett a moszkvai VIT-en és tölgő romok, üszkös falak és még ma sem tudja felejteni elárvult, éhező gyermekek. , d i azt a mérhetetlen lelkesedést, A film készítői a mérhetet­„ „írv,i, aLamely a béke megvédésével len, nagy anyagból szerencsé- kapcsolatosan megnyilvánult. sen válogatták össze a legjel- , . Beszéde után került sor a lemzőbb, legszebb jeleneteket, eAzSemmett vázlatos torvek5fílm vetítésére- Nehéz dolguk eseményeket, és nagyszerűen m neu vázlatos tér e lehetett a film készítőinek, hí- emberközelségbe hoztak a so­szen a VIT minden eseményé- kaságból néhány küldöttet. A ről, a 14 napról, öt órás filmen film minden kockájáról sugár- tek a szalagcsatoma illetve a|)Sem lehetne beszámolni. A mo- zik az a nagy vendégszeretet, ventillátor szívótorkolatának, i numentális, ragyogó felvonuló- amellyel a moszkvaiak várták elkészítéséhez. Az említett re-i •sok) 131 ország ifjú küldöttei- a világ fiataljait, . SSBhhb 3 év alatt készül él; ][ Érdemes még megemlíteni. Háromezer holdon termelnek hibridkukoricát Baranyában Baranyában — az ország központjában, a Bólyi Állami egyik legjobb kukorioatermő Gazdaságban javában épül már vidékén — az idén minden ed- a „hibridkukorica gyár”. Ezek- diginél nagyobb mennyiségben ben a hetekben mintegy száz termelnek hibrid vetőmagot, munkás dolgozik itt és jelenleg A megye állami gazdaságaiban a feldolgozó üzem, valamint a és termelőszövetkezeteiben má- hatalmas magtár falazását vég- l1 jus folyamán mintegy három- zik. Hamarosan megérkeznek ('ezer holdon vetnek marton- a gépek is. A tervek szerint a 11 vásári és magyaróvári 5-ös nyár végére teljesen elkészül a A ligeitoroszlói vízlelőhely (1 kukoricát. A táblákat jó előre bólyi tisztító üzem és már eb­kiépítésére eddig 14,5 millió*'gondosan kijelölték, hogy nyá- ben az évben 25 000 mázsa hib- forintot fordítottak, az idén?ron ne történjen idegen be- vetőmaeot állít elő A kor­további hétmilliót költenek rá.? porzás. A kedvező időjárást 8 ... A teljes komplexum kiépítése ? kihasználva a hibridkukorica szeru’ te je6fn g<^pesi ° t uzem több minit 30 millió forintba1 80 százalékát elvetették már. Dél-Dunántúl első „hibridkuko- kerül. A baranyai kukoricatermelés rica gyára” lesz, Az okányi példa A íöldművesszövetkiezeteket s, a gépállomásokat is új adat elé állította egyrészt a szerződéskötés, másrészt a kis- parcellás földeken a gépek gazdaságos kihasználása. Ná­lunk Baranyában is történtek községbe 10 traktort helyezett kisérletek: egy-egy határrész ki munkára á gépállomás. A tervek maradtak a legtöbb esetben. A következőkben egy olyan példát említünk, amely már megvalósult és a gyakor­latban jól bevált; 1957. februárjában Okány szere kijelölt területre. A dű­lők számozásának eredménye volt, hogy a termelők tudták: mikor kerül sor ak ő földjük­re; Az elnökök a fentiek alap­ján végigjárták a földtulajdo* nosokat és összeírták azok egyszerre való megművelésére, földművesszövetkezet és a gép- egész évi gépi munkaigényét. azonban a kellő tapasztalat hiánya miatt a tervek, csak 4 ‘rnég a siló zöld állapot­i ‘ ^<*n. Vigyázzunk nagyon J'Wzás menetére, mert a féktelennek látszó ki- (jj .mozzanatok elhagyásá- tetve elhanyagolásával wbogunkat teljesen el- %fjuk és így az állataink \ere értéktelenné válik. Jé( fékezzünk a silózás ide- V? néhol tapasztalható 1 1|ri* időtartamra leszorita- 4 ez a^att 02 idd alatt nagy tömegű takar- tfyVmennyiséget kellőkép- tfegtipratni nem tudjuk, nem lesz kiszorít- *t j takarmánytömegböl meleg erjedés követ­ig * be, ami a siló minősé- 4 -."agy mérvben rontja. 1; ,l°zási időt természetesen Sfújtsuk hosszú időre, némely gazdaságban ezelőtt tapasztal- v°lt, mert a 3, maximá- napnál tovább 150 •i yieres silógödrök tölté- \^-*jének megnyújtása 3, fn rossz hatást vált VJÍJrt a rövid ideig, gyor- \,6,!°tt silónál. A silógöd- ÚQV töltsük meg, hogy [\ukpedés után csak a il^ar béléig érjenek és a %e,s.befejezésekor azonnal vNfc, hogy silóanyagun- levegőtől megóvjuk, e teljesen elzárjuk. V^9Usriusi silózásról ier- en csak a kukorica- beszélhetünk. Gazda- J jji’Jk azonban májusban ;■ »»Sírt nak tbbb esetben, ha \ l futószalagként vetett "cfueréktakarmanu friss h nem fogyott el és 4 fásra kerül. Itt azon- Iei kell hívnom gazda­társaim figyelmét arra a kö­rülményre, hogy a frissen meg nem etethető őszi keve­réktakarmányt addig s Hoz­zák be, amíg az nem hányta ki teljesen a kalászát, mert kalászkihányás után besi- lózva teljesen értéktelen ta­karmányt szolgáltat, különö­sen akkor, hogy a keverék rozsos keverék volt. Az ilyen silótakarmány­nak etetésével a tejtermelés rendszerint visszaesik, amit azután csak drága abrakolás­sal lehet ismét csak vissza­tornászni. Gazdáink általá­ban abba a nagy hibába es­nek, hogy az őszi keverék­takarmányok etetését későn kezdik meg, mert nagyobb tömeg elérésére pályáznak és így a keveréktakarmány rá­juk öregszik és mire a siló­ba kerül, értékét veszíti. — Erre azért voltam kénytelen rámutatni, mert ilyen későn' besilózott keveréktakarmány- nyal gazdaságaink némelyi­kében majdnem minden év­ben találkozunk, azért hi­szem, hogy jó szolgálatot te­szek azzal, hogy erre gazda­társaim figyelmét felhívom. A magam részéről az őszi keverék silónak talán éppen az említettek miatt nagy ba­rátja nem vagyok, különösen akkor, ha az elöregedett ro­zsos keverékből származik. Jó silónak magam részéről csak az időben és előbb el­mondottak alapján termelt kukoricasilót tartom, amiben kukorica is non és így álla­taink takarmányozásárc min­den tekintetben a legalkal­masabb. Másik szükséges termé­nyünk a takarmányrépa. En­nek termesztése a siló elter­jedésével nagyban kisebbe­déit, de termelésének csök­kentését munkaigényes volta is nagyban befolyásolta. Azonban mégsem osztom gazdatársaimnak többször el­hangzott azon állítását, hogy azért nem lehet termeszteni répát, mert nagyon drága. A siló elterjedésével répát azért termelünk kevesebbet, illetve kisebb területen, mert na­gyon sok kézimunkát igényel és legtöbb esetben silókuko­ricával teljesen pótolható, ami jóval munkaigénytele- nebb. A cikkemben Vázoltak alapján, ha kisebb mérték­ben is, de a tehenészet és a növendékmarhák részére mé­gis termelnünk kell takar­mányrépát, de természetesen olyan földben és olyan mun­kával, hogy az ne 80—100 mázsás, hanem a takarmány- répából méltán elvárható 250—300 mázsás termést ad­jon és akkor nem fogja meg­drágítani kisebb mennyiség­ben való etetésével az állati termékek előállítását. Meg­jegyezni kívánom, hogy ott, ahol a silókukoricából is csak 80—100 mázsás vagy még annál is kevesebb meny- nyiséget termelnek, még a munkaigénytelen silókukori­ca etetése is drága lesz és önköltségünk emelkedni fog. A takarmányrépa termelésé­től természetesen eltérünk azokban a gazdaságokban, ahol cukorrépatermeléssel foglalkoznak és kellő meny- nyiségü répaszelet All a gaz­daság rendelkezésére. Téli takarmányozásunknál nagy fontossággal bir, ha té­len át tudunk állatainkkal, nevezetesen tehenészetünk­ben kisebb mennyiségű zöld­takarmányt is adagolni, ami a takarmányozást változato­sabbá és ízletesebbé teszi. Ezt a takarmánykáposzta ter­mesztésével és téli etetésével tudjuk elérni. A káposztti egész télen át etethető, ha azt , fő terményként vetjük. állomási brigádvezető feladata volt a gépek folyamatos és tervszerű munkájának a meg­szervezése. A feladatot a kö­vetkezőképpen oldották meg. Feltérképezték a község ha­tárát dűlők szerint. Ezután a határt nyolc részre osztották a földek minősége és a főbb idűlőutak figyelembevételével. Felfektették egy-egy határrész földtulajdonosainak névsorát. Ezekután beosztva Ennek alapján jelölték ki a traktorok részére a parcellá­kat, a dűlősorszámok sorrend­jében. A megállapodások értel­mében a gépi munka időtar­tama alatt a földtulajdonos köteles volt a földjén tartóz­kodni, a munkát figyelemmel kísérni és azt befejezéskor mir nőségileg átvenni. A munkadí« jat előre kellett befizetni. Az elmúlt év tapasztalatai különböző estékre bebizonyították, hogy ez a szer- dobszó, hangosbe- vezési módszer eredményes mondó és névre szóló meghí­vók útján meghívták egy-egy Bár eléggé munkaigényes, de határrész gazdáit. Az össze- mégis könnyen termelhető, |! gyűlt termelőknek elmondot- mert jó földbe vetve otyanűták: arra a határrészre, ahol nagy tömeget ad, hogy fcisi'ők földtulajdonosok, állandó területen tudjuk biztosítani i'munkára kihelyeznek egy tehenészetünk téli takar-é vagy két traktort. A traktorral mánykáposzta szükségletét. i'a termelők rendelkeznek, ezért A fenti takarmányok ter-é válasszanak maguk közül egy mesziését azért is tartom fon-é elnököt, aki összeirja abban a fosnak, mert állattenyészté-( hatái-részben egy-egy termelő u a„ ja.a™ sünkben rá kell térnünk azt egész évi gépi munkaigényét kát a minimálisra tudták csök- olcsóbb tömegtakarmányoki és ennek alapján osztja be, irá- kenten! és az üzemanyagelló- etetésére, nemcsak azért, ' nyitja a traktor munkáját. Az tás is könnyebb volt, hogy állati termékeinket ol-< elnököket minden határrészen csobban állíthassuk elő es ez—' mppváiavtottsk által dolgozóink életszínvona-f volt, mert — a termelők ma­guk irányították a gépek mun­káját és a munka minőségével, annak időben való elvégzésé­vel is meg voltak elégedve. Az elnökök egyéb munkájuk mel­lett jól el tudják végezni ezt a feladatot is, nagyobb megter­helést számukra ez nem jelen­tett. A gépállomásoknak 1s hasznos volt ez a tervszerű munka, mert az üres járato­A földművelésügyi minisz­ter és a SZÖVOSZ elnökének együttes utasítása anyagi vo­natkozásban is elősegíti a fenti munkaszervezés minél szélesebb körben való alkal­. . Ezután az elnökökkel együtt Iát emelni tudjuk, de igye- .megszámozták a határrészeket keznünk kell arra is, hogy a sorrendjében. Amelyik termelvényemk világpiac f ha térrészbe két traktort he- __________ sz empontjából is versenyké-1^ iyeztek ki, ott megosztották a mazását. Az utasítás értelmé- pesek lehessenek. (| traktorok között a területet és ben azok a dolgozó parasztok, fenti kis elmjfuttatas- indkét traktor részére sor- akik szántási munkára úgy bol világosán kitűnik, ho.i/yTS7^mozt^k a dűlőket. Megálla- kötnek szerződést, hogy a trak- egy gazda sem a siló, sem., porták a földtulajdonosokkal, toros első és utolsó munkahe- pedig a takarmanyrepa kizii-Jhogy a traktor az 1-es számú lye között a távolság nem több rolagos etetesere nem la-^ dűlőben kezdi a munkát és 2 kilométernél, és ezen belül maszkodhat, azonban fnmd- a sorban halad. Előnyben tehát legalább 12 hold felszántható egyik takarmanyfelesegbol^^ nem rés2físül Elhatároz-: és a munka így előre utalvá- t.rljujr,aJ^ ták> hogy az igényelt gépi mun- nyozható, a normálholdankénti n«f,,fl \e-rr?rhe tV t »kát előre kell bejelenteni, esőbb előállítását biztosítja* „ u .-í és a szükséalelet fedezi ?amig a traktor nem haladt túl es a szuKsegietet jeaezi. t igényló föidjén. Aki később LANG ANTAL, í jelenti be az igényét, az csak az Állami Gazdaságok Bora-?azután kerülhet sóira, miután nya megyei Igazgatósága ál- ? az előtte igénylők földjén a lattenyésztési osztályának he- ? munkát befejezték. Egyik trak- lyettes vezetője* ?tor sem mehet át a másik ré­kisüzemi 140 forint munka­díjból 12 forint visszatérítést kapnak. Mélyszántásnál ez azt jelenti, hogy holdanként 16,20 forintot kap vissza a megren­delő és így, egy hold mélyszán­tás csak 172,80 forintba kerül neki. l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom