Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

1958. MÁJUS 11. NAPLÓ Egy látogatás tanulságai Megyei, városi vezetők Islván-aknán 4 lengyel párt- és kormányküldöttség és Budapest dolgozóinak baráti találkozója Lapunk április 13-i számában „Gondolatok egy hatá­rozat születése előtt” címmel cikk jelent meg a megye bányaiparáról, a bányamunkások problémáiról. Nemrég István- és Béke-akna pártvezetősége együttes ülésén vi­tatta meg a benne foglalt gondolatokat. Ezen az ülésen, amelyen részt vett Török Károly elvtárs, a megyei párt- bizottság másodtitkára és Földes Andrásné elvtársnő, a megyei pártbizottság osztályvezetője, számos konkrét ja­vaslat, bírálat hangzott el. Néhány nap múlva a megyei és városi pártbizottság, a szakszervezet, a városi tanács és a tröszt néhány vezetője: Laki István elvtárs megyei titkár vezetésével ellátogattak a vitában említett helyekre és személyesen is megvizsgálták a helyzetet. A '»»unkisszállásokon istván-akna közelében új, írén épületben laknak a mun­kások. Jó körülmények között ének. a bánya vezetői igye­keznek gondoskodni róluk: mindenütt tisztaság, rend van, a könyvtár könyveit sokan for- y ‘’ák, a k ubszobák berende­zés? alkalmas arra, hogy sza- bföds.iükben tanulhassanak, műve’ődhessenek. A bánya mm késszállása második ott­hona az ország minden részé­ből itt élő munkásoknak. AVm messze, mintegy 300 ír' ,'rre van a 3-as számú M-’répítő Vállalat munkás- s’Lv'ása. A kettő közötti kü- lö”hséget egy félmondat is jó' Hfejezi: „Ég és föld”... A s~ "'ásnak nincs gondnoka. A !é‘f>«atás után ugyan már fel­re“?'« két takarítónőt, de az egyik, amikoi- meglátta az épü letet és a szobákat, azonnal vissza akart fordulni: „Én itt nem maradok“. A szobák be­rendezése hiányos, némelyik­ben még asztal sincs, ahol van, az is sebtében összetákolt, ro­zéra alkotmány. A falak pisz­kosak. egy-egy szoba nyolc- tíz lakójára mindössze három szekrény jut, a ruhák a falba vert szögeken lógnak. Az ágy­neműk szennyesek, a padlón hónapos kosz, egy éve nem cse­réik ki a szalmát a szalma­zsákokból. Az épületben nincs v;'"'sap, nyolcszáz méterről vö­dörben. mosdótálban hordják a vizet. ..Ha csak tehetem, át- m*>?vek ide a szenesekhez — mondta egy munkás —, ott na- Syon szép”... Ehhez még csak egvet’en véleményt: a vállalat igazgatóját még nem látták a szálláson..-. A vizsgálat után nyomban megszabták az intézkedéseket: a bánva szállása előtt rendez­ni kell a tea-epet és a röplab-. da-pályát használhatóvá tenni.: A mélyépítőknél a legrövi-i debb időn belül kulturált, em-j berséges körülményeket keli: teremteni. A vállalat igazgató-: iát oedi.g az illetékes pártszerv; vonja felelősségre súlyos thu-j lasztá-aiért! A fürdőben Innét az István-aknai für- döb« vezetett az útjuk. Az el­múlt években jelentősen emel­kedett a bányászok létszáma es a fürdő valóban nem felel meg a mostani követelmények­nek. Az új fürdő, a tervek sze­rint 1960-ra elkészül. De ad­ói? is. átmenetileg is lényege­sen iavítani kell és lehet a ré­gi fürdő állapotán, helyi erő- bfi', lényegesebb beruházás nélkül. Miiven intézkedések indo­koltak? Eddig évente egyszer me­szeltek. Ne kössék magukat ehhez az időponthoz: mindig ebből induljanak ki, hogy tisz- ta-e avagy nem. (Szombaton máris részleges meszeléshez kezdtek.) A fürdő nagyon sö­tét, az égőket nagyobbra kell lásokat mindenki a vái-osi üz­letekben végzi. A mindenna­pos szükségleteket — élelmi­szer, stb. — az élelmiszerbolt elégíti ki. Ez azonban nem étlap szerint, többféle, ízlete­sen, jól elkészített étel között j válogathatnak. Az étterem be-) rendezése, higiéniája azonban j. egyenesen bűnös mulasztást | árul el. Mégcsak a jelét sem ? látni annak, hogy a vezetők í tudják: milyennek kell lennij egy étkezdének. Talán aztj gondolják, hogy a bányászok- j nak minden jó? A terem pad­lója ragad a szennytől, a 300—j 350 étkező számára mindössze? — írd és mondd — huszonhét? pohár van. (Most kaptak szá-í zat) Az abroszok piszkosak, aj teríték csak kanálból áll... — | Kézjmosóhely nincs, és még le-? hetne sorolni. A vállalat veze-í tézi a bajt, hogy a zöldség­árut is itt tárolják. A választék ellen is sok a kifogás. A látogatás alkalmával meg­állapodtak a városi tanáccsal, hogy rövidesen megfelelő he­lyiséget kap az élelmiszer- és a húsbolt. Zöldsésárusításra külön gombát állítanák fel. (Már kijelölték a helyét, el­kezdődött az építése) Az élel­miszerkiskereskedelmi vállalat és a MÉK sürgősen biztosítsa az áruválasztékot. A telepen nincs cipész, fod­rász, stb. szolgáltató üzem. — Többen elmondották, hogy Somogyról jár ide egy fodrász kisiparos. A tarifa: borotvál ás hat, hajvágás nyolc forint... Egyszer-máskar — enyhén szólva — felönt a garatra s ilyenkor bizony — nemcsak pénzzel — meg-megvágja a vendégeket... Csak a kény- szerűség miatt ülnek a keze alá. Határozat: a városi tanács biztosítsa a lakóterület kisipa­ri részleggel való ellátását. A helyiséget a tröszttel közösen jelöljék ki. A környék egyetlen italbolt­ja csak az alkoholisták „igé­nyének“ felel meg. Sötét, egészségtelen, szennyes, a jó­ízlésű ember messze elkerüli. A Pécsi Vendéglátó Vállalat vezetői jól tudják ezt, mégsem törődnek vele. A határozat sze­rint most bezárják és az üzemi étkezdében kap helyet, ahol a vendégek asztalok mellett ül­ve fogyaszthatnak. Az üzemi étkezdét az Üzem- élelmezési Vállalat tartja fenn. Az ételek ellen nincs kifogás: (Folytatás a 2. oldalról.) E fordulatnak az volt a lé­nyege, hogy helyreállítottuk és megerősítettük a dolgozó tömegekkel a párt kapcsola­tát, amely pártunk — politi­kai irányvonalát terhelő szá­mos szektás és dogmatikus hiba következtében — a múlt ban súlyosan megrendült. A végbement fordulat és a párt 1949—1954. közötti irány vonalának általunk gyako­rolt szigorú bírálata nem jelenti azonban azt, hogy helytelennek tartottuk a párt egész politikáját az előző időszakban. i vizsgáira ♦ Az a lekor i politikai irányvonal meg azokat és nem tett intéz- i hibái helyes cselekvési tenden­* ciákkal, az ország iparosításá­nak helyes szándékával, a vá­megfelelő, a helyiség kicsi, te- tőjét már több alkalommal fi-t gyelmeztették a hibák miatt. ? de még egyszer sem vizsgálta? kedéseket. A határozat megállapítja, hogy minél előbb rendbe kell hozni az étkezdét, a vállalat vezetőjét pedig felelősségre kell vonni a mulasztásokért. Néhánv tanulság n rosban munkát találó sok százezer paraszt tömeges tár­sadalmi előmenetelével, mér­nök- és technikuskáderek ez­reinek kiképzésével, a széles J tömegek művelődésének és í az oktatásának biztosításával, Az ország 1956. évi helyze­tében az volt a párt legfon­tosabb feladata, hogy a he­lyes és indokolt politikai át­alakulás végrehajtása céljá­ból leküzdje a dogmatikus és szektás ellenállást, hogy helyreállítsa meggyengült tömegkapcsolatait, megvaló­sítván a tömegek helyes kö­veteléseit, és így az új és szi­lárdabb pozíciókból hatéko­nyan megbéníthassa a reak­ció tevékenységét. Ezt a fel­adatot a párt becsülettel végrehajtotta. (Taps) A Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának VIII. plénuma megszabta a párt helyesbített, új politikai irányvonalát. Ez az irányvo­nal folytatását jelenti mind­annak, ami helyes volt az előző politikában, de kikü­szöböli annak hibáit. A párt politikájának meg­változtatása feszült társadalmi helyzetben ment végbe, ezért nem sikerült elkerülnünk bi­zonyos spontán jellegű negatív jelenségeket, mint például azt, hogy túlságosan nagyszámú termelőszövetkezet oszlott fel A cikk elején említett írási tebát a h!bak ^ SÚlyOS-S' minden sora félreérthetetlenül - tek'ossa8ok hatalmas sikerek­rosi gonddal kíván foglalkozni a bányászok politikai, gazdasági és kulturális helyzetével. — A széleskörű megbeszélések, a . mostani látogatás csupán egyet | 1 len mozzanata ennek, a me-*^ Vili. plenum, határozatai semmiben sem gye vezetőinek vizsgálata és aj . -. ., -, i - . j•.-» , ... torzítottak el a pártpolitika alapvető szocialista irányát | seket is helytelen módszerek- > kel hajtottak végre, ami azo- ! kát érthetetlenné tette a töme- í gek számára. megfelelően a béremelési poli­tikát. Általában véve azonban helyesen valósult meg a párt új politikája. A VIII. plenum határozatai semmiben sem torzították el a pártpolitika alapvető, szo­cialista irányát. nyomában azonnal elhatáro- í zott intézkedések is a bányá- J szók nagy megbecsülését,, ne-* héz munkájuk iránt érzett | tiszteletét fejezi ki. i Az említett hibák, mulasztá-1 sok kijavítása már megkezdő-i dott. Ez egyáltalán nem kiseb-j Ellenkezőleg, megerősítették Vezetők TeSgétVgfan saiezt az ^nyvonalat, megterem- vezetok felelőssegei ugyanis_ajtették alpokat a párt szo­í£y máT ^ebSnUis\öz?s"- rosabb ^kapcsolatainak nany mar re^eoDen is Rozis ? kiépítéséhez. A párt új politi­mert volt előttük, mégis sze- ? kái‘ helvzet és országunk metttoytak fölöttük. Ez a ma-} JJ“&TZS& alkalmazott marxista elemzé­gatartás nem méltó a munkás-! vezetőhöz, akinek kötelessége j gondoskodni a dolgozó embe­rekről: a rendelkezésére bo-j csátott anyagi javakból, igé-i nyeik kielégítéséről. Ezt joggal j elvárja tőle mindenki:- a párt: is és a munkások is. Bocz József DCiillüLdiaL JELENTIK VARSÓ A lengyel államtanács csü­törtöki ülésén hozott határoza­tával Chopin-évnek nyilváni­séből született meg. Ez a poli­tika a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmeneti kor­szak általános érvényű tör­vényszerűségeinek a lengyel viszonyokra való alkalmazásá­ból következik. E politika a szocializmusba vezető sajátos út kidolgozását jelenti orszá­gunk számára; A szocializmus lengyel út­jának keretében valósítjuk meg a proletárdiktatúrát. — Marxista—leninista pártunk vezető szerepet tölt be a tár­sadalom életében és erősíti ezt a vezető szerepet. (Taps) bővítésével és a vállalatok ön­állóságának növelésével érjük el; A tömegek kezdeményezésé­nek és aktivitásának fejlesz­tésében fontos tényező a munkás-önkormányzat. Minden szocialista országban fejlődőben vannak azok a kü­lönböző formák, — az admi­nisztratív tevékenység felett gyakorolt mumkásellenőrzés formái, — amelyek biztosítják a munkások részvételét az üze­mek igazgatásában. Országunk tapasztalataiból és munkásosz­tályunk óhajából született meg a munkás-önkormányzat ná­lunk alkalmazott formája. Az üzemi munkás-önkormányzat három elemből tevődik össze: lönböző formáinak meghono­sításával és támogatásával. A lengyel faluban régi hagyo­mányai vannak a sokoldalú szövetkezeti mozgalomnak. Az előző politikától eltérően fi­gyelembe vesszük e hagyomá­nyokat és a közösségi munka új formáit is fejlesztjük a fa­lun. Támogatjuk a szövetke­zeti munka minden formájá­nak fejlődését, mivel ezek emelik a mezőgazdasági ter­melés színvonalát és egyre szemléltetőbbé teszik a pa­rasztok előtt a termelőszövet­kezetek fejlődéséből származó előnyöket. A mezőgazdasági körök az egyéni gazdaságok termelésének fokozására és a szocialista gazdálkodás meg­honosítására irányuló erőfeszí­tések egyidejű szervezésének különleges formái. Terjesztik a mezőgazdasági ismereteket, megszervezik a parasztok kö­zösségi munkáját, a közös gép­vásárlást és géphasználatot, stb. A mezőgazdasági körök tevékenységével elsősorban a kis- és középparasztok előre­haladását támogatjuk. A szocializmusért vívott harc általános törvényszerűsége: a proletám emzetköziség el­vének gyakorlati alkalmazá­sa. Pártunk ezt az elvet kö­veti külpolitikájában, a töb­bi kommunista és munkás­pártokhoz fűződő viszonyá­ban. A nemzetköziség szellemé­ben neveljük a dolgozó töme­geket. Ebben a tekintetben or­szágunk sajátossága, hogy a tö­megek rendkívül érzékenyek az állami szuverenitással kap­csolatos kérdésekre. Ez az érzé­kenység sok éves rabság kö­vetkezménye, abból az időszak­ból ered, amikor a lengyel nemzet mai arculata kiformá­lódott. Ezért pártunknak min­denkor megfelelő propagandát kellett folytatnia a nemzetkö­ziség érdekében és harcolnia kellett a nacionalizmus ellen. Megfelelő és a mi körülmé­nyeink között leghatékonyabb cselekvési módszereket kellett kialakítanunk. A lenini nor­mák maradéktalan helyreállí­tása, a lengyel—szovjet kapcso­latokban — mely az 1956. ok­,ii. • .1 • ,,i -1 tóber 18.-i lengyel—szovjet nyi­latkozatban jutott kifejezésre DJAKARTA i Dr. Subandrio indonéz kül-| ügyminiszter pénteken magá-í hoz kérette Howard Jones? tóttá az 1960. évet és egyúttal amerikai nagyikövetet, hogy tá-| Éppenúgy, mint valamennyi bizottságot hívott életre annak jékoztatást kérjen tőle Dullest szocialista országban, megva- méltó előkészítésére. külügyminiszternek a NATO | lósítjuk azt az elvet, amely PÁRIZS koppenhágai értekezletén mon-fazt mondja, hogy a proletár­A/ Hiimanité ieleniése dott beszédeiről. Minta dja-t diktatúra demokráciát jelent a rint Burgiba tuniszi köztársa- kartai radió a jelentéshez hoz-1 nép. és diktatúrát a reakció szá sági elnök heti rádiónyilatko- záfuzi, Dulles Koppenhágában \ mára. (Viharos taps) zatában kijelentette, hogy az* állította, hogy ha Indoné-i zia megtámadja Nyugat-lriánt, | ez nemcsak az ázsiai országok-? ra, hanem az egész nyugati vi-| lágra is fenyegetést jelent. | BEIRUT í Nazib Mctni libanoni újság- í írót, a Telegraph című lap po-? litlkai igazgatóját május 8-án í éjjel Beirutban meggyilkolták, i „ , . , Az újságíró több cikkben tá-S®Z tehetov* t“” szan)u”,Ff' madta Chamoun köztársaság ? bog>' elnököt. Néhány nappal ezelőtt ? «^ttmukodhessunk ah. ismeretlen levélíró névtelen le-í ’adásfTt vlvott demokratikus veiben megfenyegette, ha nem ? haf,hagyományait koveto tar- . . * , . . .. t sadalmi erők szeles korevei. hagyja abba támadásait Cha-?Ezek ö a SZÖVetséges moun ellen, megölik. A gyű- j ártokb az Egyesü]t ParasH kossag ellen, tiltakozásul a*?pártban tömörülnek. A Nem­zeti Egységfront zászlaja alatt ;,,amenyiben folytatódik az al- ;gériai háború, az észak-afrikai : országok harcra kelnek, hogy : megmentsék Algériát.” Amennyiben Franciaország : tovább folytatja az algériai hó- : borút — jelentette ki Burgiba ; — Észak-Afrika független ál­lamai kénytelenek lesznek : harcra kelni Algéria felszaba- : dításáért. BERLIN Von Eckardt, Adenauer kancellár sajtófőnöke a NATO | tagállamok küliigyminiszterei- I nek koppenhágai értekezletéről Jobban érvényesítjük a pro­letárdiktatúra elvét, mint korábban; a törvényesség teljes tiszteletben tartásával és a politikai, valamint Ideo­lógiai nevelés eszközeinek az eddiginél lényegesen na­gyobb arányú alkalmazásá­val. bizottságból és az üzemi párt- bizottságból. Ez a három mun­kás-szervezet együtt alkotja a munkás-önkormányzatot, mely a legutóbbi szakszervezeti kongresszus határozatai értel­mében a munikás-önikoirirnány- zati konferencia alakjában fog működni. A munkástanács e konferencia végrehajtó szerve. A szocializmus alapelvének tekintjük a város és a falu ter­melésének szocializálását; A városban már megoldottuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A falun azonban még előttünk van a legnehe­zebb forradalmi feladat, a pa­raszti kisárutermelő gazdaság átalakítása magas termelé­kenységű, szocialista gazdálko­dássá. Pártunk az átalakítás formáit mezőgazdaságunk fel­tételeinek és sajátosságainak figyelembevételével dolgozza ki. Pártunk politikája a paraszti gazdaságok termelésének maximális növeléséért foly­tatott harcot összekapcsolja a szocialista gazdálkodás kü­— nagy segítséget jelentett pártunknak, hogy megerősít­sük a néptömegekben a Szov­jetunió iránti testvériség és ba­rátság érzését. E munkában igen komoly eredményekéi ér­tünk el. Ma már teljes felelős­séggel állíthatjuk, hogy a leg­utóbbi másfél esztendőben sok­kal többet tettünk e téren, mint amit az előző politika sok évén át tett. Közvetlenül a VIII. plenum után pártunk új és politikai­lag kedvezőbb pozíciókból, tömegkapcsolatait felújítva és megerősítve eredményes támadást indított a reakciós erők ellen. Rövid idő alatt jelentősen megerősítettük po­zíciónkat és stabilizáltuk az ország belpolitikai helyzetét. A reakciónak nem sikerült komolyabb zavargásokat szí­tani a népi hatalom ellen. Az 1957. januári szejm-választások és az 1958. februári tanács­választások alkalmával pedig pártunk teljes győzelmet ara­tott. (Taps.) hazatérve nyilatkozatot tett, Kicserélni. (Megtörtént) A zu-1 amelyben közölte, hogy „az at- Sssws beiruti háronl napon ?nyozóban több rózsa hasz-i nti államok atomfegyver e- keresztül nem jelenik meg. i nártonkívSieif MVT« ^Ihatatlan, a húzó láncok hiá-|*eset mar a NATO tagállamok | ^ partonkivunek egyre hiá­nyoznák. (Megjavították.) — A ? kormányfőinek tavaly decem- GENF t gyobb töme.gei vesznek részt a levegő egészségtelen, a munka-|b«ri párizsi értekezlete elható- Hammarskjöld, az ENSZ fő-» szocializmus építésében, ójhákból kiszálló por vészé-1 rozta és nincs szükség arra, titkára, aki Genf ben tartóz-* !Vezteti a bányászok egészsé-»hogy ezt újabb értekezlet erő- kodott és elnökölt az ENS7? Bét. Néhány ventillátor felsze-|sítse meg.” Eckardtnak ez a ügyvezetőségi ülésein, péntek* A szocialista rendszer építé­Eltökélt harcot folytatunk soraink ideológiai egységéért A társadalmon belül érvé- proletárdiktatúra elvének tény- nyesülő antiszocialista erők ha- leges tagadásában nyilvánult lékony leküzdéséhez elenged- meg, azt a „tiszta demokrácia” a ♦ bejelentése különösen szociál- ? demokrata körökben keltett élésével tiszta, friss lehet IevegŐ. Mindezeket egy hónapon be-? visszatetszést. LENINGRAD Gamal Abdel Nasszer, este repülőgéppel visszautazott| New Yorkba. 'ül kell megoldani. ;es áruellátást, választékot, és tisztaságot! István-akna környékén mint-: ^gy ezerkétszázan laknak. Tá-; Egyesült Arab Köztársaság el- : nöke Kievből Leningrádba ér- : kezett. A repülőtéren Nyikolaj : Szmirnov, a leningrádi városi tanács végrehajtó bizottságá- : nak elnöke üdvözölte Nasszer • elnököt és kíséretét. Nasszer éél esik a várostól, bár termé-f elnök az üdvözlő szavakra ro­utes, hogy a nagyobb vásár-» vid beszéddel válaszolt. szerű fejlesztésének elvét, megszabadítottuk azonban a PEKING ? központi tervezést a túlzott, Szombaton délelőtt folytató-? bürokratikus centratizmus- dott a Kínai Kommunista Párt { tói. VIII. országos kongresszusé-* .... ... ... nak második ülésszaka. ? A központi tervezést igyek­| szunk párosítani a tömegek BÉCS í alkotó kezdeményezésének Raab osztrák kancellár má- ♦ maximális fejlesztésével és jus 16-án, pénteken a Becs— t hasznosításával gazdasági té- Schwechat-i repülőtérről híva-íren is. Ezt az igazgatás de­tains látogatásra az Amerikai | centralizálásával, a helyi ha- Egyesült Államokba utazik. * *o’rr; sre-rvnk ki­sébesn következetesen alkal- hetetlenül szükséges a párt üres jelszavával helyettesítette, mázzuk a népgazdaság terv- ideológiai konszolidációja. A ami a gyakorlatban semmi marxista—leninista ideológiá- mást nem jelentett, mint a búr­ban gerincességre van szükség! Éppen ezért pártunk eltö­kélt harcot folytatott sorai­nak ideológiai egységéért, a revizionizmus és a dogmatiz- mus ellen. (Taps.) A revizionizmus ideológiai­lag bomlasztja a marxista pár­tot, a burzsoá ideológiának ton belüL megnyilvánulását jelenti. A mai lengyel revizionizmus a (Folytatás a 6. oldalon.) zsoá propaganda szabadságá­nak bevezetését. A revizionis­ták megsértették a pártfegyel­met és ezt elméletileg igyekez­tek indokolni, támadták a pártra vonatkozó lenini tano­kai és védték a frakciók, vagy ahogyan ők nevezték, a „szár­nyak” létezésének jogát a pár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom