Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I 9 ....................................................................................................... DU NÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG í ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Mai számunkban: A megye és a város vesetői István-aknán kiagyal Paganini? | Jövő útján Megszépül a Mecsek XV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM ARA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1958. MÄJUS 11. A lengyel párt- és kormányküldöttség és Budapest dolgozóinak baráti találkozója A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és budapesti bizottsága szombaton délután a Sportcsarnok­ban rendezte meg a Lengyel Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének baráti találkozóját a főváros dolgozói­val. A hatalmas csarnokot zsúfolásig megtöltötték a buda­pesti üzemek, hivatalok, intézmények több ezer dolgozója, az egyenruhás KISZ-fiatalok. A két ország zászlói díszí­tették a találkozó színhelyét, az üdvözlő feliratok pedig a szocialista tábor egységét, a Lengyel Egyesült Munkáspártot és a Magyar Szocialista Munkáspártot éltették. Röviddel négy óra után a találkozó résztvevőinek lel­kes tapsa, ünneplése közben foglalták el helyüket a talál­kozó elnökségének tagjai, Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai. A két nép barátságát éltetve fogadták a budapesti dől- vezetésének, a proletárdiktatú- gozók a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldött- rának, a munkás-paraszt ál- ségét: Wladyslaw Gomulkát, a Lengyel Egyesült Munkás- lám szilárdságának erősítése, párt Központi Bizottságának első titkárát, Jozef Cyrankie- — nekünk, magyar dolgozók- wiczet, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának el- nak az ellenforradalmi felke- nökét, Edward Ochabot, a LEMP Politikai Bizottságának lés el nem felejthető súlyos tagját, Feliks Pisula, élelmiszeripari és begyűjtési minisz- leckét és számos hasznos ta­tért, Tadeusz Kropczynski külkereskedelmi miniszterhelyet- nulságot adott* test és Adam Willmannt, a Lengyel Népköztársaság ma­gyarországi nagykövetét. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet dr. Sik Endre külügyminiszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Katona János, Magyarország varsói nagykövete, Sándor Jó­zsef és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Berke Attila és Kelen Béla, az MSZMP bu­dapesti bizottságának titkárai. A lengyel és a magyar Himnusz hangjai után Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a találkozót. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára emelkedett szólásra. Kádár János elvtárs beszéde Kedves Gomul ka elvtárs! Kedves Cyrankiewicz elv­társ! Kedves Elvtársak! A testvéri Lengyelország Go­mul ka és Cyrankiewicz elv- társak vezette küldöttségének látogatása szervesen illeszke­dik azoknak a látogatásoknak a sorába, amelyeket a baráti szocialista országok párt- és kormányküldöttségei az ellen- forradalom óta hazánkban tettek. Célja is hasonló: né­peink megbízásából és képvi­selőként megvitatjuk közös Problémáinkat, hogy ilymódori még közelebb kerüljünk egy­máshoz és ezzel is erősítsük a szocialista tábor országai­nak szoros összefogását; A lengyel párt- és kormány- küldöttség magyarországi láto­gatásának különös fontosságot kölcsönöz az, hogy a nemzet­közi imperializmus az 1956-os lengyelországi jobboldali meg­mozdulásokhoz is reményt fű­zött, a magyarországi ellenfor­radalmi felkelés szításával és támogatásával pedig jelentős erőfeszítéseket tett, hogy Ma­gyarországon megdöntse a munkáshatalmat és kiszakítsa az országot a szocializmus vi­lágrendszeréből; A magyaror­szági ellenforradalmi puccskí­sérlet fegyveres leverése után képpen nem zavarja párt- magyar népnek. Hadd mond- jaiwk jó, testvéri viszonyát, jak most hálás köszönetét a A gyakorlatunkban fennél- lengyel népnek, a lengyel kom­Milliók tanulták meg ná­lunk mindenekelőtt és a ko­rábbinál jobban, hogy csak úgy őrizhetjük meg és fej­leszthetjük tovább szocialis­ta forradalmunk vívmányait, ha rendíthetetlenül és vég­sőkig hűek maradunk a pro­letárinternacionalizmus esz­méjéhez, a szovjet néppel, a többi szocialista néppel ben­nünket összefűző testvéri kapcsolathoz. Ä tömegek látták nálunk, hogy tört reánk a nemzetközi imperializmus minden lehetsé­ges módon, népköztársaságunk és szocialista vívmányaink megsemmisítésére. Ugyanak­kor azt is látták, hogy mikép­lott eltérések jelentősége már munistáknak ezért a testvéri pen siettek segítségünkre a Szovjetunióval az élen az ösz- szes szocialista országok népei, a testvéri kommunista pártok a nemzetközi munkásosztály öntudatos fiai az egész vilá­gon. Ma elmondhatjuk, hogy a másfél évvel ezelőtt is kicsi segítségnyújtásért, volt, viszonyunk nagyobb hord Alapvető egyetértésünk és erejű kérdésekhez képest, politikánk közös vonásainak, Mindenki tudja, hogy mi ma- egységünknek és barátságunk- gyar kommunisták akkor is nak hű kifejezője és egyben pedig mind a nemzetközi im- teljes bizalommal voltunk a szilárd alapja az, ami ma perialista, mind a belső búr- hős lengyel munkásosztály, an- mind a magyar, mind a Len- magyar dolgozó népben mé zsoá reakciós erők azon bűz- nak forradalmi pártja, a Len- gyei Népköztársaság viszo- lyebb és igazabb a Szovjetunió góikodtak, hogy ellentéteket gyei Egyesült Munkáspárt, a nyait jellemzi. A Magyar Szó- és a többi testvéri ország iránti szítsanak pártjaink között, párt Központi Bizottsága és a cialista Munkáspárt és a Len- barátság, mint azelőtt, erősebb megkíséreljék elidegeníteni mindnyájunk által tisztelt Go- gyei Egyesült Munkáspárt, és szilárdabb a szocialista tá- egymóstól a magyar és a Len- mulka elvtárs iránt;- - -egyképpen, a marxizmus-leni- borhoz való tartozás érzése, gyei Népköztársaságot; A Lengyel Népköztársaság nizmus alapján áll és annak mélyebben él a proletárdnter­á »■.lii.. ’' v . „ ■ és maga a lengyel nép pedig tanításait alkalmazza politiká­A közel kétesztendős közös a védelmi jellegű varsói szer- jában! Mindkét országban a harcok, a szocializmus épí- ződésben velünk, népi hazánk- téseben elért sikerek, a párt- a magyar néppel szövetsé­ges hu kuzdotársunk volt és maradt. Másfél évvel ezelőtt a Ma­gyar Népköztársaság súlyos nacionalizmus gondolata, mint azelőtt! jaink közötti elvi és eszmei azonosság és nem utolsó sor­ban a mostani baráti láto­gatás, meggyőzően bizonyít­ják, hogy ezek a számítások homokra épültek és a belső reakciós erők éppúgy, mint a nemzetközi élet bajkeverői csúfos kudarcot vallottak. munkásosztály van hatalmon és a munkásosztály vezető ere­je, annak marxista-leninista pártja végzi az irányítást! Mindkét ország eltökélten ha­lad a szocializmus építésének Az alapvető kérdésekben teljes közöttünk az egyetértés Nem titok, hogy — mondjuk másfél évvel ezelőtt — elő­fordultak közöttünk vélemény eltérések szocialista fejlődé­sünk egyik vagy másik kérdé­sében, vagy a politikai élet napi gyakorlatában a taktikát és módszereket illetően. Ko­rábban volt bizonyos eltérés közöttünk a nálunk Magyar- országon lezajlott ellenforra­dalmi események értékelését illetően és viszont mi is a lengyel elvtársaktól eltérően ítéltük meg a lengyel belső fejlődés néhány kérdését; Ezek a korábbi nézeteltéré­sek múló, átmeneti jellegűek voltak. Nem kis részben ab­ból származtak, hogy azokban a mozgalmas és gyorsan vál­tozó súlyos időkben hiányosan voltunk tájéko­zva a másik ország esemé­nyeiről, azok mozgató rugóiról. Ezek a nézeteltérések azon­ban akkor is elvtársak közötti marxista-leninista Pártok közötti véleménykü­lönbségek voltak. Felfogásunk Rzertnt egyébként is az illető Párt maga tudja legjobban megítélni, hogy egy adott idő­pontban és helyzetben egy or­szágban milyen belpolitikai taktika és módszer a célra­vezető. Az elmúlt másfél évben len­gyel elvtársainkkal kölcsö­nösen jobban megismertük a tényeket: mindkét ország­ban hatalmas és pozitív fej­lődés ment végbe, a taktikai és módszerbeli eltérések nagyrészt elenyésztek és ami maradt belőlük, az semmi­bajban volt és a fődologban útján! A marxizmus-lenimz- való egyetértést fejezte ki töb- mus álláspontján vagyunk a bek között az is, amikor a len- proletárdiktatúra kérdésében, gyei elv társak —• százmillió a párt kérdésében és az állam zloty értékű áru küldésével szerepének kérdésében és min- és negyven millió rubel értékű den alapvető kérdésében a hitellel sietett segítségére a marxizmusnak! Az ellenforradalom el nem felejthető súlyos leckét adott Az ellenforradalom alatt vérrel íródott be emlékeze­tünkbe, hogy ha nem a mun­kásosztály és annak marxis­ta—leninista pártja vezet, akkor csak olyan erők kezé­be kerülhet a vezetés, ame­lyek ellenségesek a szocializ­mus ügyével szemben, ame­lyek a régi uralkodó osztá­lyok kapitalista hatalmát ál­lítják vissza. Megtanultuk, hogy a párt marxista—leninista eszmei ala pon nyugvó egysége olyan erő, amelynek birtokában a párt képes a tömegekkel összeforr­ni, azok élén. sikerrel vívni az osztályharcot. De «nélkül az egység nélkül nemcsak a párt, hanem maga a munkás-pa­raszt állam, a nép is erőtlenné válik,­A párt egységének megőrző-, se megkívánja, hogy állhata­tosan küzdjünk a párt politi­káját eltorzító, a párt és a tömegek kapcsolatait rontó szektás, dogmatikus hibák ellen. A pártnak nem szabad elszakadnia a néptől, állan­dóan a legszorosabb kapcso­latban kell lenni a néppel, ismernie kell a tömegek problémáit, óhajait, vélemé­nyét. Arra keTl törekednie, hogy a nép megismerje, megértse, he­lyeselje és cselekvőén támo­gassa politikáját; A korábbi évek politikájának számos ta­nulsága mutatja, hogy a párt­nak politikája kialakításánál a legszigorúbb tudományosság­gal kell figyelembe venni az ország forradalmi hagyomá­nyait, politikai, társadalmi és gazdasági adottságait, mert ez elengedhetetlen feltétele a szo­cialista rendszer sikeres építé­sének; Nem feledkezhetünk el és nem fogunk elfeledkezni a ko­rábbi vezetés alatt pártunk gyakorlatában előfordult és oly sok kárt okozott dogmati­kus és szektás hibákról és nem engedjük meg azok kiújulását, A népi hatalomnak fö ellenségre hazánkban jelenleg? a revizionizmus Tisztelt elvtársak! Ami harcunk, rendszerünk, szocialista jövőnk olyan lénye­ges kérdéseit illeti, mint a marxista-leninista elmélet tisz­taságának megőrzése, a párt De megtanultuk, hogy apart marxista—leninista eszmei alapjának, egységének, he­lyes politikájának, a népi hatalomnak fő ellensége ha­zánkban — és meggyőződé­sünk szerint a nemzetközi Javult a baranyai bányák biztonsága A pécsiek nyerték el az Országos Bányamüszaki Felügyelőség vándorzászlaját Pénteken este a Pécsi Szén- műszaki felügyelőségé lett. nógrádiaké és a Mátra vidé- hogy miért oly gyakoriak a bányászati Tröszt kultúrterme- Szívből gratulálok a baleset- kieké volt a vándorzászló. A tárgyak eséséből származó ben az Országos Bányamű- elhárítás terén az első negyed- liasz bányászok ekkor még balesetek s meg kell keresni szaki Felügyelőség és a bara- évben elért eredményeikhez. nyal bányaüzemek műszaki vezetőinek részvételével ben­sőséges ünnepséget tartottak. Az ország Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőségei között a A pécsi Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőségnek és a baranyai szénbányáknak az első negyedévben a baleseti a baleseteket tekintve az utol- e balesetek megelőzésének só helyen álltak. A mostani módját, eszközeit; A komlói példa azonban világosan bi- trösztnél igen sok még a szál- zonyítja, hogy ha a bányamű- lításnál történő baleset. Éppen szaki felügyelőség és a bánya- ezért csak ismételni lehet: ál­veszély csökkentése érdekébert üzemek összefognak, ha min- landóan kutatni kell a balese­balesetek csökkentéséért folyó kifejtett munkájáról, eredmé- den területen fokozott gondot tek okait, hogy mielőbb fel versenyből ugyanis — az el- nyeirői szólva elmondotta, fordítanak a biztonságra, ak- tudjuk számolni a hiányossá­múlt negyedévben elért ered- hogy komoly mértékben javult kor az eredmények sem ma- gokat. menyek alapján. — most első a bányaüzemek biztonsága, radnak el s az utolsókból is Mindez természetesen az esetben a pécsiek kerültek ki jjogy a megadott baleseti irány lehetnek elsők. uránbányákra is vonatkozik, győztesen. így az Országos számhoz képest 12,3 százalék- — De tegyük mindjárt hoz- Ba.nyamuszaki Felügyelőség a kai csökkent a balesetek szá- zá, hogy ez az eredmény lehe­balesetelhárítás terén ^ legjobb ma ós fgy Baranyában is el- tett volna még jobb is, ha a eredményt ólért Kerületi Bá- jutottak oda, hogy a baleseti hidasi lignitbányánál nem nö­nyaműszaki Felügyelődnek gyakoriság együttes mutatója vekedett volna a balesetek szá­laro vandorzaszlaja SalgüT már nem 100 felett van, hanem ma. Reméljük, hogy ezután itt tarjámból Pécsre került: 71-re csökkent. — Külön öröm számomra —1 — Ne tévesszük szem elől, mondotta Havrán István elv- >— hangsúlyozta, — hogy ezek táTS, az Országos Bányamű- az eredmények a liasz bányá­szaki Felügyelőség vezetője, — szat nehéz körülményei között hogy a vándorzászló a legne- és egy ellenforradalom után hezebb körülmények között születtek s ezért ezek az ered- dolgozó bányászoké, a liasz mények nagyon nagy jelentő­szénmedencében lévő bánya- tégűsk. Az elmúlt évben a is javulni fog a baleseti mű­mért náluk még több a hiba, mint a szénbányákban. Ezután a salgótarjáni fel­ügyelőség főmérnöke átnyúj­totta a vándorzószlót, melyet a pécsi felügyelőség nevében dr. Székely Gábor bányamér­tató. De nemcsak Hidason, ha- nők vett ét, hozzáfűzve, hogy nem a pécsi és a komlói bánya mindent el kívánnak követni üzemekben is van még tenni- a vándorzászló megtartása ér­való jócskán. A külszíni bal- dekében. Havrán elvtárs ez- eseti gyakoriság még mindkét után külön pénzjutalomban is trösztnél igen magas, holott részesítette a pécsi Kerületi ezt semmi sem indokolja. Meg Bányamüszaki Felügyelőség kell vizsgálni ezen kívül azt is, dolgozóit. ~ munkásmozgalomban is —, jelenleg a revizionizmus. A • revizionisták nálunk, a vi-> lágszerte hírhedtté vált áruló Nagy-csoport irányítása alatt, a hibák kijavítása hazug han­goztatásával, a párt megsem­misítésére törtek, a munkás- paraszt állam alapjainak alá- ásása útjára léptek, az osztály­ellenséggel és az imperializ­mussal való nyílt szövetségig jutottak. Ezek a revizionisták kezdet­ben 1956. tavaszán megnyitot­ták az utat a kultúra és a saj­tó terén a reakciós burzsoá erők előtt: Még az ellenforra­dalmi felkelés leverése után is hosszantartó küzdelmet kel­lett folytatni, hogy az e téren általuk támasztott zűrzavart megszüntessük és kisöpörjük onnan a mindent elborító bur­zsoá szemét halmazát; A kultúra és a sajtó hadállá­sainak átadása után a revizio­nisták a burzsoá elemek kezé­re játszották népi államunk politikai hadállásait is. így nálunk, Magyarországon a leg­teljesebben kifejlett revizionis­ta áramlat leplezetlenül meg­mutatkozott és feltárta ennek a munkásosztály-ellenes irány­zatnak az osztályhátterét — a reakciós és imperialista bur­zsoáziát. Nálunk gyakorlatban megmutatkozott, hogy a revi­zionizmus, amelyre ők maguk, vagy imperialista barátaik ra­gasztották a „nemzeti kommu­nizmus“ címkéjét, valójában (WtstatSs a 2. qMMbwS I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom