Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
I9S8. MAJTFS 1. NAPLÓ i ;SVen0fSI46 60£Tkm: ÄVAJ MAGYARORSiÍG-Tdlähoif-l? V*í2is 1 gb'lr. iqipqt/sier.S bauilt,*>ü'mfölil(tiawtibttnnckl. 5 Minister, 6 siersiámgép, 7 p a mutat ötét. textil, 8 cipő, 9 hengerelt fém, 10kőolajtermék,iVtiótiinpj,\leJőé/lat. 13 kikötöberenctctés.\hmolorkeréttpér, 15 járművet. 16 haji, XIhid, iS erőmű. 19 hiradástechnika, 20 linomműsirr, 71 tatás. 22 senket húsáru). 1 TERRA 17 5«-2 A világ minden részébe eljut a magyar dolgozók kezemunkája 5 Május 1 ünnepi programja (Budapesti tudósítónktól) Munkatársunk felkereste a Külkereskedelmi Minisztérium sajtóosztályát, ahol kérdéseire külkereskedelmünk jelenlegi állásával kapcsolatosan a következő felvilágosítást kapta: — A Magyar Népköztársaság gazdasági kapcsolatai jelentősen kibővültek a felszabadulás óta. 1945. előtt az áruforgalom 70 százaléka az ország határaitól számított 500 kilométeren belül bonyolódott le, ma viszont a világ legtávolabbi részére is szállítunk áruinkból. Mos kell mondanunk azt is, hogy óriási változás történt importunk összetételét illetően is. Míg a felszabadulás előtt főleg élemiszert és mezőgazdasági termékeket exportáltunk. az arány ma mór a kivitelben mindinkább a kész ipari termékek javára tolódott el. — Melyek azok az országok, ahová a magyar külkereskedelem szállít? — A világ csaknem valamennyi jelentős országával üzleti összeköttetésben állunk. Üzletkötőink mindenüvé eljutnak s új piacok szerzésével, s a régiek megtartásával igyekeznek külkereskedelmünk állandó fejlődését biztosítani. — Csupán példaképpen említhető meg, hogy Albániába rádióm lőszereket, kábeleket , konzervgyári berendezéseket, gyógyszert, pamut- és műse- lvemszö vetet szállítunk többek között. Bulgáriába vitt áruink jegyzékén szerepel sok más egyéb között a tehergépkocsi- alváz. különféle acélcsövek, szerszámgépek, gyógyszerek, erómüberendezések, kerékpárok. varrógépek, izzólámpák, motorok és rádiócsövek. Igen >-ok árut szállítunk Csehszlovákiába is. Tehergépkocsikat, próbapadokat, elektromos mérőműszereket. szerszámgépeket, kismotorokat, napraforgó- olajt és mezőgazdasági termékeket, szállítunk aztán konzer- vet is és gyümölcsféléket. Jugoszlávia szárítóberendezéseket, mezőgazdasági gépeket, úszódarukat és dömpereket vásárol tőlünk. A Szovjetunióba mérőműszereket, portáldarukat, hajókat, kábel- és huzal berendezéseket, könnyűipari cikkeket, háztartási varrógépet, vasúti kocsikat szállítunk. Mongólia tőlünk szerzi be gyógyszerszükséglete egy- részét és vásárol mélyfúró berendezésekhez alkatrészeket is. Koreába rádióvevőket, szerszámgépeket és villamos műszereket viszünk. Vietnam pedig pamutszövetet, izzólámpát és gyógyszert vásárol a magyar külkereskedelmi vállalatoktól. — A kapitalista országokba történő exportunk közül említsük meg például a svéd exportot. Ide bőrkesztyűket, pizsamákat, zsebkendőket, nylon harisnyát, pamut készárukat, és len-kender cikkeket szállítunk. Svédország mélyhűtött gyümölcsöt is vásárol tőlünk. — Áruink eljutnak a világ minden részébe, még a távoli Aranyparttal is van Kereskedelmi kapcsolatunk. Igaz, hogy kistételben, de ide is exportáltunk férfiingeket, lakatokat, zárakat, szállítottunk alumíniumedényeket is és műselyemszövetet. Ceylonba pedig üvegárut, kőedényt és pamutszöve- tet adtunk el. Exportcikkeink legfontosabb vevői 1957-ben a következő államok voltak (export millió devizaforintban): 1. Szovjetunió (1 254), 2. Csehszlovákia (880), 3. Német Demokratikus Köztársaság (578), 4. Német Szövetségi Köztársaság (367), 5. Kína (349), 6. Jugoszlávia (262), 7, Lengyelország (251), 8. Ausztria (196). 9. Egyiptom (153), 10. Nagy-Britannia (150), 11. Olaszország (145), 12. Románia (142), 13. Svájc (139), 14. Franciaország (92), 15. Hollandia (77), 16. Bulgária (70), 17. Brazilia (48), 18. Belgium (70), 19. Svédország (44), 20. Argentina (21); — A magyar ipar és mező- gazdaság termékei tehát a világ legkisebb zugába is eljutnak. Elviszik mindenüvé a Magyar Népköztársaság hírét és mintegy szimbolizálják azt a testvéri segítőkészséget is, amely részünkről a világ min-f den dolgozója iránt megnyll-i vámul, Reggel 7 órától 8 óráig: zenés ébresztő a város belterületén és külterületén. 8 órától fél 10 óráig: a városi tanács hangos híradóján ünnep] műsort adnak. Fél 11 órakor megkezdődik az üzemek, iskolák, ifjúsági szervezetek, intézmények, sportszövetségek ünnepi felvonulása a Perczel bejárata előtt felállított dísztribün előtt, Szabadtéri műsorok A TETTYE TÉREN: 3 órakor: a Magyar Honvédelmi Sportszövetség repülőmodellezői műrepülő bemutatót tartanak. 3 órakor: az általános iskolai fiatalok vidám ügyességi versenyt rendeznek. Fél 4 órakor: az óvodások vidám szórakoztató műsort adnak. Fél 5 órakor: a Pécsi Nemzeti Színház művészei adnak műsort: Fél 6 órakor: középiskolások műsora. 6—7 óráig: szórakoztató zene. 7 órától: tánc: A Tettye téri műsort rossz idő esetén a Városi Művelődési Házban rendezik meg. A BALOK ANY. LIGETBEN: 2 ómkor: a Magyar Honvédelmi Sportszövetség hajómodellezői bemutatót tartanak. 3 órakor: az óvodások és általános iskolások adnak műsort. 4 órakor: a Széchenyi Gimnázium növendékeinek műsora. Fél 5 órakor: .a Mecsek tánc- együttes és zenekar ad műsort. 5 órakor: szórakoztató zene. Fél 6 órakor: A PEAC vívóinak sportműsora: 6 órakor: a Pécsi Nemzeti Szrn ház művészei adnak műsort 7 ómkor: szórakoztató zene. Fél 9 órakor: a „Csendes otthon“ című filmet vetítik. A BalokÁny ligeti műsort rossz idő *etén a Liszt Ferenc hangversenyteremben tartják meg. A VOLT DÓZSA TISZTI- ISKOLA SZABADTÉRI SZÍNPADÁN: 3 ómkor: az általános iskolások vidám ügyességi versenyt rendeznek; Fél 4 órakor: óvodások vidám szórakoztató műsora. Fél 5 ómkor: az általános iskolák műsora. 5 órakor: a Leőwey Klára Leánygimnázium tánccsoportja ad műsort Fél 6 órakor: az Uránérebá- nya Vállalat és a Nevelők Háza egyesített énekkara ad műsort; 6 órakor: a Pécsi Nemzeti Szín ház művészeinek műsora; 7 órától: tánc a kerfhélyiség- ben, A műsort rossz idő esetén a volt Dózsa TLzti Iskola dísztermében rendezik meg. PÉCSGYARVAROS: 3 órától: műsoros délután a mozi helyiségében. Fél 5 órától: a meszestelepi általános iskola vidám sportműsort ad az I. kerületi tanácsháza előtti térségben. 6—8 óráig: a „Fekete Gyémánt moziban a „Két vallomás“ című magyar filmet vetítik; 7 órától: a helyi KlSZ-szerve- zet táncestélyt rendez a gyár- váróéi József Attila Művelődési Házban: BARANYAI ÜNNEPI HETEK: 4 órakor: a KISZ- és Szakszervezeték Doktor Sándor Művelődési Házában megnyitják a ‘Baranyai Ünnepi Heteket. Jó idő esetén a kerthelyiségben, rossz idő esetén a nagyteremben. Megnyitó- beszédet mond: Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei Tanács vb. elnöke. A megnyitó keretében a megye nyolc legjobb tánccsoportja, népi együttese ad műsort í ll/íajus elsejére virradóra őt májusfái tU**■*■ Ütöttünk öt lány ablaka alatt. Az öt *sudár, zöld-gallyá fa kecsesen szökkent a magasba, lehettek tizennégy—tizenöt méteresek. Messze látszott, amint a szellő játékosan fodrozta rajtuk a színes papírokat. A félliteres likőrösüvegekkel már nem tudott niegbirkózni; ernyedten lógtak alá, megadó- «u várva, hogy majdan a döntögetők torkát öblögessék. Ha azt mondom, hogy a jaj de nagy szeretem késztette társaságunkat ilyen nagy erőpróbára, talán el sem hiszik. Süvölvény legények voltunk, alig pelyhedzett az állunk, a hosszúnadrág is inkább még az ünnepi öltözékhez tartozott. Persze, azért már értettünk valamit abból a tudományból, amit széptevésnek neveznek, jártunk a lányok után, olykor velük is összehordtunk hetet-havat, akkor no gyón szépnek tűnő szavakat. De a szerelem tiize még nem égetett meg bennünket. Másvalami állíttatta fel velünk azt az öt május fát. Egyik délután szokás szerint összeverbuvá- lódot t az „ötösfogat" a nagy hídon. Gajcsi Kálmán izgatottan, hadarva újságolta: — Ide süssetek! Tegnap este megyek haza, Gyánóék előtt a kispadon egy társaság ücsörög. Később kivettem, Taligás Pistáék. Nagyon beszéltek, nem vettek észre ... — A lényeget, a lényeget, a többit majd, ha ráérünk! Kálmán lesújtó pillantást vetett a mindig zavargó Kerekes Ferire. — Arról beszéltek... — körülpillantott, vem hallja-e valaki, aztán — biztos, ami biztos — közelebb intett bennünket. Suttogóra fogta hangját. — A zannyukat! — tört fel a meglepetés Kalmár Karcsiból. — Te, Kálcsi, fölérsz egy detektíwel — okoskodott megint Kerekes Feri. — Még, hogy ők! — Állunk elébe. Bartócz Pali, az „ötősfogat?’ legidősebb tagja és ilyen minőségben az ész, leintette őket. — Sok a szósz. Megyünk a fákért. Különben mindenki tudta a dolgát. A tavakli szisztémát követjük: Pali beszél a kisvasút Í ozdonyvezetőjével és az utolsó fordulóval hozza a rakodóra. Délután fölballagtunk az Hőbe, ketten vigyázták a kerülőt, hárman BO CZ JÓZSEF: JHáfuti tcldbiet meg kivágták az öt fát. Szépet, egyenesei, magasat. Nyolc órakor már ott hevertek a rakodón, aztán két pár kocsikerékkel elkezdtük a helyszínre szállítást. Izzadtunk, szuszogtunk az öt fa alatt, de mire éjfélt kongatott a templom órája, . állt mindegyik a kiválasztott lány ablaka alatt. Pali vezényelt: — Vissza, ki-ki a fájához! A jel a szokott. öten, ötfelé széledtünk. A házak árnyékában igyekeztünk visszajutni. A fák lehettek olyan hétszáz méteres körzetben, úgyhogy néhány percen belül elérhettük egymást. Kalmár Karcsi meg olyan közel volt hozzám, hogy nyugodtan összeülhettünk volna s nem szegjük meg a megállapodást. De nem lehetett, ez volt a regula. így hát magam ültem a nagy, terebélyes 1 diófa alatt. Innét jól szemmel tarthattam a terepet és nem is vehettek észre. Nekivetettem a hátamat a vastag törzsnek s bámultam a csillagos eget. Gyenge idő volt, vékony felhők úsztak lassan, egy pillanatra eleltakarva a holdat. A kerítés melletti orgonasövényen már kibomlottak a kék meg a fehér virágok. Isteni illat — szippantottam mélyet. Juliska kedvenc virága, emlékszem, háromnégy csokor is illatozott a szobában. Juliska... Mit csinálhat? Lüké vagy, mit csinálhat éjfél után egy órakor? Alszik. Majd reggel! Élőmül, ha meglátja a fát és találgatja, vajon ki hozta... Csak az anyja ne nézne mindig olyan ferde szemmel, ha meglát! Bezzeg, a Balogh Jancsi! Fülig szalad a szája, ha kettejüket nézi. Mit eszik azon a nagypofájún? Húsz hold ... Hirtelen halk csörtetés ütötte meg a fülemet. Valaki jön... Óvatosan nyílt a kiskapu, előbb egy, aztán még egy, aztán ... négyen surrantak az udvarba. Megjöttek, ahogy ígérték s éppen ide először. Merengettem a szemem, hogy felismerjem a sötét alakokul. Aha! A Taligás Pista az élen. Akkor itt a puszipajtása is, aki miatt Juliska anyja olyan ferdén néz rám..t Egyenesen a konyhai ablak felé tartottak. Ott magasodott a május fa. Elcsúsztam a diófa mellől, ki a pajtakapun a kertbe, jó hátra. A csendes falu felett lágyan, dallamosan szállt az üzenet. A harmadik szomszéd udvarán jutottam ki az utcára. Karcsi már Juliskáék kerítése tövében lapított. Nem telt bele két perc s együtt volt az „ötösfogatPali intett: — Gyerünk! öt árnyék vetődött a hajladozó alakokra. Gyors mozdulatokkal hányták a földet, már a felénél tartották. Hamarosan kidől. — Jó munkát! — reccsent Pali rájuk. Mintha darázs csípett volna beléjük, olyan hirtelen fordultak felénk. Vészt jósló némaságban álltunk szorosan egymás mellett. Lassan felegyenesedtek. A két csapat farkasszemet nézett. A szívem a torkomban kalimpált. Hozzánk képest Gulliverek: magas, termetes le- iek, idősebbek is. hamarosan katonasorba kerülnek. Mi lesz most? Pedig itt kenyértörésre kerül a sor, azt már látni lehetett, mert mi elszántuk magunkat: nem hagyjuk, a fa a miénk, ök meg éppen érte jöttek, hogy elvigyék s helyébe ócska füzfaágat tűzzenek ... — Mi hoztuk — kockáztatta meg békés hangon Kálmán. — A miénk ..; — Volt, öcsém, volt — lépett előbbre Taligás Pista. — Most már nem. — Vigyétek a büdöst, amíg vihetnek — szólalt meg Balogh Jancsi, jelezve, hogy szerintük itt már semmi dolgunk. — Ha nem akarod, hogy a szépséges Juliska dagadtan lássa viszont a tejfölös képedet,,, — tette hozzá felém fordulva. A négy legény csendesen röhögött, Elöntött a méreg. Semmit sem láttam, semmit sem néztem, minden gondolat kiszállt a fejemből. A düh, a keserűség megkétszerezte erőmet s máig sem értem hogyan, de akkorát csaptam abba a holdvilág-képébe, hogy azon nyomban eldőlt, mint a liszteszsák. Kedvem lett volna nagyot kiáltani, mint azt az indiánregényekben olvastam, de egy szempillantás alatt összegubancolódott a két csoport. Egyetlen jaj sem hallatszott, csak a lihegés, és egy-egy kurta káromkodás. Nem is tudom mióta tartott már ez a néma küzdélem, a ki kit győz le, amikor éles sikoltás avatkozott közbe, — Laci! Éppen a legjobbkor, már ami az én kilátásaimat illette. Taligás Pista — azért-e, mert legjobb komáját olyan csúfosan letaglóztam, — istenemre nem tehettem róla, valahogy sikerült, — vagy azért-e, mert a sötétben éppen vele akaszkodtam össze, igencsak rossz helyzetbe hozott: két kezemet szétfeszítve a földre nyomta, a térdével meg a gyomrom tájékát masszírozta. A sikitás viszont egy pillanatra elernyesztette s ez nekem elég volt ahhoz, hogy fölugor jak. Juliska állt az ajtóban. Sebtében magára kapott kabát alól fehér csík villant, kócos, szőke haja szemébe hullott. Szerettem volna a föld alá süllyedni: egy lány előtt verekedni. Pláne érte. Mert ezt a vak is láthatja, különben a templomtéren csupáltuk volna egymást. Holnap tele lesz vele a falu, jót nevetnek rajtunk a lányok... Csak az anyja föl ne ébredjen! Még csak az hiányzik .;. A fa állt, intőén, figyelmeztetően ott ablak alatt. az — Laci! Melegen búgott, hívogatóan: Laci..; Úgy éreztem, mintha a gyomromban nagy darab kö feküdne s húzna-húzna lefelé... A szivem körül meg bizsergett valami. Láthatatlan kéz simogatta az arcom, a hajam, lágyan, puhán, anyáskodva. Aztán csak azt láttam, hogy Taligás Pista megfogja komája két kezét és vonszolja kifelé, ki a kiskapun. Két nagy bakancsa kor- rogva csúszott a földön. Lágy szellő surrogtatta a színes krepp-papírokat. A legszebb muzsika volt.