Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-07 / 106. szám
M58. MÁJUS 7. NAPLÓ 5 Anyák napjára íd esa.ny.cün Híradás az iskolából?A/ Uttörőház kertjében; Meseország Mohácson* Talán kissé furcsa hogy nyolcadikos létemre április 20-án me- xedélutánon voltam. De amit ott láttam, az több, mint mese — művészet volt. Mészáros Panni néni, a VII. leányosztály osztályfőnöke rendezésében Jancsi és Juliska, Hófehérke és a hét törpe, János vitéz és Csipkerózsika elevenedett meg a színpadon, a kicsinyek szórakoztatására. A lányok már jóelőre készültek az előadásra, — amelynek műsorát titok ban tartották. Végre a múlt héten az iskolai faliújságon megje lent a rajzokkal, meseillusztrá fiókkal díszített hirdetmény, — a VII. b. osztály mesedélutánt rendez a kicsinyeknek. A színpad gyönyörű volt. A darabokat zenei aláfestéssel, színes világítással adták elő. A mese szereplői olyan élethűek voltak — csak egy példát említsek: a boszorkánytól még én is megijedtem. A sok száz 1 forint 50 fillért jogosan érdemli a VII. b. ■ f : A mohácsi kertvárosi iskolában komoly a készülődés a májusi atlétikai versenyekre. A nagy járási versenyt a mohácsi sportpályán rendezik. Egy úttörő két verseny számban is indulhat. — tesz magasugrás, távolugrás, 60 méteres rövidtávfutó verseny 4-szer 100-as váltófutás, kislab- fla-hajítás, gránátdobás, kézilabda- és futballmérkőzés. A pajtások szeretnének részt venni a Hólyban tartandó szpártákládon Is. Az iskolában vöröskeresztes mozgalom kezdődött. Minden hátén előadást hallgatnak a pajtások, — tisztasági versenyt is rendezünk, — örömmel jelenthe- *em. hogy sokkal kevesebb a Papírhulladék, a szemét, mint 'tv hónappal ezelőtt. Minden osztály kapott mosdótálat, szappant, törülközőt, — uzsonna előtt “etet mosunk. KISS VALÉR tudósító Mohács Kirándulás Megjött a jó idő — egyre több őrs indul a Mecsekre. Az 1420. sz. Táncsics Mihály úttörőcsapat 7. őrse is felkerekedett egy'napos reggelen, hogy kirándulás közben is készüljön az újoncpróba letételére. Két pajtást előre küldtünk, hogy útjelekkel, rejtett levelekkel és egyéb jelekkel tarkítsák az út élményeit. Amerre mentünk, mindenütt találtunk jelzést. Egy- egy feladat is várt ránk — elsősegélynyújtás, vagy meg kellett keresnünk valamit. Így érkeztünk a kőbánya feletti fenyvesbe, ahol utolsó feladatként az előreküldött pajtásokat kellett megkeresnünk. Sikerült előhalászni őket. Sátrat vertünk, kifújtuk magunkat, játszottunk. Kifáradva, éhesen, nótaszóval és ibolyacsokrokkal indultunk haza. KOVÁCS ÁRPÁD. Ha utániról hazatérek Szerető szívvel fogadsz. Ha megbetegszem? Minden jót csak nékem adsz. Reggeltől estig dolgozol, Szüntelenül munkálkodói. Megbámult kezedre fényt vet a Amikor éjjel a villanyt eloltod. Sok esőcsepp hullott már le, És még hány fog leesni, lám, Annyi áldás szálljon terád Drága, kedves édesanyám! hold. KIMPF LÁSZLÓ VII. oszt. úttörő, az úttörőház fémes szakköré- , nek tagja Amikor két őrs találkozik A szűkmarkú ta- ’ vasz csak néha küld [ egy kis napsugarat , a földre, de ez elég (volt ahhoz, hogy ) felkerekedjünk és , kiránduljunk a sza- , badba. Ibolyát szedtünk, sokat nevettünk, ugráltunk, — egyszerre csak úttörőnóta ütötte meg fülünket. Nemsokára porosán, fáradtan kirándulásról haúton. Tisztelegve köszöntek, elbeszélgettek velünk, Al- konyattájt, amikor az árnyak már sokasodtak, friss út- lörődallaí ajkunkon zafelé tartó pajtá- hazafelé indultunk, sok jöttek felénk az Becsei Erzsébet Űtlorovezetők a mozgói erdőben A rajzszakkör két tagja az úttörőház kertjében (Fotó: Pandur Béla.) Vasárnap délelőtt 9 órakor az l \ úttörőházból foto-kiránduló cső- ^ \ port indul a Mecsekre. Délután 3 J J órakor ugyancsak az úttörőház t J helyiségeiben vidám táncversenyt ^ J rendeznek. Mindkét rendezvényre ^ J szívesen várjuk az úttörőket és* J hozzátartozóikat. KIS-OLIMPIÁSZ •[ Május 9-én érkeznek Pécsre • 'az úttörő intézmények 1958. 1 [évi országos szpartakiádjának • területi döntőjére a székesfe• hérvári, nagykanizsai, kapos• vári, bonyhádi, siklósi és szigetvári labdarúgó- és fiú-leány 12-én, hétfőn délután 6 órakor [ ^ézilabda-csapatak. A területi ■Az úttörő szereti a szüleit” cím-Jdontokon a kieséses rendszerrel nyilvános szakköri foglalko- f béri mérkőznek egymással a melyre iférdekiödő Sum» J csapatok a budapesti úttörő retettei meghívjuk. . \ sports tad ionban julius 14— Tavaszi népszokások Baranyában tik és közös lakomán eszik. A jó idő jöttén megpezsdül az élet faluszerte és vidám gyermeki hangok csendülnek: „Bújj, bújj zöld ág, zöld leve- lecske”. Komlósi Sándomé 19-ig megrendezésre kerülő or- sát és edzését Deli István test-i szágos döntőbe való jutásért. nevelő tanár, a leánycsapat ve-J Az előkészítő bizottság és zetését pedig Pálfai Andrási versenybizottság határozata ér- testnevelő tanár végzi. A helyi J telmében a program a követ- sportvezetők nem fűznek vér-í kező: 10-én 9 órákor ünnepé- mes reményeket a mérkőzések- f lyes megnyitás, majd a labda- kel kapcsolatban, de számítá-i rúgásban 9.30-kor Nagykanizsa suk szerint valamennyi Pécsi —Kaposvár, 11 órakor Bony- városi csapatot képesnek tart- i Patkó Bandi volt birodalmában szalonnát sütnek az v‘iöiö-> vezetők. A pécsi járás jelenti hád—Siklós, 15 órakor Pécs— Székesfehérvár csapatok mérkőzéseire kerül sor. Kézilabdában ugyancsak 9.30-kor kezdődnek a mérkőzések. A sorsoják a döntőbejutásra. Tekintettel azonban arra, hogy a láb-1 da itt is kerek, meglepetések ( itt is várhatók. Legkomolyabb < ellenfélnek Székesfehérvár és < Fiás szerint fiúcsapatunk Bony- Nagykanizsa csapatait tartjuk. A tavasz jöttét, új élet ébredését ősi idők óta ujjongó érőmmel várta és fogadta népünk. Kicsik és nagyok örvendeznek az első visszatérő gócának, fecskének. Láttukra minden tavaszon felhangzik a kis iskolások ajkán a ■.Gólya, gólya, gilice! Mitől vérös a lábad? ? Török gyerök mögvágta, Magyar gyerök gyógyítja. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.”^ «s a „Fecskét látok Szeplőt hányok. Fonalat gombolyítok”. Az első gólya láttán a hor- vát gyerekek a iához szaladjak, azt jól megrázzák, hogy erősek. kitartóak legyenek e§ész esztendőben a munkában, mint a gólya, amely olyan messziről jött. A fiúk bandába verődnek a ió idő jöttén és össWmérik erejüket, ügyességüket. A népi,> sportjátékok, „métázás”, „csül- kölés” mellett kedvelt tavaszi v'ersenyjátékuk a kakas ütés. Ez egy érdekes ősi maradványa az állatáldozatnak, me- a megújuló természet kultikus jellegű tavaszi ünnepén mutattak be. Ma már csak cél- lövő sport. A 12—16 éves legénykék a gyepen nagy néző- közönség előtt leásnak egy kakast a földbe, csak a feje lát-? szik ki. Tíz lépésnyire szembe Ml vele a játékos. Bekötik a. 'egény szemét, pálcát adnak aj kezébe és egyenes ütéssel el? háddal, leánycsapatunk pedig Székesfehérvárral mérkőzik először. Pécs város úttörőválogatott- meg- f jánaik megfelelő felkészítésére a Városi Testnevelési és Sporttanács elnöke megfelelő pedagógus szakembereket kért fel. így a labdarúgócsapatot Bódi Dezső testnevelő tanár, az egyesületi vezető támogatásával, a kézilabda fiúcsapat összeállítáAz úttörő szövetség városi elnöksége és a városi tanács művelődési osztálya, a városi TST felhívja valamennyi általános iskolás és úttörő figyelmét a fenti eseményekre és ezúton is kéri őket, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg, elsősorban a városi csapatunk buzdítására. Rózsahegyi Mátyás sportfelügyelő. Ebben az évben ünnepük Aranyosgadányban az iskola fennállásának 100 éves jubileumát. Az úttörők feldolgozzák a falu történetét. * Bogádon az úttörők az iskola icsinosítása érdekében az épület köré 100 fenyőcsemetét el- i ültettek, * A bogádi úttörők készülnek a nyári táborozásra. Bogádon, Romonyán műsoros estet rendeztek, bevételük kétezer forint. Az összeget a táborozásra fordítják. Közös kirándulás, akadály-? versenyalkalmával próbázlak a kővágószőlösi és a kővágó- töttösi úttörők. »V A baksai pajtások a múlt én? ben a Balaton mellett táboroztak. Az idén a Maros—Tisza szögletében szeretnének tábort verni. ZSONGCIRKŐ REGÉJE kell találni a kakas fejét. (OM I MA Pálról nem szabad ütni.) Aki\ »’•találja, azé a kakas. Megsü-^ A természetalkotta különleges nö- vésű fák, valamilyen tárgyhoz, vagy élőlényhez hasonlítható kövek, ősi földmozgáskor keletkezett szakadékok, hegyek ormán integető várfalak romjai, öreg malmok, titkos alagutak régtől foglalkoztatták az emberek képzeletét. Mivel keletkezésük vagy pusztulásuk okát nem tudták megmagyarázni, költöttek hozzájuk — mai természettudományokban jártas ember számára naiv — de néprajzi és néplélektani szempontból annál becsesebb mondákat és regéket. A baranyai nép is találkozott a természet ilyen rendellenességeivel, magyarázatot keresett rájuk, és amint látni fogjuk, talált is, melyek szájhagyomány útján öröklődtek sokszor századról századra. Ilyen a merészen kiugró jalcabhegyi szikláról költött mese is: t/alamikor nemcsak a Jakabhegyel * borította százados cserfa- és bükk- erdő, hanem még Donátust, Deindolt, Aranyhegyet is, ahol ma szőlők és gyümölcsösök virítanak. Mindenütt erdő terült el végeláthatatlanul, s a völgyben Istenkút. Mellette egy ház, ahol az öreg Miklós lakott szépséges leányával, Csil- lával. Az öreg vadászhatott Jakabhegy rengetegében, Csilla meg főzött és tisztán tartotta az istenkúti kis házat. Vasárnapokon nem hiányzott a szomszéd völgyből a szép ifjú Zsongor sem, Csilla vőlegénye. Az ősz vadász ilyenkor boldogan nyugtatta fáradt szemét az ifjú páron, a jövőre gondolva, amikor majd a nagy erdőóceán kis szigetének csendjét az aranyhajú unokák víg lármája veri fel. A fiatalok számlálgatták a napokat, amikor már egymásé lehetnek. Abban az időben vagyunk, amikor a török járma alatt nyögött majd egész Magyarország. A Jakabhegy teteje Mohamed basa paradicsomát rejletté. Tik- kadt nyári estéken, amikor szellő se leb- ben, levél se rezzen, az öreg vadász boldogság-szigetéig is lehallatszott az oda- liszkok lármája, a tambura pengése. E gyszercsak elnémult a víg zaj Ja- kabhegyen, egyhangú gyászének váltotta fel. Halott van a palotában. Meghalt a szép Fatime, a basa legkedvesebb felesége. Mohamed basa egyideig búsult, tépte a szakállát a szép Fatime elvesztése miatt. Egy délután vadászatra indult Mohamed basa és egy őzikét kergetve egészen istenkútig jutott el, ahol Miklós vadász leánya, Csilla éppen virágait öntözte. Szemével majd elnyelte a gyönyörű leányt. Pokoli terv villant meg agyában: a leányt nyergébe kapta és már vágtatott is Jakabhegy felé. Mire hazatért az öreg vadász, üres volt a ház. Zsoygorral minden bokrot százszor átkutattak. Mindhiába! Zsongor sejtette, csakis Mohamed rabnői közé kerülhetett az ő szépséges arája is. Megs esküdött, hogy megszabadítja, vagy meghal. ötét, zivataros éjszakán, mikor minden ember födél alá bújt, indult útnak Zsongor, hogy esküjét beváltsa. Lépteinek zaját elnyelte a vihar alatt nyögő erdő fáinak recsegése. Sötét volt a jakabhegyi kastélyban, csak egyetlen ablakból szűrődött ki halvány fénysugár. Zsongor óvatosan bekúszott a kertbe, kavicsot dobott a világos ablakba, mire lassan megnyílt az, kötélhágcsó ereszkedett alá, majd egy fehér alak kúszott rajta lefelé. Lent az ifjú karjaiba vette és ölelte, csókolta önfeledten. Menekültek, de a villámlás fényénél észrevette őket az őrség. Fellármázták az egész palotát és rohantak utánuk. Zsongor felkapta a félájult leányt, de nem futhatött olyan gyorsan kettős terhével, hogy utói ne érhették volna az üldözők. A hegy tátongó szakadékáhóz érnek. Menekvés nincs sehol sem. Még egyszer megcsókolja imádott menyasszonya halvány ajkát, és leveti mindkettőjüket a kiálló szikla ormáról. Másnap reggel két összezúzott holttestet találtak a kővágcmzőlősiek a hegy szakadékéban. Csilla és Zsongor volt. A sziklát, melyről Zsongor kedvesével levetette magát, máig is Zsongorkőnek nevezik. KOVÁCS ANDRAS tanár Közlemények Április 27-én „Az úttörő edzi tes? tét” címmel a szigetvári úttörők meghívására a pécsi uttörőház szervezésében 60 őrsvezető Szigetvárra utazott. Az egésznapos túra nagyszerűen sikerült. A pécsi úttörők megtekintették a vármúzeumot, részletes ismertetést kaptak Szigetvár történetéről, majd a szigetvárt és a pécsi úttörők között izgalmas számháború kezdődött. A szigetvári úttörök. Zrínyi Miklős utódai megvédtek a zászlót a pécsi úttörők rohamaival szemben, ők kerültek ki győztesen a nagy csatából. — A délutáni órákban a szigetvári és a pécsi úttörők között baráti beszélgetések, városnézések és cukrászdalátogatások szórakoztatták a pajtásokat. * A seljyel járásban már készülnek a nyári táborozásra. Vajszló és Csányoszró úttörőcsapatai műsoros előadások szervezésével biztosítják az anyagi fedezetet.. — iVajszlón pl. 5000 forintot, Csány- oszrón pedig 3000 forintot gyűjtöttek össze a pajtások. * A sellyei és vajszlói úttörőcsapatok idős kommunistákkal és vc- (i zetőkkel szerveznek találkozókat. Sumonyban megrendezik a csapat 10 éves fennállásának jubileumi ünnepségét.- * ' A csányoszrói csapat az erdőgazdaság csemetekerljében végez mun kát. * A sellyei csapat munkatábort létesít a Majláth-pusztal Állami Gazdaságban. Hibridkukorica-címerte- lenítést végeznek napi 3—4 órán át, majd megismerkednek a mesterséges borjúneveléssel, az önetetős disznóhizlalással, zetort vezetnek stb. A kislétszámú csapatok is ter- [veznek nyári programot. Ptskón * helyi hétvégi tábort létesítenek. * t Testvércsapatok találkozóját ren\ dezték meg a sellyei és vajszlói f iítifit ócsapatok,
